Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogy Ukrajnának a háború után a NATO tagjává kell válnia, mivel a Szövetség nem akar háborúba keveredni Oroszországgal.
A lengyel elnök szerint a vita csak arról szól, hogy Ukrajnát mikor fogadják be a NATO-ba, és nem arról, hogy egyáltalán felveszik-e.
Itt tiszteletben tartják az ukrán társadalom döntését, amely meghatározza, hogy a Kelethez vagy a szabad Nyugathoz akar-e tartozni.
„Ma egyetlen probléma van ezen az úton, mégpedig az, hogy a háborúnak véget kell vetni, mivel Ukrajnát teljes jogú tagként kell felvenni a NATO-ba” – mondta Duda.
Oroszországnak nincs elég lőszere és csapata egy nagyszabású offenzíva indításához Ukrajnában, mert egy potenciális nagy offenzívához jelentős mennyiségű hadianyagot kell biztosítania más országokból is ahhoz, amivel rendelkezik. Amint arról a Reuters ügynökség beszámolt, ezt egy magas rangú NATO-tisztviselő nyilatkozta kedden a szövetség csúcstalálkozójának megnyitója előtt tartott újságírói tájékoztatón – írta a Jevropejszka Pravda.
A tisztviselő elmondása szerint Oroszország „nagyon súlyos” veszteségeket szenved el a csatatéren, igyekszik megtartani a kis területi sikereit, és nincs elég csapata és lőszere egy nagyszabású offenzívához.
„Csak azt tehetik, hogy létszámhiányos, tapasztalatlan egységeket rendeljenek olyan területekre, ahol irreális célokat érjenek el” – mondta a névtelenül nyilatkozó tisztviselő.
„Úgy gondoljuk, hogy valódi offenzív hadműveletek végrehajtásához Oroszországnak jelentős mennyiségű lőszert kell biztosítania más országokból az Irántól és Észak-Koreától kapott lőszereken kívül” – tette hozzá.
„Vlagyimir Putyinnak pedig parancsba kell kiadnia egy újabb, nagyszabású mozgósítás megkezdését” – közölte a tisztviselő.
Elmondása szerint Oroszország körülbelül 30 ezer katonát toboroz havonta, ami lehetővé teszi, hogy súlyos veszteségeket viseljen el a csatatéren.
Hangsúlyozta, hogy a NATO értékelése szerint az ukrán védelem jelentősen javult, de Kijev is jelentős csapatveszteséget szenvedett el.
Becslései szerint Oroszország még három-négy évig képes fenntartani hadigazdaságát.
A tisztviselő elmondása szerint „eltart egy ideig”, amíg Ukrajna felhalmozza az új, nagyszabású támadóműveletek végrehajtásához szükséges lőszert és személyi állományt.
Hangsúlyozta, hogy Kína továbbra is ellátja Oroszországot a drónok, rakéták és az orosz védelmi ipar „kritikus komponenseivel”.
Az orosz delegáció meg akarta akadályozni Ukrajna részvételét az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ország elleni hatalmas rakétatámadás kapcsán kezdeményezett ülésén július 8-án – jelentette be Dmitro Kuleba, az ukrán külügyminisztérium vezetője a telemaraton adásában.
Elmondása szerint Oroszország megpróbált visszaélni az ülésre vonatkozó eljárással, hogy megakadályozza a támadás megvitatását.
„Úgy gondolom, hogy ez a próbálkozás önmagáért beszél. Sikeresen legyűrtük az akadályt … A találkozó azért fontos, hogy az „Ohmatdit” esete a tegnapihoz képest erőteljesebben szóljon” – mondta Kuleba.
A miniszter hozzátette: a találkozó fontos szerepet játszik az Ukrajna támogatásának mozgósításában és az Ohmatdit helyreállításának kérdésében is.
„Nincs kétségem afelől, hogy Oroszország ma hazudni fog, és azt mondja a Biztonsági Tanácsnak, hogy nem ők voltak, mint általában. És fontos, hogy a világ meghallja ezt a hazugságot, hiszen Ukrajnának vitathatatlan bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy az Oroszországi Föderáció volt” – hangsúlyozta Kuleba.
Moszkva bejelentette, hogy július 8-án tömeges támadással álltak bosszút Ukrajnán az oroszországi energetikai létesítmények elleni csapásokért.
„Reggel, válaszul az orosz energetikai és gazdasági létesítményekben történt károkozási kísérletekre, csoportos csapást mértünk az ukrán hadiipari létesítményekre és az ukrán fegyveres erők légibázisaira, a csapás célja megvalósult” – közölte a katonai osztály.
„Svédország számára Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt 2030-ig” – jelentette ki országa új nemzetvédelmi stratégiáját ismertetve hétfőn a svéd védelmi miniszter.
Pal Jonson sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz fenyegetés mértéke az ukrajnai háború alakulásától függően változhat, így egy „Svédország vagy szövetségesei elleni orosz támadás nem zárható ki”.
Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg „alacsony” az esélye egy orosz fegyveres támadásnak, miközben az is igaz, hogy Oroszország kész lehet „nagy politikai és katonai kockázatot is vállalni”.
Az új nemzetvédelmi stratégia egyik legfontosabb eleme a stratégiai erőforrások, köztük az északi területén található, tavaly januárban felfedezett kirunai ritkaföldfém-lelőhely megvédelmezése. Az Európai Unióban felhasznált ritkaföldfémek 98 százaléka jelenleg Kínából származik.
A svéd kormány szerint a stratégia kidolgozását az is indokolttá tette, hogy egy orosz katonai repülőgép június közepén megközelítette a Balti-tengeren található stratégiai fontosságú Gotland szigetét, megsértve ezzel a svéd légteret.
Az orosz és kínai hadsereg újabb közös hadgyakorlatot tart a Távol-Keleten, nem sokkal azután, hogy befejeződött az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea közös gyakorlata.
Nem ez az első alkalom, hogy a két nagyhatalom együtt veti be haderejét – számolt be a South China Morning Post. A Csedzsu-sziget közelében fognak megjelenni az orosz és kínai hadihajók.
Csütörtökön az orosz védelmi minisztérium jelentette be a hadgyakorlat tényét, azonban azt már nem közölte, pontosan mikor fog kezdődni és meddig fog tartani. Ez a negyedik közös hadgyakorlat a két ország részvételével.
A TASZSZ hozzátette, hogy a két fél pontosan milyen egységekkel fog részt venni a gyakorlat alkalmával. A Freedom Edge névre keresztelt akció az első a két ország között, mely légi, tengeri, kiber és tengeralatti egységeket is alkalmaz.
A Kínai Külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning szerint a korábban gyakorlatozó három ország felerősíti a konfliktusokat és aláássa a stratégiai biztonságot a régió többi országával. Ezen a héten korábban már tartott a két ország egy határokon átívelő terrorizmusellenes akciót.
A mostani orosz–kínai közös gyakorlatozást néhány nappal azt követően jelentették be, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök Kazahsztán fővárosában, Asztanában találkozott a Sanghaji Együttműködési Szervezet (Shanghai Cooperation Organisation, SCO) csúcstalálkozóján.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy friss interjúban kijelentette, hogy a következő globális béke-csúcstalálkozón Oroszországnak is részt kell vennie.
Az államfő erről a Bloomberg TV-nek adott interjúban beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál idézett csütörtökön.
Kijelentette azt is, hogy szerinte a következő csúcson nem Vlagyimir Putyin elnök fogja Moszkvát képviselni, mert ő „fél elhagyni hazáját”.
A június végén Svájcban tartott első békecsúcsra Oroszország nem kapott meghívást. Zelenszkij nemrég jelezte, hogy Kijev a második világtalálkozóra – amelyet reményei szerint még idén megrendeznek – egy új, „érthető és átfogó” tervet készít a háború lezárására, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoznak.
Az államfő a tévéinterjúban úgy vélte, hogy az Egyesült Államok vagy Kína lehet a harmadik fél az Oroszország és Ukrajna közötti párbeszédben. Hozzátette: ezek az országok a köztük meglévő nézeteltérések ellenére „képesek nyomást gyakorolni Putyinra”.
Az elnök az interjúban beszélt arról is, miért utasította el a héten folytatott kijevi megbeszélésükön Orbán Viktor magyar miniszterelnök tűzszüneti javaslatát. „Nem bízhatunk meg Putyinban, mert számunkra ő gyilkos és agresszor” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Azt mondta, hogy Ukrajnának „több száz találkozója” volt az orosz féllel, amióta a minszki megállapodásokat megkötötték, de az ezeken megkötött tűzszüneti megállapodásokat Oroszország rendre megsértette.
Az elnök a fegyvernyugvást csakis akkor tartja elképzelhetőnek, ha erről a megállapodás egy nemzetközi platformon, egyértelműen olyan országok, vezetők jelenlétében jön létre, akikben megbíznak.
„Különböző vélemények vannak a háború befejezésének állomásairól, de mindannyiunknak egy oldalon kell állnunk, és bíznunk kell egymásban” – fűzte hozzá. Szerinte biztosíték kell arra, hogy Oroszország a tűzszünetet nem használja fel hadifelszerelések felhalmozására Ukrajna megszállt területein.
Kijelentette azt is, hogy nem lehet egyszerűen fegyverszünetről beszélni, szükség van egy hosszabb távú tervre.
Az Egyesült Államok megengedi, hogy Ukrajna mélyen Oroszországban csapjon le, ha a Kreml megpróbálja kiterjeszteni a frontot – jelentette ki James O’Brien, Európáért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes a képviselőház nemzetközi kapcsolatokért felelős bizottságában tartott meghallgatásán, számolt be szerdán az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint O’Brien elmondta: „Ha Oroszország megpróbálja kiterjeszteni a jelenlegi frontot, akkor Ukrajna nagyobb távolságra is lőhet.”
A helyettes külügyminiszter szerint Washington most „drámai változásokat figyel meg Oroszország előrehaladási képességében, amiatt, hogy az ukrán csapások számára engedélyezett zónában megsemmisültek a kritikus létesítmények”.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok megengedi, hogy Ukrajna mélyen Oroszországban csapjon le, ha a Kreml megpróbálja kiterjeszteni a frontot – jelentette ki James O’Brien, Európáért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes a képviselőház nemzetközi kapcsolatoké... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1720014720 [modified] => 1720009818 ) [title] => Az USA engedélyezi, hogy Ukrajna mélyebben támadja Oroszország területét, ha Moszkva megpróbálja széthúzni a frontot [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=120528&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 120528 [uk] => 120534 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 113421 [image] => Array ( [id] => 113421 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-ukrajna-kongresszus.jpg [original_lng] => 37838 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-ukrajna-kongresszus-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-ukrajna-kongresszus-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-ukrajna-kongresszus.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-ukrajna-kongresszus.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-ukrajna-kongresszus.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-ukrajna-kongresszus.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/usa-ukrajna-kongresszus.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1720000891:8 [_thumbnail_id] => 113421 [_edit_last] => 5 [views_count] => 635 [_hipstart_feed_include] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 49 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Hírek [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 449681 [1] => 124 [2] => 63 [3] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => fegyverek használata Oroszország területén [1] => Oroszország [2] => Ukrajna [3] => USA ) ) [8] => Array ( [id] => 120361 [content] =>
Dmitro Kuleba külügyminiszter X közösségi oldalán egy bejegyzésében közölte, hogy Oroszországot nem választották be az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsába – számolt be az Ukrinform.
„Július 1-jén véget ért a szavazás 26.fordulója, amely során Oroszországot nem választották be az ECOSOC-ba, az ENSZ hat fő testületének egyikébe. Ez a szavazás ismét azt bizonyítja, hogy Oroszország akármennyire erősködik, falba ütközik, az eredmény ugyanaz marad: a nemzetközi bűnözőknek nincs helyük a nemzetközi testületekben” – hangsúlyozta.
Kuleba megjegyezte, hogy Ukrajna elkötelezettsége az ENSZ Alapokmányának céljai és alapelvei iránt továbbra is megingathatatlan. „Nemzetközi partnereink folyamatos támogatásával továbbra is ezeket a célokat tartjuk szem előtt” – hangsúlyozta a külügyminiszter.
Az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsa (ECOSOC) az Egyesült Nemzetek Szervezete és az ENSZ-hez kapcsolódó szakosított intézmények gazdasági tevékenységeit koordináló fő szerv.
Az EBESZ Parlamenti Közgyűlése (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) határozatot fogadott el, amelyben elismeri, Oroszország cselekedetei az ukrán nép ellen elkövetett népirtás. Illetve, hogy szükség van Oroszország dekolonizációjára – írta a Pravda.
Az állásfoglalás az alábbi főbb pontok tartalmazza:
felszólítják mind az 53 EBESZ-résztvevő államot, hogy a békeformula és a Krími Platform támogatásával tegyenek erőfeszítéseket a Krím és Ukrajna valamennyi megszállt területének megszállásmentesítése érdekében.
Szintén felszólítják az EBESZ-államokat, hogy hozzanak létre egy különleges bíróságot az Oroszországi Föderáció felelősségre vonására az Ukrajna elleni agresszív háború során elkövetett bűnök miatt.
A dokumentum szerint gyorsan el kell indítani egy mechanizmust a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználására.
A 2024-es elnökválasztást az Oroszországi Föderációban csalásnak és az Oroszországi Föderáció teljes választási rendszerének legitimitását aláásó csalásnak ismerték el.
Az ukrán gyermekek hazatérését célzó nemzetközi koalíció létrehozását sürgették.
Végezetül felhívást tettek közzé az orosz cseppfolyósított földgáz Európai Unióba történő behozatalának, reexportjának és az EU kikötőin keresztül történő tranzitjának betiltására.
