Donald Trump amerikai elnök felvetette, hogy Vlagyimir Putyin orosz diktátor húzhatja az időt az Ukrajnával kötendő tűzszüneti megállapodásban, a Fehér Ház gazdája ugyanakkor úgy véli, hogy a Kreml végső soron véget akar vetni a háborúnak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli-amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a Newsmax amerikai kábeltelevízió riporterének kérdésére válaszolva, hogy szerinte Moszkva késlelteti-e a tűzszüneti megállapodást, Trump elismerte egy ilyen forgatókönyv lehetőségét. Az amerikai elnök szerint „Oroszország véget akar vetni” az Ukrajna elleni nagyszabású katonai agressziónak. „De lehet, hogy húzza az időt” – ismerte el Trump, hozzátéve, hogy korábbi ügyletei során is ugyanezt a taktikát alkalmazta, hogy időt nyerjen.
„Évek óta ezt csinálom… Tudják, nem akarok szerződést kötni, inkább a játékban akarok maradni, de lehet, hogy egyáltalán nem akarom, vagyok nem benne biztos” – magyarázta az amerikai elnök. Ugyanakkor ismét hangot adott annak a véleményének, hogy Ukrajna és Oroszország azt akarja, hogy a háború véget érjen. „De nem, azt hiszem, Oroszország azt szeretné, ha ez véget érne, és szerintem Zelenszkij szeretné, ha ez most véget érne” – mondta.
Donald Trump megismételte a mindkét fél által elszenvedett veszteségekre vonatkozó becslését is, és átlagosan heti 2500 katonát említett, de hangsúlyozta, hogy „csak azt akarja, hogy ez megálljon”.
Donald Trump amerikai elnök elismerte, hogy a Kreml befolyást gyakorol adminisztrációja és csapata egyes képviselőire, ami szerinte az amerikai tisztviselők azon szándékával magyarázható, hogy véget vessenek az orosz–ukrán háborúnak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az amerikai elnöknek a kabinetjével folytatott megbeszélése után tett nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump válaszolt a média képviselőinek arra a megkeresésére, hogy kommentálják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentéseit a Time magazinnak adott interjújában, ahol azt állította, hogy Oroszországnak sikerült információkkal befolyásolnia a Fehér Ház csapatában egyes személyeket. Az amerikai elnök ezt nem tagadta, sőt megjegyezte, hogy ez megtörténhetett, és az az Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésére irányuló erőfeszítésekkel hozható összefüggésbe.
„Nos, valószínűleg befolyásolták őket ennek a kérdésnek a rendezésében, mert Ukrajna azt akarja, hogy rendezzék, szerintem nekik is rendezniük kellene, Oroszország is azt akarja, hogy rendezzék” – mondta Trump. Megismételte azt az elképzelést, hogy ha az Ovális Irodában ült volna, „soha nem történt volna meg az oroszok nagyszabású inváziója Ukrajna ellen”.
Az amerikai elnök azt is hozzátette, hogy nagyra értékeli Marco Rubio külügyminiszter, az orosz hatóságokkal tárgyaló Steve Witkoff közel-keleti különmegbízott és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó munkáját. „Marco nagyszerű munkát végez, Steve Witkoff pedig hihetetlen… Michael Waltz… Nagyszerű embereink csapata dolgozik ezen a témán. És a munkanapjuk jelentős részét azzal töltik, hogy megoldjanak valamit, ami valóban hatással van ránk anyagilag, mert annyi pénzt adtunk oda” – emlékeztetett Donald Trump.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az amerikai–indiai kereskedelmi kapcsolatok problémája az amerikai árukra kivetett magas indiai vámok, és szándéka, hogy ezeket kiegyenlítse amerikai vámtarifák bevezetésével.
Nagyon jó kapcsolataim vannak Indiával, de az egyetlen probléma, amivel szembesülök, az, hogy India az egyik legmagasabb vámokkal rendelkező ország a világon
– mondta Trump a Breitbart News-nak adott interjúban.
Amikor megkérdezték az India–Közel-Kelet– Európa gazdasági korridorról szóló megállapodásról, Trump azt mondta, hogy „ez egy nagyszerű országokból álló csoport, amely szembeszáll más országokkal, amelyek ártani ártani nekünk a kereskedelemben”.
Steve Witkoff, az Egyesült Államok elnökének különleges küldötte úgy véli, hogy az orosz–ukrán háború rendezésében kulcsfontosságú tényező a megszállt területek státusza.
Witkoff, aki az oroszok által megszállt területekről beszélt, kijelentette, hogy „a legnagyobb probléma a konfliktusban az úgynevezett négy régió”. Szerinte ezek a következők: „Donbász, Krím, Luhanszk és még két másik terület”.
A márciusi állapot szerint az orosz megszállás alatt állnak a donbászi, luhanszki, zaporizzsjai, herszoni, harkivi és mikolajivi területek, valamint a Krím.
Oroszul beszélnek. Népszavazásokat tartottak, ahol a többség azt jelezte, hogy orosz kormányzás alatt szeretnének élni
– vélekedett.
Ezért szerinte „ez a kulcskérdés a konfliktusban”.
Carlson közbeszólt és tisztázta: „És Oroszország ellenőrzi őket. Valójában, néhány ilyen terület most már orosz szemszögből Oroszország része.”
Az oroszok de facto ellenőrzik ezeket a területeket. A kérdés az, hogy elismeri-e a világ, hogy ezek orosz területek? Véget ér-e ez? Túlélheti-e Zelenszkij politikailag, ha elismeri ezt? Ez a központi kérdés a konfliktusban. Abszolút biztos
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a beszélgetés során, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott, felajánlotta Ukrajnának, hogy adja át az Egyesült Államoknak a ukrán erőműveket, hogy jobban meg lehessen védeni őket.
Erről egy közös nyilatkozatban számoltak be, amelyet az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója és külügyminisztere adott ki.
„ Donald Trump elnök és Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij fantasztikus telefonos beszélgetést folytattak” – olvasta fel a nyilatkozat kezdetét a Fehér Ház szóvivője.
A vezetők egyetértettek abban, hogy Ukrajna és Amerika továbbra is együtt dolgozik majd, hogy valóban véget vessenek a háborúnak
– mondta Levitt.
A beszélgetés eredményeként technikai csoportok találkozóit tűzték ki.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, a beszélgetés során, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott, felajánlotta Ukrajnának, hogy adja át az Egyesült Államoknak a ukrán erőműveket, hogy jobban meg lehessen védeni őket.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1742806260
[modified] => 1742773952
)
[title] => Trump javasolta, hogy adják át az Egyesült Államoknak Ukrajna erőműveit
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=145571&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 145571
[uk] => 145166
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 145532
[image] => Array
(
[id] => 145532
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[original_lng] => 22599
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/03/trump-23.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1742766757:5
[_thumbnail_id] => 145532
[_edit_last] => 5
[views_count] => 620
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4638
[1] => 783
[2] => 63
[3] => 404
[4] => 122
)
[tags_name] => Array
(
[0] => atomerőmű
[1] => Donald Trump
[2] => Ukrajna
[3] => USA
[4] => Volodimir Zelenszkij
)
)
[5] => Array
(
[id] => 145545
[content] =>
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy jól ismeri Vlagyimir Putyin orosz diktátort, és hogy Putyint csak egy ember, mégpedig ő, tudja megállítani a világon – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál Trump Clay Travisnek, az Outkick internetes sportoldal alapítójának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump arról biztosított, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújának megfékezésére tett erőfeszítések „valamelyest ellenőrzés alatt állnak”. „Azt hiszem, ez bizonyos mértékig ellenőrzés alatt áll. Jó kapcsolatom van Putyin elnökkel, és tulajdonképpen jó a kapcsolatom Zelenszkij elnökkel is. Nagyszerű lenne, ha meg tudnánk állítani ezt” – mondta.
Mint az amerikai elnök kiemelte, „nagyon jól ismeri” Putyint. Ugyanakkor megismételte azt a tézist, hogy első elnöksége idején Putyin „semmibe nem avatkozott be”. „Szerintem nincs senki a világon, aki megállíthatná (Putyint), csak én, és azt hiszem, én meg tudom őt állítani” – hangsúlyozta.
Az amerikai vezető elmondása szerint „nagyon racionális megbeszéléseket folytat” Putyinnal. „Nagyon racionális megbeszéléseket folytattunk, és csak azt akarom, hogy ne öljenek meg embereket. Hetente 2500 fiatalt veszítenek az oroszok és ukránok” – tette hozzá Donald Trump.
A Fehér Ház április 20-ig, a húsvéti ünnepekig tűzszüneti megállapodást kíván elérni Oroszország és Ukrajna között, az Egyesült Államok azonban elismeri, hogy a határidő eltolódhat – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Bloombergre hivatkozva.
A jelentés szerint az Egyesült Államok továbbra is reméli, hogy heteken belül széles körű tűzszünetet lehet elérni Oroszország Ukrajna elleni háborújában. Az amerikai hírszolgálat forrásai megjegyezték, hogy a Fehér Ház arra törekszik, hogy április 20-ig – amelyre idén a húsvét esik – tűzszüneti megállapodást kössön. A Donald Trump-kormány ugyanakkor elismeri, hogy a felek eltérő álláspontja miatt a határidő kitolódhat.
Trump március 21-én kijelentette, hogy „a teljes tűzszünet hamarosan megvalósul”. Európai tisztviselők attól tartanak, hogy Trump a háború gyors megoldására irányuló vágya arra készteti, hogy feláldozza Ukrajna érdekeit, és olyan feltételeket fogadjon el, amelyek sebezhetővé teszik az országot a jövőbeni orosz támadásokkal szemben. Az európai tisztviselők szkeptikusak azt illetően is, hogy Trump növelni fogja a nyomást Moszkvára, ha az ellenáll a békemegállapodás megkötésének.
Donald Trump elnök péntek késő délutáni feljegyzésében visszavonta Joe Biden, Kamala Harris, valamint számos vezető demokrata és politikai ellenség biztonsági engedélyét, írja a Politico.
„Úgy határoztam, hogy már nem nemzeti érdek, hogy a következő személyek minősített információkhoz férhessenek hozzá”– írta Trump.
A 15 fős, választási ellenfeleit és a Biden-korszak tisztviselőit tartalmazó listán többek között Hillary Clinton, Antony Blinken volt külügyminiszter, Liz Cheney volt wyomingi képviselő, Adam Kinzinger volt illinois-i képviselő szerepel, plusz Letitia James New York-i főügyész is, aki csalás miatt vádat emelt Trump ellen.
Trump már februárban bejelentette szándékát, hogy visszavonja Biden biztonsági engedélyét. Elemzők szerint ez válasz lehet arra a korábbi lépésre, amikor Biden 2021-ben megtiltotta Trumpnak, hogy titkos dokumentumokhoz férhessen hozzá, azzal érvelve, hogy „szabálytalan viselkedése” miatt nem lehet megbízni benne.
A korábbi gyakorlat szerint a volt elnököket tájékoztatták bizonyos ügyekről, és udvariasságból hozzáférést engedtek érzékeny információkhoz.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke március 20-án, csütörtökön aláírta az amerikai oktatási igazgatóság felszámolásának megkezdéséről szóló rendeletet, teljesítve a kormányhivatal felszámolására vonatkozó régóta tett ígéreteit. Trump ellenségesnek nevezte az ügynökséget az amerikai érdekekkel szemben, jelentette be a Fehér Házban tartott tájékoztatón.
Az amerikai elnök megjegyezte, hogy „ma egy nagyon történelmi lépést teszünk, amelyre 45 éve készültek”. Azt is megígérte, hogy aláír egy végrehajtási utasítást, amely „egyszer s mindenkorra” megkezdi az oktatási igazgatóság felszámolását.
Trump azért tette meg ezt a lépést, hogy beváltsa régóta tett ígéreteit ennek a kormányzati intézménynek a felszámolására, amely szerinte a „baloldali” ideológia terjedését segíti elő.
Mint megjegyezték, az amerikai vezető rendeletének célja a minisztérium jogkörének „jelentős minimalizálása”.
„Az oktatási igazgatóság itt, Washingtonban nagyrészt radikális baloldali marxista bürokratákból áll, akik minden tekintetben ellenségesek a nyugati civilizációval, ellenségesek az amerikai érdekekkel, és ellenségesek az alapító dokumentumainkkal és kultúránkkal szemben. A pozíciójukat és befolyásukat arra használják fel, hogy megpróbálják erőltetni a terveiket”, jelentette ki Trump.
Mint ismeretes, az amerikai védelmi minisztérium 50-60 ezer polgári állás megszüntetését tervezi. Ugyanakkor kevesebb mint 21 ezer alkalmazott távozik a következő hónapokban az önkéntes felmondási programmal élve.
Emlékeztetőül: a közelmúltban arról számoltak be, hogy Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériuma 80 ezer alkalmazottjának többsége önkéntes felmondást ajánlott fel 25 ezer dollárig terjedő egyszeri kifizetés ellenében.
Februárban pedig Donald Trump adminisztrációjának tisztviselői elbocsátották az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának kezeléséért felelős Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal (NNSA) több mint 300 alkalmazottját.
Az Egyesült Államok képviselői ukrán területek elosztásáról egyeztetnek a háttérben az oroszokkal és az ukránokkal is.
Donald Trump amerikai elnök szerint folyamatosan zajlanak az egyeztetések az oroszokkal és az ukránokkal is, most a legnagyobb problémák kerültek terítékre: hova kerüljenek ukrán területek, és milyen részleteket kell tisztázni a Kijev és Moszkva közötti teljes tűzszünet eléréséhez?
„Jelenleg folynak a tárgyalások a megállapodásról, a területek felosztásáról” – mondta az amerikai vezető a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón.
Oroszország szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok hivatalosan is fogadja el a területszerzéseit, hogy megkapja azokat a megyéket, amelyeket „magához csatolt” 2022-ben. Ezzel összefüggésben az egyik legfontosabb kérdés az, hogy pontosan hol húzzák meg a tűzszüneti vonalakat.