Berlin egyre nyitottabb Ukrajna NATO-tagságára – erről számolt be Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
A diplomata szerint a német külpolitikai hozzáállás jelentősen megváltozott Friedrich Merz kancellár hivatalba lépése után, és ezzel párhuzamosan növekszik a támogatás Ukrajna euroatlanti integrációja iránt.
Makiejev szerint korábban csupán Annalena Baerbock külügyminiszter hangoztatta nyilvánosan Ukrajna NATO-tagságának lehetőségét, ezt az irányt ma azonban már a teljes kormánykoalíció támogatja.
Az Ukrajna–NATO-tanács ülésén először hangzott el a németek részéről az Ukrajna NATO-tagságáról szóló tézis. Nyilatkozataik már kissé tovább mennek, mint a szövetség megfogalmazásai – emelte ki a nagykövet. Beszámolója szerint Ukrajna aktív együttműködésben áll a német védelmi tárcával és a hadiiparral, elsősorban a hadműveleti tapasztalatok megosztása céljából.
Az orosz fogságban a hadiállapot idején elhunyt katonák családtagjai egyszeri 15 millió hrivnya összegű pénzbeli támogatást kapnak.
A parlament honlapján közzétett dokumentum értelmébe Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a „Katonák és családtagjaik társadalmi és jogi védelméről” szóló 13168. számú törvény erre vonatkozó módosításait.
A törvény egyben tisztáz néhány normát, amelyek a katonai állománynak a hadiállapot idején történő egyszeri pénzbeli juttatások kifizetésének szabályozásával kapcsolatosak a fogságban való haláluk, valamint fogyatékosság vagy fogyatékosság nélküli részleges munkaképesség-elvesztés esetén.
Az új változások értelmében a hadiállapot idején fogságban elhunyt katonák családtagjai egyszeri 15 millió hrivnya pénzbeli juttatást kapnak. A segélyt azonban nem folyósítják, ha a katona önként adta meg magát és került fogságba.
Ezenkívül a törvény három hónapról egy évre növelte azt az időszakot, amely alatt kifizetések teljesíthetők katonai szolgálatot teljesítő személy szolgálat közbeni sérülése vagy betegsége esetén, amely a munkaképesség részleges elvesztéséhez vezetett rokkantság megállapítása nélkül, valamint a katonai szolgálatból leszerelt személy esetében, aki a fenti okok miatt részlegesen elvesztette munkaképességét.
A dokumentum egyben módosította a katonai állománynak járó kifizetések összegének meghatározására vonatkozó eljárást is, amikor megváltozik a rokkantsági csoportjuk.
A tervezettnél kisebb pénzügyi támogatást kap az Európai Uniótól Ukrajna, mivel Kijev nem hajtotta végre a kulcsfontosságú reformokat − jelentette be Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője pénteken.
Ukrajna így a beígért 4,5 milliárd helyett 3,05 milliárd euróhoz jut az EU-tól, Kijev ugyanakkor már június 6-án kérte az összeg egy részletét, állításuk szerint ugyanis a szükséges reformok közül 13-at végrehajtottak. Ez utóbbit az Európai Bizottság meg is erősítette, ennek ellenére javasolta, hogy kisebb összeget folyósítsanak.
A fennmaradó támogatást csak a további reformok fejében utalják át, amennyiben azt az ukrán fél 12 hónapon belül elvégzi
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az ukrán újjáépítési és gazdaságélénkítési erőfeszítéseket támogató 2,3 milliárd eurós csomagot jelentett be – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint von der Leyen a római Ukrajna Helyreállítási Konferencián tartott beszédében elmondta: „2,3 milliárd euró értékű megállapodások aláírásával akár 10 milliárd eurós beruházást is felszabadíthatunk otthonok újjáépítésére, kórházak újranyitására, vállalkozások újjáélesztésére és energiabiztonságra. Ez a szolidaritás a gyakorlatban is megmutatkozik. Ukrajna napról napra közelebb kerül az EU-hoz – az energia, az oktatás, a roaming és a kultúra terén. Európa Ukrajna mellett áll – ma és holnap is.”
Az Ukrajnai Beruházási Keret keretében nemzetközi és kétoldalú állami pénzügyi intézményekkel aláírt új, 2,3 milliárd euró értékű megállapodáscsomag 1,8 milliárd euró hitelgaranciát és 580 millió euró támogatást tartalmaz. A csomag várhatóan akár 10 milliárd euró értékű beruházást is mozgósíthat Ukrajnában.
Ezek az alapok elsősorban a következőkre fognak irányulni: kis- és középvállalkozások támogatása (500 millió euró garanciák és vissza nem térítendő támogatások formájában); nagyszabású magánszektorbeli projektek olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az energia, a közlekedés és a feldolgozóipar (600 millió euró); háború sújtotta területeken található önkormányzati infrastruktúra, beleértve az egészségügyet, a városi mobilitást és a lakhatást (520 millió euró); Ukrajna energiahálózatának stabilizálása, a megújulóenergia-kapacitás helyreállítása és az energiahatékonyság növelése (265 millió euró); a kritikus infrastruktúra, beleértve a lakóépületeket, kórházakat és orvosi létesítményeket, javítása és újjáépítése (310 millió euró).
Ezen új beruházási programok elindításával az EU teljes kötelezettségvállalása az ukrán beruházási keretrendszer keretében mostanra eléri az 5,7 milliárd eurót. Ezek a kötelezettségvállalások várhatóan több mint 18 milliárd euró értékű beruházást fognak generálni.
A német szövetségi kormány szerint az orosz agresszió továbbra is kihívást jelent Európa stabilitására nézve.
A német kormány elfogadta a 2025-ös állami költségvetés tervezetét, amely 8,3 milliárd euró katonai támogatást irányoz elő Ukrajna számára. Erről Lars Klingbeil pénzügyminiszter számolt be június 24-i sajtótájékoztatóján – jelentette az Ukrinform.
„Szilárdan kiállunk Ukrajna mellett, és az, hogy a támogatás továbbra is magas szinten marad, jól tükröződik a költségvetési tervezetben is, amely 8,3 milliárd eurót irányoz elő Ukrajna támogatására” – hangsúlyozta Klingbeil.
A miniszter hozzátette: Oroszország tovább terjeszti fenyegető hibrid eszközeit – drónokat, kémkedést, kibertámadásokat és diverziós akciókat –, amelyekre Németországnak felkészülten kell válaszolni. Elmondása szerint Németország a védelembe fektet, hogy gyorsan felszámolja az évtizedek alatt felhalmozódott hiányosságokat.
Az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás idén meghaladhatja a tavalyi rekordot jelentő 50 milliárd dollárt – jelentette ki szerdán Mark Rutte NATO-főtitkár a hágai szövetségi csúcstalálkozón elmondott záróbeszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte megjegyezte: „Gyorsabban haladunk, mint tavaly. Tavaly ez 50 milliárd volt, szóval optimista reményeim vannak. Bár nem tudom biztosan megmondani, a végeredmény mindenképpen pozitív lesz.”
A NATO-főtitkár szerint továbbra is az ukrán erők harcképességének fenntartása a legfontosabb feladat. Ez a főtitkár szerint kritikus fontosságú mind Oroszország további elrettentése, mind egy tisztességes békemegállapodás vagy tűzszünet megkötése előfeltételeinek megteremtése érdekében.
„Támogatnunk kell Ukrajnát: katonai felszerelést, kiképzést, finanszírozást kell biztosítanunk, és ukrán bázisokat kell fejlesztenünk. És a 35 milliárd dollár már önmagában is sok pénz, amely segíteni fog Ukrajnának a lehető legerősebbé válni” – hangsúlyozta Rutte.
A NATO-vezető azt is kimelte, hogy a Nyugat fő célja nemcsak Ukrajna önvédelmének segítése, hanem annak megakadályozása is, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor valaha is merjen újra ilyen agressziót elkövetni. „Ukrajnának mindent meg kell kapnia, amire szüksége van, hogy ne maradjon magára. Védelmi képessége az első lépés a háború befejezése felé” – zárta szavait Mark Rutte.
Putyin orosz elnök elítélte Amerika bombázását, és általánosságban közölte, hogy támogatják Teheránt. Aragcsi iráni külügyminiszter 48 órával azután tárgyal Moszkvában, hogy Amerika légicsapásokkal támadta három nukleáris létesítményét.
A Kreml hétfőn közölte, hogy „mélységesen sajnálja” az iráni nukleáris létesítményekre a hétvégén mért amerikai légicsapásokat, hozzátéve, hogy a lépésről nem tájékoztatták előzetesen, és kifejezte támogatását Teheránnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Abbász Araghcsi iráni külügyminiszterrel folytatott moszkvai megbeszélései során az incidenssel kapcsolatban tett első nyilvános nyilatkozatában a csapásokat „kiprovokálatlan és igazolhatatlan agressziónak” nevezte – írja a független The Moscow Times.
„Természetesen elítéljük a konfliktusban résztvevők növekvő számát és a feszültségek újbóli eszkalálódását a térségben, és mély sajnálatunkat fejezzük ki ezzel kapcsolatban” – mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. Sem Putyin, sem Peszkov nem nevezte meg az Egyesült Államokat a megjegyzéseikben.
Oroszország elítélte ugyan az izraeli és amerikai csapásokat, de nem ajánlott katonai segítséget Teheránnak, és igyekezett bagatellizálni az Iránnal az év elején aláírt stratégiai partnerségi megállapodásban vállalt kötelezettségeit – állapítja meg a független orosz lap. A Reuters pedig meg nem nevezett iráni tisztviselőkre hivatkozva azt írta, hogy Teheránt „nem hatotta meg” Moszkva támogatása, és további erősítést keres az Egyesült Államokkal és Izraellel való szembenállásában.
Volodimir Zelenszkij és Cindy McCain a humanitárius segítségnyújtásról és az ukrán iskolák további támogatásáról tárgyaltak. 2025 végéig az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) mintegy 3 milliárd dollár értékű humanitárius segítséget nyújt az ukránoknak. Volodimir Zelenszkij elnök ezt Cindy McCainnel, a WFP ügyvezető igazgatójával folytatott találkozóján jelentette be – közölte az Elnöki Hivatal sajtóosztálya június 20-án, pénteken.
„Az elnök háláját fejezte ki az ENSZ Világélelmezési Programja által nyújtott humanitárius segítségért. A 2022–2024 közötti időszakban ennek teljes összege 2,2 milliárd dollár volt, és erre az évre további 767 millió dollárt terveznek” – áll a jelentésben.
A találkozón az ukrán iskolák további támogatásáról is szó esett: óvóhelyek kialakítása, az 5-11. osztályos tanulók étkezésének finanszírozásában való segítségnyújtás, valamint iskolabuszok biztosítása.
Zelenszkij és McCain megvitatták a „Gabona Ukrajnából” humanitárius program folytatásának fontosságát is, amely már több mint 20 ország támogatását élvezi. Nagyon fontos Afrika, a Közel-Kelet, a globális Dél és általában az egész világ országai számára. A háború ellenére Ukrajna továbbra is a globális élelmezésbiztonság garanciája, és készen áll arra, hogy még többet tegyen.
Emellett megvitatták az igazságos és tartós béke elérésére irányuló diplomáciai munkát, az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásának szükségességét, valamint az Oroszország által illegálisan kitoloncolt és erőszakkal deportált ukrán gyermekek hazaszállítására irányuló erőfeszítéseket.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy az izraeli–iráni konfliktus miatt nem csökken az Ukrajnának nyújtott nyugati segítség – írja az MTI. Úgy vélte, a Kijevnek nyújtott segítség rovására nőhet az Izraelnek nyújtott támogatás.
A tettrekészek szövetsége lassulóban van (…). Ez a helyzet megmutatta, hogy Európa még nem döntötte el a maga részéről, hogy teljességgel Ukrajna mellé áll-e az Egyesült Államok nélkül is – fogalmazott az ukrán államfő.
Kiemelte, hogy „legyünk őszinték: ez nem fogja megállítani Putyint. Hangnemváltásra van szükség”. Zelenszkij egyben kijelentette, hogy megállították a Szumi régiót ért orosz offenzívát. Oroszország ugyanakkor azt jelentette be, hogy előző nap egy újabb települést foglaltak el a régióban.
Zelenszkij szerint a dél-oroszországi Kurszk régiói ukrán betörés miatt Oroszország kénytelen volt kettéválasztani a Szumi régiót támadó erőket, és a kurszki ukrán támadás megakadályozta őket a gyorsabb előrenyomulásban Szumi székhelye felé. Mint mondta, Moszkva mintegy 53 ezer katonát csoportosított át Szumi irányába.
Az orosz erők jelenleg mintegy húsz kilométerre tartózkodnak Szumitól. Szombaton bejelentették, hogy elfoglalták Zelenij Kut települést a kelet-ukrajnai Donyeck régióban.
Volodimir Zelenszkij elnök „mélységesen igazságtalannak” nevezte az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott segélyeinek csökkentésére vonatkozó kijelentését – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az államfő a Newsmax amerikai tévécsatornának adott interjújában.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Bármilyen jelzés a segélyek csökkentéséről, vagy Ukrajna és Oroszország egy szintre helyezésére tett kísérlet mélységesen igazságtalan. Oroszország az agresszor, ő indította el ezt a háborút, és nem akar véget vetni neki” – mondta.
Zelenszkij meg van győződve arról, hogy a világnak egyértelmű jelzést kell küldenie Oroszországnak: ha Vlagyimir Putyin diktátor nem hajlandó leállítani a háborút, a lehető legszigorúbb szankciók várnak rá.