Az egyetlen ország, amely a háború alatt leszerelést hajtott végre, az Ukrán Népköztársaság, a Legfelső Tanács nem akarja megismételni a Központi Tanács 1919-es hibáját – jelentette ki pénteken Ruszlan Sztefancsuk, a Legfelső Tanács elnöke az ukrán televízió adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefancsuk elmondta: „A leszereléssel kapcsolatban. Lehet, hogy rosszul tudom, de nem ismerek olyan országot, amely leszerelést hajtana végre a háború alatt. Pontosabban, ismerek egy ilyen országot – ez az 1919-es Ukrán Népköztársaság.”
A házelnök emlékeztetett arra, hogy annak idején Mikola Pors védelmi miniszter a mozgósításról szóló törvényjavaslatot nyújtotta be a Központi Tanácsnak, és ezt megszavazták. „El kell mondanom, mi történt ezután? Számomra tehát nagyon fontos, hogy a jelenlegi Legfelső Tanács ne ismételje meg a Központi Tanács hibáit. Erről őszintén kell beszélnünk” – tette hozzá.
A parlament elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a fronton álló ukrán hadsereg megérdemli az igazságossághoz való jogot. „Ezért a szabadságolás kérdése, a rotáció kérdése, az ezeknek a személyeknek nyújtott egyéb kiváltságok vagy támogatás kérdése olyan dolog, amit meg kell valósítani. Részben a mozgósítási törvényben megoldottuk, részben most jönnek a kezdeményezések” – magyarázta Ruszlan Sztefancsuk.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az egyetlen ország, amely a háború alatt leszerelést hajtott végre, az Ukrán Népköztársaság, a Legfelső Tanács nem akarja megismételni a Központi Tanács 1919-es hibáját – jelentette ki pénteken Ruszlan Sztefancsuk. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1722002400 [modified] => 1721989974 ) [title] => Ukrajna a háború alatti leszereléssel nem ismételheti meg a Központi Tanács 1919-es hibáját – Sztefancsuk [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122724&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 122724 [uk] => 122727 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 122725 [image] => Array ( [id] => 122725 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg [original_lng] => 39277 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/sztefancsuk-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1721979280:8 [_thumbnail_id] => 122725 [_edit_last] => 12 [views_count] => 276 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 2058 [1] => 41 [2] => 53452 [3] => 17 [4] => 33 ) [categories_name] => Array ( [0] => Aktuális [1] => Cikkek [2] => Háború [3] => Sürgős [4] => Ukrajna ) [tags] => Array ( [0] => 106845 [1] => 343655 [2] => 12646 ) [tags_name] => Array ( [0] => háború [1] => leszerelés [2] => Ruszlan Sztefancsuk ) ) [1] => Array ( [id] => 122374 [content] =>
A hatóságoknak ki kell dolgozniuk az eszközöket a választások lebonyolításához arra az esetre, ha Oroszország Ukrajna elleni háborúja elhúzódik – közölte véleményét Volodimir Zelenszkij a BBC-nek adott interjújában.
Az államfő újságírói kérdésre válaszolva, miszerint ő lesz-e az elnök, ha a háború még 10 évig folytatódna elmondta: „Ha lehetne, szívesen megtartanám a választásokat. És ha a háború elhúzódik, mi a magunk részéről mindent megteszünk, hogy ne húzódjon el. De ha mégis, akkor ilyen vagy olyan megoldást kell találni. Még nem tudom, milyet”.
Az elnök ugyanakkor megjegyezte, hogy az Alkotmány értelmében nem lehet választást tartani az országban, amíg hadiállapot van érvényben.
„Hogy lehet demokratikus választásokat tartani a lövészárokban, megfigyelőkre van szükség. Ők nem jönnek ki a lövészárkokba. A megszállt területeken is vannak polgáraink. Ők nem fognak szavazni, vagy hogyan fognak szavazni? Ki fogja irányítani ezt a folyamatot? Több mint 7 millió ukrán van külföldön, számukra hogyan biztosíthatjuk szavazást?” – fogalmazott Zelenszkij.
Ezt követően újra kihangsúlyozta, hogy „ha elhúzódik a háború, mindenképpen eszközöket kell találnunk”.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
Ciprus megosztottsága 50 éve tart és a görög, illetve a török vezetők szombati kijelentései és megnyilvánulásai szerint nincs közeledés a két fél között.
A ciprusi görögök gyászoltak, Ciprus északi, török részén ünnepeltek, katonai parádét tartottak abból az alkalomból, hogy ötven éve kettészakadt a földközi-tengeri sziget, miután Ciprus északi részét 1974-ben megszállta Törökország. Ankara a Görögországhoz való csatlakozást szorgalmazó görög ciprióták puccsa után rendelte el az inváziót a ciprusi török kisebbség védelmére hivatkozva.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton egy katonai parádén vett részt Észak-Nicosiában abból az alkalomból, hogy 1974-ben a török erők „békefenntartó” műveletnek nevezett támadást indítottak és végeredményben létrejött az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, amelyet mind a mai napig csak Törökország ismer el.
A török államfő a török hadsereg észak-ciprusi partraszállásának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen azt mondta, hogy a ciprusi probléma megoldása csak úgy lehetséges, ha elismerik két állam létezését a kettéosztott szigeten.
„Nem hiszünk Ciprus problémájának szövetségi alapon történő megoldásában. A probléma stabil megoldása csak két állam elismerése alapján lehetséges, és ez elkerülhetetlen” – mondta.
Az újraegyesítési tárgyalások 2017-ben összeomlottak, és azóta holtpontra jutottak.
Ersin Tatar, Észak-Ciprus török vezetője azzal vádolta a Ciprusi Köztársaság hatóságait, hogy olyan lépéseket tettek, amelyeknek célja a feszültség fokozása, nem pedig a béke megteremtése a szigeten.
Az észak-ciprusi eseményeken a török vezetés, a vezető politikai pártok és a fegyveres erők parancsnokságának számos képviselője részt vett. Az ünnepség részeként haditengerészeti felvonulást tartottak 50 hadihajó részvételével, valamint a török légierő repülőgépei is részt vettek a díszszemlén.
Ciprus déli részén szombaton reggel fél 6-kor, a török hadsereg egykori Attila-hadművelete kezdetének időpontjában megszólaltak a szirénák. Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök a Nicosiában tartott megemlékezésen kijelentette, hogy „nincs más opció, mint az újraegyesítés”.
A nap második felében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök részt vesz Nicosia déli részén az esti megemlékezéseken. Micotákisz elutasította a kétállami megoldást, az újraegyesítést sürgette, és egy vérfoltos ciprusi térképet tett közzé LinkedIn-oldalán a következő szöveggel: „Fél évszázad Ciprus nemzeti tragédiája óta”.
Petr Pavel cseh elnök texasi látogatásán kijelentette, hogy jelenleg lehetetlen, hogy Ukrajna visszaszerezze az Oroszország által megszállt összes területet – írja az Unian.
„Bár Zelenszkij elnök nem kapott meghívást a szövetséghez való csatlakozásra, megkapta, amit akart, vagyis konkrét támogatást a harctéren, beleértve számos kétoldalú megállapodást, amelyek némi kiszámíthatóságot biztosítanak számára a jövőbeli válságok tervezésében” – mondta Pavel.
Válaszolt arra a kérdésre is, hogy az Ukrajnának nyújtott jelenlegi segítség elegendő-e a megszállt területek visszaszerzéséhez.
Elég lenne, ha a támogatás mértéke lehetővé tenné Ukrajna számára, hogy teljes mértékben visszaszerezze területeit. Jelenleg ez irreális. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ki az ellenség – fogalmazott a politikus.
A cseh elnök szerint Oroszország „minden bizonnyal sokkal több erőforrással rendelkezik”, mint Ukrajna, beleértve partnereinek minden segítségét is.
„Úgy vélem, hogy ha Ukrajna kész lesz megtartani a területét, akkor ez lesz a sikerünk a belátható jövőben, nem számíthatunk jelentős áttörésre a frontvonalon” – hangsúlyozta a politikus.
Ukrajna már nagyon közel került céljához, nevezetesen az Észak-atlanti Szövetséghez történő csatlakozáshoz – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön a NATO-csúcson elmondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök kiemelte: „Nagyon közel vagyunk a célunkhoz.” Mint megjegyezte, a következő lépés a meghívás, majd a tagság lesz. „Megértjük, hogy nem leszünk a NATO-ban, amíg az ukrajnai háború folytatódik, de remélem, hogy győzni fogunk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megnevezte a fő okot, amiért Ukrajna nem tud most csatlakozni a NATO-hoz.
Andrzej Duda lengyel elnök ugyanakkor reméli, hogy Ukrajna már a következő csúcstalálkozón megkapja a NATO-meghívást.
Lengyelországnak készen kell állnia egy teljeskörű hagyományos háborúra – nyilatkozta Wieslaw Kukula, a lengyel vezérkari főnök.
„Ma teljes körű háborúra, nem pedig aszimmetrikus háborúra kell készülnünk” – mondta a lengyel tábornok.
Beszélt arról is, hogy növelni fogják a keleti határon állomásoztatott katonák létszámát 8000-re, a korábbi 6000-ről és hogy megindul a „Keleti Pajzs” védelmi projekt, melynek célja a határ menti katonai infrastruktúra és védelmi rendszerek kialakítása.
Lengyelország azon dolgozik, hogy 300 ezerre növelje hadseregének aktív állományát és történelmi szintű modernizáció keretein belül erősítse meg járműparkját. Több ezer páncélozott járművet, tüzérségi rendszert és vadászgépet terveznek beszerezni, elsősorban az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától. A két lengyel kormányon is átívelő haderőfejlesztési projekt célja, hogy Lengyelország legyen a NATO második, harmadik legerősebb országa.
Amennyiben a béke igazság nélküli, új háború lesz – figyelmeztetett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton, a 17. Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai konferencia zárónapján.
„A cél nemcsak a háború megállítása, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek közt a béke igazságos és fenntartható lesz, és egy új háború fenntarthatatlan alternatívává válik” – mondta Kuleba, hozzátéve, hogy olyan környezetet kell teremteni, amelyben egy újabb agresszió nem lehetséges.
A politikus szerint ez azért szükséges, mert mindenkinek látnia kell, mi történik vele, ha agressziót követ el egy szuverén állam ellen.
Derűlátásának adott hangot a nemrég Svájcban tartott békekonferenciával kapcsolatban, amelyen több mint száz állam és szervezet képviselője vett részt.
„Amikor azt látjuk, hogy ennyi ország hajlandó együtt cselekedni, az reményt ad arra, hogy lehetséges az igazságos és tartós béke” – mondta Kuleba a szombati vezetői panelbeszélgetésen, melynek címe Észak-Dél, Kelet-Nyugat: A biztonságos átjárók keresése volt.
Minden következő lépés nehezebb lesz az előzőnél, de nincs más alternatíva – húzta alá.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta: a Nyugatnak ma nagy felelőssége van abban, hogy megakadályozza a Kelet és Nyugat közötti megosztottságot. Oroszország és Kína szövetsége megosztaná a világot – hangoztatta.
Megjegyezte, hogy napjainkban a multilateralizmus válságban van, mivel számos ország a multipolaritás felé fordul, mert az számukra előnyösebb, és a multilateralizmust felváltották a tranzakciós kapcsolatok.
„Több a szereplő, kevesebb a szabály és sokkal több a nyugtalanság” – fogalmazott.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter is az igazságos béke szükségességét hangsúlyozta.
Néhány nappal ezelőtt Olaszország úgy döntött, hogy újabb katonai segélyszállítmányt küld Ukrajnának – emlékeztetett, megjegyezve, hogy Róma azt szeretné, ha Ukrajna minél hamarabb csatlakozna az Európai Unióhoz.
Tajani arra is figyelmeztetett, hogy a Nyugat-Balkánnak prioritássá kell válnia a nemzetközi közösség számára, mivel a régió elvesztése és Oroszország nagyobb befolyásának elfogadása hatalmas hiba lenne a stabilitásra, a békére és számunkra.
A Dubrovniki Fórum – korábbi nevén Croatia Forum – nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 júliusa óta a tagja.
Noha az ukrajnai háború lezárását célzó svájci békekonferencia diplomáciai utakat nyitott, az, hogy Vlagyimir Putyin Észak-Korea mellett mindenhova elutazik, ahonnan fegyvert kaphat, egyértelműen azt mutatja, hogy az orosz elnök hosszú háborúra készül – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Luxembourgban hétfőn.
Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereit tömörítő tanács ülését megelőzően hangsúlyozta: az ukrajnai konfliktus lezárását célzó diplomáciai törekvéseknek folytatódniuk kell, ugyanakkor növelni szükséges az Ukrajnának nyújtott uniós támogatást is.
„Ukrajnának több segítségre van szüksége. Most, még a nyár előtt” – fogalmazott Borrell, majd reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják az Európai Bizottság arra vonatkozó javaslat, hogy az EU támogatását az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamatainak felhasználásával növelje.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban a főképviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy „a humanitárius segélyek célba juttatása Gázán belül lehetetlenné vált”.
Szavai szerint mindenfajta terv ellenére semmilyen segítség sem érkezik Gázába. A kialakult helyzet miatt a segélyek a határon kívül halmozódnak fel, melynek nagyrésze megsemmisül, vagy elveszik. Ha a segélyek el is jutnak Gázába, nem lehet szétosztani azokat a harcok, valamint a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt.
„A társadalom szövete pusztult el. A civil társadalom szétesőben van” – hívta fel a figyelmet.
Égető szükség van a tűzszünetre, mely lehetővé tenné a humanitárius segítség bejutását Gázába. Ellenkező esetben a tragédia minden korábban látottal összehasonlíthatatlan lesz – tette hozzá érkezési beszédében az uniós diplomácia vezetője.
Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyminiszere érkezésekor azt mondta, az uniós külügyi tanács sokat haladt előre annak előkészítésével, hogy a befagyasztott orosz vagyon kamatait felszabadíthassák, és azt Ukrajna céljaira lehessen felhasználni.
Közölte továbbá, a háborús helyzet ellenére a szakminiszterek sokat haladtak Ukrajna uniós integrációjának előmozdításával. Ennek eredménye, hogy az EU és Ukrajna kedden megtartja a csatlakozási tárgyalások megkezdését jelentő első kormányközi konferenciát.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta, az Európai Uniónak minden rendelkezésre álló eszközt meg kell ragadnia a tűzszünet előmozdítása és a két állami megoldáson, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrejöttén alapuló béke mihamarabbi előmozdítása érdekében.
Az arab országokkal együttműködésben az uniós külügyminiszterek menetrendet határoztak meg a felsorolt célok elérésére, a megkezdett munkát a jövőben is folytatni kell – tette hozzá a belga külügyi tárcavezető.
Annalena Baerbock német külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az izraeli-palesztin konfliktus esetleges libanoni eszkalációja miatt, és azt mondta: a helyzet további elmérgesedése minden ember számára katasztrófa lenne a teljes régióban.
Megismételte: tűzszünetre van szükség Gázában, összhangban Joe Biden amerikai elnök javaslataival. „Izrael csak akkor élhet biztonságban, ha a palesztinok biztonságban élnek. Ahogy a palesztinok is csak akkor élhetnek biztonságban, ha Izrael biztonságban van” – tette hozzá Baerbock.
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Finnország külügyminisztere, Elina Valtonen kijelentette, országa nem tervezi az Oroszországgal fennálló kapcsolatok „felmelegítését”, amíg a Kreml agresszív háborút folytat Ukrajna ellen, számolt be a Yle.
Valtonen megjegyezte, hogy a biztonsági helyzet alapvetően megváltozott az Oroszországi Föderáció által kirobbantott ukrajnai háború miatt.
Ugyanakkor elmondása szerint Finnország számára nincs közvetlen katonai fenyegetés.
A külügyminisztérium vezetője kiemelte, hogy „Oroszország szörnyű agresszív háborúja” megmutatta a nemzetközi szabályok rendszerének fontosságát.
„Reméljük, hogy Oroszország demokráciává alakul át” – hangsúlyozta a finn diplomácia vezetője, egyben hozzátette, hogy nem hisz a gyors változásokban a szomszédos országban.
Azt is hozzátette, hogy Finnország külpolitikája olyan értékeken alapul, mint a demokrácia és a jogállamiság.
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Készen állnak a haditervek Libanon izraeli lerohanására, Washington óva int egy újabb háborútól. Az izraeli hadsereg keddi közlése szerint jóváhagyta a műveleti terveket egy libanoni offenzívához.
„A helyzetértékelés részeként jóváhagyták és megerősítették a műveleti terveket egy libanoni offenzívához, és döntést hoztak a terepen lévő csapatok készültségének fokozására” – áll az izraeli hadsereg közleményében, melyről a Portfolio számolt be. A tájékoztatás szerint a döntést az északi parancsnokság stábjának ülését követően hozták meg.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter kedden figyelmeztetett, hogy hamarosan döntés születhet a libanoni Hezbollah síita szervezet elleni háborúról. Az iráni támogatást élvező milícia nemrég utalást tett arra, hogy Izrael harmadik legnagyobb városa, Haifa ellen is támadást indíthat.
Kac az X-en tett bejegyzésében úgy fogalmazott: Haszan Naszrallah Hezbollah-vezető fenyegetései nyomán, miszerint megrongálhatják Haifa kikötőjét, „közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahol dönteni kell a Hezbollah és Libanon elleni játékszabályok megváltoztatásáról.”
„Egy teljeskörű háborúban a Hezbollah meg fog semmisülni, Libanon pedig súlyos vereséget fog szenvedni” – húzta alá. Hozzátette: Izrael súlyos árat fizetne ezért, de az ország egységes, és helyre kell állítani lakosai biztonságát északon.
„Az Egyesül Államok nem kíván szélesebb regionális háborút a Közel-Keleten” – közölte kedden a Pentagon szóvivője. Pat Ryder tábornok újságíróknak az izraeli hadsereg közleményére vonatkozó kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, nem fog találgatni, hogy mi fog történni, de leszögezte: „senki sem akar szélesebb regionális háborút”.
A Hezbollah a gázai háború októberi kirobbanása óta szinte napi rendszerességgel támad izraeli célpontokat, válaszul pedig Izrael támadja a milícia állásait.
A környéken dúló harcok nyomán eddig körülbelül 150 ezren hagyták el otthonaikat.
A nap folyamán Amos Hochstein, az amerikai elnök különmegbízottja Bejrútban tárgyalt.
„Az utóbbi hetekben a harcok újabb kiszélesedését láthattuk, Joe Biden pedig el szeretné kerülni az újabb eszkalációt; erre törekszünk” – mondta.
