Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon egyeztetett Amír Hán Muttakival, a tálib kormány ügyvivő külügyminiszterével a két ország közti gazdasági együttműködésről, humanitárius kapcsolatokról és a terrorizmus elleni közös fellépésről – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.
Az orosz külügyi tárca közleménye szerint a felek kölcsönös érdeklődést fejeztek ki a kétoldalú kapcsolatok erősítése iránt, különös tekintettel a kereskedelmi, gazdasági és humanitárius együttműködésre. Emellett hangsúlyozták a regionális biztonság fontosságát, különös figyelmet fordítva a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni közös fellépésre.
A hívásra néhány héttel azután került sor, hogy Oroszország hivatalosan is elismerte a tálibok vezette afganisztáni kormányt, amely 2021 augusztusában vette át a hatalmat az Egyesült Államok vezette koalíciós erők afganisztáni kivonulását követően.
Alekszej Overcsuk orosz miniszterelnök-helyettes korábban közölte, hogy Oroszország a gazdasági együttműködés kiszélesítésére törekszik Afganisztánnal. A két ország kereskedelmi forgalma tavaly 323 millió dollárt tett ki.
Wang Yi kínai külügyminiszter szerdán találkozott iráni kollégájával, Szejed Abbász Aragcsival a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján, amelyet az észak-kínai Tiencsin városában rendeztek. A találkozót követően Wang kijelentette: Kína támogatja Irán nemzeti szuverenitását és méltóságát, különösen az erőpolitikával és agresszióval szemben.
Bár az SCO hivatalosan egy közép- és dél-ázsiai regionális biztonsági együttműködés, valójában egyre inkább a kínai–orosz hatalmi tengely színtere, ahol Kína próbálja erősíteni pozícióit – különösen most, hogy a térségben gyengül a nyugati befolyás – írja a Breitbart.
Wang ígéretet tett arra, hogy továbbra is támogatják Iránt jogos érdekei politikai úton történő védelmében, és hangsúlyozta a jószomszédi kapcsolatok, valamint a békés együttműködés fontosságát – számolt be a CNN.
Ez a diplomáciai udvariasság jól illeszkedik abba a törekvésbe, hogy Kína hosszú távú stratégiai kapcsolatot építsen ki Teheránnal, különösen azután, hogy Irán katonailag megalázó vereséget szenvedett a közelmúltban Izraeltől és az Egyesült Államoktól.
Gazdasági és politikai érdekek mentén
Aragcsi „magas szintű eszmecserét” és „kölcsönösen előnyös együttműködést” ajánlott Kínának. A valóságban Peking főként az iráni olajra tart igényt, miközben igyekszik megerősíteni geopolitikai pozícióját a Közel-Keleten. A kínai vezetés számára az Egyesült Államokkal és Európával való szembenállás részeként Irán támogatása olcsó és politikailag kifizetődő gesztus, még akkor is, ha a szankciókkal sújtott ország nukleáris fegyverkezéshez közeli urándúsítást folytat.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
A kínai álláspont szerint Irán „elkötelezett a nukleáris fegyverek fejlesztésének elutasítása mellett”, és Kína tiszteletben tartja Teherán jogát az atomenergia békés célú felhasználásához – hangzott el Wang részéről. Ugyanakkor a kínai külpolitika rendszeresen elítéli az Egyesült Államok és az EU fellépéseit, amelyeket „zaklatásként” jellemez.
Egyre gyengülő partnerség Moszkvával?
A kínai–iráni közeledés egybeesik azzal, hogy a Kína és Oroszország közötti „korlátlan partnerség” repedései is kezdik megmutatni magukat. Oleg Ignatov, a Crisis Group oroszországi elemzője szerint Észak-Korea jelenleg fontosabb szövetségese Oroszországnak, mint Irán vagy Kína.
— Aleksey Berezutski 🇷🇺🎖 (@aleksbrz11) June 14, 2025
Phenjan az ukrajnai háborúba küldött csapatokkal szoros katonai kapcsolatot épített ki Moszkvával, lőszert és nehézfegyvereket szállít, és állítólag több ezer katonát is bevetésre készül küldeni. A 38 North elemzője, Rachel Minyoung Lee szerint Észak-Korea katonái Ukrajnában jelentős harci tapasztalatra tettek szert, cserébe pedig orosz technológiához, energiahordozókhoz és élelmiszerhez jutottak.
Ez a dinamika Peking szempontjából is kockázatot jelent: a megerősödő Észak-Korea már nem feltétlenül követi Kína szándékait a régióban. Ezért Kína most igyekszik újraaktiválni Iránnal való stratégiai együttműködését, hogy kompenzálja befolyása csökkenését.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter szombaton bejelentette, hogy Teherán kész folytatni az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), ugyanakkor hangsúlyozta: a bombázások által érintett nukleáris létesítmények ellenőrzése komoly biztonsági aggályokat vet fel – számolt be az MTI.
Egy új törvény szerint Irán Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrzést végezhessen iráni nukleáris létesítményekben.
Aragcsi az iráni állami média szerint kiemelte, hogy a bombázások után „nagy a kockázata a radioaktív anyagok terjedésének és a maradék lőszerek felrobbanásának”.
Hozzátette: ezért a nukleáris helyszínek megközelítéséhez egyfelől figyelembe kell venni a helyszínek biztonságát, másfelől meg kell vizsgálni, hogy az ellenőrök biztonságosan elvégezhetik-e az ellenőrzést. A síita állam külügyminisztere arról biztosította a teheráni diplomatákat, hogy nem szűnt meg Irán együttműködése a NAÜ-vel, de új alapokra helyezik, és iráni részről a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács fogja irányítani és menedzselni azt.
Aragcsi kijelentette: országa hajlandó lenne újrakezdeni a tárgyalásokat atomprogramjáról az Egyesült Államokkal, ha biztosítékot kapna arra, hogy többé nem éri támadás. Az iráni nukleáris és katonai létesítmények elleni 12 napos izraeli bombázásra, valamint az Egyesült Államok június 22-i légicsapására hivatkozva a miniszter hangsúlyozta: ha az Egyesült Államok és mások valóban újra akarják kezdeni a tárgyalásokat, „elsősorban szilárd garanciát kell adniuk arra, hogy ilyen cselekmények nem ismétlődnek meg”. Szerinte ugyanis ezek a támadások „megnehezítették és bonyolultabbá tették” a tárgyalásos rendezést.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója egy varsói sajtótájékoztatón kijelentette, hogy lehetetlen teljesen megsemmisíteni Irán nukleáris programját.
Grossi elmondása szerint diplomáciai erőfeszítésekre és tárgyalásokra van szükség az iráni atomprogram körüli kérdés megoldásához.
A NAÜ vezetője elismerte, hogy az ország nukleáris létesítményei elleni közelmúltbeli csapások jelentős károkat okoztak.
„A megoldás nem lehet katonai, mivel lehetetlen teljesen megsemmisíteni egy ilyen fontos, technológiai és ipari bázissal rendelkező ország potenciálját. Minden lehetséges forgatókönyvben diplomáciai megállapodásra van szükség. Egy ilyen megállapodásnak a megfelelő rendszeres ellenőrzést kell tartalmaznia, a szükséges struktúrára szükség van. Ellenkező esetben egy nagyon törékeny megállapodással lesz dolgunk”, véli Grossi.
A NAÜ megjegyezte, hogy a tárgyalások jelenleg közvetítőkön keresztül folynak.
Grossi hozzátette, hogy most „egy konfliktus utáni szakaszban vagyunk, le kell küzdenünk azt”.
„Remélem, hogy hamarosan lendületet veszünk, és segítünk megállapodásra jutni”, összegezte Grossi.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Az amerikai–iráni nukleáris tárgyalások a terv szerint jövő héten folytatódnak Oslóban – írta meg az amerikai sajtó. Az Irán elleni amerikai légicsapások óta ez lehet az első alkalom, hogy ismét összeülnek a felek.
Irán külügyminiszter-helyettese szerint országának „minden joga megvan ahhoz, hogy saját területén dúsítást végezzen”, és nyitott a diplomáciára, amennyiben az USA garanciát vállal arra, hogy nem folyamodik ismét az erőszakhoz – ismertette a külügyi tárca vezetőjének helyettese által nemrég elmondottakat a The Times of Israel, amely azt is közölte: az Axios amerikai híroldal úgy értesült névtelenséget kérő bennfentesektől, hogy a következő héten kétoldalú tárgyalást tartanak az Egyesült Államok és Irán képviselői.
A jövő heti tárgyaláson Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különleges megbízottja, Steve Witkoff és Abbász Arakcsi iráni külügyminiszter vezetik majd a delegációkat.
A norvég fővárosban folytatandó megbeszéléseknek még nincs végleges időpontja az Axios szerint, és nyilvánosan egyelőre sem Washington, sem Teherán nem erősítette meg a találkozót.
Az amerikaiak és az irániak április 12. óta öt alkalommal folytattak nukleáris tárgyalásokat, és eredetileg úgy tervezték, hogy két nappal az Irán elleni izraeli támadások előtt is összeülnek. A harcokba később az Egyesült Államok is bekapcsolódott az iráni létesítmények elleni csapásokkal.
Ukrajna összehangolta szankcióit az európaiakkal, csatlakozva az összes Irán elleni uniós csomaghoz és az Oroszországi Föderációval szembeni új korlátozásokhoz, jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap esti videóüzenetében.
Az államfő elmondása szerint az ukrán intézmények megkezdték a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács európai és ukrán szankciók szinkronizálásáról szóló határozatának végrehajtását.
„A 13. és 14. EU-s szankciós csomagok teljes mértékben szinkronizálva vannak. Most ezek 100%-ban megegyeznek Ukrajna szankcióival. Az iráni rezsimmel szembeni EU-s szankciós csomagot is 100%-ban szinkronizálni fogjuk” – jelentette be.
Zelenszkij ígéretet tett, hogy Ukrajna folytatni fogja a szankciók összehangolásán végzett munkát.
„Azt várom, hogy az állam összes intézményünk gyorsan cselekedjen” – tette hozzá az elnök.
Irán állandó ENSZ-képviselője, Amir-Saeed Iravani kijelentette, hogy mindaddig nem lehetségesek tárgyalások az Egyesült Államokkal a nukleáris megállapodásról, amíg Washington „diktálja” a feltételeket. A CBS News adásában megjegyezte, hogy Irán nukleáris tevékenysége „mindig békés marad”. Elmondása szerint az urándúsítás hazája „elidegeníthetetlen joga”.
Arra a kérdésre, hogy tervezi-e Teherán az urándúsítás újraindítását, Iravani azt mondta: „Azt gondolom, a dúsítás soha nem fog leállni.”
Hangsúlyozta, hogy Irán kész újra tárgyalóasztalhoz ülni az Egyesült Államokkal a nukleáris megállapodásról. Irán állandó ENSZ-képviselője ugyanakkor pontosította, hogy a tárgyalások „kölcsönös engedmények folyamata”.
„A feltétel nélküli kapituláció – nem tárgyalás. Ez a politika diktálása a mi irányunkba. Ha ők készen állnak a tárgyalásra, akkor mi is azok vagyunk. De ha ők akarnak nekünk diktálni, akkor a tárgyalás velük nem lehetséges” – tette hozzá Iravani.
Korábban az NBC News arról számolt be, hogy Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff a közeljövőben tárgyalásokat tervez Iránnal, hogy új atomalkut ajánljon Teheránnak.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Irán külügyminisztere, Abbasz Arakcsi hivatalos levélben fordult António Guterres ENSZ-főtitkárhoz, amiben felszólította a világszervezetet, hogy azonosítsa az Egyesült Államokat és Izraelt mint a június közepén kirobbant, 12 napos fegyveres konfliktus „agresszorait” – számolt be a Liner.hu.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezetének kötelessége, hogy világosan és félreérthetetlenül elismerje, ki indította el ezt az aktív katonai agressziót, és felelősségre vonja azokat az államokat, amelyek megsértették a nemzetközi jog alapelveit” – áll az Arakcsi által aláírt levélben.
A dokumentumban a külügyminiszter arra is felszólította az ENSZ-t, hogy „állapítsa meg az Egyesült Államok és Izrael jogi felelősségét a támadások következményeiért, ideértve a kártérítések és jóvátételek megfizetésének kötelezettségét is” – idézi az Al Jazeera.
A konfliktus június 13-án robbant ki, amikor Izrael nagyszabású légicsapásokat hajtott végre iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen. Ezek a támadások a perzsa állam válaszcsapásait vonták maguk után, majd napokon át tartó intenzív és halálos összecsapásokat eredményeztek a térségben. A helyzet tovább eszkalálódott, amikor június 21-én az USA is közvetlenül bekapcsolódott a harcokba, és három iráni nukleáris létesítmény ellen hajtott végre csapásokat.
Irán álláspontja szerint a háborús cselekményeket nem ő kezdeményezte, hanem kizárólag válaszlépésként cselekedett az ellene irányuló agresszióval szemben. Arakcsi kiemelte, „Irán szuverenitása és területi integritása megsértése nemzetközi következményekkel kell hogy járjon, különösen akkor, ha egy ENSZ-tagállamot egy másik tagállam katonailag megtámad”.
A levél kézhezvételét az ENSZ részéről eddig nem kommentálták hivatalosan, ám diplomáciai körök szerint az iráni beadványt várhatóan napirendre tűzik a Biztonsági Tanács egyik közelgő ülésén. Nemzetközi jogi szakértők szerint a kérdés, milyen jogi alapokon lehet megállapítani az „agresszor” státuszát, továbbra is rendkívül összetett és politikailag érzékeny.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Az Egyesült Államok és Izrael támadásai után Iránnak több hónapjába is telhet, mire visszaállítja az urándúsítást a korábbi szintre, számolt be a The Guardian Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője nyilatkozatára hivatkozva. Elmondása szerint egyes nukleáris létesítmények, mint korábban, „még mindig léteznek”.
„Azt mondanám, hogy néhány hónapon belül több centrifugát tudnak majd beindítani, amelyek dúsított uránt fognak előállítani” – mondta Grossi.
Azzal kapcsolatban, hogy Irán állítólag elszállította dúsított uránkészleteinek egy részét, megjegyezte, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nem tudja, hol lehet az anyag.
„Valami megsemmisülhetett a támadás során, de valamennyit áthelyezhettek. Tehát valamikor tisztázni kell ezt az ügyet” – tette hozzá Grossi.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump kijelentette, hogy fontolóra veheti Irán újbóli bombázását. Erről a Reuters számolt be.
Donald Trump élesen bírálta Irán legfelsőbb vezetőjét, Ali Khameneit, aki kijelentette, hogy Irán „arcul csapta Amerikát” azzal, hogy támadást hajtott végre egy amerikai támaszpont ellen Katarban. Hamenei azt is mondta, hogy Irán soha nem fogja megadni magát.
Válaszul Trump kijelentette, hogy megkímélte Khamenei életét.
„Az országa el lett pusztítva, a három baljós nukleáris létesítménye MEGSEMMISÜLT, és én PONTOSAN tudtam, hol bujkál – de nem engedtem meg sem Izraelnek, sem az Egyesült Államok fegyveres erőinek – amelyek kétségtelenül a legnagyszerűbbek és leghatalmasabbak a világon –, hogy elvegyék az életét” – írta Trump a közösségi médiában.
Hozzátette, hogy megmentette Khameneit „egy nagyon csúnya haláltól”.