Pénteken a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Trump azt mondta, hogy a Hamász nem igazán érdekelt a tűzszünet elérésében vagy a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásában. Elsétáltak a tárgyalásokról, és most harcok lesznek, tette hozzá az amerikai elnök az Israelhayom tudósítása szerint.
Az amerikai kormány felfüggeszti részvételét a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokon és haza rendeli az Egyesült Államok delegációját a Dohában zajló egyeztetésekről – jelentette be Steve Witkoff különleges elnöki megbízott még csütörtökön. A diplomata közölte, hogy a lépés oka a Hamász önző hozzáállása, amely az amerikai álláspont szerint azt mutatja, hogy a palesztin fegyveres szervezet részéről hiányzik a valódi szándék a tűzszünetre Gázában.
Ezt követően Benjámin Netanjahu úgy nyilatkozott pénteken, hogy Izrael „más lehetőségeket is megvizsgál a Hamász által fogva tartott túszok visszahozatalára”. A zsidó állam miniszterelnöke hozzátette: „A Hamász az akadálya a túszok szabadon bocsátásának.
Amerikai szövetségeseinkkel együtt most alternatív lehetőségeket fontolgatunk, hogy hazahozzuk túszainkat, véget vessünk a Hamász terroruralmának, és tartós békét biztosítsunk Izrael és a régiónk számára.”
Pénteken ugyanerről beszélt a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva Trump is, aki egyetértett Witkoff-fal, és megerősítette az amerikai álláspontot, miszerint a Hamász nem érdekelt a tűzszünetben vagy a Gázában fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásában.
„A Hamász soha nem akart igazán megállapodást.
Azt hiszem, meg akarnak halni, és ez nagyon rossz.
Elérkeztünk arra a pontra, ahol a munkát be kell fejezni. Követeléseket fogalmaztak meg. Sok túszt szabadon engedtünk. Most már az utolsó túszoknál tartunk, és tudják, mi fog történni, ha az utolsó túszokat kiszabadítják. Ezért utasítják el az üzletet. Láttam, hogy megtörténik.
Elsétáltak a tárgyalásokról, és most harcok lesznek. Ki kell tisztítanunk őket. Meg kell szabadulnunk tőlük” – vonta le a következtetést az amerikai elnök.
Új-Kaledónia franciaországi területéről származó, egymással versengő csoportok megállapodásra jutottak, amelynek célja a szigetcsoport jövőbeli státuszának meghatározása a tavalyi zavargások után a szigetcsoporton, írta a Bloomberg.
François Bayrou francia miniszterelnök szerint a csoportok és a kormány között aláírt megállapodástervezet Új-Kaledónia állam létrehozását irányozza elő, amely Franciaország része marad.
Gerald Darmanen igazságügyi miniszter kijelentette, hogy a megállapodás magában foglalja „a helyi hatáskörök kiterjesztését, a választók feloldását és a lehetséges nemzetközi elismerést”.
2024-ben egy kormánytörvény, amelynek célja a szavazati joggal rendelkező lakosok számának bővítése volt, feszültséget váltott ki az őslakos kanak néppel, akik szerint a törvény gyengítené jogaikat.
Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Kijev további Patriot légvédelmi rendszereket kap, Ukrajna és partnerei között létrejön egy erre irányuló „többszintű megállapodás” – számolt be az rbc.ua hírportál az elnök szombat esti videóüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna a lehető legtöbb eszközt kapja meg drónok és rakéták lelövésére. Közeledünk egy megállapodáshoz, és ez egy többszintű megállapodás lesz az új Patriot rendszerekkel és a hozzájuk tartozó rakétákkal kapcsolatban.”
Az elnök hozzátette azt is, hogy Ukrajna aktívan fejleszti saját légvédelmi eszközeinek gyártását. Először is elfogó drónokról van szó. Az orosz megszállók pedig újabb dróntámadásokra számíthatnak a városaikban. „Továbbra is folytatjuk aktív drónműveleteinket orosz területen, válaszul a csapásaikra. És mint mindig, aszimmetrikusan fogunk fellépni – és ez hatékony” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
We have received political signals at the highest level – good signals – including from the United States, from our European friends. According to all reports, aid shipments have been restored. pic.twitter.com/ppZezGgp7X
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2025
A szlovák kormány azt szeretné, ha a jövő héten megállapodást köthetne az Európai Bizottsággal, aminek a révén elkerülheti az orosz energiaimport 2028-től érvényes uniós tilalmának negatív következményeit – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök szombaton tartott sajtótájékoztatóján.
Szlovákia blokkolja az EU 18. szankciócsomagját, mivel nem ért egyet az Európai Bizottságnak azzal a javaslatával, amely 2028-tól az orosz gáz teljes importjának megszüntetését irányozná elő. Szlovákia szerint ez hiányt és áremelkedést okozna, illetve kártérítési igénnyel léphet fel az orosz gázszállító.
„Nyernünk kell valamit ebben a harcban, bár nem lesz 100 százalékos az eredmény” – mondta Robert Fico. „Politikai kötelezettségvállalásokat, garanciákat akarunk a partnerektől és a bizottságtól, hogy a gázimport leállításával kapcsolatos problémák súlya nem kizárólag Szlovákiára nehezedik majd” – mondta Robert Fico. A szlovák kormányfő szerint egyelőre nem világos, hogy létrejön-e a megállapodás, mivel néhány kérdés még mindig rendezetlen.
Robert Fico elmondta, a megvitatás alatt álló egyik téma, hogy mennyit kelljen fizetni a nem orosz gáz alternatív útvonalakon történő tranzitjáért. Közölte: pénteken Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel, szombaton pedig Friedrich Merz német kancellárral tárgyalt Szlovákia aggályairól.
Szlovákia gázszükségletének nagy részét a Gazpromtól szerzi be egy 2034-ig érvényes, évi mintegy 3,5 milliárd köbméter gázt biztosító hosszú távú megállapodás keretében.
Amióta Ukrajna 2024 végén leállította az orosz gáz tranzitját, Szlovákia a Török Áramlaton és Magyarországon keresztül importálja a földgázt.
Az Európai Bizottság javaslata, amely 2028-tól megszüntetné az orosz energiaimportot, csak többségi támogatást igényel az EU-országok részéről. Az Oroszország elleni szankciókhoz azonban minden tagállam szavazatára szükség van. Szlovákia a két kérdést összevonta, és mindaddig nem hajlandó támogatni a szankciós csomagot, amíg nem oszlanak el a gázimporttal kapcsolatos aggályai.
Az Európai Bizottság június 10-én javasolt újabb szankciókat Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió miatt, amelyek most Oroszország energiabevételeit, bankjait és hadiiparát célozzák meg.
Spanyolország megállapodott a NATO-val, hogy nem emeli védelmi kiadásait a GDP 5 százalékára – jelentette be Pedro Sánchez miniszterelnök rendkívüli televíziós nyilatkozatban vasárnap.
„Spanyolország nem fogja GDP-je 5 százalékát védelemre fordítani, de részvétele, súlya, legitimációja a NATO-ban érintetlen marad, minden kötelezettséggel és minden joggal, amelyekkel ez együtt jár” – fogalmazott a kormányfő.
Spanyolország azt kérte, hogy a NATO jövő heti hágai csúcstalálkozójára tervezett közös nyilatkozat legyen „rugalmasabb”, amelyben az 5 százalékos célkitűzés opcionális, vagy hagyja ki Spanyolországot ennek végrehajtásából.
A kormányfő hangsúlyozta: az emberiségnek ma nagyobb biztonságra van szüksége, mint korábban, de egyúttal sokkal több diplomáciára, együttműködésre és szolidaritásra is az országok között.
„A világ kezd egy sötét szakadékba nézni, normalizáljuk, hogy bizonyos hatalmak egymást bombázzák, vezetőik nukleáris fenyegetéseket váltsanak, és hogy a polgári lakosság legyen az, amelyik szenved a következményektől” – jelentette ki, hozzátéve: „emlékeztetnünk kell magunkat, hogy a háborúknak soha nincsenek nyertesei”.
Pedro Sánchez kiemelte, hogy Spanyolország elhivatott a béke, a fejlődés, az együttműködés és a multilateralizmus mellett.
Az Egyesült Államok javaslata nem oldotta meg a nézeteltéréseket az iráni területen történő urándúsítás, Irán teljes, magasan dúsított uránkészletének exportja, valamint az amerikai szankciók feloldására irányuló lépések ügyében.
Irán hamarosan ellenjavaslatot ad át az Egyesült Államoknak az Ománon keresztül kötendő nukleáris megállapodással kapcsolatban, mondta Esmail Bahaei, az iráni külügyminisztérium szóvivője az amerikai kezdeményezésre reagálva, amelyet Teherán elfogadhatatlannak tart, közölte a Reuters hétfőn, június 9-én.
„Az amerikai javaslat elfogadhatatlan számunkra. Nem a korábbi tárgyalási fordulók eredménye. A véglegesítést követően Ománon keresztül fogjuk bemutatni a másik félnek a saját opciónkat. Ez a javaslat ésszerű, logikus és kiegyensúlyozott” – jegyezte meg Bahaei.
Hozzátette, hogy Iránnak valódi gazdasági előnyöket kell látnia a szankciók feloldása előtt – különösen a banki és kereskedelmi kapcsolatok helyreállítását más országokkal.
A Reuters korábban arról számolt be, hogy Irán negatív választ készít az amerikaiak május végén benyújtott javaslatára. Egy iráni diplomata szerint ez nem oldja meg az iráni urándúsítással, a magas dúsítású uránkészletek külföldre történő exportjával és a szankciók feloldása felé tett hatékony lépésekkel kapcsolatos kulcsfontosságú nézetkülönbségeket.
Bahaei megjegyezte, hogy egyelőre nincs információ a Teherán és Washington közötti tárgyalások hatodik fordulójának időpontjáról.
A múlt héten Ali Khamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője elutasította az amerikai javaslatot, az ország érdekeivel ellentétesnek nevezve azt. Azt ígérte, hogy folytatja az urándúsítást Irán területén.
Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter szerint a kínai kormány képviselőivel tartott kétnapos londoni tárgyalássorozaton sikerült kialakítani egy olyan keretrendszert, amely jóváhagyása esetén elvezethet a világ két legnagyobb gazdasága közötti kereskedelmi viszály fő elemeinek rendezéséhez.
A kétoldalú tárgyalások hétfőn kezdődtek a legjelentősebb nagy-britanniai diplomáciai események helyszínéül szolgáló londoni Lancaster House-ban.
Amerikai részről Scott Bessent pénzügyminiszter, Howard Lutnick kereskedelmi miniszter és Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője vett részt a találkozón.
Lutnick szerda hajnalban, a tárgyalássorozat második napjának végén, a kereskedelmi konfliktus megoldási módozatairól Genfben tartott múlt havi tárgyalások eredményére utalva elmondta: sikerült olyan keretrendszer létrehozásáról megállapodásra jutni a kínai küldöttéggel, amely elvezethet a genfi tárgyalásokon, illetve Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök múlt heti telefonbeszélgetésén elért konszenzus végrehajtásához.
Peking és Washington május közepén Genfben megállapodott a kínai importra kivetett 145 százalékos amerikai, illetve az amerikai importra kiszabott 125 százalékos kínai vámtarifák 90 napos felfüggesztéséről és a tárgyalások folytatásáról.
A két fél azóta többször is a genfi megállapodás feltételeinek megsértésével vádolta egymást, de Howard Lutnick szerdai nyilatkozata szerint a londoni tárgyalássorozaton sikerült – egyelőre elvi – egyezségre jutni – írja az MTI.
Lutnick sok érdemi részletet nem fedett fel a londoni tárgyalások pontos eredményeiről, de annyit elmondott, hogy a kidolgozott keretrendszer alkalmasnak bizonyulhat egyebek mellett a ritkaföldfém-termékek kereskedelmét akadályozó korlátozások feloldására.
Az amerikai kereskedelmi miniszter közölte, hogy a megállapodást az amerikai küldöttség Trump elé terjeszti elbírálásra.
A kínai delegáció is jelezte, hogy az amerikaiakkal elért elvi egyezséget ismerteti elbírálás céljából Hszi Csin-ping elnökkel.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke pénteken bejelentette az Ukrajna és Oroszország közötti nagyszabású fogolycsere befejezését – számolt be az rbc.ua hírportál az amerikai vezető Truth Social közösségi oldalon tett bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Trump azt írta: „Most fejeződött be egy nagyobb fogolycsere Oroszország és Ukrajna között. Ez »a közeljövőben hatályba lép«. Elvezethet ez valami nagy dologhoz?”
Május 16-án Kijev és Moszkva megtartotta az elmúlt három év első közvetlen tárgyalásait. A küldöttségek találkozójára Isztambulban, Törökországban került sor. Volodimir Zelenszkij elnök is megérkezett az országba, személyes találkozót tervezett Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, de utóbbi figyelmen kívül hagyta a személyes párbeszédre való felhívást.
Az ukrán küldöttséget Rusztem Umjerov ukrán védelmi miniszter, az orosz küldöttséget pedig a diktátor tanácsadója, Volodimir Megyinszkij vezette.
Széles körű együttműködési csomagot jelentett be Nagy-Britannia és az Európai Unió. Az egyezség számos területre kiterjed, köztük a halászatra, az utazásra, valamint a két fél közti vámok ügyére is.
A BBC New szerint az egyezség 12 évre megnyitja a szigetország tengereit az EU-s halászhajóknak, ezt a Skót Halászok Szövetségének elnöke, Elspeth Macdonald egyenesen katasztrofálisnak nevezte. Ezzel szemben az Egyesült Királyság kommunikációja szerint az új együttműködések „csökkenteni fogják az élelmiszerárakat, valamint a bürokráciát, és megnyitják a hozzáférést az Uniós piachoz is.”
Az egyezség egy másik fontos eleme lehetővé teszi majd az EU-s, valamint brit állampolgároknak, hogy a két terület közötti utazáskor úgynevezett e-útlevél kapukat használjanak, jelentősen meggyorsítva az útlevélellenőrzési folyamatot.
A két fél további tárgyalásokat folytat majd arról is, hogy hogyan támogassák a fiatalok mobilitását, tervben van például, hogy az Egyesült Királyság visszacsatlakozik az Erasmus-rendszerbe.
A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen történelmi pillanatnak nevezte az egyezséget, amely „új fejezetet nyit majd a két fél kapcsolatában.” A brit miniszterelnök, Keir Starmer azt mondta, „hölgyeim és uraim, Nagy-Britannia visszatért a világ színpadára és olyan üzleteket köt, melyek növelik a gazdaságot, és több pénzt juttatnak a dolgozó emberek zsebébe.”
[type] => post
[excerpt] => Széles körű együttműködési csomagot jelentett be Nagy-Britannia és az Európai Unió. Az egyezség számos területre kiterjed, köztük a halászatra, az utazásra, valamint a két fél közti vámok ügyére is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1747683900
[modified] => 1747674450
)
[title] => Megállapodott az Európai Unió az Egyesült Királysággal az együttműködésről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=151473&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 151473
[uk] => 151584
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 151474
[image] => Array
(
[id] => 151474
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[original_lng] => 693250
[original_w] => 977
[original_h] => 490
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit-300x150.png
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit-768x385.png
[width] => 768
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[width] => 977
[height] => 490
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[width] => 977
[height] => 490
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[width] => 977
[height] => 490
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/05/eu-brit.png
[width] => 977
[height] => 490
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747736918:8
[_thumbnail_id] => 151474
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 867
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1020411149002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1006392
[1] => 154
[2] => 22454
[3] => 421
[4] => 2498
)
[tags_name] => Array
(
[0] => e-utlevél
[1] => Európai Unió
[2] => kereskedelem
[3] => megállapodás
[4] => Nagy-Britannia
)
)
[9] => Array
(
[id] => 151367
[content] =>
Ukrajna befejezi az előkészületeket a nagyszabású, 1000-et 1000-re formátumú fogolycserére, a cselekvési tervet holnap nyújtják be Volodimir Zelenszkij elnöknek – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a Védelmi Minisztérium közleményére hivatkozva.
A jelentés szerint Rusztem Umerov védelmi miniszter ma részt vett a hadifoglyok koordinációs parancsnokságának tanácsülésén, amelyet Zelenszkij elnök utasítására tartottak. A találkozó fő témája a hadifoglyok 1000-et 1000-re formátumú, közelgő cseréje volt. „Azért dolgozunk, hogy az embereink mielőbb hazatérhessenek. Az isztambuli tárgyalások eredményeként sikerült egy fontos megállapodást elérnünk: egy 1000-et 1000-re fogolycserét. Ez egy nehéz és érzékeny folyamat, amely az összes állami struktúra egyértelmű koordinációját igényli” – hangsúlyozta.
A védelmi miniszter szerinte ezért ülésezett a koordinációs törzs, amely egyesíti az összes kulcsfontosságú intézményt: a Védelmi Minisztériumot, a katonai hírszerzést, az Ukrán Biztonsági Szolgálatot (SZBU), a külső hírszerzést, a Belügyminisztériumot és az ombudsmani hivatalt, hogy közös cselekvési tervben állapodjanak meg, és mielőbb végrehajtsák ezt a megállapodást.
Ahogy a védelmi tárcavezető is beszámolt róla, a megbeszélés eredményei alapján hozott döntésekről szóló jelentést holnap terjesztik az elnök elé. „Nem állunk meg itt. Ukrajna következetesen kitart a „mindenkit mindenkire” elv mellett. És lépésről lépésre haladunk e cél felé. Hogy szabadon engedjék minden hadifoglyunkat” – mondta Rusztem Umerov.