Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője Ukrajnával kapcsolatos kérést intézett az Egyesült Államokhoz, azt szeretné, ha Washington elismerné a megszállt területeket Oroszország részeként – jelentette be szombaton Barack Ravid, az Axios című amerikai kiadvány újságírója az X közösségi oldalon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint tegnap Alaszkában csúcstalálkozóra került sor Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor között. A találkozó fő témája az ukrajnai háború és annak lezárásának lehetőségei voltak. Az újságíró szerint egy, a tárgyalásokhoz közel álló forrás arról számolt be, hogy Putyin a front befagyasztását javasolta Zaporizzsja és Herszon megyékben az ukrán fegyveres erők Donyeck megyéből történő kivonásáért cserébe.
„A Trumppal folytatott találkozóján Putyin arra kérte az Egyesült Államokat, hogy ismerje el ezt a négy régiót a Krím félsziget mellett Oroszország részeként” – áll a bejegyzésben. Ez valószínűleg Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék megszállt részeiről szól. Ugyanakkor az amerikai félnek az volt a benyomása, hogy Putyin megnyitotta Szumi és Harkiv megyéket a tárgyalások előtt.
A médiában ma arról is beszámoltak, hogy Trump kész a NATO-elveken alapuló biztonsági garanciákat nyújtani Ukrajnának. A részletek azonban nem ismertek. Egy magas rangú ukrán tisztviselő az Axiosnak elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök örömmel hallotta Trump azon hajlandóságát, hogy amerikai biztonsági garanciákat nyújtson. „Egy ukrán tisztviselő azt mondta, hogy ezeket a garanciákat nem vitatták meg részletesen, és Zelenszkij hétfői fehér házi látogatása során részletesebben is megvitatják majd” – írta Barack Ravid.
Annak ellenére, hogy nagy figyelem övezte Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját, a két elnök a közös sajtótájékoztatón nem jelentett be túl sok újdonságot – mindössze arról beszéltek, hogy az konstruktív volt, jó hangulatban és tiszteletteljesen telt.
Jelenleg nem tudni, hogy miben sikerült megállapodniuk, és mikben értek el előrelépést, mivel a két vezető a sajtótájékoztatón erről nem beszélt.
Az amerikai és orosz delegációk összesen két és fél órán keresztül tárgyaltak, majd a két elnök mindössze 12 percig tartott sajtótájékoztatót. Összeszedtük, mi volt az öt legfontosabb dolog, amiket megtudtunk a sajtótájékoztatón:
Trump azt mondta, hogy Putyinnal sok mindenben egyetértettek a találkozójukon, de a „valószínűleg a legfontosabb” pont még mindig tisztázásra vár, anélkül, hogy részletesebben kifejtette volna, hogy pontosan mikről állapodtak meg, és mikben nem sikerült.
Putyin azt mondta, hogy Oroszország „mindig is testvéri nemzetnek tekintette az ukrán nemzetet”, hozzátéve, hogy a két országnak „ugyanazok a gyökerei, és minden, ami történik, tragédia számunkra”. Emellett reményét fejezte ki annak, hogy békét köthetnek a jövőben.
Az orosz elnök odaszólt az európai vezetőknek, mondván, reméli, hogy nem fogják „megtorpedózni a mostani előrelépéseket”.
Putyin még egy új helyszínt is javasolt Trumpnak a következő találkozójukra. A sajtótájékoztató végén, amikor Trump azt mondta, hamarosan újra találkozunk, Putyin megjegyezte: „legközelebb Moszkvában”.
Bár mindkét elnök rövid nyilatkozatokat tett – Putyin 8 és fél percig, Trump három percig beszélt –, egyikük sem említette a tűzszünetet, amit sokan reméltek, hogy Trumpnak sikerül meggyőznie Putyint arról. Putyin számára jó hír, hogy emellett szankciókról sem esett szó, noha Trump korábban azt ígérte, amennyiben Oroszország nem állítja meg az öldöklést, új szankciókkal nézhet szembe Moszkva.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő alaszkai találkozója nemcsak diplomáciai, hanem gazdasági és geopolitikai szempontból is jelentős. A sarkvidéki térség hatalmas olaj-, gáz- és ásványkincskészleteket rejt, ami a nagyhatalmi játszmáknak is fontos tényezője lett.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki találkozójának a helyszín szempontjából is kiemelkedő jelentősége lesz. Alaszka egykor az Orosz Birodalom része volt, amit 1867-ben az Egyesült Államok az orosz cártól vásárolt meg. A jeges északi állam számtalan emléket őrzött meg az orosz időkből, az ortodox templomokon át egészen a kulturális kapcsolatokig – írja az Euronews.
Alaszkát az „Észak őrzőjének” is nevezik, mert mindössze 88 kilométerre fekszik Oroszországtól, stratégiai szerepe pedig már a hidegháború alatt is kiemelkedő volt.
Az Északi-sark térsége a globális politikában és gazdaságban is kulcsfontosságú szerepet tölt be. A térség egyik legérzékenyebb pontja a Bering-szoros, amely az Egyesült Államokat és Oroszországot választja el egymástól, valamint az egyetlen átjáró a Csendes-óceán és a Jeges-tenger között.
Bár a klímaváltozás számtalan súlyos problémával jár, az olvadó Antarktisz stratégiai és gazdasági lehetőségeket is kínál, amit a világhatalmak is igyekeznek kiaknázni. A sarkvidéki jégtakaró gyors olvadása új kereskedelmi útvonalakat és jelentős természeti erőforrásokat – olajat, földgázt és ritkaföldfémeket – tesz elérhetővé.
A Makronóm Intézet korábbi elemzése szerint a sarkvidéki térség visszavonhatatlanul bevonódott a nagyhatalmi versengésbe, ugyanis olyan mennyiségű nyersanyaglelő forrásokkal rendelkezik, hogy a harmadik világháború is kirobbanhatna miatta.
Becslések szerint mintegy 90 milliárd hordónyi olaj és mintegy 50 ezer milliárd köbméter gáz található az Északi-sarkkörön belül, nem beszélve az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványokról.
Az Északi-sarkvidék stratégiai jelentősége folyamatosan növekszik, hiszen a jégsapka és az alatta húzódó talapzat hivatalosan egyetlen államhoz sem tartozik, a környező nyolc ország – köztük az Egyesült Államok, Oroszország – egyre élesebb versenyt folytat a térség erőforrásaiért és hajózási útvonalaiért.
Elemzők szerint az alaszkai csúcstalálkozón egy orosz-amerikai sarkvidéki együttműködés is napirendre kerülhet. Korábban pedig már egy hallgatólagos amerikai–orosz alkut is sejtettek a háttérben, amelyben az Egyesült Államok Grönland, Oroszország pedig a Spitzbergák (norvég nevén Svalbard) felett szerezne befolyást.
A kínai terjeszkedést is figyelembe veheti Amerika
Az Egyesült Államoknak emellett Kína növekvő térnyerésére miatt is fontos megőrizni az érdekeltségeit. Kína 2018-ban „sarkközeli államként” határozta meg magát, azóta pedig egyre aktívabban vesz részt az északi-sarki együttműködésekben. Peking már évtizedek óta jelen van a térségben, mivel az olvadó jég által megnyíló hajózási útvonalak jelentősen csökkentenék az áruszállítás költségeit és idejét.
Előrejelzések szerint 2030-ra lehet először jégmentes nyár a Jeges-tengeren, 2050-re pedig ez lehet a leghatékonyabb északi-tengeri útvonal Ázsia és Európa között.
A nagyhatalmak a sarkvidéken egyaránt befolyást és erőforrásokat keresnek: az Egyesült Államok biztonsági és terjeszkedési célokkal (Kanada csatlakoztatása, Grönland megvásárlása), Kína orosz együttműködéssel, Oroszország pedig új kereskedelmi útvonalak és ásványkincsek kiaknázásával erősítené a pozícióját.
Trump Alaszkában természeti kincseit is felajánlhatja Putyinnak
Alaszka térségében számos energiaforrás található, köztük mintegy 3,4 milliárd hordó nyersolaj és jelentős földgázkészlet is. A The Telegraph értesülése szerint a Trump–Putyin találkozón gazdasági ösztönzők is napirendre kerülhetnek. Mint írták, Oroszország hozzáférést adhatna Alaszka és a Bering-szoros természeti kincseihez, ahol még kiaknázatlan olaj- és gázkészletek vannak.
Amerika további ösztönző erőként az orosz repülőgépipar elleni szankciók feloldását is fontolóra venné. Úgy tudják, hogy Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter az előkészületekben is részt vesz, hogy feltérképezze a gazdasági engedményeket, amelyek elősegíthetik a tűzszüneti megállapodást. A lépések a nyugati országok számára is elfogadhatóbbak lehetnek, ha nem tűnnek Oroszország „jutalmazásának”.
Donald Trump kormánya erőteljesen és őszintén törekszik a „válság” megszüntetésére, véli a Kreml vezetője.
Az amerikai kormányzat „meglehetősen erőteljes és őszinte erőfeszítéseket tesz” az ukrajnai harcok megszüntetése és a „mindenki számára elfogadható megállapodások” elérése érdekében, jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 14-én, csütörtökön Moszkvában, az alaszkai csúcstalálkozó előtt.
„Értekezletet hívtam össze, hogy elmondjam, melyik szakaszban vagyunk jelenleg az amerikai kormánnyal, amely, véleményem szerint meglehetősen energikus és őszinte erőfeszítéseket tesz a harcok leállítására, a válság lezárására” – mondta. Putyin elmondta, hogy az Egyesült Államok is erőfeszítéseket tesz „olyan megállapodások elérésére, amelyek a konfliktusban érintett összes fél érdekeit szolgálják, hogy hosszú távú békefeltételeket teremtsenek országaink, Európa és az egész világ között abban az esetben, ha a következő szakaszokban megállapodásokra jutunk a stratégiai támadófegyverek feletti ellenőrzésről”.
Donald Trump amerikai elnök, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor akár már a jövő hét végén találkozhat – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a CBS News amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a tárgyalásokat ismerő források szerint az Egyesült Államok helyszínt keres Trump, Zelenszkij és Putyin találkozójához.
A kiadvány beszélgetőpartnerei arról számoltak be, hogy a háromoldalú csúcstalálkozóra már a jövő hét végén sor kerülhet.
Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt Kim Dzsongunnal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetőjével – közölte kedd este a Kreml sajtószolgálata.
„A felek megerősítették elkötelezettségüket a baráti, jószomszédi és együttműködési kapcsolatok további fejlesztése mellett minden területen, a 2024. június 19-én Phenjanban aláírt, Oroszország és a KNDK közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződésnek megfelelően” – áll a közleményben. A szerződés kölcsönös katonai segítségnyújtást ír elő arra az esetre, ha valamelyik fél fegyveres támadás célpontjává válna.
Putyin gratulált Kimnek Korea japán gyarmati uralom alóli felszabadulásának 80. évfordulójához is, amelyet augusztus 15-én ünnepelnek. Az észak-koreai vezető hangsúlyozta, hogy a köztársaság ezt az ünnepet Oroszországgal közös ünnepének tekinti, és nem felejti el a Vörös Hadseregnek a megszállók elleni küzdelemben betöltött szerepét.
Az orosz elnök emellett megvitatta Kimmel a Donald Trump amerikai elnökkel pénteken Alaszkában tartandó csúcstalálkozóját, és méltatta Észak-Koreának a kurszki régió felszabadításához nyújtott támogatását az ukrajnai háborúban.
A két vezető végül megállapodott a személyes kapcsolatok ápolásának folytatásában.
Donald Trump amerikai elnök bízik benne, hogy sikerül Vlagyimir Putyin orosz diktátort és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt egy helyiségben összehoznia – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Trump sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Trump azt mondta: „A következő találkozó Zelenszkij és Putyin között lesz. Vagy Zelenszkij, Putyin és köztem.” Hozzátette, hogy jelen lesz a találkozón, „ha szükség lesz rá”.
„Végső soron egy szobába fogom őket (Putyint és Zelenszkijt – a szerk.) ültetni. Vagy ott leszek, vagy nem. És azt hiszem, ez megoldódik” – vélekedett Donald Trump.
A The New York Times cikke arról a lehetőségről ír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff különleges elnöki megbízott szerdai találkozóján Oroszország jelzéseket adhatott le, arról hogy beéri az addig elfoglalt területekkel, amennyiben olyan biztonsági és politikai engedményeket kap, amelyekkel hosszú távon Moszkva befolyása alá vonhatja Ukrajnát. Amennyiben a feltételezés igaz, úgy Putyin már a jövő hétvégén megrendezendő orosz-amerikai csúcstalálkozón is megállapodást köthet Donald Trump amerikai elnökkel.
Vlagyimir Putyin már Donald Trump januári hivatalba lépése óta többször jelzést adott, hogy szívesen találkozna amerikai hivatali partnerével, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok rendezéséről és az ukrajnai béke kérdéséről tárgyaljanak.
Az orosz fél azért is várt már régóta a találkozóra, mert ez az egyetlen útja, hogy céljait ne a frontvonalon kelljen kiharcolnia, hanem tárgyalóasztalnál érje el azokat – méghozzá Donald Trumppal szemben ülve.
A Kremlben úgy számolnak, hogy az amerikai elnök az egyetlen, aki képes lehet olyan politikai megállapodást tető alá hozni, amely kielégíti Oroszország stratégiai igényeit: Ukrajna távol tartását a NATO-tól, a nyugati katonai jelenlét kizárását az ország területéről, és hosszabb távon egy Moszkva-barát vezetés kialakítását Kijevben.
Augusztus 6-án a Trump-kormányzat különmegbízottja, Steve Witkoff Moszkvában tárgyalt Putyinnal, ami után a felek bejelentették: napokon belül sor kerülhet az orosz–amerikai csúcstalálkozóra. Bár Trump európai vezetőknek azt mondta, később akár egy háromoldalú találkozót is tartana Zelenszkijjel és Putyinnal együtt, a Kreml ettől eltérően kommunikált: Putyin nyitott ugyan Zelenszkij személyes fogadására, de „bizonyos feltételek” teljesüléséhez kötné – ezek teljesülése azonban szerinte „egyelőre messze van”.
A New York Times szerint az orosz elnök puhább álláspontot jelezhetett Witkoffnak a területi kérdésekben.
Bár Moszkva eddig ragaszkodott a 2022-ben annektált négy ukrán régió teljes átadásához, ezek jelentős része még mindig ukrán kézen van. Politikai elemzők szerint Putyin számára a konkrét határvonalaknál fontosabbak a NATO-bővítésre és Ukrajna katonai képességeire vonatkozó garanciák. A Kreml több mint ezer négyzetkilométernyi ukrán területet tart megszállás alatt, a négy 2022-ben annektált régión kívül, ami szintén fontos mozgásteret adhat az alkuhoz.
Az elmúlt hétvégén Trump elnök részben megerősítette a híreszeléseket, amikor megosztotta, hogy olyan megoldás körvonalazódik, melynek területcsere is részét képezi. Az elnök konkrétumok egyelőre még nem akart megosztani.
„Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni” – fogalmazott az amerikai elnök.
Mindez továbbra sem jelenti azt, hogy Moszkva feladná az eredeti céljait. Orosz csapatok továbbra is jelentős előnyben vannak a fronton, és bár a nyári offenzíva lassan halad, a Kremlben úgy látják: ha kell, évekig is folytatják a harcot. Putyin azonban egy Trump által közvetített politikai győzelmet előnyösebbnek láthat, mint újabb lerombolt városok elfoglalását.
Ahogy Tatjana Sztanovaja, a Carnegie Moscow Eurasia Center elemzője fogalmazott: „A terület másodlagos. A lényeg, hogy Ukrajna megszűnjön egy Oroszország-ellenes állam lenni.”
A következő napokban kiderülhet, valóban hajlandó-e Putyin lemondani a további hódításokról, ha cserébe az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől megkapja a biztonsági és politikai engedményeket, amelyekkel hosszú távon Moszkva befolyása alá vonhatja Ukrajnát. A kérdés immár nem az, hogy Oroszország akar-e terjeszkedni, hanem hogy Trump milyen ajánlatot tesz, amellyel Putyin úgy érezheti: elérte, amit akart – anélkül, hogy további területet kellene elfoglalnia.
A körvonalozódó alku vesztese a megállapodásból teljes mértékben kihagyott európai politikai elit vezetői lehetnek, akik a partvonalról bekiabálva igyekeznek Trumpot rávenni, hogy fokozza tovább az Oroszországra nehezedő nyomást. A megállapodás Ukrajna számára kedvezőtlen elemeket is tartalmazhat, azonban Zelenszkij elnök és az ukrán közvélemény eddigi hozzáállása hamar megváltozhat, hogyha az orosz és amerikai fél együttesen várják majd el a megállapodás elfogadását.
[type] => post [excerpt] => A The New York Times cikke arról a lehetőségről ír, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff különleges elnöki megbízott szerdai találkozóján Oroszország jelzéseket adhatott le, arról hogy beéri az addig elfoglalt területekkel, amennyibe... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1754912640 [modified] => 1754863382 ) [title] => New York Times: Putyin lemondhat a további területek megszerzéséről, ha jó ajánlatot kap Trumptól [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=159076&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 159076 [uk] => 159294 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 159077 [image] => Array ( [id] => 159077 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff.png [original_lng] => 1250295 [original_w] => 1597 [original_h] => 791 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-300x149.png [width] => 300 [height] => 149 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-768x380.png [width] => 768 [height] => 380 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-1024x507.png [width] => 1024 [height] => 507 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff-1536x761.png [width] => 1536 [height] => 761 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff.png [width] => 1597 [height] => 791 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/putyin-witkoff.png [width] => 1597 [height] => 791 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1754993414:8 [_thumbnail_id] => 159077 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 432 [translation_required_done] => 1 [_algolia_sync] => 325047562002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 847855 [1] => 8625 [2] => 1159179 [3] => 404 [4] => 138 ) [tags_name] => Array ( [0] => ajánlat [1] => békemegállapodás [2] => területi követelések [3] => USA [4] => Vlagyimir Putyin ) ) [8] => Array ( [id] => 159043 [content] =>
Vlagyimir Putyin, a Kreml elnöke állítólag összefogott líbiai vezetővel, hogy újabb migrációs válságot provokáljanak ki az EU-ban – számolt be az RBC-Ukrajina tudósít a The Telegraph–ra hivatkozva.
A kiadvány publikációja szerint az Európai Bizottság a kelet-líbiai Bengázi város és a fehérorosz főváros, Minszk közötti légijáratok számának növekedését regisztrálta.
A tisztviselők elmondása szerint a terv magában foglalhatja a Kelet-Líbia nagy részét ellenőrző Khalifa Haftar tábornokkal és katonai vezetővel való esetleges együttműködést. A terv célja az Európai Unióba irányuló illegális migrációs hullám elősegítése. Ez viszont a 2021-es nyár megismétlődése lehet, amikor több tízezer potenciális menedékkérőt segítettek át Fehéroroszország határain. Hivatalos személyek elmondása szerint ez egy orosz szervezésű kísérlet volt az EU destabilizálására.
„Figyelemmel kísérjük a Belavia által üzemeltetett Minszk–Bengázi járatokat. E járatok gyakorisága és jellege, különösen ezen rövid idő alatt, kérdéseket vet fel a későbbi illegális migráció esetleges összehangolásával vagy elősegítésével kapcsolatban” – mondta az EB szóvivője. A kiadvány azt írja, hogy májusban csak két járat közlekedett a városok között, de júniusban számuk ötre nőtt.
Korábban Aljakszandr Lukasenkát, Fehéroroszország önjelölt elnökét azzal vádolták, hogy hasonló járatokkal engedélyezte a migránsok leszállását Minszkben, majd segített őket ideiglenes táborokba szállítani a lengyel, litván és lett határok közelében.
A kiadvány azt állítja, hogy Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének bukása után Putyin megpróbálta megerősíteni jelenlétét Líbiában. Az orosz katonai bázisok Szíriából való kivonásával párhuzamosan bizonyítékok kerültek napvilágra arra vonatkozóan, hogy felszerelést szállítottak oda. A múlt hónapban Haftar tábornok által tartott líbiai katonai parádén több száz orosz páncélozott járművet és légvédelmi rendszert mutattak be.
A The Telegraph megjegyezte, Haftar tábornoknak egy kis szállítóhadserege működik Líbiában, amely Afrika és Európa között a Földközi-tengeren átívelő egyik legfontosabb átkelőhely.
„Kétségtelenül fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország a migránsokat és általában a migrációs kérdést fegyverként használja Európa ellen. Ennek fegyverré való átalakulása már folyamatban van, és természetesen attól tartunk, hogy Oroszország ugyanezt szándékozik tenni Líbiával is” – nyilatkozta korábban Magnus Brugner, az EU migrációs biztosa a Politicónak adott interjújában.
A kiadvány hozzátette, hogy Brugner júniusban magas rangú EU-tisztviselőkkel látogatott Bengáziba. Miután azonban a küldöttség leszállt a repülőtéren, nemkívánatos személynek nyilvánították őket.
„A rezsim a migránsokat eszközként használja fel arra, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unió határaira, és szomszédaink valóban szenvednek ettől” – mondta a kiadványnak Szvitlana Tyihanovszka, a fehérorosz ellenzék vezetője.
Az oroszországi elnök, Vlagyimir Putyin népszerűsége jelentősen csökkent augusztus elején, a várható jövő heti találkozó előtt az Egyesült Államok elnökével, Donald Trumppal – jelentette a The Moscow Times.
Augusztus 3-án azok aránya, akik szerint Putyin „inkább jól dolgozik”, 77%-ra esett vissza – ez a legalacsonyabb érték 2023 november óta.
Egy hét alatt Putyin népszerűségi mutatója 4 pontot vesztett, és a június végi csúcshoz képest 6 ponttal csökkent. Ez alacsonyabb, mint tavaly az ukrán erők oroszországi Kurszki terület elleni inváziója idején.
A Putyin iránti bizalom is 77%-ra esett, ami október 2024 óta a legalacsonyabb érték. Eközben azok aránya, akik nem bíznak benne, 14%-ra nőtt.
Ugyanakkor az orosz kormány támogatottsága márciusban 60% volt, most pedig 51%-ra csökkent. Az Egységes Oroszország párt népszerűsége pedig a májusi 48%-ról 40%-ra esett.
