„Nem beszélgetés, hanem sértegetések áradata”: a Politico megismerte Trump és Rutte találkozójának részleteit

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott zártkörű találkozóján élesen bírálta a szövetségeseket, amiért nem hajlandók támogatni az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni műveletét, és lehetséges megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba, ami vitává változtatta a beszélgetést, számolt be a Politico forrásokra hivatkozva.

A Fehér Házban megtartott, eredetileg munkalátogatásnak tervezett találkozó ugyanakkor nagyon hamar feszült beszélgetéssé fajult.  Európai tisztviselők elmondása szerint Trump a találkozót arra használta fel, hogy kifejezze csalódottságát a NATO-szövetségesek Irán elleni amerikai-izraeli hadművelet támogatásának elutasítása miatt.

Az egyik beszélgetőpartner „sértegetések áradataként” jellemezte a tárgyalásokat, megjegyezve, hogy az amerikai elnök azzal fenyegetőzött, hogy „szinte bármit megtesz”. A források adatai szerint Trump lehetséges megtorló lépésekre is utalt, de nem részletezte, hogy milyen intézkedésekről van szó.

Az amerikai elnök a szövetségesek aktívabb bevonását szorgalmazta a Hormuzi-szoroson, a globális kereskedelem stratégiai útvonalán keresztüli hajózás biztosításában. Ugyanakkor a Fehér Ház cáfolta, hogy Trump konkrét követeléseket támasztott volna a szövetségesekkel szemben, mondván, hogy „nincsenek elvárásai a NATO-val szemben”.

A találkozó után Trump nyilvánosan bírálta a szövetségeseket, mondván, hogy a NATO „nem volt ott, amikor szükség lett volna rá”, és megemlítette Grönland annektálásának gondolatát is.

A NATO a maga részéről „őszintének, de konstruktívnak” nevezte a beszélgetést. Rutte maga is elismerte, hogy átérezte Trump csalódottságát a partnerek támogatásának hiánya miatt.

A feszültségek ellenére egyes európai tisztviselők úgy vélik, hogy Rutte látogatása segített csökkenteni az érzelmek fokát, mivel Trump nyilvános nyilatkozatai a találkozó után nem tartalmaztak konkrét fenyegetéseket.

A NATO-szövetségesek eddig nem kaptak részletes tájékoztatást a tárgyalásokról, és nem kezdték el a Hormuzi-szorosbeli hajózás helyreállítását célzó esetleges katonai beavatkozás megvitatását. Ugyanakkor számos ország, köztük Németország és Franciaország, kijelentette, hogy készen áll csatlakozni a régió biztonságának garantálásához a harci cselekmények befejezését követően.