A litván államfő szerint Oroszországot vissza kell szorítani, nem alkudozni vele

A NATO vezetői Litvániában üléseztek, ahol szó esett a katonai szövetség előtt álló kihívásokról és a védelmi képességek javítása érdekében kijelölt következő lépésekről is. A közelmúltban – a NATO keleti szárnyán – történt drónincidensek kapcsán egyértelmű üzenet fogalmazódott meg Oroszországgal szemben: Moszkvát terheli a felelősség, akkor is, ha a légtérsértések nem szándékosan történtek.

A NATO készen áll arra, hogy megvédje teljes területét – jelentette ki Radmila Shekerinska főtitkárhelyettes a NATO parlamenti közgyűlésén. Beszédében rámutatott, hogy a szövetség szárazföldi alakulatai a Balti-tengertől egészen a Fekete-tenger térségéig jelen vannak, miközben a katonai szövetség légiereje a teljes keleti szárny biztonságát garantálja. A főtitkárhelyettes szolidaritását fejezte ki a Romániában történt drónincidens kapcsán, emellett szólt az ukrán civileket érő támadásokról és a globális fenyegetésekről is – számolt be róla az Origo a NATO hivatalos oldalára hivatkozva.

A főtitkárhelyettes közölte, hogy hat héten belül Ankarában rendezik meg a következő NATO-csúcstalálkozót, ahol az eddig meghozott döntések végrehajtása kerül majd napirendre. Miután a tagállamok elfogadták a 2035-ig teljesítendő, a GDP öt százalékát elérő védelmi kiadási célt, a figyelem a katonai képességek fejlesztésére irányul.

Shekerinska szerint a transzatlanti együttműködés továbbra is erős, ugyanakkor nagyobb egyensúlyra van szükség a terhek megosztásában, és az Egyesült Államok álláspontja szerint Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságának garantálásában.

Shekerinska hangsúlyozta, hogy a védelmi ipar megerősítése nélkülözhetetlen. Különösen fontosnak nevezte a légvédelmi rendszerek, a rakétaelhárító és elfogókapacitások bővítését, valamint a drónok elleni védekezés fejlesztését. Ennek érdekében gyorsabb gyártásra, szélesebb ellátási hálózatokra és egy új, transzatlanti védelmi ipari háttér kialakítására van szükség.

Marcos Perestrello, a NATO parlamenti közgyűlésének elnöke kijelentette, hogy Moszkvát terheli a felelősség a NATO keleti tagállamait érintő drónincidensekért, akkor is, ha a légtérsértések nem szándékosan történtek.

Perestrello négy kiemelt feladatot nevezett meg a szövetség számára: a katonai képességek és a védelmi ráfordítások növelését, Európa szerepének erősítését a NATO-ban a terhek igazságosabb elosztásával együtt, a társadalmi ellenálló képesség fejlesztését, valamint Ukrajna támogatásának fenntartását. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi környezetben létfontosságú a NATO erejének megőrzése.

Hétfőn Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda arról beszélt, hogy az európai békemegbízott személyéről folyó viták elterelik a figyelmet a kontinens biztonságát érintő kérdésekről. Az LRT cikke szerint úgy fogalmazott:

Európa biztonsága Ukrajnában dől el, ezért Oroszországot meg kell állítani és vissza kell szorítani, nem pedig engedményeket tenni számára. Hozzátette, hogy az elképzelés nem áll összhangban Európa biztonsági céljaival.

A litván államfő szerint világosan meghúzott határok és elrettentés hiányában Oroszország még magabiztosabbá válhat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a szövetségben a legnagyobb gondot nem az erőforrások hiánya jelenti, hanem a politikai akarat és a méltányos teherviselés hiánya. Megjegyezte, hogy Ukrajna időt nyert a NATO-nak, amit nem szabad elvesztegetni.

Az orosz–ukrán háború nyomán több európai ország fokozza a civil lakosság felkészítését egy esetleges fegyveres konfliktusra. Míg Lengyelországban túlélési képzéseket tartanak, Finnországban és Svédországban pedig háborús felkészítő útmutatókat osztanak ki, Nagy-Britannia jelentős lemaradásban van. Szakértők szerint egy esetleges orosz támadás esetén a brit védelem komoly kihívásokkal szembesülne, miközben a hírszerzés attól tart, hogy a lakosság nem érzékeli kellő súllyal a fenyegetést.

(magyarnemzet.hu)