A Demokrata Pártnak mind az ötven tagállami pártvezetője megszavazta, hogy Joe Biden visszalépését követően Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke legyen a párt elnökjelöltje, a republikánus jelölt és a korábbi elnök, Donald Trump kihívója – közölte vasárnap az Állami Demokrata Bizottságok Szövetsége (ASDC).
A pártelnökök telefonkonferencia keretében biztosították támogatásukról Harrist, miután a hivatalban lévő elnök vasárnap bejelentette visszalépését az amerikai elnökválasztástól és közölte, hogy teljes mértékben támogatja alelnökének jelöltségét – tudatta közleményében az ASDC, amelynek feladata az állami szintű demokrata pártok és tagszervezetek képviselete a demokrata párt országos kongresszusának szabályalkotó szervezetében.
„Biden elnök bejelentését követően tagjaink azonnal összefogtak, hogy egyesüljenek a jelölt mögött, aki már többször nyert nehéz választásokat, és aki bizonyítottan vezető szerepet játszik az amerikaiak számára olyan fontos kérdésekben, mint a reprodukciós szabadság, a fegyveres erőszak megelőzése, az éghajlatvédelem, az igazságügyi reform és a gazdaság újjáépítése. Ez a személy a hivatalban lévő alelnökünk, Kamala Harris” – fogalmazott a közleményben Ken Martin, az ASDC elnöke.
Biden visszalépését követően rohamosan bővült a Harrist támogató demokratapárti törvényhozók listája, amelyhez vasárnap estére a demokraták olyan erős emberei csatlakoztak, mint Gavin Newsom kaliforniai, Jared Polis coloradói, Roy Cooper észak-karolinai és Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó vagy Mark Kelly arizonai szenátor.
Harris jelöltségének támogatói közül Dmitri Mehlhorn, a LinkedIn közösségi hálózat alapítója és a párt egyik legnagyobb adományozója egyenesen az amerikai álom megtestesítőjének, „a keménység megtestesülésének” nevezte az alelnököt.
Bill Clinton volt elnök és felesége, Hillary Clinton – Barack Obama volt elnök külügyminisztere –, nyilatkozatukban szintén Kamala Harris elnökjelöltsége mellett foglaltak állást.
Néhány befolyásos párttag – köztük a képviselőház korábbi elnöke, Nancy Pelosi és Barack Obama – méltatta Joe Biden elnöki munkáját és hazafiságát, de egyelőre nem állt be Harris jelöltsége mögé.
A demokrata párti szabályok szerint Joe Biden nem ruházhatja át hivatalosan az elnökjelötséget, hanem arról az elnökjelölő gyűlésen a delegáltak szavazatai döntenek, ott kell elnyerni a többséget. A Demokrata Párt augusztus 19. és 22. között Chicagóban tartja elnökjelölt-jelölő országos gyűlését.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Demokrata Pártnak mind az ötven tagállami pártvezetője megszavazta, hogy Joe Biden visszalépését követően Kamala Harris, az Egyesült Államok alelnöke legyen a párt elnökjelöltje, a republikánus jelölt és a korábbi elnök, Donald Trump kihívója – ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721666520
[modified] => 1721661284
)
[title] => A Demokrata Párt összes tagállami pártelnöke Kamala Harris elnökjelölését támogatja
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122415&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122415
[uk] => 122482
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122416
[image] => Array
(
[id] => 122416
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja.png
[original_lng] => 1665492
[original_w] => 1326
[original_h] => 750
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja-300x170.png
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja-768x434.png
[width] => 768
[height] => 434
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja-1024x579.png
[width] => 1024
[height] => 579
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja.png
[width] => 1326
[height] => 750
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja.png
[width] => 1326
[height] => 750
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-22-at-14-11-07-a-demokrata-part-osszes-tagallami-partelnoke-kamala-harris-elnokjeloleset-tamogatja.png
[width] => 1326
[height] => 750
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721713848:8
[_thumbnail_id] => 122416
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 358
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f3a503a85e4af16fee939db2b6633ff9] =>
In a phone call with CNN minutes after Biden announced his exit from the 2024 race, former President Trump responded, “He is the worst president in the history of our country. He goes down as the single worst president by far in the history of our country.” While it's unclear who…
Az Egyesült Államok jelenlegi elnökének kampányát támogató egyik legnagyobb szervezet, helyi elnevezéssel politikai szuper akcióbizottság (super PAC), a Future Forward több jelzést is kapott az adományozóktól arról, hogy visszatartják a támogatást, amennyiben Joe Biden nem lép vissza attól, hogy induljon a novemberi választásokon. A New York Times szerint körülbelül 90 milliárd dollártól eshetnek el így.
A Future Forward nem kívánt nyilatkozni a visszatartott felajánlásokról, de egyik tanácsadójuk szerint arra számítanak, hogy a támogatóik véleménye megváltozik majd, amint nem lesz ennyire bizonytalan a helyzet. Hogy pontosan kik gondolták meg magukat, nem tudni, ahogyan azt sem, hogy a visszatartott összegből mennyit kapott volna meg a Future Forward non-profit célokra, egy nevét nem vállaló adományozó szerint őt és az ismerősei többször is megkeresték a bizottságtól, de ők egyelőre nem hajlandóak támogatni Biden kampányát.
Az, hogy a Future Forward lesz az egyik politikai szuper akcióbizottság, az már a választási kampány korai szakaszában eldőlt, és már be is jelentették, hogy 250 millió dolláros reklámkampányt indítanak a Demokrata Párt jelöltállító kongresszusa után. Korábban egyébként azt tervezték, hogy 700 millió dollár vagy annál is több támogatás gyűjtenek össze, és ebből 430 millió dollár már össze is gyűlt.
Azzal persze a Future Forward is tisztában van, hogy sokak bizalma megingott Joe Bidenben, főleg a Donald Trumppal folytatott választási vitán nyújtott teljesítménye után, és egyes források szerint már készült is felmérés arról, hogy Biden potenciális utódjai, vagyis Kamala Harris alelnök, Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, Gretchen Whitmer michigani kormányzó és Pete Buttigieg közlekedési miniszter közül kinek mennyire erős a támogatottsága.
Mindeközben a Biden egy tanácsadói arról tárgyalnak, hogyan lehetne meggyőzni az elnököt, hogy szálljon ki a versenyből, hiszen egyre többen kérik arra, lépjen vissza, Demokrata Pártban pedig már elkezdték közvélemény-kutatásokkal mérni, hogy Kamala Harris alelnök hogyan szerepelne Donald Trumppal szemben.
Keddtől csütörtökig Washingtonban tartják a NATO jubileumi csúcstalálkozóját a szervezet megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Az idei találkozó ugyanakkor számos más okból is kiemelt figyelmet érdemel, elsősorban azért, mivel a találkozó hosszú távon is meghatározhatja a tagországok politikáját az ukrajnai háborúval kapcsolatban.
A háború kitörése óta eltelt két év folyamán a 2022-es madridi és a 2023-as vilniusi csúcstalálkozókon számos olyan döntés született, amelyek a kollektív Nyugat Ukrajna-politikája pilléreinek tekinthetők. 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörésének évében fogadta el a szervezet új stratégiai koncepcióját, a madridi koncepciónak is nevezett NATO-doktrína alapelveit a 2022. június 29-én tartott gyűlés zárónyilatkozatában is rögzítették. 2022-ben döntöttek a többnemzetiségű hadtestek felduzzasztásáról, illetve a NATO keleti határára – elsősorban Romániába és Lengyelországba való – telepítéséről, a magas készültségű, gyorsreagálású erők létszámának növeléséről, 40 ezer főről 300 ezer főre, valamint a védelmi képességek növelését célzó felszerelés és nehézfegyverzet telepítéséről is, elsősorban a légvédelmi és rakétavédelmi képesség megerősítését szem előtt tartva.
Továbbá döntés született a szövetséges reakciós hadtest megalakításáról, illetve a NATO integrált légvédelmi és rakétavédelmi programjának a bővítéséről is többek között. Jens Stoltenberg idén utolsó alkalommal vezeti a szervezet csúcstalálkozóját, mivel októbertől új főtitkár, a júniusban megválasztott Mark Rutte korábbi holland miniszterelnök veszi át a szövetség vezetését. A július 9. és 11. között Washingtonban megrendezésre kerülő jubileumi NATO-csúcs egyik kulcskérdése Ukrajna csatlakozása lesz a szervezethez. Ezzel kapcsolatban a The New York Times írt arról, hogy a szövetség hidat építhet a csatlakozás felé.
A legfontosabb téma: Ukrajna
Nyilvánvalóan a központi téma egyértelműen az ukrajnai háború, és tulajdonképpen ez határozza meg a jelenlegi stratégiai döntéseket is – mondta el Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója a hirado.hu azon kérdésére, miszerint milyen folyamat rajzolódhat ki az előző két, a madridi és a vilniusi csúcstalálkozók döntéseinek fényében. Hozzátette:
Látható az a tendencia, hogy a NATO–Oroszország-versengés a szövetség politikáját alapvetően fogja meghatározni.
A szakértő külön említést tett bizonyos stratégiai döntésekről – ide tartozik szerinte Svédország és Finnország felvétele a szövetségbe –, amelyek a NATO keleti szárnyának megerősítését szolgálják. Az elemző kifejtette: a Vilniusban és Madridban hozott döntések alapvetően arra irányulnak, hogy fokozzák a NATO-országok közötti erőfeszítéseket, elsősorban Oroszországgal mint közvetlen fenyegetéssel és Kínával mint kihívással szemben.
Az előző két csúcstalálkozón már szóba került az indiai–csendes-óceáni térség kérdése, amelyre a NATO fokozott figyelmet szeretne fordítani az elkövetkező időszakban. A nyugati országok regionális törekvéseivel kapcsolatban már Kína is megszólalt, a pekingi vezetés szerint az Egyesült Államok a NATO csendes-óceáni változatának létrehozásán fáradozik. A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint hangsúlyos az amerikai jelenlét a térségben, és a NATO szövetségesekkel közösen Washington az euroatlanti és a csendes-óceáni térséget próbálja összehangolva kezelni, és egy egységes szövetségi rendszert létrehozni.
A szakértő szerint ennek a folyamatnak Kína felemelkedése az egyik legfontosabb oka: Washington ugyanis szeretné elérni, hogy – hasonlóan az Oroszországgal konfrontálódó európai NATO-országokhoz – a távol-keleti és óceániai vezető országok is fokozzák védelmi készültségüket, csak éppen Peking vélt vagy valós befolyásnövekedésével szemben. Az Egyesült Államok fontos térségbeli szövetségeseiként többek között Japánt, Ausztráliát – Washington és Canberra egyaránt tagjai az AUKUS-szövetségnek – Dél-Koreát és Tajvant tarthatjuk számon.
[type] => post
[excerpt] => Keddtől csütörtökig Washingtonban tartják a NATO jubileumi csúcstalálkozóját a szervezet megalakulásának 75. évfordulója alkalmából. Az idei találkozó ugyanakkor számos más okból is kiemelt figyelmet érdemel, elsősorban azért, mivel a találkozó ho...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720525920
[modified] => 1720519180
)
[title] => Hosszú távon is meghatározhatja a tagállamok ukrajnai háborúval kapcsolatos politikáját a jubileumi NATO-csúcs
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121116&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121116
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121117
[image] => Array
(
[id] => 121117
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[original_lng] => 1698094
[original_w] => 1182
[original_h] => 743
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[width] => 1182
[height] => 743
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[width] => 1182
[height] => 743
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/screenshot-2024-07-09-at-08-52-19-hosszu-tavon-is-meghatarozhatja-a-tagallamok-ukrajnai-haboruval-kapcsolatos-politikajat-a-jubileumi-nato-csucs.png
[width] => 1182
[height] => 743
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720508380:12
[_thumbnail_id] => 121117
[_edit_last] => 12
[views_count] => 391
[_oembed_2db861919cfa739349b1af76541a6697] =>
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
A dán kormány 20 millió euróval támogatja Ukrajna és Moldova útját az Európai Unió felé. A pénzt 2030-ig részletekben osztják ki. Segítik az országokat az európai integrációhoz szükséges közigazgatási struktúrák és jogszabályok kialakításában.
„Mindig is azt mondtuk, hogy az EU-bővítés nem a belépési léc leengedéséről szól, hanem arról, hogy segítsük a tagjelölt országokat leküzdeni azt, és ezzel segítjük most Ukrajnát és Moldovát. A sikeres EU-bővítés fontos Európa stabilitása szempontjából” – mondta Lars Lücke Rasmussen külügyminiszter.
Az Ukrajnának és Moldovának szánt pénz egy eszközben van rögzítve a dán szomszédsági program keretében, amely továbbra is támogatja a reformfolyamatokat ezekben az országokban az EU-csatlakozás felé vezető úton.
A védelmi minisztérium támogatja a hadkötelesek adatfrissítési határidejének 60 napról 150 napra való meghosszabbítását. Ha a parlament megszavazza, akkor az adatokat október 14-ig lehet frissíteni – számolt be Volodimir Arjev parlamenti képviselő, írta az Ukrajinszkapravda.
„A védelmi minisztérium támogatja az én és kollégáim törvénytervezetét a hadkötelesek adatfrissítési határidejének 90 nappal történő meghosszabbításáról” – írta.
A toborzó központokban az adatok frissítésének határidejének meghosszabbításáról szóló, június 24-i keltezésű dokumentumot Rusztem Umerov védelmi miniszter írta alá, és a dokumentumok elektronikus rendszerében lett nyilvánosságra hozva.
A törvénytervezet kimondja, hogy a 2024. május 29-i 11305. számú törvénytervezetet Ukrajna Védelmi Minisztériuma támogatta.
A nyilvánosságra hozott törvényjavaslat 60-ról 150 napra, azaz október 15-ig írja elő a hadkötelesek a toborzó központokban szereplő adatai frissítésének határidejét.
A parlamenti képviselő elmondása szerint még nem tudni, mikor lesz a szavazás a Legfelső Tanácsban. Hangsúlyozta: minden azon múlik, hogy a törvényjavaslat napirendre kerül-e.
Nemrégiben azonban napvilágot látott az az információ, hogy az Ukrán Védelmi Minisztérium nem támogatja a hadkötelesek adatfrissítésének határidejének 60 napról 150 napra való meghosszabbítását, az adatok frissítésének határideje 2024. július 16. marad.
A 2024–2027 közötti időszakban Észtország további 56 millió eurót különít el a Zsitomir megyében zajló projektek megvalósítására. A hírt az észt nagykövet közölte.
A már dokumentált adatok szerint a teljes körű invázió első évében legalább 828 polgári in-objektum sérült meg a tüzérségi támadások következtében Zsitomir megyében a vizsgált időszakban.
Az orosz agresszió kezdetén az ellenség könyörtelenül ágyúzta a Zsitomir régió kritikus infrastruktúráját. Az oroszok összesen 70 óvodát és iskolát romboltak le a régióban.
„Többször is megkérdezték tőlem, hogy Észtország miért csinálja ezt, nem félünk-e attól, hogy a felépített óvoda ismét tönkremegy. Mindig azt mondom, hogy reményt kell adnunk az embereknek. Azt akarjuk, hogy azok, akik a háború miatt hagyták el Ukrajnát, hazatérjenek. Ha a terrorista ország, Oroszország bombát dob egy óvodára, újat építünk” – tette hozzá a nagykövet.
Észtország több mint 10 projekt megvalósítását tervezi a Zsitomir megyében, többek között:
helyreállítani a művészeti iskolát Malinban,
óvóhelyet építeni hét árvaháznak,
belső menekültek lakhatására szolgáló épület rekonstrukciója Ovrucsban.
Ezenkívül a Zsitomiri kistérségben kapszulát helyeztek el három családi típusú gyermekotthon építéséhez.
A NATO-tagok továbbra sem tudtak konszenzusra jutni az Ukrajnának nyújtandó éves pénzügyi támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásról – jelentette ki pénteken Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a napokban a NATO-főtitkár arra szólította fel a szövetségeseket, hogy évente mintegy 40 milliárd eurót különítsenek el Ukrajna katonai támogatására. „Egyelőre nincs konszenzus ebben a kérdésben. De dolgozunk, és sok NATO-tag támogat minket” – tette hozzá.
A NATO főtitkár megjegyezte: most már nemcsak rövid távú kötelezettségvállalásokra van szükség, hanem hosszú távúakra is. „Nem rövid távú kötelezettségvállalásokra van szükségünk. Ezekre is szükség van, de a hosszú távú kötelezettségvállalások nagyobb kiszámíthatóságot adnak számunkra, és jelzések lesznek Oroszország felé” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta az ukrán menekültek jogszerű Lengyelországban való tartózkodásának meghosszabbításáról szóló törvénymódosítást, olvasható a lengyel államfő honlapján.
A dokumentum 2024. június 30-tól 2025. szeptember 30-ig meghosszabbítja az ukránok ideiglenes védelmének idejét. Ez idő alatt Ukrajna állampolgárai továbbra is igénybe vehetik az egészségügyi szolgáltatásokat, családi és szociális támogatásban részesülnek.
A törvény néhány újítást ír elő az ukránok számára. Az ukrán állampolgárok pénzügyi támogatást kaphatnak a Dobry Start program keretében attól függően, hogy a gyermek lengyel oktatási intézményben tanul-e. Ezenkívül a törvény 36 hónapos időszakot ír elő a tanulók számára, amely alatt további ingyenes lengyel nyelvórákon vehetnek részt, ha azt az előző tanévben már megkezdték.
A dokumentum módosítja az UKR státuszú PESEL-szám igénylésének határidejét is, Lengyelország területére való érkezéstől számított 30 napról „ a közvetlenül az érkezés után” időpontra.
Ezen kívül a PESEL szám igénylése során a személyazonosság igazolására csak érvényes úti okmány alapján lesz lehetőség. Azoknak az ukrán állampolgároknak pedig, akik más okirat alapján kaptak PESEL számot, ezentúl a kiállítástól számított 60 napon belül bármely önkormányzati szervben meg kell erősíteniük személyazonosságukat.
A Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) választási listájának 7. helyén induló Ferenc Viktória személyében olyan szakértő képviselheti a kárpátaljai magyarokat, akinek naprakész tudása van a régióról, hiszen abból a közegből származik, amelyet képviselni fog – írta a Kárpátaljai Szövetség elnöksége közleményében.
A nyilatkozatot jegyző Ötvös Sándor, a szövetség elnökségi tagja leszögezte: fontos számukra, hogy folytonos maradjon a kárpátaljai magyarság uniós képviselete.
Úgy fogalmaztak, hogy a 2014-es EP-választásokra „állított a Fidesz–KDNP első alkalommal nemzeti listát”, lehetővé téve az Európai Unión (EU) kívüli országban élő kárpátaljai és vajdasági magyarság képviselőinek a megjelenését az EP-ben.
„A hagyományt folytatva idén is előkelő helyen szerepelnek ezen nemzetrészeket képviselő jelöltek a kormánypártok listáján” – jegyezték meg.
A Kárpátaljai Szövetség fontosnak tartja, hogy megjelenjenek az európai politikusok előtt a Kárpátalján élő magyarok ügyei, küzdelmei, amelyeket az őket megillető, az európai elveknek megfelelő kisebbségi jogaikért folytatnak – írták.
Az ukrajnai háború a kárpátaljai magyarság helyzetét is megnehezíti, ezért mindennél fontosabb az országban a béke megteremtése, majd az ország újjáépítésének a megkezdése, a gazdaság talpra állítása, a jogbiztonságot szavatoló jogszabályok megalkotása – hangsúlyozták.
A Kárpátaljai Szövetség szerint Ferenc Viktória a Bocskor Andrea által az előző tíz évben megkezdett munkát folytatva a kárpátaljai magyarok hangja tud lenni Brüsszelben és Strasbourgban, felhívva az európai közvélemény figyelmét arra, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó Ukrajnában maradéktalanul megvalósulhassanak az emberi és kisebbségi jogok. A Kárpátaljai Szövetség 1989-ben jött létre azzal a céllal, hogy összefogja a Magyarországon élő kárpátaljai származásúakat, valamint segítse a szülőföldi magyar kulturális életet.
Emellett kötelességüknek érzik, hogy támogassák a kárpátaljai művelődési kezdeményezéseket, az egységes nemzetben való gondolkodást, segíteni akarnak abban, hogy a kárpátaljai szellemi értékek részesei legyenek az egyetemes magyar kultúrának – áll a közleményben.
[type] => post
[excerpt] => A Fidesz–KDNP európai parlamenti (EP-) választási listájának 7. helyén induló Ferenc Viktória személyében olyan szakértő képviselheti a kárpátaljai magyarokat, akinek naprakész tudása van a régióról, hiszen abból a közegből származik, amelyet képv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717495680
[modified] => 1717452070
)
[title] => A Kárpátaljai Szövetség is Ferenc Viktóriát támogatja az EP-választáson
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115062&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115062
[uk] => 115119
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 115063
[image] => Array
(
[id] => 115063
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[original_lng] => 70170
[original_w] => 810
[original_h] => 455
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[width] => 810
[height] => 455
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[width] => 810
[height] => 455
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[width] => 810
[height] => 455
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/ferencviktoria-1.jpg
[width] => 810
[height] => 455
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717488161:2
[_thumbnail_id] => 115063
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 637
[_oembed_f0838050f84bde4fb420c4aef5d57e44] =>
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
A térségbeli orosz befolyás fokozódásától tartó Washington támogatásáról biztosította szerdán Kisinyovban Moldovát az amerikai külügyminiszter, és 135 millió dolláros segélyt ígért a volt szovjet köztársaságnak az energiabiztonsághoz és az orosz dezinformáció elleni harchoz.
Rövid európai látogatásának első állomásán Antony Blinken a támogatást Maia Sandu moldovai elnökkel közöse sajtótájékoztatóján jelentette be.
Az amerikai külügyminiszter hozzátette, hogy a Biden-kormányzat együttműködik a kongresszussal, hogy a jövőben további 50 millió dolláros segélyt nyújtson Moldovának.
Az ukrajnai háború kezdete óta az Egyesült Államok 774 millió dolláros pénzügyi támogatást nyújtott Moldovának, ebből 300 millió dollárt az energiabiztonság megteremtésére.
Az Európa-barát Maia Sandu elnöksége alatt Moldova határozottan elítélte az Ukrajna elleni orosz inváziót, és célul tűzte ki az európai uniós csatlakozást, amelyről október 20-án tartanak népszavazást. Jelentősen csökkentette az orosz földgáztól való függőségét, és bővítette az elektromos áram beszerzési forrásait.
„Önök értékes partnerünk a térségben” – jelentette ki Blinken, aki üdvözölte az országát határozottan az Európai Unió irányába fordító Maia Sandu „nehéz körülmények közepette” végzett munkáját. Az amerikai külügyminiszter támogatást ígért a „képlékeny demokráciának” az orosz destabilizációs kísérletekkel szemben.
Az elnök köszönetet mondott az Egyesült Államoknak és más partnereknek az energiabiztonsághoz, az agrárszektor korszerűsítéséhez és az export elősegítéséhez nyújtott támogatásért.
Ukrajna szövetségesei alkalmazkodnak, és fegyverszállításaikat Kijev sikereinek garantálásához igazítják – ígérte a sajtótájékoztatón Blinken.
„Ahogyan a feltételek változtak, ahogyan megváltozott a harctér, ahogyan Oroszország megváltoztatta az agressziója folytatását, mi is úgy alkalmazkodtunk, és meggyőződésem, hogy a jövőben is ezt tesszük” – mondta az Ukrajnával szomszédos Moldovában Blinken.
Az amerikai külügyminiszter leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem bátorítja Ukrajnát, hogy támadjon orosz területekre.
„Nem támogatunk és nem segítünk Ukrajnán kívüli támadásokat. (…) Ukrajnának azonban saját magának kell eldöntenie, hogyan védje meg magát a legjobb és a leghatékonyabb módon” – mondta.
Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Izraelnek minél előbb béketervre van szüksége a háború utánra, és figyelmeztetett, hogy ennek hiányában elszabadulhat az anarchia, a káosz, és az így létrejövő légüres térben ismét a Hamász, sőt ennél is rosszabb eseten a dzsihadisták kerülhetnek hatalomba a palesztin területen. Blinken felszólította Izraelt, folytassanak vizsgálatot a legkevesebb negyvenöt halálos áldozatot követelő vasárnapi rafahi támadás ügyében.
Blinken közölte: nem tudja ellenőrizni, hogy Izrael használt-e az Egyesült Államok által szállított fegyvereket a rafahi támadáshoz. Mint mondta, a vizsgálatnak kell kiderítenie, milyen fegyvereket, és hogyan használtak a támadáshoz.
Kisinyovi tárgyalásai végeztével Antony Blinken Prágába utazik, ahol részt vesz a NATO-külügyminiszterek csütörtöki nemhivatalos tanácskozásán. A találkozó fő célja az észak-atlanti szövetség washingtoni júliusi csúcstalálkozójának az előkészítése, amelyen megemlékeznek a szövetség megalakításának 75. évfordulójáról.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
