A fegyverbeszerzést a NATO fogja intézni, és a Külügyminisztérium nem fogja megvitatni, hogy miről beszélhet a szövetség vezetése. Az amerikai külügyminisztérium nem volt hajlandó elárulni, hogy mely NATO-országok vállalták, hogy amerikai fegyvereket vásárolnak Ukrajnának.
Az erre vonatkozó nyilatkozatot Tammy Bruce, a külügyminisztérium szóvivője tette közzé egy sajtótájékoztatón július 16-án, szerdán.
„Azt mondtuk, hogy ezzel a NATO fog foglalkozni, és természetesen lehetőségük lesz arra, hogy a fegyvereket más országokba szállítsák. És nem fogok arról beszélni, hogy miben állapodtunk meg, miben nem, vagy miről nem állapodtunk meg” – mondta Bruce.
Elmondása szerint „ő messze van attól, hogy megvitassa, miről beszélhet a NATO vezetése”.
Donald Trump amerikai elnöknek nem szabadna 50 napot várnia az Oroszország elleni másodlagos szankciók bevezetésével, nyilatkozta szerdán Baiba Braže lett külügyminiszter a Politico című lapnak adott interjújában, írta a Jevropejszka Pravda.
Braže üdvözölte Trump hétfői bejelentését, miszerint az Egyesült Államok fegyvereket küld Ukrajnának, amelyeket európai szövetségesek finanszíroznak, és hogy akár 100%-os másodlagos vámokat vet ki az Oroszországgal még kereskedő országokra, ha Moszkva 50 napon belül nem egyezik bele a békemegállapodásba.
Oroszország „egy ideig” még képes folytatni a harcot – figyelmeztetett –, mondván, hogy a Nyugatnak azonnal fokoznia kell a nyomást Moszkvára, hogy megpróbálja tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. A szankciók azonnali bevezetése lehet ennek egyik módja.
Kijelentette, nincs értelme több időt adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, amikor az orosz csapatok továbbra is támadásokat hajtanak végre.
„Hamarabb kellene megtörténnie” – mondta Braže a szankciókról.
Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek meg kell győződniük arról, hogy „Oroszország felfogja, hogy napról napra rosszabb, és nem jobb lesz” – mondta.
„Már most látjuk, hogy nem túl jól mennek a dolgok az orosz gazdaságban” – tette hozzá a miniszter.
Braze elmondása szerint a szankcióknak valódi hatása lehet a csatatéren.
„Nyomást akarunk gyakorolni Oroszországra, és gyengíteni a háborús képességét. Ez nem az orosz népről szól. Ez az orosz harci képességekről és arról szól, amit a harctéren tesznek – mindezt meg kell gyengíteni” – mondta.
Hozzátette, hogy a hírszerzési értékelések általában azt mutatják, hogy Putyinnak nem érdeke a háború befejezése.
„A hírszerzési információk és az általános értékelés egyeztetve vannak a szövetségesekkel, köztük az amerikaiakkal is, abban, hogy semmi jel nem utalt arra, hogy Putyin békét akarna” – mondta.
Trump ugyanerre a következtetésre jutott, miután megpróbálta nyitva tartani az ajtót Oroszország előtt – állítja.
„Csak idő kérdése volt, hogy világossá váljon, Putyin csak átver mindenkit és késlelteti a folyamatot” – mondta.
A kormány megújulásának meg kell erősítenie Ukrajnát, és új együttműködési szakaszt kell nyitnia az Egyesült Államokkal – jelentette ki csütörtökön Volodimir Zelenszkij elnök a Legfelső Tanács plenáris ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök megjegyezte, hogy az újraválasztás után Ukrajna megújult kormányának auditálást kell végeznie: meg kell vizsgálnia minden megállapodást, szerződést, memorandumot a partnerekkel a védelem, a fegyvergyártás területén, minden rezilienciaprogramot a megállapodások százszázalékos teljesítésére Ukrajna érdekében.
„Új megállapodások is lesznek az Egyesült Államokkal, amelyek erősíteni fogják Ukrajna pozícióit, és amelyekhez változásokra van szükség az Amerikával folytatott diplomáciai munkában” – hangsúlyozta Zelenszkij.
Az elnök szerint az államnak garantálnia kell az ukrán katonák bizalmát a védelmi erők ellátásában. De, mint kifejtette, ehhez különösen Ukrajna belgazdasági potenciáljának növelésére lesz szükség. „És ez három dolog nélkül lehetetlen” – hangsúlyozta.
Zelenszkij szerint a következőkről van szó:
Az első a maximális dereguláció, minden bürokratikus akadály, az állam számára felesleges intézmények megszüntetése, amelyek funkciói egyszerűen megkettőződnek.
A második Ukrajna társadalmi erőinek maximális felszabadítása és a partnerek potenciáljának bevonzása Ukrajna gazdasági növekedése érdekében.
A harmadik az igazságosság, vagyis sok szempontból eltérő, erősebb megközelítések azok megbüntetésére, akik megsértik az ukrán államiságot és ellopják az ukrán potenciált.
„Az ukrán kormány és általában az ukrán kormányzati rendszer megújítása biztosítani fogja ezen feladatok végrehajtását. Ukrajna jobban megerősödik majd saját erejéből” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az amerikai elnök különmegbízottja egyhetes ukrajnai látogatása során további együttműködésről tárgyalt Andrij Szibiha külügyminiszterrel. Keith Kellogg, az USA elnöki különmegbízottja biztosított arról, hogy az Egyesült Államokat továbbra is támogatja az „erő általi béke” koncepcióját, és segíti az ukránokat az „America First” modelljük megvalósításában. Ezt július 15-én, kedden jelentette be az X platformon.
„Ma találkoztam Andrij Szibiha ukrán külügyminiszterrel, hogy megvitassuk, hogyan működhet együtt az Egyesült Államok és Ukrajna a háború olyan feltételekkel történő befejezése érdekében, amelyek elősegítik a tartós békét” – mondta Kellogg, miután találkozott az ukrán külügyi tárca vezetőjével.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „az erő által elért békét” támogatja, és segítünk Ukrajnának megvalósítani az „America First” modellt.
„Ez egy olyan modell, amely a szuverenitást helyezi előtérbe a globalizmussal, a hosszú távú biztonsággal és a gazdasági jóléttel szemben” – tette hozzá.
Jelenleg Olha Sztefanisina megbízott igazságügyi miniszter a legesélyesebb jelölt Ukrajna amerikai nagyköveti posztjára, Kijev az amerikai fél előzetes reakciójára vár a jelöltségével kapcsolatban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál saját forrására hivatkozva.
A jelentés szerint forrás közölte, hogy Rusztem Umjerov megbízott védelmi miniszter, aki korábban az Egyesült Államokba akkreditált ukrán nagyköveti poszt fő esélyese volt, a tárgyaló szerepére összpontosíthat, mivel továbbra is ő vezeti az oroszokkal tárgyaló csoportot az isztambuli formátumon belül.
Az új ukrán nagykövet kinevezése az Egyesült Államokba valószínűleg eltart majd egy ideig a szükséges eljárások lefolytatása miatt. Eközben Sztefanisina a Facebook-oldalán megjegyezte, hogy a következő hónapokban „több időt fog szentelni a családjának”.
Hszi Csin-ping kínai elnök fokozná Oroszország támogatását, miután Donald Trump amerikai elnök másodlagos szankciókkal fenyegette meg Oroszország kereskedelmi partnereit, ha a Kreml 50 napon belül nem fejezi be az ukrajnai háborút – írja a The Moscow Times.
A kínai államfő Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott pekingi találkozóján hangsúlyozta, hogy mindkét országnak meg kell valósítania a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott legutóbbi tárgyalásain elért kulcsfontosságú megállapodásokat – közölte kedden a kínai állami média.
Hszi szorosabb együttműködést sürgetett a két ország között a multilaterális intézményekben, és felszólított a Globális Dél egyesítésére.
A hivatalos Hszinhua hírügynökség szerint a kínai elnök kijelentette, hogy Moszkvának és Pekingnek együtt kell működnie fejlődési és biztonsági érdekeik védelmében, valamint közösen kell előmozdítaniuk a nemzetközi rend reformját igazságosabb és méltányosabb irányba.
A nyilatkozat egy nappal azután hangzott el, hogy Trump figyelmeztette Moszkvát: ha 50 napon belül nem egyezik bele egy ukrajnai békemegállapodásba, súlyos vámokat vet ki Oroszországra és minden olyan országra, amely üzleti kapcsolatban áll vele – beleértve Kínát is.
Vang Ji kínai külügyminiszter a hónap elején közölte Kaja Kallasszal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, hogy Kína nem szeretné, ha Oroszország elveszítené a háborút, mivel Peking attól tart, ez Washington stratégiai fókuszát teljes mértékben Kína ellensúlyozására irányítaná.
Hszi májusi moszkvai látogatása során nyilvánosan támogatta Putyin Ukrajnával kapcsolatos álláspontját. A vezetők közös nyilatkozatban jelentették ki, hogy a konfliktus csak „az alapvető okok kezelésével” érhet véget – ami burkolt utalás a NATO terjeszkedésére és a nyugati befolyásra.
A két vezető azt is vállalta, hogy fokozzák az együttműködést az amerikai hegemónia határozott elutasítása érdekében, és egy új, multipoláris világrend építőiként mutatták be magukat.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozva, hogy csalódott Vlagyimir Putyinban, amiért többszöri próbálkozás ellenére sem tudott egyezségre jutni az orosz államfővel az ukrajnai tűzszünetről.
A kedden ismertetett húszperces telefonos interjúban Donald Trump elmondta, hivatalba lépése óta eddig négyszer gondolta úgy, sikerült megállapodást elérnie Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „aztán az ember azt látja, hogy (Putyin) lebombázott Kijevben egy idősotthont vagy valamit”. „Csalódtam benne, de ez nem jelenti azt, hogy befejeztem vele a kapcsolattartást” – mondta az amerikai elnök.
Arra a kérdésre, hogy bízik-e még az orosz elnökben, Donald Trump azt válaszolta, hogy szinte senkiben nem bízik.
Az amerikai elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott előző napi washingtoni megbeszélése után bejelentette, hogy az Egyesült Államok a NATO közvetítésével juttat Ukrajnába fegyvereket, amelyeket az atlanti szövetség tagjai kifizetnek Washingtonnak.
Donald Trump azt is közölte, hogy 100 százalékos „másodlagos vámokat” vezet be Oroszországgal szemben, ha 50 napon belül nem jön létre békemegállapodás. A keddi BBC-interjúban az amerikai elnök dicsérően szólt a NATO változó hozzáállásáról is a közös védelmi kiadások ügyében. Felidézte: a legutóbbi NATO-csúcson megállapodás született arról, hogy a tagországok 2035-ig hazai össztermékük (GDP) 5 százalékára növelik katonai ráfordításaikat. Donald Trump szerint ez évente több mint ezermilliárd dollárnyi védelmi kiadási többletet jelent majd.
Trump szerint eddig szinte csak Amerika fizetett „a számlákért”
Arra a kérdésre, hogy korábbi kijelentései szerint továbbra is elavult szerveződésnek tartja-e NATO-t, az amerikai elnök úgy fogalmazott: a NATO most már a szövetségről alkotott korábbi véleményéhez képest éppen ellenkező irányban halad, mivel a szövetségesek „végre fizetik a számlájukat, amelyet eddig szinte száz százalékban Amerika fizetett, és ez nagyon igazságtalan volt”.
Donald Trump elmondása szerint változatlanul elkötelezett a NATO kollektív védelmi alapelve mellett, egyebek mellett azért is, mert ennek révén „a kis országok is meg tudják védeni magukat a nagyokkal szemben”.
Nagy-Britanniához és a munkáspárti brit kormányhoz fűződő viszonyáról szólva az amerikai elnök azt mondta: kedveli Keir Starmer miniszterelnököt, „annak ellenére is”, hogy Starmer „liberális”. Donald Trump szeptember 17-én állami látogatásra – vagyis hivatalosan nem a brit kormány, hanem III. Károly király vendégeként – Nagy-Britanniába utazik. A látogatás időpontja azt valószínűsíti, hogy az amerikai elnök nem mond beszédet a brit parlamentben, mivel a brit politikai pártok hagyományosan szeptember második felében tartják éves kongresszusaikat, és ebben az időszakban az alsóház nem ülésezik. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha látogatása alkalmából rendkívüli ülésre hívnák össze a londoni parlamentet, Donald Trump nemmel válaszolt, megjegyezve: azt szeretné, ha a képviselők „lazítanának egy kicsit .”
Emmanuel Macron francia elnök, aki a múlt héten járt állami látogatáson Londonban, felszólalt az alsóház és a felső kamara, a Lordok Háza tagjai előtt, és Barack Obama volt amerikai elnök is beszédet mondott a brit parlamentben 2011-es állami látogatása idején. Donald Trump így is kivételes bánásmódban részesül brit részről, mivel első elnöki időszakában is járt állami látogatáson Londonban, és a brit diplomáciatörténetben még nem volt példa arra, hogy ugyanazt az amerikai elnököt kétszer is állami látogatásra invitálja a brit uralkodó.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter Nagy-Britannia, Németország és Franciaország külügyminisztereivel tárgyalt az ukrajnai háborúról – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az amerikai külügyminisztérium hivatalos honlapján közzétett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Rubio azt mondta a tárgyalópartnereinek, hogy Donald Trump amerikai elnök legfontosabb prioritása a helyzet diplomáciai úton történő rendezése. „Az orosz-ukrán háborúról szólva a külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Trump elnök prioritása továbbra is annak tárgyalások útján történő lezárása és rendezése” – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai külügyminiszter a három ország külügyminisztereivel a közel-keleti, és azon belül is az iráni helyzetről is tárgyalt. „Rubio Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel megvitatta a közel-keleti stabilitás megerősítésének, valamint Irán nukleáris fegyverek fejlesztésére és megszerzésére irányuló törekvéseinek megakadályozásával kapcsolatos kérdéseit” – tette hozzá a külügyminisztérium.
Oroszország készen áll arra, hogy akár azonnal folytassa az Ukrajnával való béketárgyalásokat, de látható, hogy „Kijev nem siet” – jelentette ki hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
„Világos, hogy Kijev nem siet. Még mindig az időpont megnevezésére várunk. Az orosz fél készen áll, hogy harmadik körben is folytassa a tárgyalásokat. Ennyit tudunk mondani erről a helyzetről”
– fogalmazott a sajtófőnök.
Az üzenet apropóját az adta, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentése adta. A Kreml most minden platformon próbál üzenni a diplomáciai folytatással kapcsolatosan, hogy elkerüljék az amerikai fegyvercsomag kihelyezését.
Donald Trump amerikai elnök július 10-én ígéretet tett arra, hogy a NATO-országok költségére több milliárd dollár értékben biztosít fegyvereket Ukrajnának – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár a Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte Trump azon követelésével kapcsolatban, hogy a NATO fizesse a fegyvereket, elmondta: „Szerintem ez igazságos.” Szerinte a szövetség fegyverek szállítását tervezi Kijevnek a „maximálisan hatékony” katonai segélycsomagok részeként. Azt is hozzátette, hogy a múlt héten Trump közölte vele, hogy be kíván avatkozni az ukrajnai helyzetbe.
„Múlt csütörtökön Trump elnök felhívott, és azt mondta: »Mark, nagyon szeretnénk növelni Ukrajna támogatását a fegyverszállítások kérdésében.« Ma reggel pedig a Fehér Házban voltam, és azt mondta, hogy a szankciók tekintetében nyilvánvalóan most kell megtennünk a következő lépést” – jegyezte meg a NATO-főtitkár.
Rutte bízik benne, hogy Trumpot irritálta az utolsó telefonhívása Vlagyimir Putyin orosz diktátorral. Egyúttal a világ Moszkvával kereskedő vezetőihez is fordult, sürgetve őket, hogy hívják fel Putyint, és szorgalmazzák a békemegállapodást, mielőtt a Trump által ígért másodlagos vámok hatályba lépnének.
