Oroszország naponta több mint száz irányított légibombát dob le Ukrajnára, ezért a válasznak az orosz terrorra az Ukrajnának szállított elegendő mennyiségű nagy hatótávolságú fegyvereknek kell lennie – közölte vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő kommentálta az Ukrajna elleni éjszakai légitámadást, amelynek során Oroszország csaknem 40 Shahed drónt használt. Mint megjegyezte, a legtöbb drónt az ukrán védők lelőtték. Hangsúlyozta, hogy az orosz légierő naponta több mint száz irányított légibombát indít Ukrajna városai és falvai, valamint a fronton lévő állások ellen. Ezért Ukrajnának megbízható védelemre van szüksége az orosz bombák ellen.
„Evidens, hogy megsemmisítjük a bombahordozókat – az orosz katonai repülőgépeket ott, ahol vannak. A nagy hatótávolságú képességünknek méltányos választ kell adnia az orosz terrorra. És mindenki, aki ebben támogat bennünket, támogatja a terror elleni védelmet” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij elnök.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
NATO-szövetségeseivel közös tervet dolgozott ki Németország arra az esetre, ha Oroszország megtámadná őket – számolt be a Spiegel értesülése alapján a Unian.
A titkos Bundeswehr-dokumentum, amelyre a német lap alapozta feltevését, 800 ezer katona és 200 ezer egység felszerelés Kelet-Európába mozgatásáról beszélt egy 3-6 hónapos időtartam alatt. A szállításra az Oberhausentől Berlinig tartó A2-es autópályát használnák.
A legnagyobb problémát a Magdeburgtól északra található Hohenwarte híd jelenti, ugyanis ha az építményt rakétatámadás éri, akkor az autópálya megbénul. A terv – amely az első átfogó, katonai támadások elleni dokumentum 30 éve – teljes kidolgozása még folyamatban van.
Varsó fontolgatja Kijev javaslatát, hogy a Lengyelország területe felé tartó orosz rakétákat még Ukrajna légterében lelője – jelentette ki szombaton Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a BBC-re hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője elmondta, hogy ez a javaslat szerepelt a két ország közös védelmi megállapodásában, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök a hét elején tett varsói látogatása során írt alá. „Ebben a szakaszban ez egy ötlet. A megállapodásunk szerint meg fogjuk vizsgálni ezt az ötletet” – vázolta a washingtoni American Enterprise Instituteban mondott beszédében.
Sikorski mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy néhány orosz rakéta Szentpétervár környékéről lőtt ki ukrán célpontokat a nyugat-ukrajnai Lemberg és a lengyel határ közelében, átrepülte Fehéroroszországot, és körülbelül 40 másodpercre behatolt a lengyel légtérbe, majd visszatért célja felé Ukrajnába. Azt is elismerte, hogy ilyen rövid időintervallumban Varsónak kevés ideje volt reagálni. A javaslat azonban elméletileg kiterjed minden Nyugat-Ukrajnán keresztül Lengyelország felé tartó rakétára – tette hozzá.
„A dilemmánk a következő. Ha csak akkor lőjük le őket, amikor belépnek a légterünkbe, a törmelék veszélyt jelent az állampolgárainkra” – mutatott rá Radoslaw Sikorski, megjegyezve, hogy az ukránok nem bánnák, ha Lengyelország orosz rakétákat lőne le a területük felett, ami „önvédelemnek” tekinthető, de jelenleg ez csak egy gondolat, amelyet tanulmányozunk.
Elítélték Oroszországot a gyermekkórház elleni támadás miatt az ENSZ-ben. Friss hírek az orosz–ukrán háborúról.
Élesen elítélték Oroszországot a kijevi gyermekklinikát ért előző napi rakétatámadás miatt az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgősséggel összehívott ülésén. Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet arról beszélt, hogy ez a támadás is azt mutatja, Moszkva nem akar békét. A Franciaországot képviselő Nicolas de Riviere a nemzetközi jog botrányos megsértésének nevezte a támadást, amely rákerül az Oroszország által elkövetett háborús bűntettek listájára. Barbara Woodward brit ENSZ-nagykövet pedig az orosz támadások hitványságát ostorozta.
A Biztonsági Tanácsában szintén állandó tagsággal rendelkező Kína ismételten a tárgyalások megkezdésére szólított fel a konfliktus lezárása érdekében. Fu Cung kínai diplomata szorgalmazta, hogy Oroszország és Ukrajna mutassa meg, hogy megvan bennük a politikai szándék a közeledésre, hogy mielőbb megkezdhessék a béketárgyalásokat. Szerhij Kiszlicja ukrán ENSZ-nagykövet azzal vádolta Oroszországot, hogy szándékosan vesz célba olyanokat, akik minden társadalomban a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegének számítanak.
„Egy (nemzetközi jogi) védettséget élvező kórház elleni szándékos támadás háborús bűntettel ér fel, amelynek elkövetőit felelősségre kell vonni” – jelentette ki Joyce Msuya, az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának főtitkárhelyettese. Felhívta a figyelmet arra az aggasztó tendenciára, amely szerint az orosz erők szisztematikusan támadják az ukrán kórházakat és a polgári infrastruktúra egyéb létesítményeit.
Hétfőn érte találat az ukrán főváros egyik gyermekkórházát, legkevesebb két ember, köztük egy orvos életét vesztette, és további 32 ember megsebesült, köztük nyolc gyerek.
Az épület is súlyos károkat szenvedett. Az orosz támadást több ország és nemzetközi szervezet is elítélte. Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziójának vezetője saját elemzéseikre hivatkozva azt közölte, nagy valószínűséggel egy orosz rakéta közvetlen találata okozta a gyermekkórházra mért csapást.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő viszont kedden újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország nem támad polgári célpontokat Ukrajnában, a kijevi gyerekkórház közelében egy ukrán rakétaelhárító rakéta csapódott be.
Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a BT ülésén úgy fogalmazott: ha valóban orosz rakétacsapásról lett volna szó, akkor semmi nem maradt volna a kórház épületéből, és az összes gyerek, valamint a felnőttek többsége nem megsebesült, hanem meghalt volna. Az orosz diplomata szerint Kijev propagandakampányt folytat a gyerekkórházat ért találattal kapcsolatban.
Orbán Viktor kormányfő kedden úgy fogalmazott, hogy „a tegnapi Kijev elleni tragikus és szörnyű támadás igazolta a félelmeinket: ahogyan az várható volt, az orosz–ukrán háború kegyetlensége szintet lépett”.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn este arról beszélt, hogy az Ukrajnában a napokban végrehajtott rakétatámadások, köztük a kijevi gyermekkórházra mért csapás, szörnyű emlékeztetői Oroszország brutalitásának.
Több ország, köztük Litvánia, Olaszország, Csehország, illetve az Európai Unió és az ENSZ is elítélte hétfőn a legnagyobb kijevi gyermekklinikát ért orosz rakétatámadást.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök üdvözletét küldi a NATO-csúcstalálkozónak egy gyermekkórház bombázásával, ha bármi kétely is maradt volna afelől, hogy miért kell most minden elképzelhető támogatást megadni, és valódi garanciákat nyújtani Ukrajna jövendő biztonságához” – írta Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter az X-en arra reagálva, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban mikroblogján arról írt: a Kijevet ért rakétacsapások során találatot kapott az Ohmatdit nevű gyermekkórház is.
Viktorija Cmilyte-Nielsen litván parlamenti házelnök az „Ukrajna elleni háborús bűncselekmények újabb megdöbbentő példájáról” beszélt. Facebook-oldalán azt hangoztatta, hogy „Oroszország rakétákkal lő gyermekkórházakat, és egy úgynevezett orosz világ létrehozására törekszik”, amelyben – véleménye szerint – rendjén van, ha anyák a törmelék alatt kutatnak a gyermekeik után. „Semmivel sem menthető, hogy nem biztosítják a szükséges segítséget Ukrajnának” – tette hozzá.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter szintén háborús bűnténynek nevezte a két ember életét követelő rakétatalálatot. „A háborús bűncselekményeket az egész nemzetközi közösségnek el kell ítélnie” – szögezte le. „Az olasz kormány továbbra is kiáll Ukrajna és lakossága szuverenitása mellett” – tette hozzá.
Petr Pavel cseh elnök megbocsáthatatlannak nevezte a történteket. Mint mondta, arra számít, hogy a közelgő NATO-csúcson egyetértés lesz abban, hogy Oroszország „jelenti a legnagyobb fenyegetést, amelyre mindannyiunknak fel kell készülnünk”.
Denise Brown, az ENSZ Ukrajnáért felelős humanitárius koordinátora a lelkiismerettel összeegyeztethetetlennek mondta a gyermekkórházak elleni támadásokat. „A kórházak különleges védelmet élveznek a nemzetközi humanitárius jog szerint” – húzta alá.
„Oroszország továbbra is kíméletlenül támad ukrán civileket. A mai légitámadások emberek tucatjait ölték, illetve sebesítették meg, és megsemmisítették Kijev legnagyobb gyermekkórházát, az Ohmatditet is. Ukrajnának most légvédelemre van szüksége. Az orosz háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre fogják vonni” – írta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az X-en.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester szerint 16 sérültje van a kórházat ért rakétatalálatnak, közülük heten gyerekek. A mentőalakulatok továbbra is kutatnak a romok között esetleges további áldozatok és túlélők után.
A kórházépület egy része összedőlt, az intenzív osztály, műtők és onkológiai részleg is károkat szenvedett. A támadás miatt a betegeket ki kellett menekíteni az épületből, és el kellett rendelni az kórház ideiglenes bezárását.
Olaf Scholz német kancellár felszólította szövetségeseit, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát. Kijelentette azt is, hogy a Kreml nem fogja elérni céljait az Ukrajna elleni háborúban – számolt be a DW a politikus Kanzler kompakt podcastjára hivatkozva.
A német kormány vezetője kijelentette, hogy „Ukrajna nem engedi, hogy térdre kényszerítsék, és diktálják neki a megadás feltételeit”.
„Az orosz invázió kezdete óta eltelt 800 nap egy dolog világossá vált: Oroszország birodalmi terveivel nem fogja elérni a célját. Ukrajna nem fogja engedni, hogy térdre kényszerítsék, és megszabják a kapituláció feltételeit” – mondta Sholtz.
A német kancellár hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz diktátornak be kell látnia, hogy nem fogja tudni megnyerni azt a háborút, amelyet Ukrajna ellen indított. A politikus emellett hangsúlyozta, hogy Ukrajna békéjét tisztességes feltételekkel kell megkötni.
Európa ma már nem a béke kontinense, és Oroszország támadása nem fog megállni Ukrajna határainál – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken Párizsban a francia Nemzetgyűlésben.
„Újra európai városok pusztulnak el, falvakat égetnek fel. Európában újra megjelentek a koncentrációs táborok, a deportálások, felütötte fejét a gyűlölet” – fogalmazott az ukrán államfő, aki Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kontinens és Ukrajna közös ellenségének nevezte.
„Ma ez a háború Ukrajna ellen zajlik, de holnap más országok is célponttá válhatnak, és már világosan látható, kire irányul ez az agresszió: a balti államokra, Lengyelországra, a Balkánra. Az orosz rezsim nem lát korlátokat maga előtt, és lassan már Európa sem lesz elég neki” – mondta Zelenszkij utalva Moszkva szíriai katonai akcióira, illetve az egyre fokozódó orosz befolyásra a Száhel-övezetben.
Az ukrán elnök megköszönte Franciaország Ukrajnának nyújtott katonai támogatását, és reményét fejezte ki, hogy mihamarabb megérkeznek a francia vadászgépek Ukrajnába.
Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este jelentette be, hogy Franciaország Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőket fog szállítani Ukrajnának. Macron a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezés helyszínén nyilatkozva elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, és Párizs további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi.
„Most – csakúgy mint 80 évvel ezelőtt – megmutathatjuk az egységünk, a szövetségünk és a közös értékeink erejét. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a mostani együttműködésünkre 80 év múlva győzedelmes küzdelemként tekintsenek majd vissza” – mondta Zelenszkij.
A több mint két éve tartó háború kimeneteléről szólva az ukrán elnök azt állította, az utóbbi hetek orosz előretörései ellenére Ukrajna még mindig képes lehet a győzelemre.
„Ez a küzdelem válaszúthoz érkezett. Az igazságos béke érdekében még többet kell tenni” – jelentette ki Zelenszkij, hozzátéve, hogy „ezt nem szemrehányásnak szánja, de a gonosz legyőzéséhez ma többet kell tenni, mint tegnap”.
A NATO nem lát közvetlen veszélyt Oroszország részéről a szövetség tagállamaira nézve – jelentette ki csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Helsinkiben, számolt be az rbc.ua hírportál az Yle finn kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint ma Stoltenberg ma finnországi látogatásra érkezett, és találkozott Alexander Stubb finn elnökkel. A NATO-főtitkár a vele közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy jelenleg nem fenyeget közvetlen orosz támadás veszélye.
Az Észak-atlanti Szövetség főtitkára hangsúlyozza, hogy a NATO a világ legerősebb katonai ereje. Stubb pedig megjegyezte, hogy a háború megelőzésének legjobb módja, ha felkészülünk rá. Ugyanakkor ő is úgy vélte, hogy Moszkva felől jelenleg nem éri fenyegetés sem Észak-Európát, sem a Baltikum országait.
Eirik Kristoffersen tábornok, a norvég hadsereg főparancsnoka úgy véli, hogy a NATO-nak két-három éve van felkészülni arra a pillanatra, amikor Oroszország visszanyeri kapacitását a hagyományos hadviselésre – közölte kedden az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint ez rövidebb időkeret, mint amit egyes nyugati tisztviselők becsültek az Oroszország katonai építkezési és újjáépítési képességéről folytatott NATO-megbeszélések során. „Egy ponton valaki azt mondta, hogy ez 10 évig tart, de úgy gondolom, hogy kevesebb, mint 10 évre tértünk vissza az oroszországi ipari bázis miatt” – mondta Kristoffersen. „El fog telni egy kis idő, ami a következő két-három évre ad egy ablakot, hogy újjáépítsük erőinket, újjáépítsük az utánpótlásunkat, miközben támogatjuk Ukrajnát” – hangoztatta a tábornok, utalva Vlagyimir Putyin orosz diktátor nyilvános álláspontjára, miszerint nem érdekli a NATO elleni háború.
A norvég parlamentnek jóvá kell hagynia azt a tervet, amely a következő 12 év során csaknem megduplázza a védelmi kiadásokat, hogy alkalmazkodjon Oroszország fenyegetéseihez. Hangsúlyt kapnak a haditengerészeti erők és a légvédelem képességei is. Norvégia már 2024-ben a bruttó hazai termék 2%-át kitevő NATO-költési célt kívánja teljesíteni, míg a GDP 2,7%-os szintjét várhatóan 2030-ra éri el.
„Most látok egy ablakot, ahol meg tudjuk valósítani a NATO által elfogadott követelményeket, az új parancsnoki struktúrát, az új haderőstruktúrákat, az új regionális terveket. Így ezeket a terveket és a döntéseket az elkövetkező években végre tudjuk hajtani, de fel kell gyorsulnunk. Két-három éven belül meg kell tennünk, hogy készek legyünk mindenre, ami megtörténhet” – mutatott rá Eirik Kristoffersen.
Oroszország továbbra is megpróbálja megzavarni a közelgő globális békecsúcsot, amelyet június 15-16-ra terveznek Svájcban, és ebből a célból próbál zsarolni más országokat, és egyes államok már segíteni is kezdtek Moszkvának ebben – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnöknek a szingapúri biztonságpolitikai konferencián, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij a Döntések újragondolása a globális béke és a regionális stabilitás fenntartása érdekében elnevezésű plenáris ülésen tett felszólalásában megjegyezte, hogy a mai napig Ukrajna a világ 106 országától kapott visszaigazolást a csúcstalálkozón való részvételre. „És ez magas szintű, a vezetők, államok képviselői szintjén” – tette hozzá.
Mint az elnök megjegyezte, hogy Oroszország most megpróbálja megzavarni a tervezett rendezvényt, amelyhez megfelelő munkát végez, nem riad vissza a megfélemlítéstől és a zsarolástól, minden régióban fellép. „Ma Oroszország megpróbálja megzavarni a békecsúcsot. És ez igaz. Mit csinál Oroszország, ez a háborús ország? Ma a világ számos országába utazgatnak, azzal fenyegetve, hogy blokkolják az élelmiszer-, mezőgazdasági vagy vegyi áruk szállítását. Azzal fenyeget, hogy leveri az energiaárakat. Ez nyomást gyakorol a világ többi országára, hogy ne vegyenek részt a csúcson” – mondta.
Zelenszkij kiemelte: a Kreml igyekszik megakadályozni az esemény megrendezését, amelyen „nem is az Ukrajnának nyújtott védelmi támogatásról, hanem egyszerűen a háború befejezésének támogatásáról, a béke támogatásáról fognak kérdéseket felvetni”. „És Oroszország megzavarja. Minden régióban dolgozik. Őszintén megmondom önöknek, hogy ma nincs túl jó információ, mert egyes államok elkezdtek segíteni neki ebben, a békecsúcs diplomáciai megzavarásában” – mutatott rá.
Az államfő úgy vélte, hogy ma a világnak „erősnek kell lennie, politikai nyomást kell gyakorolnia Oroszországra”. „Különben lehetetlen megállítani Putyint, csak a politikai elszigeteltség, az erős ukrán hadsereg, és a világ összes országának a végleges meggyőzése, nem pedig Ukrajna és Oroszország között egyensúlyozni, hanem az igazságosság és a nemzetközi jog védelme érdekében” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Oroszország továbbra is megpróbálja megzavarni a közelgő globális békecsúcsot, amelyet június 15-16-ra terveznek Svájcban, és ebből a célból próbál zsarolni más országokat, és egyes államok már segíteni is kezdtek Moszkvának ebben. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1717354920 [modified] => 1717343069 ) [title] => Egyes államok elkezdték támogatni Oroszországot a globális béke-csúcstalálkozó megzavarása érdekében – Zelenszkij [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114948&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 114948 [uk] => 114951 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 114949 [image] => Array ( [id] => 114949 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-2.jpg [original_lng] => 31085 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-2-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-2.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1717332318:2 [_thumbnail_id] => 114949 [_edit_last] => 12 [views_count] => 826 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_e01a35a3266e68048002423e2e49166e] =>
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
