Nagy-Britannia fegyveres erőinek parancsnoka kijelentette, Oroszországnak 5 évre lesz szüksége a hadsereg újjáépítésére az ukrajnai veszteségek után. Elmondása szerint miközben Oroszország gyengül, a NATO egyre erősödik, 3,2 millió katonája van Oroszország 1,2 milliójával szemben.
Oroszországnak öt évbe telne, hogy újjáépítse hadseregét a teljes körű invázió során elszenvedett veszteségekből, Nagy-Britannia fegyveres erőinek parancsnoka, Anthony Radakin admirális a szárazföldi háborúknak szentelt konferencián Londonban, írta a The Telegraph.
Radakin megjegyezte, hogy az ukrajnai háború arra kényszerítette a NATO-országokat, hogy az Oroszországgal való esetleges konfrontáció megtervezésére összpontosítsanak.
Bírálta a brit katonai erők készenléti állapotát, de optimista a NATO relatív erejét illetően Putyin erőihez képest.
Oroszország 555 000 embert veszített, és becsléseink szerint Putyinnak öt évbe telik, hogy újjáépítse az orosz hadsereget a 2022 februári szintre, majd további öt évbe telik, hogy kijavítsa a háború által felfedett gyengeségeket, mondta Anthony Radakin admirális. Hozzátette, hogy a brit hadsereget megfelelően fel kell szerelni hiperszonikus rakétákkal és „támadó drónok zászlóaljaival”, hogy betölthesse szerepét Európa védelmében, ha Oroszország megtámadja valamelyik szövetségest.
Hozzátette, hogy a NATO egyre erősebb, míg Oroszország egyre gyengébb, és megjegyezte, hogy a NATO 3,2 millió katonával rendelkezik, szemben az orosz 1,2 millióval.
Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül az Ukrajnáról szóló béketárgyalások nem vezethetnek eredményre. Ezt az álláspontját abban az interjúban fejtette ki, amelyet csütörtökön tett közzé a prágai CTK hírügynökség.
Az államfő az interjúban azt mondta, Kínának nagyobb felelősséget kellene vállalnia a világban zajló konfliktusok békés rendezéséért, mégpedig az elfogadott nemzetközi szabályok szerint, s nem aszerint, hogy ki rendelkezik nagyobb hadsereggel vagy erősebb gazdasággal.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő július közepén beszélt első ízben arról, hogy a béketárgyalásokon az oroszoknak is részt kellene venniük.
„Hogy ez mennyire reális, azt a következő hónapok fogják megmutatni. De erre mindenképpen szükség van” – nyilatkozott Petr Pavel. Hozzátette: a tárgyalásoknak akkor nem lenne értelmük, ha Oroszország nem változtatna eddigi hozzáállásán, mert korábban csak kapitulációs feltételeket terjesztett elő. „Oroszország és Kína nélkül azonban a tárgyalóasztalnál valóban lehetetlen eredményt elérni” – jegyezte meg.
Az államfő szerint Kínának a valóságban is vállalnia kellene azt a szerepet, amelyet retorikájában hangoztat. „Ez az erős globális játékos szerepe, amelyet a gazdaságban és a pénzügyekben már betölt, de a béketeremtés terén egyelőre nem” – fejtette ki. Ha ezt Kína nem vállalja, Oroszország nem akar majd tárgyalni. „Ellenkezőleg, megpróbál előnyöket szerezni maga számára, úgy a hadszíntéren, mint a nemzetközi politikában is” – vélekedett.
A demokratikus országoknak egységesen kellene fellépniük, s értésére adni Oroszországnak és Kínának, hogy az erő alkalmazása a problémák megoldásában nem megfelelő eszköz a modern világban. „Be kell tartani azokat a szabályokat, amelyekről a 2. világháború után egyeztek meg az államok, s amelyeket már 80 éve sikeresen alkalmaznak” – hangoztatta a cseh elnök.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Petr Pavel cseh köztársasági elnök szerint Oroszország és Kína aktív részvétele nélkül az Ukrajnáról szóló béketárgyalások nem vezethetnek eredményre. Ezt az álláspontját abban az interjúban fejtette ki, amelyet csütörtökön tett közzé a prágai CTK...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1721984940
[modified] => 1721928262
)
[title] => Petr Pavel: Oroszország és Kína nélkül a béketárgyalások Ukrajnáról nem hozhatnak eredményt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122687&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122687
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 106955
[image] => Array
(
[id] => 106955
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[original_lng] => 64222
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-300x158.jpeg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-768x403.jpeg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7-1024x538.jpeg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/8e96ec3431c36f3a2b6706b5d6ea34b7.jpeg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721917463:5
[_thumbnail_id] => 106955
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 328
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2089
[1] => 1436
[2] => 124
[3] => 191888
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béketárgyalás
[1] => Kína
[2] => Oroszország
[3] => Petr Pavel
[4] => Ukrajna
)
)
[2] => Array
(
[id] => 122643
[content] =>
Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.
„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.
A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.
„Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is” – fogalmazott.
„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.
Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába.
Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve”. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét.
Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Újabb 15 brit és 13 japán állampolgár számára tiltotta meg a beutazást Oroszország – közölte kedden az orosz külügyminisztérium.
A tárca szerint az intézkedés válaszlépésként született. A tiltólistára az ukrán hadsereg kiképzésében részt vevő brit biztonsági magáncégek és a Kijevnek fegyvert szállító vagy egyéb szolgáltatást nyújtó hadiipari cégek képviselői, valamint katonai kérdésekben és az ukrajnai háború ügyében oroszellenes álláspontot képviselő szakértők és publicisták kerültek fel.
„Szeretnénk ismételten hangsúlyozni, hogy a brit ruszofóbok minden olyan kísérlete, amely Oroszország +stratégiai vereségének+ és nemzetközi elszigetelődésének feltételeit kívánja megteremteni, eleve kudarcra van ítélve. Felszólítjuk Londont, hogy józanul értékelje a helyzetet, és haladéktalanul változtasson a kétoldalú kapcsolatok irányvonalán” – mutatott rá a minisztérium.
Japán esetében a beutazási tilalom a nemzetközi együttműködési ügynökség és 12 cég vezetőjére terjedt ki, az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban.
Az Európai Tanács hat hónappal meghosszabbította hétfőn az Oroszország elleni korlátozó intézkedéseket – jelentette be az európai uniós testület közleményben.
A döntés értelmében az először a Krím félsziget 2014-es annektálása nyomán bevezetett, majd az Ukrajna elleni háború 2022-es kitörése nyomán kiterjesztett büntetőintézkedések 2025. január 31-ig lesznek érvényben.
Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja óta az Európai Unió tizennégy szankciós csomagot fogadott el Oroszország ellen.
Az intézkedések számos szektorra, a többi között a kereskedelemre, pénzügyre, technológiára és luxustermékekre is kiterjednek, valamint tilalmat szabnak ki az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) átrakodásával és szállításával kapcsolatban, és blokkolnak több orosz tömegtájékoztatási eszközt is.
A közleményben a testület leszögezte: az intézkedések mindaddig érvényben maradnak, ameddig Oroszország a tevékenységével megsérti a nemzetközi jogot, illetve további, kiegészítő intézkedéseket is kilátásba helyeztek.
Oroszország dekonzerválta a szovjet korszakban felhalmozott fegyvereket, de a régi tankok 70%-a „nem mozdult el a helyéről”, a többit lemosták és újként adták ki. A legtöbb hírszerzési becslés szerint Oroszország körülbelül 3000 harckocsit és 5000 egyéb páncélozott járművet veszített el a háború első két évében, számolt be a The Economist.
„Az északi Harkiv elleni, széles körben reklámozott orosz offenzíva, amely májusban kezdődött, kudarcot vallott. Az előrenyomulás a frontvonalon másutt, különösen Donbászban, stratégiailag triviális volt, és csak óriási költségekkel lett elérhető. A kérdés most nem annyira az, hogy Ukrajna folytatni tudja-e a harcot, hanem az, hogy Oroszország meddig tudja fenntartani jelenlegi hadműveleti ütemét” – jegyezte meg a kiadvány.
Az újságírók megjegyezték, hogy Oroszország továbbra is havonta további 25 000 katonát tud toborozni, hogy fenntartsa a mintegy 470 000 fős csapatát a frontvonal mentén. Emellett az Oroszországi Föderáció folyamatosan növeli az ukrán infrastruktúrát célzó rakéták gyártását.
A szovjet készletek kifogyófélben vannak
„De a szóbeszédek ellenére, miszerint Oroszország katonai gazdasággá változott, és GDP-jének körülbelül 8%-át katonai kiadásokra költi, képes pótolni a harckocsik, páncélozott gyalogsági járművek és tüzérség elképesztő veszteségeit pusztán azzal, hogy kiveszi a raktárból és helyreállítja a szovjet korszak alatt felhalmozott készleteket. Bár ezek a tartalékok hatalmasak, nem határtalanok” – írja a The Economist.
A legtöbb hírszerzési jelentés szerint a Nagy Háború első két évében az oroszok körülbelül 3000 harckocsit és 5000 egyéb páncélozott járművet veszítettek. Az Oryx hírszerzési oldal 3235 orosz tank megsemmisítéséről kapott bizonyítékot, de azt sugallja, hogy a valós szám „sokkal magasabb is lehet”.
Alexander Goltz, a stockholmi Kelet-európai Tanulmányok Központjának elemzője úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor a régi szovjet vezetésnek köszönheti a hidegháború alatt felhalmozott hatalmas fegyverkészleteket.
A támadó hadműveletek ütemének csökkenése
A legnagyobb problémát azonban a harckocsik és a gyalogsági harcjárművek jelentik, amelyek döntő szerepet játszanak minden nagyszabású támadó hadműveletben. Annak ellenére, hogy ez év februárjában Oroszországban körülbelül 3200 tank lehetett a raktárakban, Michael Jerstad, az IISS elemzője megjegyezte, hogy ezek akár 70%-a „nem mozdult el a helyéről a háború kezdete óta”.
A T-72-es harckocsik nagy részét az 1990-es évek eleje óta fedetlenül tárolták, és valószínűleg nagyon rossz állapotban vannak. Szakértők úgy vélik, hogy a jelenlegi elhasználódás mellett a raktárban lévő orosz harckocsik és gyalogsági harcjárművek 2025 második felére elérik a „kritikus kimerülési pontot”.
Jerstad elmondása szerint, ha a helyzet nem változik, akkor 2024 végére az orosz hadseregnek valószínűleg védekezőbbre kell változtatnia az álláspontját. Ez nyár végére kiderülhet.
Az The Economist összefoglalója szerint Putyin érdeklődése az ideiglenes tűzszünet iránt nőni fog.
Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön ismét felszólította a Nyugatot, hogy engedjék meg a mélységi csapásokat Oroszország területe ellen, hogy minden repülőteret meg lehessen semmisíteni, ahonnan Oroszország Ukrajnát támadja – közölte az rbc.ua hírportál az államfőnek az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának elhangzott nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „Mindnyájukhoz fordulok, minden vezetőhöz, aki hozzá tud járulni a szükséges bátorsághoz. Ezeket a lépéseket (az Oroszország elleni csapások engedélyezése – a szerk.) meg kell tenni. És mindenekelőtt az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához fordulok, Franciaországhoz, Németországhoz és Lengyelországhoz, és más barátokhoz – az önök bátorsága döntő jelentőségű lehet a béke szempontjából.”
Zelenszkij szerint a katonai repülőtereket, ahonnan az orosz gépek bombákkal szállnak fel Ukrajna városai, gyerekek ellen és az orosz rakéták kilövőhelyeit – mindezt meg kell semmisíteni. „Nemcsak megsemmisíteni néhány célpontot, de csökkenti Oroszország azon képességét is, hogy folytassa ezt a háborút. A rakéták és a drónok nem az állami szuverenitás hordozói, ezért kollektív akaratnak, kollektív akaratnak kell lennie ahhoz, hogy lelőjék őket, csakúgy, mint az iráni rakéták és drónok esetében” – magyarázta.
Az államfő Harkiv megye példáját hozta fel az Oroszországot ért csapások hatékonyságára, mert szerinte „a csatatéren a valóság minden beszédnél többet mond”. „Nem engedtük, hogy Oroszország előrenyomuljon a harkovi régióban. Teljesen megálltak. Putyin állampolgárainak tízezreit áldozta fel. De nem ért el semmit. Semmi fontosat és jelentőset. Ez katonáink bátorságának és a mi bátorságunknak köszönhetően vált lehetővé. A fegyverhasználati korlátozásokat feloldó partnerek, ellenkezőleg, megakadályozták a háború kiterjesztését” – mutatott rá.
Az államfő szerint még akkor is, amikor orosz rakéták rákos gyerekeket találtak el az Ohmatditban, ez csak azt a gonoszságot demonstrálta, amelyet Oroszország a háború kezdete óta demonstrált, és ezért szerinte olyan bátran kell fellépni, mint lehetséges az eredmények elérése érdekében. „A diplomáciai erőfeszítéseknek és a fegyverkezési erőfeszítéseknek köszönhetően véget vethetünk ennek a háborúnak. És nem szabad elveszítenünk a lehetőségeket. Minél hatékonyabb a légvédelem, Putyin annál tehetetlenebb lesz. Minél kevésbé korlátozzuk a fegyverek hatékony használatát, Oroszország annál inkább fog majd a béke irányában haladni” – biztosított Volodimir Zelenszkij.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza – adta hírül az MTI.
Az EP továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását, az ország nemzetközileg elismert határain belül. Az állásfoglalás felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn és terjessze ki Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós politikáját, ellenőrizze és vizsgálja felül hatékonyságát és hatásait, és akadályozza meg a korlátozó intézkedések kijátszását.
Az állásfoglalás azt is tartalmazza, hogy Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért. A képviselők ugyanakkor üdvözlik a közelmúltban tett uniós erőfeszítéseket, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételeket az ukrajnai háborús erőfeszítések támogatására fordítsák. Emellett azt kérik, hogy az EU hozzon létre „szilárd jogi rendszert az EU által befagyasztott orosz állami tulajdonban lévő vagyoni eszközök elkobzására”.
A képviselők felszólítják az EU-t és a tagállamokat, hogy növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásukat, a szükséges ideig és bármilyen formában. Felszólítják továbbá az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot Ukrajna újjáépítéséhez nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatásra a nemrég létrehozott, Ukrajnát támogató pénzeszköz tapasztalataira építve.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A héten megalakult új Európai Parlament szerdai strasbourgi plenáris ülése elfogadta első hivatalos állásfoglalását, amelyben a testület képviselőinek többsége továbbra is Ukrajna határozott támogatását szorgalmazza – adta hírül az MTI.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721302440
[modified] => 1721295515
)
[title] => Az Európai Parlament szerint Oroszországnak jóvátételt kell fizetnie az Ukrajnában okozott pusztításért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122016&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122016
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 115673
[image] => Array
(
[id] => 115673
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/europai-parlament-ep-ep-valasztas-678959.jpg
[original_lng] => 584763
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/europai-parlament-ep-ep-valasztas-678959-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/europai-parlament-ep-ep-valasztas-678959-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/europai-parlament-ep-ep-valasztas-678959-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/europai-parlament-ep-ep-valasztas-678959-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/europai-parlament-ep-ep-valasztas-678959-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/europai-parlament-ep-ep-valasztas-678959.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/europai-parlament-ep-ep-valasztas-678959.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721284715:12
[_thumbnail_id] => 115673
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 272
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 534983
[2] => 124
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => jóvátétel fizetése
[2] => Oroszország
)
)
[8] => Array
(
[id] => 121880
[content] =>
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden kijelentette, hogy Oroszországnak felelősséget kell vállalnia a Malaysia Airlines MH17-es járatának Kelet-Ukrajna feletti tragédiájában játszott szerepéért, és teljes mértékben együtt kell működnie az igazságszolgáltatás érdekében.
Josep Borrell, a Malaysia Airlines MH17-es járata lelövésének tizedik évforduló alkalmából, az Európai Unió nevében közreadott közleményében megerősítette: az unió teljes mértékben támogat minden olyan erőfeszítést, mely az igazság feltárására, az igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság biztosítására irányul, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatával.
Emlékeztetett, 2022 decemberében az illetékes holland bíróság távollétükben életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt két orosz és egy oroszbarát ukrán szeparatistát, akik szerepet játszottak abban, hogy a repülőgépet egy földi telepítésű, Buk típusú légelhárító rakétával lelőtték a szakadárok területéről.
A rakétarendszer kétséget kizáróan az Oroszország fegyveres erőihez tartozott. Egyetlen orosz dezinformációs erőfeszítés sem vonhatja el a figyelmet erről az alapvető tényről – jelentette ki.
„Az Európai Unió ismételten felszólítja az Oroszországot, hogy vállalja a felelősségét a tragédiában, és teljes mértékben működjön együtt az igazságszolgáltatás érdekében” – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
A Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépét 2014. július 17-én Kelet-Ukrajna felett érte rakétatalálat. A pilótafülke mellett felrobbant rakéta szilánkjainak ezrei fúrták át a Boeing típusú gépet, amely a levegőben darabokra tört, és lezuhant. A tragédiában a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas – köztük 196 holland és 27 ausztrál állampolgár -, valamint a legénység is életét vesztette.
Telefonon tárgyalt Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter – közölte pénteken a két ország katonai tárcája.
Moszkvai közlés szerint a kapcsolatfelvétel az orosz fél kezdeményezésére történt, és a két miniszter a biztonsági fenyegetések megelőzéséről és az esetleges eszkaláció kockázatának csökkentéséről folytatott eszmecserét.
A Pentagon azt közölte, hogy Austin rámutatott a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságára az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború körülményei között.
A két tárcavezető előzőleg június 20-án beszélt egymással.
