Oroszország középtávon elkerülhetetlenül nagyszabású háborút indít Európában, legnagyobb veszélyben a balti országok vannak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának (HUR) elemzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a HUR kiderítette, hogy a Kreml már hivatalos stratégiai dokumentumokba foglalta bele a vonatkozó terveket, amelyeket Vlagyimir Putyin orosz diktátor hagyott jóvá. A HUR szerint a 2030–2035 közötti időszakra azt jósolja, hogy Oroszország számos fegyveres konfliktust provokál – elsősorban Lengyelország, a balti országok, Skandinávia és az Északi-sark térségében. Összességében az orosz hadsereg akár 10 potenciális háborút is kezdhet csak európai irányban.
Az Ukrajna elleni teljes körű háború ellenére Moszkva már most nagyszabású fegyverkezési reformot hajt végre. 2029-re két új katonai körzet – a Leningrádi és Moszkvai – létrehozását tervezik, kialakított hadtestekkel és hadosztályokkal. A legfontosabb feladat egy erős katonai csoport létrehozása a nyugati stratégiai irányban. A HUR szerint a reformmal párhuzamosan növelik a nagy pontosságú fegyverek és a csapásmérő drónok gyártását. Az orosz védelmi ipar harmadik éve „háborús üzemmódban” működik.
Oroszország hivatalos katonai kiadásai évi 130-140 milliárd dollár körül mozognak, de a valós kiadások ennél jóval magasabbak lehetnek – közölték az ukrán katonai hírszerzők. Ugyanakkor Oroszország jelentős mozgósítási potenciállal rendelkezik – akár 5 millió embert is fegyverbe állíthat, ami a HUR szerint lehetővé teszi számára nagyszabású műveletek megtervezését Európában. A Kreml retorikája nem hagy kétséget a szándékai felől – egyre inkább nyílt agressziót demonstrál a NATO és az EU országaival szemben.
Az európai történelmet ma ukrán vértintával írják – jelentette ki csütörtökön Andrij Szibiha külügyminiszter a Helsinki+50 konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta: „Sajnos, elnök úr, mindketten kénytelenek vagyunk minden beszédünket ugyanazokkal a szavakkal kezdeni: ma ismét támadták Kijevet, ma brutális légitámadás érte Ukrajnát, vannak áldozatok, ma civilek, köztük gyermekek is meghaltak.”
Szibiha megjegyezte, hogy ez azt mutatja, hogy a háború utáni világrend képtelen megállítani az ilyen agressziót. „Biztos vagyok benne, hogy Ukrajna biztonsága és Európa biztonsága elválaszthatatlan. És ezért ez közös felelősség is” – jegyezte meg.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a történelem soha nem ért véget – „sem Helsinki után, sem a berlini fal leomlása után, és valószínűleg soha nem is fog véget érni”. „Most a történelmünket írjuk, és a fő tinta, amellyel ma az európai történelmet írják, honfitársaim, az ukrán nép vére” – hangsúlyozta Andrij Szibiha.
Európa útjai, hídjai, vasútvonalai, az európai közlekedési hálózat nem alkalmasak arra, hogy tankokat, katonákat és katonai felszerelést gyorsan lehessen mozgatni a kontinensen egy Oroszországgal vívott háború esetén – figyelmeztetett Apostolosz Cicikosztasz, az EU közlekedési biztosa.
Cicikosztasz a Financial Timesnak elmondta: ha a NATO tankjait mozgósítani kellene Moszkva csapatainak inváziója miatt az EU keleti határán, azok elakadnának alagutakban, hidakat szakítanának be és határprotokollok miatt torlódnának fel. A görög biztos célja, hogy 17 milliárd eurót fordítsanak a kontinens infrastruktúrájának átalakítására a katonai mobilitás javítása érdekében.
Vannak régi hídjaink, amelyeket fel kell újítani. Vannak szűk hidak, amelyeket szélesíteni kell. És vannak nem létező hidak, amelyeket meg kell építeni – mondta Cicikosztasz.
A biztos szerint lehetetlen megvédeni Európát, ha a hadseregek nem képesek gyorsan mozogni. „A helyzet az, hogy ha katonai felszerelést és csapatokat akarunk mozgatni Nyugat-Európából Kelet-Európába, az hetekig, sőt esetenként hónapokig tart.”
Az európai közlekedési hálózat nem alkalmas hadseregek mozgatására
A meglévő infrastruktúra nagy része nem hadseregek mozgatására lett tervezve. Az európai utakon közlekedő teherautók jellemzően legfeljebb 40 tonnásak, míg egy harckocsi akár 70 tonnát is nyomhat.
Az EU most egy olyan stratégiát dolgoz ki, amely biztosítja, hogy egy támadás esetén a csapatok „néhány órán, legfeljebb néhány napon belül” mozgásba lendülhessenek.
Ennek része 500 infrastrukturális projekt felújítása négy, a kontinenset átszelő katonai folyosó mentén. Ezeket a projekteket a NATO-val és annak katonai parancsnokságával közösen dolgozták ki, de biztonsági okokból titokban tartják. Brüsszel a bürokrácia csökkentését is tervezi, hogy a tankok ne akadjanak el a papírmunkában határátlépéskor – tette hozzá Cicikosztasz.
A biztos év végén terjeszti elő a stratégiát, amely része annak a háborús felkészülési hullámnak, amely egész Európán végigsöpör, válaszul az Oroszországgal való szélesebb körű konfrontáció lehetőségére és az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének csökkentésére. Mark Rutte NATO-főtitkár júniusban figyelmeztette a szövetség tagjait, hogy Oroszország akár 2030-ig támadást is indíthat valamelyikük ellen.
Fegyverkezni, de miből?
Az EU 800 milliárd eurós újrafegyverkezési tervbe kezd, hogy nagyobb védelmi önállóságot érjen el, részben Donald Trump amerikai elnök követeléseire válaszul, részben pedig hogy elrettentse Oroszországot, miközben Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója már negyedik évébe lépett.
Bár az Európai Bizottság a 2028–34-es költségvetési javaslatában 17 milliárd eurót irányzott elő katonai mobilitásra, magas rangú EU-diplomaták figyelmeztetnek, hogy ez az összeg a tagállamok közötti nehéz tárgyalásokon várhatóan csökkenni fog.
Cicikosztasz szerint a katonai mobilitási terv kiegészíti a NATO-szövetségesek azon megállapodását, hogy a védelmi kiadásokat a GDP 5 százalékára növelik, amelyből 1,5 százalékot biztonsági és védelmi infrastruktúrára fordítanak majd.
Ukrajna Központi Választási Bizottsága bejelentette, hogy az idei október utolsó vasárnapjára tervezett helyhatósági választásokat nem tartják meg a háborús helyzet miatt.
A bizottság közleménye szerint a választási törvények értelmében a helyhatósági választásokat általában öt évente, október utolsó vasárnapján tartják az ország egész területén egyidejűleg. Az idei választások megszervezését azonban a háború miatt bevezetett hadiállapot lehetetlenné teszi.
A teljes körű orosz fegyveres agresszió miatt Ukrajnában hadiállapotot vezettek be, amely alatt semmilyen választást nem szerveznek és nem tartanak meg – áll a Központi Választási Bizottság magyarázatában. Emiatt a parlament nem hozott döntést a helyhatósági választások kiírásáról.
A bizottság megállapította, hogy nincs jogalap a területi választási bizottságok új összetételének kialakítására sem megyei, járási, városi, falusi vagy települési szinten.
A választási bizottság tagja, Szerhij Posztov kifejtette: A hadiállapot ideje alatt semmilyen választást nem szerveznek és nem tartanak, ezért a 2020. október 25-i helyhatósági választásokon megalakított területi választási bizottságok tagjai továbbra is gyakorolják hatáskörüket.
Ez azt jelenti, hogy a 2020-ban megválasztott helyhatósági tisztségviselők mandátuma a háborús helyzet végéig meghosszabbodik.
Csütörtökön a malajziai Kuala Lumpurban találkozott Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A fő téma az ukrajnai háború lehetséges lezárása, valamint az amerikai–orosz kapcsolatok fejlesztése volt.
Donald Trump amerikai elnök az utóbbi időben többször is csalódottságának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az orosz fél szerinte nem mutat kellő rugalmasságot a háború lezárása érdekében.
Marco Rubio a csütörtöki amerikai–orosz találkozó utáni sajtótájékoztatón is arról beszélt az Euronews szerint, hogy Donald Trump elnök „csalódott és frusztrált amiatt, hogy az orosz fél részéről nem mutatkozott nagyobb rugalmasság” annak érdekében, hogy véget vessenek a háborúnak, és ezt most tolmácsolta is az orosz külügyminiszternek. Ugyanakkor az amerikai külügyminiszter kijelentette: e „csalódottság” ellenére most új ötleteket tárgyaltak meg a háború lezárásával kapcsolatban Lavrovval.
„Az előrelépéshez szükségünk van egy ütemtervre, hogy hogyan lehet lezárni. És megosztottunk néhány elképzelést arról, hogy ez hogyan nézhetne ki” – mondta az 50 perces találkozó után Marco Rubio. Hozzátette azt is, hogy az orosz fél javaslatára egy új, eltérő megközelítést vitattak meg a háború befejezésének módjáról folytatott tárgyalásokat illetően.
„Nem jellemezném úgy, hogy ez garantálhatja a békét, de ez egy olyan koncepció, amelyet, tudja, visszaviszek az elnöknek” – magyarázta az újságírók előtti Rubio, de további részleteket nem mondott erről.
A Reuters szerint az amerikai külügyminiszter úgy összegezte a találkozót: „Őszinte beszélgetés volt. Fontos volt.”
Az oroszok szerint hamarosan jöhet egy újabb amerikai–orosz külügyi konzultáció
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a találkozó után közölte: Moszkva és Washington hamarosan megegyeznek az amerikai–orosz „kétoldalú kapcsolatok irritáló tényezőiről folytatott konzultációk harmadik fordulójának időpontjáról”.
Ebben a témában eddig két találkozót tartottak Isztambulban: február 27-én, valamint április 10-én ültek össze. A konzultációkon Oroszország küldöttségét Alekszandr Darcsijev washingtoni orosz nagykövet vezette, míg Washington delegációját Sonata Coulter, az európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár vezette. A zárt ajtók mögött zajló találkozók közül az első több mint hat órán át, a második pedig öt és fél órán át tartott.
Szergej Rjabkov azt is megjegyezte: mostanáig nem arról volt szó, hogy „lelassulna az Egyesült Államokkal folytatott kétoldalú napirenddel kapcsolatos munkánk, hanem technikai szünetről”.
[type] => post
[excerpt] => Csütörtökön a malajziai Kuala Lumpurban találkozott Marco Rubio amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A fő téma az ukrajnai háború lehetséges lezárása, valamint az amerikai–orosz kapcsolatok fejlesztése volt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1752232080
[modified] => 1752188638
)
[title] => Új megközelítés jöhet az ukrajnai béketárgyalásokon: találkozott Rubio és Lavrov
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=156348&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 156348
[uk] => 156409
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 156349
[image] => Array
(
[id] => 156349
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/rubio-lavrov.png
[original_lng] => 1496558
[original_w] => 1640
[original_h] => 788
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/rubio-lavrov-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/rubio-lavrov-300x144.png
[width] => 300
[height] => 144
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/rubio-lavrov-768x369.png
[width] => 768
[height] => 369
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/rubio-lavrov-1024x492.png
[width] => 1024
[height] => 492
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/rubio-lavrov-1536x738.png
[width] => 1536
[height] => 738
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/rubio-lavrov.png
[width] => 1640
[height] => 788
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/rubio-lavrov.png
[width] => 1640
[height] => 788
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1752231653:8
[_thumbnail_id] => 156349
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 739
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 235985608001
[_oembed_52dea7bcb136c3fcf3918ae32367dcb2] =>
We had a long and substantive conversation with @POTUS. We started with one-on-one talks before inviting European leaders to join us. This call lasted for more than an hour and a half, including about an hour of our bilateral conversation with President Trump.
Véget ért a több mint két hétig tartó fegyveres konfliktus Irán és Izrael között. Az amerikai és katari közvetítéssel megszületett tűzszünet nyomán az iráni társadalom és Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei azonban a romokban heverő ország új valóságával szembesül. A történtek hosszú távon a rendszer lassú bomlásához vezethetnek az országban.
Az eddig a titkos bunkerében rejtőzködő 86 éves Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője a háború utáni első nyilvános megjelenésére készülhet – de egy megváltozott, súlyosan meggyengült ország fogadja majd – írta elemzésében a BBC.
A BBC perzsa szolgálatának különleges tudósítója, Kasra Naji szerint az ország hadereje, infrastruktúrája és társadalmi szövete is komoly károkat szenvedett. Bár az iráni vezetés győzelemről beszél, sokan inkább vereségként és árulásként élik meg a történteket.
A háború ideje alatt Ali Hámenei ajatollah elzárkózott, nem mutatkozott a nyilvánosság előtt, és még a legfelsőbb tisztviselők sem érintkeztek vele.
Ennek oka, hogy attól tartott, ő is célponttá válik. Donald Trump amerikai elnök közvetítésével ugyan megszületett a tűzszünet, de Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő nyilatkozataiból kiderült, nem zárja ki az ajatollah likvidálását.
Izrael katonai fölénye a háború során egyértelművé vált: a Forradalmi Gárda több bázisa megsemmisült, parancsnokokat vesztettek, a hadsereg struktúrája meggyengült. Irán nukleáris létesítményei is találatokat kaptak – ezek újjáépítése évekbe telhet, ha egyáltalán lehetséges.
Az irániak nem Izraelt vagy Amerikát, hanem az ajatollahot hibáztathatják elsősorban a történtekért – innen egyes út vezethet a rendszer lassú bomlásához
A BBC jelentése szerint sok iráni Ali Hámenei ajatollahot teszi felelőssé az ország összeomlás szélére sodródásáért. Ali Ansari professzor, a St Andrews Egyetem Irán-szakértője így fogalmazott: „Lesz egy elszámoltatás. A vezetésen belül is hatalmas nézeteltérések vannak, és a lakosság körében óriási a csalódottság.”
A konfliktus során a vallási vezetőktől is hallatszottak bíráló hangok. Egyes hírek szerint a szentként tisztelt Kom városának vallási vezetői – akik eddig távol maradtak a politikától – beavatkozásra készülnek.
A háború idején hatalmas civil összefogás jellemezte az országot: a falvak megnyitották kapuikat a menekülők előtt, a boltokban leárazták az alapvető élelmiszereket, szomszédok segítették egymást – ugyanakkor nőtt a félelem attól, hogy a megalázott rezsim saját népe ellen fordul.
A tűzszünet után is folytatódnak a megtorlások: az iráni hatóságok szerint legalább hat embert végeztek ki Izraelnek való kémkedés miatt, és több száz letartóztatás történt.
Mindeközben Irán hivatalosan közölte, hogy magasan dúsított uránkészletét biztonságos helyre szállította. Ez a 60 százalékos tisztaságú anyag, ha tovább dúsítják, akár kilenc atomfegyver előállítására is alkalmas lehet. Közben az iráni parlament megszavazta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való együttműködés jelentős csökkentését, amely egyes szakértők szerint Irán kilépéséhez vezethet az atomsorompó-szerződésből.
A 86 éves Hámenei, aki idős és beteg, egyre inkább a hatalom átadásának kérdésével nézhet szembe.
Elemzők szerint elképzelhető, hogy egy másik vallási vezetőnek vagy tanácsnak adja át a jogköreit. A Forradalmi Gárda megmaradt parancsnokai azonban a színfalak mögül irányíthatják tovább az országot.
„Ez nem forradalom lesz, hanem lassú bomlás. A harag most kezd igazán gyökeret verni” – véli Ansari professzor.
A fegyverek ugyan elhallgattak, de Iránban sokan tartanak attól, hogy a tűzszünet csak rövid lélegzetvétel – és a legnagyobb harc még hátra van: a saját múltjával és vezetésével kell szembenéznie az országnak.
[type] => post
[excerpt] => Véget ért a több mint két hétig tartó fegyveres konfliktus Irán és Izrael között. Az amerikai és katari közvetítéssel megszületett tűzszünet nyomán az iráni társadalom és Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei azonban a romokban heverő ország új valós...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1751053860
[modified] => 1751014759
)
[title] => Hiába ért véget a háború, Iránban már elkerülhetetlen lehet az összeomlás
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155087&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155087
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155088
[image] => Array
(
[id] => 155088
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[original_lng] => 994649
[original_w] => 873
[original_h] => 492
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2-768x433.png
[width] => 768
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[width] => 873
[height] => 492
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[width] => 873
[height] => 492
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[width] => 873
[height] => 492
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/iran-2.png
[width] => 873
[height] => 492
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751003960:12
[_thumbnail_id] => 155088
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1408
[_oembed_3e052d722d09177618b9ac4bfe291d34] => {{unknown}}
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 168288927001
[_oembed_c9b4814325e04c6ec046cd651a1e111a] =>
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszország ellen bevezetett szankciók megerősítésére az azok kijátszására irányuló praktikákkal szembeni fellépés fontosságára hívta fel e figyelmet – írja az Interfax.
„Ma éjjel légvédelmi katonáink 167 drónt semmisítettek meg, amelyekkel Oroszország Ukrajnát támadta… Összesen 183 támadó drón és 11 különböző típusú rakéta volt… És ez csak egy éjszaka” – írta Zelenszkij. Hozzátette, hogy ebben a hónapban Oroszország már körülbelül 2800 támadó drónt, csaknem 3000 irányított légibombát és 140 különböző típusú rakétát vetett be Ukrajna ellen.
Zelenszkij megjegyezte, „olyan árplafonokra van szükség, amelyek megállítják a háborút”, és hogy Ukrajna partnerországai, különösen a G7 országok képesek ezt biztosítani. „Szükség van szankciókra az orosz bankok és a pénzügyi szektor ellen, amelyek valóban fájdalmasak lesznek. Küzdenünk kell a szankciók megkerülésére irányuló tervek ellen is” – tette hozzá az elnök, kiemelve, hogy Amerika, az Európai Unió és a G7 országok biztosítani tudják ezt.
