Berlin és Párizs újabb milliárdos segélyeket szorgalmaz Ukrajnának
Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait – mondta kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően.
„További milliárdos nagyságrendű pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést szeretnénk biztosítani Ukrajnának, hogy megbízhatóan finanszírozni tudja védelmét és ezzel fokozza egész Európa biztonságát” – húzta alá Scholz. Mint mondta, céljuk a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az EU ez irányú erőfeszítéseinek összpontosítása, illetve fokozása.
A G7-ek pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán már megvitatták a zárolt orosz vagyon hozamai felhasználásának lehetőségeit, egyelőre azonban nem született megállapodás.
Az Egyesült Államok nemrég azzal a javaslattal állt elő, hogy a G7-ek nagyösszegű – mintegy 50 milliárd dolláros – hitelt nyújthatnának Ukrajnának, amire az orosz központi bank befagyasztott vagyonának hozamai szolgálhatnának fedezetül.
Az uniós tagállamok eddig visszafogottan reagáltak az amerikai felvetésre tekintettel arra, hogy abba beletervezték azokat a jövőbeli hozamokat is, amelyek függően a kamatváltozástól és az ukrajnai háború alakulásától nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd.
Mindemellett az Európai Unió Tanácsa a múlt héten jóváhagyta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni.
Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatásának zárónapján reagált Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatára, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.
Macron sajnálatosnak nevezte a szóban forgó nyilatkozatot, amely szerinte nem lett egyeztetve a partnerek között. Hozzátette: a kijevi vezetés időközben pontosította az elhangzottakat és nem fog további megjegyzést fűzni az ügyhöz.
Macron a nap folyamán átvehette az 1648-as vesztfáliai béke emlékére 1998-ban alapított Nemzetközi Vesztfáliai Békedíjat Münsterben.
A francia elnök köszönőbeszédében több derűlátást és tettrekészséget szorgalmazott az Európai Unióban. „Európaiakként derűlátónak lenni azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy az EU a megfelelő válasz” – hangoztatta Macron. Mint mondta, ez a jelen idők olyan nagy kihívásaira vonatkozik, mint az ukrajnai háború, a klímaváltozás és a demokrácia fenyegetettsége.
„Új fejezetet kell nyitni Európában” – fogalmazott Macron. Rávilágított, hogy ehhez több derűlátásra és akaraterőre is szükség lesz. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy a nacionalizmushoz való visszatérés, ahogy azt a jobboldali pártok szorgalmazzák, szerinte nem jelent megoldást.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
