Jens Stoltenberg NATO-főtitkári mandátumának ez évi őszi meghosszabbítása az egyik legvalószínűbb variáns, de nem kizárt, hogy más személy kerül ebbe a pozícióba – áll a Politico hétfői számában megjelent publikációban, számolt be az Ukrinform.
„A szövetségesek végülis a biztonság kedvéért meghagyhatják Stoltenberget” – jegyezte meg a kiadvány. Ennek kapcsán egy magas rangú európai diplomata nyilatkozatát idézik: „Stoltenberg mandátumának meghosszabbítása a legtöbbet emlegetett lehetőség”.
Egyben megalakult egy csoport, melynek tagjai Mark Rutte holland miniszterelnök, Kaja Kallas észt miniszterelnök és Ben Wallace brit védelmi miniszter, szóba jöhetnek, mint jelöltek a NATO élére. Elég gyakran emlegetik őket ahhoz, hogy pályázzanak erre a pozícióra.
A harmadik csoport tagjai — akik nevét nem olyan gyakran emlegetik a brüsszeli megbeszéléseken — Ingrid Šimonite litván miniszterelnök, Zuzana Čaputova szlovák elnök, valamint az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen.
Egyrészt Jens Stoltenberg határozott fellépést tanúsított a nyugati szövetségesek egyesítése terén, hogy szembeszálljanak az Oroszországi Föderációval és támogassák Ukrajnát. Másrészt a NATO-ban létezik egy úgymond nyomás, hogy korábban az összes főtitkár férfi volt, és most eljött a nők ideje. Egyes országok pedig a földrajzi sokszínűség elvéhez is ragaszkodnak.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkári mandátuma 2023 szeptemberéig tart, hacsak nem választják újra a következő ciklusra.
Törökország határozatlan időre elnapolta a Svédországgal és Finnországgal februárra tervezett háromoldalú találkozóját, miután a hétvégi stockholmi tiltakozások Ankara nemtetszését váltották ki. Erről a TRT török állami műsorszolgáltató számolt be – közölte a Jevropejszka pravda.
A februárban Brüsszelben sorra kerülő találkozót Ankara kérésére halasztották el – közölték a török diplomáciai források.
Korábban Erdogan szóvivője bejelentette, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vesz a találkozón.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn kijelentette, hogy Svédország ne számítson arra, hogy Törökország támogatni fogja NATO-tagságát, miután a hétvégén a stockholmi török nagykövetség előtt tüntettek, ahol elégettek egy Koránt.
Svédország miniszterelnöke elítélte a Korán égetését a törökellenes tüntetésen.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter kedden kijelentette, hogy Finnország és Svédország a NATO-csatlakozásról szóló tárgyalásai Törökországgal többhetes szünetet igényelnek.
A védelmet szolgáló kiadásokra megjelölt cél újabb emeléséről dönthetnek a NATO-tagállamok a szövetség júliusi vilniusi csúcstalálkozóján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja azt bizonyítja, hogy fontos döntés volt a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott minimális védelmi kiadási cél kijelölése a 2014-es walesi csúcson, de ez a célkitűzés csak egy évtizedre szólt, ezért frissíteni kell – mondta Jens Stoltenberg egy szerdai német lapinterjúban.
Rámutatott, hogy a 2014-es döntést sem békeidőben hozták, hiszen Oroszország Ukrajna elleni háborúja éppen 2014-ben, a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő elcsatolásával kezdődött, és a NATO tagjai ennek hatására kötelezték el magukat a védelmi kiadások növelését jelentő 2 százalékos cél mellett.
Jens Stoltenber a Die Welt című lapban közölt interjúban kifejtette: egyelőre nem tudja megmondani, hogy a tagországok miként járnak el, de biztos abban, hogy megállapodásra jutnak a litvániai találkozón, és azt feltételezi, hogy az eddiginél „ambiciózusabb” kiadási célt tűznek ki, hiszen „mindenki látja”, hogy többet kell fordítani a védelemre.
A NATO-főtitkár arról is szólt, hogy „aki békét akar holnapra, annak ma támogatnia kell Ukrajnát”.
„Furcsán hangzik, de a fegyverszállítások vezetnek el a békéhez” – tette hozzá, kiemelve, hogy a NATO biztonsági érdekei túlmutatnak az Ukrajnával vállalt szolidaritáson, mert a tekintélyelvű vezetők, „az autokraták figyelik, hogy miként reagálunk az invázióra, és levonják a tanulságokat, ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) arat sikert”.
Arra is kitért, hogy az atomfegyverek bevetésének kockázata alacsony, és nem tapasztalnak változást az orosz nukleáris erők tevékenységében.
„Ugyanakkor „az orosz nukleáris retorika teljességgel felelőtlen és veszélyes” – húzta alá a NATO főtitkára, hozzátéve: nem szabad megengedni, hogy Oroszország „zsaroljon” ezzel a retorikával, mert ha sikerrel jár, akkor „veszélyesebb lesz a világ”, és Moszkva mindig a „nukleáris fenyegetés” eszközét használja majd, ha el akar érni valamit.
Ukrajna NATO-tagságának egyik fontos feltétele a stabil hadsereg felépítése, ami sok állam támogatásán és összefogásán múlik – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a finn kollégájával, Sauli Niinistóval közös kijevi sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az elnök azt mondta: „most nagyon támogatjuk Finnországot és Svédországot a NATO felé vezető úton. És azt szeretnénk, ha ma, amikor támogatjuk az önök lépéseit, holnap mi sem egyedül járjuk ezt az utat.” De ezen az úton egy stabil hadsereg kell építenünk, hogy eljussunk oda – tette hozzá. „Ez nagyon fontos. Ma ez a stabilitás sok állam támogatásán és összefogásán múlik” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Mint hírportálunk tegnap beszámolt róla, egy friss közvélemény-kutatás szerint a NATO-csatlakozás támogatottsága az elmúlt hónapokban ismét nőtt, és 2023 januárjában ez a legmagasabb a mérések történetében. A jelentés szerint a felmérés azt mutatta, hogy egy népszavazáson az ukránok 86 százaléka támogatná a NATO-csatlakozás kezdeményezését, 3 százalékuk ellenezné, 8 százalékuk pedig nem szavazna. Szintén a válaszadók 87%-a támogatná Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz egy népszavazás esetén, míg 3% nemmel voksolna, 8% pedig nem szavazna. Az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást szinte egyöntetűen támogatják valamennyi makrorégió és kor-, valamint vagyoni csoport képviselői.
„A kollektív védelem új korszakának hajnalán vagyunk” – hangzott el a NATO katonai bizottságának legmagasabb szintű kétnapos brüsszeli tanácskozásának nyitóbeszédében. A NATO vezetői mellett Finnország és Svédország képviselői is részt vesznek a találkozón, amelynek középpontjában a katonai képességek fejlesztése, a szövetségesek közötti együttműködés elmélyítése áll.
Sem a magyar, sem a külföldi sajtóban nem nagyon jelent meg a hír, de a NATO vezetői, valamint Finnország és Svédország képviselői tegnap a szövetség brüsszeli központjában megkezdték a katonai bizottság legmagasabb szintű kétnapos tanácskozását. A tanácskozás első ülését Mircea Geoana, a NATO főtitkárhelyettese nyitotta meg Rob Bauer admirálissal, a Katonai Bizottság elnökével együtt. Bemutatásra kerültek a legújabb politikai célkitűzések, és megvitatták a szövetség előtt álló biztonsági kihívásokat „a jelenlegi globális kontextusban” – áll a NATO sajtóközleményében.
A szövetségeseknek a találkozó további részében lehetőségük lesz konzultálni az euroatlanti elrettentési és védelmi koncepció NATO általi végrehajtásáról, valamint a katonai képességek fejlődését és a szövetségnek a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal szembeni védelmét szolgáló kapacitásokról is. A hangsúly vélhetően a több területet érintő műveletekre, a digitális átalakulásra, továbbá a szövetségesek együttműködésének megerősítésére helyeződik.
A találkozó napirendjén szerepel majd az ukrajnai háború és a Kijevnek nyújtott katonai támogatások megvitatása is, valamint a Nyugat-Balkán biztonsági helyzetének elemzése, többek között a KFOR-misszió szemszögéből.
Bauer nyitóbeszédében utalt az az orosz–ukrán háború által okozott meggyengült globális biztonsági környezetre. A Holland Királyi Haditengerészet admirálisa szerint a kollektív védelem új korszakának hajnalán vagyunk.
„Ez azonban egy olyan korszak, amelyre a NATO készen áll. Megmutattuk a világnak, hogy képesek vagyunk gyorsan növelni a jelenlétünket, amikor és ahol csak szükséges” – hangsúlyozta Bauer.
A főtitkárhelyettes azt is kiemelte, hogy a NATO-nak „meg kell őriznie azt a katonai kapacitást és képességet, amellyel megvédheti a szövetséget minden kihívással szemben”. Bauer három fontos munkaterületet jelölt meg a következő, Vilniusban tartandó csúcstalálkozóig: a védelmi beruházások növelését, a fegyver- és lőszergyártás felfuttatását, valamint a NATO digitális képességeinek fejlesztését.
Stoltenberg kijelentette, Vlagyimir Putyin orosz elnök hibát követett el, amikor megtámadta Ukrajnát.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár véleménye szerint a nyugati országok és Oroszország közötti kapcsolatok normalizálása az Ukrajna elleni háború befejezését követően sem lehetséges.
„Nem lesz olyan, mint korábban volt. Még ha el is hallgatnak a fegyverek Ukrajnában, nem számíthatunk arra, hogy az Oroszországgal való kapcsolataink normalizálódnak” – mondta Stoltenberg a Handelsblatt című német lapnak adott interjújában.
Stoltenberg egyben kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nagy hibát, követett el, amikor megtámadta Ukrajnát.
„Túlbecsülte saját fegyveres erőinek erejét. Látjuk hibáikat, a morál hiányát, a vezetőségben jelentkező problémákat, a rossz felszerelést” – fogalmazott és megjegyezte, hogy az oroszok „megmutatták, hogy hajlandóak súlyos veszteségeket vállalni céljaik elérése érdekében”.
Ukrajna a közeljövőben több nehézfegyver-szállítmányra számíthat a nyugati országokból – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, írja az AFP.
Kijev már régóta szorgalmazza a nehézfegyverek, köztük a tankok szállítását, de a nyugati országok vonakodtak ennek eleget tenni, attól tartva, hogy így belekeverednek a háborúba, vagy provokálják Oroszországot.
„A közelmúltban tett ígéretek a nehéz harci felszerelések biztosítását illetőeb fontosak, a közeljövőben többet várok” – mondta Stoltenberg.
„A háború döntő szakaszában vagyunk. Ezért fontos, hogy Ukrajnát biztosítsuk a győzelemhez szükséges fegyverekkel” – hangsúlyozta.
AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Románia felé. A gépek jelenleg Németországban állomásoznak.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Tagesschaura hivatkozva.
A gépeket úgy tervezték, hogy támogassák a szövetség fokozott jelenlétét a térségben, és nyomon kövessék az orosz katonai tevékenységet – közölte a NATO Légierő Parancsnoksága. A tervek szerint az AWACS-ok jövő kedden érkeznek és néhány hétig maradnak majd.
Ukrajna többet vár a NATO-tól, mint a „nyitott ajtókról” szóló retorikát, az Észak-atlanti Szövetség hozzon határozott döntést a vilniusi csúcstalálkozóján – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök Lembergben a litván és lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint az elnök azt mondta: „nekünk nem elég a (NATO – a szerk.) retorika a nyitott ajtókról, mert nem eléggé motiválja az államunkat, és nem eléggé motiválja a katonáinkat.” Hangsúlyozta, hogy a vilniusi csúcstalálkozón határozott lépéseket vár a szövetségtől. „Erőteljes lépésekre számítunk, valami többre, mint egy nyitott ajtóra” – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij.
Mint hírportálunk beszámolt róla, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólította az Európai Unió és az Észak-atlanti Szövetség tagországait, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott támogatásokat, mert a fegyverek a békéhez vezető utat jelentik. A főtitkár a NATO és az Európai Unió közötti együttműködésről szóló nyilatkozat aláírása alkalmából tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta Ukrajna támogatásának a fontosságát, beleértve további fegyverek szállítását is. „A fegyverek tulajdonképpen a békéhez vezető utat jelentik (Ukrajnában – a szerk.)” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Az ukrán hadsereg katonáinak a Donyeck megyei Szoledarért és a Bahmutért vívott csatái demonstrálják, mennyire fontos, hogy a szövetségesek megerősítsék Ukrajna katonai támogatását – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtókonferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Stoltenberg elmondta: „az elmúlt napokban heves harcokat láthattunk Bahmut és Szoledar környékén Kelet-Ukrajnában. Ez ismét mutatja az ukrán hadsereg bátorságát, amely a hazája védelmében harcol. Ebből is látszik, mennyire létfontosságú, hogy megerősítsük Ukrajna katonai támogatását.”
A NATO-főtitkár üdvözölte az Egyesült Államok, Franciaország és Németország legutóbbi bejelentéseit a gyalogsági harcjárművek és könnyű harckocsik Ukrajnának történő átadásáról, valamint az összes NATO-szövetséges és EU-tagország példátlan támogatását. „Támogatásunk valódi változást jelent a csatatéren. A háborúnak ebben a döntő pillanatában sokkal többet kell tennünk, és sokkal gyorsabban” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.