Nyolc ország csatlakozott az Oroszország és Fehéroroszország elleni EU-s szankciókhoz

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU nevében tett nyilatkozataiban kijelentette, Ukrajna és hét ország csatlakozott az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekhez. A nyilatkozatokat az EU Tanácsának sajtószolgálata tette közzé, közölte az Ukrinform.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia és Ukrajna csatlakozott a 2026. április 23-i Tanács határozatához, amely további korlátozásokat vezetett be, korlátozva Oroszország árnyékflottáját, kiterjesztve a korlátozásokat további 46 hajóra, és megerősítve az EU-ból származó tartályhajók értékesítésére vonatkozó védelmi intézkedéseket, hogy megakadályozzák azok oroszországi végfelhasználását.

11 hajót eltávolítottak a listáról, miután ismét megfeleltek a követelményeknek. A határozat két orosz kikötőt vett fel a harmadik országbeli kikötők közé az árnyékflottával való kapcsolatuk és az olajár-plafon megkerülése miatt. Bevezette továbbá az orosz olaj és kőolajtermékek szállításának jövőbeli tilalmának keretét, a G7-csoporttal és az orosz olajárak korlátozásáért felelős koalícióval teljes mértékben együttműködve és konzultálva.

A döntés emellett betiltotta az orosz LNG-szállító tartályhajók és jégtörők karbantartását, valamint az LNG-terminálok szolgáltatásait.

A tranzakciós tilalmat további 20 orosz bankra és négy kirgizisztáni, laoszi és azerbajdzsáni bankra is kiterjesztette, beleértve az orosz kriptoszolgáltatókkal folytatott váltást, valamint a kriptovaluta-kereskedést lehetővé tevő decentralizált platformok tilalmát. Ezenkívül betiltották a RUBx kriptovaluta és a digitális rubel használatát.

A határozat új export- és importkorlátozásokat és -tilalmakat vezetett be az orosz katonai-ipari komplexum további gyengítése érdekében, valamint aktiválta a Kirgizisztánnal szembeni kijátszás elleni eszközt, hogy megakadályozza az EU-ból importált és drónok és rakéták oroszországi gyártásához használt szerszámgépek és telekommunikációs berendezések eladását, szállítását, átadását vagy exportját Oroszországba. 60 szervezetet vettek fel a szigorúbb exportkorlátozások hatálya alá tartozó listára.

A döntés azokat az online platformokat is célba vette, amelyek szankcionált propagandamédiák tartalmait terjesztik. Ezen „tüköroldalak” és domainek tartalmának terjesztése tilos az EU-ban.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Liechtenstein, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia és Ukrajna is csatlakozott két, 2026. április 23-i EU Tanácsi határozathoz, tekintettel Fehéroroszország részvételére az Ukrajna elleni orosz agresszióban.

Három jogi személyt vettek fel a szankciós listára, valamint kibővítették azon termékek listáját, amelyek hozzájárulhatnak Fehéroroszország katonai és technológiai fejlődéséhez, illetve védelmi és biztonsági szektorának fejlesztéséhez. Ez utóbbi döntés korlátozta a Fehéroroszországban közvetlenül a turisztikai tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását, és további áruimport-tilalmakat vezetett be, lehetővé téve Fehéroroszország számára, hogy diverzifikálja bevételi forrásait.

Ezenkívül a határozat betiltotta a Belarusz Központi Bank digitális valutájával kapcsolatos tranzakciókban való részvételt, illetve az ilyen projektek fejlesztésének támogatását. Tilosak a tranzakciók Belaruszban bejegyzett kriptoszolgáltatókkal, illetve Belaruszban bejegyzett decentralizált platformokkal, amelyek lehetővé teszik kriptoeszközök cseréjét vagy átutalását.

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Izland, Liechtenstein, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Norvégia és Ukrajna csatlakoznak az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedésekkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2026. április 23-i tanácsi határozathoz.

Az EU ezután 37 személyt és 80 szervezetet vett fel a szankciós listára. Ezenkívül megváltoztak azok a kritériumok is, amelyek alapján a listára felvehetők azok a természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, akik az árnyékflotta hajóit birtokolják, ellenőrzik, irányítják vagy üzemeltetik, vagy más módon támogatják az ilyen hajók üzemeltetését.

Az érintett országok gondoskodnak arról, hogy nemzeti politikáik összhangban legyenek a tanácsi határozattal, és az Európai Unió „tudomásul veszi és üdvözli ezt a kötelezettségvállalást”.