A Putyin tervezte villámháború kudarcot vallott, miközben az ukrajnai nép egész Európát védelmezi – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a La Repubblica című olasz napilapnak adott interjúban csütörtökön.
Zelenszkij kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai Hosztomel, Volnovakha, és Bucha városa „nem létezik többé, de a legfájóbb veszteséget az emberéletek jelentik”. „Városainkat lerombolták, de mi a helyünkön maradunk (..) miközben az ellenség soraiban önbizalmukat veszítik, mi a szembeszállásból merített lelki erővel állunk ellen a bombázásoknak” – mondta az ukrán államfő. Ukrajna elnöke a háború első hónapjának végén a La Repubblica baloldali napilap főszerkesztője Maurizio Molinari kérdéseire válaszolt, egy meg nem nevezett helyszínről. Úgy vélte, „a háború nem Ukrajnában zajlik, hanem Európában, Ukrajna az előretolt állást képviseli, amely jelenleg feltartóztatja az agresszort” – állította Zelenszkij. Úgy vélekedett, hogy Vlagyimir Putyin 48-72 órás villámháborút tervezett, de az orosz fegyveres erők szerinte egy hónap alatt több veszteséget szenvedtek, mint tíz év alatt Afganisztánban. Hozzátette, hogy az orosz hadsereg „szabályok nélküli háborút” folytat, példaként említette többek között a bombatámadások érte 246 ukrajnai kórházat, amelyből tizenhárom teljesen lerombolódott. Volodimir Zelenszkij megerősítette, hogy készen áll tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, „mert mindannyiunknak szüksége van a békére”. Feltételként szabta meg viszont azt, hogy Moszkva nem támaszthat ultimátumot Kijevnek. Az ukrán elnök „lehetséges veszélynek” nevezte, hogy Fehéroroszország is támadást indít Ukrajna ellen, hangsúlyozva, hogy Ukrajna „minden esetleges helyzetre fel van készülve”. Hangoztatta, hogy ha Európa és a NATO nem biztosítja az ukrajnai légtér lezárását, akkor az országnak a védekezéshez légvédelmi eszközökre, vadászgépekre van szüksége. Mindennapjairól Zelenszkij elmondta, hogy sosem aludt sokat, de most nagyon keveset alszik, és nehezen tud kapcsolatot tartani családtagjaival. Hangsúlyozta, hogy Ukrajnát végső esetben sem hagyja el. „Az egyetlen félelmem az, hogy Európa egyik legnagyobb országát eltörlik a Föld színéről” – jelentette ki az ukrán elnök.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
Every time there are doubts about the type of weapons for ??, about the range or other characteristics – it means that ?? soldiers are giving their lives so that we have this time. The time that is spent to convince so that the supply of the necessary weapons takes place. pic.twitter.com/0k9dMOZl1X
Our actions will be powerful. We’re preparing the soldiers. We’re very much looking forward to the delivery of weapons. We are bringing ?? victory as close as possible. We are ensuring the spirit of unity to the maximum. Efficiency - to the maximum. Preparation - to the maximum. pic.twitter.com/3SplwZQBw9
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
„Látjuk, és meg vagyunk hatódva attól az összefogástól, amit a magyar nép tanúsít az ukránok megsegítésében.” Ukrajna és Magyarország nem ellenségek, Oroszország agressziója gyökeresen átalakítja a világot, a fronton harcoló kárpátaljaiak pedig hazánkat is védik – többek között erről is beszélt a Mandinernek Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet, akit nagy port kavart kijelentéseiről is kérdeztek.
Hogyan alszik mostanában?
Hogyan alhat az az ember, akinek a hazáját orosz rakéták és tankok támadják? Amikor a hírfolyamban arról olvasol, hogy orosz katonák egy gyerekes családot lelőttek a szülővárosodban, az utcán, ahol magad is sokszor jártál? Amikor látod egy gyermek holttestét Kijivben a rákos betegek szétlőtt kórházának romjai között, vagy a hírt arról, hogy Mariupolban bombázták a szülőotthont, amelynek következtében hárman meghaltak, tizenheten pedig megsebesültek? Amikor éjszaka arról kapsz hírt, hogy az orosz támadás következtében tűz ütött ki Európa legnagyobb atomerőművében, a zaporizzsjaiban, és bevillan az agyadba, hogy mi történt 1986-ban, amikor felrobbant a csernobili atomerőmű, és egy személyes ismerősöd is részt vett a mentésben, aki belehalt az elszenvedett sugárzásba? Őszintén szólva február 24. óta, amióta tart az Ukrajna elleni orosz invázió, folyamatosan az az érzésem, hogy álmodom, s mindjárt fel fogok ébredni, de sajnos ez nem álom. Ami a hazámmal történik, sokkal rosszabb bármely rémálomnál.
Egy olyan feszült helyzetben, mint a mostani, nehéz kihívás lehet egy megtámadott ország nagykövetének lenni. Hogyan értékeli a saját teljesítményét?
Teljesen igaza van abban, hogy ez rendkívüli kihívás, de büszke vagyok arra, hogy Ukrajna állampolgára lehetek, és képviselhetem országomat. Amikor védőink fáradhatatlanul harcolnak országunkért, békés polgáraink pedig fegyvertelenül is odaállnak az orosz tankok elé, és megállítják őket, akkor mi, diplomaták, szintén kötelesek vagyunk mindent megtenni azért, hogy mozgósítsunk Ukrajna nemzetközi támogatása érdekében. A nagyköveti teljesítménynek mostanában egyetlen mutatója van: hogy milyen szinten támogatja és segíti az az ország Ukrajnát, ahol a nagykövet állomáshelye van.
Több mint két hete tart a háború: a jelen állás szerint lát arra esélyt, hogy Ukrajna megnyeri a háborút?
Biztos vagyok abban, hogy győzni fogunk. És nemcsak én, hanem az ukránok több mint kilencven százaléka így gondolja. Az 1991-es függetlenedés óta nem volt példa ilyen nemzeti egységre, mint ahogy nem volt példa nyugati partnereink által tanúsított egységre és határozottságra sem. Ám további segítségre van szükségünk, hogy a győzelem minél hamarabb bekövetkezzen, és minél kevesebb életet kelljen ezért áldozni. Ma azt látjuk, hogy nem sikerült Oroszország villámháborúja Ukrajna elfoglalására, és ezért a nyílt terrorhoz és a békés lakosság elpusztításához folyamodik.
Mariupol blokád alatt van, mint ahogy egykor, a második világháború idején a nácik tartották blokád alatt Leningrádot. Az oroszok bombázzák és rakétákkal lövik Harkivot, Mikolajivot és sok más kisebb települést. Súlyos támadás alatt áll Csernyihiv. Szétbombázták közvetlenül Kijiv mellett Irpinyt és Bucsát. Magát Kijivet is rendszeresen tűz alatt tartja az orosz hadsereg. Az oroszok semmitől sem riadnak vissza. Megtámadták a kijivi tévétornyot, ami a babij jari emlékhely mellett áll – a második világháborúban a nácik itt több mint 33 ezer zsidót gyilkoltak meg. Történelmi templomokra lőnek, amely a világ kulturális és keresztény örökségének a részei. Elfoglalták a csernobili és a zaporizzsjai atomerőművet, a nem kellő körültekintés atomkatasztrófával fenyeget. Lőnek a humanitárius folyosókra, megakadályozva ezzel, hogy a békés lakosság elhagyja az ostromlott városokat. Szombaton egy ilyen humanitárius folyosón legyilkoltak egy hat nőből és egy gyermekből álló csoportot. Melitopol város polgármesterét elrabolták. Az utóbbi napokban aktívan hamis vadakat terjesztenek Ukrajnáról, hogy mi vegyi fegyvereket dolgozunk ki, ami a tapasztalatokat figyelembe véve arra utalhat, hogy Oroszország vegyi támadást is indíthat Ukrajna ellen. Ezzel az egésszel – miközben Oroszország azt hangoztatja, hogy ukrán nacionalistákkal és radikálisokkal harcol – valójában ő viselkedik náci államként, még Kijiv bombázását is hajnali 4-kor kezdte meg, mint a náci német hadsereg 1941-ben.
De mindennek ellenére mi nem adjuk fel.
A magyar emberhez hasonlóan az ukrán ember is csak a Jóisten, a hazája és a szerelme előtt térdel le. De emellett letérdelünk hőseink előtt is, akik készek életüket áldozni hazájuk védelmében. Oroszország nem tartozik ebbe a sorba.
Mi számítana győzelemnek a kijevi kormány számára?
Mind az ukrán vezetés, mind pedig az ukrán nép számára a győzelem a háború befejezése és Ukrajna egész területéről az orosz katonaság kivonása lenne, valamint Oroszország lemondása arról, hogy megszabja nekünk, hogyan éljünk. Ahogy az elnökünk mondta, a győzelem számunkra a nemzetünk megmaradásában, a szabadságának és az értékeinek megőrzésében fog állni, amelyekért most harcolunk.
Ha a harcok beszüntetését, avagy a háború végét az jelentené, hogy Ukrajna elismeri a Krím vagy a kelet-ukrajnai „népköztársaságok” elszakadását, abba belemenne Kijev, vagy ez elfogadhatatlan feltétel Ukrajna számára?
Nem mondunk le a területeinkről. Mi nem akartunk és nem akarunk háborút. Készek vagyunk tárgyalni, mi több, ezt folyamatosan kezdeményezzük.
Ám nem fogunk kapitulálni. Ukrajna vezetése továbbra is gyors EU- és NATO-tagságot sürget az ország számára – hogyan látja ennek az esélyeit jelenleg?
Az EU- és az euroatlanti integráció benne van az alkotmányunkban. Európában senki sem védte még az európai értékeket az élete árán – mi ezt megtettük és megtesszük most is.
Mint ahogyan önök is tudják, a napokban történelmi eseményre kerül sor – beadtunk a tagságra vonatkozó kérvényünket az EU-hoz, a március 11-i EU-csúcson pedig az Európai Unió vezetői igent mondtak erre a kérelemre. A határozat nem tükrözte teljes mértékben az elképzelésünket, mert már ezen a csúcson szerettük volna elérni a tagjelölti státusunk politikai elismerését. Külügyminiszterünk, Dmitro Kuleba szavaival az esemény így is forradalmi volt országunk és az EU közeledésének történetében.
Ma biztosak vagyunk abban, hogy el fogjuk érni az EU-tagságot. A kérdés csak az, hogy ez mikor fog bekövetkezni. Szeretném megköszönni Magyarországnak, hogy csatlakozott nyolc EU-tagállam kezdeményezéséhez, ami arra irányult, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban nyerjen felvételt. Most szükségünk van Magyarország aktív támogatására ahhoz, hogy ezt el is érjük.
A NATO-val kapcsolatosan a szövetség 2008-as csúcstalálkozója zöld jelzést adott Ukrajnának. Sajnos azóta sem valósult ez meg, s mindaddig biztonsági vákuumban maradunk, amíg ez a helyzet nem változik meg. A budapesti memorandum, amely a biztonságunkat volt hivatott garantálni, sajnos, amint az önök is látják, üres papír maradt. Ezért ma számunkra kérdés, hogy jelen szakaszban hogyan szavatolható a biztonságunk, amíg nem realizálódik a NATO-tagság. Ezen is dolgozunk.
Ön a közelmúltban több olyan kijelentést is tett, amik nagy médiafigyelmet kaptak Magyarországon. Sokan fel is háborodtak rajtuk. Tartja még ezeket?
Először is, minden egyes kijelentést abban a kontextusban kell értékelni, amiben elhangzott, nem pedig kiragadva. Másodszor, ha nem lettek volna ezek a kijelentések, ön kérne most tőlem interjút? Lett volna lehetőségem elmondani az önök olvasóinak is, hogy milyen az a háború, amit Oroszország folytat Ukrajna ellen? Nem kertelek. Mindig is nem egyszerűen tiszteltem a magyarokat, hanem lelkesedtem értük, mert történelmük során számtalanszor tettek tanúbizonyságot erős lélekről. Ez a hozzáállásom mit sem változott. Úgy vélem, egy erős lelkű nép képes megérteni mások fájdalmát, és történelmi pillanatokban képes történelmi döntéseket hozni.
Meggyőződésem, hogy a magyarok azok, akik most talán a legjobban meg tudják érteni az országomat. Önök megélték 1956-ot, és tudják, milyen az, amikor látod az orosz tankokat, és azt várod, hogy valakik a segítségedre siessenek. Lehetséges lenne az, hogy önök most nem támogatnak bennünket, amikor a segítségüket kérjük? A kemény szankciók, a fegyverszállítmányok, az ukrán légtér lezárása, repülőgépek és légvédelmi eszközök rendelkezésünkre bocsájtása, szállítójárművek biztosítása, amelyekkel többek között kimenekíthetjük a békés lakosságot a humanitárius folyosókon keresztül az ostromlott városokból, védőfelszerelések – ezekre van szükségünk, hogy megállítsuk az orosz tankokat és megvédjük magunkat az orosz bombázásoktól. Ebben szükségünk van minden partnerünk segítségére. Attól függően, ki mit tud adni.
A magyarok voltak azok, akik megmutatták, hogy akkor is lehetséges győzni, ha az ellenség többszörös túlerőben van. Az egri vár védői Dobó István kapitány vezetésével – ez nemcsak történelem, hanem a hősök vére, amelyik ott folyik az önök ereiben.
Ma Ukrajna az egri vár, az elnökünk pedig Dobó István. Oroszország nagyobb nálunk, azonban ez nem jelenti azt, hogy legyőzhetetlen. Önök, az egri hősök leszármazottai, ezt pontosan tudják. Az 1848-49-es forradalom a szabadság, a függetlenség és az államiság szellemét képviselte. Mindazt, ami az én felfogásomban minden magyart jellemez. Ezek ugyanazok az értékek, amiket most az ukránok védelmeznek. Lehetséges lenne, hogy önök nem támogatnak bennünket ebben a harcban?
Én ilyen népnek tartom a magyarokat. Ha élesen szólalok fel arról, hogy háború van és nem lehet belőle kimaradni, az féltés, hogy ez a háború ne érje el a magyar földet. De ehhez közös erőfeszítéssel meg kell állítanunk ukrán területen. Az egész világot igyekszünk fellármázni: mindannyiótokért harcolunk! Ha nem akarnak belekeveredni a háborúba, ami „nem az önök háborúja”, akkor segítsenek nekünk megállítani, hogy valóban ne legyen az önök háborúja. Csak gondoljanak bele Lavrov orosz külügyminiszter szavaiba, amit március 10-én Törökországban mondott újságírói kérdésre válaszolva: „Oroszország egyetlen országot sem akar megtámadni, minthogy Ukrajnát sem támadta meg.” Van-e még valaki, aki úgy gondolja, hogy Oroszország „nem támadta meg” Ukrajnát? Van-e még valaki, aki azt szeretné, hogy Oroszország ugyanígy „ne támadja meg”?
Tényleg „csak a sírban lesz stratégiai nyugalma” a magyaroknak?
Ezt a kérdést külön köszönöm. Az elején bemutatott, hogy annak országnak vagyok a nagykövete, amelyet megtámadtak. Azért vagyok a posztomon, hogy védelmezzem Ukrajna érdekeit, s ezzel egyidejűleg elősegítsem az ukrán-magyar kapcsolatok fejlődését. Meggyőződésem, hogy közös érdekünk megállítani a háborút, de nem úgy, hogy Ukrajna megadja magát és a magyar-ukrán államhatárból magyar-orosz államhatár lesz. Az, hogy felkapták a fejüket arra a kijelentésemre, hogy a sírban lesz stratégiai nyugalom,reményt ad nekem arra, hogy azt is meghallják, amiért ezt mondtam.
Zelenszkij elnök szintén arra int, hogy meg kell őriznünk a nyugalmunkat a jelen körülmények között is. Nyugalomra van szükség ahhoz, hogy megfontoltan cselekedjünk. Ám a kulcsfogalom ebben a mondatban a „cselekedni”.
Nem tudom elfogadni, amikor a politikusok vagy a szakértők „nyugodtan” azt javasolják az országomnak, hogy adja meg magát; amikor teljes lelki „nyugalommal” beszélnek arról, hogy veszíteni fogunk, ezért harcolni sem érdemes, a partnereinknek pedig nem kell bennünket segíteniük, vagy amikor „nyugodtan” beszélnek arról, meddig állhat még fenn az az ország, amelyik a hazám. Gondolom, minden olvasójuk olvasta és hallotta az efféle nyilatkozatokat, mint ahogy én is olvastam és hallottam. A stratégiai nyugalomnak az ilyesfajta értelmezése valóban a sírhoz vezet: előbb bennünket, aztán pedig azokat, akiket Oroszország utánunk megkíván. Éppen ezért élesen és kategorikusan elutasítom ezeket a nyilatkozatokat, ésmeggyőződésem, hogy a magyar miniszterelnök sem erre gondolt, amikor a stratégiai nyugalomról beszélt, hanem ugyanarra, amire a mi elnökünk, amikor nyugalomra int – kiegyensúlyozott, megfontolt cselekvés kell, nem pedig tétlenség. Küzdeni fogunk és mindent megteszünk a talponmaradás és a győzelem érdekében. De ezt ne csak tétlenül szemléljék: nyugodt és kiegyensúlyozott tettekkel segítsenek bennünket. Ne próbáljanak meg temetni minket.
Ön azt a kérdést is feltette, hogy „Van joguk március 15-én ünnepelni azoknak, akiknek a szabadságnál a rezsicsökkentés fontosabb?”. Ezt hogy érti? Aki nem szimpatizál Ukrajnával, az ne ünnepelje a magyar forradalom évfordulóját?
Bizonyára tudja, hogy minden március 15-én a nagykövetek jelen vannak a magyar zászló ünnepélyes felvonásánál. Oroszország 2014 óta folytat háborút Ukrajna ellen. Ezért az elmúlt években a szertartást figyelve és az ebből az alkalomból elhangzott beszédeket hallgatva mindig azt éreztem, hogy azokról az értékekről van szó – a magyarságról és a magyar szellemről, valamint arról, hogy mi a magyarokkal közel állunk egymáshoz a világlátásunkban, a szabadságra és a függetlenségre való törekvésünkben –, melyeket a legfontosabb értékeknek tartunk, és amikért készek vagyunk harcolni.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának megállítása nemcsak Ukrajnáról szól. Itt nem arról van szó, hogy valakinek mennyire szimpatikus ez az ország. A világnézetről van szó, és arról, hogy a szabadság a legmagasabb emberi érték, amelyet semmiféle gazdasági osztalék nem pótolhat. Meggyőződésem, hogy a március 15-i felvonuláson a magyarok azért fognak részt venni, mert osztják ezeket az értékeket.
Ha már március 15.: Kárpátalján a múltban is több atrocitás érte ukrán szélsőségesek részéről a nemzeti ünnepen megemlékező magyarokat. Ezekről mi a véleménye?
Tisztázzuk ezt a kérdést is. Gyakorlatilag minden magyar tud a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) irodája elleni támadásokról, a magyar szervezeteket és diplomáciai képviseleteket ért fenyegetésekről. Ám vajon hány magyar tud arról, hogy a KMKSZ elleni barbár támadás tetteseit kézre kerítettük – lengyel állampolgárok voltak egy olyan oroszpárti szélsőjobboldali szervezetből, melynek tagjai részt vettek a donbászi háborúban a Kreml csatlósaiként? S mennyit tudnak arról, hogy az ukrán nyelvű fenyegetőleveleket, amelyeket az „ukrán nacionalisták” számlájára írtak, olyan emberek fogalmazták, akik még az Ukrajna szóban is nyelvtani hibát ejtettek?
Ukrajna és Magyarország nem ellenségek, sohasem voltunk és sohasem leszünk azok. Csak egyetlen ország van, amelyiknek előnye származik abból, ha etnikai feszültséget szít országaink között. Magyarországon sokan vannak, akik hitelt adtak az „ukrán nacionalistákról és radikálisokról” szóló mítosznak. Az orosz propaganda valóban nem kispályás és nem lazsál, a legtapasztaltabbakat és a legokosabbakat is képes megtéveszteni. Ám most le kell hulljon a lepel azok szeméről (sic!), akik beleestek ebbe csapdába. Oroszország éppen az „ukrán nacionalisták” uralma alól akar „felszabadítani” bennünket, amikor kórházakat, iskolákat, lakóházakat, kenyérgyárat és cipőgyárat bombáz. Az „ukrán nácikra” és Ukrajna orosz nyelvű lakossága elnyomására hivatkozva bombázza Oroszország azokat a településeket, amelyeknek többnyire éppen orosz nyelvű lakossága van (amelyik egyébként ugyanúgy ukrán zászlóval a kezében megy ki az állig felfegyverzett „felszabadítók” elé és énekli el Ukrajna himnuszát). Valóban nem akarják most sem meglátni, hol is van az igazság?
Zelenszkij elnök a „multinacionális ukrán nemzet független államaként” definiálta Ukrajnát a Die Zeitnak adott interjújában. Ukrajnában eközben még érvényben van az a súlyosan diszkriminatív nyelvtörvény, ami a magyar kisebbséget is rendkívül hátrányosan érinti. Hol az igazság?
Azt hiszem, most helyénvalóbb kérdés lenne, hogy hogyan fognak egyáltalán tanulni a különböző nemzetiségű gyerekek országunkban, amikor Oroszország a háború tizenhat napja alatt már hetvenkilenc gyermeket ölt meg és közel százukat megsebesítette. Szétlőttek kétszáznyolcvan iskolát – ezekből kilenc a földdel vált egyenlővé. A háború minden napjával átlagban tizenhét iskola pusztul el. A háború miatt hétmillió gyermek nem tud iskolába járni Ukrajnában. Ehhez még számítsa hozzá, hány ukrán nő és gyermek hagyta el az országot menekültként. Ezek a számok napról napra egyre nőnek.
Meggyőződésem, hogy minden vitás kérdésben, beleértve az oktatás kérdését is, megegyezünk Magyarországgal. Már közel voltunk ehhez a megállapodáshoz a múlt évben felállított oktatási munkacsoport keretében, ám a háború közbeszólt. Ma pedig az elsődleges közös feladatunk az orosz agresszió megállítása.
Visszatérve a háborúhoz: hogyan értékeli a Magyarország nyújtotta segítséget?
Hálásak vagyunk Magyarországnak minden segítségért: az EU által már bevezetett szankciók támogatásáért, a humanitárius segítségnyújtásért, a sebesültek gyógyítására és a beteg gyerekek fogadására kifejezett készségéért.
Látjuk és meg vagyunk hatódva attól az összefogástól, amit a magyar nép tanúsít az ukránok megsegítésében, akik kénytelenek voltak Magyarországra menekülni a háború elől. Látjuk azokat is, akik tüntetnek az orosz nagykövetség előtt, követelve, hogy Oroszország fejezze be a háborút Ukrajna ellen. Őszinte hálánkat fejezzük ki mindezekért. Legyenek megértéssel, amikor még több segítséget, még több szankciót, fegyvert, védőfelszerelést, és az Ukrajna feletti légtér lezárását kérem – ezt nem azért teszem, mert azt gondolom, hogy Magyarország nem tesz semmi. És nem azért, mert hálátlan lennék. Hanem azért, mert itt nem lehet megállni. Megállnia Oroszországnak kell, s nem Ukrajnának és a bennünket segítő világnak!
Ismételten kérem tehát, és újra és újra kérni fogom: segítsenek nekünk! Ez a kérésünk nem csak Magyarországhoz szól, de én magyarországi nagykövet vagyok, ezért Magyarországhoz fordulok. Nemcsak fegyverekre van szükségünk, hanem védőfelszerelésekre is, mindenre, ami életet menthet. Többek között Magyarországtól a napokban kaptunk több mint tízezer, vérvételhez szükséges zsákot – ez az, ami életet ment. Szállítójárművekre, mentőautókra van szükségünk, hogy ki tudjuk vinni a sérülteket a tűzvonalból és ki tudjuk menekíteni az embereket a humanitárius folyosókon keresztül. Egyébként, ha ezelőtt csak arról volt szó, hogy Magyarország támogatja az Ukrajnában élő magyarokat, ma ez fordítva is igaz, mert az ukrajnai magyarok, akik Ukrajnát védik és harcolnak az orosz agresszor ellen, ezzel Magyarországot is védik attól, hogy háború ne jöjjön önökhöz. Ezért amikor Ukrajnát segítik, azzal segítenek az ő életüket is megmenteni.
Ön szerint hogyan javíthatná a kapcsolatait Magyarország és Ukrajna?
Nem tudok elvonatkoztatni attól, hogy Oroszország mai átfogó agressziója Ukrajna ellen gyökeresen átalakítja a világot. Meggyőződésem, hogy a háború után egy egészen más koordinátarendszerben élünk majd. Oroszország indokolatlan és alaptalan háborúja Ukrajna ellen mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy sok mindent átértékeljünk. Az ukrán–magyar kapcsolatok máris átalakulóban vannak. Az igaz barát bajban ismerszik meg. És azokkal, akikkel közösen legyőzted a bajokat, mindig meg tudod oldani az összes többi kérdést.
Arról, hogy mi történt 2021-ben a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, milyen kihívásokkal találta szemben magát a kárpátaljai magyarság, hogyan reagált erre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Barta Józsefet, a Szövetség ügyvezető alelnökét, a megyei tanács KMKSZ-frakciójának vezetőjét kérdeztük 2022 első napjaiban.
– Kezdjük egy rövid összefoglalóval. Mit emelne ki az elmúlt évből?
– Először is köszöntöm a Kárpátalja hetilap olvasóit, mindannyiunknak boldog új évet kívánok! Ha röviden kellene összefoglalni a legfontosabb eredményeinket az elmúlt évben, a következő dolgokat emelném ki: sikerült megőrizni Kárpátalján a békét, csillapítani a magyarellenességet, lassítani az elvándorlást, megőrizni súlyunkat a regionális és helyi politikában, megőrizni oktatási intézményrendszerünket, részben nyelvi jogainkat, sikerült elindítani egy gazdasági fejlődést és a túlélésen túl a boldogulás lehetőségének megteremtését. Időnként kemény küzdelemmel, de egész jól vettük a Covid-járvány akadályait, és részben le is küzdöttük a járvány okozta nehézségeket.
– A KMKSZ második éve szerepet vállal a koronavírus elleni harcban.
– A Covid-járvány jelentősen megnehezítette mindannyiunk életét és megrontotta annak a minőségét. A koronavírus elleni küzdelemnek két fontos szakasza volt eddig: az első a védekezés, a második a támadás szakasza. Mindkettőben részt vett a KMKSZ is. Az első szakasz 2020 elejére tehető, amikor mi is bekapcsolódtunk a folyamatba és pénzgyűjtést indítottunk, sikeresen. Védőeszközöket vásároltunk, amelyeket eljuttattunk egészségügyi és oktatási intézményekbe. A támadás szakasza 2021-re tehető. Amikor a világban engedélyezték az első vakcinákat, és elkezdődött az oltakozás, ami Ukrajnában nagyon nehezen indult be, nagy igény volt a segítségünkre. Kéréssel fordultunk Magyarország Kormányához, s mint mindig, most is segítettek. Három oltópontot nyitottak a három kijelölt határátkelőhely magyar oldalán, ahol két hónap alatt több mint 20 ezer kárpátaljai kapta meg a védőoltást. Mi mindegyik oltóponton az oltakozás teljes idejére tolmácsokat biztosítottunk, hiszen nemcsak magyarok, hanem jelentős számban kárpátaljai ukránok is felvették ott az oltást. A teljes zárlatok idején kérésünkre a magyar kormány meghagyta a lehetőséget a határátkelésre 30 km-es zónában, 24 órára. Ez fontos volt a kapcsolattartás folyamatos fenntartása végett a határ menti övezetben.
– Hogyan sikerült a járványon kívüli kihívásokkal felvenni a küzdelmet?
– Alapszabályunk első mondata így hangzik: „A KMKSZ a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális jogait védő nemzetiségi-társadalmi szervezet.” Egész szervezetünk több mint 40 ezres tagsággal, 111 alapszervezettel, 5 középszintű szervezettel a kultúránk megőrzéséért, gazdagításért és a jövő nemzedéknek való átadásáért dolgozik. A kárpátaljai magyarok hatékonyabb politikai érdekképviselete céljából hoztuk létre a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Pártot. A hatékonyabb szociális érdekképviselet érdekében hoztuk létre jótékonysági alapítványainkat. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány feladata, melynek elnöke Gulácsy Géza, a Magyarországról érkező szociális támogatások célba juttatása Kárpátalján az arra jogosan igényt tartó lakosoknak. Tavaly közel 40 ezer ilyen szociális projekt részesült pozitív elbírálásban. Az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány feladata, melynek igazgatója Berki Marianna, lebonyolítani a gazdasági támogatásokat: a mezőgazdaságit, a kis- és közepes vállalkozásokét, a turisztikaiakat, illetve a különböző földügyieket, köztük a földprivatizációs programokat. A harmadik alapítványunk a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány, melynek elnöke Brenzovics László, feladata pedig a Magyarországról érkező infrastrukturális beruházások lebonyolítása és kivitelezése.
– A KMKSZ jelentős képviselői gárdával van jelen Kárpátalja önkormányzati szerveiben is.
– Nem lehet hatékony érdekképviseletet megvalósítani úgy, ha nem vagyunk ott, ahol a döntések rólunk is születnek, és nem tudjuk azokat befolyásolni. A legutóbbi, 2020. októberi választásokon sikeresen szerepelt a KMKSZ. Megszereztük a Kárpátalján leadott érvényes szavaztok 11,5 százalékát, amivel 8 mandátumhoz jutottunk a 64 fős megyei tanácsban, ez a kárpátaljai lakosság 1/8-ának, azaz 12%-ának felel meg. Vagyis arányosan tudtuk biztosítani az érdekképviseletünket a megyében. Ez sajnos nem azért sikerült így, mert minden magyar KMKSZ-listára szavazott, hanem azért, mert nagyon sok szavazatot kaptunk az ukránoktól is. A KMKSZ-frakció a harmadik legnagyobb a megyei tanácsban, és a legegységesebb máig.
A megyei tanácson kívül nagyon fontos eredményeket értünk el alacsonyabb szinteken is. Két járási tanácsban vagyunk jelen: a beregszásziban 15 képviselővel, itt Rezes Károly személyében a mi jelöltünk lett a tanács elnöke, illetve az ungváriban 6 képviselővel. Ezenkívül 19 kistérségi tanácsban is ott vagyunk, ez az egyharmada a Kárpátalján lévő 64 kistérségnek, ami nagyon jó eredmény ahhoz képest, hogy milyen az arányunk az összlakossághoz mérten. 93 mandátumot szereztünk a városi, nagyközségi és községi tanácsokban.
A kistérségek több-kevesebb problémával küzdenek. Fontos, hogy legyen szakmai és anyagi támogatás. A pénzügyi segítség részünkről abban nyilvánult meg tavaly, hogy a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által finanszírozott szociális projektek adóilletékéből 19,2 millió hrivnyát utaltunk 11 önkormányzat számlájára. A szakmai segítség pedig abban mutatkozott meg, hogy újraindítottuk a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulását (KHÖT), amelynek újraválasztott elnöke Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, ügyvezető igazgatója pedig Rezes József. A vezetők igyekeznek szakmailag segíteni az újonnan megalakult önkormányzatokat, megpróbálják összehangolni a tevékenységüket, s bevonni a határ menti kapcsolatok fejlesztésébe.
– Tavaly szokványosnak nem nevezhető dolgok történtek a megyei képviselő-testület tevékenységében…
– A történéseket ismerjük: a választások után megindultak a koalíciós tárgyalások, amelyek eredményeképpen mi nem kerültünk be a 4 párt által 37 képviselővel létrehozott többségbe. A koalíciós tárgyalásokból egy idő után kimaradtunk, s ehelyett házkutatásokra került sor durva módszerekkel. Ellenzékbe szorultunk, de konstruktív ellenzék lettünk. Ez azt jelenti, hogy mi adtuk be a legtöbb képviselői interpellációt, és aktívan részt vettünk a megyei tanács munkájában. Már az indulásnál látszott, hogy nehezen fog működni ez a többség. Belső feszültségek keletkeztek, amelyek miatt hat hónap múlva ez a koalíció széthullott.
Kijevi kezdeményezésre egy új többség alakult 5 frakcióból, 38 képviselővel, hogy biztosítva legyen a tanács működése, ami feltétlenül szükséges a stabilitáshoz. Ennek a koalíciónak mi is a része lettünk. A megalakulást hosszú tárgyalási folyamat és egyezkedés előzte meg, amelyek során mi is elmondtuk az elvárásainkat és követeléseinket. Ezek között az első helyen szerepelt az, hogy a bűnvádi eljárásokat, amelyeket alapítványaink ellen indítottak, zárják le. Nos, nem azért, mert nem teljesültek az elvárásaink, más ok miatt, de ez a koalíció is széthullott féléves működése után.
A koalíción belül voltak olyan frakciók, illetve olyan képviselők, akik ultimátumot intéztek a többséghez a különböző rendszerreformok ügyében. Kárpátalján 131 kommunális – egészségügyi, oktatási, kulturális, sport-, ifjúsági, szociális – intézmény van a megyei tanács tulajdonában. A kezdeményezők elképzelése az volt, hogy nagy mamutintézményeket kell létre hozni: a 131-ből 5-öt, 6-ot, és egybe kell vonni azok irányítását – az összes egészségügyit, oktatásit stb. – egy vezérigazgatóval, vezetőséggel, könyvelőséggel. Mi és egy másik frakció úgy gondoltuk, hogy ezzel „Titanicokat” hoznánk létre, ami nagyon veszélyes lehet, különösen az egészségügyi intézmények összevonása Covid-járvány idején. Valóban szükségesek a reformok, optimalizálni kell a rendszereket, de nem így, hanem megfontoltan, alapos számításokat végezve, a gazdasági és más belátható következményekkel kalkulálva, fokozatosan végrehajtva azokat. Ezt az álláspontot a kezdeményezők nem támogatták, és végül „szétrobbant” a koalíció.
Volt egy időszak, amikor bizonytalanná vált Kárpátalján a regionális politika, amikor a képviselők egy csoportja a legitimitás és illegitimitás, a törvényesség és törvénytelenség mezsgyéjén több ilyen, általuk megyei közgyűlésnek nevezett rendezvényt tartottak, s különböző döntéseket hoztak. De aztán visszatértek a legitimitás talajára, többek között a KMKSZ követelésére is.
Ez meg is történt. Megalakult egy új többség 5 frakcióból, a testület megválasztotta az új elnököt, Volodimir Csubirkót, hisz a korábbi vezető lemondott. Ez a többség egyelőre megvan, de mi nem vagyunk a része. Korábban felajánlották a tisztséget a vezetőségben, amit nem fogadtuk el amiatt, mert a bűnvádi eljárásokat nem fejezték be, elnökünk még mindig Magyarországról kénytelen irányítani a szervezetet. Viszont nem lettünk ellenzék sem, úgy definiáljuk magunkat: a többséghez nem tartozunk, viszont konstruktívan együttműködünk minden olyan kérdésben, ami Kárpátalja és a kárpátaljai magyarok érdekeit elősegíti.
– A KMKSZ az elmúlt évben számos esetben nyilatkozatban foglalt állást az ukrajnai törvényekkel és tervezetekkel kapcsolatban. Történt-e előrelépés az ukrán–magyar kapcsolatokban?
– Nem tapasztalunk romlást, de nincs jelentős közeledés sem. Ezek a problémák 2017-re nyúlnak vissza, amikor az oktatási törvényt elfogadták. Az új oktatási törvény ellen tiltakoztunk mi, tiltakozott Magyarország s a megyei tanács is. Két fontos dolgot elértünk: a 7. cikkely hatályba léptetését kitolták 2023-ra, időt nyertünk az oktatás nyelvét illetően, valamint a magán oktatási intézményeket kivonták a törvény 7. cikkelyének hatálya alól.
A másik jelentős csapás a nyelvtörvény 2019-es elfogadása volt, ami még komolyabb problémákat hozott létre. A hatályba léptetése szakaszonként történik, bizonyos passzusai már most is hatályban vannak, de jövő év júliusától, amikor is a kiszolgálás nyelve az ukrán lesz, még tovább romlik a helyzet. A törvény komoly szankciókat, pénzbeli és egyéb büntetéseket helyez kilátásba, s a nyelvi rendőrség létrehozását számos helyen. Hihetetlen, hogy Ukrajna Alkotmánybírósága ezt a törvényt alkotmányosnak minősítette.
Közben elfogadták a teljes középiskolai oktatásról szóló törvényt. Ennek az implementálásáról is tárgyal az ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság, amelynek vannak bizonyos eredményei. Olyan megoldásokat próbálnak találni, amelyek megfelelnek a törvény követelményeinek, de elfogadhatóbbá teszik azt a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok számára is. A bizottság munkája progresszív és produktív is volt, de megszakadt, amikor Magyarország aláírta a hosszú távú gázszerződést Oroszországgal, ami nem felelt meg Ukrajna gazdasági érdekeinek. Bízunk benne, hogy folytatódnak a tárgyalások, és pozitív eredményt hoznak majd.
– A KMKSZ mit javasolt a kialakult helyzetben?
– Kompromisszummal álltunk elő. Maradjanak így a törvények, de akkor két dolgot kérünk: az egyik, hogy Ukrajna ismerje el a kárpátaljai magyarokat őshonos népnek, a másik pedig, hogy hozzanak létre egy olyan állami programot, amely javítaná az ukrán nyelv elsajátításának minőségét az oktatási intézményeinkben. Az ukrán nyelv elsajátítása nekünk nagyobb gond az értelmiség kinevelése tekintetében, mint Ukrajna számára az, hogy esetleg nem megfelelően tudjuk az államnyelvet. Azonban egyetlen Ukrajnában élő kisebbség – rajtunk kívül a románok, a bolgárok, az oroszok – sem került be az őshonos népek közé, ehelyett három Krímen élő – a krími tatárok, a karaimok és a krimcsákok – igen.
Van lehetőség arra, hogy módosítsák a törvényt a jövőben, és minket is besoroljanak az őshonos népek közé. Ez elfogadható, kompromisszumos megoldás lenne számunkra, ha megkapnánk az őshonos népeknek járó garantált oktatási, nyelvhasználati jogokat. Nem az lenne, ami volt, de jobb annál, ami most van.
– Volodimir Zelenszkij ukrán elnök decemberben beterjesztette a parlament elé a többes állampolgárságról szóló törvényjavaslatát.
– Már rég aktuális Ukrajnában a többes állampolgárság kérdésének rendezése. Egyfolytában mondtuk, hogy a kettős állampolgárság nem alkotmányellenes, nincs törvény, amelyik ezt tiltaná. Sokak szerint ez alkotmányellenes, s szankciókat helyeztek kilátásba azok ellen, akik felvették Magyarország állampolgárságát. Mivel Ukrajna elnöke, az Alkotmány őrzője terjesztette be a többes állampolgárság kérdését szabályozó törvénytervezetet, egyértelművé vált, hogy ez nem alkotmányellenes intézmény. Mi üdvözöltük is a kezdeményezést, azonban a szöveg közzétételét követően kiderült, hogy ez nem az, amire szükség lenne. Ugyanis miközben alkotmányosnak minősíti a többes állampolgárságot, korlátozásokat vezet be azok számára, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát: ezeket a személyeket teljesen kizárnák a közéletből és a politikai életből, nem tölthetnének be tisztségeket állami hivatalokban, önkormányzati szerveknél. A kettős állampolgár nem lehetne párttag, képviselő, sőt választási bizottsági tag vagy agitátor sem. Ez számunkra elfogadhatatlan, és a kárpátaljai magyarság jövőjét is veszélybe sodorja. A javaslatunk az, hogy vonják vissza ezt a törvénytervezetet. A szándékot támogatjuk, de a korlátozásokat csökkenteni kellene.
Küzdünk a jogainkért, talán egyelőre látható eredményeket nem hozott ez a küzdelem, de mindenképpen eredmény, hogy ezek az intézkedések még nem jelentek meg visszavonhatatlanul a politikában, a társadalomban, és így még mindig van időnk és lehetőségünk arra, hogy változás történjen. Deák Ferenc mondta: „Amit erő vagy hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse újra visszaadhatja. De amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önként lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és kétséges.” Ezt tekintjük a mottónknak: „Nem mondunk le jogainkról, a küzdelmet továbbra is folytatjuk!”
– Mit üzen olvasóinknak az új esztendő alkalmából?
– A legfontosabb az egészség! Bízzunk benne, hogy a Covid elleni védekezés és támadás évei után az idei a koronavírus elleni győzelem éve lesz. Fontos, hogy továbbra is kitartóan küzdjünk a beszűkített és elvett jogaink visszaszerzéséért. Bízunk benne, hogy ebben a küzdelemben és a támogatási projektek további kivitelezésében partner lesz Magyarország az áprilisi parlamenti választások után is.
Fontos számunkra, hogy a gazdasági fellendülést, amit elkezdtünk, folytathassuk. Hosszú távú programunk, hogy biztosítani tudjuk a megélhetési lehetőséget a kárpátaljai magyarok számára, lelassítva ezzel az elvándorlást, sőt lehetővé téve a visszatérést.
Mi azért dolgozunk, hogy itt, Kárpátalján megőrizhessük magyarságunkat, lehetőség nyíljon a boldogulásra, karrierépítésre, az egzisztencia megteremtésére. Szeretnénk nemcsak túlélni ezeket a nagyon nehéz időszakokat, hanem fejlődni és megerősödni is. Úgy érzem, hogy az itthon maradtak magyarságtudata megerősödött. Abban bízom, hogy a megvívott csatáink konkrét, pozitív eredményeket is hoznak. Ehhez kívánok mindannyiunknak jó egészséget, kitartást, bölcsességet, bátorságot, hogy közösségként eredményekre és győzelemre vigyük a küzdelmeinket.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja számára a több évtizedes magas színvonalon végzett vezetői és diplomáciai tevékenysége, valamint a nemzetpolitikai területen elért kiemelkedő eredményei elismeréseként a miniszterelnök előterjesztésére Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta.
Bacskai József 2008-ban beregszászi magyar főkonzulként érkezett Kárpátaljára, majd két év után az ungvári főkonzulátus vezetését vette át 2015 őszéig. Ezzel együtt 2011-ben, Magyarország európai uniós elnöksége idején az egész eseménysor pénzügyi tevékenységét irányította. Az ő hivatali idejében lényegesen szervezettebbé vált a kárpátaljai magyar külképviseletek munkája, például megszűntek a konzulátusok előtti végeláthatatlan sorok többek között az időpontfoglalási rendszer bevezetésével. A magyar képviseletek kapcsolattartása is más szintre emelkedett, a változások egyik eredménye volt a nyugat-ukrajnai megyékkel kialakított együttműködés. 2015 szeptemberében nevezték ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárává, akkortól a világban működő magyar külképviseletek gazdálkodásának felügyelete is feladatai közé tartozott. Szerepe volt abban, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a magyar külképviseletek és magyar tulajdonú ingatlanok száma. Ezek egy részét felújították, modernizálták. Bacskai József fontos munkát végzett a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok beindításában, azok pénzügyi alapjainak megteremtésében. A júliustól újra Magyarország Ungvári Főkonzulátusát irányító diplomatával kitüntetésének apropóján beszélgettünk.
– Hat év után tért vissza Magyarország Ungvári Főkonzulátusának élére. Milyen érzésekkel, tervekkel jött vissza Ungvárra?
– A Budapesten végzett munkám idején tudatosan ritkán fordultam meg Kárpátalján, azonban az itteni magyar és ukrán vezetők, különböző felekezetű lelkészek, újságírók és barátaim rendszeresen megkerestek, így a kapcsolataim élők maradtak. Találkoztunk, beszélgettünk, eszmét cseréltünk. Ezek alapján és a megfogalmazott kéréseikből, azt gondolom, folyamatosan képet kaptam a kárpátaljai állapotokról, a képviseletek működéséről.
A szemléletem, a hozzáállásom nem változott. Mert tapasztalataim szerint a partnerek a nyitottságot, az őszinteséget és a jóindulatot respektálják, és előbb-utóbb a párbeszéd során, egy bizalmi légkörben nemcsak a problémák néven nevezésére van mód, hanem lehetőség nyílhat azok megoldására is.
– Feleségével ketten jöttek, a gyerekeik már felnőttek…
– Igen. Két felnőtt lányunk van: Anita és Enikő. Idén megszületett az első unokám, Borcsika. Új és egyben nagyszerű érzés számomra egy kislány nagyapjának lenni. Amíg otthon voltam, követhettem a növekedését, és hogy napról napra gyarapszik a tudása. Szívem szerint szeretném gyakrabban látni őt, ám egyelőre a hivatali teendőim ebben akadályoznak.
– Örömmel jöttek ismét Ungvárra?
– Természetesen, igen. Pályafutásomnak fontos szakasza kötődik Kárpátaljához. Az előző szolgálat idején kialakult baráti kapcsolataim megmaradtak, és bár a kárpátaljai magyar és ukrán közéletben a szereplők egy része megváltozott, a meghatározó személyiségek többsége ismerős partner. Máris elkezdődött velük a közvetlen, áttételek nélküli párbeszéd. Bízom benne, hogy ez a körülmény is segíteni fogja az eredményes munkavégzést, az ukrán–magyar jószomszédi kapcsolatok kialakítását.
Sürgető feladatom Magyarországot újrapozícionálni a nyugat-ukrajnai régióban. Erre Budapesten határozott igény van, és komoly ajánlatokkal készek vagyunk ennek tartalmat adni. A Lembergből, Ivano-Frankivszkból és Csernyivciből hozzám eljutott jelzések kedvezőek, fogadókészségről tanúskodnak. Az ottani ukrán tiszteletbeli konzuljaink is várják és felajánlották, hogy részvételükkel, közreműködésükkel számoljuk fel a lemaradást, és kezdődjön el az együttműködés új szakasza.
– 2015 szeptemberétől gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkárként dolgozott a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Ez alatt a hat év alatt jelentősen megnőtt a magyar külképviseletek száma. Ez a tény pénzügyi, gazdálkodási és szervezési szempontból bizonyára az ön munkaterületét kiemelten érintette.
– Ma Magyarország az Európai Unió országai között az egyik legkiterjedtebb külképviseleti hálózattal rendelkezik. Valóban, az elmúlt évek során igen jelentős bővítéseket hajtottunk végre. Ez idő szerint minden földrészen, a világ számunkra összes fontos régiójában van magyar misszió. Ezek egy része régi bérleményekben van elhelyezve, az újonnan létesítettek – ahol lehetséges volt – saját tulajdonú ingatanokban kaptak helyet. A korábbi évtizedekben elmaradt felújításokat, korszerűsítéseket jó ütemben pótoltuk, és dicsekvés nélkül elmondható, hogy a magyar külképviseletek méltó módon reprezentálják Magyarországot a világban.
Ezenkívül a magyar missziók szerte a világban a magyar diaszpóra támogatói is, segítve a magyar közösségek és az anyaország kapcsolattartását. Mára a világ magyarsága egységessé vált. A külhoni nemzettestvéreink megmaradását szolgáló nemzetpolitikai programokra alapozva bizakodhatunk, hogy a legtávolabbi földrészeken is sokáig őrizhetik még magyar identitásukat.
A külképviseleti fejlesztésekkel azt is elértük, hogy a magyar diplomaták mindenhol jó és biztonságos munkakörülmények között dolgozhatnak. Az ilyen feltételek megteremtése a hatékony munkavégzéshez elengedhetetlen volt.
Kitérnék még arra, hogy több különböző országban rendkívül értékes és nagy történelmi múltú épületeket is magáénak mondhat Magyarország. Ezek az ingatlanok a nemzeti vagyon jelentékeny részét képezik.
A minisztérium vezetésének támogatását bírva, a helyettes államtitkárság alá tartozó szervezeti egységek felkészült munkatársaival és megbízható külső közreműködő partnerekkel tudtuk ezeket az eredményeket elérni.
A megvalósult fejlesztésekről, a Külgazdasági és Külügyminisztérium ingatlangazdálkodásáról készült kiadványsorozat egy igazán impozáns leltárként rögzíti, hogy néhány esztendő alatt milyen minőségi előrelépés történt ezen a téren.
– A diplomáciai munkához, a nemzetközi piacépítéshez ez a háttér elengedhetetlen feltétel.
– Igen, én is így gondolom. A magyar kormány szerves egységként kezeli a külgazdaságot és a külpolitikát. A tárca elnevezése is ezt jeleníti meg. Magyarország adottságainál fogva minden tekintetben nyitott, mert csak így lehet biztosítani az ország fejlődését. Ebből következik a kezdeményező és offenzív külgazdasági politika és külpolitika. Ennek keretében képviseleteink minden lehetséges módon segítik a magyar vállalkozások külföldi kapcsolatépítését és a potenciális külföldi befektetők megnyerését.
Nem maradhatnak el persze a „hagyományos” diplomáciai feladatok sem, úgymint a bilaterális viszony ápolása, a nemzetközi szervezetekben folytatott tevékenység és a magyar állampolgárok érdekvédelme. Éppen a Covid-világjárvány legnehezebb napjaiban lehetett megtapasztalni azt a sokrétű tevékenységet, amellyel a tárca hozzájárult a kór leküzdéséhez országos méretekben az eszköz- és oltóanyag-beszerzésekkel, majd később más országok védekezésének megsegítésével, de az egyének szintjén is, gondoljunk csak a veszélyzónákból való kimenekítésekre, evakuálásokra.
A konzuli szolgálat a nap 24 órájában végzi a magyar állampolgárok külföldi érdekvédelmét, hiszen folyamatosan sokan tartózkodnak más országokban munkavégzési, tanulási vagy üzleti célból, és nemcsak Európában, hanem a távoli földrészeken is.
– A nemzeti kormány idején jól érzékelhetően hangsúlyosabbá vált a gazdaságdiplomácia, ami a minisztérium nevében is tükröződik: Külgazdasági és Külügyminisztérium.
– Így van. Ez tudatos döntés és vállalás, ami Magyarország adottságaiból következik. Célunk az ország gazdasági potenciáljának a gyarapítása annak érdekében, hogy a magyar emberek, a magyar családok legyenek munkájuk révén ennek a haszonélvezői, és az ő életük, életviszonyaik javuljanak. Az ehhez szükséges feltételek megteremtésében a gazdaságdiplomáciának kiemelkedő szerepe van.
Bár kisebb mértékben, mint az előző évtizedekben, de változatlanul jelentős a nyersanyag-behozatal, az energiahordozók importja. Az új munkahelyek és a fejlett technológiák pedig a külföldi, így a multinacionális nagyvállalatokhoz köthetők elsősorban. A magyarországi lehetőségek bemutatása és a külföldi beruházók megnyerése bizony kemény gazdaságdiplomáciai feladat, mert ezen a téren is nagy a verseny.
Magyarországon a termelés exportorientált. Az előállított termékekből csak akkor lesz bevétele az országnak, és ezekből akkor származik jövedelem az embereknek, ha a sok hozzáadott értékkel előállított áru a külpiacokon eladásra kerül. Tehát a nyitott magyar gazdaság külkereskedelem nélkül nem tud megélni.
– Közreműködött a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programok lebonyolításában is.
– A környező országokban élő nemzettársainkat segítő gazdasági-fejlesztési programokat is a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelte az elmúlt években. Ezek a programok egyaránt segítettek egyéneknek, közösségeknek, és kedvezőek voltak a befogadó országoknak is, hiszen a vásárlások, beruházások ott történtek, és új helyi és központi adóbevételekhez is jutottak. Nehéz számszerűen a programok mérlegét megvonni, de az bizonyos, hogy több ezer magyar vállalkozó, kistermelő és így az ő családjaik gondjain sikerült könnyíteni, és új lehetőségekhez juttatni őket, azaz hozzájárulni, hogy ne kényszerüljenek elhagyni szülőföldjüket.
– Ezek a programok a magyarországi adófizetők érdekeit is szolgálják? Vagy csak az alkotmányban vállalt kötelezettségének tesz eleget ezzel a magyar állam?
– Ez a magyarországi adófizetők számára is előnyös. Mert a támogatások újabb üzleti lehetőségeket teremthetnek, egy fejlődő üzleti kapcsolat pedig mindenkit gyarapodóvá, gazdagabbá tesz. Az a célunk, hogy az itteni közösségek erősödjenek meg, váljanak önfenntartókká, és később, ha lehet, legyenek magyarországi kapcsolódásaik, jöjjenek létre értékteremtő gazdasági együttműködések.
– Hogyan látja a magyar nemzetpolitika eredményeit, illetve a Kárpátalján működő magyar külképviseletek szerepét?
– Rengeteg dolgot valósítottunk meg. Elég csak arra gondolni, hogyan fejlődött a beregszászi főiskola, a szakképzés, vagy miként újultak meg a magyar iskolák, az óvodák, a templomok. Számos vállalkozás és település fejlődését is sikerült elősegítenünk. Újabb és újabb magyarországi és kárpátaljai önkormányzati együttműködések indultak el. Történelmi és kulturális emlékhelyek újultak meg. Az uniós és magyar pályázatok eredményeként sok kárpátaljai magyar ember és közösség anyagi helyzetén, életkörülményein is tudtunk könnyíteni.
Magyarország támogatásának is köszönhetően Ukrajna vízummentességet kapott az EU-tól, és bizakodó vagyok abban a tekintetben is, hogy javulhat a határátkelés a két ország között. A tervezett új átkelőhelyek megnyitása mindenképpen könnyebbséget jelenthet majd.
A két kárpátaljai misszió a Külgazdasági és Külügyminisztérium feladatszabása alapján működik. Természetesen fontos feladatunk a kormány nemzetpolitikai céljainak, törekvéseinek elősegítése, ugyanakkor Magyarország képviselőiként saját területünkön az államközi kapcsolatok javítását is elő kell segítenünk. Az itt töltött idő alatt erre nyitottságot érzékeltem az ukrán partnereink felől is.
– A Magyarország nyújtotta baráti segítség dacára soha nem látott mélypontra került a két ország kapcsolata. Nem könnyű időszakba jött vissza Ungvárra…
– Ha végignézzük a két ország kapcsolatainak történetét, azt látjuk, hogy elsőként ismertük el a függetlené vált Ukrajnát. Amikor bajban volt, elsőként segítettünk. A jó szomszédsági kapcsolatok nem akkor fontosak, amikor ünnepelni kell, hanem a bajok idején. Amikor árvíz volt, átjöttek a magyar emberek és gépek menteni a menthetőt. Létrehoztunk egy közös katonai alakulatot, amely a Tisza mentén védi katasztrófa esetén az értékeket. Az árvízi előrejelzést sikeresen megoldottuk, illetve összehangoltuk az árvízvédelmet. Sok olyan diplomáciai dolog történt, amely előre vitte a két ország kapcsolatait, példaként említhetem a gyermeküdültetést vagy a katonák rehabilitációját. Öt évvel ezelőtt létrejött a Tisza ETT, és az elmúlt időszakban a koronavírus-járvány elleni védekezésben is sokat segítettünk Ukrajnának. Ezek valóban önzetlen gesztusok a részünkről, melyeket mi nem azért tesszük, mert cserében valamire számítunk. Azért tesszük, mert ha a szomszédban minden rendben megy, akkor nagy eséllyel nálunk is rendben fog menni. Motivációnkat vagy megérti valaki, vagy nem, de biztosíthatok mindenkit arról, hogy semmi olyan szándékunk nincs, amely az ukrán emberek ellen irányulna. Mi azt mondjuk, hogy gyerünk, csináljunk közösen dolgokat, működjünk együtt, mert így tudjuk az állampolgáraink mindennapjait megkönnyíteni.
Kétségkívül az utóbbi években, 2017-től megromlott a két ország viszonya – leszögezhetjük, hogy nem Magyarország hibájából. Magyarország politikája a független Ukrajna irányában nem változott, konzekvensen támogató és partneri maradt.
Úgy hiszem, hogy most egy új építkezést kell elkezdeni, ami hosszú folyamat lesz, de ezt az utat újra végig kell járni. Lépésről lépésre meg kell találni a közös kapcsolódásokat, újra felépíteni egy bizalmi viszonyt, ami nem lesz könnyű, de törekedni kell rá. A jószomszédi kapcsolatoknak csak egy alternatívája van: a rossz szomszédi kapcsolatok. Ebben pedig az országainkban élő, egyszerű emberek nem érdekeltek. Számukra a legfontosabb a család biztonsága, a munkahely, amely biztosítja a mindennapi létfeltételeket, illetve hogy legyen valamiféle a jövőre vonatkozó perspektíva. Nekünk, diplomatáknak pedig azon kell dolgoznunk, hogy tartalommal telítődjenek a partneri kapcsolatok. Az emberek nyugodtan tudjanak átmenni a határ egyik oldaláról a másikra, és üzleti, baráti kapcsolatok jöjjenek létre.
Ezen túl erősíteni akarjuk a humanitárius, a kulturális és az oktatási kapcsolatokat, és általában támogatunk minden kezdeményezést, amely a kárpátaljai, az ukrajnai, a magyarországi emberek egymás iránti megértését szolgálja.
Természetesen vannak olyan nemzetközi kötelezettségek és kétoldalú megállapodások, amelyeket be kell tartania mind a két félnek. Magyarország ezeket betartja.
– Ukrajna viszont?
– Azon dolgozunk, hogy a dolgok rendeződjenek, és ne keletkezzenek új, mesterségesen kreált konfliktusok.
– Főkonzul úr, hogy látja Ukrajna jelenlegi helyzetét?
– Ukrajna ma nehéz helyzetben van. Válaszút előtt áll sok kérdésben, de Magyarország ebben kész Ukrajnának segíteni. Rajtunk az együttműködés nem fog múlni. Orbán Viktor miniszterelnök úr egyik fontos beszédében mondta, hogy: „Együtt akarunk működni a szomszédainkkal, és aki velünk együttműködik, az jól is jár.” Nekünk, ukránoknak és magyaroknak együtt kell működni, sok a megoldandó közös problémánk, van feladatunk, ezekről nyíltan kell beszélnünk, és a végén a tárgyalóasztaltól mindenki gazdagabban fog felállni. Az együttműködésből mindenki jobban jön ki, mint a szembenállásból. Tehát: „Aki a magyarokkal együtt tud működni, az jól jár.”
– Hogyan látja a kárpátaljai magyarság helyzetét?
– Több fajta folyamat játszódik le egyidejűleg az Ukrajna teljes lakosságához képest kicsiny, több mint ezer éve őshonos kárpátaljai magyar közösségben. Láttam az elmúlt években a megerősödést is, és egyidejűleg azt is, hogy helyi közösségek meggyengültek. A világ kinyílt a kárpátaljai családok előtt is, sokan úgy gondolták, hogy máshol keresnek boldogulást. A magyarországi támogatások egyik célja, hogy amennyire lehetséges, jó szomszédként segítsen e problémákat leküzdeni. Ezek nélkül még nehezebb lenne a szülőföldön maradni. Ha nem volt gyógyszer vagy védőoltás, akkor abban segítettünk, s ha másra volt szükség, akkor abban. A magyar diplomácia tevékenysége senki ellen nem irányul, a magyar emberekért dolgozunk, bárhol is éljenek a világban, ez alkotmányos kötelezettségünk. Mi, magyar diplomaták pedig arra törekszünk, hogy tevékenységünk célját és lényegét elmagyarázzuk azoknak, akiknek szükségük van ezekre a magyarázatokra.
– A koronavírus-járványból adódó korlátozások után helyreállt a korábbi rend a főkonzulátuson? Zökkenőmentesen mennek a folyamatok?
– Az mindig a vezetőn múlik, hogyan mennek a folyamatok. Ha zökkenők vannak, az az ő hibája is. Törekszem arra, hogy ne legyenek zökkenők. Természetesen a mi tevékenységünket is korlátozta a Covid-járvány, de jelen pillanatban nincsenek ilyen korlátozások, ezt pedig ki kell használni az ügyfélbarát működési rend visszaállítására, és megragadni minden alkalmat a két ország kapcsolatát erősítő találkozók és megbeszélések szervezésére, eredményes lebonyolítására.
Június 11-én vált ismertté, Vlagyimir Putyin orosz elnök „őszinte” interjút ad az NBC News amerikai tv-csatornának a Joe Bidennel való találkozó előtt.
Érdekes és meglehetősen pragmatikus tény, hogy Putyin elnök közvetlenül a Biden-találkozó előtt ad interjút az amerikai kiadványnak.
Az is közismert, hogy az orosz vezető az NBC News vezető nemzetközi tudósítójával beszélget, aki már megérkezett Moszkvába. Ugyanakkor a nyilvánosságra hozott előzetes szerint maga a „beszélgetés” a témák széles skálájának lesz szentelve.
Az exkluzív interjú teljes verziója június 14-én, hétfőn 18:30-kor (amerikai idő szerint) kerül adásba. Érdekes, hogy a jól ismert CNN-tévécsatorna információja szerint az amerikai adminisztráció döntése szerint sem Putyinnak, sem Bidennek nem áll szándékában közös értékelő sajtókonferenciát tartani. A több mint furcsa döntés okait azonban nem nevezték meg. A tv-csatorna információi szerint azonban a találkozó programja még nem alakult ki, így akár az utolsó percekben is korrigálható. A csúcstalálkozó előkészítésében részt vevő tisztviselők kijelentették, a pénteki adatok szerint nem várható közös sajtókonferencia. A Time amerikai kiadvány szerint ismertté vált, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója William Berntz készítette elő Biden az orosz elnökkel való találkozóra.
Június 9-én Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin a Joe Bidennel folytatott tárgyalásokat követően bármilyen formában hajlandó beszámolni a sajtónak az eredményekről. Ugyanezen a napon Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője arról tájékoztatott, hogy Moszkvának „nincsenek nagy elvárásai vagy illúziói az USA és Oroszország elnökei jövőbeli találkozójával kapcsolatban”.
Jake Sullivan, az USA elnöke nemzetbiztonsági tanácsadója június 7-én megjegyezte, hogy a két ország vezetői várva várt találkozójára „nem a köztük lévő nézeteltérések ellenére, hanem nekik köszönhetően kerül sor”.
Egyébként Joe Biden és Vlagyimir Putyin elnökök találkozójára, a tervek szerint június 16-án Genfben kerül sor, és ez lesz az két elnök első személyes találkozója. Az orosz elnök számára pedig ez a genfi út lesz az első külföldi látogatása 2020 januárja óta.
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
I met with President @LuisLacallePou to thank Uruguay and its people for supporting Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Ukraine is fighting a tough battle against Russian invaders while also working to implement the Peace Formula, one of the key political… pic.twitter.com/XCodE8QXcp
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 10, 2023
Miután az Európai Unió és Ukrajna között 2014-ben társulási, majd szabadkereskedelmi egyezmény született, joggal várhatja Brüsszel, hogy Kijev az európai elvekkel összhangban cselekedjen! – jelentette ki a Pesti Srácoknak adott interjújában Bocskor Andrea.
A Fidesz–KDNP beregszászi európai parlamenti képviselője – aki maga is szerepel az ukrán szélsőségesek „halállistáján” – méltatta Josep Borrellt, az unió külügyi főképviselőjét, amiért kemény hangnemben bírálta Ukrajnát, ami láthatóan nem tetszett nekik. Márpedig Bocskor Andrea szerint az uniós kritikák nagyon is célba értek, hiába próbálták elbagatellizálni a kérdést, az ukrán média figyelemmel kíséri, mit mond az Európai Unió.
A képviselő szerint egyébként arra sem lehet egyértelműen választ adni, hogy Ukrajnának mennyire komolyak a csatlakozási szándékai. Rámutatott: az olyan félkatonai szervezetek, mint amilyenek a kárpátaljai magyarságot is támadják, aligha nyitottak az európai integráció felé. Mások nosztalgiát éreznek a Szovjetunió iránt, inkább az orosz világban képzelik el magukat.
A kárpátaljai magyarságnak ugyanakkor egyértelmű érdeke lenne a tagság.
Bocskor Andrea úgy vélte, Magyarország hiába áll ki következetesen Ukrajna függetlensége, területi integritása mellett, támogatja az európai integrációját, a segítséget elhallgatják.
– Brüsszeli kollégáim többször kérdezik, miért nem adjuk fel a NATO-csatlakozási folyamatok vétózásának politikáját, és ilyenkor mindig el kell mondanunk, hogy ez az egyetlen eszközünk, amivel tárgyalópozícióinkat megőrizhetjük – fogalmazott, megerősítve, hogy Brüsszelben nem mindenkinek tetszik a magyar fellépés.
A képviselő ugyanakkor azzal nem értett egyet, hogy „állóháborúként” jellemezze az elmérgesedett viszonyt, reményét fejezte ki, hogy a közös pontok mentén meg lehet oldani a problémákat.
– A kárpátaljai magyarság sem vár mást, mint hogy elismerjék őket őshonos kisebbségnek, és biztosítsák megmaradásuk feltételeit, ahogy ezt Magyarország teszi – összegzett.
Bocskor Andrea nemrégiben a Magyar Nemzetnek is interjút adott, ebben azért hangot adott bírálatának, hogy Brüsszel gyakran hímestojásként bánik Ukrajnával.
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
Russian occupation forces are trying to seize the #Chornobyl_NPP. Our defenders are giving their lives so that the tragedy of 1986 will not be repeated. Reported this to @SwedishPM. This is a declaration of war against the whole of Europe.
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
This will be the first meeting between Ukraine, the European Union, and NATO in this trilateral format. I look forward to meeting @JensStoltenberg and @JosepBorrellF to strengthen our partnership and cooperation in defending Ukraine and Europe. https://t.co/QA0g0I0B3W
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP beregszászi európai parlamenti képviselője az EU-intézmények Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásról, David Sassoli válaszleveléről, az ukrán nyelvtörvény mögött megbújó asszimilációs törekvésekről, valamint arról is beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjújában, hogy megtalálható az ukrán szélsőséges Mirotvorec oldal „halállistáján”.
– David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke válaszolt az ukrán fenyegetések ügyében küldött delegációs levelükre, és azt ígérte, hogy a Denisz Smihal ukrán kormányfővel való ülésén előhozza a kárpátaljai magyarok ügyét. Elégedettek ezzel a reakcióval?
– Delegációnk azonnal reagált és cselekedett a minket ért támadások kapcsán, több alkalommal is levélben fordultunk Sassoli elnökhöz. Már a tavaly novemberi megfélemlítő akciók után levelet írtunk neki, és kértük, hogy álljon ki a kárpátaljai magyarság mellett. Néhány nappal később aztán jött a hír, hogy a szélsőséges Mirotvorec listájára kerültem. Akkor újabb levelet írtunk az EP-elnöknek. Az akkori válasza finoman szólva is semmitmondó volt, leginkább eljárási szabályokra hivatkozott, miszerint a frakciónak kell kérnie, hogy a plenárison nyilatkozzon adott témában. A mostani válaszlevele viszont már személyesebb hangvételű volt. Valóban megígérte, hogy az ukrán kormányfővel való találkozóján elmondja, elfogadhatatlan, hogy egy EP-képviselővel ilyen módon bánjanak Ukrajnában. De ez még mindig nem az, amit szeretnénk. Egy pozitív kicsengésű levél nem egyenlő azzal, hogy az uniós parlament elnöke a plenáris ülésen vállalja a véleményét és nyilvánosan elítéli a történteket.
Erre Sassolinak kifejezetten lett is volna alkalma a héten, ugyanis kedd este zajlott az EU-Ukrajna társulási egyezményről szóló jelentés parlamenti vitája. Azt gondolom, hogy elvárható lett volna a nyilvános szolidaritásvállalás akár velem, akár a kárpátaljai magyarokkal.
– Mit jelent az ön mindennapjaiban, hogy rajta van a Mirotvorec listáján?
– Ez egy kiszámíthatatlan dolog. A Mirotvorec nevű honlap 2014 óta létezik, és több szállal kapcsolódik az ukrán titkosszolgálatokhoz. Szinte köztudott, hogy magas rangú ukrán politikusok, katonatisztek és titkosszolgálati alkalmazottak vesznek részt a koordinálásában. Ez egyfajta üzenőfal, ahol kijelölik azokat a személyeket, akik nem tetszenek a kijevi hatalomnak. 2014-es indulásánál még olyan újságírók és képviselők szerepeltek a honlapon, akik a Krím, valamint a Donyeck és Luhanszk körüli konfliktusban vállaltak szerepet. Őket oroszbarátsággal, hazaárulással vádolták. Egy újságírót és egy képviselőt akkoriban le is lőttek, miután személyes adataik megjelentek a honlapon. 2018-ban az ukrán médiába kikerült egy rejtett kamerás videófelvétel, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgársági esküt tesznek az egyszerűsített honosítási eljárás keretében. Ezután kezdték el a Mirotvorecen listázni a kárpátaljai magyar hivatalnokokat és tisztségviselőket, akiket kettős állampolgársággal gyanúsítottak meg. Pusztán ez alapján is fel lehetett kerülni a listára, pedig a kettős állampolgárságot nem tiltják az ukrán törvények. Bár Kárpátalján nem történtek fizikai bántalmazások, ez a lelki terror és megfélemlítés egy fajtája volt, ami miatt többen lemondtak a tisztségükből és nem vállaltak közéleti szerepet a személyes adataik kiszivárogtatása után. 2020 végén, miután lezajlottak az ukrán helyhatósági választások, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) pedig „túlságosan jól” szerepelt, a titkosszolgálat mint eszköz újra előkerült. Felfegyverzett kommandós titkosszolgálatosok tartottak házkutatásokat a KMKSZ-hez fűződő alapítványok és a szervezet elnöke, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskola alapítványa irodáiban, megalapozatlan vádakkal és egy több ezer kilométerre kiadott házkutatási paranccsal.
Ezeknek az eseményeknek szinte magától értetődő a hatásuk. Az ember ma többször meggondolja, hogy hova utazik, hogyan éli a mindennapjait.
Nem tudom, milyen következményei lennének, ha most belépnék Ukrajna területére. Tény, hogy nem javasolták, hogy karácsonyra hazautazzunk Beregszászra. Számomra eddig ez volt a legfájóbb pont.
– Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a minap is elmondta, hogy értékeli Szijjártó Péter januári kijevi látogatását, de nem engedett abból a véleményéből, hogy a magyarok beavatkoztak az ukrajnai helyhatósági választásokba. Mit gondol erről?
– Átlátszó rágalomnak tartom. Gondoljunk csak bele: mindenki kifejezi a politikai preferenciáit. Az Egyesült Államok elnökválasztásakor az európai politikusok egy része már előre elmondta, hogy Joe Bident vagy Donald Trumpot támogatja, melyikükkel tudna együttműködni.
A magyar nemzetpolitikának pedig szerves része, hogy az állam és a közélet különböző szereplői támogatásukról biztosítják a külhoni magyar szervezeteket, pártokat. Úgy gondolom, hogy mindez nem számít belügyekbe való beavatkozásnak.
Az ukránok mindig mindent annak függvényében értelmeznek, hogy éppen mi az érdekük. Ez csak kifogás volt arra, hogy újra ellenséges hangulat alakuljon ki Magyarországgal és a kárpátaljai magyarokkal szemben, ismét volt egy ok, amiért panaszkodhatnak a médiában és bűnbaknak tehetik meg a magyarokat. Ezzel is a saját sikertelen választási szereplésüket akarták leplezni. Egyébként jelentősnek tartom, hogy Szijjártó Péter és Dmitro Kuleba találkozója mindezek ellenére megtörtént. Fontos, hogy legyen párbeszéd Magyarország és Ukrajna között, hiszen az EU és más nemzetközi szervek nyomása mellett a bilaterális kapcsolatok révén is javíthatunk a kárpátaljai magyarok helyzetén. Kárpátalja mindig egy összekötő kapocs kell hogy legyen a két ország között.
– Az Európai Parlament a héten megvitatta és szavazott is az EU–Ukrajna társulási szerződés végrehajtásáról szóló jelentésről. A néppárti Michael Gahler volt a jelentéstevő. Mennyire sikerült érdeket érvényesíteni, bekerült a dokumentumba a kisebbségvédelem ügye?
– Gahler képviselővel gyakorlatilag évek óta folyamatosan tárgyalunk az ukrán helyzetről, Ukrajnával kapcsolatban régóta ő a parlamenti jelentéstevő. Nagy tudású, viszont amit ő lát Ukrajnából, az a kijevi tárgyalások során szerzett tapasztalat. Én egy más típusú tudást adhatok át neki, például a kárpátaljai magyarok helyzetén keresztül arról, hogy Kijev milyen kisebbségpolitikát folytat. Az Európai Parlamentben sokáig a geostratégiai szempontok, Ukrajna „érinthetetlensége” kerekedett felül, viszont mára kezdik elfogadni az évek során bebetonozott, következetes álláspontunkat. A Mirotvorec listája, a titkosszolgálat tavalyi akciói már néppárti szinten is kiverték a biztosítékot. Korábban nehéz volt az EP-jelentésekbe beilleszteni kisebbségi jogsértésekre vonatkozó passzusokat. Most viszont pár tárgyalási forduló után volt hajlandóság rá, hogy olyan módosító javaslatokat tegyünk a szövegbe, melyek kimondják: Ukrajnában a politikai nyomásgyakorlás megengedhetetlen eszközeivel élnek. A dokumentumban ezenfelül a Mirotvorec is nevesítve van mint jogállami keretekbe nem illeszthető weboldal, ami ellen az ukrán hatóságoknak fel kell lépni. Ezt nagy eredménynek tartom, mert 2018-ban ezt sehogy sem tudtuk betenni a parlamenti jelentésekbe. A korrupció helyzetével, az oligarchákkal, a bírósági és közigazgatási reformmal, a média helyzetével kapcsolatban is jelennek meg kritikák, és az oktatási és nyelvtörvény kapcsán az EP leszögezi, hogy Kijevnek teljes mértékben végre kell hajtania a Velencei Bizottság ajánlásait. De ha mérlegre tesszük a jelentést, még mindig egészen nyilvánvaló, hogy „Brüsszelben hímes tojásként bánnak Ukrajnával és nem akarják túlzottan kritizálni, nehogy letérjen az EU-integráció útjáról”.
– Ukrajnában bolgárok, románok, lengyelek is szép számban élnek. Együtt lehet működni az EP, illetve néppárt ezen nemzeti delegációival a kisebbségvédelem ügyében?
– Az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán elsősorban a románokkal vagyunk egy véleményen. Hasonló helyzetben vannak, ugyanúgy nem szláv nyelvcsaládhoz tartozó nyelv, illetve nekik is van egy viszonylag kiterjedt iskolahálózatuk Ukrajnában. Többen vannak, mint a magyarok, azonban asszimiláltabbak is. A keddi EP-vitában több román képviselő is felszólalt, elsősorban az oktatási és a nyelvtörvény kapcsán mondták el: jó lenne, ha Kijev 2023 után is lehetővé tenné a kisebbségi nyelvű oktatást. Nagyon leegyszerűsítő magyarázatnak tartom, amikor az ukránok azzal érvelnek, hogy a nemzeti kisebbségek nem beszélik az ukrán nyelvet. Kárpátalján ez sosem jelentett problémát, mindig megvolt a többnemzetiségű együttélés, valamilyen szinten mindenki beszél ukránul és oroszul. Amikor Kijevből leküldenek tévéstábokat forgatni, persze senki sem akar nekik nyilatkozni, így a legegyszerűbb válasz, hogy „Nem beszélem a nyelvet”. Ennek a hosszú távú eredménye, hogy az európai uniós intézményekben is egy leegyszerűsített narratíva jelent meg. Sok képviselőtársam fordul hozzám azzal, hogy gondoljak bele: mi történne, ha például a Németországba települtek nem tanulnák meg a német nyelvet? Ilyenkor mindig az alapoktól kell kezdeni a történetet: „a kárpátaljai magyarságot nem lehet a migránsokhoz hasonlítani”.
A magyar egy őshonos kisebbség a területen, a több mint százéves kisebbségi időszak alatt is léteztek itt magyar iskolák, volt magyar sajtó, egyszóval hagyományai vannak a magyar nyelv oktatásának és használatának. Ezt még a szovjet totalitárius rendszer sem vette el a magyaroktól.
– Ön azt mondja, a többnemzetiségű együttélés nyelvi szempontból sosem jelentett hatalmas gondot. Akkor milyen szándékok húzódnak meg a nyelvtörvény mögött?
– Kárpátalján soha senki sem tiltakozott az ukrán nyelv tanulása ellen. A kilencvenes évek óta léteznek a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által kidolgozott módszertani javaslatcsomagok, hogy miképp kellene a magyar gyermekeket megtanítani ukránul. Nem csak a kezükbe adni egy ukrán nyelvű könyvet, hogy „Vedd és olvasd!”. A kijevi oktatási minisztérium viszont rendszeresen lesöpörte az asztalról a konstruktív javaslatokat. Politikai jellegű, mondvacsinált érvek alapján kikérték maguknak, hogy az ukránt nem lehet idegen nyelvnek tekinteni és így tanítani. Sosem tettek semmit annak érdekében, hogy javítsák a módszertant vagy a tankönyvekkel való ellátottságot. Sokáig ukrán–magyar szótár sem volt, ez is magyar támogatással készült el. Tehát Kijevben most olyan dolgot kérnek számon, amit eddig ők maguk nem tettek lehetővé. Mi folyamatosan próbáljuk arra sarkallni az ukrán oktatási minisztériumot, hogy a módszertani változás lenne a jó megoldás és nem az erőszakos ukránosítás.
Ugyanakkor az a véleményem, hogy az asszimiláció a valódi cél, nem az ukrán nyelv megtanítása. Hogy évek múlva el lehessen mondani: nincs is szükség magyar iskolára Kárpátalján, hiszen mindenki elfogadja az ukrán nyelvű oktatást.
– A Minority SafePack felkarolása segíthette volna az ukrajnai magyarokat?
– Igen, de sok a feltételes mód ebben a gondolatmenetben. Ha az Európai Unióban létrejönne egy olyan törvényi keret, amely a nemzeti kisebbségeknek lehetővé tenné az anyanyelven történő oktatást, az egy idő után valószínűleg kiterjeszthető lenne a társult országokra is, például mint az Erasmus- és a Kreatív Európa programok esetében. Még mindig bízom benne, hogy valamilyen kiskaput lehet találni, főleg, hogy a nemzeti régiós európai polgári kezdeményezés is lassan sikeresen célba ér. Úgy gondolom, hogy az EP-től ez is széleskörű támogatást fog kapni. Talán a két polgári kezdeményezés együtt még nagyobb nyomást gyakorol majd az Európai Bizottságra, így többé Věra Jourová nem mondhatná el, hogy az ügy nem fontos az Európai Uniónak.
With László #Brenzovics, President of the Cultural Alliance of Hungarians in Trans-Carpathia, and @AndreaBocskor today discussing the need for #Ukraine to ensure rights of persons belonging to national minorities, in close cooperation with their representatives. pic.twitter.com/m10YRt1BSo
Україна – це Європа. І ми – європейці. Ми – центр і серце Європи. За географією, духом, цінностями й прагненнями. Ми довели це на Майдані й доводимо щодня, змінюючи нашу державу, будуючи незалежність і наше майбутнє, захищаючи східний кордон Європи. ?? обов’язково буде в #EU ?? pic.twitter.com/U2xxWKj9bx
— Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2021
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
A meaningful and symbolic visit of President @valstsgriba to Ukraine. Thank you for the principled defense and political support, for the clear understanding that the aggressor cannot be given a single chance. Ukraine and all of Europe will win! pic.twitter.com/2QT4OUO8sr
A közigazgatási reform révén Barkaszó és Szernye immár a Beregszászi járás részét képezi. Október 25-én már az új járásba és kistérségbe választhatnak képviselőket a szavazópolgárok. A KMKSZ Barkaszói Alapszervezetének elnöke, Bimba Éva az elmúlt időszakban a Munkácsi Járási Tanácsban képviselte a helyi magyarságot, most pedig beregszászi járási képviselőjelölt, valamint a Bátyúi kistérség képviselőtanácsába is indul. A képviselőjelöltet az elmúlt időszakról, a tervekről és a lehetőségekről kérdeztük.
– Nemrég orvosi rendelőt adtak át a faluban, előtte megújult az óvoda. Milyen szerepe volt mindebben az Alapszervezetnek?
– A rendelővel kapcsolatban arról tudok beszámolni, hogy számtalan alkalommal keresett meg a főorvosunk, hogy jelezzem, ha lesz felújítási lehetőség, mert óriási szükség lenne rá. Amikor elmentem felmérni a helyzetet, füstölő kályhát, beszakadt padlózatot, szelelő ablakokat találtam a helyiségben. Persze a jó körülményeket az államnak kellene megteremtenie, de mint tudjuk, országunkban semmire sincs elég pénz. Ha nincs ez a magyar állam által nyújtott támogatás, akkor nagyon kezdetleges körülmények között működne akár a rendelő, akár az óvoda, de még a kultúrház is, mely utóbbinak további felújítása is folyamatban van.
– Öt éve nem volt könnyű a Munkácsi Járási Tanácsba bekerülni, önnek mégis sikerült. Hogyan folyt a munka, s milyen sikereket ért el a magyar képviselet a Munkácsi járásban?
– Öt évvel ezelőtt négyen kerültünk be a Munkácsi Járási Tanácsba. Jómagam Barkaszóról és egy-egy képviselő Csongorról, Dercenből és Beregrákosról. 39 képviselőből négy elég kevésnek bizonyult, de összefogtunk, frakciót alakítottunk, s így sikereket értünk el. Elsőként az óvodában egy zeneterem kialakításához, bebútorozásához sikerült nyernünk járási forrásokat. Ezt követően arra is fény derült, hogy új hűtőszekrényre lenne szüksége óvodánknak. Jeleztem az igényt a tanács felé, hamarosan az új hűtőszekrény is megvásárlásra került. Hasonlóképpen sikerült kilobbizni az iskola tornatermének felújítását és a benti illemhelyek kialakítását. Az útjavításra 200 ezer hrivnyát sikerült még járási forrásból fordítani.
– Igen, az útjavítás itt is kényes kérdés, nemrég az emberek összefogtak, s ön is a kezdeményezés mellé állt. Azóta van valamilyen előrehaladás a járás részéről?
– Óriási szerepe van annak, hogy összefogjon a magyarság, mert hogyha nincs képviselve a tanácsok minden szintjén, akkor nincs kivel összedolgozni. Azt, hogy a falunkba vezető 2,5 km-es szakaszon megtörtént a kátyúzás, azt a megyei képviselőinknek, Barta József alelnök úrnak köszönhetjük. Sőt, most újabb jó hírekkel tudok szolgálni: a megyei tanács kezdeményezésére egymillió hrivnyát utalnak ki a szóban forgó útszakasz javítására.
– Új járás és új kistérség vár az emberekre október 25-e után. Milyen reményeket fűz az adminisztratív reformhoz?
– Nagy rejtély, hogy mit is jelent az új kistérség számunkra. Reméljük, hogy fejlődést hoz a változás, hogy nagyobb költségvetésből fogunk tudni gazdálkodni, mert sok alapvető dologra is szükségünk lenne: nincsenek járdák, nincs park, játszótér. De az utak is sok helyütt katasztrofálisak. Vegyünk például egy kisgyermekes anyukát: egy babakocsit nem lehet eltolni sok helyen, de ha el is indulna, hová menne, ha nincsenek gondozott közterületek. Ezeknél is nagyobb probléma, hogy a fiatalok külföldre mennek dolgozni. Nagy reményeink vannak afelől, hogy a régi fürdő helyét egy munkácsi vállalkozó megvásárolta. Ha beindulna a fürdő, megállnának a gyorsvonatok, feléledne a falusi turizmus, és ez sok munkahelyet teremtene, így a fiataloknak sem kellene külföldön dolgozniuk.
Nos, egy gyógyfürdő valóban szép jövőt vetítene Barkaszó elé, felvirágoztatná a térséget. Kívánjuk, hogy így legyen, s hogy Bimba Évának sikerüljön elnyerni október 25-én a választók bizalmát.
Molnár Sándor harminc éve sikeres vállalkozó, a Eurhythmics Kft. tulajdonosa. Azon emberek sorát gyarapítja, akik ma is rengeteg lehetőséget látnak Kárpátaljában. Most úgy döntött, indul a választásokon, hogy elősegíthesse a régió felemelkedését, mert hiszi, hogy miként a hangszerek sikert hoztak számára, akként a turisztikai nagyberuházások hozhatják el a kárpátaljai emberek szebb jövőjét.
– Meséljen magáról, hogyan indult a vállalkozása?
– 1991-ben indult a vállalkozásom. Azelőtt külföldön éltem, zenész voltam. Amikor Ukrajna független lett, hazatértem, és megalapítottam a vállalkozásomat. Étterem, női fodrászat, hangszerkereskedés, fagylaltgyártás képezték a repertoáromat. Nagyon nagy lehetőséget láttam Ukrajnában, hittem abban, hogy ez az ország fölzárkózik az európai országok soraiba. Aztán ahogy telt-múlt az idő, zenészként egyre jobban vonzódtam a hangszerkereskedéshez, mert ebben láttam a legnagyobb lehetőséget. Jelenleg kb. 40 munkatárssal dolgozunk csak itt, a munkácsi irodában, de Kijevben és Magyarországon is van képviseletünk. Ezenkívül foglalkozom turisztikai fejlesztéssel, mely egy négy évszakos fejlesztés. Véleményem szerint Kárpátalja jövőjét a turizmus határozza meg. Persze sok infrastrukturális fejlesztés hiányzik még a vidéken, például elég csak az úthálózatot említeni, de azért látok némi előrehaladást ezen a téren is.
– Hallva az ön sikertörténetét, eszembe jut, hogy egyesek szerint itt nem lehet megélni, nem érdemes semmibe belefogni…
– ’91-ben sokkal nehezebb volt, mint most. Úgy gondolom, még most is nagyok a lehetőségek, Ukrajna még mindig nagy ország. Kutatások bizonyítják, hogy a jövőben a top 10 üzleti siker között szerepel például az ásványvíz-palackozás és a turizmus, Kárpátalján mindez adott.
– Mindeddig nem vállalt politikai szerepet. Mi ösztönözte abban, hogy induljon a választásokon?
–Én soha nem foglalkoztam politikával, véleményem szerint, aki politikával akar foglalkozni, fel kell adja az egyéniségét. Látjuk azt, hogy a pártok választásoktól választásokig élnek. Egyet mondanak, másat gondolnak, és egy harmadik dolog a cél. Mindig próbáltam távol maradni ezektől a dolgoktól, inkább az üzletre koncentráltam. Azonban a jelenlegi helyzet arra buzdított, hogy megváltozzon a véleményem, de nem gondolom azt, hogy politikus akarok lenni. Tény, hogy sok új, a közigazgatási reform által létrehozott kistérségben a magyarság részaránya elenyésző. Például az a település, ahol én élek, Beregrákos is hasonló helyzetben van a Nagylucskai kistérségben. Több ukrán párt megkeresett, de számomra nem volt kérdés, hogy melyik párt színeiben induljak. Sok ukrán választópolgárral beszélgettem községünkben, és azt kell hogy mondjam, valójában nagyon sokan pozitívan látnak minket. Elindítottunk egy ukrán nyelvű Facebook-oldalt, ukrán nyelvű szóróanyagot készítettünk, hogy meggyőzzük őket, hiszen azok a fejlesztések, melyeket a KMKSZ visz véghez a településen, valójában minden polgár javát szolgálják.
– Mit üzennek az ukrán lakosságnak a szóróanyagaikkal?
–Arról írunk, hogy a magyarság soha nem próbálta rákényszeríteni a saját vallását, nyelvét, kultúráját az ukrán nyelvű lakosokra, hanem mindig is békességben éltünk és dolgoztunk. Aztán persze feltüntetjük azt is, ami számunkra fontos. Az újonnan épülő óvoda nemzetiségtől függetlenül minden gyerek számára otthont ad majd. A mezőgazdasági és turisztikai támogatások mind olyan programok, melyek a többségi nemzet felemelkedését is hozhatják. Arra szólítjuk fel az ukrán szavazókat, hogy gondolkodjanak.
A hetedik összehívású Ungvári Járási Tanács utolsó ülésszakára az elmúlt héten került sor, amelyben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 8 fős frakciója 2015-től Balogh Lívia vezetésével eredményesen működött. Mackó Istvánt, az Ungvári Járási Tanács alelnökét, aki az elmúlt 15 esztendőben a KMKSZ-frakció oszlopos tagja, az ülést követően kérdeztük.
Mackó István az ungvári járási Őrdarmán született, ott telt a gyermekkora, ifjúsága, s azóta is az Ungvár közeli településen él családjával. Ungváron a magyar iskolában szerzett középiskolai végzettséget. Munkatevékenysége széles körű, hiszen dolgozott a gazdaság különböző szféráiban, az iparban, a mezőgazdaságban, s a közigazgatásban is könyvelőként. Három alkalommal választották meg az Ungvári Járási Tanács képviselőjévé, s a KMKSZ-frakciónak köszönhetően – egy kis megszakítással – közel másfél évtizede tevékenykedik az adott járási tanács alelnökeként.
– Idézzük fel a kezdeteket.
– 2006-ban lettem először járási képviselő, és alelnöknek is megválasztottak. Akkor a KMKSZ-frakcióban 7-en voltunk képviselők, a következő kadencia alatt pedig 6-an. Legutóbb a 2015-ös önkormányzati választásokon történelmi sikert ért el a KMKSZ, s az Ungvári járásban megnyertük a helyhatósági választásokat. Ez 8 képviselőt jelentett. A legnagyobb frakció vezetője Balogh Lívia lett, engem pedig ismét megbíztak az alelnöki tisztséggel.
– Mivel foglalkoztak?
– Röviden úgy tudnám összefoglalni a másfél évtized alatt elvégzetteket, hogy képviselő-társainkkal együttműködve rengeteg tervet valósítottunk meg. Mindig kiemelt figyelmet fordítottunk az oktatásra, a kultúrára, a szociális ügyekre, s természetesen az egészségvédelemre. Külön ki szeretném emelni, hogy kulturális szövetségként nagyon odafigyeltünk a kultúrházak felújítására, a műkedvelő együttesek számára különböző fellépőruhákat vásároltunk, támogattuk a járás kulturális szféráját, mert tulajdonképpen kultúra nélkül nincs is élet, fakón telnének a napjaink. Ráadásul a zene ez egyik hobbim, s családomban is a művészi vonulat van túlsúlyban, a párom zeneművész, a fiunk is gitárművész.
Természetesen a közutak állapota sem kerülte el a figyelmünket. Sokat tettünk az úthálózat kiépítéséért, felújításáért. Jó minőségű közutak is kellenek, amelyek elvezetnek a már felújított közintézményekbe, az iskolákba, az óvodákba, a kórházakba, a kultúrházba stb. Ez is nagyon fontos.
– Hogyan sikerült szinte mindenre pénzforrást találni?
– A mi frakciónk folyamatosan azzal foglalkozott, hogy kompromisszumos határozat-javaslatokat terjesszünk be. Az üléseket megelőzően megvitattuk a kérdéseket, egyhangúlag szavaztunk, az ülésszakok tulajdonképpen már úgy zajlottak, mint egy ünnepi esemény. Igyekeztünk úgy támogatni a helyi önkormányzatokat, hogy az Ungvári járás valamennyi falva részarányosan kapjon pénzt, és ne maradjon ki egy település sem. Az Ung-vidéken a magyarság a lakosság mintegy egyharmadát teszi ki, így a helyi magyarság szempontjából egyik célunk az volt, hogy amikor a költségvetési pénzek felosztása vagy újrafelosztása történt, akkor legalább ilyen arányban részesüljenek ezekből az anyagi javakból, vagyis a magyarlakta önkormányzatok kapják az egyharmadot. Ezt mindig sikeresen végigvittük, s a KMKSZ éves közgyűlésein is mindig odafigyeltünk arra, hogy hogyan sikerült ezt teljesíteni. Sőt, igyekeztünk pótlólagosan még nagyobb összegeket irányítani az adott községi tanácsoknak.
Ezenkívül számos tanintézményt, orvosi rendelőt a magyar kormány támogatásának köszönhetően sikerült felújítani. Két kézen nehéz megszámolni ezeket. Ezen a téren a frakciónknak az volt a feladata, hogy tudjon kérni és el tudjon számolni, hogy jó helyre fordítsa a támogatást, és remélem, hogy ezt mindenki így látja.
– Ön most is indul a választásokon a KMKSZ színeiben.
– Nagyon nehéz választások előtt állunk. A járásoktól most bizonyos feladatköröket elvonnak, ami azt jelenti, hogy a kistérségi önkormányzatok kapnak több lehetőséget, több feladatuk lesz, ami több pénzzel is jár. A járási tanács hatáskörét kissé leszűkítették, de ez még nincs pontosan meghatározva, ennek kidolgozása folyamatban van, gondolom, a választások után fog kiderülni konkrétan.
Fontos, hogy minden szinten képviselve legyünk, mert csak így lehet a megyei képviselőkkel együttműködve a járásnak segíteni a kistérségeket. Ha kimarad egy láncszem, akkor nehezebb. Eddig ez sikeresen működött, szorosan együttműködtünk Barta Józseffel, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesével és az Ungvári járásért felelős Bátori József megyei képviselővel. Megvolt az összhang, igazi csapatmunka volt.
Mint ismeretes, a mostani helyhatósági választások alkalmából a KMKSZ azzal a szlogennel fordul a választópolgárokhoz, hogy „Nekünk Kárpátalja az első!”. Ha ezt a kampányszöveget leszűkítjük, úgy is mondhatnám, hogy nekünk nemcsak Kárpátalja az első, de a megye minden családja, valamennyi lakosa fontos számunkra! Amit én úgy értelmezek, hogy ha minden családban megvan a harmónia, a családtagok számára adott a munkalehetőség, a különböző nemzetiségek képviselői egyenlő jogokat élveznek az ukrán anyanyelvű állampolgárokkal, akkor ez már siker. Ha megfelelően sikerül képviselni a magyarságot a megyei, járási, illetve kistérségi tanácsokban, a jövőben is hasonlóképpen fogunk működni.
– Mit kérne az Ung-vidékiektől?
– Tudom, hogy kevesen vagyunk, s sokan külföldön tartózkodnak, de csakis arra tudom kérni a magyarságot, hogy vegyék a fáradtságot, és október 25-én menjenek el szavazni. Azt is megértem, hogy a koronavírus-járvány is nehezíti a helyzetet, de mindenek ellenére az egészségügyi szabályok betartásával járuljanak a szavazóurnákhoz, hogy megfelelően tudjuk képviselni a továbbiakban is a magyarság érdekeit.
