Barta József: „Mi azért dolgozunk, hogy itt, Kárpátalján megőrizhessük magyarságunkat”

Barta József: „Mi azért dolgozunk, hogy itt, Kárpátalján megőrizhessük magyarságunkat”

14:48 Január 13, 2022

Politika 591 20 хвилин

Українська

Arról, hogy mi történt 2021-ben a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, milyen kihívásokkal találta szemben magát a kárpátaljai magyarság, hogyan reagált erre a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), Barta Józsefet, a Szövetség ügyvezető alelnökét, a megyei tanács KMKSZ-frakciójának vezetőjét kérdeztük 2022 első napjaiban.

– Kezdjük egy rövid összefoglalóval. Mit emelne ki az elmúlt évből?

– Először is köszöntöm a Kárpátalja hetilap olvasóit, mindannyiunknak boldog új évet kívánok! Ha röviden kellene összefoglalni a legfontosabb eredményeinket az elmúlt évben, a következő dolgokat emelném ki: sikerült megőrizni Kárpátalján a békét, csillapítani a magyarellenességet, lassítani az elvándorlást, megőrizni súlyunkat a regionális és helyi politikában, megőrizni oktatási intézményrendszerünket, részben nyelvi jogainkat, sikerült elindítani egy gazdasági fejlődést és a túlélésen túl a boldogulás lehetőségének megteremtését. Időnként kemény küzdelemmel, de egész jól vettük a Covid-járvány akadályait, és részben le is küzdöttük a járvány okozta nehézségeket.

– A KMKSZ második éve szerepet vállal a koronavírus elleni harcban.

– A Covid-járvány jelentősen megnehezítette mindannyiunk életét és megrontotta annak a minőségét. A koronavírus elleni küzdelemnek két fontos szakasza volt eddig: az első a védekezés, a második a támadás szakasza. Mindkettőben részt vett a KMKSZ is. Az első szakasz 2020 elejére tehető, amikor mi is bekapcsolódtunk a folyamatba és pénzgyűjtést indítottunk, sikeresen. Védőeszközöket vásároltunk, amelyeket eljuttattunk egészségügyi és oktatási intézményekbe. A támadás szakasza 2021-re tehető. Amikor a világban engedélyezték az első vakcinákat, és elkezdődött az oltakozás, ami Ukrajnában nagyon nehezen indult be, nagy igény volt a segítségünkre. Kéréssel fordultunk Magyarország Kormányához, s mint mindig, most is segítettek. Három oltópontot nyitottak a három kijelölt határátkelőhely magyar oldalán, ahol két hónap alatt több mint 20 ezer kárpátaljai kapta meg a védőoltást. Mi mindegyik oltóponton az oltakozás teljes idejére tolmácsokat biztosítottunk, hiszen nemcsak magyarok, hanem jelentős számban kárpátaljai ukránok is felvették ott az oltást. A teljes zárlatok idején kérésünkre a magyar kormány meghagyta a lehetőséget a határátkelésre 30 km-es zónában, 24 órára. Ez fontos volt a kapcsolattartás folyamatos fenntartása végett a határ menti övezetben.

– Hogyan sikerült a járványon kívüli kihívásokkal felvenni a küzdelmet?

– Alapszabályunk első mondata így hangzik: „A KMKSZ a Kárpátalján élő magyarok kulturális, politikai és szociális jogait védő nemzetiségi-társadalmi szervezet.” Egész szervezetünk több mint 40 ezres tagsággal, 111 alapszervezettel, 5 középszintű szervezettel a kultúránk megőrzéséért, gazdagításért és a jövő nemzedéknek való átadásáért dolgozik. A kárpátaljai magyarok hatékonyabb politikai érdekképviselete céljából hoztuk létre a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Pártot. A hatékonyabb szociális érdekképviselet érdekében hoztuk létre jótékonysági alapítványainkat. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány feladata, melynek elnöke Gulácsy Géza, a Magyarországról érkező szociális támogatások célba juttatása Kárpátalján az arra jogosan igényt tartó lakosoknak. Tavaly közel 40 ezer ilyen szociális projekt részesült pozitív elbírálásban. Az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány feladata, melynek igazgatója Berki Marianna, lebonyolítani a gazdasági támogatásokat: a mezőgazdaságit, a kis- és közepes vállalkozásokét, a turisztikaiakat, illetve a különböző földügyieket, köztük a földprivatizációs programokat. A harmadik alapítványunk a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány, melynek elnöke Brenzovics László, feladata pedig a Magyarországról érkező infrastrukturális beruházások lebonyolítása és kivitelezése.

– A KMKSZ jelentős képviselői gárdával van jelen Kárpátalja önkormányzati szerveiben is.

– Nem lehet hatékony érdekképviseletet megvalósítani úgy, ha nem vagyunk ott, ahol a döntések rólunk is születnek, és nem tudjuk azokat befolyásolni. A legutóbbi, 2020. októberi választásokon sikeresen szerepelt a KMKSZ. Megszereztük a Kárpátalján leadott érvényes szavaztok 11,5 százalékát, amivel 8 mandátumhoz jutottunk a 64 fős megyei tanácsban, ez a kárpátaljai lakosság 1/8-ának, azaz 12%-ának felel meg. Vagyis arányosan tudtuk biztosítani az érdekképviseletünket a megyében. Ez sajnos nem azért sikerült így, mert minden magyar KMKSZ-listára szavazott, hanem azért, mert nagyon sok szavazatot kaptunk az ukránoktól is. A KMKSZ-frakció a harmadik legnagyobb a megyei tanácsban, és a legegységesebb máig.

A megyei tanácson kívül nagyon fontos eredményeket értünk el alacsonyabb szinteken is. Két járási tanácsban vagyunk jelen: a beregszásziban 15 képviselővel, itt Rezes Károly személyében a mi jelöltünk lett a tanács elnöke, illetve az ungváriban 6 képviselővel. Ezenkívül 19 kistérségi tanácsban is ott vagyunk, ez az egyharmada a Kárpátalján lévő 64 kistérségnek, ami nagyon jó eredmény ahhoz képest, hogy milyen az arányunk az összlakossághoz mérten. 93 mandátumot szereztünk a városi, nagyközségi és községi tanácsokban.

A kistérségek több-kevesebb problémával küzdenek. Fontos, hogy legyen szakmai és anyagi támogatás. A pénzügyi segítség részünkről abban nyilvánult meg tavaly, hogy a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány által finanszírozott szociális projektek adóilletékéből 19,2 millió hrivnyát utaltunk 11 önkormányzat számlájára. A szakmai segítség pedig abban mutatkozott meg, hogy újraindítottuk a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulását (KHÖT), amelynek újraválasztott elnöke Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere, ügyvezető igazgatója pedig Rezes József. A vezetők  igyekeznek szakmailag segíteni az újonnan megalakult önkormányzatokat, megpróbálják összehangolni a tevékenységüket, s bevonni a határ menti kapcsolatok fejlesztésébe.

– Tavaly szokványosnak nem nevezhető dolgok történtek a megyei képviselő-testület tevékenységében…

– A történéseket ismerjük: a választások után megindultak a koalíciós tárgyalások, amelyek eredményeképpen mi nem kerültünk be a 4 párt által 37 képviselővel létrehozott többségbe. A koalíciós tárgyalásokból egy idő után kimaradtunk, s ehelyett házkutatásokra került sor durva módszerekkel. Ellenzékbe szorultunk, de konstruktív ellenzék lettünk. Ez azt jelenti, hogy mi adtuk be a legtöbb képviselői interpellációt, és aktívan részt vettünk a megyei tanács munkájában. Már az indulásnál látszott, hogy nehezen fog működni ez a többség. Belső feszültségek keletkeztek, amelyek miatt hat hónap múlva ez a koalíció széthullott.

Kijevi kezdeményezésre egy új többség alakult 5 frakcióból, 38 képviselővel, hogy biztosítva legyen a tanács működése, ami feltétlenül szükséges a stabilitáshoz. Ennek a koalíciónak mi is a része lettünk. A megalakulást hosszú tárgyalási folyamat és egyezkedés előzte meg, amelyek során mi is elmondtuk az elvárásainkat és követeléseinket. Ezek között az első helyen szerepelt az, hogy a bűnvádi eljárásokat, amelyeket alapítványaink ellen indítottak, zárják le. Nos, nem azért, mert nem teljesültek az elvárásaink, más ok miatt, de ez a koalíció is széthullott féléves működése után.

A koalíción belül voltak olyan frakciók, illetve olyan képviselők, akik ultimátumot intéztek a többséghez a különböző rendszerreformok ügyében. Kárpátalján 131 kommunális – egészségügyi, oktatási, kulturális, sport-, ifjúsági, szociális – intézmény van a megyei tanács tulajdonában. A kezdeményezők elképzelése az volt, hogy nagy mamutintézményeket kell létre hozni: a 131-ből 5-öt, 6-ot, és egybe kell vonni azok irányítását – az összes egészségügyit, oktatásit stb. – egy vezérigazgatóval, vezetőséggel, könyvelőséggel. Mi és egy másik frakció úgy gondoltuk, hogy ezzel „Titanicokat” hoznánk létre, ami nagyon veszélyes lehet, különösen az egészségügyi intézmények összevonása Covid-járvány idején. Valóban szükségesek a reformok, optimalizálni kell a rendszereket, de nem így, hanem megfontoltan, alapos számításokat végezve, a gazdasági és más belátható következményekkel kalkulálva, fokozatosan végrehajtva azokat. Ezt az álláspontot a kezdeményezők nem támogatták, és végül „szétrobbant” a koalíció.

Volt egy időszak, amikor bizonytalanná vált Kárpátalján a regionális politika, amikor a képviselők egy csoportja a legitimitás és illegitimitás, a törvényesség és törvénytelenség mezsgyéjén több ilyen, általuk megyei közgyűlésnek nevezett rendezvényt tartottak, s különböző döntéseket hoztak. De aztán visszatértek a legitimitás talajára, többek között a KMKSZ követelésére is.

Ez meg is történt. Megalakult egy új többség 5 frakcióból, a testület megválasztotta az új elnököt, Volodimir Csubirkót, hisz a korábbi vezető lemondott. Ez a többség egyelőre megvan, de mi nem vagyunk a része. Korábban felajánlották a tisztséget a vezetőségben, amit nem fogadtuk el amiatt, mert a bűnvádi eljárásokat nem fejezték be, elnökünk még mindig Magyarországról kénytelen irányítani a szervezetet. Viszont nem lettünk ellenzék sem, úgy definiáljuk magunkat: a többséghez nem tartozunk, viszont konstruktívan együttműködünk minden olyan kérdésben, ami Kárpátalja és a kárpátaljai magyarok érdekeit elősegíti.

– A KMKSZ az elmúlt évben számos esetben nyilatkozatban foglalt állást az ukrajnai törvényekkel és tervezetekkel kapcsolatban. Történt-e előrelépés az ukrán–magyar kapcsolatokban?

– Nem tapasztalunk romlást, de nincs jelentős közeledés sem. Ezek a problémák 2017-re nyúlnak vissza, amikor az oktatási törvényt elfogadták. Az új oktatási törvény ellen tiltakoztunk mi, tiltakozott Magyarország s a megyei tanács is. Két fontos dolgot elértünk: a 7. cikkely hatályba léptetését kitolták 2023-ra, időt nyertünk az oktatás nyelvét illetően, valamint a magán oktatási intézményeket kivonták a törvény 7. cikkelyének hatálya alól.

A másik jelentős csapás a nyelvtörvény 2019-es elfogadása volt, ami még komolyabb problémákat hozott létre. A hatályba léptetése szakaszonként történik, bizonyos passzusai már most is hatályban vannak, de jövő év júliusától, amikor is a kiszolgálás nyelve az ukrán lesz, még tovább romlik a helyzet. A törvény komoly szankciókat, pénzbeli és egyéb büntetéseket helyez kilátásba, s a nyelvi rendőrség létrehozását számos helyen. Hihetetlen, hogy Ukrajna Alkotmánybírósága ezt a törvényt alkotmányosnak minősítette.

Közben elfogadták a teljes középiskolai oktatásról szóló törvényt. Ennek az implementálásáról is tárgyal az ukrán–magyar kormányközi vegyes bizottság, amelynek vannak bizonyos eredményei. Olyan megoldásokat próbálnak találni, amelyek megfelelnek a törvény követelményeinek, de elfogadhatóbbá teszik azt a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok számára is. A bizottság munkája progresszív és produktív is volt, de megszakadt, amikor Magyarország aláírta a hosszú távú gázszerződést Oroszországgal, ami nem felelt meg Ukrajna gazdasági érdekeinek. Bízunk benne, hogy folytatódnak a tárgyalások, és pozitív eredményt hoznak majd.

– A KMKSZ mit javasolt a kialakult helyzetben?

– Kompromisszummal álltunk elő. Maradjanak így a törvények, de akkor két dolgot kérünk: az egyik, hogy Ukrajna ismerje el a kárpátaljai magyarokat őshonos népnek, a másik pedig, hogy hozzanak létre egy olyan állami programot, amely javítaná az ukrán nyelv elsajátításának minőségét az oktatási intézményeinkben. Az ukrán nyelv elsajátítása nekünk nagyobb gond az értelmiség kinevelése tekintetében, mint Ukrajna számára az, hogy esetleg nem megfelelően tudjuk az államnyelvet. Azonban egyetlen Ukrajnában élő kisebbség – rajtunk kívül a románok, a bolgárok, az oroszok – sem került be az őshonos népek közé, ehelyett három Krímen élő – a krími tatárok, a karaimok és a krimcsákok – igen.

Van lehetőség arra, hogy módosítsák a törvényt a jövőben, és minket is besoroljanak az őshonos népek közé. Ez elfogadható, kompromisszumos megoldás lenne számunkra, ha megkapnánk az őshonos népeknek járó garantált oktatási, nyelvhasználati jogokat. Nem az lenne, ami volt, de jobb annál, ami most van.

– Volodimir Zelenszkij ukrán elnök decemberben beterjesztette a parlament elé a többes állampolgárságról szóló törvényjavaslatát.

– Már rég aktuális Ukrajnában a többes állampolgárság kérdésének rendezése. Egyfolytában mondtuk, hogy a kettős állampolgárság nem alkotmányellenes, nincs törvény, amelyik ezt tiltaná. Sokak szerint ez alkotmányellenes, s szankciókat helyeztek kilátásba azok ellen, akik felvették Magyarország állampolgárságát. Mivel Ukrajna elnöke, az Alkotmány őrzője terjesztette be a többes állampolgárság kérdését szabályozó törvénytervezetet, egyértelművé vált, hogy ez nem alkotmányellenes intézmény. Mi üdvözöltük is a kezdeményezést, azonban a szöveg közzétételét követően kiderült, hogy ez nem az, amire szükség lenne. Ugyanis miközben alkotmányosnak minősíti a többes állampolgárságot, korlátozásokat vezet be azok számára, akik felveszik egy másik ország állampolgárságát: ezeket a személyeket teljesen kizárnák a közéletből és a politikai életből, nem tölthetnének be tisztségeket állami hivatalokban, önkormányzati szerveknél. A kettős állampolgár nem lehetne párttag, képviselő, sőt választási bizottsági tag vagy agitátor sem. Ez számunkra elfogadhatatlan, és a kárpátaljai magyarság jövőjét is veszélybe sodorja. A javaslatunk az, hogy vonják vissza ezt a törvénytervezetet. A szándékot támogatjuk, de a korlátozásokat csökkenteni kellene.

Küzdünk a jogainkért, talán egyelőre látható eredményeket nem hozott ez a küzdelem, de mindenképpen eredmény, hogy ezek az intézkedések még nem jelentek meg visszavonhatatlanul a politikában, a társadalomban, és így még mindig van időnk és lehetőségünk arra, hogy változás történjen. Deák Ferenc mondta: „Amit erő vagy hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse újra visszaadhatja. De amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önként lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz és kétséges.” Ezt tekintjük a mottónknak: „Nem mondunk le jogainkról, a küzdelmet továbbra is folytatjuk!”

– Mit üzen olvasóinknak az új esztendő alkalmából?

– A legfontosabb az egészség! Bízzunk benne, hogy a Covid elleni védekezés és támadás évei után az idei a koronavírus elleni győzelem éve lesz. Fontos, hogy továbbra is kitartóan küzdjünk a beszűkített és elvett jogaink visszaszerzéséért. Bízunk benne, hogy ebben a küzdelemben és a támogatási projektek további kivitelezésében partner lesz Magyarország az áprilisi parlamenti választások után is.

Fontos számunkra, hogy a gazdasági fellendülést, amit elkezdtünk, folytathassuk. Hosszú távú programunk, hogy biztosítani tudjuk a megélhetési lehetőséget a kárpátaljai magyarok számára, lelassítva ezzel az elvándorlást, sőt lehetővé téve a visszatérést.

Mi azért dolgozunk, hogy itt, Kárpátalján megőrizhessük magyarságunkat, lehetőség nyíljon a boldogulásra, karrierépítésre, az egzisztencia megteremtésére. Szeretnénk nemcsak túlélni ezeket a nagyon nehéz időszakokat, hanem fejlődni és megerősödni is. Úgy érzem, hogy az itthon maradtak magyarságtudata megerősödött. Abban bízom, hogy a megvívott csatáink konkrét, pozitív eredményeket is hoznak. Ehhez kívánok mindannyiunknak jó egészséget, kitartást, bölcsességet, bátorságot, hogy közösségként eredményekre és győzelemre vigyük a küzdelmeinket.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei