Az Európai Unió külügyminiszterei április 22-i találkozójukon politikai megállapodásra jutottak az Irán elleni szankciók megerősítéséről, válaszul Izrael közelmúltbeli tömeges ágyúzására.
Az EU Tanácsának döntése a már meglévő Irán elleni szankciórendszer kibővítését jelenti, amely kiterjed majd a drónok gyártásához szükséges alkatrészek nagyobb listájára, valamint a rakétagyártási technológiára.
Az új rezsim nemcsak magára Iránra fog kiterjedni, hanem az irányítása alatt álló csoportokra és struktúrákra is a Közel-Kelet és a Vörös-tenger teljes régiójában – magyarázta Borrell.
„Politikai megállapodásra jutottunk” – jelentette ki. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező napokban a határozatot jogilag is be kell jegyezni, utána pedig hatályba lép.
Két ciszjordániai zsidó szervezet és négy magánszemély ellen vezet be az EU büntetőintézkedéseket a palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélések miatt – döntött az Európai Tanács pénteken. Az EU közlönyében már közzé is tett határozat nyomán vagyonbefagyasztás és az EU-ba való beutazás tilalma sújtja az érintetteket, továbbá tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy más gazdasági forrásokat biztosítani.
Szankciókat vezet be az Európai Unió a szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik felelősek a palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért, embertelen bánásmódért, valamint a palesztinok tulajdonhoz, magán- és családi élethez való jogának megsértéséért Ciszjordániában – döntött a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács pénteken.
A büntetőintézkedések négy személyt és két szervezetet érintenek. Az egyik szervezet a Lehava nevű szélsőjobboldali, zsidó felsőbbrendűséget hirdető csoport, a másik pedig a Hilltop Youth, egy radikális ifjúsági tömörülés, amelynek tagjai a palesztinok és ciszjordániai falvaik elleni erőszakos cselekményeikről ismertek. A Hilltop Youth két vezető személyisége, Meir Ettinger és Elisha Yered is szerepel a szankciós listán. Mindketten részt vettek palesztinok elleni halálos támadásokban 2015-ben és 2023-ban.
A szankciós jegyzékbe vett szervezeteket és egyéneket vagyonbefagyasztás és az EU-ba való beutazás tilalma sújtja, továbbá tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy más gazdasági forrásokat biztosítani. A vonatkozó jogi aktusokat közzétették az EU hivatalos közlönyében.
Eredménytelennek bizonyult a márciusi felszólítás
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács márciusi következtetéseiben felszólított a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi erőszak azonnali beszüntetésére, valamint a muszlim kegyhelyekhez való hozzáférés biztosítására. Az Európai Tanács határozottan elítélte a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakcselekményeket, hangsúlyozva, hogy az elkövetőket felelősségre kell vonni.
A testület tagjai elítélték továbbá az izraeli kormánynak a megszállt Ciszjordánia területén lévő illegális telepek további bővítésére vonatkozó döntéseit, és sürgették Izraelt, hogy vonja vissza ezeket a döntéseket.
Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a terület azóta katonai megszállás alatt áll, miközben a zsidó telepek folyamatosan bővülnek.
[type] => post
[excerpt] => Két ciszjordániai zsidó szervezet és négy magánszemély ellen vezet be az EU büntetőintézkedéseket a palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélések miatt – döntött az Európai Tanács pénteken.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713623460
[modified] => 1713570333
)
[title] => Szankciókat vet ki az EU a szélsőséges izraeli telepesekre
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110427&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110427
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110428
[image] => Array
(
[id] => 110428
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.jpg
[original_lng] => 83665
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713559533:12
[_thumbnail_id] => 110428
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 176
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 1822
[2] => 192
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Izrael
[2] => szankciók
)
)
[2] => Array
(
[id] => 110293
[content] =>
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat jelentettek be Irán ellen az Izrael elleni múlt szombati támadás miatt. A közösen kialakított és végrehajtott intézkedéscsomag főként az iráni fegyveres erők vezető testületeit, magas rangú vezetőit és támogató intézményeit célozza meg.
Irán szombat éjjel – a damaszkuszi konzulátusa ellen két hete végrehajtott, Teherán által Izraelnek tulajdonított légicsapásra válaszul – több száz drónt és rakétát indított Izrael ellen. Ezek nagy többségét az izraeli légvédelem a szövetséges országok – köztük Nagy-Britannia – légierőivel együttműködve megsemmisítette.
A londoni külügyminisztérium csütörtöki ismertetése szerint a szankciók értelmében az érintett személyek nem utazhatnak be Nagy-Britanniába és nem részesülhetnek finanszírozásban londoni székhelyű pénzügyi szolgáltatók részéről. Ez utóbbi tilalom a szankciókkal sújtott iráni katonai intézményekre is vonatkozik.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok csütörtökön szankciókat jelentettek be Irán ellen az Izrael elleni múlt szombati támadás miatt. A közösen kialakított és végrehajtott intézkedéscsomag főként az iráni fegyveres erők vezető testületeit, ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1713537120
[modified] => 1713471184
)
[title] => Az USA és Nagy-Britannia új szankciókat vezetett be Irán ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110293&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110293
[uk] => 110280
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 110281
[image] => Array
(
[id] => 110281
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large.jpg
[original_lng] => 123915
[original_w] => 1140
[original_h] => 717
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large-768x483.jpg
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large-1024x644.jpg
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 717
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 717
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/198268-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 717
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713460385:5
[_thumbnail_id] => 110281
[_edit_last] => 5
[views_count] => 223
[_oembed_4d8c8caf31049a48f4862809cf528379] =>
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
A svájci parlament alsóháza szerdán elutasította, hogy az ország csatlakozzon az Oroszország elleni gazdasági szankciók kikényszerítéséért felelős amerikai munkacsoporthoz.
A törvényhozás alsóházában 101 képviselő utasította el 80 támogató szavazat ellenében azt az előterjesztést, amely az ország csatlakozását irányozta volna elő a Orosz Elit, Megbízottjaik és Oligarchák (Russian Elites, Proxies and Oligarchs, REPO) nevű különleges munkacsoporthoz, amelyet 2022-ben hozott létre az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, az Európai Unió, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és Nagy-Britannia abból a célból, hogy befagyasszák, illetve elkobozzák olyan magán-, illetve jogi személyek vagyonát, akik vagy amelyek szankciós listára kerültek az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben.
A svájci kormány azt javasolta a törvényhozásnak, hogy az ország ne csatlakozzon a munkacsoporthoz, arra hivatkozva, hogy Svájc már így is kiterjedt együttműködést folytat a résztvevő országokkal.
Beat Jans svájci igazságügyi miniszter szerint az egyre megosztottabb világban Svájcnak érdekében áll bizonyos fokú függetlenséget fenntartania nemzetközi kapcsolataiban.
„Egy ilyen álláspont előnyét például az ukrajnai békecsúcs is mutatja, amelyet Svájc szeretne és meg is fog tartani” – tette hozzá.
Svájc a múlt héten jelentette be, hogy kétnapos, magas szintű konferenciát készül tartani június közepén az ukrajnai békés rendezés reményében.
Az Európai Unió az Irán elleni új gazdasági szankciókról tárgyal – írja a Financial Times.
„Az európai fővárosok megállapodtak abban, hogy három dologra összpontosítanak: Irán elítélésére és Izrael nyilvános támogatására, az Irán elleni lehetséges szankciókra vonatkozó tervek kidolgozásában, valamint a Teheránra gyakorolt nyomásgyakorlásban, amely még mindig fennáll” – jegyzi meg az FT.
Ezért április 16-ra rendkívüli videokonferenciát terveznek az EU-országok külügyi vezetőinek, amelyen elsősorban a szankciókról lesz szó.
A kiadvány forrásai szerint az elmúlt napokban az EU tisztviselői „nagyszámú kapcsolatfelvételt” folytattak iráni képviselőkkel, és megpróbáltak „védőmechanizmusokat létrehozni”, hogy megakadályozzák a helyzet további romlását.
Főként Josep Borrell, az EU diplomácia vezetője tárgyalt az iráni külügyminisztérium vezetőjével, Hossein Amir-Abdollahiannal, melynek során felszólította Teheránt, hogy „tartózkodjon a további eszkalációtól”.
A G-7 vezetői közös nyilatkozatban „határozottan elítélték az Iránból indított rakéták és drónok kilövését, és ismételten megerősítették Izrael biztonságának teljes támogatását” – közölte az idén soros elnökséget betöltő Olaszország a vasárnapi rendkívüli csúcstalálkozót követő nyilatkozatában.
Hangsúlyozták, hogy a tágabb régióban a feszültségek enyhítése érdekében el kell kerülni a további konfrontációt, és felszólítottak a gázai válság tűzszünet általi lezárására és a Hamász által ott tartott túszok szabadon bocsátására.
A G7-ek ülését követő külön nyilatkozatában Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a csoport „mérlegelni fogja” az Irán elleni további szankciókat, különösen a drón- és rakétaprogramokat illetően.
Az izraeli külügyminisztérium szerint szankciókat kell bevezetni a perzsa állam ellen. Közben az izraeli haditanács felhatalmazást kapott, hogy döntsön az izraeli válaszlépésekről.
Iránnak fizetnie kell az izraeli területet célzó támadása után – jelentette ki Lior Haiat külügyminisztériumi szóvivő. Hozzátette: a büntetőintézkedéseknek elsősorban a rakéták területét kell céloznia, de más területeket is szükséges szankcionálni.
Szombat este Irán megtámadta Izraelt: az első hírek még több tucatról szóltak, később kiderült, hogy valójában több mint 300 drónt és rakétát lőttek ki a mintegy kétezer kilométerre lévő országból. Teherán egy hírszerzési központot és egy Negev-sivatagban lévő légi támaszpontot vett célba.
Az eset közvetlen előzménye, hogy április elsején az izraeli légierő csapást mértek az iráni damaszkuszi nagykövetség épületére, ahol megölték az Iráni Forradalmi Gárda több tisztjét. Az iráni tisztviselők szerint az akciót azokra a szolgálatokra korlátozták, amelyeket Izrael a szíriai nagykövetség megtámadására használt, mivel nem céljuk a konfliktus eszkalálódása.
Az elemzők szerint a perzsa állam kimért akciót hajtott végre, amivel elkerülte az arcvesztést, de az ország további szankciókkal nézhet szembe.
Svájc az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, de fegyvert nem küldött Kijevnek. Egy népszavazás azonban elejét venné, hogy az alpesi ország büntetőintézkedéseket vezessen be egy állam ellen. Ha sikerrel járnak a kezdeményezők, fel kell oldani a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
A legnagyobb svájci párt, a Svájci Néppárt (SVP) támogatásával aktivisták népszavazást kezdeményezték: a javaslat értelmében Bern nem vezethet be szankciókat egyetlen állam ellen sem, kivéve, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta a büntetőintézkedéseket. Mivel a tanácsban Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik, így az alpesi országnak fel kellene oldania a Moszkva ellen bevezetett szankciókat.
Az alkotmánymódosítás azt is megtiltaná, hogy Európa hetedik legnagyobb gazdasága bármilyen katonai szövetséghez csatlakozzon, kivéve ha megtámadják az országot. A kezdeményezést 130 ezer állampolgár írta alá. A lehetséges módosítás Peking szempontjából sem lényegtelen, ugyanis a gazdag kínaiak az elmúlt években Svájc pénzügyi szektorának legfontosabb pénzforrásai közé tartoztak. Az orosz–ukrán háború után pedig felmerült, hogy az ország mit tenne a kínai vagyonokkal egy konfliktus során.
A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a semlegességről szóló vita egyelőre kevésbé izgatja a svájciakat, de a jelentősége folyamatosan nő. Az alkotmány szerint a parlament először kompromisszumos megoldást javasolhat a kezdeményezőknek, akik eldöntik, hogy elfogadják a felvetést vagy sem. Azonban borítékolható, hogy erre nem kerül sor, így referendumot írnak ki a kérdésben.
A téma mindenesetre megosztja az állampolgárokat és nem jobboldal-baloldal mentén osztható fel. Az SVP mellett ugyanis a Szociáldemokraták (SP) is ellenzik a szankciókat, míg a zöldek és a liberálisok támogatják. Az üzleti élet fontos szereplői, főleg a bankárok szintén bírálták a büntetőintézkedéseket. Azt még nem tudni, hogy a szavazás milyen eredménnyel zárulna, mivel kutatások még nem készültek.
Milyen szankciókat vezetett be Svájc Oroszország ellen?
Két évszázados hagyománya van a semleges politikának, egyik világháborúban sem vettek részt, és szinte az összes konfliktusból kimaradtak. Afganisztánba 2003 és 2008 között összesen 31 katonát küldtek, bár nem játszottak fontos szerepet. Svájc nem tagja a Európai Uniónak és a NATO-nak sem, az ENSZ-hez pedig csak 2002-ben csatlakozott, viszont számos más nemzetközi szervezetnek is tagja.
Bern az Oroszországgal szemben bevezetett összes európai uniós szankciócsomaghoz csatlakozott, az orosz jegybank 7,4 milliárd svájci frankot kitevő eszközét fagyasztotta be, ami ugyan soknak tűnik, de eltörpül az Európai Unióban zárolt, mintegy 200 milliárd euróhoz képest. Az orosz központi bank forrásain túl további 7,5 milliárd svájci frankot fagyasztott be, ami a szankciók hatálya alá eső személyekhez, cégekhez és szervezetekhez köthető.
A svájci parlament felsőháza márciusban kis többséggel elfogadta azt a javaslatot, amely engedélyezi, hogy az országban található, lefoglalt orosz vagyont Ukrajnának adják háborús jóvátételként. Az ország semlegessége miatt kulcsfontosságú bankszektor hevesen tiltakozott a javaslat ellen. A kormány közölte: próbál nemzetközi jogi alapot találni a jóvátételi mechanizmusra, csak azután cselekszik.
Diplomáciai és gazdasági támogatást nyújtott ugyan Ukrajnának, de fegyvereket nem küldött Kijevnek, például a brit Rapier légvédelmi rakétáit sem adta át keleti szomszédunknak. Sőt, azt sem engedte, hogy a német Leopard harckocsikhoz Svájcban gyártott lőszereket Ukrajnába szállítsák, Bern pedig többször leszögezte, hogy továbbra is semleges ország marad.
Az elmúlt napokban Svájc azzal került a hírekbe, hogy június közepén Ukrajna-békekonferenciát rendez, de arra Oroszország nem kapott meghívót, így az elemzők egy része szerint a rendezvény gyakorlatilag értelmetlen. Bern később közölte, hogy Moszkva mellett Kínát, Indiát és más országokat is igyekszik meghívni, a szervezők 100 résztvevővel számolnak, a többi között az amerikai elnök is jelen lehet.
Büntetőintézkedéseket vet ki Kína két amerikai hadiipari vállalatra – jelentette be a pekingi külügyminisztérium csütörtökön, indoklásként arra hivatkozva, hogy azok támogatják a tajvani fegyverszállítmányokat.
A szankciók értelmében befagyasztják a General Atomics Aeronautical Systems és a General Dynamics Land Systems Kínában lévő vagyonát, továbbá a két cég vezetői nem léphetnek be Kína területére.
A cégadatok szerint a General Dynamics sugárhajtású repülőgépek műveleteivel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt Kínában több helyszínen.
A cég részt vesz a Tajvan által vásárolt Abrams harckocsik gyártásában is.
A General Atomics az amerikai hadsereg által használt Predator és Reaper drónokat gyártja. A kínai hatóságok azt nem részletezték, hogy a vállalatnak pontosan milyen köze van a Tajvanra érkező fegyverszállítmányokhoz.
„A folytatódó amerikai fegyverszállítmányok Kína Tajvan régiójába súlyosan sértik az egy Kína-elvet és a három kínai-amerikai közös nyilatkozatot, valamint beavatkozást jelentenek Kína belügyeibe, aláássák Kína szuverenitását és területi integritását” – állt a kínai külügyminisztérium közleményében.
Bár formális diplomáciai kapcsolatot nem létesítettek egymással, az Egyesült Államok máig Tajvan legfontosabb támogatója és hadiipari beszállítója.
Kína saját részének tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező szigetet, amely maga is komoly összegeket fordít védelmi fejlesztésekre.
Kína jelenleg tizennégy harci repülőgépet és hat hadihajót mozgat Tajvan körül. A repülőgépek közül hat belépett a sziget légvédelmi azonosító zónájába szerdán és csütörtökön.
Ukrajna és további 8 másik európai ország csatlakozott az EU Tanácsának azon döntéséhez, hogy kiterjessze az Ukrajna szuverenitását és területi integritását megsértő személyek és intézmények elleni szankciókat.
Az EU Tanácsa még március 12-én döntött úgy, hogy további hat hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbítja a szankciórendszert, amely magában foglalja a magánszemélyekre vonatkozó utazási korlátozásokat, a vagyoni eszközök befagyasztását, valamint a magánszemélyek és jogi személyek számára történő pénzellátás tilalmát.
A tanács emellett úgy döntött, hogy nem újítja meg a szankciókat három személy ellen, és kilenc elhunyt személyt töröl a listáról.
A szankciók továbbra is érvényben maradnak több mint 2100 természetes és jogi személlyel szemben.
Ehhez a határozathoz most Észak-Macedónia, Montenegró, Albánia, Ukrajna, Moldova, Bosznia-Hercegovina, Izland, Liechtenstein és Norvégia is csatlakozott. Ezek az országok gondoskodnak arról, hogy nemzeti politikáik összhangban legyenek az EU Tanácsának határozatával – számolt be az Index az Ukrajinszka Pravda nyomán
