Kína „határozottan tiltakozik” az ellen, hogy a NATO többszörösen is fenyegetésként tekintsen rá – áll a norvégiai kínai nagykövetség szombaton közzétett nyilatkozatában.
China and NATO flags background, diplomatic and economic relations, security
Az oslói kínai nagykövetség Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtöki norvégiai látogatása során tett kijelentésére reagálva adta ki közleményét. Stoltenberg azzal vádolta Pekinget, hogy fenyegeti a vele szomszédos országokat, azokat pedig, amelyek nem hajlandóak együttműködni vele, elnyomja.
„Kína figyelmeztetni a NATO-t, hogy hagyjon fel a térségbeli konfliktusok felkavarásával, a nyugtalanság és megosztottság előidézésével” – áll a közleményben.
Mint írják, a NATO ugyan regionális védelmi szervezet, a tömörülés egyes tagjai mégis „folyamatosan átlépik a hagyományos védelmi térségek határait, gyakran szoros katonai kapcsolatot létesítve az ázsiai-csendes-óceáni térség országaival, ami pedig a feszültség fokozódását eredményezi”.
A nagykövetségi közlemény a befolyásosabb NATO-országokra és azok hatásköreire utalva úgy véli, „a nemzetközi közösség számára világos, ki jelent valódi fenyegetést a regionális és globális békére”.
Titkos látogatást tett Kínában az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója – írta amerikai kormányforrásokat idézve a szombati Financial Times.
A londoni üzleti napilap forrásai szerint William Burns májusban utazott Pekingbe, ahol kínai kormányilletékesekkel tárgyalt. A Financial Timesnak nyilatkozó egyik amerikai kormánytisztviselő elmondta: kínai megbeszélésein Burns elsősorban a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát hangsúlyozta.
A brit lap kiemeli, hogy a CIA igazgatójának személyében Joe Biden amerikai elnök kormányának eddigi legmagasabb rangú tisztviselője látogatott Kínába.
Burns utazása jelzi, hogy a Fehér Házat mennyire aggasztja Peking és Washington kapcsolatainak romlása – áll a Financial Times kommentárjában.
A lap forrásai szerint Biden tavaly a CIA igazgatóját bízta meg azzal is, hogy próbálja meg lebeszélni Nancy Pelosit, az amerikai képviselőház akkori elnökét Tajvan felkereséséről.
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Kína és az Egyesült Államok kapcsolatai Nancy Pelosi hivatalos tajvani látogatása után újabb mélypontra süllyedtek, és Kína az amerikai képviselőház elnökének utazására válaszul nagyszabású katonai gyakorlatot hajtott végre a sziget közelében.
A Financial Times ugyanakkor felidézi szombati írásában, hogy Joe Biden a múlt hónapban, a hét vezető ipari hatalom csoportjának (G7) hirosimai csúcsértekezletén kijelentette: „azonnali olvadást” vár a kétoldalú kapcsolatokban. Az amerikai elnök nem említett részleteket, de a brit lap hangsúlyozza, hogy a CIA igazgatója Biden kijelentése előtt utazott Pekingbe.
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Aggasztónak nevezte az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) egy új jelentésében, hogy alig vannak nők a kínai felső vezetésben, és azt ajánlotta, hogy Peking vezessen be kvótát annak érdekében, hogy kiegyenlítse a nemek részvételét a kormányzásban.
A világszervezetnek a nők elleni diszkrimináció felszámolásával foglalkozó bizottsága kedden mutatta be Kínával kapcsolatos jelentését. Ebben megállapították, hogy bár az utóbbi időben emelkedett a nők képviselete a közéletben, aggodalomra ad okot, hogy a 3 ezer tagú Országos Népi Gyűlésben, a világ legnagyobb parlamentjében a nők aránya csak 26,54 százalék.
Emiatt az ENSZ-testület azt szorgalmazta, hogy valamennyi kínai kormányzati hivatalban, beleértve az igazságszolgáltatást és a külszolgálatot is növeljék a nők arányát, különösen a döntéshozói szinteken.
A jelentésben kiemelték, hogy 2022 októbere óta – húsz év óta első alkalommal – egyetlen nő sincs a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának 24 tagú döntéshozó testületében (politbüro), illetve annak héttagú állandó bizottságában.
Az ENSZ-bizottság kifogásolta azt is, hogy Kínában túlságosan korlátozzák a nem kormányzati szervezetek bejegyzését, illetve számos aggasztó jelentés érkezik női jogvédők zaklatásáról és megfélemlítéséről.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Aggasztónak nevezte az Egyesült Nemzetek Szervezete egy új jelentésében, hogy alig vannak nők a kínai felső vezetésben, és azt ajánlotta, hogy Peking vezessen be kvótát annak érdekében, hogy kiegyenlítse a nemek részvételét a kormányzásban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1685563380
[modified] => 1685548762
)
[title] => ENSZ: Aggasztó, hogy alig van nő a kínai felső vezetésben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=80363&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 80363
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 80364
[image] => Array
(
[id] => 80364
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/kina-felso-vezetes.jpg
[original_lng] => 943368
[original_w] => 1890
[original_h] => 1063
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/kina-felso-vezetes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/kina-felso-vezetes-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/kina-felso-vezetes-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/kina-felso-vezetes-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/kina-felso-vezetes-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/kina-felso-vezetes.jpg
[width] => 1890
[height] => 1063
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/kina-felso-vezetes.jpg
[width] => 1890
[height] => 1063
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1685537962:5
[_thumbnail_id] => 80364
[_edit_last] => 5
[views_count] => 444
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 589
[1] => 1436
[2] => 194951
[3] => 55601
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ENSZ
[1] => Kína
[2] => női képviselők
[3] => női kvóta
)
)
[3] => Array
(
[id] => 79758
[content] =>
Mao Ning biztosította, hogy Peking kész erőfeszítéseit az „ukrán válság politikai rendezése” felé irányítani.
Ami az „ukrajnai kérdést” illeti, Kína támogatja a „béketárgyalások elősegítésének” gondolatát. Peking kész együttműködni a nemzetközi közösséggel, hogy hozzájáruljon az „ukrajnai válság” politikai rendezéséhez. Ezt a kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning nyilatkozta egy sajtótájékoztatón.
A kínai tisztségviselő így kommentálta Dánia javaslatát, miszerint júliusban tartsanak békecsúcsot Ukrajnával kapcsolatban, és hívják meg Indiát, a Kínai Népköztársaságot és Brazíliát.
Megjegyezte, hogy a találkozóról egyelőre nincs információ. Emellett Mao hangsúlyozta, hogy „az ukrán kérdésben Kína elkötelezett a békés tárgyalások és a politikai rendezés előmozdítása mellett”.
Kína folytatja Ukrajna humanitárius támogatását, egyúttal sürgeti az ukrajnai válságban érintett feleket, teremtsék meg a béketárgyalásokhoz szükséges feltételeket – áll a kínai külügyminisztérium csütörtöki közleményében, melyet nem sokkal Li Huj, a kínai kormány eurázsiai különmegbízottja Kijevben folytatott egyeztetései után tettek közzé.
Nem létezik csodagyógyszer az ukrajnai válság megoldására, a feleknek – a háború lezárása érdekében – maguknak kell megteremteniük a békemegbeszélésekhez szükséges feltételeket – szögezte le a tárca.
A külügyminisztérium részéről hangsúlyozták, hogy Peking továbbra is sürgeti a nemzetközi közösséget, igyekezzenek megtalálni „a legnagyobb közös nevezőt” az ukrajnai válság lezárásához, hozzátéve, hogy Kína maga is erőfeszítéseket tesz a béke mielőbbi helyreállításáért.
Li Huj szerdán találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, a tárca bejelentése szerint pedig megegyeztek abban, hogy a két ország folytatja a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködést.
Li Huj, Peking volt oroszországi nagykövete személyében a háború kezdete óta először látgatott magas rangú kínai diplomata Ukrajnába. A különmegbízott ezt követően a tervek szerint Lengyelországba, Franciaországba, Németországba, végül pedig Oroszországba megy – írja az MTI.
Emmanuel Macron szerint Oroszország „geopolitikailag már elvesztette” a háborút Ukrajnában és „egyfajta vazallusi viszonyba” kezdett Kínával szemben.
„Beszéljünk világosan: nem egy különleges hadműveletről van szó, hiszen Vlagyimir Putyin (orosz elnök) mozgósításról döntött. Egyébként Oroszország a történelmi szövetségeseiben is kétséget ébresztett, a legfontosabb partnerében. De facto elkezdett egyfajta vazallusi viszonyt Kínával szemben, és elvesztette hozzáférését a Balti-tengerhez, ami kritikusnak bizonyult számára, miután felgyorsította a svéd és finn döntést a NATO-csatlakozásról” – közölte Emmanuel Macron francia államfő a L’Opinion című francia liberális lap internetes oldalán vasárnap este megjelent interjúban.
A beszélgetés néhány órával azelőtt jelent meg, hogy az elnök hivatalában munkavacsorán fogadta a Párizsba érkező Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. „Oroszország geopolitikailag már veszített” – fogalmazott Emmanuel Macron. „Ez elképzelhetetlen volt még két évvel ezelőtt. Ez tehát geopolitikai vereség. Legyünk tényszerűek: Oroszország nem nyerheti meg a katonai háborút. És itt rajtunk múlik, hogyan segítjük az ukránokat az ellentámadásban, hogyan készíthetjük elő a biztonsági garanciák kérdését a tárgyalásokra, amelyekre elkerülhetetlenül sor fog kerülni” – tette hozzá.
„Én mindig azt mondtam, hogy hosszú távon az európai biztonsági szerkezetnek teljes mértékben biztosítania kell a jövő Ukrajnáját. De azt úgy kell megvalósítani, hogy ne legyen konfrontálódás Oroszországgal, és fenntartható egyensúlyok jöjjenek létre. Ehhez azonban még sok lépésre van szükség” – vélte a francia államfő.
Az ukrán elnök hétvégi európai körútja utolsó állomásaként Róma, Berlin és Aachen után az esti órákban érkezik Párizsba, ahol a francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint „Ukrajna sürgős katonai és humanitárius szükségleteit” fogja megvitatni a francia elnökkel.
A ma esti megbeszélés középpontjában az a támogatás áll, amelyet Franciaország továbbra is biztosít Ukrajna sürgős szükségleteire válaszul, katonai és humanitárius téren – olvasható az Elysée-palota közleményében. Emmanuel Macron „meg fogja erősíti Franciaország és Európa megingathatatlan támogatását Ukrajna törvényes jogainak helyreállításában és alapvető érdekeinek megvédésében” – tette hozzá az elnöki palota.
„A két elnöknek lehetősége lesz arra is, hogy megvitassa a béke visszatérésének hosszabb távú kilátásait Európában, különösen a Zelenszkij elnök által javasolt béketerv alapján, amelyet Franciaország támogat” – közölte a francia elnökség.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
Kína továbbra is fontos partnere az EU-nak, de már elvesztette a lehetőséget, hogy közvetítsen abban a háborúban, amelyet Oroszország indított Ukrajna ellen – közölte Borrell.
„Nagyon óvatosan kell eljárnunk, hogy ne szorítsuk Oroszországot Kína kezébe. Arra is fel kell kérnünk Kínát, hogy használja befolyását a háború megállítására. Jó, hogy a kínai elnök felhívta Zelenszkij elnököt. Amikor finomítjuk Kínával kapcsolatos stratégiánkat, erősen kell követelnünk, hogy ez az ország saját felelőssége szerint járjon el, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja” – mondta Borrell.
A diplomata hangsúlyozta: bár Kína jelentős befolyást gyakorol Oroszországra, és segíthet megállítani az agressziót, elvesztette a lehetőséget a közvetítői szerep betöltésére, mert „semlegessége” meglehetősen oroszbarát volt.
Kína kedden válaszlépésként kiutasított egy kanadai diplomatát, amiért Ottawa hétfőn egy kanadai parlamenti képviselőt és annak családját ért feltételezett megfélemlítési ügy miatt távozásra szólította fel az ázsiai ország egyik diplomatáját.
A kínai külügyminisztérium kedden közölte, hogy „kölcsönös válaszintézkedésként reagálnak az általuk határozottan ellenzett, gátlástalan kanadai intézkedésre”. Elmondásuk szerint a kanadai diplomatának május 13-ig kell elhagynia az országot, valamint azt is közölték, hogy Kína fenntartja a további válaszlépések jogát.
A Justin Trudeau vezette kanadai kormány hétfőn kiutasított egy kínai diplomatát, akit egy hírszerzési jelentés nyomán azzal vádoltak meg, hogy megpróbálta megfélemlíteni az észak-amerikai ország egyik parlamenti képviselőjét, mert az bírálta a pekingi vezetés ujgur muszlim kisebbséggel szembeni bánásmódját.
Az ázsiai ország válaszlépése tovább súlyosbítja a két ország egyébként is feszült kapcsolatát, miközben Kanada második számú kereskedelmi partnere éppen Kína.
A Kanadai Biztonsági Hírszerző Szolgálat (CSIS) még 2021-ben jelentést tett közzé a kínai befolyásszerzésről Kanadában. A dokumentum információkat tartalmazott lehetséges fenyegetésekről a kanadai parlament egyik konzervatív képviselőjével, Michael Chonggal és családjával szemben.
A CSIS-dokumentum május elsején került nyilvánosságra amikor a kanadai The Globe and Mail című hírlap arról cikkezett, hogy a kínai hatóságok információt gyűjtöttek Michael Chongról és Kínában élő családjáról. Az újság szerint mindezt azért tették, hogy példát statuáljanak másokat elrettentve a pekingi vezetéssel szembeni álláspontoktól.
Kína mindazonáltal azt állítja, hogy nem avatkozott Kanada belügyeibe és nem is érdekelt ebben. Kína torontói főkonzulátusa szerint Chong ügyében a jelentés teljességgel alaptalan vádakat tartalmaz.
A The Globe and Mail úgy tudja, Csao is részt vett a kanadai parlamenti képviselő ellen irányuló információgyűjtésben.
Chong 2021-ben sikeresen kezdeményezte parlamenti határozat elfogadását, amely népirtásnak nyilvánította a kínai hatóságok ujgurokkal szembeni fellépését. Chong az újságcikk megjelenését követően ismételten követelte Csao kiutasítását és tétlenséggel vádolta a kanadai kormányt.
Kína megvédi érdekeit az uniós szankciókkal szemben – közölte az ország külügyminisztériuma.
Nemrég derült ki, hogy az Európai Unió szankciókat vezethet be Kína ellen. A kínai külügyminisztérium erre reagálva közölte: Peking ellenez minden olyan intézkedést, amely a kereskedelmi együttműködés megkárosításának ürügyeként fegyverként használja a kínai–orosz kapcsolatokat.
Vang Wenbin, a minisztérium szóvivője közölte: ha ezek a szankciók hatályba lépnek, Kína határozottan fel fog lépni érdekei védelmében – közölte az al Jazeera pánarab hírtelevízió.
Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság összesen hét kínai vállalatot vádol azzal, hogy fegyverekben felhasználható berendezéseket adott el Moszkvának. A sajtóhírek szerint az unió már a héten szankcionálná ezeket a cégeket. Jellemzően olyan vállalatokat érintene a döntés, amelyeket Washington már szankciókkal sújtott.
Kína álláspontja az Oroszországi Föderáció ukrajnai inváziójával kapcsolatban nem változott, annak ellenére, hogy támogatja az Oroszországot agresszornak nevező határozatot. Ez áll a kínai ENSZ-képviselet üzenetében – írja a South China Morning Post.
„Kína álláspontja az ukrajnai kérdésben nem változott, a szavazással kapcsolatos álláspontnak pedig semmi köze a két államfő telefonbeszélgetéséhez” – jelentették ki.
Azt is hozzátették, hogy a határozat teljes szövegét támogatták.
„Ez nem tekinthető azonban a szövegrész (ahol Oroszországot agresszornak nevezik – a szerk.) elismerésének” – hangsúlyozta a képviselő.