A tervezettnél kisebb pénzügyi támogatást kap az Európai Uniótól Ukrajna, mivel Kijev nem hajtotta végre a kulcsfontosságú reformokat − jelentette be Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője pénteken.
Ukrajna így a beígért 4,5 milliárd helyett 3,05 milliárd euróhoz jut az EU-tól, Kijev ugyanakkor már június 6-án kérte az összeg egy részletét, állításuk szerint ugyanis a szükséges reformok közül 13-at végrehajtottak. Ez utóbbit az Európai Bizottság meg is erősítette, ennek ellenére javasolta, hogy kisebb összeget folyósítsanak.
A fennmaradó támogatást csak a további reformok fejében utalják át, amennyiben azt az ukrán fél 12 hónapon belül elvégzi
Ma már az emberi jogok nem elegendőek a kisebbségek védelméhez, ezért szükséges megfogalmazni az identitáshoz való jogot is – mondta Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Tusnádfürdőn. A politikus kiemelte: nem magyar problémáról van szó. Kalmár Ferenc a külügyi tárca miniszteri különmegbízottja pedig egyértelművé tette, hogy a nyelv használata mindenkit megillető szabadságjog.
Szili Katalin a Nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban című könyvbemutatón kiemelte: ma az EU-ban mintegy 50 millió olyan ember él, aki az őshonos nemzeti kisebbséghez tartozik.
Nem magyar problémáról van szó, hanem egy spanyolországnyi közösség problémájáról, ez európai ügy – hangsúlyozta és egyúttal sürgető feladatként jelölte meg a kollektív jogok elismerését.
Felidézte a kisebbségvédelmi keretegyezmény és a nyelvi karta harminc évvel ezelőtti megalkotását, és azt mondta, hogy az uniós csatlakozáskor még azt gondolták, az európai elvek jó lehetőségek biztosítanak majd a kisebbségvédelmi problémák megoldására, ez azonban valósult meg.
Több mint három évtized alatt rá kellett jönni, hogy a 20. századot nem tudták meghaladni, és ma is ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Ezért fogalmazták meg ötpontos javaslatukat, amelyek szükségesek, de nem elégségesek a továbblépéshez – mutatott rá, hangsúlyozva: nem kritizálni kívánnak, hanem javaslatokat tesznek.
Kalmár Ferenc, a külügyi tárca Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja azt mondta: arra számítottak, hogy az Európai Unió megfelelően szabályozza majd a kisebbségvédelmi kérdéseket. A dolgok azonban nincsenek rendben – összegzett. Ezért fogalmazták meg kezdeményezésüket, annak érdekében, hogy az uniós alkosson meg egy keretszabályozást a nemzeti kisebbségek helyzetének a kezelésére. Ez nem azt jelenti, minden országban részletkérdésekbe kell beleszólni, de ha a javasolt alapelveket elfogadják, abba minden ország kisebbségvédelmi szabályozása bele kell, hogy férjen.
Az ötpontos javaslatukat ismertetve elmondta: rögzítenék, hogy a nemzeti kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy, azt, hogy az emberi méltóság része az identitás, azaz valamilyen nemzethez tartozunk – rögzítette. Ahhoz, hogy az identitást megőrizzék a kollektív és egyéni jogokra egyaránt szükség van, a kollektív jogokat azonban sok ország nem akarja elismerni.
A negyedik pont, hogy a nemzeti identitásnak és az állampolgárságnak nem biztos, hogy egybe kell esnie, míg az ötödik alapelv, hogy a nemzeti közösséget, az adott állam alkotóelemének kell tekinteni. Andrássy György, a Pécsi Tudományegyetem professzora arról beszélt, hogy a kisebbségi kérdések sarokpontját az emberi jogok nemzetközi törvényében jelölhető meg.
A nyelv használata mindenkit megillető szabadságjog – rögzítette.
Tarasz Kacska, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes online megbeszélést tartott Gert Jan Koopmannal, az Európai Bizottság Bővítési és Keleti Szomszédsági Főigazgatóságának vezetőjével. A találkozón a NABU (Nemzeti Korrupcióellenes Iroda) és a SZAP (Speciális Korrupcióellenes Ügyészség) körüli helyzetről esett szó.
Kacska tájékoztatta a tisztségviselőt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójáról, amelyen részt vett az összes rendvédelmi és korrupcióellenes szerv vezetője.
Biztosította az európai tisztségviselőt arról, hogy a kormány „nagyon komolyan veszi” a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdéseket, és figyelmesen követi a nyilvánosság és a szakmai körök véleményét.
Az Elnöki Hivatal közlése szerint aktív munka folyik az összes érintett fél véleményének és álláspontjának összegyűjtésére és elemzésére a törvénnyel kapcsolatban.
Az európai integrációs átalakulások – különösen a jogállamisági ütemtervben meghatározottak – továbbra is prioritást jelentenek számunkra. Ukrajna folytatja az ebben a dokumentumban rögzített célok elérésére irányuló lépések végrehajtását. Az EU-val és minden érintett intézménnyel folytatott őszinte és átlátható párbeszéd, valamint az Európai Unióhoz való közeledés a személyes prioritásom
– hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Kacska továbbá tájékoztatta Koopmant arról is, hogy mielőbb szeretne nyílt és őszinte párbeszédet folytatni a tárgyalócsoportok szakértőivel, akik a rendvédelmi és korrupcióellenes kérdésekkel foglalkoznak.
[type] => post [excerpt] => Tarasz Kacska, az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes online megbeszélést tartott Gert Jan Koopmannal, az Európai Bizottság Bővítési és Keleti Szomszédsági Főigazgatóságának vezetőjével. A találkozón a NABU (Nemze... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1753302240 [modified] => 1753298335 ) [title] => A miniszterelnök-helyettes biztosította az Európai Bizottságot arról, hogy az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok továbbra is prioritást élveznek [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=157545&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 157545 [uk] => 157503 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 157504 [image] => Array ( [id] => 157504 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [original_lng] => 29274 [original_w] => 1000 [original_h] => 623 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large-300x187.jpg [width] => 300 [height] => 187 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large-768x478.jpg [width] => 768 [height] => 478 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [width] => 1000 [height] => 623 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [width] => 1000 [height] => 623 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [width] => 1000 [height] => 623 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/d194bda-taras-kachka-large.jpg [width] => 1000 [height] => 623 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1753287536:5 [_thumbnail_id] => 157504 [_edit_last] => 5 [views_count] => 418 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_028ab59c3acfdeda454ded76e1bb8331] =>
Ukraine’s anti-corruption institutions are vital to its reform path. Restricting them would be a significant setback.
Safeguarding the independence of these institutions and continued progress on the rule of law remain key for Ukraine’s EU accession process. https://t.co/rgvwXxETfM
Az Európai Unió aggodalmát fejezte ki Ukrajna Nemzeti Korrupcióellenes Irodával (NABU) és Speciális Korrupcióellenes Ügyészséggel (SZAP) kapcsolatos közelmúltbeli intézkedései miatt, hangsúlyozva, hogy ezeknek a szerveknek függetleneknek kell maradniuk, mivel ez kulcsfontosságú a reformok és a korrupció elleni küzdelem szempontjából – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Guillaume Mercier, az Európai Bizottság szóvivője nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint a szóvivő jelezte, hogy az Európai Unió aggodalmát fejezi ki Ukrajna korrupcióellenes szervekkel, mindenekelőtt a NABU-val és SZAP-pal kapcsolatos legutóbbi intézkedései miatt. „Ezek a szervek kulcsfontosságúak Ukrajna reformprogramja szempontjából, és függetlenül kell fellépniük a korrupció elleni küzdelem és a közbizalom megőrzése érdekében” – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság szóvivője kiemelte, hogy az EU jelentős pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának, amennyiben előrelépést ér el az átláthatóság, az igazságszolgáltatás reformja és a demokratikus kormányzás terén. Brüsszel arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna EU-csatlakozása erős korrupcióellenes kapacitást és intézményi stabilitást igényel. „Az EU továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet, és támogatja Ukrajnát a jogállamiság fenntartásában” – mondta Guillaume Mercier.
Izland tárgyalásokat kezd az Európai Unióval egy biztonsági és védelmi partnerségről, számolt be a Reuters.
„Ez nagyon fontos számunkra, hogy megmutassuk, képesek vagyunk együttműködni a kritikus infrastruktúra, a polgári védelem, a kettős felhasználású védelmi beruházások területén, és ez magában foglalja a hibrid és kiberfenyegetéseket is” – mondta Kristún Frostadóttir izlandi miniszterelnök.
Kijelentette, hogy reményei szerint az év végéig le tudják zárni a tárgyalásokat.
Az Európai Unió felszólította Izraelt, hogy azonnal hagyja abba a szíriai kormányerők elleni légicsapásokat, és kijelentette, hogy Szíriának kell rendeznie az ország déli részén húzódó etnikai konfliktust, nyilatkozta Anouar El Anouni, az Európai Bizottság szóvivője az AFP ügynökségnek – írta a Jevropejszka Pravda.
„Felszólítjuk Izraelt, hogy azonnal hagyja abba a szíriai területen, beleértve a damaszkuszi kulcsfontosságú létesítmények elleni csapásait, amelyek veszélyeztetik a civilek életét és alááshatják a szíriai átmeneti folyamatot” – mondta Anuni.
Hozzátette, hogy az EU felszólítja a szíriai átmeneti hatóságokat, hogy érjék el a helyzet deeszkalációját a déli Suwayda-ban, „amely már jelentős emberveszteségekhez vezetett”.
Szerdán Izrael támadást intézett egy damaszkuszi katonai parancsnokság ellen, és további csapatokat vezényelt a határvidékre, a drúz közösség elleni további támadások megakadályozásával magyarázva a lépéseket, amelynek védelmére a zsidó állam ígéretet tett.
Suwaydában az elmúlt napokban véres harcok folytak a drúz és beduin csoportok, valamint a szíriai csapatok között. A Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja szerint közel 250 ember halt meg az összecsapásokban, akik közül több mint 20-at kivégeztek.
Izrael azzal vádolta Szíria új kormányát, élén Ahmed al-Sharaa elnökkel, hogy harcokat folytat a drúzok ellen. A szíriai hatóságok tagadják ezt, és azt állítják, hogy további csapatokat küldtek Suwaydába, hogy megpróbáljanak véget vetni az erőszaknak.
Szlovákia pénteken felhagy az Európai Unió legújabb, Oroszországgal szembeni 18. szankciós csomagjának blokkolásával – jelentette ki csütörtökön este Robert Fico szlovák miniszterelnök a Facebookon közzétett videóüzenetében.
Szlovákia mindeddig blokkolta az EU egységes jóváhagyást igénylő 18. szankciócsomagját, mivel nem ért egyet az Európai Bizottságnak azzal a javaslatával, amely 2028-tól az orosz gáz teljes importjának megszüntetését irányozná elő. Szlovákia szerint ez hiányt és áremelkedést okozna, illetve kártérítési igénnyel léphet fel az orosz gázszállító.
Fico hangsúlyozta, hogy Szlovákia a lehető legtöbbet elérte, hogy garanciákat biztosítson magának az Európai Bizottság tervéből eredő károk ellen.
Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei nem tudtak megállapodni az Oroszországgal szembeni 18. szankciócsomagról. Két ország – Szlovákia és Málta – továbbra is ellenzi az új korlátozásokat.
A Coreper ülés véget ért, és az Oroszország elleni 18. szankciócsomagot ismét nem hagyták jóvá. Két ország továbbra is blokkolja a csomagot, a velük folytatott egyeztetések folytatódnak
– közölte az egyik diplomáciai forrás.
A tájékoztatás szerint az Oroszország elleni szankciókról szóló vita bekerül az EU Tanács július 18-i ülésének napirendjére.
Oroszország nem akar békét, támadásai fokozódnak, egyre növekvő mértékben használ tiltott vegyi fegyvereket Ukrajnában, válaszul az Európai Unió az egyik legszigorúbb szankciós csomagját fogja bevezetni az országgal szemben – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden.
A tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően Kaja Kallas azt mondta: a Külügyek Tanácsa „nagyon közel volt ahhoz”, hogy elfogadja az EU legújabb, 18. szankciós csomagját Oroszország ellen, amire reményei szerint szerdán sor kerülhet.
Rámutatott, hogy már két hónap telt el a legutóbbi megszorító intézkedések elfogadása óta. A szankciókra szükség van, hogy megfosszák Oroszországot a háború folytatását lehetővé tevő eszközöktől. Ez az egyetlen út az agresszió megállítására – húzta alá az uniós diplomácia vezetője.
Közölte: az EU üdvözöli Donald Trump amerikai elnök bejelentését, miszerint több fegyvert küld Ukrajnának, noha – mint hangsúlyozta – Európa azt szeretné, ha az Egyesült Államok osztozna a terheken. Kifejtette: Amerika és Európa együttműködése nyomást gyakorolhat Vlagyimir Putyin orosz elnökre a békéhez vezető tárgyalások megkezdése érdekében.
Az egyetlen módja annak, hogy Putyint rávegyük a háború befejezésére, az az, ha kényszerítjük erre – fogalmazott.
A főképviselő arról tájékoztatott, hogy a tagországok külügyminiszterei augusztus végén informális találkozó keretében vitatják meg az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon felhasználásának lehetőségeit Ukrajna újjáépítésére.
Az EU üzenete egyértelmű: Oroszország erőfeszítései kárba vesznek, Európa pedig továbbra is teljes mértékben elkötelezett Ukrajna mellett – tette hozzá.
Szlovákia számára nemzeti és államérdek az elégséges mennyiségű és észszerű áron beszerezhető földgáz biztosítását szolgáló garanciák megszerzése, és ezt a cseh miniszterelnöknek tiszteletben kellene tartania – szögezte le Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn prágai hivatali partnerének levelére reagálva, amelyben Petr Fiala az Európai Unió Oroszország elleni legújabb szankciós csomagjának elfogadására szólította fel őt.
Levelében – amelyet a pozsonyi kormányhivatal sajtóosztálya az MTI-nek is eljuttatott – Fico rámutat: Szlovákia demokratikus és független országként az Európai Unió Oroszország elleni 18. szankciós csomagját összeköti az orosz gáz 2028-tól tervezett uniós importtilalmának ügyével, és arra kéri a „releváns játékosokat”, hogy adjanak garanciákat Szlovákia számára a tekintetben, hogy az országnak elégséges mennyiségű és észszerű áron beszerezhető gáz áll majd rendelkezésére 2028 után is.
„Ez szlovák nemzeti és államérdek. Arra kérem önt, hogy ezt tartsa tiszteletben” – írta a szlovák kormányfő hétfői válaszlevelében. Fico hozzátette: mivel Fiala levelében azt írta, hogy Csehországhoz rendkívül közel állónak tartja Szlovákiát, és mivel Szlovákiában is hasonló állásponton vannak Csehországot illetően, ezért együttes kormányülésre invitálja a cseh kormányt Szlovákiába.
