Vlagyimir Putyin orosz diktátor „egy sorban van” a rákkal, a HIV-vel és a coviddal, a lépései, amelyeket most tesz, elkerülhetetlenül a harmadik világháborúhoz vezetnek – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a CBS amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Putyin egy kategóriában van a rákkal, a HIV-vel, a koronavírussal. Meg kell értenie, hogy ha az orosz társadalom nem érti meg, hogy ez a tragédia az ő vállukat, az ő lelkiismeretüket fogja nyomni. Ha nem értik, akkor a világnak össze kell fognia és ki kell mondania.”
Az elnök szerint Oroszországnak hatalmas szomszédai vannak, nagyon erős országai a világnak. „Nem a sokmilliós nemzetekről beszélek, vannak milliárdos nemzetek, amelyeknek csak azt kellene elmondaniuk neki, hogy a te (Putyin – a szerk.) lépéseid olyan lépések, amelyek a harmadik világháborúhoz vezetnek, és csak te, egy ember, egy kór leszel a hibás a harmadik világháborúért” – tette hozzá.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a háború emberéleteket követel, bár ez „nem természeti katasztrófa”, „nem valamiféle kihívás, hanem emberi kéz által okozott”. „Putyin kezei okozták tragédiát a világban, amely békés emberek életét követeli. Erre kell a világ országainak figyelniük. Ez a legfontosabb. Harcoljanak ott, ahol semmi sem működik, gondolkodjanak, kapcsolják be okos és tehetséges emberek az agyukat szerte a világon, ahol kihívások vannak, ahol megsemmisülhet a bolygó, ahol az élet lerövidül. Győzzék le a HIV-et, győzzék le a rákot, győzzék le a covidot, győzzék le azt, ami valójában tragédia. De, bocsánat, hol van a covid, és hol van Putyin?” – tette fel a költői kérdést Volodimir Zelenszkij.
As Rosh Hashanah approaches, I met with leaders of Ukraine's Jewish communities, Rabbis from 26 Ukrainian cities, and Ukrainian warriors of Jewish origin.
I thanked them for their prayers, humanitarian assistance, and efforts to bring the Ukrainian victory closer. pic.twitter.com/YZLr5KE0jN
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 14, 2023
Kim Dzsongun észak-koreai vezető megérkezett Oroszországba – jelentette a japán sajtó. Az észak-koreai vezető a Kreml szerint átfogó megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
„Ez egy teljes értékű látogatás lesz” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. „A két delegáció között lesznek tárgyalások, majd ezt követően, ha szükséges, a vezetők egy-egy formában folytatják a megbeszélést.”
Az Egyesült Államok azt állítja, hogy a Kreml katonai felszerelést próbál beszerezni Észak-Koreától az ukrajnai háborúhoz. Adrienne Watson, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a múlt hónapban azért utazott Észak-Korea fővárosába, Phenjanba, hogy tüzérségi lőszerek eladására kérje a világ egyik leginkább militarizált országát.
Az orosz határtól több száz kilométerre lévő célpontok eltalálására alkalmas új, módosított cirkálórakéta Ukrajna általi fejlesztése félelmet kelt, hogy Vlagyimir Putyin kétségbeesésében az atomfegyverhez folyamodhat, közölte a Daily Mail.
Dr. Alan Mendoza, a Henry Jackson Society elemzőközpont ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy bár a nukleáris fenyegetés valószínűtlen, napirenden marad, ha a Kreml vezetője sarokba szorítva érzi magát az orosz városok elleni támadások miatt.
„Nem valószínű, hogy Oroszország csak a Neptun-rakéták alkalmazására reagálva vetne be nukleáris csapásokat Ukrajna vagy NATO-szövetségesei ellen – ez a Nyugat megtorló akcióit jelentené, ami kétségtelenül felgyorsítaná a Putyin-rezsim bukását. Ugyanakkor, ha Putyin úgy érzi, hogy gyengül a hatalma, kétségbeesett lépéseket tehet. Ebben az esetben arra számíthatunk, hogy az orosz hierarchiában körültekintőbb erők lépnek közbe, és felmentik a parancsnokság alól” – mondja.
Eközben az Egyesült Államok egykori védelmi attaséja Moszkvában, Kevin Ryan nyugalmazott amerikai dandártábornok kijelentette, Washingtont aggasztja Ukrajna új csapási lehetősége.
„Az amerikai kormányzat aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Ukrajna Oroszország elleni sikeres támadásai ürügyet adhatnak Putyinnak a konfliktus Nyugatra való kiterjesztésére vagy akár atomfegyverek bevetésére. A Neptun-rakéták bevetése az orosz infrastruktúra elleni támadásokban fokozza a háborút, és arra kényszeríti Putyint és katonai vezetését, hogy fokozzák az ukrán városok elleni támadásokat is”.
India a csúcstalálkozó átadta a G20-ak soros elnökségi tisztét Brazíliának, Lula pedig közölte: Oroszországot is meghívják a jövő évi csúcstalálkozóra.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt meghívják a G20-ak jövő évi Rio de Janeiró-i találkozójára – jelentette ki Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő a Firstpost hírműsornak nyilatkozva. Hozzátette: Putyint nem fogják letartóztatni a dél-amerikai országban, ha elmegy a találkozóra. Lula azt is elárulta, hogy a riói esemény előtt résztvesz a fejlődő országokat tömörítő BRICS Oroszországban esedékes találkozóján.
„Ha én leszek Brazília elnöke és Putyin az országba jön, semmiképpen sem fogják letartóztatni”– szögezte le a politikus. Lula szerint nem szabad, hogy bizonyos geopolitikai ügyek zátonyra futtassák a G20-as országcsoport újdelhi csúcstalálkozóját. Hozzátette: konfliktus helyett együttműködésre és békére van szükség. India a csúcstalálkozó záróeseményén hivatalosan is átadta a G20-ak soros elnökségi tisztét Brazíliának, Modi pedig azt javasolta, hogy a csoport novemberben virtuális csúcstalálkozót tartson – írja az Al-Dzsazíra és a Reuters.
Putyin ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) márciusban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával. Amennyiben olyan országba utazik, amely részese az ICC statútumának, letartóztathatják. Brazília ezt 2000-ben írta alá. Az orosz elnököt azóta több nemzetközi eseményen is Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte.
Korábban Cyril Ramaphosa, a dél-afrikai köztársaság elnöke arra kérte az ICC-t, hogy a BRICS-országok augusztus találkozóján ne kelljen őrizetbe vennie Vlagyimir Putyint, mert az hadüzenetnek minősülne. Végül az eseményen Lavrov képviselte az eurázsiai országot.
Recep Tayyip Erdogan török elnök Szocsiban találkozik Vlagyimir Putyinnal. A találkozóra szeptember 4-én kerül sor.
Recep Tayyip Erdogan török elnök „Ukrajna témájáról” tárgyal Vlagyimir Putyin orosz diktátorral – írta a TRT Haber kiadvány.
A sajtó adatai szerint Erdogan szeptember 4-én, hétfőn Szocsiba utazik, és megvitatja a Putyinnal a „gabonafolyosó” megállapodás jövőjét. Emellett napirendre kerül az Ukrajna és Oroszország közötti fogolycsere kérdése is.
A felek a kétoldalú kapcsolatokról és regionális kérdésekről is tárgyalnak, többek között Oroszország Ukrajna elleni háborújáról.
„De a legfontosabb napirendi pont a gabonafolyosó lesz” – hangsúlyozza a kiadvány.
A Burkina Faso és Oroszország közötti lehetséges katonai együttműködés állt azoknak a tárgyalásoknak középpontjában, amelyeket Ibrahim Traoré, a nyugat-afrikai ország ideiglenes elnöke folytatott csütörtökön az országba érkezett orosz küldöttséggel – közölte a Burkina Fasó-i államelnökség.
A Junusz-Bek Jevkurov védelmiminiszter-helyettes vezette orosz küldöttség látogatása annak az Ibrahim Traoré és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti egyeztetésnek a folytatása volt, amelyre a második Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón került sor júliusban Szentpéterváron – írja az MTI.
A nyugat-afrikai állam elnöksége közölte, hogy a találkozón elsősorban egy lehetséges katonai együttműködésről volt szó, melynek keretében az ország katonáit és pilótáit képezné ki az orosz hadsereg.
Burkina Fasóban tavaly a hadsereg vette át a hatalmat, az államcsínyt levezénylő Ibrahim Traoré százados felfüggesztette az alkotmányt, feloszlatta a kormányt és a parlamentet. A megbuktatott államfő, az ugyancsak puccsal hatalomra került Paul-Henri Sandaogo Damiba alezredes végül október 2-án a vérontás elkerülése érdekében lemondott, de érvényben maradt a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével (ECOWAS) kötött megállapodás, hogy 2024 júliusáig visszatérnek a polgári kormányzáshoz. Október 14-én a katonai juntát vezető Traorét nevezték ki átmeneti elnöknek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletben kötelezte a Wagner orosz zsoldoscsoport tagjait, hogy írásban tegyenek hűségesküt az orosz államnak, miután egy repülőgép-szerencsétlenségben hatósági közlések szerint meghalt Jevgenyij Prigozsin, a fegyveres alakulat vezetője.
Vlagyimir Putyin pénteken írta alá a rendeletet, amely azonnali hatállyal érvénybe is lépett.
A Kreml honlapján közzétett utasítás arra kötelezi mindazokat, akik a katonaság nevében munkát végeznek, illetve támogatják a Moszkva által Ukrajnában végrehajtott „különleges katonai műveletet”, hogy tegyenek hivatalos hűségesküt Oroszországnak.
A szöveg tartalmaz egy olyan sort is, amelyben az esküt tevők ígéretet tesznek arra, hogy szigorúan betartják a parancsnokok és a magas rangú vezetők utasításait.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazik Indiába a jövő hónap eleji G20-csúcstalálkozóra – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában.
Az út nem szerepel az elnök napirendjén – magyarázta Peszkov. Elmondása szerint Putyin a különleges katonai művelettel (Oroszország Ukrajna elleni háborújával) van elfoglalva.
Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával. Amennyiben olyan országba utazik, amely részese az ICC statútumának, letartóztathatják.
Peszkov nem tett említést az elnök ellen kiadott elfogatóparancsról, de arra kitért, hogy az elnök nemrég virtuális módon vett részt a BRICS-országok vezetőinek johannesburgi csúcstalálkozóján.
Egyelőre még nem tisztázott, milyen módon tervez részt venni az orosz elnök a G20 Új-Delhiben rendezendő szeptember 9–10-i csúcstalálkozóján, de Putyin tavaly sem repült Indonéziába a csoport találkozójára – írja az MTI.
Részvétét fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Tver közelében szerdán történt repülőgépkatasztrófa áldozatai hozzátartozónak, feltehetően a gépen utazott Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítója is.
Putyin első ízben szólalt meg az ügyben, amikor csütörtökön Moszkvában fogadta Gyenyisz Pusilint, a donyecki régió megbízott vezetőjét. Az elnök a tragédia alapos kivizsgálását ígérte.
Elmondta, hogy Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke jelentést tett neki az előzetes vizsgálat elkezdéséről.
„Meglátjuk, mit mondanak majd a nyomozók a közeljövőben, a műszaki és genetikai elemzés most zajlik, ez eltart egy ideig” – hangoztatta Putyin.
Prigozsinról Putyin elmondta, hogy a kilencvenes évek eleje óta ismerte őt.
Nehéz sorsú embernek nevezte, aki súlyos hibákat követett el az életben, és aki elérte a szükséges eredményeket mind a maga, mind pedig a közös ügy számára, ahogy azt az utolsó hónapjaiban tette, amikor ő megkérte erre.
„Tehetséges ember volt, tehetséges üzletember, és nem csak hazánkban, hanem Afrikában is eredményesen dolgozott, ott olajjal, gázzal, drágakövekkel és nemesfémekkel foglalkozott” – mondta.
„Tudomásom szerint tegnap tért vissza Afrikából, találkozott itt néhány tisztviselővel” – mondta az elnök. Hangsúlyozta, hogy a Wagner fegyveresei jelentős mértékben hozzájárultak az ukrajnai „neonáci rezsim” elleni küzdelemhez, amit Oroszország nem fog elfelejteni.
Szerda este lezuhant egy Moszkvából Szentpétervárra tartó, Embraer Legacy típusú magánrepülőgép a Tver megyei Kuzsenkino falu közelében. A fedélzeten tartózkodó mind a tíz ember életét vesztette. A Roszaviacija orosz légügyi hatóság közlése szerint a repülőgép fedélzetén tartózkodott Prigozsin és Dmitrij „Wagner” Utkin, a zsoldoscsoport parancsnoka is.
Orosz sajtóértesülések szerint leváltották posztjáról Szergej Szurovikint, aki Armageddon tábornokként is ismert. A vezérezredes korábban már szembe kerülhetett Putyinnal, ugyanis segíthette a Wagner-csoport lázadását.
Mint arról írtunk, orosz médiaértesülések szerint Szergej Szurovikin vezérezredest – aki az orosz hadsereg második számú parancsnoka – letartóztatták, ugyanis segíthette a Wagner-csoport lázadását. Azóta csak különféle híresztelések láttak napvilágot róla: egy orosz tisztviselő azt mondta, hogy pihen, más jelentések szerint pedig házi őrizetben volt.
Orosz sajtóértesülések szerint Szurovikint augusztus 18-án egy titkos rendelettel menesztették, majd az orosz védelmi minisztérium rendelkezésére bocsátották.
A hírt hivatalosan nem erősítették meg az orosz hatóságok, de várhatóan nem is fogják egyhamar. Oroszország ugyanis a háború kezdete óta nem, vagy csak jelentős késéssel számol be a hadseregben történő személyi változásokról, vagy például egy-egy tábornok haláláról.
Amikor tavaly Ukrajnában a „különleges katonai művelet” parancsnokává nevezték ki, a média arról számolt be, hogy Szurovikin „brutalitásáról” vált ismertté. Korábban az orosz légierő parancsnoka is volt, azonban legutóbbi helyén nem hagyták meg sokáig, bár kíméletlen eszközeiről már korábban tanúbizonyságot tett.
Szurovikin 2017-ben egy orosz katonai expedíciót vezetett Szíriában, ahol azzal vádolták, hogy „vitatott” taktikát alkalmaz, beleértve a szíriai rezsim harcosainak válogatás nélküli bombázását. 2020-ban a Human Rights Watch nemzetközi szervezet bejelentette, hogy Szurovikin azon katonai vezetők közé tartozik, akik potenciálisan „parancsnoki felelősséget” viselhetnek a szíriai emberi jogi jogsértésekért.
Szurovikin az 1990-es évek tádzsikisztáni polgárháborújának és a 2000-es évek második csecsenföldi háborújának veteránja is.
Szurovikin karrierjét az elmúlt 30 évben korrupciós vádak és brutalitás jellemezte – írták a brit titkosszolgálat tisztviselői az egyik jelentésben. A brit védelmi minisztérium legutóbbi kinevezése után „az orosz hadsereg mércéihez képest is köztudottan brutális és korrupt tábornokként” jellemezte. Armageddon tábornok legalább 6 hónapot töltött börtönben, miután parancsnoksága tüzet nyitott a moszkvai tüntetőkre egy 1991 augusztusi, sikertelen puccskísérlet alkalmával.
Szurovikinnak mindezek mellett volt renoméja Oroszországban, sokan tisztelték. Vélhetően ennek tudható be az is, hogy Vlagyimir Putyin nem hozta meg rögtön ítéletét.