Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Ukrajna elnökének nem kellett volna megengednie a háborút, részben Volodimir Zelenszkijt téve felelőssé az orosz invázió megindításáért – számolt be az rbc.ua hírportál Trump Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök kijelentette: „Meg kellett volna akadályoznia ezt a háborút.” Ugyanakkor azt is mondta, hogy Zelenszkij „nem angyal”. De nem részletezte, hogy szerinte az ukrán elnök mely lépései voltak rosszak. Úgy vélte, egy megállapodás megkötésével elkerülhető lett volna Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen.
„Sokkal nagyobb entitás ellen harcol, sokkal nagyobb, sokkal erősebb ellen. Ezt nem kellett volna megtennie, mert alkut köthetett volna, és Zelenszkij úgy döntött, hogy harcolni akar” – mondta Donald Trump. Egyúttal összehasonlította a két országban lévő harckocsik számát is, hangsúlyozva, hogy Oroszországnak több van belőlük.
Mint az NBC News amerikai tévécsatorna megjegyezte, a Fehér Ház szóvivője nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump véleménye szerint hogyan kellett volna Ukrajnának cselekednie, amikor Oroszország 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte, kiemelve a közösség megmaradását és Magyarország folyamatos támogatását. A beszélgetés során szóba került a két ország közötti viszony, a háború kimenetele, valamint a jövőbeli lehetőségek és kihívások is.
– Nemsokára elérkezünk az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulójához.
– Sajnos igen, de tudjuk azt, hogy ez a háború 10 évvel ezelőtt kezdődött, akkor is sokan haltak meg a fegyveres konfliktusban, köztük számos kárpátaljai magyar is. 3 éve a nyílt orosz támadással a konfliktus eszkalálódott. Szörnyű időket élünk továbbra is, és a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is kritikus maradt, hiszen a háborúnak nincs vége, sőt egyre inkább eszkalálódik, egyre több az áldozatok száma. Az országban nem csökkent a feszültség sem: a légiriadók, a hadkiegészítő parancsnokság „tevékenysége”, a határzár a férfiak számára, a szociális helyzet folyamatos rosszabbodása, az áramkimaradások mind-mind rendkívül módon sújtják a kárpátaljai magyarságot éppúgy, mint az ország valamennyi polgárát; annyi eltéréssel, hogy Kárpátalját továbbra is elkerülik a rakétatámadások. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság közössége megmaradt és nem tört meg. Ezt mutatja az is, hogy valamennyi magyar iskolában továbbra is folyik az oktatás, működik a főiskola, működnek a sajtótermékek, az egyházak és a karitatív szervek is teszik a dolgukat. Továbbá a különböző szintű képviselők, polgármesterek is elvégzik a feladataikat, tehát a kárpátaljai magyarság egy olyan közösség, amely él és élni is akar.
– Donald Trump beiktatása után létrejöhet-e a béke, vagy legalább közelebb hozhatja a tűzszünetet?
– Közelebb hozhatja a békét, ami egy rendkívül fontos esemény a világpolitikában. 2024-ben a világ lakosságának a fele választott. A legfontosabb választás az Egyesült Államokban zajlott, mely választás egyik lényeges kérdése a háború és a béke volt, és ebben Trump egyértelműen a béke mellett tette le a voksát. A leendő amerikai elnök elmondta azt, hogy ő békét akar, illetve azt is kijelentette, hogy olyan elnök szeretne lenni, akinek elnöksége alatt béke van, és nem indulnak újabb háborúk. Azt is elmondta, hogy 24 óra alatt békét teremt, ami mindenképpen nagy pozitívum, hiszen a világ legerősebb hatalmának a vezetője kijelentette, hogy a béke érdekében fog dolgozni.
Azonban tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű, hisz a háború oldalán még nagyon sokan állnak a világon, és furcsa módon a legtöbben pont Európában. Donald Trump kormányának nem lesz könnyű dolga, de a lépéseket szerintem a béke irányába fogja mozgatni. Eddig a „béke táborát” csak a római pápa és Orbán Viktor magyar miniszterelnök képviselték. Természetesen voltak még olyan béketeremtő kezdeményezések, amelyekben közreműködött Kína, India, vagy Brazília is próbálkozott a béke megteremtésén, de mindenképpen döntő tényező, hogy az amerikai elnök a béke pártján áll és fel is fog lépni mellette. Ennek köszönhetően a békére való lehetőség, a remény mindenképp erősödött az elmúlt időszakban.
– Magyarország és Ukrajna között nem a legkiegyensúlyozottabb a viszony. Milyen változás következhet be a két ország kapcsolatában a jövőben?
– A kérdés bonyolult. Azt hiszem, hogy Ukrajnában Petro Porosenko vezetése alatt rendkívül intenzív magyarellenes kampány folyt, amely Magyarország, a magyar kormányzás és a kárpátaljai magyarság ellen is irányult. Ez a nem túl baráti viszony az utóbbi időben néha enyhült, azonban az alapvető dolgok nem változtak, mert az ukrán propaganda továbbra is működik. Bármi történik Magyarországon, azt félremagyarázzák, megpróbálják kihasználni, és durva bírálatokká változtatják azokat. Ami pozitívum történik, azt pedig elhallgatják. Elhallgatták a humanitárius segélyprogramot, elhallgatták azt, hogy Magyarország adja Ukrajna számára a legnagyobb mennyiségű áramot, gázt és még rengeteg mindent. Ezekről természetesen nincs szó, de bármi történik, a legapróbb dolog, azt az ukrán sajtó felfújja, és így próbálja manipulálni a közvéleményt. Másrészt pedig a jelenlegi ukrán és a magyar kormányzat között a háború megítélésében nagyon nagy különbségek vannak. Magyarország szerint azonnali békére lenne szükség, vagy legalábbis fegyverszünetre. Ukrajnának ez az érdeke, mert már akkora méreteket öltött a pusztítás, legyen szó emberéletekről vagy a tönkretett infrastruktúráról. Ezt a jelenlegi Zelenszkij-kormányzat nem ismeri el, valamint ők a háború folytatását hangsúlyozzák. Ez egy alapvető ellentét Ukrajna és Magyarország között, amit az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök találkozója sem tudott megoldani. A két ország közötti felhős viszony ellenére Magyarország megszavazta Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését, valamint az oroszellenes szankciókat is. Mindezek ellenére a két ország közötti helyzet nem sokat javult, de reményteli lehet, hogy az ukrán közvélemény változni látszik, hiszen látjuk azt, hogy egyre többen támogatják a mihamarabbi békekötést.
– Milyen tényezők befolyásolhatják a kárpátaljai magyarság fennmaradását, különösen a háborús helyzetben?
– A kárpátaljai magyarság helyzetét nem lehet elvonatkoztatni az ukrajnai helyzettől. Ha megfigyeljük a lakosság számának a csökkenését, akkor a kárpátaljai magyarság esetében nem látunk más folyamatokat, mint Ukrajna esetében. Tehát amikor azt mondjuk, hogy Ukrajna lakossága is közel a felére csökkent az elmúlt időszakban, akkor hasonló dolgok mehettek végbe a kárpátaljai magyarság vonatkozásában is. Igaz, kissé más helyzetben van a kárpátaljai magyarság, mert az ország nyugati határ melletti sávjában él, illetve van anyaországa, amelyek miatt kicsit más körülmények adottak számunkra. Véleményem szerint ugyanazok a folyamatok fognak folytatódni, mint egész Ukrajna vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy minél tovább tart a háború, a kárpátaljai magyarság helyzete annál kevésbé lesz könnyű. Természetesen az sem mindegy, hogy hogyan fog véget érni ez a háború, továbbá a békekötést követően milyen folyamatok indulnak el az ország területén. Nagy a pusztítás, nem lesz könnyű talpra állni. Amennyiben a következő évben befejeződik a háború, akkor a megmaradásunk esélyei növekednek, azonban minél tovább tart, annál rosszabb lesz az egész ország és benne minden állampolgár helyzete is.
– Hogyan befolyásolhatja a kárpátaljai jövőt a jelenleg megyénkben menedéket kereső több mint 100 ezer menekült?
– A háborús időszakok mindig is változást hoztak Kárpátalja lakosságának összetételében. Csehszlovákia idején 40–50 ezer cseh, a Szovjetunió alatt pedig 45 ezer orosz költözött a térségbe, főként a városokba. Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó szerint jelenleg a háború miatt Kárpátaljáról körülbelül 300 ezer ember távozott, míg ugyanennyien érkeztek, de ez a szám változó. A jövőt leginkább a háború befejezése és annak módja határozza meg. A béke után várhatóan sok ideiglenesen áttelepült ember visszatérhet szülőföldjére, de az is kérdéses, hogy a távozott kárpátaljaiak közül hányan jönnek vissza.
– Milyen mértékben támogathatja a magyar kormány Kárpátalját, figyelembe véve, hogy nemcsak politikailag, hanem a sikeres nemzetpolitikának köszönhetően folyamatosan érkeznek különböző szociális és egyéb támogatások is a térségbe?
– Ukrajna gazdaságának helyreállítása nem lesz egyszerű, mivel a költségvetésének felét a Nyugat biztosítja, és a béke után is szüksége lesz külső támogatásra. Az EU-nak, Európának és a nagyhatalmaknak kellene finanszírozniuk a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztést, mivel a háború óriási károkat okozott. A kárpátaljai magyarság számára Magyarország 2014 óta folyamatos támogatást nyújt, és ez a rendszer továbbra is működik. Orbán Viktor és más magyar politikai vezetők is megerősítették, hogy a kárpátaljai magyarság támogatása folytatódni fog.
– Mik a KMKSZ tervei a jövőben?
– Folytatni szeretnénk a munkát. Háborús környezetben a legfontosabb feladat a túlélés, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sikeresen működik, és a nehézségek ellenére el tudja végezni a kárpátaljai magyarság megbízásait. Képviseljük közösségünket a megyében, önkormányzatokban és nemzetközi szinten is. Működtetjük azokat az alapítványokat, amelyek eljuttatják az anyaországi támogatásokat a kárpátaljai magyarsághoz. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány több tízezer embernek nyújtott segítséget, az Egán Ede-alapítvány pedig támogatást biztosított a gazdálkodók számára. Jogsegélyszolgálatot működtetünk, és segítettük a súlyos betegeket is. Ez az év is megmutatta, hogy a KMKSZ egy aktív és működőképes szervezet, amely képes ellátni feladatait.
– Mit üzen a kárpátaljai magyarságnak?
– Reménykedjünk, és tegyünk meg a családjaink, kisebb közösségeink és a kárpátaljai magyarság érdekében mindent, amit lehet és amit kell.
Mihajlo Podoljak a Telexnek adott interjút, amelyben a magyar–ukrán kapcsolatokról, Orbán Viktorról, Donald Trumpról és arról is beszélt, lát-e esélyt egy atomháborúra.
„Ami zajlik, azt szerintem már nevezhetjük globális háborúnak” – fogalmazott az interjúban Podoljak.
Hozzátette:
„Oroszország oldalán is van egy egész sor ország és Ukrajna mellett is van egy koalíció, amely megfelelő forrásokat biztosít a küzdelemhez.
Ennek a háborúnak a tétje valóban az, hogy vagy visszatérünk a nemzetközi jog talajára, amelyben a világ stabilabb, még akkor is ha néhol lehetnek lokális konfliktusok, vagy felszámoljuk a megszokott életünket meghatározó szabályokat, és tudomásul vesszük, hogy az erőszak lesz a meghatározó a világban”.
Zeleszkij tanácsadója szerint Oroszország még mindig nem kapott elég erős választ. „Azt látja, hogy a világ még mindig hezitál, vajon át lehet-e terelni a háborút orosz területre, szabad-e mélységében támadni ott a katonai létesítményeket, ahol tárolják vagy indítják a rakétákat és a drónokat Ukrajna felé.
Mit lát Oroszország? Hogy Európában helyenként még mindig kétkednek Ukrajna olyan léptékű felfegyverzésében, amellyel egyenrangú félként reagálhatna Oroszország támadására és ne szenvedne a szükséges eszközök hiányától.”
Donald Trump megválasztásával kapcsolatban Podoljak azt mondta, szerinte most az a kérdés, hogy Trump hajlandó-e a politikai vezető fogalmát újra valódi tartalommal megtölteni. Az ukrán elnök tanácsadója azt mondta, hogy „a politikai vezető pragmatikus, mérlegeli minden lehetséges forgatókönyv pozitív és negatív következményeit, és azt beárazza”. Úgy fogalmazott: számára egyértelmű, hogy mit jelent a gyakorlatiasság az Egyesült Államok szempontjából.
„Hiszen Trump a totális politikai, gazdasági dominanciához való visszatérést hirdeti. Ehhez politikailag Oroszország reputációjának lenullázására van szükség. Mi kell ehhez? Amiről eddig beszéltem, Oroszország katonai veresége. Ezzel Trump mellesleg az amerikai fegyvergyártás dominanciáját a maximumra növelheti a globális piacon” – jegyezte meg, Podoljak, aki arról is beszélt, hogy a demokrata elnök leköszönéséig maximális támogatást várnak elsősorban az Egyesült Államoktól.
Az interjúban a magyar miniszterelnök is szóba került.
„Én abszolút megértem Orbán Viktort. Ő azt szeretné, ha a világ a nemzetközi kapcsolatok folyamatos radikalizálódása, eszkalációja helyett a párbeszéd felé terelődne vissza.
Ez teljesen érthető, mert a párbeszéddel alakított nemzetközi rendben több lehetőség van az érdekek érvényesítésére, szövetségek kötésére. Sokan pont így gondolják, nagyon is racionális alapokból kiindulva. Csakhogy racionális alapokról Ukrajnát ugyan meg lehet fejteni, de Oroszországot nem.
Akik racionálisnak hiszik, azok nem ismerik Oroszországot. Tévednek, ha azt gondolják, hogy lehet vele tárgyalni, mert kész tiszteletben tartani a törvényeket és a megállapodásokat” – fogalmazott Podoljak, aki azt is elmondta, hogy Ukrajna nem tartja oroszbarátnak a magyar miniszterelnököt.
„Orbán maximálisan pragmatikus, a saját értelmezésének megfelelő nemzeti érdekre fókuszál, hasznot akar Magyarországnak hajtani. Ez érthető, a legtöbbet akarja kihozni a történelmi pillanatból, ebben nem látok semmi rosszat. Orbán, pontosabban Magyarország, az EU elválaszthatatlan része. Ez bizonyos értékrendet, megállapodások összességét jelenti. Igen, lehetnek alkalmi kísérletek bizonyos haszonért, de ebben semmiféle oroszpártiság nincsen. Ezt gyakorlati szempontból minden további nélkül megteheti egy szuverén ország vezetője” – mondta az ukrán elnök tanácsadója.
Podoljak azt is kifejtette, hogy Ukrajna törekszik a párbeszédre Magyarországgal a legfelsőbb szinten és szakbizottságok szintjén, és szerinte ennek már látszik a hozadéka.
Zelenszkij tanácsadójától azt is megkérdezték, hogy ha nem tartja racionálisnak Oroszországok, akkor nincs-e mégis valódi kockázata egy atomháborúnak.
„Nem látom valódi esélyét az atomháborúnak. Amit látok, az nem más, mint a szokásos orosz zsaroló retorika. Ezt már legalább tízszer megtették ebben a háborúban, még egy dokumentum is született róla, Oroszország új nukleáris doktrínája néven. De ez nem Ukrajna problémája. Ha a világ meg akarja tudni, milyen a nukleáris hamu, akkor nem kell mást tenni, mint továbbra is úgy tenni, mintha nem értenénk, milyen is valójában Oroszország” – mondta Podoljak.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Az amerikai választás meghatározó témáiról esett szó Donald Trump és Elon Musk az X-en közvetített élő beszélgetésében hétfőn.
Az internetes beszélgetés mintegy negyven perces késéssel indult, ugyanis Elon Musk tájékoztatása szerint a szervert túlterheléses támadás érte. A közösségi médium tulajdonosa a műszaki fennakadás kapcsán azt közölte, hogy az előzetesen a szerver kapacitását nyolcmillió egyidejű hallgatóra tesztelték.
Az Egyesült Államok keleti partvidékén a hétfő késő esti órákban közvetített beszélgetés érintette Kamala Harris alelnök színrelépését demokrata elnökjelöltként. Donald Trump bejelentette, hogy tervei szerint októberben visszatér a Pennsylvania állambeli Butler városába, ahol július 13-án választási gyűlésén merényletet kíséreltek meg ellene.
Donald Trump méltatta Elon Musk üzleti tevékenységét, az elektromos autógyártásban és az űriparban elért eredményeit, valamint a mesterséges intelligenciát érintő befektetések terén.
Elon Musk megismételte, hogy Donald Trump elnökségét támogatja. Elmondta, saját magát hagyományosan a demokratákhoz tartozónak tartotta, ugyanakkor úgy vélte, hogy az Egyesült Államok választóvonalhoz érkezett, Biden adminisztráció pedig nem tartotta meg ígéretét a mérsékelt politikára. A milliárdos vállalkozó hozzátette, hogy szerinte Kamala Harris elnöksége egy radikálisabb irányba vinné az országot.
Donald Trump megismételte, demokrata ellenfelét, Kamala Harrist radikálisnak és alkalmatlannak tartja, többi között, mert nem lép fel az illegális bevándorlással és a bűnözéssel szemben.
Elon Musk, az X (korábban Twitter) közösségi médiaoldal tulajdonosa, a beszélgetés házigazdájaként előzőleg „szórakoztató” eseményt ígért, a médium felhasználóit is arra kérte osszák meg kérdéseiket, az online interjút pedig azzal hirdette, hogy „nincs előre megírt forgatókönyv, és a témákat illetően nincsenek korlátok”.
Az interneten közvetített politikai témájú élő beszélgetés mintegy két órán keresztül tartott, és érintette az illegális bevándorlást, az amerikai gazdaság helyzetet, inflációcsökkentést és energiaárakat, a közbiztonságot, a NATO-t, valamint az ukrajnai háborút is. Az esemény oldalát 74 millió felhasználó kereste fel a késő esti órákig.
Az internetes esemény egyben Donald Trump hivatalos visszatérését is jelentette az X, korábban Twitter közösségi médium felületére, amelynek korábbi tulajdonosai a 2021. január 6-i zavargások nyomán felfüggesztették fiókját.
Miután Elon Musk 2022-ben megvásárolta a médiumot, feloldotta Donald Trump fiókjának zárolását.
Az élő eseményt megelőzően Thierry Breton, az Európai Unió belső piaci biztosa lehetséges „káros tartalmak felerősítésére” figyelmeztette Elon Muskot az X-en közölt levelében, amiben az Európai Unió törvényeinek való megfelelésre sürgette a közösségi médiumot, utalva a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályra, ami több között a félretájékoztatás megelőzéséről is szól.
Steve Cheung, Donald Trump kampányszóvivője az Európai Bizottság tagjának levelére úgy reagált, hogy az Európai Unió „foglalkozzon a saját ügyeivel, ahelyett, hogy megpróbál beavatkozni az amerikai elnökválasztásba”.
Vlagyimir Putyin után Volodmir Zelenszkijjel is exkluzív anyagot készítene az amerikai újságíró. Az ukrán elnök hivatala tagadja, hogy interjút adna Tucker Carlsonnak.
Tucker Carlson amerikai újságíró a Fox News tévécsatornától való kényszerű távozása óta online folytatja közéleti tevékenységét, és továbbra is előszeretettel készít interjúkat vezető politikusokkal. Munkásságának egyik fő színtere az X közösségi oldal. Itt jelentette be szerdán, hogy hamarosan interjút készít Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Kijev azonban tagadja, hogy bármi ilyen tervben lenne – írta a Kyiv Independent.
„Úgy tűnik, hogy összejön végre a Zelenszkij-interjú. Két éve próbálkozunk leülni vele, különösen azóta, hogy februárban interjút készítettünk Putyinnal. A fő cél az, hogy az amerikaiakhoz eljussanak a szükséges információkat arról a konfliktusról, amely teljesen átformálja országuk helyzetét a világban. Reméljük, hogy hamarosan megjelenhet” – írta posztjában Tucker Carlson.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Mielőtt azonban a nézők már dörzsölhetnék tenyerüket, Az ukrán elnök hivatala is megszólalt az exkluzív interjúval kapcsolatban. Szerhij Nyikoforov, az elnöki hivatal szóvivője csütörtökön arról számolt be, hogy Volodimir Zelenszkij nem tervezi, hogy interjút adjon Tucker Carlsonnak. Nyikiforov szarkasztikusan reagált Carlson bejegyzésére, akit szélsőjobboldali politikai kommentátornak nevezett: Alaposabban kellene ellenőriznie forrásait az FSZB-nél.
Carlson februárban ellentmondásos és sokat kritizált beszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Az amerikai újságírót sokan bírálták, mivel túlzottan tiszteletteljes volt a Kreml fejével, és nem igazán tett fel neki valóban kemény kérdéseket, pedig az akkor két éve tartó orosz-ukrán háborúval kapcsolatban bőven lett volna miről beszélgetni az orosz elnökkel. A nem túl ellenséges hangnem egyébként magát Putyint is meglepte. Könnyen lehet, hogy ez is szerepet játszik abban, hogy Zelenszkij most nem szívesen ülne le Tucker Carlsonnal.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
A civilizált világnak nem lenne szabad terjesztenie Vlagyimir Putyin orosz diktátor őrült népirtó propagandáját, miközben hadserege folytatja az ukránok gyilkolását – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője kifejtette: „Ma megengeditek Putyinnak, hogy terjessze őrült népirtó propagandáját, miközben másnap lecsap Harkivra, hét embert megölve.”
A külügyminiszter hangsúlyozta: az orosz diktátort le kell győzni, nem pedig lehetőséget adni számára vérszomjas hazugságok terjesztésére. „2024-ben interjút készíteni Putyinnal olyan, mintha 1944-ben adnánk szót Hitlernek” – fogalmazott Dmitro Kuleba.
Tucker Carlson amerikai sztárriporter, akit Ukrajnában trumpista propagandistának neveznek, óriási világvisszhangot kiváltott interjút készített Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, amely február 9-én jelent meg az interneten. Az interjúban az orosz diktátor számos botrányos kijelentést tett, és ismét megpróbálta igazolni Ukrajna teljes körű lerohanását.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Russia may deploy medium-range strike weapons and increase its naval capabilities if the US goes ahead with plans to station longer-range missiles in Germany, Vladimir Putin said https://t.co/F98W3O16x6
Sin József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnöke, a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője az elmúlt év sikereiről, nehézségeiről, továbbá a jövőben megvalósítandó tervekről nyilatkozott.
– Az elmúlt év tele volt kihívásokkal. Miként élték ezt meg a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezete és a hozzá tartozó alapszervezetek?
– A 2023-as év számunkra a megpróbáltatások, a beteljesületlen remények éve volt, de ugyanakkor kitartó küzdelem is jellemezte, amelyet a kárpátaljai magyarság és annak meghatározó szervezetei folytattak a nemzeti kisebbségek jogainak biztosításáért. Itt főképpen a nyelvhasználati jogainkra gondolunk, hiszen szervezetünk biztosítani szeretné az utánunk következő nemzedékeknek, gyermekeinknek, fiataljainknak az anyanyelvű oktatás lehetőségét, amint azt a Velencei Bizottság is határozottan ajánlja.
Háborús körülmények közepette élni, működni és összetartani kis közösségeinket nagy energiát követel, hisz életkörülményeink romlottak, a mindennapi megszokott dolgainkat beárnyékolják a különféle korlátozó intézkedések, fegyveres szolgálatra felhívó nyilatkozatok, behívások. A háborús konfliktus sajnos tovább mélyül, a békekötés lehetősége 2023-ban távolodott tőlünk, az agresszor pedig tovább szélesítette háborús arzenálját és hadseregét. Veszteségeink között pedig számos kárpátaljai magyar neve is ott található.
– Kérem, értékelje a KMKSZ BKSZ 2023-as évét.
– A rendkívüli helyzetek közepette is a KMKSZ BKSZ az alapszabálynak megfelelően megszervezte és levezette tisztújító közgyűléseit, a negyedévente sorra kerülő választmányi üléseinken több mint harminc kérdést vitattunk meg és fogadtunk el megfelelő határozatokat. A választmányi és elnökségi üléseinken áttekintettük a kárpátaljai magyarságot érintő kérdéseket, pályázati lehetőségeket, kiemelt fejlesztési programokat, az Egán Ede KGFP által meghirdetett pályázatok végrehajtásának menetét.
Örömmel vettük tudomásul és figyelemmel kíséri szervezetünk néhány nagyobb, számunkra rendkívül fontos beruházás megépítésének menetét, így a Vérke megtisztítását vagy a Makkosjánosi Hulladékfeldolgozó munkálatainak befejező szakaszát.
Mind a harmincnégy alapszervezetünkben sikerült megfelelő módon, nagy érdeklődés közepette megszervezni és levezetni az alapszervezeti közgyűléseket. A fő kérdések között, melyeket felvetettek tagjaink a közgyűléseinken, a háború és béke kérdése, a szociális támogatások meghirdetése, a helyi intézményrendszer megőrzése és továbbfejlesztése, az anyanyelv használatának megőrzése, valamint az Egán Ede KGFP pályázatai szerepeltek.
Örömmel konstatálhatjuk, hogy alapszervezeteink a régió mind a harmincnégy településén az alapszabálynak megfelelően működnek. Négy településen, Makkosjánosiban, Haranglábon, Guton és Rafajnán új alapszervezeti elnök megválasztására került sor, akik bekapcsolódtak szervezetünk érdekvédelmi tevékenységébe.
A KMKSZ BKSZ érdekszférájába tartozó települések öt kistérségbe, városi és községi tanácsokba egyesültek. A 2020-as évben levezetett választásokon a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt sikeresen szerepelt, s ennek eredményeképpen minden kistérségi tanácsban megalakultak a párt frakciói, amelyek néhol ellentámadásos helyzetben, de eredményesen működnek. Itt főképpen a Beregszászi Városi Tanácsban működő „KMKSZ” – UMP-frakcióra várnak éles viták, melyeket az itt fennálló harsány kisebbség megengedhetetlen módon próbál elmérgesíteni, s országunk ellenségéve nyilvánítani az anyaország kormányát, amely fegyvereken kívül mindenben segíti Ukrajnát és az ukrajnai állampolgárokat. „Az idő igaz, s eldönti, ami nem az” – írta nagy költőnk, Petőfi Sándor, és reméljük, mindenki számára világos lesz, hogy ki az ukrán nép igazi barátja, és kik azok, akik provokatív módszereket vetnek be ellenünk.
Szervezetünk az elmúlt évben is megtartotta – a körülményeknek megfelelően – a betervezett rendezvényeit. A rendkívül feszült helyzetben az emberek igénylik az együttlét örömét, a közösség erejét, s annak megfelelően január 1-jétől, Petőfi születésnapjának megünneplésétől az év végi karácsonyi időszakig megszerveztük ünnepségeinket, rendezvényeinket, megemlékezéseinket.
Ismerjük a hagyományőrzés jelentőségét és fontosságát az ember életében, s ennek jegyében egy sor rendezvényt szerveztek alapszervezeteink, főképpen a Tisza melléki községekben: Badalóban, Haláboron, Tiszacsomán, Gecsében, Csetfalván, Váriban, Orosziban, Benében, valamint Guton. Örömmel tapasztaltuk, hogy a felnövekvő nemzedék is aktívan vesz részt a helyi kulturális életben és kapcsolódik be a helyi folklóregyüttesek munkájába Tiszacsomán, Gecsében, Orosziban, Guton, Borzsován, Haláboron és másutt.
Középszintű szervezetünk közösségépítő és -erősítő céllal a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark bázisán szervezett juliálist, amelyen részt vettek az alapszervezeteink képviselői, jelenleg működő folklóregyütteseink, néprajzosok és ismert zenészek.
Külön ki szeretném emelni az általunk támogatott BorzsaVári Tehetséggondozó Művészeti és Hagyományőrző Civil Szervezet tevékenységét, amely egyházi és világi művekből összeállított előadásaival lélekemelő hangulatot teremtett számos település templomában és iskolájában, tudatosítva a jelenlévőkben, hogy „Ne hagyjátok a templomot, a templomot s az iskolát”. E két intézmény az, amelynek megtartása és ereje jelentősen hozzájárulhat a kárpátaljai magyarság megmaradásához, elősegítve a nehéz idők túlélését. És ne hagyjuk persze a többi jelentős intézményünket, gondolok itt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházra, egyházi líceumainkra, amelyek immár harminc éve állnak tartóoszlopként a kárpátaljai magyarság életében.
– Milyen problémák leküzdése vár önökre a jövőben?
– Az eddig elmondottak alapján jogosan lehetnénk teljes mértékben bizakodók is, ha nem éreznénk mindennap a háború ránk nehezedő sötét árnyát, ha nem éreznénk a szülőföldjüket elhagyó sorstársaink hiányát. Úgy gondolom, a KMKSZ küzdeni tudásban, kitartásban jól vizsgázott az elmúlt időszakban, s mindent megtett azért, hogy megkönnyítse a szülőföldjükön maradottak életét. Ezt a kitartó munkát kell megőriznünk a jövőben is.
Ahhoz, hogy bizakodóan tekinthessünk a jövőbe és itt tudjuk elképzelni a jövőnket, szükség van arra, hogy a kisebbségek számára kedvezően realizáljuk a nemzeti közösségekről szóló törvény pontjait, valamint a decemberben elfogadott módosításokat az oktatási és nyelvhasználati törvényben.
Mivel az elemzők többsége Ukrajnában a helyzet rosszabbodására számít, így fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük és biztosítjuk intézményrendszerünk működését, a lakosságunk szociális támogatásának kiszélesítését. Itt elsősorban nemzetközi szervezetekre, illetve Magyarország segítségére számíthatunk. El kell mondanunk, hogy az anyaországunk eddig is jelentős támogatást nyújtott, ez a segítség eljutott a kisiskolásoktól a nyugdíjas pedagógusokig, a nagycsaládosoktól a műtéti beavatkozáson átesett személyekig.
– Meglátása szerint a jövőben kikre számíthatunk a közös és hatékony munka érdekében?
– Biztató jelként tudjuk értékelni vezető magyarországi politikusok nyilatkozatait arról, hogy a magyarnak maradás elősegítése nemzetpolitikai kihívássá vált Magyarországon, és garantált a kárpátaljai intézményrendszer támogatása is.
Ennek reményében fontos dolog, hogy együtt keressük a kiutat a jelenlegi súlyos helyzetből, szem előtt tartva a maroknyi magyarság érdekeit és jövőjét a kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteivel, egyházi vezetőivel, a működő civil szervezetek vezetőivel és persze azokkal a kistérségekkel, amelyekben jelentős számú magyar él, és vezetőivel együtt lehet működni.
Megtartani a szülőföldjén élő kárpátaljai magyarságot – ez a közös feladatunk, közös célunk, hisz „nekünk itt van jussunk borban és búzában!”
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Az elmúlt évet értékelő, exkluzív interjút adott Bocskor Andrea kárpátaljai származású európai parlamenti képviselő.
– Munkáját az Európai Parlamentben (EP) elsősorban a nemzet és a magyar közösség szolgálatában végzi, melyhez egyértelműen hozzátartozik a kárpátaljai magyarság melletti kiállás, a kárpátaljai magyarok érdekeinek védelme is. Melyek voltak 2023 legfontosabb eredményei képviselői tevékenysége kapcsán?
– Képviselői munkám elsődleges célja szolgálni a nemzetemet. A Kárpátaljáért és ott élő emberekért, a magyar közösségért végzett munkát hivatásomnak tekintem, melynek célja, hogy a szülőföldemen élők oktatási és nyelvi jogai biztosítva legyenek, fennmaradjon a magyar nyelvű kultúra a régióban, és ne lehetetlenedjen el a szülőföldön való megmaradás. Természetesen, ez a legnehezebb a jelenlegi háborúval terhelt időszakban, mely rányomja keserű bélyegét minden család életére.
Sűrű volt az elmúlt év is, hiszen az ukrajnai háború és Ukrajna EU-integrációs törekvései mellett évek óta küzdenünk kell a 2017-es oktatási törvénnyel elkezdődött jogszűkítések visszaállításáért, ezért májusban az EP Kisebbségi Munkacsoportjának társelnökeivel közösen konferenciát szerveztünk a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának jelentőségéről az EU-integrációs folyamatban, Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos részvételével. Az ülésen Brenzovics Lászlóval, a KMKSZ elnökével és Aurika Bozseszkuval, a bukovinai román közösség képviselőjével tájékoztattuk a résztvevőket az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmekről és diszkriminatív eljárásokról a nyelvi jogok terén. Júniusban Strasbourgban részt vettem az Európa Tanács magyar delegációjának rendezvényén, ahol amellett, hogy bemutattuk a Struggle for Survival. The Transcarpathian Hungarians (1944–2022) című angol nyelvű tanulmánykötetet, eszmecserét folytathattunk az ukrán delegáció vezetőjével is a Velencei Bizottság 2022-es kisebbségi törvényről készített elemzéséről. Szeptemberben Orosz Ildikó elnök asszonnyal Krakkóban adtunk hangot a kárpátaljai magyar közösséget ért jogfosztásoknak az Európai Unió és Európa Tanács által közösen szervezett rendezvényen, ahol sokan arról akarták meggyőzni az EU képviselőit, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvények rendben vannak, nem jelentenek visszalépést. Novemberben megszerveztük a VIII. Kárpátalja Napot Brüsszelben, és még ebben a hónapban napvilágot látott a Nemzeti Emlékezet Bizottsága támogatásával a Küzdelem a megmaradásért. A kárpátaljai magyar közösség (1944–2022) című tanulmánykötet magyar kiadása is.
– Egyszer úgy fogalmazott, hogy a kisebbségi jogvédelmet nem a nagy és látványos eredmények jellemzik, ugyanakkor kitartó munkát igényel, és az apró előrelépéseknek is örülni kell. Történtek ilyen változások az elmúlt időszakban az EU kisebbségpolitikájában?
– Az Európai Unió hagyományos nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikájában sajnos az utóbbi egy évben sem történt pozitív változás. A Minority SafePack polgári kezdeményezés, melynek lényege, hogy az Unió a területén élő nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségek jogainak védelmében európai szintű jogszabályokat dolgozzon ki, egyelőre nem mutat előrehaladást. Mint tudjuk, az Európai Bizottság 2021 januárjában elutasította a kezdeményezést, ignorálva több mint egymillió uniós állampolgár kérését. Ezután, ugyanezen év márciusában a Minority SafePack kezdeményezői bírósághoz fordultak, mely keresetet 2022 novemberében az EU törvényszéke is elutasított. 2023 januárjában a kezdeményezők fellebbeztek a döntés ellen, és azóta nem történt előrelépés az ügyben. Valószínűleg hamarosan sor kerülhet az újabb tárgyalásra, és csak remélni tudjuk, hogy számunkra pozitív döntés születik. Nem adjuk fel a harcot!
Ironikusnak mondanám, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó, az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok számára feltételként szabott koppenhágai kritériumok az EU tagországaira már nem vonatkoznak, azokat tagállami szinten kezelik. Ezért fontos, hogy a csatlakozási folyamatban megtörténjen az egyenlő kisebbségi jogok garantálása, hisz utána már esély sincs rá, és ezért is lenne nagyon fontos, hogy a kisebbségi jogok védelme mielőbb bekerüljön az uniós kompetenciák közé.
Az ún. „kisebbségi kártya” kijátszása emellett nagyon közkedvelt politikai eszközként szolgál, gyakran visszaélnek vele a nyugati politikusok saját céljaik érdekében. Ukrajna esetében a leggyakrabban elhangzó mondat, hogy a kisebbségi jogok nem olyan fontosak, mint a geostratégiai célok, vagy hogy „Ukrajna mintademokrácia, és nincs semmi gond a kisebbségi jogok biztosítása terén”. Az olyan felelőtlen kijelentések pedig, mint ami Viola von Cramon-Taubadel német zöldpárti EP-képviselő szájából hangzott el novemberben – mely szerint „Ha megnézzük, milyen jogokkal rendelkeznek a magyarok a régióban, aligha találunk más kisebbséget, amelynek több joga lenne” –, egyenesen károsak, sértik minden a valóságot ismerő ember igazságérzetét. Mivel a német képviselő olyan politikus, aki aktívan részt vesz az Ukrajnát érintő témák tárgyalásában, sokak számára úgy tűnhet, hogy jól ismeri a helyzetet, így megtéveszti a közvéleményt hamis állításaival. De a nyilatkozatából kiderül, hogy igazából fogalma nincs arról, hogyan élnek az országban élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok, de még az uniós politikát sem igazán ismeri ezek szerint, hiszen az Európai Bizottság is elégtelennek minősítette Ukrajna kisebbségpolitikáját, illetve az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is számos kisebbségeket érintő ukrajnai törvényről fogalmazott kritikusan. Hogy cinikus kijelentései tájékozatlanságból erednek vagy politikai spekulációk – ez nem derül ki, mivel a képviselőtársamtól a mai napig nem kaptam választ a hozzá intézett nyílt levelemre. Mindenesetre, én a tőlem telhetőt megtettem, hogy a kijelentéseit cáfoljam és felvázoljam a valós helyzetet.
– Figyelemmel kísérve képviselői tevékenységét nyilvánvalóvá válik, hogy szívügyének tartja a nemzeti kisebbségek helyzetét, s ebben kiemelkedő szerepet kapnak az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek, köztük természetesen a kárpátaljai magyarok. A 22 hónapja tartó orosz‒-ukrán háború árnyékában kissé eltörpült a kisebbségi jogok helyzete, azonban nyilatkozataiban hangsúlyozza az emberi jogok betartásának fontosságát, beleértve a kisebbségi jogokat is, hiszen „sem a nemzeti vagy etnikai hovatartozás, sem a nyelv, sem a vallás miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés egy demokratikus ország állampolgárait”.
– Igen, a nemzeti kisebbségek, kiváltképp a kárpátaljai magyar közösség jogainak védelmét a szívügyemnek, a hivatásom részének és egyben kötelességemnek is tekintem. Kevesen vagyunk sajnos, akik az emberi jogok mellett, a hagyományos nemzeti kisebbségek, a kereszténység vagy a hagyományos családmodell védelmében szólalunk fel ebben a Brüsszelből diktált geopolitikai érdekeket uraló, azt az emberi jogok fölé helyező, migráns- és LGBT-simogató politikai világban.
Ukrajnában 2014 után jelentősen megszaporodtak a magyarokkal szembeni provokációk, negatív médiakampány, listázás és vegzálás a határon, a magyarságszervezetek és vezetőik elleni megfélemlítő és lejárató akciók, 2017-től, az új oktatási törvény elfogadása óta pedig folyamatosan szűkültek a kisebbségi jogok, amire rendszeresen felhívtam a figyelmet mind az Európai Parlamentben, mind a különböző nemzetközi fórumokon. Sajnos, mint azt már említettem, a kisebbségi jogok mellett való kiállásom sokszor süket fülekre talált, vagy elbagatellizálták a problémát, hiszen Brüsszel geostratégiai céljai szerint ez nem fontos. Ukrajna Alkotmánya és az Ukrajna által vállalt nemzetközi kötelezettségek azonban előírják az ország területén élő kisebbségek jogainak tiszteletben tartását és védelmét, ezért erre mindig emlékeztetni kell. Bár az Európai Unió nagyon sok mindenben pozitív diszkriminációt alkalmaz Ukrajnával szemben, és sok minden fölött szemet hunyt, bizonyos reflektorfénybe került területeken, mint pl. a korrupció elleni harc vagy a kisebbségek helyzete, megköveteli a reformok végrehajtását a kijevi vezetéstől, mellyel bizonyíthatják, hogy komolyan gondolják és valóban elkötelezettek egy demokratikus értékeket valló Ukrajna megteremtése iránt.
–A Velencei Bizottság Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényéről készített, június 12-én megjelent véleménye világosan kimondta, hogy az új ukrán törvény a nemzetközi normáknak megfelelően számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak, továbbá nem tükrözi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait sem, ezért azt több pontban módosítani szükséges. Miután a Legfelső Tanács szeptember 21-én elfogadta az említett jogszabály módosításait, októberben a Velencei Bizottság elfogadta és közzétette a törvényről készített ún. follow-up véleményét, melyben ismét több kritikát fogalmaz meg, ugyanis a törvény továbbra sem felel meg a korábbi ajánlásoknak. Kiáll azon korábbi véleménye mellett, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások csak a koppenhágai kritériumok teljes körű végrehajtásával kezdődhetnek meg?
– Természetesen. A csatlakozási kritériumok minden ország számára egyformán kötelezőek, és ez alól Ukrajna sem lehet kivétel. Bár egyértelmű, hogy nincs egyszerű dolga az ukrán törvényhozóknak, hiszen a háború súlya alatt sokkal nehezebb végrehajtaniuk bizonyos reformokat, mint más csatlakozni kívánó országnak. Azonban ami a kisebbségi kérdést illeti, nem engedhetjük és nem is elfogadható, hogy a háborúra hivatkozva fossza meg Ukrajna a területén élő nemzeti kisebbségeit a jogaiktól. Egyébként meg, nem kellett volna elrontani a jól működő kisebbségi jogi keretet, akkor most nem lenne teher, hogy arcvesztés nélkül vissza tudják állítani, ami korábban volt.
Bár az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényt a Velencei Bizottság annak másodszori módosítása után sem tartotta elfogadhatónak, ebből kifolyólag azt az Európai Bizottság is kifogásolta. Ezt követően került napirendre az a gyorsított eljárásban „összedobott” törvény, amely részben visszaállítja Ukrajna nemzeti kisebbségeinek azon jogait, amelyektől az utóbbi években fokozatosan megfosztották őket. A törvényt végül 2023. december 8-án szavazta meg az Ukrán Legfelső Tanács, melyet még aznap Zelenszkij elnök is ellátott kézjegyével. A törvény, melybe sajnos csak kis mértékben foglalták bele a magyar kisebbségi szervezetek javaslatait, előremutató és pozitív előrelépés, de még mindig nem tartalmaz olyan fontos passzusokat, többek között, mint a nemzeti kisebbségi iskolák jogi státusának helyreállítása, a nemzeti szimbólumok szabad használatára vonatkozó rész, vagy a parlamenti képviselet biztosítása magyar többségű egyéni választókörzet létrehozásával. Tehát a törvény nem állítja teljes mértékben helyre a kisebbségek korábban gyakorolt jogait. Sok nyitott kérdés van még emellett, egyrészt, hogy a több korábbi törvény módosítását kodifikáló törvényt hogyan hajtják végre, másrészt, hogy a Velencei Bizottság és az Európai Bizottság hogyan foglal állást róla.
Ukrajna uniós csatlakozása pedig abban az esetben valósulhat meg, ha teljes mértékben felkészül az Európai Unióhoz való csatlakozásra, vagyis megfelel a koppenhágai kritériumoknak.
– Az EP Kulturális és Oktatási Bizottságának (CULT) tagjaként számos alkalommal hallatta hangját az Európai Bizottság diszkriminatív eljárását illetően a modellváltó magyar felsőoktatási intézmények Erasmus+ és Horizont Európa programokból való kizárása kapcsán. Június 7-én Hallgattassék meg a másik fél is! címmel meghallgatást is kezdeményezett, melyen lehetőséget biztosítottak a magyarországi rektoroknak, kutatóknak és diákoknak, hogy megoszthassák álláspontjukat a témában az Európai Parlament és az Európai Bizottság jelen lévő képviselőivel. Van arra utaló jel, mely szerint a közeljövőben megoldódna ez a sokakat érintő probléma?
– 1987-es kezdete óta az Erasmus+ az EU legnépszerűbb programja, melyben már több mint 10 millióan vettek részt világszerte, köztük több százezer magyar diák és tanár is. A program kezdetétől azt halljuk, hogy a befogadást, esélyegyenlőséget és toleranciát tartják fő működési elvnek, most viszont azt tapasztaljuk, hogy több tízezer magyar tanárt, diákot és kutatót diszkriminálnak, és az EU politikai fegyverként használja fel az EU ezt a programot.
Nagyon méltánytalannak tartom ezt a magyar modellváltó egyetemek ellen hozott ET-döntést, mert rombolja a magyar felsőoktatás és tudományosság presztízsét és, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerét, ezáltal a magyar versenyképességet. Az új pályázatok benyújtásának akadálya az volt az Európai Bizottság szerint, hogy a felsőoktatásban lezajlott modellváltási reform következtében közérdekű vagyonkezelő alapítványok vették át 21 egyetem fenntartását, melyben politikai felső vezetők is tagok lettek az alapítványok kuratóriumaiban. A határozat okfejtése szerint ez „súlyos kockázatként” azonosítható a közvetlen és közvetett finanszírozású uniós programok tekintetében, miközben azt is tudjuk, hogy ezeket a forrásokat az egyetemek használják fel a hallgatók, kutatók és oktatók támogatására. Az uniós szervek rendszeresen ellenőrzik a források felhasználását, és soha nem állapítottak meg semmilyen visszaélést ezzel kapcsolatosan, így nyilvánvaló a politikai zsarolás az Európai Bizottság részéről e téren. Az elmúlt hónapok során a magyar kormány számos lépést tett a helyzet rendezése érdekében, a politikai felső vezetők távoztak a kuratóriumokból is, de amint közeledne a megállapodás, az EB mindig újabb és újabb feltételeket szab, így nyilvánvaló a szándékos időhúzás.
A magyar kormány addig is bejelentette a jövőre induló Pannónia Programot, ami 10 milliárd forintos keretből gazdálkodik, és mintegy 8-‒10 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak biztosít csereprogramokban való részvételi lehetőséget. A program első körben a modellváltott egyetemekre terjed ki. A Tempus Közalapítvány 2024. január 15-én hirdeti meg a pályázatot az egyetemeknek, így a diákok már jövő márciusban pályázhatnak az egyetemeiknél, hogy ősztől már részt vehessenek a csereprogramokban, és emellett pedig mind az Erasmus+, mind a Horizont Európa programok esetében folytatódnak a tárgyalások, és reméljük, a brüsszeli bürokraták mihamarabb belátják, hogy nem tehetik a diákokat, oktatókat és kutatókat a politika áldozataivá.
– November 14-én nyolcadik alkalommal szerveztek Kárpátalja Napot Brüsszelben. Az immár hagyománnyá vált Brüsszeli Kárpátalja Napot 2015 óta rendezik meg minden év őszén. Ilyenkor amellett, hogy felhívják a figyelmet a kárpátaljai magyar közösség helyzetére, a helyi képző- és színművészeten keresztül a belga fővárosba varázsolják Kárpátalja értékeinek egy szeletét. Milyen volt az idei program?
–Hatalmas öröm és büszkeség számomra, hogy immár hagyománnyá vált a Brüsszeli Kárpátalja Nap. A brüsszeli közönség számít a rendezvényre, várják a kárpátaljai előadókat, a hiteles politikai és közéleti szereplőket, és természetesen évről évre nagy siker övezi a káposztás paszulyt is. A Kárpátalja Nap több mint egy kulturális esemény: a rendezvény a közösségünkre irányítja a figyelmet, arra a közösségre, amelyről rengeteg hamis információ kering. Ezért is bír kiemelt fontossággal, hogy a kulturális és művészeti értékeinkbe, hagyományainkba, múltunkba való betekintés mellett mindig nagy hangsúly van a jelenkor történésein, az aktuális helyzetkép bemutatásán, amin keresztül érthetővé válik Brüsszelben a jogaink melletti kiállásunk. Az idei Kárpátalja Napon bemutatásra került Matl Péter „Po-pjáty” – Ötösével című képsorozata, mely a kárpátaljai magyarok tragédiáját, a málenkij robotot ismertette. A rendezvény második felében pedig a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház „Tart6atlan” című zenés-verses előadásának premierjére került sor.
– Idén két alkalommal – májusban Strasbourgban, novemberben pedig Brüsszelben – fogadott kárpátaljai látogatócsoportot. Milyen érzés találkozni és beszélgetni az „otthoniakkal”?
– Nagyon jó érzés látogatókat fogadni Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt. Amikor „otthoniakkal” találkozom, az olyan, mintha Kárpátalja jönne el hozzám. Hiszen bárhova is megyünk a nagy világban, szülőföldünk egy darabját mindig a szívünkben hordozzuk. A látogatókkal nagyon szeretek beszélgetni, örömmel mutatom be nekik a munkámat, a Fidesz–KDNP-delegációt, és hálás vagyok a csapatomnak is azért, hogy a látogatócsoportokat szívvel-lélekkel kalauzolják az Európai Parlament székhelyein. A látogatások alkalmával a látogatók és én is gazdagodom: én erőt kapok a kárpátaljai magyarság további jogvédelméhez, nemzetem szolgálatához, ők pedig tapasztalatokkal, színes élményekkel gazdagodhatnak.
– Milyen feladatok előtt állnak a közelgő európai parlamenti választások előtt? Lehet-e változás az EP összetételében a júniusi választásokat követően?
– Bár még 2023-nak alig van vége, már most látjuk, hogy sűrű évkezdés és a választásokig fennmaradó időszak előtt állunk. A Kulturális és Oktatási Bizottságnak számos témája fog például januárban plenáris szavazásra kerülni Strasbourgban, és áprilisig minden bizottság megpróbálja lezárni a megkezdett dossziékat, emellett a kisebbségpolitika is folyamatosan rejt teendőket. Az Európai Parlament összetételét illetően véleményem szerint elhamarkodott lenne már most jóslatokba bocsátkozni, de mindenképpen jobboldali fordulatra számítunk. Fontosnak tartom viszont azt, hogy mi addig is szakszerűen és maximális erőbedobással, legjobb tudásunk szerint tegyük a dolgunkat. Brüsszelben és Strasbourgban, óriási ellenszélben, mi képviseljük a magyar emberek érdekeit. A mi felelősségünk az, hogy bár kicsi a bors, de erős mentalitással álljuk a sarat és védjük hazánkat, a magyar nemzetet határon innen és túl az Európai Parlamentben és az EU többi intézményében.
–Mit üzen a kárpátaljai magyaroknak?
– Bízom abban, hogy az új év elhozza számunkra a boldogabb, békésebb holnapot, a családok, régi barátok újra együtt lehetnek, ismét megtelnek az utcáink élettel, vidámsággal, megmaradnak magyarnak templomaink és iskoláink. Addig is Kárpátalja magyarságának kívánok hitet, kitartást, erőt, békességet és reményekkel teli új esztendőt! Ha el is csüggednénk az úton, ne feledjük: „Aaz Úrra bízzad dolgaidat, akkor terveid sikerülnek.” (Péld 16; 3).
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Szeptember 27-én adta át megbízólevelét Ukrajna elnökének Magyarország új kijevi nagykövete, Heizer Antal, aki 1986-ban végzett a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, majd többek között Szlovákiában, Kazahsztánban és Albániában is képviselte hazáját. Magyarországon a 2000-es években a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt is vezette. Október 11–12-én Magyarország új kijevi nagykövete első hivatalos látogatására érkezett Kárpátaljára, melynek végén interjút adott a Kárpátalja hetilapnak.
– Örült kijevi nagyköveti megbízatásának, vagy ez most inkább büntetés a háborús helyzet miatt?
– A diplomatákra azt szokták mondani, hogy olyanok, mint a katonák vagy a rendőrök. Van rangunk, beosztásunk, és természetesen oda megyünk, ahova a szolgálat szólít bennünket. Nekem úgy alakult a diplomata-pályafutásom, hogy nagyon nehéz helyeken is szolgálhattam. A kilencvenes évek elején Albániában kezdtem, még a régi rendszerben, Európa legsötétebb diktatúrájában, később visszatérhettem nagykövetként Albániába, akkor már egy gyönyörű, fejlődő országba. Az ember soha nem tudja, hogy az a feladat, amelyet éppen kap, az három-négy év után – amikor a kiküldetése lezárul – milyen végeredményt hoz. Úgy gondolom, hogy bármelyik szomszédos országban szolgálni nagyon szép felkérés, még akkor is, ha nehéz feladat, sőt ez számomra még inkább megtisztelő. 2006-ban Szlovákiába mentem nagykövetnek, akkor ott is bonyolult helyzet volt, és amikor 2011-ben hazajöttem, már egy sokkal kedvezőbb szituációban jöhettem el Pozsonyból. A diplomata életében az is szép feladat, ha egy teljesen problémamentes országban dolgozhat, de mégiscsak nagyobb kihívás az, ahol látod, hogy tenned kell. Nekem ez egy kihívás.
– Kijevbe most vihetik magukkal a családjukat a diplomaták? Ön például egyedül érkezett?
– Most a magyar rendszerben semmiféle megkötés nincs, családtagjaink kiutazhatnak. Velem is kinn van a feleségem, aki a nagykövetségen kulturális és oktatási ügyekkel fog foglalkozni, remélem, hogy sok szép projektet tudunk majd megvalósítani. A kollégák többségének, akinek a családi helyzete olyan, kinn van a házastársa, azzal együtt is, hogy mint a tavalyi evakuáció során, ha a helyzet úgy alakul, akkor készek vagyunk a központ utasításainak megfelelően lépni. Különben Kijev jól védett a légitámadások ellen – nekem ez a tapasztalatom. Persze egy civil embernek mindig idegesítő, ha zúgnak a szirénák, vagy ha a belső légvédelem lő le valami támadó eszközt, amikor halljuk a süvítést.
– Szeptember 27-én adta át Ukrajna elnökének a megbízólevelét. Az Elnöki Hivatal által közzétett fotón látható, ahogy Zelenszkij elnökkel négyszemközt is beszélgettek.
– Ez egy nagyon szép, megható ünnepség keretében zajlik, minden országban különböző módon, a helyi protokollszokásoknak megfelelően történik. Kijevben ennek a sajátosságát a háborús helyzet jelentette, hisz természetes módon semmilyen rendezvény nem veszélyeztetheti az elnök biztonságát, ezért az előkészítése egy sokkal bizalmasabb kapcsolatépítésen keresztül történt. Maga a rendezvény a Szent Szófia-székesegyház kertjében és belső tereiben nagyon megható és szép volt. Hét nagykövet adta át egymás után a megbízólevelét, és valamennyiünknek volt lehetősége az elnökkel és kíséretével külön is beszélni. Az államfővel néhány percnyi érdemi párbeszéd is folyhatott. Egyébként az európai kultúra arról szól, hogy minden nagykövetnek a megbízólevele átadásakor van lehetősége beszélni a fogadó ország első emberével. Itt is ez történt, ami egy civilizált, normális eljárási rend. Vannak olyan országok, ahol csoportos megbízólevél-átadás történik, és nincs mód közvetlen beszélgetésre. Ahol én idáig nagykövet voltam, a kazahsztáni Nurszultántól Albániáig, mindenütt ez az európai rend érvényesült. Örültem annak, hogy ezt a pár percet ki tudtuk használni arra, hogy a kétoldalú kapcsolatok pozitív elemeit hangsúlyozzuk.
– Amióta hivatalosan is nagykövetként képviselheti Magyarországot Ukrajnában, elsőként Ternopilban adott át magyar állami kitüntetéseket, majd Kárpátaljára vezetett az útja. Megyénkben a kétnapos látogatása során kikkel találkozott? Eredményes volt a látogatása?
– Mi, magyar diplomaták udvariasak vagyunk. Egy ilyen látogatást természetesen az adott megye első számú vezetőinél kell kezdeni. Nagyon örülök annak, hogy az ungvári főkonzulátusunk szervezésében találkozhattam a katonai közigazgatás vezetőjével és a megyei tanács nemrég megválasztott vezetőivel, egy rövid, de nagyon tartalmas beszélgetésünk volt. Majd ezt követően, másfél napon keresztül a magyar közösség képviselőivel, egyházi, polgári, civil szervezeti vezetőivel találkozhattam. Közülük sokakkal nem most találkoztam először, hisz korábban többször is voltam Kárpátalján, mint a Külügyminisztérium illetékes főosztályának vezetője, de mégiscsak látni a projektek megvalósulását, a változást, ami az elmúlt három évben történt, ez egy pozitív élmény volt. A következő években pedig a programom rendszeres eleme lesz, hogy Kárpátalját mint Magyarország fő kontaktmegyéjét meglátogassam, azzal együtt is, hogy szeretném, ha a kijevi nagykövetség tevékenysége az ország belső területeire is kiterjedne. De természetesen tisztában kell lennünk Magyarország lehetőségeivel és prioritásaival.
– Magyarország Kijevi Nagykövetsége most is ugyanúgy működik, mint békeidőben?
– A vízumtevékenységet Kijevben az összes európai uniós nagykövetség felfüggesztette még a háború kitörésekor. Ukrán állampolgároknak nem kell vízum, tehát ilyen probléma nem jelenik meg. Harmadik ország állampolgáraitól pedig azt kérjük, hogy jelentkezzenek az ungvári főkonzulátuson. Egyébként a nagykövetség létszámát teljeskörűen feltöltöttük, minden diplomatánk a helyén van, és próbálunk normális életet élni abnormális körülmények között.
– Ön a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalt vezette 2002 és 2006 között Magyarországon. Ebből következően jobban megérti a kárpátaljai magyar közösség gondjait és a kisebbségi jogok kérdéskörének a szakértője?
– Ennél többről van szó. Én magyarországi német vagyok, tehát magam is egy kisebbségi népcsoporthoz tartozom. Veszprém megyei német vagyok, a családunk az okiratok szerint 1711-ben jelent meg először Magyarországon, tehát több mint 300 évvel ezelőtt, az Ottomán Birodalom visszaszorításával telepítették be őseinket. Magyarországon, a Bakony vidékén élünk, a XX. századi világégések és az 1956-os események hatásai miatt is mondhatom, hogy tipikus közép-európai történet a mi családunk története, pont ezért a családban összegyűlt a közép-európai bölcsességnek egy része, ami a tolerancia irányába mutat.
Amikor lehetőségem nyílt az első diplomáciai kiküldetéseim után kisebbségi kérdésekkel foglalkozni Magyarországon, a belső kisebbségi ügyekkel, akkor én ezt örömmel fogadtam. 1996 óta foglalkoztam ezzel a területtel, és valóban, ennek a munkának a csúcsa a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöki pozíciója volt. Államtitkárként a magyarországi tizenhárom nemzeti és etnikai kisebbség problémáival foglalkozhattam, és valóban, pont a kisebbségi származásom és a kisebbségpolitikában eltöltött múltam miatt vagyok kritikusabb a kisebbségek ellen szóló véleményekkel és hangulatkeltéssel szemben. Nem tudok elképzelni olyan érdeket, amely valós indok lehet arra, hogy mondjuk egy 40 milliós ország esetében egy 150 ezres közösséget bárki negatívan vagy ellenségként szemléljen. Ez persze az állam hozzáállásán múlik. Amikor államtitkár lettem, a kisebbségi hivatal élén és a kisebbségi törvény alapján azt kértem, hogy németül tehessem le az államtitkári eskümet, s akkor ezt megtehettem Magyarországon, mert ez volt a kérésem, amit senki nem vitatott, nem kérdőjelezték meg. Valóban, a kisebbségi létnek ez a lényege, hogy amit én gondolok, a családom és a közösségem, annak a lehetőségét az állam nemcsak hogy ne tiltsa, hanem támogassa. Egyébként a kisebbségi közösségek mindig és mindenhol hídszerepet játszanak, és ezt nem lehet elvitatni tőlük. A pozitív szerep bármilyen konfliktushelyzetben jelen van. Ezt szeretném Ukrajnában is képviselni a saját családom és személyes meggyőződésem alapján.
– Korábban említette, hogy informális szinten már felvette a kapcsolatot Fegyir Sándorral, a fronton harcoló egyetemi tanárral, aki hamarosan Ukrajnát fogja nagykövetként képviselni Budapesten.
– Örülnék annak, ha Magyarországon nagykövet képviselné Ukrajnát, hisz amikor arról beszélünk, hogy a diplomáciai csatornákat nyitva kell tartani, és ez legyen a fő kommunikációs csatorna, akkor fontos, hogy a csatornának két vége legyen. A budapesti nagykövet is olyan, aki egyébként – ahogy én látom – pozitívan szemléli a magyar közösséget, saját személyes tapasztalatai alapján is tudja, hogy kik a magyarok. Remélem, hogy hamarosan Budapesten lesz. Ahogy az ukrajnai gyakorlatnak megfelelően felkészítésre bekerül a kijevi Külügyminisztériumba, nekem a diplomáciai tradíciók alapján kötelességem lesz még a Budapestre utazása előtt meghívni őt egy találkozóra. Én ezzel élni szeretnék, remélem, hogy rövidesen sor kerül rá. A döntés az ő utazása kapcsán már nem Budapest, hanem Kijev kezében van.
– Hogyan történt az informális kapcsolatfelvétel önök között?
– Személyesen leültünk egy ungvári cukrászdában, Bacskai főkonzul úr baráti segítségével. Pár szót beszélgettünk, megvan a személyes kontaktus. Legközelebb, ha kell, tudjuk, hogy ki van a telefon másik végén. A mai világban a diplomácia is modernebbé vált, nem klasszikus rejtjeltáviratokon keresztül folyik a kommunikáció, a mobiltelefonok időszakában a telefonos kapcsolattartás nagyon fontos. Igaz, ez majd akkor válik kettőnk között aktuálissá, ha ő is be tudja tölteni a funkcióját, amit már hivatalosan bejelentettek és megkértek számára.
– Most a legrosszabb a két ország viszonya Ukrajna három évtizeddel ezelőtti függetlenné válása óta, a kisebbségek jogkorlátozása, Magyarország békepárti álláspontja, a gabonaexport-tilalom miatt, hogy csak a legismertebb vitás kérdéseket említsem. A mostani háborús helyzetben lát lehetőséget a kétoldalú viszony javítására?
– Az említett három kérdésben, de bármilyen más kérdésekben is a magyar politika álláspontja teljesen világos és nyílt. Semmiféle titkos szándékunk nincs, amit a magyar politika nyilvánosan mond, azt képviseli a kétoldalú tárgyalásokon is. Arról is nyilvánosan beszélünk, hogy mi Magyarország alkotmányos kötelezettsége a saját nemzeti közösségeivel kapcsolatban, ahogy arról is, hogy energetikai területen mik a magyar állam érdekei. A háború vagy a béke kérdésében a vezetőink nap mint nap megnyilatkoznak, tehát a magyar politika egy kiszámítható partneri politika, ami ráadásul azzal indul, hogy Magyarország segíti Ukrajnát a háború első napja óta, és segíteni fog az utolsó napig. Segíteni fog az újjáépítésben is, már részt is veszünk ebben. Ukrajnát Magyarország részéről semmilyen meglepetés nem érheti, ami nagyon fontos dolog.
– Ugyanakkor Magyarország nem támogatja fegyverekkel és lőszerrel Ukrajnát a háborús erőfeszítéseiben, míg sok szomszédos ország igen.
– Sok szomszédos ország igen, és több NATO-ország nem. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek amit gondolnak, azt ki is mondják. Vannak olyan országok, amelyek nem olyan világosan mondanak ki dolgokat. Vannak, akik örülnek annak, ha Magyarország mond ki dolgokat bizonyos ügyekben. Azt gondolom, hogy a mi álláspontunk teljesen tisztességes, nem beszélünk mellé. Természetesen meghallgatjuk partnereink ellenvéleményét is, azok is alakíthatják az álláspontot. Azt viszont teljesen természetesnek gondolom, hogy egy ország vezetői elsődlegesen – Trump elnök óta ezt kimondottan is – a saját országuk és nemzeti közösségük érdekeit kell hogy képviseljék.
– Végül az idő a magyar kormány ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontját igazolhatja?
– Nemcsak az itt dúló háború, hanem a világ sok konfliktusa kapcsán itt lenne az ideje, hogy visszatérjünk a diplomáciai eszközök alkalmazásához. Az elmúlt évek során a világ több térségében azt tapasztaljuk, hogy előtérbe kerültek a katonai megoldások. Hosszú évtizedekig, ha Európában bármilyen konfliktusnak csak a jele megjelent, akkor a diplomaták voltak azok, akik ezt elkezdték kitárgyalni. Bizonyára nagyon nehéz körülmények között – gondoljunk például a helsinki folyamatra. Remélem, hamarosan eljön majd az az idő, amikor a diplomatáké lesz a főszerep, mert konfliktusokat szerintem fegyverekkel nem lehet megoldani. A fegyveres megoldások csak újabb konfliktusokat szülnek. A diplomáciai eszközök időszaka lassan újra eljön, bár ez hosszú évek tárgyalását jelentheti, nehéz út. Ugyanakkor személyes véleményem szerint sincs annál rosszabb megoldás, mint amikor nap mint nap fiatal emberek halnak meg a fronton.
– Nagykövet úr, köszönjük a válaszait, és sok sikert kívánunk küldetése teljesítésében!
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Az orosz elnök számára még mindig a „különleges katonai művelet” a legfontosabb. Vlagyimir Putyin azt mondta: az ukrajnai háborúval kel és fekszik, és úgy látja, hogy az összes elképzelését képes megvalósítani.
Vlagyimir Putyin először jelent meg az orosz állami televízióban a Wagner-lázadás leverése óta. Szombaton, a lázadás kezdete után körülbelül fél nappal volt egy televíziós beszéde.
A most publikált felvételt feltehetően még azelőtt rögzítették, hogy a zendülés kitört volna. Az orosz elnök egy interjút adott, és ennek egy részletét tették közzé. Putyin arról beszélt, hogy a „különleges katonai művelet” számára a legfontosabb prioritás.
Ezzel kezdem és fejezem be a napot – mondta Vlagyimir Putyin, aki arról is beszámolt, hogy folyamatos kapcsolatban áll a védelmi minisztérium tisztviselőivel. Azt is közölte: biztos benne, hogy az ukrajnai különleges művelettel kapcsolatos terveket meg tudják valósítani.
A teljes interjú még vasárnap adásba kerül. Az eddigi részletek alapján a Wagner-lázadásról nem beszélt az orosz elnök, ebből is arra lehet következtetni, hogy az anyagot még az előtt vehették fel.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
