Sunak szerint a NATO-nak hosszú távra kell vállalnia Ukrajna támogatását
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint a jövő heti NATO-csúcson a szövetségnek Ukrajna hosszú távú támogatására kell kötelezettséget vállalnia.
Sunak a londoni alsóház bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság keddi meghallgatásán részletek nélkül elmondta: a NATO-szövetségesek már tárgyalnak egy olyan biztonsági megállapodásról, amelynek célja Oroszország elrettentése az újabb agresszióktól „hosszabb távon”.
A konzervatív párti miniszterelnök szerint előnyös lenne ennek érdekében egy olyan többoldalú deklaráció, amely demonstrálná, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás hosszú időtávlatra szól, mert ezzel lehet erőteljes üzenetben tudatni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Ukrajnában kifejtett erőfeszítései hiábavalók.
A NATO-szövetségesek meg akarják mutatni, hogy a területi sérthetetlenség elvét és az ENSZ Alapokmányát védelmező „tettre kész országok koalíciója” nem fordít hátat Ukrajnának, hanem továbbra is megadja neki a kellő támogatást és ellátja az önvédelemhez szükséges eszközökkel – fogalmazott az estébe nyúló alsóházi meghallgatáson a brit kormányfő.
Rishi Sunak elmondta ugyanakkor azt is, hogy a deklarációról szóló tárgyalások még nem fejeződtek be, és egy ilyen nyilatkozat „számos különböző formát ölthet”.
A brit miniszterelnök elismerte, hogy az infláció a korábban vártnál magasabb, és a rögzített kamatozású jelzáloghitel-megállapodások nehezítik a monetáris szigorítás transzmissziós hatásának érvényesülését.
Sunak nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy milyen esélyt lát annak az év eleji ígéretének a teljesülésére, amely szerint 2023 végéig a felére csökken az inflációs ütem, de kijelentette, hogy a kormány tartja magát az ehhez megszabott szakpolitikai irányhoz.
Hozzátette: jóllehet az infláció makacsabb a korábban feltételezettnél, de ez nem jelenti azt, hogy a megfékezésére alkalmazott szakpolitikai eszközök nem megfelelők.
Az éves összevetésű inflációs ütem Nagy-Britanniában szeptember és március között minden hónapban meghaladta a tíz százalékot. A tavaly októberi 11,1 százalékos tetőzésnél gyorsabb éves inflációt legutóbb 41 évvel korábban, 1981 októberében mértek.
Áprilisban 8,7 százalékra csökkent ugyan a tizenkét havi inflációs ráta, de ez is fél százalékponttal meghaladta az akkori piaci és elemzői várakozásokat.
Ráadásul a lassulási folyamat ezen a szinten egyelőre meg is torpant: a brit statisztikai hivatal adatai szerint májusban is 8,7 százalékos volt az éves összevetésben számolt infláció Nagy-Britanniában.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a tizenkét havi infláció jelenleg több mint a négyszerese a jegybanki célszintnek.
A brit jegybank a 2021 decemberében, 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról indított szigorítási ciklus kezdete óta eddig tizenháromszor emelte irányadó kamatát, amely jelenleg 5,00 százalék.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
