Az amerikai–iráni megállapodás kudarcának okai

A Fehér Ház egy lehetséges, többnapos vagy akár több hetes konfrontációra készül Iránnal a Hormuzi-szorosban. Az Axios adatai szerint Teherán kereskedelmi hajók elleni támadásai, valamint az iráni vezetésen belüli belső ellentétek voltak a felek közötti keretmegállapodás kudarcának fő okai, számolt be az Axios.

Amerikai tisztviselők információja szerint a konfliktus további alakulása Irán lépéseitől függ. Ha a kereskedelmi hajók elleni támadások folytatódnak, a katonai hadjárat több naptól több hétig, vagy akár egy hónapig is eltarthat.

A Fehér Ház úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak most nagyobb mozgástere van az eszkalációra, mivel az elmúlt hetekben több száz olajszállító tartályhajó tudott akadálytalanul áthaladni a Hormuzi-szoroson egy alternatív útvonalon Omán partjai közelében, ami csökkentette a globális olajárak meredek ugrásától való félelmeket.

Az egyik amerikai tisztviselő elmondása szerint az iráni vezetés egyes tagjai továbbra is elégedetlenek az Egyesült Államokkal kötött megállapodásokkal. Teheránban úgy vélték, hogy az egyetértési megállapodás nem hozott kézzelfogható előnyöket az ország számára.

Ráadásul a szankciók enyhítése ellenére Irán nem tudta jelentősen növelni olajeladásait. A nemzetközi pénzügyi intézmények nem siettek jóvá hagyni az erre vonatkozó megállapodásokat, és a befagyasztott iráni eszközök továbbra sem elérhetők Teherán nukleáris programjával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése miatt.

Az Axios forrása szerint továbbá, miután Izrael és Libanon amerikai közvetítéssel külön keretmegállapodást kötött, a megállapodások iráni része gyakorlatilag elvesztette értelmét Teherán számára.

„Az iráni vezetés egy része elégedetlen volt mindezzel… Lövöldözni kezdtek, és úgy döntöttünk, itt az ideje visszavágni nekik. Ez egy folyamat. Türelmesek vagyunk. Ha úgy érezzük, hogy nem kapjuk meg a kívánt megállapodást, akkor nem fogjuk megkötni”, jelentette ki egy amerikai tisztviselő.

Emlékeztetőül, július 9-én éjjel az Egyesült Államok második csapássorozatot indított a Hormuzi-szoros közelében, többek között az iráni területen található katonai infrastruktúrára. Válaszul Teherán megtámadta az amerikai katonai bázisokat Kuvaitban és Bahreinben, és kijelentette, hogy nem adja fel a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésre vonatkozó igényeit.