A britek szerint Vlagyimir Putyin újabb háborút robbantana ki

Ahogy nő az etnikai és a vallási feszültség a Nyugat-Balkánon, úgy válik egyre aktívabbá Oroszország tevékenysége a térségben. Az Egyesült Királyság most attól tart, hogy Vlagyimir Putyin destabilizációs törekvései még erősebbé válnak, ezért London szorgalmazza, hogy a Nyugat-Balkán hat országát minél hamarabb, még Ukrajna csatlakozása előtt vegyék fel az Európai Unióba. A Politico részletes körképet mutatott a térségről, és részletesen beszámolt arról, hogy milyen problémákkal küzd a régió, és miként próbálja meg kiterjeszteni Moszkva a befolyását.

Miközben Európa figyelme Ukrajnára összpontosul, a Nyugat-Balkánon a feszültségek a tetőfokára hágnak, és a régió vezetői – akárcsak az Egyesült Királyságban – pedig attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja kihasználni a volt Jugoszláviában húzódó törésvonalakat. A brit kormány felsőbb vezetői Ukrajna mellett a Nyugat-Balkánt emlegetik a másik forró pontként, és mivel a feszültség rendkívül felerősödött a térségben, az Egyesült Királyság most azt szorgalmazza, hogy az orosz befolyás elhárítása érdekében a régió mind a hat állama csatlakozzon az Európai Unióhoz – írja a Politico.

„Ebben az időben, amikor Európában háború dúl, látva az orosz beavatkozás hosszú kezét a térségben is, bolond lenne az ember, ha levenné a szemét a Nyugat-Balkánról, ahol még mindig vannak olyan örökölt problémák, amelyeket le kell küzdeni. Putyin érdeke itt az, hogy a régiót destabilizálva tartsa. Az az érdeke, hogy a Nyugat-Balkánt alkotó országokat feszültségben tartsa, hogy a lakosság destabilizálódjon, és hogy kiber- és hibridháborút folytasson” – mondta David Lammy brit külügyminiszter a régióban tett látogatásán.

A lap felidézte, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország igyekszik az Európai Unió tagjává válni, ugyanakkor jelentős kihívásokkal néznek szembe, mind belföldön, mind a szomszédos országokkal szemben. Bosznia-Hercegovinát például válságba sodorta, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke szeparatista politikája miatt a hatóságok elől menekül. Eközben Szerbia azzal vádolja Koszovót, hogy elnyomja szerb kisebbségét, Koszovó pedig Szerbiát okolja a területén belüli erőszakért.

Külpolitikai szakértők és miniszterek egyaránt attól tartanak, hogy a Kreml megpróbál majd tőkét kovácsolni a mélyen gyökerező etnikai és vallási feszültségekből, hogy további zavargásokat szítson az egész Balkánon.

„Most azonnal lépniük kell, különben a továbbiakban Oroszország játszóterévé válnak” – mondta egy brit tisztviselő, aki úgy gondolja, hogy Brüsszelnek Ukrajna csatlakozása helyett először a nyugat-balkáni országok csatlakozására kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie.

(hirado.hu)