Oroszország elkerülhetetlen vereségével végződne a NATO akármelyik tagállama ellen intézett orosz támadás – jelentette ki Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter csütörtökön a varsói parlament alsóházában a lengyel diplomácia idei céljait ismertető beszédében.
Sikorski szerint nem a Nyugatnak kell aggódnia az esetleges összeütközéstől Oroszországgal, hanem fordítva. Erre nem azért érdemes emlékeztetni, hogy veszélyérzetet keltsünk az oroszokban, hanem azért, hogy megmutassuk: Oroszország támadása az észak-atlanti szövetség akármelyik tagja ellen Moszkva „elkerülhetetlen vereségével érne véget” – jelentette ki a lengyel diplomácia vezetője a szejmben.
Aláhúzta: a NATO védelmi szövetség.
Rámutatott: a szövetség katonai képességei háromszor nagyobbak Oroszországéinál, a NATO-országok légiereje háromszor nagyobb, a haditengerészet négyszer nagyobb állománnyal rendelkezik.
Az Ukrajnával szembeni orosz agresszió „megrázta a világ eddigi rendjét”, most „egyszerű alternatíva előtt állunk”: vagy „Ukrajna keleti határán túl állomásozó, legyőzött orosz hadsereggel” lesz dolgunk, vagy „győzelmes (orosz) hadsereggel Lengyelország keleti határán” – fogalmazott Sikorski. Reményét fejezte ki, hogy „a civilizált világ erőfeszítéseinek köszönhetően Putyin elveszíti a háborút”.
Hangsúlyozta: Lengyelország kész együttműködni „egy, nem birodalmi (ambíciójú) Oroszországgal”, amely tiszteletben tartja más nemzetek önrendelkezési jogát. Az ilyen Oroszországot Alekszej Navalnij meggyilkolt orosz ellenzéki vezető és más politikai foglyok jelképezik a miniszter szerint.
Elmondta továbbá: Oroszország hazudik az Ukrajna egyes részeinek annektálására irányuló állítólagos lengyel tervekről.
„A Donyec-medence – az Ukrajna, Krím – az Ukrajna” – utalt az Oroszország által annektált területekre, majd az egykor Lengyelországhoz tartozó, jelenleg ukrán földekről elmondta: „Lviv – az Ukrajna, Volhínia, az egykori Kelet-Galícia – az is Ukrajna”. „Lviv sze Ukraina” – nyomatékosította ukránul is.
Aláhúzta egyúttal: a lengyelek nem feledkeznek meg „fájdalmas múltbeli eseményekről”, és a történelmi igazság keresésében együttműködést várnak el az ukrán féltől.
Kitérve a 2025 első felében esedékes lengyel soros EU-elnökségre, Sikorski a szélesen felfogott biztonságot nevezte az elnökség fő prioritásának. Az EU-nak reagálnia kell a megjelenő válságokra, ezért Lengyelország támogatni fogja az unió „realista reformját” – jelentette ki. „Nem vagyunk meggyőződve, hogy ehhez elkerülhetetlen az alapszerződések módosítása” fogalmazott, hozzátéve: nem kizárható viszont, hogy a tagállamok egy része ettől teszi függővé az uniós bővítést.
A reform legvitatottabb része lehet, ha bizonyos területeken megszüntetnék az egyhangú döntéshozatalt – vélekedett. Felvázolva lehetséges új megoldásokat, kijelentette: amennyiben az EU „több mint 30 tagú hatalommá” akar válni, „hatékonyabb döntéshozatalra van szüksége”.
A transzatlanti együttműködés is az elnökség egyik prioritása lesz – jelentette be Sikorski. Kiemelte az Egyesült Államok szerepét a lengyel hadsereg korszerűsítésétben.
Varsó támogatja az európai gyorsreagálású erők létesítését is, amelynek első eleme 2025-ig érne el műveleti készségét – folytatta. Az 5-10 ezer fős „európai légió” az EU-tagállamok állampolgáraiból állna össze önkéntes alapon, működését „az uniós költségvetéssel azonos elvek szerint” finanszíroznák – fejtette ki.
Az EU-ban Németország és Franciaország a legfontosabb partnerei Varsónak – jelentette ki Sikorski.
„Legközelebbi szövetségesnek és barátnak” a skandináv és a balti országokat nevezte, valamint Romániát és Csehországot.
Jelezte: Lengyelország kétoldalú és többoldalú formátumokban tovább fogja fejleszteni a kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyekkel egy időben csatlakozott a NATO-hoz és az EU-hoz.
A bevándorlásról szólva Sikorski átlátható európai migrációs stratégia kialakítását nevezte szükségesnek. Úgy látta: a törvényes és ellenőrzött migráció hasznos lehet a bevándorlók és a befogadó országok számára egyaránt. „A migrációhoz való jog viszont nem tekinthető emberi jognak, ezért a migrációt szabályozni kell” – jelentette ki a külügyminiszter.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország a jelek szerint lendületet vesz a két éve tartó konfliktusban, ezért azt fontolgatja, hogy további katonai tanácsadókat küld a kijevi amerikai nagykövetségre – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál a Politico című amerikai–brüsszeli kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Patrick Ryder, a Pentagon szóvivője a Politicónak kijelentette, hogy a tanácsadók nem töltenek be harci szerepet, hanem tanácsokat adnak és támogatják az ukrán kormányt és a fegyveres erőket. „E konfliktus során a védelmi minisztérium felülvizsgálta és kiigazította az Egyesült Államok ukrajnai jelenlétét a biztonsági feltételek változásával. Jelenleg azt fontolgatjuk, hogy több tanácsadót küldünk a nagykövetségen működő Védelmi Együttműködési Hivatal (ODC) megerősítésére” – tette hozzá.
A szóvivő megjegyezte, hogy az ODC különféle tanácsadói és támogató küldetéseket hajt végre, amelyek nem harci jellegűek. „A hivatalban kizárólag a védelmi minisztérium alkalmazottai dolgoznak, és az Egyesült Államok nagykövetségéhez van beépítve, és a diplomáciai képviselet többi tagjához hasonlóan a misszió vezetőjének vannak alárendelve” – magyarázta.
Az ODC alkalmazottainak számát biztonsági okokból nem hozzák nyilvánosságra. A Politicónak névtelen források elmondták, hogy a hivatal feladata az Ukrajnának az Egyesült Államokból küldött fegyverek nyomon követése. „A további tanácsadói személyzet támogatni fogja az Egyesült Államok által Ukrajnába küldött fegyverek logisztikai és nyomon követési erőfeszítéseit. Az új kontingens a fegyverek karbantartásában is segíteni fogja az ukrán hadsereget” – közölték az informátorok.
Két amerikai tisztviselő azt mondta, hogy az ODC gondoskodik a nagykövetség biztonságáról. Számuk elérheti a 60-at. „Ezek az alkalmazottak segítenek felügyelni és biztosítani a nagykövetség biztonságát. Egyelőre nem világos, hogy végül mekkora további amerikai katonai személyzetet küldenek Ukrajnába. Számuk azonban 60-ra nőhet” – mondták el a források a Politicónak.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Oroszország a jelek szerint lendületet vesz a két éve tartó konfliktusban, ezért azt fontolgatja, hogy további katonai tanácsadókat küld a kijevi amerikai nagykövetségre.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713714420
[modified] => 1713699348
)
[title] => Az USA további katonai tanácsadókat küld Ukrajnába – Politico
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110537&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110537
[uk] => 110540
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110538
[image] => Array
(
[id] => 110538
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/rayder-pentagon.jpg
[original_lng] => 38144
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/rayder-pentagon-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/rayder-pentagon-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/rayder-pentagon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/rayder-pentagon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/rayder-pentagon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/rayder-pentagon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/rayder-pentagon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713688632:2
[_thumbnail_id] => 110538
[_edit_last] => 12
[views_count] => 719
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4d8c8caf31049a48f4862809cf528379] =>
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Harkiv azt kockáztatja, hogy második Aleppó lesz, ha az amerikai döntéshozók nem szavazzák meg az új katonai támogatást Ukrajnának az orosz támadások kivédéséhez szükséges légvédelemhez – jelentette ki szerdán Ihor Tyerehov harkivi polgármester a The Guardian című brit lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a városvezető elmondta, hogy Oroszország taktikát váltott, hogy megzavarja a város áramellátását, és megfélemlítse 1,3 millió lakosát a lakónegyedek elleni támadásokkal, aminek következtében az embereknek órákon át nincs áramellátásuk. Mint emlékeztetett rá, az amerikai Kongresszusban jelenleg elakadt a 60 milliárd dolláros amerikai katonai segélycsomag, ami kritikus fontosságú Ukrajna számára, és felszólította a Nyugatot, hogy helyezze a hangsúlyt a kétéves háborúra. „Szükségünk van erre a támogatásra, hogy megakadályozzuk, hogy Harkov egy második Aleppóvá váljon” – hangsúlyozta Ihor Tyerehov.
A szíriai Aleppó városát 2012 után polgárháború sújtotta. 2016-ban Oroszország Bassár el-Aszad kormányát támogatva intenzív bombázásba kezdett Aleppó keleti kerületeiben, ahol ellenzéki erők és civilek bujkáltak. Ezek a gyakran irgalmatlan bombázások több ezer ember halálához és a város nagy részének pusztulásához vezettek.
Oroszországnak csak azért sikerült megsemmisítenie a Tripiljai Hőerőművet, mert a támadás közben elfogytak az ukrán védők légvédelmi rakétái – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a PBS NewsHour amerikai közszolgálati tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta: az április 11-i hatalmas támadás során az orosz terroristák 11 rakétát indítottak a Tripiljai Hőerőmű ellen. „A katonáinknak közülük 7-et sikerült lelőniük. Azonban 4 megsemmisítette a Tripiljai Hőerőművet. Miért? Mert 0 rakétánk volt. Elfogyott az összes rakéta, amelyek a Tripiljai Hőerőművet védték” – állította Volodimir Zelenszkij.
Az orosz megszállók április 11-én újabb hatalmas légitámadást hajtottak végre Ukrajna ellen. Az ellenség drónokat, rakétákat, valamint hiperszonikus Kinzsalokat használt. Ukrajna négy megyéjében ismételt támadás érte az energetikai létesítményeket. A támadás során a Kijev megyében található Tripiljai Hőerőmű teljesen megsemmisült. Az erőmű a legnagyobb villamosenergia-szolgáltató Kijev, Cserkaszi és Zsitomir megyékben.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden Harkivba látogatott, és megnevezte a város és térsége orosz lövetésének a célját – számolt be az rbc.u hírportál az államfő esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Oroszország célja teljesen nyilvánvaló – mindent meg akarnak tenni azért, hogy kiszorítsa az embereket Harkivból és a térségéből. Minden, amihez Putyin hozzáér, rommá válik.”
Az elnök azt is megígérte, hogy Ukrajna mindent megtesz, hogy minél több várost és közösséget megvédjen az orosz agressziótól.
Az orosz megszállók továbbra is rendszeresen támadják Harkivot és a megyét kombinált, éjjel-nappali csapásokkal. A megye északkeleti és keleti részének térségei különösen veszélyesek. Emiatt Harkivban idő előtt véget ért a fűtési szezon a hatalmas orosz rakétatámadások következtében.
Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője elutasítja annak lehetőségét, hogy az ukrán társadalom beleegyezzen bizonyos területi engedményekbe a nagyszabású agresszív háborút folytató Vlagyimir Putyin orosz diktátornak – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál a tisztségviselő Politico című amerikai–brüsszeli kiadványnak adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Jermak hangsúlyozta: „Az emberek mondhatják azt, hogy fáradtak, de ha megkérdezik őket, akarnak-e kompromisszumot kötni Oroszországgal, akkor kategorikusan nemet mondanak.” Mint hozzátette, az a tény, hogy az állampolgárok családonként maradnak Ukrajnában, „megerősíti, hogy az emberek érzelmei általában véve erősek maradtak”. „Teljesen természetes, hogy az emberek fáradtak – két év hosszú idő” – emlékeztetett.
Ukrajna esetleges orosz offenzívájára való felkészülését illetően, amely várhatóan május végén vagy június elején kezdődik, a politikus hangsúlyozta, hogy az állampolgárok „még mindig hisznek a győzelmünkben”.
Az elnöki hivatalvezető arról is beszélt, hogy a védelmi erőknek bizonyos típusú fegyverekre van szükségük a fronton a betolakodók elleni küzdelemhez, valamint a városok elleni folyamatos orosz légicsapások elleni védekezéshez. Elsősorban a 155 mm-es tüzérségi lövedékek, a pilóta nélküli légi járművek, az elektronikus hadviselési rendszerek és mindenekelőtt a Patriot légvédelmi rendszerek számának növeléséről van szó – mutatott rá. „Még mindig kritikus szükségünk van további légvédelmi rendszerekre, mert ezek nélkül lehetetlen megvédeni városainkat” – emelte ki Andrij Jermak.
Az orosz terroristák pénteki támadásának a célpontjai a Kanyivi és a Dnyeszteri vízerőművek voltak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a megújított Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij kiemelte: „Az első haditanács, amelyet Olekszandr Litvinenko, az RNBO új titkára, hívott össze. A kihívások nagyon komolyak.” Mint hozzátette, ismét orosz terroristák támadták meg az ukrán energiaszektort. Denisz Smihal miniszterelnök, Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter, Volodimir Kudrickij és Olekszij Csernisov, az Ukrenerho és a Naftohaz igazgatótanácsainak elnökei beszámoltak a mai károkról és a helyreállítási munkálatokról – jegyezte meg.
„Megbeszéltük a fizikai védelem leghatékonyabb módszereit és azok megvalósítását más létesítményekben” – mondta az elnök. Arról is beszámolt, hogy a Kanyivi és a Dnyeszteri Vízerőművek szándékos célpontjai voltak az ellenségnek péntek hajnalban. „A terrorista ország azt akarja, hogy megismétlődjön az ökológiai katasztrófa Herszon térségében. Most azonban nemcsak Ukrajna van veszélyben, hanem Moldova is” – mutatott rá.
Az államfő szerint a víz nem áll meg az államhatárok előtt, ahogy az orosz háború sem áll meg, ha nem állítják le közösen és időben Ukrajnában. Ennek kapcsán jelezte, hogy a haditanács második napirendi pontja a közeljövőre és a távolabbi jövőre vonatkozó fegyver- és lőszerszállítási szerződésekre vonatkozik. „Előtérbe került a légvédelmi eszközök szükségessége. Az orosz légitámadások intenzitása miatt szükség van a készletek gyors feltöltésére” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Ukrajna segítségre szorul, hogy szembe tudjon nézni a közelgő, várhatóan május végén vagy június elején kibontakozó széleskörű orosz offenzívál – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a CBS Newsnak adott interjúja során.
Ukrán katonai vezetők szerint Oroszország mintegy 100 ezer főt vethet be következő támadása során, ugyanakkor az ukrán államfő szerint sikerült stabilizálni a helyzetet a csatatéren és helyzet jobb mint két-három hónapja, amikor Ukrajna jelentős lőszerhiánnyal küzdött. Véleménye szerint a nagy orosz ellentámadás nem tudott kibontakozni, az oroszok nem jártak sikerrel.
Az orosz hadsereg februárban hónapokig tartó harc után bevette a kulcsfontosságú Avgyijivka városát és pár környező falvat, de áttörni nem tudott az ukrán védelmen. Olkszandr Szirkij, az ukrán hadsereg parancsnoka március 21-én jelentette be, hogy stabilizálódott a frontvonal – idézi fel a Kyiv Independent.
Ugyanakkor Zelenszkij szerint Ukrajnának most fegyverekre van szüksége, főként Patriot légvédelmi rakétákra és tüzérségre.
Az ország lőszerhiánnyal küzd az amerikai Kongresszusban elakadt 60 milliárd dolláros segélycsomag csúszása miatt, miközben az oroszok az utóbbi időben fokozták az infrastruktúrát célzó rakéta és dróntámadásokat.
Az ukrán elnök azt is kifejtette, hogy véleménye szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem érné be Ukrajna elfoglalásával, utána Kazahsztánt, majd a Baltikum országait, végül pedig Lengyelországot és Németországot próbálná meg elfoglalni, melyek NATO országok.
A Sky Newsnak adott interjújában az Egyesült Államok brit nagykövete azt mondta, „mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is erős demokrácia maradjon, és Oroszország elveszítse ezt a háborút – idézi Jane Hartley nyilatkozatát a Skynews.
A nagykövet úgy fogalmazott, „optimista” a tekintetben, hogy az Egyesült Államok több finanszírozást biztosít Ukrajnának, de azt mondta, „bárki, aki úgy gondolja, hogy Oroszország leállhat ezek után, az téved”.
2014-ben (franciaországi és monacói) nagykövet voltam, és láttam, mi történt a Krím-félszigeten (…) A demokrácia forog kockán. Tehát támogatnunk kell Ukrajnát – szögezte le.
[type] => post
[excerpt] => A Sky Newsnak adott interjújában az Egyesült Államok brit nagykövete azt mondta, „mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna továbbra is erős demokrácia maradjon, és Oroszország elveszítse ezt a háborút – idézi Jane Hartley nyilatkozatát a S...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1711377780
[modified] => 1711363655
)
[title] => Jane Hartley: Oroszország nem áll meg Ukrajna legyőzése után
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107791&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107791
[uk] => 107901
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 107792
[image] => Array
(
[id] => 107792
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/jane-hartley.jpg
[original_lng] => 79711
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/jane-hartley-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/jane-hartley-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/jane-hartley-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/jane-hartley-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/jane-hartley.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/jane-hartley.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/jane-hartley.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1711451780:3
[_thumbnail_id] => 107792
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 488
[translation_required_done] => 1
[_oembed_a9ee624a5b6d982ef41d7d64c8639f62] =>
[_oembed_time_a9ee624a5b6d982ef41d7d64c8639f62] => 1712066863
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 39890
[1] => 353759
[2] => 34147
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai nagykövet
[1] => Jane Hartley
[2] => orosz támadás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 107518
[content] =>
A visegrádi csoportot alkotó négy ország külügyminisztere csütörtökön Prágában egyetértett abban, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja a nemzetközi jog megsértését jelenti – közölte Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a találkozó utáni sajtótájékoztatón.
„Őszinte és nyílt megbeszélést folytattunk, s ma éppen erre van szükség. A cseh (V4-)elnökség úgy véli, hogy a visegrádi csoportban fontos a párbeszéd fenntartása, ez az egyik eszköze a kölcsönös kapcsolatoknak” – mondta a cseh diplomácia vezetője a tanácskozást jellemezve.
Jan Lipavsky szerint szükség van az Ukrajnának nyújtott segítség növelésére minden területen.
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azt hangoztatta: Ukrajnának joga van ahhoz, hogy nemzetközileg elismert határai között maradjon.
Méltatta egyúttal azt a cseh kezdeményezést, hogy az Európai Unión kívüli országokból is lőszert szerezzenek Ukrajnának. „Lengyelország ehhez nemcsak pénzügyi, hanem logisztikai támogatást is nyújt.”
A lengyel diplomácia vezetője szerint a V4-eknek egyeztetniük kellene taktikájukat olyan területeken is, mint a migráció, az infrastruktúra, a mezőgazdaság és az energetika.
A miniszteri nyilatkozatokból kiderült: a négy visegrádi ország között egyetértés van abban, hogy Oroszország az agresszor és Ukrajna a megtámadott ország, ezért szükség van a segítségnyújtásra, ennek formáiról azonban már eltértek a vélemények.
Míg Radoslaw Sikorski és Jan Lipavsky azt hangoztatták, hogy országaik fegyvert és lőszert is szállítanak a kijevi kormánynak. Jan Lipavsky közlése szerint a kezdeményezést eddig 18 ország támogatja.
„Az orosz–ukrán konfliktusnak nincs katonai megoldása” – így tolmácsolta a szlovák kormány álláspontját Juraj Blanár, amit az MTI összegzett.
