Nagy-Britannia már nyolc Raven légvédelmi rendszert szállított Ukrajnának, amelyekkel jelenleg sikeresen hatástalanítják a Shahed drónokat. További öt ilyen komplexumot készítenek elő szállításra az ukrán légvédelem megerősítése érdekében. Ezt bizonyítja a British Forces Broadcasting Service (a brit erők műsorszóró szolgálatának videója).
Nagy-Britannia részleteket árult el az Ukrajnának átadott titkos légvédelmi rendszerekről. Mint ismeretes, a rendszer hivatalos neve Raven (ukránul: Kruk) volt, bár a Frankensam megnevezést is használják.
A British Forces Broadcasting Service adatai szerint magát a komplexumot a Királyi Légierő Légi- és Űrközpontjának ötlete alapján fejlesztették ki mindössze 4 hónap alatt, amely a rendelkezésre álló Supercat HMT-600 bázis alkalmazását javasolta az ASRAAM rövid hatótávolságú repülőgép-rakéták telepítésére.
A rendszer létrehozása érdekében a Brit Királyi Légierő szakemberei szorosan együttműködtek az MBDA UK-val, amely az ASRAAM rakéta fejlesztője és gyártója, valamint a Supercattel, amely ennek a moduláris járműnek a gyártója és fejlesztője.
A Raven először 2023 tavaszán érkezett Ukrajnába, és azóta a rendszer állítólag több mint 400 rakétaindítást hajtott végre olyan célpontok ellen, mint a Shahed-136 drónok. A hatékonysága 70%-os volt.
Nagy-Britannia eddig 8 ilyen rendszert szállított át Ukrajnának, és további 5 rendszer előkészítése folyamatban van az Ukrajnába történő szállításra.
A British Forces Broadcasting Service arról is beszámolt, hogy az ukrán operátorok kiképzése 40 katonából állt, akik ismerték ezt a rendszert, és Ukrajnába visszatérve oktatókká váltak, hogy más katonákat képezzenek ki annak használatára.
A Raven rendszerben a légi célpontok hatástalanításának fő eszköze az ASRAAM légirakéta. Teljes súlya 88 kg, és akár három mach-nyi maximális sebesség elérésére is képes.
A rakéta becslések szerint akár 15 km-es hatótávolsággal rendelkezik földről indítva (plusz 25 km repülőgépről indítva), és 10 kg-os robbanófeje biztosítja a legtöbb légi célpont – mind a drónok, mind a harci repülőgépek – megsemmisítését.
Május 9-én, pénteken Keir Starmer brit miniszterelnök bejelenti az orosz „árnyékflotta” elleni nagyszabású szankciócsomag bevezetését, miközben London egyre nagyobb nyomást gyakorol Moszkvára az Ukrajna elleni agressziója miatt, olvasható a brit kormány hivatalos weboldalán. Hangsúlyozták, hogy „az orosz árnyékflottát a történelem legnagyobb szankciócsomagja fogja sújtani, fokozva a Putyinra nehezedő nyomást és védve a kritikus nemzeti infrastruktúrát az Egyesült Királyságban és Európában”.
Megjegyzendő, hogy Starmer a bejelentést a norvég fővárosban, Oslóban, a Közös Expedíciós Erők (JEF) tagjai képviselőinek csúcstalálkozóján.
A JEF tagországai: Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Lettország, Litvánia, Norvégia, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság.
London arra számít, hogy ez növelni fogja a nyomást az orosz gazdaságra, amelyet „a csökkenő olajárak és a háború magas költségei ingatnak”.
A brit kormány hozzátette, hogy a szankciók fő csomagja „az orosz olajat szállító régi és veszélyes árnyékflottát” célozza meg.
„A flotta felelőtlen tevékenysége költséges fenyegetést jelentenek az Egyesült Királyság kritikus nemzeti infrastruktúrájára, az euroatlanti régióra és a környezetre. Az új csomag azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság az árnyékflotta több hajójára fog szankciókat kivetni, mint bármely más ország” – közölte Starmer irodája.
Nagy-Britannia szankciókat vet ki „közel 100 olajszállító tartályhajóra, amelyek Putyin árnyékflottájának jelentős részét képezik, és 2024 eleje óta több mint 24 milliárd dollár értékű rakomány szállításáért felelősek”.
Nagy-Britannia valószínűleg feladja a tervét, hogy több ezer katonát küldjön Ukrajnába, az ukrán fegyveres erők katonái azonban nem maradnak segítség nélkül – számolt be az rbc.ua hírportál a The Times című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit újság azt írta, hogy Nagy-Britannia valószínűleg felhagy azzal a tervvel, hogy több ezer katonát küldjön Ukrajnába az ilyen műveletekkel járó magas kockázatok miatt, különösen a konfliktus kiterjesztésének lehetősége miatt, ha az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet megszakad. A kiadvány névtelen forrásai szerint Nagy-Britanniának és Európának a továbbiakban nem lesznek szárazföldi erői a kulcsfontosságú városok, kikötők és atomerőművek őrzésére a béke biztosítása érdekében. A Nyugat az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtás megközelítésének megváltoztatásával arra próbálja rávenni Moszkvát, hogy módosítsa a vörös vonalait a békemegállapodás megkötése érdekében.
Ehelyett – a The Times szerint – Ukrajna számára nyújtandó biztonsági kötelezettségvállalásainak középpontjában az ukrán hadsereg újjáépítése és újrafegyverzése áll majd, légi és tengeri védelemmel. Nagy-Britannia és Franciaország katonai kiképzőket küldhet Nyugat-Ukrajnába támogatásként. Bár ezek a kiképzők nem állomásoznak a frontvonalak közelében, és nem fognak elrettentő erőként működni, elsősorban az ukrán hadsereg újjáépítésére és újrafegyverzésére helyezik a hangsúlyt.
A brit lap megjegyezte, hogy ezeket a kiképzőket olyan repülőgépekkel látják el, amelyek védik az ukrán légteret, és légi fedezetet biztosítanak a földön tartózkodó nyugati csapatok számára. A legvalószínűbb tervek szerint Törökország a tengeren fogja betölteni ezt a szerepet.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Nagy-Britannia valószínűleg feladja a tervét, hogy több ezer katonát küldjön Ukrajnába, az ukrán fegyveres erők katonái azonban nem maradnak segítség nélkül.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1745591580
[modified] => 1745575223
)
[title] => Nagy-Britannia meggondolta, már nem küld csapatokat Ukrajnába, de más módon segíti az ukrán fegyveres erőket – The Times
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=148840&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 148840
[uk] => 148843
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 148841
[image] => Array
(
[id] => 148841
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[original_lng] => 43042
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/brit-hadsereg-csapatok-katonak.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1745564377:2
[_thumbnail_id] => 148841
[_edit_last] => 12
[views_count] => 905
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_e77ed98104a2a09e6a462f07cde9d844] =>
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Nagy-Britannia és az Európai Unió új védelmi megállapodás aláírásához közelítenek – számol be a Reuters.
A megállapodás aláírására várhatóan a Britannia–EU csúcstalálkozó alkalmával kerülhet sor, amely május 19-én lesz Londonban. A tárgyalásokat Keir Starmer brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vezetik.
„Ez egy rendkívül bonyolult geopolitikai helyzet. Éppen ezért az EU-nak, Nagy-Britanniának és egész Európának a lehető legaktívabban együtt kell működnie” – mondta Miguel Berger, Németország londoni nagykövete.
Starmer kormánya arra törekszik, hogy helyreállítsa a kapcsolatokat az EU-val a Brexit után, különös figyelmet fordítva a biztonsági kérdésekre. Ezzel párhuzamosan London arra törekszik, hogy új kereskedelmi megállapodást kössön az Egyesült Államokkal, különös figyelmet fordítva a vámok csökkentésére.
Nagy-Britannia emellett hozzáférést remél az EU új, 150 milliárd eurós felfegyverzési alapjához, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy szerződéseket kössenek közös védelmi projektek megvalósítására az EU tagállamaival.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
A brit külügyminisztérium megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Európa lemondta az Ukrajnáról szóló miniszteri szintű béketárgyalásokat, amelyeket ma kellett volna megtartani – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a The Guardian című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint a brit külügyminisztérium rövid közleményben tudatta, hogy a ma délelőtt kezdődő miniszteri értekezletekre nem kerül sor, és azokat a tisztviselők közötti megbeszélések váltják fel. A megbeszéléseket elhalasztották, miután Marco Rubio amerikai külügyminiszter közölte, hogy nem tud megjelenni Londonban.
A kiadvány felidézi David Lemmy külügyminiszter tegnap késő este tett kijelentését Rubióval folytatott beszélgetése után. Lemmy azt mondta, hogy Rubióval folytatott megbeszélései eredményesek voltak, de utalt rá, hogy valamivel alacsonyabb szinten tartják majd. „A tárgyalások ugyanolyan ütemben folynak, és holnap a tisztviselők Londonban találkoznak. Ez kritikus pillanat Ukrajna, az Egyesült Királyság és az euroatlanti biztonság szempontjából” – írta az X oldalán.
Nagy-Britannia nagy figyelmet fordított a tárgyalásokra, amelyeken Franciaország és Németország delegációi is részt vettek. Amint a The Guardian megjegyezte, a megbeszélések színvonalának csökkenése olyan kiszivárogtatások közepette következett be, amelyek azt jelzik, hogy Oroszország kész feladni területi követeléseit három, általa csak részben megszállt ukrán régióval szemben, cserébe azért, hogy az Egyesült Államok elismerje a Krím annektálását.
Időközben az ukrán delegáció megérkezett Londonba. Ennek tagja az Elnöki Hivatal vezetője, Andrij Jermak és Rusztem Umerov védelmi miniszter. Kijev annak ellenére készen áll a tárgyalásokra, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter kimarad a találkozóról.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Oroszország nagy-britanniai nagykövete nem cáfolta a sajtóértesüléseket, miszerint szenzorokat rejtettek el a szigetország körüli tengerben azzal a szándékkal, hogy nyomon kövessék a brit haditengerészet nukleáris meghajtású tengeralattjáróit.
„Nem” – válaszolta a BBC élő műsorában arra a kérdésre, hogy kifogásolja-e a sajtóban megjelent állításokat.
„Nem tagadom, de azon tűnődöm, valóban érdekünkben áll-e az összes brit tengeralattjáró megfigyelése, hisz nagyon régi, elavult robbanófejekkel rendelkeznek” – fejtette ki Andrej Kelin, aki a fenyegetéseket eltúlzottnak minősítette.
Azt viszont erélyesen tagadta, hogy a megfigyelés fenyegetéssel ér fel. Koholt vádnak nevezte, hogy az Egyesült Királyságot Oroszország részéről bármilyen támadó szándék veszélyeztetné.
Az orosz nagykövet beismerése azok után hangzott el, hogy a Sunday Times a hónap elején azt írta: Oroszország titkos háborút folytat a brit felségvizeken. A cikk szerint Moszkva érzékelőket helyezett el a tengerben, hogy hírszerzési információkat gyűjtsön a nukleáris rakétákkal felfegyverzett négy brit Vanguard tengeralattjáróról.
Ezek egyike egy több mint kétszáz napos járőrözés után tért vissza kikötőjébe.
A brit hadsereg felfedezte az eszközöket, amelyek megítélése szerint potenciális veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra – számolt be a lap. A szenzorok szakértők szerint a Vlagyimir Putyin orosz elnök által vívott „hibrid háború” elemei.
Az ilyen hadviselés egyéb veszélyes tevékenységei közé sorolják az infrastruktúrában, például energia- vagy kommunikációs vezetékekben okozott kárt.
Kémkedés és szabotázs
Az Oroszország elleni vádak azután merültek fel, hogy a Királyi Haditengerészet márciusban egy orosz hadihajót követett a La Manche csatornán. A Bojkij korvett csak egyike azoknak az orosz hajóknak, amelyek Nagy-Britannia közelében bukkantak fel.
— 🇬🇧 The_Sub_Hunter 🇨🇦 (@TheSubHunter1) April 8, 2025
Áprilisban már egy éles hadgyakorlaton vett részt a Balti-tengeren.
A Királyi Haditengerészet felfigyelt a brit vizek közelében hajózó orosz Jantarra, amelyet a védelmi miniszter januárban kémhajónak nevezett. John Healey szerint a Jantart hírszerzésre és az Egyesült Királyság víz alatti infrastruktúrájának feltérképezésére használták.
Elődje a poszton, a konzervatív Tobias Ellwood akkor arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság „lemaradt” Oroszország mélytengeri műveleteinek nyomon követésében.
Folyamatos és észrevétlen járőrözés
A kémkedés azonban „csak a történet fele” – hívta fel a figyelmet Ellwood nemrég a The Guardianben. A volt védelmi és külügyminiszter szerint Oroszország „távoli tengerfenéki platformokat” hozott létre, amelyek több tucat mini-tengeralattjáró töltőállomásaként szolgálnak, hogy „feltérképezzék tenger alatti kábelhálózatainkat a potenciális szabotázs céljából”.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Elkötelezettek vagyunk a tenger alatti kritikus infrastruktúra biztonságának és ellenálló képességének fenntartása és fokozása mellett – így reagált a brit védelmi minisztérium szóvivője.
Ígéretet tett: a NATO-val és a szövetségesekkel megerősítik a válaszlépéseket annak érdekében, hogy az „orosz hajók és repülőgépek ne tudjanak titokban tevékenykedni az Egyesült Királyság vagy a NATO területeinek közelében”. Ehhez a legújabb technológiát, köztük a mesterséges intelligenciát is bevetik.
Nukleáris elrettentő erőink továbbra is folyamatosan és észrevétlenül járőröznek a világ óceánjain, ahogyan azt 56 éve teszik – jelentette ki a védelmi minisztérium képviselője.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
A brit kormány 4,5 milliárd font összegű katonai támogatást hagyott jóvá 2025-re Ukrajna számára.
A londoni védelmi minisztérium ennek a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) által Ukrajnának összeállított 50 milliárd dolláros segélyprogram részeként a múlt hét végén 450 millió fontos új katonai segélycsomagot jelentett be. Az összegből 350 millió fontot közvetlenül a brit kormány folyósít, a fennmaradó részt Norvégia finanszírozza, de ez a részösszeg is a brit kezelésű nemzetközi Ukrajna-alapba kerül.
A 450 millió font értékű támogatási csomag legnagyobb, több mint 250 millió fontos egyedi tételéből Ukrajna radarrendszereket, harckocsi elleni aknákat és több százezer drónt vásárolhat. A szállítmányban a brit védelmi minisztérium szerint videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV), nagy manőverező képességű támadó drónok szerepelnek, valamint olyan drónok, amelyek robbanóanyagokat tudnak ledobni orosz állásokra.
A londoni védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők e két dróntípus bevetésével okozzák az orosz hadfelszerelésben keletkezett károk 60-70 százalékát. Pénteken mintegy 50 ország képviselői gyűlnek össze a NATO-nál, hogy további katonai támogatást szerezzenek Ukrajnának. Az ülést az Egyesült Királyság és Németország fogja vezetni, azonban az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth részvétele nem várható.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
A brit védelmi minisztérium cáfolta azokat az állításokat, melyek szerint az Egyesült Királyság öt évre Ukrajnába telepítené csapatait, hogy meggátolják Oroszország újabb támadását. A minisztérium szóvivője színtiszta spekulációnak nevezte a sajtó értesüléseit.
Az Egyesült Királyság öt évre tervezi csapatai Ukrajnába telepítését a szövetségesek által jelenleg tárgyalt tervek szerint. A brit katonai vezetés így kívánja elősegíteni az ukrán hadsereg kiképzését és talpra állítását, hogy megakadályozzon egy újabb orosz inváziót – számolt be róla a The Telegraph, azonban a brit védelmi minisztérium cáfolta a cikk állításait.
A brit lap szerint ezt a cselekvési tervet a tettrekészek koalíciója keretében folytatott brit-francia tárgyalások során javasolták. Általánosságban a felek különböző lehetőségeket mérlegelnek a csapatok Ukrajnába küldésére. Az egyik javaslat szerint
egy európai vezetésű erőt telepítenének Ukrajnába, hogy kezdetben visszatartsák Oroszországot bármilyen megállapodás megsértésétől, és lélegzetvételnyi időt biztosítsanak az ukrán hadsereg számára.
A francia katonai tervezők meg vannak győződve arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem fog újabb támadást engedélyezni az Ukrajnában tartózkodó nyugati erők ellen, mivel az orosz csapatok jelenleg is csak kisebb területek elfoglalására képesek. A terv szerint egy Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett „biztosító erő” is segítséget nyújt majd Ukrajna légterének és tengerének védelmében.
Azonban a beavatkozás fő célja az ukrán fegyveres erők azonnali kiképzése és helyreállítása lenne, hogy megelőzzenek egy újabb potenciális orosz támadást. A lap szerint a külföldi erőket szakaszosan vonnák ki, az utolsó kivonás körülbelül öt év múlva történne. A 30 ország részvételével tartott találkozó társelnökeként John Healey brit védelmi miniszter kijelentette, hogy nem fogja nyilvánosságra hozni a megbeszélt tervek részleteit, mivel az „csak Putyint tenné okosabbá.”
A The Telegraph értesüléseit a brit védelmi minisztérium is reagált. „Ez színtiszta spekuláció” – kommentálta a cikket a minisztérium szóvivője a Metro szerint.
„Ahogy John Healey védelmi miniszter csütörtökön, a tettrekészek koalícióját támogató 30 ország legutóbbi találkozójának összehívásakor kijelentette, egységesen lépünk fel annak érdekében, hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióba kerüljön szuverenitásának megvédésére” – olvasható a közleményben.
„Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Putyinra, hogy véget vessen a háborújának, és fokoznunk kell Ukrajna támogatását. Ezért jelentettünk be ma további 450 millió font értékű katonai támogatást, amely több százezer drón és más sürgősen szükséges felszerelés szállítását foglalja magában” – tette hozzá a szóvivő.
The Steregushchiy-class corvettes Stoyky and Boikiy conducted a comprehensive exercise with live-fire training in the Baltic Sea. The elements of naval combat with ships of the conditional enemy, destruction of USVs(AK-630M) and “enemy” submarine(Pr. 677/Ka-27PL) were practiced. pic.twitter.com/ek1JV4wyBY
— Massimo Frantarelli (@MrFrantarelli) April 3, 2025
Ahogy nő az etnikai és a vallási feszültség a Nyugat-Balkánon, úgy válik egyre aktívabbá Oroszország tevékenysége a térségben. Az Egyesült Királyság most attól tart, hogy Vlagyimir Putyin destabilizációs törekvései még erősebbé válnak, ezért London szorgalmazza, hogy a Nyugat-Balkán hat országát minél hamarabb, még Ukrajna csatlakozása előtt vegyék fel az Európai Unióba. A Politico részletes körképet mutatott a térségről, és részletesen beszámolt arról, hogy milyen problémákkal küzd a régió, és miként próbálja meg kiterjeszteni Moszkva a befolyását.
Miközben Európa figyelme Ukrajnára összpontosul, a Nyugat-Balkánon a feszültségek a tetőfokára hágnak, és a régió vezetői – akárcsak az Egyesült Királyságban – pedig attól tartanak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja kihasználni a volt Jugoszláviában húzódó törésvonalakat. A brit kormány felsőbb vezetői Ukrajna mellett a Nyugat-Balkánt emlegetik a másik forró pontként, és mivel a feszültség rendkívül felerősödött a térségben, az Egyesült Királyság most azt szorgalmazza, hogy az orosz befolyás elhárítása érdekében a régió mind a hat állama csatlakozzon az Európai Unióhoz – írja a Politico.
„Ebben az időben, amikor Európában háború dúl, látva az orosz beavatkozás hosszú kezét a térségben is, bolond lenne az ember, ha levenné a szemét a Nyugat-Balkánról, ahol még mindig vannak olyan örökölt problémák, amelyeket le kell küzdeni. Putyin érdeke itt az, hogy a régiót destabilizálva tartsa. Az az érdeke, hogy a Nyugat-Balkánt alkotó országokat feszültségben tartsa, hogy a lakosság destabilizálódjon, és hogy kiber- és hibridháborút folytasson” – mondta David Lammy brit külügyminiszter a régióban tett látogatásán.
A lap felidézte, hogy mind a hat nyugat-balkáni ország igyekszik az Európai Unió tagjává válni, ugyanakkor jelentős kihívásokkal néznek szembe, mind belföldön, mind a szomszédos országokkal szemben. Bosznia-Hercegovinát például válságba sodorta, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke szeparatista politikája miatt a hatóságok elől menekül. Eközben Szerbia azzal vádolja Koszovót, hogy elnyomja szerb kisebbségét, Koszovó pedig Szerbiát okolja a területén belüli erőszakért.
Külpolitikai szakértők és miniszterek egyaránt attól tartanak, hogy a Kreml megpróbál majd tőkét kovácsolni a mélyen gyökerező etnikai és vallási feszültségekből, hogy további zavargásokat szítson az egész Balkánon.
„Most azonnal lépniük kell, különben a továbbiakban Oroszország játszóterévé válnak” – mondta egy brit tisztviselő, aki úgy gondolja, hogy Brüsszelnek Ukrajna csatlakozása helyett először a nyugat-balkáni országok csatlakozására kellene nagyobb hangsúlyt fektetnie.
[type] => post
[excerpt] => Ahogy nő az etnikai és a vallási feszültség a Nyugat-Balkánon, úgy válik egyre aktívabbá Oroszország tevékenysége a térségben. Az Egyesült Királyság most attól tart, hogy Vlagyimir Putyin destabilizációs törekvései még erősebbé válnak, ezért Londo...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1744549980
[modified] => 1744503427
)
[title] => A britek szerint Vlagyimir Putyin újabb háborút robbantana ki
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=147449&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 147449
[uk] => 147565
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 147450
[image] => Array
(
[id] => 147450
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/eu-szankciok.png
[original_lng] => 443462
[original_w] => 987
[original_h] => 501
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/eu-szankciok-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/eu-szankciok-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/eu-szankciok-768x390.png
[width] => 768
[height] => 390
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/eu-szankciok.png
[width] => 987
[height] => 501
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/eu-szankciok.png
[width] => 987
[height] => 501
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/eu-szankciok.png
[width] => 987
[height] => 501
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/04/eu-szankciok.png
[width] => 987
[height] => 501
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1744613009:8
[_thumbnail_id] => 147450
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 724
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 1223560888001
[_oembed_0d3094466c5469ee6e804ec330409daf] =>
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
Nagy-Britannia és Franciaország egy közös kezdeményezést dolgoz ki egy „elrettentő erő” létrehozására Ukrajnában a háború befejezését követően. A programot a tervek szerint a következő hetekben mutatják be Donald Trumpnak, hogy meggyőzzék őt Kijev biztonsági garanciáinak támogatásáról, számolt be a Bloomberg.
Mindkét ország védelmi minisztere, John Healy és Sebastien Lecornu bejelentette, hogy két héten belül meg kívánnak állapodni a projekt részleteiről, amely az ukrán légtér, a part és a területek biztonságának biztosításában, valamint a fegyveres erők helyreállításában is segítséget jelent.
London és Párizs arra számít, hogy Európa aktív részvétele a háború utáni rendezésben bizonyítja a régió eltökéltségét Ukrajna biztonságába való befektetés iránt, miközben az Egyesült Államokat részvételre ösztönzi többek között a hírszerzés, a határvédelem és a légi támogatás terén.
Az „eltökéltek koalíciójának” az európai országokon kívül Kanada, Ausztrália, Japán és Új-Zéland is tagja. Lecornu elmondása szerint minden résztvevőt arra kértek, hogy a jövő hét végéig tegyen írásbeli kötelezettségvállalást hozzájárulásával kapcsolatban.
Tizenöt ország már felajánlotta repülőgépek, hajók és egyéb felszerelések biztosítását, de továbbra is korlátozott azoknak a száma, akik beleegyeztek, hogy csapatokat küldjenek.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter, írta az ügynökség, azt közökte szövetségeseivel, hogy Trump nem változtatott álláspontján az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák megtagadásáról, bár üdvözli az európai részvétel kiterjesztését.
A jelenleg 200 katonai szakértő által kidolgozott terv április végére készül el. A koalíciós tagok írásos válaszainak kiértékelése után azokat Trump elé kell terjeszteni.
Nem csak békefenntartó misszióról van szó, ahogy azt egyes EU-vezetők javasolják. Az ukrán fegyveres erőknek is kulcsszerepet kell vállalniuk Oroszország elrettentésében.
