Március 29-én a japán kormány jóváhagyta azon határozat egy évvel való meghosszabbítását, amely az ukrajnai invázió miatti gazdasági szankciók részeként Oroszországot megfosztja a „legkedvezményesebb ország” kereskedelmi státuszától. A hírt a Kyodo közölte.
Megjegyzendő, hogy az első szankciókat az Oroszországi Föderáció ellen a japán kormány 2022 áprilisában vezette be.
A pénzügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Japán a nemzetközi közösséggel együttműködve folytatja és fokozza a nyomást Oroszországra a 2022 februárjában Ukrajna ellen indított háború miatt.
A terrorcselekményekkel is vádolt Hamász palesztin iszlamista szervezetet támogató más szervezeteket és vezetőiket sújtotta büntetőintézkedésekkel szerdán az Egyesült Államok, összehangoltan az Egyesült Királysággal – jelentette be az amerikai külügy- és pénzügyminisztérium.
A washingtoni pénzügyi adminisztráció külföldi vagyonok ellenőrzéséért felelő részlege (Office of Foreign Assets Control) két magánszemélyt és három hozzájuk köthető szervezetet vont szankció alá, amiért kulcsszerepet játszanak a Hamász anyagi támogatásában, illetve a források felkutatásában.
Az egyik ilyen szervezet a Gaza Now internetes vállalkozás, amelyhez több kampány köthető a Hamász támogatására 2023. október 7-e, az Izrael elleni elkövetett terrortámadás óta. A vállalkozás alapítója és igazgatója, Musztafa Ajas magánszemélyként kerül szankció alá, amelynek értelmében amerikai fennhatóság alatt őrzött minden vagyonát zárolják.
Hasonló büntetőintézkedést hozott az amerikai és a brit kormány Aozma Szultana magányszeméllyel szemben, aki igazgatója a két további szankció alá vont szervezetnek az Al-Qureshi Executivesnak és az Aakhirah Limitednek.
Az amerikai közleményben arra is felhívták a figyelmet, hogy amerikai-brit koordinációval az elmúlt négy hónapban már három hasonló szankciós intézkedést hoztak a Hamász anyagi támogatóival szemben.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma szankciókat vezetett be a teheráni rakéta-, nukleáris és védelmi programokat támogató vállalatok ellen. Németországból, Ománból, Törökországból és közvetlenül Iránból származó vállalatokra vonatkoztak a korlátozások. A hírt az Ekonomicsna pravda közölte.
Ismeretes, hogy Irán „három beszerzési hálózatban” vásárolt szénszálat rakétáihoz: Iránban, Törökországban, Ománban és Németországban.
A következőket szankcionálták:
Maziar Karimi, iráni és német állampolgár;
a német Mazixon GmbH és Mazixon Verwaltungs cégek;
az ománi Mazaya Alardh Aldhabia LLC (MAA) cég;
Mahmut Gok török állampolgár;
a török Uluslararasi, Gokler, Skies Petroleum, DM Gold és Klas Kimyasal cégek;
az Iránból származó Alborz Organic Materials Engineering cég.
Az Egyesült Államok szankcióval sújtott szerdán két orosz magánszemélyt és az általuk vezetett, illetve alapított két kommunikációs vállalkozást valótlan információk terjesztéséért külföldön.
A külügyminisztérium közleménye szerint a két vállalkozás, a Social Design Agency és a Company Group Structura LLC az orosz kormány nevében 60 internetes oldalból álló hálózatot alakított ki, ami hiteles hírforrásként tüntette fel magát Európában, és az általa létrehozott információkat hamis közösségi médiaoldalakon keresztül terjesztette.
Az amerikai büntetőintézkedések gazdasági jellegűek, és a bejelentés szerint tükrözik az Egyesült Államok törekvését a „Kreml rosszindulatú befolyásolási műveleteinek” ellensúlyozására, Amerika pedig a jövőben is fellép majd a közvélemény félrevezetésére irányuló orosz kísérletekkel szemben – áll az amerikai külügyminisztérium közleményében.
Fehéroroszországra ugyanolyan szankciókat kell kivetni, mint amelyeket a Nyugat Moszkvával szemben alkalmaz az Ukrajna elleni agresszió miatt – hangsúlyoztak közös szerdai varsói sajtóértekezletükön egybehangzóan Radoslaw Sikorski lengyel és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter.
Lengyelország és Litvánia „legfőbb priroritása” az, hogy „az orosz agresszió idején segítsenek a harcoló Ukrajnának” – jelentette ki Sikorski.
Közölte továbbá: Varsó és Vilnius azt akarja elérni, hogy azonos szintre kerüljenek az Oroszországgal és a Fehéroroszországgal szembeni szankciók, valamint azt is, hogy a szankciókat hatékonyan foganatosítsák.
Fehéroroszország szintén az agresszió elkövetőjének tekinthető, mert területét rendelkezésre bocsátotta a Kijev elleni támadáshoz – érvelt Sikorski. Úgy látja: a szankciók kiegyenlítésének gyakorlati és jogi értelme is volna, lehetővé tenné a büntetőintézkedések hatékony végrehajtását.
Landsbergis a Moszkvával és Minszkkel szembeni szankciók további szigorítását szorgalmazta. „Közös szankciókra kell törekedni, és közös erőfeszítéssel biztosítani foganatosításukat” – jelentette ki a litván diplomácia vezetője.
Politikusok és más állami tisztviselők, hadiipari vezetők és újságírók is helyet kaptak a nemkívánatos személyek listáján.
Újabb 227 olyan amerikai állampolgár számára tiltotta meg a beutazást Oroszország, akik megítélése szerint részesei az amerikai kormányzat oroszellenes politikájának – közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
A listán többek között helyet kapott Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, John Sullivan volt moszkvai nagykövet, Wendy Sherman volt amerikai külügyminiszter-helyettes, Neil Somers és Aaron Steketee, az FBI különleges ügynöke, Andrew Rohling, az amerikai hadsereg parancsnokhelyettese és más hivatalos személyek.
Szintén az Oroszországból kitiltottak között vannak fegyvergyári vagy katonai magáncégek vezetői, mint Shamala Littlefield, a Lockheed Martin amerikai vállalat elnöke és Alfred Clarke, a Blackwater társalapítója.
Több újságíró, így Joseph Marks, Joseph Menn, Ellen Nakashima, Tim Starks, a The Washington Post publicistája, Jeff Seldin, az Amerika Hangja különtudósítója és Robert Worth, a The New York Times szerzője is helyet kapott a listán.
„Az arra való válaszintézkedésekkel összefüggésben, hogy az amerikai hatóságok folyamatosan bővítik az orosz állampolgárok ellen tömegesen bevezetett szankciókat a Kreml és a különleges hadművelet támogatása miatt, az Oroszországi Föderációba való belépés bezárul 227 amerikai számára, akik részt vesznek a jelenlegi amerikai kormányzat ruszofób irányvonalának kidolgozásában, végrehajtásában és igazolásában, valamint közvetlenül érintettek az oroszellenes akciókban” – olvasható a közleményben.
Az orosz külügyminisztérium szerint az intézkedés az amerikai végrehajtó hatalom, az üzleti élet, a média és a tudományos körök szereplőit érinti, akiket rendszeresen ellenséges kirohanások hangoztatása, illetve koholmányok és nyílt rágalmak terjesztése jellemez Oroszország kül- és belpolitikájával kapcsolatban.
A oroszok több amerikai humanitárius szervezetet is nemkívánatosnak minősítettek, mondván azokat az Egyesült Államok moszkvai nagykövetsége befolyásoló ügynökök toborzására használja. A lista kapcsán a minisztérium megjegyezte, hogy az azt a célt is szolgálja, hogy Washingtonban a reflexek szintjén tudatosítsa azt az egyszerű igazságot, hogy semmilyen agresszív lépés nem marad büntetlenül, és ezekre Moszkva határozott válaszlépéseket fog adni.
Az orosz tilalmi listán összesen 2078 amerikai állampolgár szerepel.
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács kedden további hat hónappal, egészen szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, függetlenségének és önállóságának aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben hozott korlátozó intézkedések időtartamát – közölte az Európai Tanács kedden.
A szankciók mintegy 1800 személyt és szervezetet érintenek.
Válaszul Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított agresszióra az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai személyek és Kreml-párti propagandisták ellen vezetett be szankciókat. Emellett az EU példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.
A tanács felszólította Oroszországot, hogy azonnal és feltétel nélkül vonja ki hadseregét Ukrajna teljes területéről, tartsa tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot. Azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi joggal összhangban felelősségre kell vonni Oroszországot, valamint a háborús bűnökért felelős személyeket.
Kijelentették: tovább kell gyengíteni Oroszország azon képességét, hogy folytassa a háborút, többek között a szankciók további erősítése, valamint azok teljes körű és hatékony végrehajtása és kijátszásuk megakadályozása révén.
Végezetül megerősítették: az EU határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, rendíthetetlenül támogatja továbbá Ukrajna függetlenségét és önállóságát nemzetközileg elismert határain belül, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való jogát.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Az Európai Parlament kedden strasbourgi plenáris ülésén, az EU-tagállamokkal egyeztetett irányelvet fogadott el az uniós szankciók megsértésének és kijátszásának büntethetővé tételéről.
Az új jogszabály a fogalmakat egységesen határozza meg a jogsértésekre vonatkozóan, ideértve a pénzeszközök befagyasztásának elmulasztását, az utazási tilalmak vagy fegyverembargók be nem tartását, a szankciók hatálya alá tartozó személyeknek történő pénzátutalást, illetve a szankciók hatálya alá tartozó országok állami tulajdonú szervezeteivel való üzletkötést. A szankciókat sértő pénzügyi szolgáltatások vagy jogi tanácsadási szolgáltatások nyújtása szintén büntetendő cselekmény lesz.
A jogszabály meghatározza a szankciók kijátszását is, és biztosítja, hogy ez is büntetendő cselekmény lesz. A törvény meghatározza, hogy a humanitárius segítségnyújtás vagy az alapvető emberi szükségletek támogatása nem számít a szankciók megsértésének.
Az irányelv biztosítja, továbbá, hogy a szankciók megsértése és kijátszása visszatartó erejű büntetést vonjon maga után azáltal, hogy valamennyi tagállamban legfeljebb öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtott bűncselekménnyé nyilvánítja őket. A szankciókat megsértő vagy kijátszó vállalatok esetében a bíráknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy visszatartó erejű bírságokat szabjanak ki.
Jelenleg a különböző büntetések ahhoz a gyakorlathoz vezetett, hogy a leggyengébb végrehajtással rendelkező tagállamokat válasszák tevékenységük helyének a szankciók megkerülését tervező elkövetők. Az új jogszabály a bírák számára a jogsértők megbüntetésére szolgáló eszközök széles választékát biztosítaná.
Az uniós szankciók pénzeszközök befagyasztásából, utazási tilalomból, fegyverembargóból és az üzleti szektorokra vonatkozó korlátozásokból állhatnak. Bár a szankciókat uniós szinten fogadják el, a végrehajtás a tagállamokon múlik, amelyek eltérően üldözik a szankciók megsértését és szabják ki a kapcsolódó büntetéseket.
A jogszabályt még a tagállami kormányokat tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Az amerikai külügyminisztérium szankciókat vezetett be az orosz légi- és űrhaderők, valamint a Wagner alakulat ellen. A megnevezett személyeket az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzeti jogszabály megsértésével vádolják – számolt be az USA Szövetségi nyilvántartása honlapján.
Szankciók alá esett az orosz Pavlo Sevelin, az Orosz Föderáció légi- és űrhaderői, a szentpétervári székhelyű Eltechnord cég, a Wagner alakulat és egy észak-koreai állampolgár.
A megnevezett cégeket és személyeket a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzeti jogszabályok megsértésével vádolják Iránnal, Észak-Koreával és Szíriával kapcsolatban.
A korlátozó intézkedések alkalmazásáról szóló határozat február 27-én lépett hatályba.
[type] => post
[excerpt] => Az amerikai külügyminisztérium szankciókat vezetett be az orosz légi- és űrhaderők, valamint a Wagner alakulat ellen. A megnevezett személyeket az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzeti jogszabály megsértésével vádolják.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1709753640
[modified] => 1709740470
)
[title] => Az USA szankciókat vezetett be a Wagner magánalakulat és az orosz légi- és űrhaderők ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105872&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105872
[uk] => 105794
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 105795
[image] => Array
(
[id] => 105795
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-05t185935358.jpg
[original_lng] => 59855
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-05t185935358-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-05t185935358-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-05t185935358.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-05t185935358.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-05t185935358.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-05t185935358.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-05t185935358.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709733270:5
[_edit_last] => 5
[views_count] => 634
[_hipstart_feed_include] => 1
[_thumbnail_id] => 105795
[_oembed_4d8c8caf31049a48f4862809cf528379] =>
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
Mélanie Joly kanadai külügyminiszter március 3-án jelentette be, hogy Kanada újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető halála miatt – derül ki Kanada Külügyi, Kereskedelmi és Fejlesztési Minisztériumának közleményéből.
A külügyminisztérium közleménye szerint a Kanada legújabb szankciói által érintett személyek az orosz ügyészség, igazságügyi és büntetés-végrehajtási szolgálatok magas rangú tisztviselői és magas beosztású alkalmazottai, akik részt vettek Navalnij emberi jogainak megsértésében, „kegyetlen megbüntetésében és végül halálában”.
Alekszej Navalnij halála, aki a remény hangja az orosz nép számára, valamint a szabadság, az igazságosság, a demokrácia és Oroszország jobb jövőjének hangja, felháborodást és elismerések kiáradását váltotta ki a világ minden táján. Partnereink mellett Kanada továbbra is nyomást fog gyakorolni az orosz kormányra, hogy végezzen teljes körű és átlátható vizsgálatot Navalnij úr halálával kapcsolatban – közölte Mélanie Joly külügyminiszter.
Hozzátette, hogy „a mai intézkedések összhangban vannak a kanadai elvekkel és értékekkel. Az orosz kormányra nehezedő megnövekedett nyomás egyértelmű jele annak, hogy az emberi jogokat tiszteletben kell tartani”.
