A Nyugat azzal teheti helyére Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha Ukrajnát modern fegyverekkel látja el – közölte csütörtökön Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tanácsadó emlékeztetett rá, hogy „Oroszország megtámadta Grúziát és Ukrajnát, de lenyelte Finnország csatlakozását a NATO-hoz. Moszkva fenyegeti Moldovát, de kerüli a konfliktusokat Törökországgal.” Putyin őrültnek teteti magát, de nem az – tette hozzá. „Putyin egy iskolai huligán, aki a gyengéket zaklatja, és elkerüli az erőseket. Mi teszi helyükre a huligánokat? Az ATACMS és a vele felfegyverzett Ukrajna” – mutatott rá Mihajlo Podoljak.
A kiadvány megjegyezte, hogy az ATACMS rakéták a HIMARS sorozatvető rakétarendszerekhez. Akár 310 kilométer is lehet a hatótávolságuk.
Mint hírportálunk július 24-én beszámolt róla, Kirilo Budanov tábornok, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának vezetője kijelentette, hogy Ukrajnának nem sok nagy hatótávolságú Tocska-U rakétarendszere maradt, de megkapta az amerikai HIMARS hordozórakéták, ezért az oroszok már tudják, hogy számukra eljött a vég.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Európa elleni gázháborúja az Ukrajna elleni háború közvetlen folytatása, és ezt egyetlen módon, az Oroszországtól való függés megszüntetésével lehet befejezni – közölte Dmitro Kuleba külügyminiszter kedden a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője azt írta: „Putyin Európa elleni gázháborúja az Ukrajna elleni háború közvetlen folytatása. Ahol ártani tud, megteszi. Európa Oroszországtól való bármilyen függőségét arra használja fel, hogy minden európai család normális életét felborítsa.” Jó tanácsként rámutatott: „az egyetlen mód a visszavágás és bármilyen függéstől való megszabadulás.”
Mint hírportálunk június 27-én beszámolt róla, Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője Ukrajna nevében felszólította a nemzetközi partnereket, hogy azonnal vezessenek be gázembargót Oroszországgal szemben, és szigorítsák meg az orosz olajkivitel korlátozását.A nagy hatalmú vezető megjegyezte, hogy szerinte a G7-országok által bejelentett orosz aranyvásárlási embargó Oroszországnak évi 19 milliárd dollárjába kerül majd. Ez jó hír, de a gázembargó hatékonyabb lenne – mutatott rá. Egyúttal úgy vélte, hogy Oroszországnak sokkal nagyobb bevétele származik az energiahordozók exportjából. „A gázembargóra és az olajexport szigorúbb korlátozására már tegnap szükség lett volna. Ebbe az irányba kell haladnunk” – hangsúlyozta akkor Andrij Jermak.
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
Ma nincs értelme leülni tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, előbb fel kell szabadítani az elfoglalt területeket – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij a The Wall Street Journal című amerikai lapnak nyilatkozva elmondta, hogy Ukrajna kétségbeesetten próbált diplomáciai megoldást találni a Moszkvával fennálló katonai konfliktusra a 2022. február 24-i invázió előtt, de Putyin három évig nem válaszolt. „Szó nélkül idejött, embereket ölt, 12 milliót kitelepített, és most azt mondja, hogy Ukrajna nem akar tárgyalni. Egyszerűen megölik az embereket, városokat rombolnak le, bevonulnak oda, aztán azt mondják: beszéljük meg. Kivel beszélhetnek? A kövekkel? Vérrel vannak borítva, és ezt a vért nem lehet lemosni. Nem engedjük, hogy lemossák” – mutatott rá.
Az elnök hangsúlyozta, hogy öt hónap háború után Ukrajna állampolgárainak nincs kedve az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz. „A társadalom úgy gondolja, hogy először minden területet fel kell szabadítani, aztán meg lehet állapodni arról, hogy mit tegyünk és hogyan éljünk a jövőben. Népünk meg van győződve arról, hogy képesek vagyunk rá. És minél előbb megtesszük, annál kevesebben fognak meghalni. Szeretnénk nem katonai eszközökkel megszüntetni a megszállást és megmenteni az emberek életét. De azokkal van dolgunk, akikkel, és amíg nem verjük pofán őket, addig semmiből nem értenek” – vázolta a helyzetet Volodimir Zelenszkij.
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
A közelmúltban vált ismertté, hogy Volodimir Putyin orosz elnök egy nap alatt több mint 100 törvényt írt alá, amelyek többsége a szabadságjogok további korlátozására vonatkozik. Az újonnan aláírt törvények egy része közvetlenül kapcsolódik az ukrajnai „különleges művelethez”.
Többek között a „külföldi ügynökökről” szóló törvény értelmében, az orosz hatóságok „külföldi ügynököknek” nevezhetik mindazokat, akik véleményük szerint „külföldi befolyás” alatt állnak, ha nincs bizonyítéka a külföldi finanszírozásnak.
Ezért mindazok a polgárok, akiket „külföldi ügynöknek” tekintenek, nem taníthatnak állami és önkormányzati iskolákban, nem kaphatnak állami támogatást alkotói projektekhez, nem nyújthatnak szolgáltatásokat és nem értékesíthetnek termékeket, stb.
Emellett a törvény szerint a fegyveres konfliktus során való szökés hazaárulásnak minősül, ami 12–20 évig terjedő szabadságvesztést von maga után.
A törvény büntetőjogi felelősséget helyez kilátásba orosz állampolgárok fegyveres konfliktusokban való részvételéért, „ha az ellentmond az Oroszországi Föderáció érdekeinek”. Vagyis elméletileg ezen fogalom értelmében még azok az orosz állampolgárok büntethetőek, akik más országokban élnek és már új állampolgársággal rendelkeznek, de mégis valamilyen okból megtartották orosz állampolgárságukat.
Egy másik új törvény lehetővé teszi az orosz kormány számára, hogy betiltsa a külföldi sajtót, miután „felfeddte” az orosz sajtó elleni ellenséges tevékenységét. A főügyész is eltörölheti egy adott sajtóorgánum engedélyét abban az esetben, ha jogtalannak és veszélyesnek véli azt, vagy az általa terjesztett információ „tiszteletlenséget tartalmaz az orosz állam iránt”.
Az újságírók is személyes (büntetőjogi) felelősségre vonhatóak „az orosz hadsereget becsmérlő” vagy tiltakozásra való felhívásra irányuló információk terjesztéséért.
A „Speciális gazdasági intézkedésekről a különleges művelet időszakában” szóló törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy bizonyos intézményekben megváltoztassák a munkarendet, túlórára kötelezzék az embereket a szabadnapokon, vagy akár az éjszakai órákban. Mint mondják: „a haza érdekében”.
Emellett az intézmények nem utasíthatják vissza az állami megrendeléseket, és természetesen kénytelenek lesznek azt gyártani, amire az államnak szüksége van, függetlenül saját sürgős üzleti szükségleteitől és üzleti feladataitól.
Egy újabb törvény korlátozza Oroszország és az orosz oligarchákkal szembeni újabb szankciók bevezetésének lehetőségét. Állami titoknak minősítette az ország aranytartalékainak mértékét és értékét azzal a céllal, hogy „megnehezítse a szankciók alkalmazását”.
Oroszországban egy újabb országos gyermek- és ifjúsági mozgalmat hoznak létre az Úttörőszövetség mintájára.
A szovjet analóghoz hasonlóan ez „részt vesz majd a fiatalabb generáció oktatásában, szabadidő-szervezésében, világképet formál, felkészíti a fiatalokat a teljes értékű társadalmi életre”.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A közelmúltban vált ismertté, hogy Volodimir Putyin orosz elnök egy nap alatt több mint 100 törvényt írt alá, amelyek többsége a szabadságjogok további korlátozására vonatkozik. Az újonnan aláírt törvények egy része közvetlenül kapcsolódik az ukra...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1658251260
[modified] => 1658246660
)
[title] => Putyin egy nap alatt több mint 100 jogszűkítő és a szabadságot korlátozó törvényt írt alá
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=53668&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 53668
[uk] => 53409
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 53410
[image] => Array
(
[id] => 53410
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-1.png
[original_lng] => 802443
[original_w] => 1037
[original_h] => 691
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-1-300x200.png
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-1-768x512.png
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-1-1024x682.png
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-1.png
[width] => 1037
[height] => 691
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-1.png
[width] => 1037
[height] => 691
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/1-1.png
[width] => 1037
[height] => 691
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1658235860:12
[_thumbnail_id] => 53410
[_edit_last] => 12
[views_count] => 997
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4b74ed47c7bd442a0c0143e4d55af497] =>
A jövő héten Teheránba, Irán fővárosába, utazik Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahol Ebrahim Raiszi iráni és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is találkozik.
A szíriai rendezés elősegítését célzó asztanai folyamatot szavatoló államfők találkozóját tartják meg Teheránban. A látogatást július 19-re tervezik.
A háromoldalú találkozó mellett kétoldalú találkozókra is sor kerül. Váratlan, hogy külföldre megy Putyin, a háború kezdete óta alig mozdul ki Oroszországból.
Heading to Vienna to advance the negotiations. The Onus is on those who breached the deal & have failed to distance from ominous legacy. The US must seize the opportunity offered by the JCPOA partners’ generosity; ball is in their court to show maturity & act responsibly.
Preparing to travel to Vienna for talks on basis of @JosepBorrellF's text. Our expectations are in check, but the United States welcomes EU efforts and is prepared for a good faith attempt to reach a deal. It will shortly be clear if Iran is prepared for the same.
— Special Envoy for Iran Robert Malley (@USEnvoyIran) August 3, 2022
Brazília közel áll ahhoz, hogy olcsó dízel vásárlásáról állapodjon meg Moszkvával – jelentette be hétfőn Jair Bolsonaro brazil államfő. A hírt közlő Reuters szerint, ha az ügylet létrejön, az valószínűleg a Bolsonaro és Vlagyimir Putyin közötti baráti kapcsolatnak köszönhető.
A magas üzemanyagárak rontják Bolsonaro újraválasztási esélyeit az októberi szavazás előtt, a felmérések szerint ugyanis lemaradt a rendkívüli népszerűségnek örvendő baloldali Luiz Inacio Lula da Silva korábbi elnök mögött.
Bolsonaro egyébként eddig is figyelmen kívül hagyta az amerikai kéréseket. Például néhány nappal a háború kitörése előtt találkozott Putyinnal, később pedig kijelentette, hogy az orosz államfővel való jó kapcsolata tette lehetővé, hogy Brazília továbbra is hozzáférjen az ország agrárgazdasága számára létfontosságú orosz műtrágyához.
A gabonaexport újraindítását szolgáló fekete-tengeri folyosók megnyitását szorgalmazta Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésében.
A török államfő hivatalának tájékoztatása szerint a két vezető egyebek között „megvitatta a szíriai és az ukrajnai helyzetet is az Oroszország által folytatott hadművelet tükrében, valamint biztonságos folyosók létrehozását a Fekete-tengeren a gabonaexport számára”. Erdogan szerint „elérkezett a tettek ideje, ami a gabonaexportot szolgáló biztonságos folyosók létrehozását illeti”.
Erdogan újfent az ukrajnai válság „stabil és igazságos” rendezését sürgette békés, tárgyalásos úton. A török elnök hozzátette, hogy Ankara, mint korábban is, most is minden erőfeszítést kész megtenni a Moszkva és Kijev közötti tárgyalásos folyamat újraélesztésére.
A gabonafolyosók létesítéséről június 8-án egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és török kollégája, Mevlüt Cavusoglu Ankarában. Putyin nemrég bejelentette, hogy Moszkva kész szavatolni az ukrán gabonát szállító teherhajók biztonságát, amennyiben Kijev aknamentesíti kikötőit és lehetővé teszi az orosz ellenőrzés alá került Mariupolon és Berdjanszkon keresztüli áruforgalmat. Június 21-én török és orosz katonai küldöttségek tárgyaltak Moszkvában a biztonságos folyosók kialakításáról.
Erdogan a NATO június végi madridi csúcstalálkozóját követően közölte, hogy Ankara hajlandó a mezőgazdasági termékek exportjával foglalkozni. Mint mondta, az ukrán kikötőkben mintegy húsz török teherhajó kész az áruszállításra.
Az agresszor ország vezetője, Vlagyimir Putyin egyszerűsítette az orosz állampolgárság megadásának eljárását Ukrajna minden állampolgára számára.
Korábban ilyen jogot csak az ideiglenesen megszállt területek lakosai kaptak, ideértve a Zaporizsja és Herszon megyéket is. A rendelet kimondja, hogy a határozat nemcsak az Ukrajna ideiglenesen megszállt területein élőkre, hanem Ukrajna minden állampolgárára vonatkozik.
Az ukrán külügyminisztérium „paszportagressziónak” nevezte Oroszország ilyen jellegű lépéseit. A rendelet utat nyit arra, hogy a megszállt területeken élőket arra kényszerítsék, hogy felvegyék az ukrán állampolgárságot.
A herszoni katonai adminisztráció korábban már említette, hogy az állampolgárságért javarészt a 60 év felettiek „állnak sorban”, őket akarják felhasználni a szeptember 11-re betervezett népszavazás levezetéséhez.
Putyin a háború 134. napján úgy döntött, ismét megpróbálja megfélemlíteni az ukrán népet és a nemzetközi közösséget. Az orosz államfő továbbra is arról akarja meggyőzni népét, hogy a Nyugattal harcol Ukrajnában.
Az Orosz Föderáció komolyan még el sem kezdte a háborút Ukrajnában, de minél tovább, annál nehezebb lesz megegyezni Moszkvával – jelentette ki csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök az Állami Duma frakcióival folytatott megbeszélésen, számolt be az rbc.ua hírportál az orosz Majak Rádió Telegram-csatornájára hivatkozva.
A jelentés szerint az orosz elnök nyilatkozatában a többi között azzal vádolta az úgynevezett kollektív Nyugatot, hogy háborút robbant ki Ukrajnában. És úgy vélte, hogy a Nyugat már „elvesztette a harcot”. „Meg kellett volna érteniük, hogy a „különleges katonai műveletünk” kezdetétől veszítettek, mert annak kezdete egyben az amerikai világrend gyökeres felbomlásának kezdetét is jelenti.” Hangsúlyozta: „meg kell értenünk, hogy ezt a folyamatot már nem lehet megállítani.”
Putyin szerint ugyanakkor Oroszország „komolyan még el sem kezdett semmit Ukrajnában”, és azt is aláhúzta, hogy „minden az ukrán nép tragédiájához vezet”. „De mindenkinek tudnia kell, hogy összességében még nem kezdtünk el semmit komolyan. Mindazonáltal nem utasítjuk el a béketárgyalásokat sem. De aki visszautasítja, annak tudnia kell, hogy minél tovább, annál nehezebb lesz megállapodnia velünk” – mutatott rá Vlagyimir Putyin.
Boris Johnson, Nagy-Britannia miniszterelnöke kijelentette, hogy „nagyon megdöbbenne”, ha a kiközösített Vlagyimir Putyin orosz elnök részt venne a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján, mindazonáltal arra kérte a G20-partnereket, hogy ne bojkottálják a csúcstalálkozót, ha Putyin mégis megjelenne – közölte az rbc.ua hírportál szerdán a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Johnson a NATO madridi csúcstalálkozójára tartva kedden újságíróknak elmondta, hogy „szerinte nem valószínű, hogy Putyin különböző okok miatt elutazik Indonéziába”. Arra is figyelmeztetett, hogy Putyin estleges megjelenése esetén a nyugati országok bármiféle bojkottja egyszerűen Oroszország és Kína malmára hajtaná a vizet.
„Ha elhagytok a G20-hoz hasonló fórumot, azt kockáztatjátok, hogy másoknak adjátok át a propagandalehetőséget” – figyelmeztette a partnereket Boris Johnson.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Volodimir Zelenszkij elnök szerdán Kijevben kijelentette, hogy Ukrajna részvétele a G20-as országcsoport közelgő indonéziai csúcstalálkozóján két fő tényezőtől függ. „Az ukrajnai biztonsági helyzettől és a csúcstalálkozó résztvevőinek összetételétől” – hangoztatta. Az államfő valószínűleg Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalt, akinek a jelenléte az indonéziai G20-as csúcstalálkozón szerinte kizáró tényező Ukrajna részvételét illetően.
Korábban Jurij Usakov, Oroszország elnökének az asszisztense bejelentette, hogy Putyin is részt kíván venni a G20-as csúcson.
Mario Draghi olasz miniszterelnök azonban később kijelentette, hogy Putyin nem vehet részt a G20-ak indonéziai csúcstalálkozóján. Úgy vélte, hogy az agresszor állam vezetője videokapcsolatban is részt vehet a tárgyalásokon.