Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a Truth Social közösségi oldalán közzétett bejegyzésében kijelentette, hogy jelentősen megemeli az India ellen bevezetett vámokat az orosz kőolaj viszonteladása esetén.
„India nemcsak hatalmas mennyiségű orosz kőolajat vásárol, hanem a megvásárolt olaj jelentős részét a nyílt piacon értékesíti, nagy profitra szert téve. Nem érdekli, hogy Ukrajnában hány embert öl meg az orosz katonai gépezet. Ennek fényében jelentősen megemelem az India által az Egyesült Államoknak befizetésre kerülő vámokat” – mondta Trump, a részletek ismertetése nélkül.
Joe Biden, az Egyesült Államok korábbi elnöke arra figyelmeztetett, hogy az ország „sötét időkbe” lép a jelenlegi elnök, Donald Trump tettei és döntései miatt. Az USA volt elnöke ezt egy chicagói ügyvédi konferencián jelentette ne, amelynek videóját a CNN tette közzé.
„A bírák számítanak. A bírósági eljárások is számítanak. A törvény is számít, és az Alkotmány is számít. Sokat gondolok arra, hogy az amerikaiak kezdik felismerni azt a nyomást, amelyet ez fickó okozott, aki most az elnökünk, és ránk nehezedik… Készüljenek fel, uraim, ez csak a kezdet” – mondta Biden.
Elmondása szerint a végrehajtó hatalom „mindent megtesz az alkotmány lerombolására”.
„Sötét idők járnak, de mindannyian ugyanazért vagytok itt. Mert szó szerint a jövőnk forog kockán. Nyíltan kell harcolnunk a jövőért” – tette hozzá a volt amerikai elnök.
Stephen Miller, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke és Donald Trump elnök politikai tanácsadója vasárnap kijelentette: Trump minden lehetőséget nyitva tart annak érdekében, hogy békét teremtsen Ukrajnában – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
Az elnök közvetlen tanácsadója a Fox News televízió heti politikai elemzőműsorának adott interjúban kifejtette, hogy Donald Trump a diplomáciai, gazdasági és egyéb eszközöket is felhasználja annak érdekében, hogy elérje a békét Ukrajnában és lezárja a háborút.
Úgy vélte, hogy az Egyesült Államok által a közelmúltban megkötött kereskedelmi megállapodások – köztük az Európai Unióval, Japánnal és Dél-Koreával elért egyezség – az amerikai kormányzatot gazdasági erővel ruházzák fel, hogy Oroszországot és a háborút is kezelje.
Az amerikai kormány kezében lévő eszközök közül példaként kiemelte az Indiával szemben bevezetett vámot, amit részben az orosz-indiai kőolaj-kereskedelem indokol.
Trump elnök azt mondja, elfogadhatatlan az, hogy India finanszírozza ezt a háborút azzal, hogy olajat vásárol Oroszországtól
– fogalmazott Miller.
Az amerikai elnök a héten közölte, hogy augusztus 1-től 25 százalékos vámot vezet be a Indiából Egyesült Államokba érkező árucikkek után, valamint egy „büntetőtételt” is bejelentett amiatt, hogy India nagy mennyiségű energiahordozót és fegyvert vásárol Oroszországtól.
Kambodzsa az amerikai elnököt jelöli majd a Nobel-békedíjra, miután segített az országnak tűzszüneti megállapodást kötni a Thaifölddel való határkonfliktus lezárása érdekében.
Penhben újságíróknak nyilatkozva megköszönte Trumpnak a régió békéjéért tett erőfeszítéseit, és kijelentette, Nobel-békedíjra jelölik az amerikai elnököt.
Chanthol szerint az amerikai elnök megérdemli, hogy jelöljék a Nobel-békedíjra, a legmagasabb rangú nemzetközi díjra, amelyet egy személynek vagy szervezetnek adnak, aki a legtöbbet teszi a „nemzetek közötti közösség előmozdításáért”.
Elismerjük a béke érdekében tett nagyszerű erőfeszítéseit – mondta Chanthol. De nem ő az első, aki díjazná az amerikai elnököt.
Trump a múlt héten tűzszünetet sürgetett, amikor Kambodzsa és Thaiföld vezetőivel beszélt, és azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok nem tér vissza a kereskedelmi asztalhoz a délkelet-ázsiai országokkal, amíg a harcok meg nem szűnnek – emlékeztet a Fox News amerikai televíziós hálózat.
A Hamász reagált Donald Trump közel-keleti különmegbízottjának, Steve Witkoffnak a kijelentésére, amely szerint a szélsőséges iszlamista szervezet készen áll a fegyverletételre.
Nem hajlandó letenni a fegyvert a Hamász iszlamista terrorszervezet addig, amíg létre nem jön a „független, teljesen szuverén palesztin állam, amelynek Jeruzsálem a fővárosa” – közölte a szervezet a BBC beszámolója szerint.
A Hamász ezzel Steve Witkoffnak, Donald Trump amerikai elnök Közel-Keletért felelős különmegbízottjának a kijelentésére reagált, aki szerint hajlandóságot mutattak a fegyverletételre.
Izrael a konfliktus lezárásához nélkülözhetlennek tartja a Hamász lefegyverzését, és természetesen eszük ágában sincs átadni Jeruzsálemet a terrorszervezetnek. A múlt héten elakadtak a két fél közötti tárgyalások a tűzszünetről és a Hamász által fogvatartott izraeliek szabadon engedéséről.
Az elmúlt napokban az ENSZ és több arab ország kormánya is arra buzdította a Hamászt, hogy tegyék le a fegyvert és mondjanak le a gázai övezet feletti irányításról. Erre azt követően került sor, hogy több nyugati ország is jelezte: készen áll elismerni a palesztin államot. Így tett többek között Franciaország és Kanada is, valamint az Egyesült Királyság is közölte, hogy hajlandó lenne így tenni, ha Izrael nem teljesít bizonyos feltételeket. Izraelt eközben számos kritika érte a gázai övezetben kialakuló humanitárius válság miatt.
Donald Trump amerikai elnök első ciklusában látványos diplomáciát folytatott Kim Dzsongunnal, azonban most látszólag háttérbe szorította Észak‑Koreát, miközben a nyilvánosság előtt inkább Ukrajnával és a Közel‑Kelettel foglalkozik. A kulisszák mögött azonban a párbeszéd már újraindul. Phenjan erősebb alkupozícióban van, ám a szankciók enyhítése és az orosz pénzforrások bizonytalansága miatt Kim Dzsongun észak-koreai vezető sem engedheti meg magának, hogy elszalasszon egy esetleges üzletet, amely Trumpnak is gyors külpolitikai sikert hozhat – elemezte a helyzetet a Foreign Affairs.
Donald Trump kormánya számára jelenleg más prioritások a fontosak, de az elnök nem sokkal beiktatása után jelezte, hogy hamarosan felveszi a kapcsolatot Kim Dzsongunnal, akit okos fickónak nevezett. Márciusban Trump arról beszélt, hogy már kommunikálnak Észak‑Koreával, és arra utalt, hogy további lépések következnek.
Kudarcba fulladt a legutóbbi alku
A 2019‑es legutolsó találkozásukkor Trump és Kim üzletre készültek: Phenjan leszereli összes ismert nukleáris létesítményét, cserébe enyhülnek az országra kivetett nemzetközi szankciók. Végül összeomlott a tárgyalás, mert Washington olyan helyszínekre is bejárást akart, ahol Phenjan ezt nem tűrte volna el.
Akkor Kim Dzsongun sarokba szorított helyzetben volt: Kína és Oroszország is következetesen betartotta az új, keményebb ENSZ‑szankciókat, és az észak‑koreai gazdaság 2018‑ban 4,1 százalékkal zuhant. Mára viszont Észak-Korea helyzete hatalmasat javult: Kína 2019‑től kezdve lazított lazított a szankciók szigorú végrehajtásán.
Oroszország a 2022‑ben kiszélesedő ukrajnai háború miatt tüzérségi lőszerhiányba került, azóta Phenjan pedig óriási készletekkel és gyártókapacitással látja el Moszkvát. A két ország 2024‑ben formális katonai szövetségre is lépett.
Sikeres fegyverprogramjával Észak-Korea nagy számban állított elő olyan rakétákat, amellyel már az USA egész területét bármikor célba veheti.
A kérdés az, mi késztetné Kim Dzsongunt alkura, amikor látszólag minden körülmény neki kedvez. Phenjan számára még mindig nagy kárt okoznak a nemzetközi szankciók. Ha az ország lemondana a további nukleáris fegyverek előállításairól, az Washington számára még akkor is nyereség lehet, ha az eddig elkészült fegyvereket megtarthatná Észak-Korea.
A Foreign Affairs szerint Kim Dzsongun jól tudhatja, hogy a mostani pénzeső, melyet az Oroszországnak való segítségnyújtásért kap, hamar véget érhet, miután Moszkva lezárja háborúját.
A több milliárd dollárt kitevő bevételek azonban elapadhatnak, mivel Moszkva csak addig fizet, amíg érdekei megkívánják. Az észak‑koreai vezetés számára kockázatot jelentene, ha ezt követően ismét kizárólag Pekingre lenne utalva, a szankciók enyhítése viszont lehetővé tenné, hogy önállóbban mozogjon.
Trumpnak is megvannak az indítékai. Sem Ukrajnában, sem pedig a Közel‑Keleten nem körvonalazódik gyors külpolitikai siker, miközben egy megállapodás Észak-Koreával nemcsak az áhított Nobel-békedíjhoz jelentene jó hátszelet Trumpnak, de a republikánusok belföldi megítélésén is javítana. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az alku könnyen tető alá hozható. A korábbi megállapodás kudarca után a felek keményebben alkudoznának egymással, de mindkét fél elérhetne valamit, amire vágyik.
Az észak-koreai gazdaság lélegzetvételhez jutna, Trump pedig egy jelentős diplomáciai sikert tudna felmutatni.
Hogy Kim Dzsongun él‑e a második eséllyel, azon múlik, mennyire hiszi el: a mostani szerencseszéria – az orosz pénzeső és a kínai köldökzsinór – bármikor megszakadhat. Ha így látja, talán nem hagyja elszállni az alkalmat, amelyet az amerikai elnök kínál.
A pénteki kijelentése után – amely arról szólt, hogy nukleáris tengeralattjárók átcsoportosítását rendelte el Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök kijelentése miatt – Donald Trump újabb jelzést küldött Oroszországnak. Az amerikai elnök közölte: ha szükséges, készen áll megvívni egy nukleáris háborút Oroszországgal.
Mint írtuk, az amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy két nukleáris tengeralattjárót küldött „a megfelelő régiókba”, válaszul Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök és orosz biztonsági tanácsi alelnök provokatív kijelentéseire.
Trump a Truth Social platformon közölte döntését, figyelmeztetve: „A szavaknak következményei lehetnek”, és reméli, hogy ezúttal nem így lesz. A tengeralattjárók pontos típusát – hogy nukleáris meghajtásúak vagy nukleáris fegyverekkel felszereltek-e – és helyüket nem részletezte, de a Newsmaxnak adott interjúban később megerősítette: „Közelebb vannak Oroszországhoz”. Az amerikai lépésre reagálva egy magas rangú orosz törvényhozó kijelentette: nem látnak szükségesnek ellenlépést, mert Oroszország tengeralattjáró-flottája erősebb és már pozícióban van.
Az amerikai elnök magyar idő szerint az éjjeli órákban a Fehér Ház épülete előtt is nyilatkozott röviden újságíróknak. A Sky News videója szerint Donald Trump akkor azt mondta: az Egyesült Államok „teljes mértékben felkészült” egy nukleáris konfliktusra.
Az amerikai elnök ismét megerősítette, hogy Dmitrij Medvegyev nyilatkozata miatt adott parancsot az amerikai nukleáris tengeralattjárók átcsoportosítására, mivel az amerikai állampolgárokkal szembeni közvetlen fenyegetésnek tartja Medvegyev mondatait.
„Meg kellett tennünk. Csak óvatosnak kell lennünk. Megfogalmaztak egy fenyegetést, és mi ezt nem tartottuk helyénvalónak. Ezért nagyon óvatosnak kell lennem. Ezt a népünk biztonsága érdekében teszem” – mondta Trump, miközben hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak készen kell állnia polgárai védelmére akkor, amikor a nukleáris fegyverek bevetésének fenyegetése merül fel.
Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak készen kell állnia polgárai védelmére, ha nukleáris fegyverek bevetésének fenyegetése merül fel.
„A volt orosz elnök fenyegetést fogalmazott meg. Mi pedig meg fogjuk védeni a népünket” – szögezte le az Egyesült Államok elnöke.
Az amerikai-orosz viszony az ukrajnai háború miatt kezdett el ismét elmérgesedni az utóbbi hetekben. Donald Trump eredetileg a nyár végéig adott ultimátumot az oroszoknak a háború befejezésére, de a múlt héten közölte, hogy módosít a terven, és napokon belül lépéseket vár tőlük.
Donald Trump két nukleáris tengeralattjárót irányított Oroszország közelébe, válaszul a Moszkvával folytatott egyre élesebb szópárbajra. Egy magas rangú orosz törvényhozó szerint azonban a lépés nem indokol választ, mivel Oroszország tengeralattjáró-flottája erősebb és már pozícióban van – írja a The Eurasian Times.
Donald Trump amerikai elnök augusztus elsején bejelentette, hogy két nukleáris tengeralattjárót küldött „a megfelelő régiókba”, válaszul Dmitrij Medvegyev orosz biztonsági tanácsi alelnök provokatív kijelentéseire. A volt amerikai elnök a Truth Social platformon közölte döntését, figyelmeztetve: „a szavaknak következményei lehetnek”, és reméli, hogy ezúttal nem így lesz. A tengeralattjárók pontos típusát – hogy nukleáris meghajtásúak vagy nukleáris fegyverekkel felszereltek-e – és helyüket nem részletezte, de a Newsmaxnak adott interjúban megerősítette: „közelebb vannak Oroszországhoz”.
Trump lépése válaszként érkezett egy sor online szócsatára Medvegyevvel, aki Telegramon tett utalást az úgynevezett „Dead Hand” rendszerre – egy hidegháborús, automatikus nukleáris válaszmechanizmusra.
Az amerikai elnök ezt követően „kudarcot vallott volt elnöknek” nevezte Medvegyevet, figyelmeztetve, hogy „nagyon veszélyes területre téved”.
Az orosz reakció sem váratott magára. Viktor Vodolackij, az orosz Állami Duma egyik magas rangú tagja kijelentette: „A világ óceánjain tartózkodó orosz nukleáris tengeralattjárók száma jelentősen meghaladja az amerikaiakét, és azok a térségek, ahová Trump elnök elrendelte az amerikai tengeralattjárók áthelyezését, már régóta az orosz ellenőrzés alatt állnak.” Hozzátette, hogy Moszkvának nem szükséges válaszolnia Trump kijelentésére.
A rakétákat még az év vége előtt Belorussziában kívánják telepíteni. Putyin elmondta, hogy az orosz és belorusz szakemberek már kiválasztották a rakéták jövőbeli állomáshelyeit, és a munkálatok folyamatban vannak.
A katonai szembenállás mellett a humanitárius válság is fokozódik. Az ukrán főváros, Kijev gyásznapot tartott pénteken annak a 31 embernek az emlékére, akik egy csütörtöki orosz rakétatámadás során vesztették életüket – köztük öt gyermek. Az AFP elemzése szerint Oroszország júliusban rekordmennyiségű drónt vetett be Ukrajna ellen, miközben Moszkva katonai offenzívája továbbra is teljes erővel zajlik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét tárgyalásra szólította fel Putyint, hangsúlyozva: „Az Egyesült Államok már javasolta, Ukrajna támogatja, csak Oroszország készsége hiányzik.” Putyin azonban továbbra is elutasítja a tűzszünetet, és változatlanul kitart azon követelései mellett, hogy Ukrajna mondjon le területekről és NATO-csatlakozási terveiről.
Az Egyesült Államok és Oroszország a világ nukleáris fegyverarzenáljának túlnyomó részét birtokolja, és Washington folyamatosan járőröztet nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárókat, a szárazföldi és légi indítású rendszerek mellett, a nukleáris triád részeként.
Az amerikai atomtengeralattjárók már közelebb vannak Oroszországhoz, ez válasz Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnökének nukleáris fenyegetésére – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál Donald Trump amerikai elnök Newsmax tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump elmondt, hogy Medvegyev „nagyon rossz dolgokat” mondott, amikor a nukleáris fegyverekről beszélt. „És amikor megemlíti a „nukleáris” szót, tudják, kigyullad a szemem, és azt mondom: „Jobb, ha óvatosak vagyunk”, mert ez a végső fenyegetés” – hangsúlyozta az amerikai elnök.
Az amerikai vezető hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak mindig készenlétben kell állnia, ezért küldött két atomtengeralattjárót a térségbe. „Csak azt akarom biztosítani, hogy a szavak csak szavak maradjanak, semmi több” – hangsúlyozta Donald Trump.
Amikor az amerikai elnököt megkérdezték, hogy a tengeralattjárók közelebb vannak-e Oroszországhoz, azt válaszolta: „Közelebb vannak Oroszországhoz. Igen, közelebb vannak Oroszországhoz.”
Donald Trump amerikai elnök korábban azt tanácsolta Medvegyevnek, hogy „vigyázzon a szavaira”, miután azt írta, hogy az Ukrajnával kötendő békemegállapodás határidejének kitűzése „közelebb viszi az Egyesült Államokat az Oroszország ellenit háborúhoz”.