Svédország védelmi együttműködési megállapodást írt alá Washingtonnal, amely hozzáférést biztosít az Egyesült Államoknak a skandináv ország területén lévő összes katonai támaszponthoz – közölte Pal Jonson svéd védelmi miniszter szerdán.
A miniszter szerint az előző nap Washingtonban aláírt megállapodás „jobb feltételeket biztosít ahhoz, hogy Svédország háború vagy válság esetén támogatást kapjon az Egyesült Államoktól”.
Jonson a svéd közszolgálati televíziónak (SVT) elmondta, hogy ez nem azt jelenti, hogy „mind a 17 helyszínt igénybe fogják venni”, de ezek azok a helyszínek, „ahol katonai szempontból a legfontosabb, hogy például védelmi felszereléseket tudjanak tárolni”.
A megállapodást Jonson és az Egyesült Államok védelmi minisztere, Lloyd Austin írta alá a Pentagonban.
Austin kijelentette, hogy a svéd fegyveres erők adottságaival a NATO még erősebbé fog válni. A megállapodás „erős üzenetet közvetít arról, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a biztonsági kihívások közös megoldása mellett” – mondta Austin.
Svédország stratégiailag fontos balti-tengeri szigete, Gotland alig több mint 300 kilométerre fekszik az Oroszországhoz tartozó, de attól területileg elkülönült Kalinyingrádtól.
Az Egyesült Államok 2021-ben hasonló megállapodást kötött Norvégiával, és jelenleg tárgyalásokat folytat egy ilyen megállapodásról Finnországgal és Dániával is.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben megbeszélést folytatott a többi között a front jelenlegi helyzetéről és az ukrán fegyveres erők sürgős fegyverszükségleteiről az Oroszország agressziója elleni küzdelemben – számolt be az rbc.ua hírportál a NATO sajtószolgálatára hivatkozva.
Jens Stoltenberg, NATO, Secretary General, meets with Rustem Umierov, Defence Minister of Ukraine.
A jelentés szerint az észak-atlanti szövetség főtitkára Ukrajna folyamatos támogatásáról biztosította a szövetségeseket és partnereket. Azt is megjegyezte, hogy a téli körülmények befolyásolják a csaták és harcok menetét. „Tekintettel arra, hogy a tél várhatóan bonyolítja az harcokat, Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a szövetségesek eltökéltek, hogy megerősítsék Ukrajna politikai és gyakorlati támogatását az orosz invázió elleni védekezésben” – áll a NATO-közleményben.
Stoltenberg megerősítette, hogy a blokk hosszú távú támogatást nyújt az ukrán félnek, hogy az ukrán fegyveres erők „teljes mértékben kompatibilisek legyenek” a NATO-val, és „még közelebb vigye őket a szövetséghez”.
Umerov és a NATO főtitkára Ukrajna észak-atlanti szövetségi tagságához vezető útjáról és Kijev reformtörekvéseiről is tárgyalt. „Stoltenberg megerősítette, hogy Ukrajna akkor lesz a NATO tagja, ha minden szövetséges beleegyezik, és ha a feltételek teljesülnek” – mutatott rá nyilatkozatában a NATO.
Ukrajna helyzete még rosszabbra fordulhat, ha a Nyugat nem növeli a fegyverszállítást – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Véleménye szerint Kijev „kritikus helyzetben” van, és „rossz hírekre” kell felkészülni.
Az ukrajnai helyzet súlyosbodhat a nyugati országok segítségének hiánya miatt. Ezt Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára jelentette ki. „Fel kell készülnünk a rossz hírekre” – mondta a főtitkár a Das Erste német televíziónak adott interjújában, amelyet december 1-jén sugároztak.
Jens Stoltenberg kifejtette, hogy a közeljövőben nem lesz lehetőség Ukrajnába szállítani a szükséges mennyiségű katonai felszerelést és fegyvert. Ennek oka nem mindig a nyugati védelmi komplexum megfelelő termelési kapacitása, valamint a logisztikai problémák: egyszerűen a Nyugat által nyújtott segítség nem érkezik meg időben a frontvonalhoz.
Ahogy Stoltenberg megjegyezte, a konfliktusok különböző fázisokban zajlanak, „szakaszokban fejlődhetnek”. Ezzel kapcsolatban a NATO-főtitkár felszólított mindenkit, hogy ne utasítsák el Ukrajna támogatását sem jó, sem rossz időben.
[type] => post
[excerpt] => A NATO feltételezi, hogy Ukrajna valószínűleg nem tudja 2024 végéig kiverni az összes orosz katonát a területéről, a nyugati szövetségesek azonban arról biztosítják Kijevet, hogy a pénzügyi és katonai támogatása nem csökken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1701355320
[modified] => 1701354174
)
[title] => A NATO úgy véli, hogy Ukrajna nem tudja 2024 végéig kiszorítani területéről az összes orosz csapatot
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=96709&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96709
[uk] => 96714
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 96710
[image] => Array
(
[id] => 96710
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/katonak.jpg
[original_lng] => 29953
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/katonak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/katonak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701347046:8
[_thumbnail_id] => 96710
[_edit_last] => 5
[views_count] => 627
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 115
[1] => 304272
)
[tags_name] => Array
(
[0] => NATO
[1] => Ukrajna területeinek visszafoglalása
)
)
[4] => Array
(
[id] => 96620
[content] =>
Hakan Fidan török külügyminiszter azt mondta svéd kollégájának, hogy Törökország várhatóan heteken belül ratifikálni fogja Svédország NATO-csatlakozását – erről Tobias Billstöm svéd külügyminiszter beszélt szerdán Brüsszelben a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
Billström hozzátette, hogy a kétoldalú egyeztetés során a török külügyminiszter nem jelezte a csatlakozás végleges jóváhagyásának pontos dátumát.
Svédország – Finnországgal együtt – tavaly májusban, Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően kérte felvételét a NATO-ba. Törökország a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe határozottabb fellépést kért Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén, elvárja például a Törökország által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Svédországban élő feltételezett tagjainak kiadását.
Válaszul Stockholm terrorizmusellenes törvényjavaslatot terjesztett elő, amely bünteti a terrorista szervezethez való csatlakozást, továbbá feloldotta a Törökországgal szembeni fegyverexportkorlátozásokat.
Billstöm arra is kitért, keddi egyeztetésük során Szijjártó Péter külügyminiszter megerősítette, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálja a svéd tagságot.
„Számomra ez azt jelenti, hogy a döntés most Ankara kezében van. Amint zöld utat kapunk Törökországtól, abban a pillanatban zöld utat kapunk Budapesttől is” – fogalmazott a svéd külügyminiszter.
A NATO nem játszik aktív szerepet az izraeli-palesztin konfliktusban, de jelen van a tágabb közel-keleti régióban – jelentette ki Jens Stoltenberg a szövetség főtitkára kedden Brüsszelben.
Stoltenberg a NATO-tagállamok külügyminiszteri tanácskozásának első napját záró sajtótájékoztatóján elmondta: a szövetség kiképzőmissziót indított Irakban, hogy támogassa az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelmet, szoros partnerséget ápol számos arab állammal Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és az Öböl-menti régióban.
Mint mondta, a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy a konfliktus ne szélesedjen ki. „Iránnak azt üzenjük, hogy nem szabad kihasználniuk a konfliktust, és vissza kell fognia szövetségeseit, a Hamászt és a Hezbollahot” – hívta fel a figyelmet.
Stolenberg visszautasította arab vezetők állításait, miszerint a nyugati országok nem ugyanazon mércével mérik Izrael gázai válaszlépéseit, mint ahogy Oroszország ukrajnai háborúját. Véleménye szerint a gázai helyzet nagyon sokban különbözik az ukrajnaitól, mivel „Ukrajna soha nem jelentett fenyegetést Oroszországra nézve, és soha nem intézett támadást ellene”.
„Ukrajna orosz megszállása egy nem kiprovokált invázió volt, egy másik ország teljes körű megszállása, tehát természetesen Ukrajnának joga van az önvédelemre és területi integritásának megőrzésére” – mutatott rá.
A NATO-nak vannak olyan fegyverei, amelyek technológiai áttörést jelenthetnek Ukrajnának az orosz megszállók elleni háborúban – jelentette ki kedden Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszternek a NATO külügyminisztereinek brüsszeli találkozója előtti sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál helyszíni tudósítója.
A jelentés szerint Landsbergis elmondta: „Tudom, hogy vannak olyan fegyvereink, amelyekre Ukrajnának szüksége van. Itt vannak, nem használják őket, harmadik országokba küldjük, eladjuk bárhol, de nem küldjük Ukrajnába. De megtehetjük, és lehet, hogy ez megadja azt a technológiai áttörést, amit Zaluzsnij tábornok kér. Akkor módosíthatja a stratégiáját. Ha megnyitjuk neki a készleteinket, bármit megtehet.”
A litván külügyminiszter emellett hangsúlyozta, hogy Oroszország nemcsak Ukrajna ellen indított háborút, hanem „mindannyiunk ellen” is, és meglepetésének adott hangot amiatt, hogy Oroszország ismét meghívást kap a nemzetközi szervezetek találkozóira, utalva az EBESZ szkopjei csúcstalálkozójára. „Hányszor kell megismételnünk ezt a hibát? Egy, kettő, három, négy alkalommal? Megint felkérjük Oroszországot, hogy vitassunk meg valamit, ami nem csak az érdekeinket, hanem a létünket is közvetlenül fenyegeti. Ezért Litvánia a másik két balti országhoz hasonlóan úgy döntött, hogy nem vesz részt az EBESZ-csúcstalálkozón. Vissza fogunk térni, amikor Oroszország más lesz” – mutatott rá Gabrielus Landsbergis.
A NATO-nak Ukrajna hosszú távú támogatására kell összpontosítania, mert Putyin győzelme tragédia lesz mindenki számára – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ukrajna-NATO Tanács brüsszeli külügyminiszteri ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál a tanácskozás YouTube-közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltmberg elmondta: „A feladat, a kihívás most az, hogy ezt a támogatást tartóssá tegyük. Ezért üdvözlöm azokat az ígéreteket, amelyek arról szóltak, hogy Németország és Hollandia együtt további 10 milliárd eurót különít el. Ezek fegyverrendszerek és támogatások lesznek. És felszólítom a tagállamokat, csakúgy, mint az Egyesült Államokat, hogy nyújtsanak támogatást. Mert ezek a mi érdekeink.”
A főtitkár szavai szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcson a támogatás fokozásáról volt szó, valamint arról, hogy biztosítani kell a NATO-tagországok és Ukrajna haderői közötti hadműveleti átjárhatóságot. „Erre van a Rammsteinünk. Ez valóban nagy előnyt jelent, és a támogatást tartóssá kell tennünk. Ez a mi biztonsági érdekünk” – tette hozzá.
A NATO vezetője hangsúlyozta, hogy a NATO kötelessége Ukrajna ellátása a szükséges fegyverekkel. „Mert az ukránok számára tragédia lesz, ha Putyin elnök nyer, de veszélyt jelent majd ránk is. Mert ez jelzés lesz minden totalitárius vezetőnek, nemcsak Moszkvának, hanem Pekingnek is, hogy ha erőszakot alkalmaz, akkor elfoglalhatják az országokat, megkaphatják, amit akarnak. Ez egy szabályokon alapuló nemzetközi rendről szól, ahol tiszteletben tartják a nemzetközileg elismert határokat” – mutatott rá. „A NATO-tagállamok példátlan katonai támogatást nyújtanak. És ez valóban előnyökkel jár a csatatéren. Mert az ukránok fel tudták szabadítani a teljes körű invázió után elfoglalt terület 50 százalékát” – emlékeztetett Jens Stoltenberg.
A NATO-tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell Ukrajnát, mert minél erősebb a csatatéren, annál jobb lesz a helyzete – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az rbc.ua hírportál tudósítójának kérdésére válaszolva a NATO-tagállamok külügyminisztereinek keddi brüsszeli találkozója előtt.
A jelentés szerint arra a kérdésre, hogy a NATO számít-e a közeljövőben áttörésre az ukrajnai frontokon, és mit kell tennie ennek érdekében, Stoltenberg azt mondta: „Nagyon óvatos vagyok a fronton zajló események előrejelzésében, mert a háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok.” Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg ügyessége és eltökéltsége a harctéren „lenyűgözte az egész világot”.
„Emlékeznünk kell arra, honnan indultunk, amikor tavaly megindult a teljes körű invázió. Voltak félelmek, és a szakértők úgy vélték, hogy Ukrajna heteken belül elesik, Kijev pedig napokon belül orosz ellenőrzés alá kerül” – emlékeztetett a NATO-főtitkár. Mint hangsúlyozta, ezek a forgatókönyvek nem valósultak meg, és Ukrajnának sikerült visszavernie az orosz erőket északon, keleten és délen, felszabadítva a háború elején Oroszország által elfoglalt területek mintegy felét.
„Ez bizonyítja a fegyveres erők készségeit és képességeit. A NATO-szövetségesek jelentős katonai támogatást nyújtottak. Felszólítottam a szövetségeseket, és ígéretet tettem a további támogatásra” – mondta a főtitkár. Elmondása szerint bár a frontvonal nem mozdult el az elmúlt egy évben, az intenzív harcok folytatódnak, és figyelembe kell venni, hogy ha a frontvonal nem is tolódott el, „Ukrajnának sikerült súlyos veszteségeket okoznia az orosz erőknek mélységi csapásokkal”.
„Ezért kell továbbra is támogatást nyújtanunk. Tudva azt is, hogy minél erősebb Ukrajna a csatatéren, annál erősebb lesz a tárgyalóasztalnál. Ha olyan békemegoldást akarunk, amely biztosítja Ukrajna függetlenségének megőrzését, akkor a legjobb mód ennek elérésére az, hogy továbbra is katonai támogatást nyújtunk Ukrajnának, és ezt a szövetségesek meg is fogják tenni” – zárta szavait Jens Stoltenberg.
A gázai humanitárius szünet meghosszabbítására szólított fel hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, mert szerinte ez teszi lehetővé, hogy a térségben élő emberek megkapják a számukra égetően szükséges segélyt, és még több túsz kiszabadulhasson.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján a norvég politikus üdvözölte, hogy a Hamász és Izrael közötti megállapodás több túsz elengedéséhez vezetett. Kiemelte, hogy a régióban tapasztalat szenvedés, még fontosabbá teszi a politikai megoldás szükségességét. Mint mondta, a NATO-szövetségesek jelen vannak a tágabb közel-keleti térségben, a többi között az iraki kapacitásépítő missziók révén.
„Drón- és rakétacsapásokat tapasztaltunk amerikai támaszpontok ellen Szíriában és Irakban, valamint kereskedelmi hajók elleni támadásokat, mindez az eszkaláció kockázatának növekedésére mutat rá. Iránnak vissza kell fognia szövetségeseit” – hívta fel a figyelmet.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség tagállamainak külügyminiszterei kedden egyeztetést folytatnak a helyzetről.
„Oroszország visszahozta a háborút Európába. Kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai és migrációs zsarolással destabilizálni igyekszik demokráciáinkat” – mutatott rá. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben Moszkva migránsokat szállított a finn határra, emiatt le kellett zárni átkelőhelyeket. Hangsúlyozta, hogy a NATO szolidaritást vállal új tagállamával, Finnországgal, és üdvözölte, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) segít megerősíteni a finn határokat.
Stoltenberg elmondta továbbá, hogy a NATO megerősíti Ukrajna hosszú távú támogatását, és a szövetségesek egyetértenek abban, hogy az ország a szervezet tagja lesz.
„Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által elfoglalt területek 50 százalékát. Szuverén, független nemzetként győzedelmeskedett. Eközben Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag is gyengébb lett” – hangoztatta.
Kínával kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: a távol-keleti ország nem ellenfél, a Pekinggel való párbeszédet pedig fenn kell tartani, sok területen – például éghajlati és fegyverzetellenőrzési kérdésekben – együtt kell vele működni.
Rámutatott azonban, hogy néhány kínai kormányzati intézkedés kihívást jelent a szövetségesek biztonságára nézve, és a NATO-nak együtt kell dolgoznia a válaszlépéseken.
A nyugat-balkáni helyzetről szólva a NATO-főtitkár kiemelte, hogy a többi között Oroszország rosszindulatú kísérleteket tesz a feszültség szítására a régióban.
„A NATO máris további 1000 katonát vezényelt Koszovóba. Vizsgáljuk továbbá a békefenntartó kontingensünk tartósabb növelését” – jelentette ki.
Végezetül, Stoltenberg sürgette, hogy Magyarország és Törökország mihamarább fejezze be Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.