Lengyelországban úgy vélik, hogy az Európai Unióban olyan feltételeket kell teremteni, hogy a hadköteles ukrán férfiak hazatérjenek és teljesítsék alkotmányos kötelezettségüket – jelentette ki csütörtökön Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az RMF24 lengyel rádiónak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sikorski hangsúlyozta, hogy az európai országoknak segíteniük kell Ukrajnát. Mint megjegyezte, az uniós országokban több százezer ukrán potenciális újonc van, akiknek meg kell védeniük a hazájukat. Szerinte Lengyelország élen jár abban, hogy segítsen Ukrajnának felkészíteni ezeket az embereket a katonai szolgálatra.
A lengyel diplomácia vezetője kijelentette, hogy a katonai szolgálatot kerülő személyek Ukrajnába való visszaküldéséről szóló megbeszéléseket az Európai Unió szintjén folytatják. „Itt olyan feltételeket lehet szabni az ukránok EU-ban való tartózkodásához, amelyek arra ösztönzik őket, hogy teljesítsék a haza védelmére vonatkozó kötelességüket” – mutatott rá Radoslaw Sikorski.
Az Európai Unió bejelentette, hogy megkezdi a vízumliberalizációs tárgyalásokat Örményországgal, ami jelentős mérföldkövet jelent az EU és az Oroszországgal hagyományosan szövetséges kaukázusi ország közötti kapcsolatokban.
Ararat Mirzoian örmény külügyminiszter szerint ez a lépés „mérföldkő” az Örményország és az Európai Unió közötti partnerség elmélyítésében, tükrözve mindkét fél közös elkötelezettségét a közös értékek és elvek mellett – írja a Reuters és az Agerpres.
Az EU Tanácsának határozata 10 millió eurós segélycsomagot is tartalmaz az örmény hadsereg számára, az Örményország és az Európai Unió közötti kapcsolatok fejlesztésének szélesebb körű támogatásának részeként. Az Oroszországgal fennálló kapcsolatok romlása közepette Örményország igyekezett megerősíteni kapcsolatait a nyugati országokkal, miközben Moszkvát azzal vádolják, hogy az Azerbajdzsánnal való rivalizálással szemben hiányzik a védelem.
A vízumliberalizáció lehetővé tenné az örmény állampolgárok számára, hogy vízum nélkül rövid látogatásokat tegyenek schengeni országokba, hasonlóan más posztszovjet államok jelenlegi rendszeréhez, mint a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Grúzia. Az EU Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a vízummentességet csak akkor alkalmazzák, ha Örményország teljesít bizonyos „referenciákat”, és az örmény média szerint a folyamat több évig is eltarthat.
A kölcsönt az Unióban befektetett és befagyasztott orosz eszközök nyereségéből fizetik vissza. Az elkobzási és átadási folyamatban Japánra, az Egyesült Királyságra és Kanadára is számítanak.
Az EU és az Egyesült Államok közel áll egy megállapodáshoz, amelyben egyenlő arányban osztják fel az Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros kölcsönhöz való hozzájárulást – mondta a POLITICO-nak egy beavatott tisztviselő.
Brüsszel és Washington egyenként 20 milliárd dollárt adna át a kijevi vezetésnek, mely Vlagyimir Putyin 2022. februári inváziója óta harcol Oroszország ellen – áll a G7 pénzügyminisztereinek szerdai, Rio de Janeiro-i találkozójának várható nyilatkozatában.
A kölcsön fennmaradó részét az Egyesült Királyság, Japán és Kanada fedezné.
A megállapodás megnyitná az utat a nyugati szövetség számára, hogy már a maga szabta év végi határidő előtt folyósítsa a kölcsönt Ukrajnának. A pénztömeget Ukrajna többféle célra is felhasználhatja, beleértve a védelmi és humanitárius szükségleteket.
A G7 egyetért abban, hogy az 50 milliárdos kölcsönt a Nyugaton lefoglalt mintegy 250 milliárd euró értékű orosz befektetések bevételeiből, hozamából fizessék vissza. Az eszközök nagy részét a brüsszeli székhelyű Euroclear értékpapír-letéttár tárolja.
Korábban a szövetségesek közötti nézeteltérések adódtak a kölcsön felosztásával kapcsolatban. A legkényesebb kérdés az volt, hogy az Egyesült Államok várhatóan bevonja a folyamatba a Kongresszust, ha úgy látja, hogy a művelet az amerikai adófizetők pénzét kockáztatja. Ezért némi aggodalmat kelt, hogy a folyamat a határidőn túlra tolódik.
A kockázat elkerülésére Washington biztosítékot kér az Uniótól, hogy maga az orosz vagyontömeg a hitel visszafizetéséig befagyasztva marad. A blokk azt javasolja, hogy foglalják jogszabályba az érintett eszközöket, amíg Oroszország meg nem fizeti a háború utáni kártérítést Ukrajnának.
Az Európai Bizottság eddig elzárkózott attól, hogy ilyen szöveget javasoljon az uniós jogba való átültetésre, de Brüsszelben egyre nagyobb az optimizmus, hogy ez már szerdán megtörténhet.
Örményország 10 millió euró értékben kap katonai támogatást az Európai Uniótól. Utóbbi idővel vízummentes utazást is lehetővé tenne az örmény állampolgárok számára.
Az Európai Tanács hétfőn jóváhagyta az örmény fegyveres erőknek az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt nyújtandó, 10 millió euró értékű támogatást – derül ki a testület hétfői közleményéből.
Ez az első alkalom, hogy a külföldi katonai és védelmi kiadások finanszírozására létrehozott uniós alapból Örményország is részesül.
A támogatás célja az örmény hadsereg logisztikájának fejlesztése, valamint a civilek fokozottabb védelme katasztrófahelyzet esetén. Emellett erősítené a hadsereg interoperabilitását az esetleges külföldi missziókra, köztük EU-s missziókra történő felkészítés jegyében.
Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő kiemelte: a biztonság egyre fontosabb eleme az EU és Örményország közötti kétoldalú kapcsolatoknak, hozzátéve, a felek kölcsönös érdeke, hogy magasabb szintre emeljék a külügyi és biztonságpolitikai kérdésekről folytatott egyeztetések szintjét. Emellett reményét fejezte ki, hogy Jereván a jövőben részt vesz majd az EU által vezetett műveletekben is.
A volt szovjet tagköztársaság Örményország a kezdetektől tagja a Moszkva által vezetett katonai szövetségnek, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ). Az utóbbi időben azonban kapcsolata megromlott Oroszországgal és a KBSZSZ-szel is, tagságát felfüggesztette, és hamarosan akár a kilépésről is dönthet. Eközben egy éven belül már két közös hadgyakorlatot is tartott az Egyesült Államok és Örményország.
Jereván az Európai Unió felé is közeledik, már az is felmerült, hogy kérvényezni fogják az uniós tagságot. Még ha ez messze is van, Brüsszel hétfőn arról is döntött, hogy vízumliberalizációt kezdeményez Örményország állampolgárai számára – írja a Reuters.
Ez azt jelentené, hogy az örmény állampolgárok kisebb utazásokra vízum nélkül is beléphetnének a schengeni övezet területére. Több volt szovjet tagköztársaság – így Moldova, Ukrajna és Grúzia – már részesült ebben a kiváltságban.
Ehhez azonban Örményországnak még bizonyos feltételeket teljesítenie kell. Az örmény média szerint akár évekbe is beletelhet, amíg az örmények megkapják a vízummentességet.
Ez nagyon fontos mérföldkő az Örményország és az EU közötti, közös értékeken és elveken alapuló partnerség elmélyítésében – reagált a hírre közleményében Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter.
Az Európai Unió egy évvel, 2025. július 27-ig meghosszabbította a vezető nélküli légi eszközök gyártása és Oroszországnak való átadása, valamint a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében tevékenykedő fegyveres csoportoknak nyújtott katonai segítség miatt az Iránnal szemben bevezetett korlátozó intézkedések hatályát – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.
A külügyminiszterek tanácsa által írásbeli eljárás útján elfogadott intézkedés lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy szankciókkal sújtsa azokat, akik az ukrajnai háborúban használt pilóta nélküli légi járművek (drónok) fejlesztése és szállítása mellett rakéták gyártásában és Oroszországnak való átadásában vesznek részt.
Az uniós tanács május 14-én kiterjesztette a korlátozó intézkedések uniós keretének hatályát, válaszul az iráni drón- és rakétaprogram által a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében működő fegyveres csoportoknak és szervezeteknek nyújtott támogatásra.
Az Európai Unió tavaly október 20-án vetett ki először szankciókat az iráni drónok szállítása és ukrajnai bevetése miatt. Akkor három iráni személy, valamint egy szervezet került jegyzékbe. Az Európai Unió Tanácsa novemberben további két személyre és két szervezetre vetett ki szankciókat az
Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelős irániakkal szemben.
A tanács májusban és júniusban a szankciók hatályát a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében tevékenykedő, a régió békéjét és biztonságát aláásó fegyveres csoportokra és szervezetekre, valamint azok képviselőire is kiterjesztette.
A listán jelenleg 12 ember és 7 szervezet szerepel.
A büntetőintézkedések az Európai Unióba való beutazási tilalomra és az itt tárolt pénzeszközeik befagyasztására terjednek ki. Ezenfelül uniós országok állampolgárai és az unió területén bejegyzett szervezetek és bankok nem bocsáthatnak pénzügyi eszközöket a jegyzékbe vettek rendelkezésére.
A szankciórendszer emellett magában foglalja a távközlési eszközök megfigyelésére szolgáló berendezések, valamint a belső elnyomásra felhasználható berendezések Iránba történő kivitelének tilalmát is. Tilos a pilóta nélküli légi járművek, valamint a rakéták fejlesztéséhez és gyártásához használt alkatrészek kivitele is az EU-ból Iránba – összegezte az MTI.
Az Európai Unió felfüggeszti Grúzia (Georgia) uniós csatlakozási folyamatát – jelentette be a szervezet grúz diplomáciai képviselete kedden az X-en. Az EU tbiliszi nagykövete szerint a döntés oka a kaukázusi ország parlamentje által elfogadott külföldi ügynökökről szóló törvény és a tbiliszi kormány nyugatellenes retorikája.
Pawel Herczynski elmondta, hogy a döntést – amelynek értelmében az EU befagyasztotta a Tbiliszinek 2024-re előirányzott, 30 millió eurónyi pénzügyi támogatást is – az Európai Tanácsot alkotó vezetők legutóbbi értekezletén hozták meg.
A támogatást Grúzia a külföldi katonai és védelmi kiadások finanszírozására létrehozott uniós alap, az Európai Békekeret (EPF) égisze alatt kapta volna.
A nagykövet hozzátette: elképzelhető, hogy az EU további intézkedéseket is foganatosít.
„Szomorú, hogy az EU és a Georgia közötti kapcsolatok ilyen mélypontot értek el, amikor éppen most soha nem látott magasságba emelkedhetnének” – fogalmazott.
Az EU tavaly adta meg a hivatalos tagjelölti státust Tbiliszinek.
Grúzia májusban fogadta el a külföldi befolyásról szóló törvényt, amelyre a jogszabály ellenzői heves tüntetésekkel reagáltak. A jogszabály ellen már korábban az EU is tiltakozott.
A törvény előírja, hogy a finanszírozásuk több mint 20 százalékát külföldről kapó szervezeteknek „külföldi befolyást érvényesítő ügynökként” kell regisztráltatniuk magukat, és pénzbírságot, valamint szigorú közzétételi követelményeket vezet be a jogsértések esetére.
David Lammy brit külügyminiszter szerint új alapokra kell helyezni Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatait. Lammy a The Local című, több európai országban szerkesztett nemzetközi portálnak írt, vasárnap megjelent cikkében leszögezte: a csütörtöki nagy-britanniai parlamenti választások után megalakult munkáspárti brit kormány megbízható partnere és szövetségese, jó szomszédja lesz Európának.
A brit külügyminiszter hangsúlyozta: első nemzetközi tárgyalásait Annalena Baerbock német, Radek Sikorski lengyel és Tobias Billström svéd külügyminiszterrel tartja, és azt az egyszerű üzenetet közvetíti nekik, hogy „ragadjuk meg az alkalmat a kapcsolatok újraindítására, dolgozzunk még szorosabban együtt a közös kihívások kezelése végett”.
Lammy szerint a legsürgősebben kezelendő ilyen közös kihívás az ukrajnai háború. A munkáspárti brit külügyminiszter szerint London továbbra is kiáll az ukrán nép mellett, amely „a fasizmus Vlagyimir Putyin orosz elnök által megteremtett új formája ellenében védelmezi szabadságát”.
Az Ukrajnának nyújtott brit katonai, gazdasági, politikai és diplomáciai támogatás továbbra is sziklaszilárd – fogalmazott a brit külügyi tárca vezetője. Az előző, konzervatív párti brit kormány a háború kezdete óta hozzávetőleg 12 milliárd font (csaknem 5600 milliárd forint) értékű támogatást nyújtott Ukrajnának.
David Lammy szerint az új munkáspárti kormány elkötelezettsége a NATO iránt is megingathatatlan. A brit külügyminiszter hangsúlyozta: már a hétvégén arról kezdeményezett tárgyalásokat, hogy a NATO-szövetségesek miként jelölhetik ki egyértelműen az ukrán NATO-csatlakozáshoz vezető utat.
A brit külügyminiszter szerint mindemellett Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét is javítani kell. Lammy közölte: ennek első lépéseként nagyratörő és széleskörű kétoldalú biztonsági megállapodásra tesz javaslatot az uniós partnerországoknak.
London elképzelése szerint ez az együttműködés új, geopolitikai léptékű partneri viszony alapjait teremtheti meg – írta vasárnapi cikkében a brit külügyi tárca vezetője.
„Szeretném hallani emellett az ő elképzeléseiket is arról, hogy miként lehetne újjáépíteni a bizalmat Nagy-Britannia és az EU között” – fogalmazott a brit külügyminiszter.
A Munkáspárt ugyanakkor az elmúlt időszakban egyértelművé tette, hogy nem törekszik Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozására.
A párt választási programja külön kitért arra, hogy Nagy-Britannia a munkáspárti kormány megalakulása esetén is az Európai Unión kívül maradna, de új alapokra helyezné és elmélyítené az EU-hoz fűződő kapcsolatokat.
A tervezet szerint azonban ez sem jelentené Nagy-Britannia újbóli belépését az EU egységes belső piacára és vámuniójába, és a Labour-kormány nem állítaná helyre a szabad mozgáshoz fűződő, kötetlen beutazási, letelepedési és munkavállalási lehetőséget biztosító szabadságjogokat sem.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter „áttörésnek” tartja Kaja Kallas észt kormányfő kinevezését az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének tisztére.
Erről az ukrán diplomácia vezetője az LRT litván állami televíziónak adott interjújában beszélt, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.
„Észtország miniszterelnökének kinevezése az EU főképviselőjévé áttörést jelent, különösen a Keletről érkező fenyegetésekkel összefüggésben. Három évvel ezelőtt szerintem nehéz lett volna elképzelni, hogy a volt Szovjetunió egyik országának politikusa lehet a külpolitikai ügyek főképviselője” – jegyezte meg a miniszter.
Kuleba szerint ez bizonyítja azt, hogy az EU „nem rejtőzködik”, és nem próbál puhább politikát folytatni az orosz fenyegetéssel szemben. „Éppen ellenkezőleg: készen áll erővel, bátran, tisztességgel fogadni a kihívást” – mondta a tárcavezető.
Hozzáfűzte, hogy Ukrajna figyelemmel fogja kísérni az Európai Parlamentben az uniós intézmények új vezetőinek kinevezéséről szóló végső döntéseket és vitákat.
Az államfő kifejtette: az átvilágítási eljárásról és az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló leendő megállapodás feltételeinek előkészítéséről van szó. Ukrajna további közös lépésekre készül az európai partnerekkel, mindezeknek a következő hónapokban előrelépést kell mutatniuk az ország az Európai Unióhoz való közelítése terén, közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti videóüzenetében.
„További közös lépésekre készülünk az európai partnerekkel, és a következő hónapoknak előrelépést kell mutatniuk Ukrajna Európai Unióhoz való közeledése terén” – mondta az államfő.
Az átvilágítási eljárásról és az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló leendő megállapodás feltételeinek előkészítéséről van szó – fogalmazott az elnök.
„Újabb kétoldalú biztonsági megállapodásokat kötünk partnereinkkel” – biztosított Zelenszkij.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke hétfőn Brüsszelben tárgyalást folytatott Alexander De Croo belga kormányfővel – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a magyar miniszterelnök sajtófőnöke.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar miniszterelnök (b) és Alexander De Croo belga miniszterelnök (j) találkozója Brüsszelben 2024. július 1-jén. A találkozó keretében a magyar miniszterelnök hivatalosan is átvette az Európai Tanács soros elnökségét a következõ hat hónapra. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A találkozó keretében a magyar miniszterelnök hivatalosan is átvette az Európai Tanács soros elnökségét a következő hat hónapra.
A megbeszélés után Orbán Viktor Sulyok Tamás köztársasági elnökkel együtt megtekintette a brüsszeli Magyar Ház nemrég felújított épületét, amely mostantól az elnökségi programok kiemelt helyszíne lesz.
Congratulations to Hungary on taking over the Presidency of the EU. I wish @HU24EU effectiveness in promoting our shared European values, goals, and interests. While advancing on its path to the EU, Ukraine is ready to contribute to these efforts and strengthen our Europe.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 1, 2024