Hszi Csin-ping utolsónak fogadta Putyint

Putyin megtette első komoly külföldi látogatását, de nem kapta meg a kívánt figyelmet Pekingtől. Kína visszafogottsága a Kreml diktátorával szemben arra utal, hogy Hszi Csin-ping nem tekinti Putyint legközelebbi partnerének – közölte Mikola Davigyuk politológus a 24-es tv-csatornának. Véleménye szerint a Kreml diktátorának az „Egy övezet, egy út” fórumon tett látogatása csak azt hangsúlyozta ki, hogy Moszkva és Peking a világpolitika eltérő súlykategóriájában szerepel.

Putyin elsősorban gazdasági javaslatokat hozott Kínába, köztük az „északi-tengeri útvonal” ötletét és egy új gázvezeték építését. A Moszkvával 200 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat bonyolító Kína azonban úgy tűnik, nem nagyon érdeklődik ezek iránt a projektek iránt.

„Kínát nem érdekli a „Szibéria ereje–2” gázvezeték. Ehelyett Oroszország bizonyos, jelenleg Oroszországhoz tartozó területeinek visszafoglalása érdekli. Putyin a látogatás előtt leszögezte, hogy „a Kínával fennálló minden területi vitát konstruktívan kell megoldani”. Ez pedig azt jelenti, hogy az összes korábban „vitatott” terület fokozatosan Kínához kerül” – feltételezi Davigyuk.

Figyelemre méltó, hogy Kína a területek visszaszerzése mellett a szovjet haditechnológiák megszerzésében is érdekelt. A legfrissebb hírek szerint pedig Oroszország Kínának adta át tengeralattjárók építési technológiáit, amellyel korábban Pekingnek voltak gondjai.

Kína nem veszi komolyan Putyint

Magáról beszél az a tény is, hogy Hszi Csin-ping szerdán tartotta meg a legtöbb találkozóját partnereivel, így Putyinnak egy napot várnia kellett.

„Tegnap mindenki találkozott Hszi Csin-pinggel, aki akart – még Chile 35 éves elnöke is. Putyin viszont a sor végén állt. Az „Egy övezet, egy út” egy nagy kínai esküvő, amelyen Putyint nem emelték ki jelentős vendégként” – jegyezte meg a politológus. A Kreml diktátora, hogy ne unatkozzon, a Hszi Csin-ping-el való találkozóra várva Laosz, Mongólia, Thaiföld, Pakisztán és Magyarország vezetőivel találkozott. Figyelemre méltó, hogy ahhoz, hogy Orbánnal találkozzon, Putyinnak körülbelül 10 000 kilométert kellett repülnie. A kínai-orosz kapcsolatok fontos aspektusa az is, hogy Peking nem kíván nyíltan a „gonosz tengelyének” része lenni Oroszországgal, Észak-Koreával és Iránnal együtt. Gazdaságilag Oroszország a légvárakon kívül semmit sem tud felajánlani Kínának, miközben Kína több milliárd dolláros beruházást hajt végre szerte a világon. Peking bővíti befolyási övezeteit, miközben Oroszország befolyása „összeomlik” – hangsúlyozta Davigyuk.

Forrás