Egy titkos dokumentum szerint a lengyel ellenzék feláldozta volna a fél országot egy orosz támadás esetén

Titkos dokumentumokból tett közzé részleteket a lengyel nemzetvédelmi miniszter egy nemrég feltöltött videójában. A katonai dokumentumokban egyebek mellett szerepelt egy visszavonulási terv is, ami egy orosz támadás esetén azzal számolt, hogy az ország keleti felét gyakorlatilag ki kell üríteni. A tervet kidolgozó egykori tábornokok szerint mindez elképesztően nagy felelőtlenség volt Mariusz Blaszczak védelmi miniszter részéről, a legerősebb ellenzéki párt pedig közölte, ha megnyeri a választást, bíróság elé citálja a politikust. A tárcavezető ugyanakkor nem jött zavarba a fenyegetésektől, és azt kommunikálta, a lengyel társadalomnak joga van tudni, hogy milyen sorsot szántak neki.

Kínos helyzetbe került a kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) párt, miután kiderült, hogy a választási kampányban használt egyik videójukban véletlenül nyilvánosságra hozták egy szigorúan titkosnak minősített védelmi terv egyes részleteit – írja a Politico.

A Tusk-kormány kész volt arra, hogy háború esetén feladja a fél országot – mondta Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszter abban a videóban, amelyet a PiS szeptember 17-én – a Szovjetunió 1939-es Lengyelország elleni támadásának 84. évfordulóján – tett közzé a közösségi médiában.

A miniszter egy 2011-es stratégiai védelmi tervre utalt, amelyet Donald Tusk akkori miniszterelnök korábbi kormánya készített. Az Európai Tanács volt elnöke jelenleg a fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) vezetője.

 „A terv abból indult ki, hogy Lengyelország csak két hétig képes megvédeni magát, és az ellenség hét nap után eléri a Visztula jobb partját” – fogalmazott Blaszczak a videóban. Szavait képek kísérték, amelyeken a terv kivonatai tűntek fel. A dokumentum borítóján – amely szintén szerepelt a videóban – a szigorúan titkos jelzés állt, amely át volt húzva.

„A terv világosan mutatja: Lublin, Rzeszow vagy Lomza lehetett volna a lengyel Bucsa” – tette hozzá a miniszter utalva arra az ukrajnai városra, ahol tavaly orosz csapatok civilek százait mészárolták le.

A brüsszeli lap megjegyzi, bár a védelmi terv ma már nem aktuális, részleteinek nyilvánosságra hozatala többekből is felháborodást váltott ki, főként a PiS előtti kormányok alatt aktív szolgálatot teljesítő tábornokok körében. „Egy ilyen dokumentum közzététele aláássa a szövetségeseinkkel szembeni bizalmat. Azt bizonyítja, hogy képesek vagyunk elárulni Lengyelország és a NATO legmélyebb titkait” – figyelmeztetett Waldemar Skrzypczak nyugalmazott tábornok.

Egy másik nyugalmazott tábornok, Stanislaw Koziej azt hangsúlyozta, hogy a katonai tervek még 2009-ben születtek, amikor Lengyelország elnöke Lech Kaczynski, a PiS-vezér Jaroslaw Kaczynski ikertestvére volt, és Jaroslaw Kaczynski kormánya által 2007-ben, miniszterelnöksége idején kiadott dokumentumok alapján készültek.

Radoslaw Sikorski, Tusk volt védelmi minisztere és jelenlegi európai parlamenti képviselő szerint a PiS manipulálja a közvéleményt azzal, hogy egy orosz invázió esetére kidolgozott szélesebb körű katonai tervnek csak egy forgatókönyvét emeli ki.

Az, hogy a hadseregnek minden körülményre és helyzetre vannak készenléti tervei, nem rossz, hanem jó dolog – jelentette ki Sikorski hétfőn. Hozzátette, a terv nyilvánosságra hozatala botrányos lépés volt, mivel annak még mindig lehetett bizonyos hírszerzési értéke Moszkva számára.

 A Polgári Platform közleményben közölte, ha a párt megnyeri a választást, Blaszczakot bíróság elé állíttatja.

A miniszter egyébként meglepő módon nem kezdett mentegetőzésbe a videó miatt, hanem azt írta közösségi oldalára, hogy Tusk pártja „nehezményezi, hogy felfedtük a tervüket, miszerint fél Lengyelországot átadták volna az ellenségnek.” Megjegyezte, „a lengyeleknek joguk van tudni, milyen sorsot szántak nekik.”

Lengyelországban a védelmi kiadások idén várhatóan a GDP 3,9 százalékát teszik ki, ami az egyik legmagasabb szám a NATO-ban. A lengyel kormány az utóbbi időben jelentős hadseregfejlesztésbe kezdett, milliárdokat költött harckocsikra, rakétákra, tüzérségre, repülőgépekre és helikopterekre az Egyesült Államokból és Dél-Koreából, valamint megerősítette hazai védelmi iparát is. A kormány a hadsereg létszámát is több mint kétszeresére, a jelenlegi 120 ezer katonáról mintegy 250 ezer főre kívánja növelni.

Az ország a legtöbb szovjet korabeli harckocsiját és vadászrepülőgépét Ukrajnába küldte, és az egyik legnagyobb szószólója Kijev katonai támogatásának.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a kampányhajrához közeledve a PiS 37 százalékos támogatottsággal vezet, míg Tusk pártja 30 százalék körül áll.

(hirado.hu)