Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz augusztus közepéig, miközben a belpolitikai helyzet továbbra is bizonytalan annak következtében, hogy az előre hozott nemzetgyűlési választásokon egyetlen politikai blokk sem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges többséget.
Az államfő azután írt ki előre hozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz.
„Augusztus közepéig az olimpiai játékokra kell koncentrálnunk. Aztán, onnantól kezdve az én felelősségem lesz kinevezni a miniszterelnököt, és megbízni őt azzal a feladattal, hogy alakítson kormányt, és a lehető legszélesebb körű összefogást hozza létre annak érdekében, hogy az képes legyen cselekedni, és biztosítani a stabilitást” – hangsúlyozta az államfő a France 2 közszolgálati televíziónak a párizsi olimpia megnyitója előtt három nappal adott interjúban.
Az államfő elismerte saját tábora vereségét a választásokon, de úgy vélte, egyetlen párt sem tekinthető győztesnek. A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében.
A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, és a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a nemzetgyűlésben. A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, és 193 mandátuma van az eddigi 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, és 168 képviselővel rendelkezik.
Az államfő az interjúban felszólította a „köztársasági front” politikai erőit – amelyek a törvényhozási választásokon feltartóztatták a „szélsőjobboldalt” –, hogy a két forduló közötti helyzethez hasonlóan legyenek a helyzet magaslatán és kössenek kompromisszumot.
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség egyelőre egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége.
A elnöki interjú előtt egy órával, az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak sikerült megállapodnia egy közös miniszterelnök-jelöltben a nagyközönség számára ismeretlen Lucie Castets személyében, aki a párizsi városházán tisztviselőként dolgozik.
Emmanuel Macron az interjúban gyakorlatilag elutasította a baloldal javaslatát arra hivatkozva, hogy a baloldali koalíciónak nincs többsége a törvényhozásban.
„Senki nem tudja végrehajtani a programját, sem az Új Népfront, sem a korábbi elnöki többség, sem a köztársasági jobboldal” – hívta fel a figyelmet az elnök. „Ezeknek a pártoknak (amelyek összefogtak a Nemzeti Tömörülés ellen a két forduló között) az a felelőssége, hogy tudjanak kompromisszumot kötni” – tette hozzá.
Ez egy olyan dolog, amely szokás minden európai demokráciában, és amit honfitársaink elvárnak, még akkor is, ha ez nem része a mi (politikai) hagyományunknak – hangsúlyozta Macron.
Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldal vezetője azzal vádolta meg a francia elnököt, hogy erőszakkal akarja ráerőltetni a köztársasági frontot a pártokra, míg Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője úgy vélte, hogy a köztársasági front nem kormányprogram, hanem egy demokratikus reflex, s Macron bűnös eltérítésbe kezdett.
[type] => post
[excerpt] => Emmanuel Macron francia elnök kedd este élő televíziós interjúban megerősítette, hogy nem nevez ki új kormányt az olimpiai játékok vége előtt, azaz augusztus közepéig, miközben a belpolitikai helyzet továbbra is bizonytalan annak következtében, ho...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721924880
[modified] => 1721872563
)
[title] => Nem siet Macron, az olimpiára hivatkozva nem nevez ki új kormányt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=122646&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 122646
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 122647
[image] => Array
(
[id] => 122647
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/macron-1.png
[original_lng] => 460356
[original_w] => 1034
[original_h] => 501
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/macron-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/macron-1-300x145.png
[width] => 300
[height] => 145
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/macron-1-768x372.png
[width] => 768
[height] => 372
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/macron-1-1024x496.png
[width] => 1024
[height] => 496
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/macron-1.png
[width] => 1034
[height] => 501
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/macron-1.png
[width] => 1034
[height] => 501
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/macron-1.png
[width] => 1034
[height] => 501
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1721861764:12
[_thumbnail_id] => 122647
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 270
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1198
[1] => 485
[2] => 348867
[3] => 5341
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Emmanuel Macron
[1] => kinevezés
[2] => párizsi olimpia
[3] => új kormány
)
)
[1] => Array
(
[id] => 122255
[content] =>
Az elnök pártja és a jobbközép törvényhozók sikeresen összefogtak, hogy megakadályozzák a baloldali hatalomátvételt a Nemzetgyűlés felett. Macronnak így esélye nyílik arra, hogy saját politikai táborából nevezzen ki miniszterelnököt.
Elkerülheti a politikai-gazdasági paralízist Franciaország, ugyanis Emmanuel Macron elnök összetákolt egy koalíciót, amely csütörtök éjjel újra megválasztotta a törvényhozás korábbi elnökét. Így halvány esély nyílik arra, hogy egy Macron által kinevezett miniszterelnök megkapja a nemzetgyűlés támogatását.
A két képviselőcsoport ad-hoc szövetséget hozott létre, hogy Yaël Braun-Pivet-t, újraválasszák nemzetgyűlés élére. A szavazást széles körben annak tesztjeként tekintették, hogy ki tud együttműködni az erősen fragmentálódott parlamentben a leendő miniszterelnök és kormánya megszavazása érdekében.
Az erők egyesítésével a centristák és a jobbközép politikai lendületet vettek, és egyúttal megdöbbentő csapást is mértek a baloldali riválisaikra. Úgy tűnik tehát, hogy Macron taktikája – ha némi szerencsével is –, de bejött.
A választásokon összefogott a baloldallal és a szélsőballal, hogy megakadályozza a Marine Le Pen nevével fémjelzett radikális jobboldal tarolását a második fordulóban.
Ehhez az kellett, hogy a centristák és a jobboldal, valamint a baloldalt és a szélsőbalt egyesítő Új Népfront jelöltjei kölcsönösen visszalépjenek egymás javára.
A választásokat így végül az Új Népfront nyerte, de többséget nem szerzett, a részt vevő pártok nem tudtak megállapodni a miniszterelnök jelölt személyéről sem.
A helyzetet Macron ügyesen használta ki, s a házelnök újraválasztásával magához ragadta a politikai kezdeményezést.
Braun-Pivet győzelme valószínűvé teszi, hogy Macron képes lesz miniszterelnököt kinevezni a saját táborából – kommentálta a helyzetet a Politico című lapnak nyilatkozva Matthieu Hocque, a párizsi Millénaire közpolitikai agytröszt politikai elemzője.
„Franciaország modern kori történelmében a nemzetgyűlés elnöke mindig ugyanabba a táborba tartozott, mint a miniszterelnök, történelmi lenne, ha ez nem így lenne” – tette hozzá.
A választások eredménytelensége a francia politikát zűrzavarba sodorta, és az EU második legnagyobb gazdaságát hónapokig vagy akár évekig tartó politikai és gazdasági bénulás fenyegeti. A csütörtök esti szavazás a nemzetgyűlésben azonban fényt jelez az alagút végén.
A házelnök megszavazása azonban a végsőkig kiélezett volt. Miután a háromfordulós szavazás első fordulója után a jobbközép visszaléptette saját jelöltjét, Braun-Pivet és baloldali ellenfele, a kommunista André Chassaigne között mindössze nyolc szavazat volt a különbség.
Braun-Pivet végül csak néhány független törvényhozó támogatásának köszönhetően győzött.
Utóbbiak játszanak majd kulcsszerepet, ha Macron saját táborából kér fel valakit – várhatóan Gabriel Attal korábbi kormányfőt –, hogy alakítson kormányt.
Macron még nem mehet biztosra
Egyelőre azonban még az sem biztos, hogy a konzervatívok hajlandóak lesznek hosszabb távon is összebútorozni az elnökkel. Egy konzervatív törvényhozó a brüsszeli lapnak elmondta, hogy az újonnan alakult Republikánus Jobboldal nevű politikai csoport lépésről lépésre halad majd, erőfeszítései egyelőre a nemzetgyűlésben betöltött kulcspozíciók biztosítására összpontosítanak, nem pedig a közös kormányalakítás megvitatására.
A republikánusok hivatalosan az ellenzék részeként regisztráltatták magukat – tette hozzá a törvényhozó.
A konzervatívok korábban nyilvánosan elutasították a Macron-párti táborral való nyílt koalíció lehetőségét, de folyamatosan jelezték, nyitottak arra, hogy közös nevezőre jussanak a politikában – egy „jogalkotási csomagot” terjesztettek elő, amely a „munka jobb elismerését és a tekintély helyreállítását” célzó politikákra összpontosít. (Jelentsen ez bármit is – a szerk.)
Népfront a pácban
A Népfront viszont választási győzelem ide – választási győzelem oda – közelebb áll az összeomláshoz, mint valaha. A szövetség civakodása és belharcai megakadályozták, hogy egyetlen miniszterelnök-jelölt mögé sorakozzanak fel, és még a viszonylag népszerű és respektált parlamenti képviselőnek számító Chassaigne személyében való megegyezéshez is napokig tartó tárgyalásokra volt szükség a szavazás előtt.
A koalíciókötés és a pártok közötti kompromisszum meglehetősen ritka a francia politikában. Egy kisebbségi kormány azonban valószínűleg túl törékeny lenne ahhoz, hogy túlélje a bizalmatlansági indítványok várható sorozatát. Mivel az előrehozott választásokon egyetlen politikai párt sem jutott közel az abszolút többséghez, a koalíciós kormányzás már régóta a legvalószínűbb eredménynek tűnik.
Nincs más választásunk. Ki kell jönnünk egymással, együtt kell működnünk, kompromisszumot kell kötnünk, párbeszédet kell folytatnunk, meg kell hallgatnunk és előre kell lépnünk – mondta Braun-Pivet győzelmi beszédében.
Sophie Binet, a CGT szakszervezet vezetője csütörtökön felszólította Emmanuel Macron elnököt, hogy hagyja a baloldali szövetséget kormányozni Franciaországban. Az Új Népfront (NFP) ugyanis az első helyen végzett a parlamenti választásokon, és Binet utalt arra, hogy bármilyen alternatívát tüntetésekkel fogadnának a párizsi olimpia idején.
Macron első nyilvános nyilatkozataiban azóta, hogy az NFP vasárnap saját centrista táborát a második helyre szorította vissza, szerdán azt mondta: „senki sem győzött”, és arra kérte a „köztársaságpárt erőket”, hogy alakítsanak ki „szilárd többséget” a kormányzáshoz. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy Macron egy centristákból és mérsékelt pártokból álló koalíciót akar létrehozni, kizárva ezzel a kemény baloldali lázadó pártot, a Engedetlen Franciaország pártot (La France Insoumise).
Sophie Binet szerint Macron megtagadja a választási eredményt, és azt kellene miniszterelnöknek kineveznie, akit az NFP választ. A szövetség tagjai egész héten próbáltak megegyezni egy névben és egy többség nélküli kormányzás stratégiájában – írja a Reuters.
„Emmanuel Macronnak ki kell törnie a tagadásból. Elvesztette a választást… Olyan, mint XVI. Lajos, aki Versailles-ban rejtőzködik. Meg kell hallgatnia az országot, és abba kell hagynia a távolságtartást” – mondta Binet az LCI televízióban.
Macron megjegyzéseit felháborodás fogadta baloldalon. A CGT vasutasok szakszervezete válaszul tüntetésekre szólított fel július 18-ra, az újonnan megválasztott parlament tervezett alakuló ülésének napjára.
A közleményük szerint „Ne hagyjuk, hogy ellopják tőlünk a győzelmünket!” Binet hozzátette: „mindannyiunknak részt kell vennünk ezeken a gyűléseken, hogy ne vegyék el tőlünk a Nemzetgyűlést.”
„Egyelőre nem tervezünk semmilyen sztrájkot az olimpia idejére” – mondta Binet sejtelmesen hozzátéve: „de ha Macron továbbra is benzint locsolna a lángokra…az olimpia július 26-án kezdődik…”
Az Engedetlen Franciaország vezetői szerint egyiküknek kellene megkapnia ezt a posztot azon az alapon, hogy ők szerezték meg az NFP tagpártjai közül legtöbb mandátumot. A mérsékelt baloldali Szocialista Párt vezetője Olivier Faure is jelöltette magát miniszterelnöknek.
A francia elnök szerint senki nem aratott győzelmet a nemzetgyűlési választáson, a köztársasági politikai erőkhöz fordult a többség megteremtése érdekében.
Három nappal a bizonytalan politikai helyzetet teremtő franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások után Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a köztársasági politikai erőket, hogy hozzanak létre egy stabil és plurális többséget az ország számára, tekintettel arra, hogy senki nem tekinthető a választások győztesének.
A köztársasági elnök először szólalt meg a parlamenti választások vasárnapi második fordulója óta, amelyet az európai parlamenti választásokon a pártja által június 9-én elszenvedett vereségre hivatkozva írt ki, és amelyet szerinte „senki nem nyert meg”.
Egyetlen politikai erő sem szerzett kellő többséget, és a választásokból kikerült tömbök vagy koalíciók mind kisebbségben vannak – írta az államfő a regionális sajtóban szerdán közzétett levelében, miközben ő maga Washingtonban tartózkodik a NATO-csúcstalálkozón.
Emmanuel Macron ezért arra szólított fel „minden olyan politikai erőt, amely azonosul a köztársasági intézményekkel, a jogállamisággal, a parlamentarizmussal, az európai orientációval és a francia függetlenség védelmével, hogy kezdjenek őszinte és lojális párbeszédet egy szilárd, szükségszerűen plurális többség megteremtése érdekében, az ország számára”.
A franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások második fordulójában élen végzett baloldali szövetség kedd este felszólította Emmanuel Macon államfőt, hogy „azonnal forduljon az Új Népfronthoz, hogy az kormányt alakíthasson”.
Az újjáalakuló nemzetgyűlésben immáron a független baloldaliakkal együtt mintegy 190 képviselővel rendelkező radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség az X közösségi oldalon közzétett közleményében úgy vélte, hogy „a köztársasági gyakorlatnak megfelelően a köztársasági elnöknek most az Új Népfronthoz kell fordulnia, hogy lehetővé tegye számára a kormányalakítást”.
Bár a baloldalnak nincs meg a kormányzáshoz szükséges 289 mandátuma, a négy párt egyedül kíván kormányozni.
„Holnaptól készen állunk hazánk kormányzásra az Új Népfront programjának végrehajtásával, amelyet a választási kampány során bemutattunk” – olvasható a közleményben, amelyben az Új Népfront „ünnepélyesen óva inti a köztársasági elnököt az intézményekkel való visszaélésre irányuló minden kísérlettől”.
A baloldal Emmanuel Macron azon döntésére utalt, amellyel nem fogadta el hétfőn Gabriel Attal miniszterelnök lemondását és megkérte, hogy „egyelőre” maradjon hivatalban „az ország stabilitásának biztosítása érdekében”. A baloldal szerint ez értelmezhető úgy, mint „kísérlet a vasárnapi eredmény eltörlésére”.
Miközben a baloldalon belül, illetve a centrista elnöki tábor és a hagyományos jobboldal között is folytatódtak kedden az egyeztetések a kormányalakítási lehetőségekről, Emmanuel Macron továbbra sem szólalt meg a vasárnapi választás óta, s szerdán Washingtonba indul a NATO-csúcstalálkozóra.
Az egy hónappal ezelőtt még egymással is konfliktusban álló négy baloldali pártnak elsőként egy konszenzusos személyben kell megállapodnia, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. Ígéretük szerint ez még a héten megtörténik. Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetője kedden jelezte, hogy kész vállalni a kormányfői szerepet. A politikus élvezi Francois Hollande volt baloldali államfő (2012–2017) támogatását, akit vasárnap megválasztottak képviselőnek a közép-franciaországi Correze megyében. Az Engedetlen Franciaország részéről a 33 éves Clémence Guetté neve merült fel, aki kevésbé megosztó személyiség, mint a pártot irányító Jean-Luc Mélenchon, de Marine Tondelier, a Zöldek vezetőjének neve is felmerült lehetséges miniszterelnök-jelöltként.
A mandátumukat kedden átvevő baloldali képviselők többsége kizárta a nemzetgyűlésben, hogy hajlandóak lennének koalícióra lépni a jobbközéppel.
A radikális baloldali Manuel Bompard azt is jelezte, hogy a baloldal saját programját kívánja végrehajtani, amelynek részenként visszavonnák a leköszönő kormány által elfogadott népszerűtlen nyugdíjreformot, az új bevándorlási törvényt, megemelnék a minimálbért és befagyasztanák az alapvető élelmiszerek árát.
Emmanuel Macron francia államfő hétfőn nem fogadta el miniszterelnökének, Gabriel Attalnak a lemondását, s arra kérte, hogy a folyó ügyek irányításával biztosítsa az ország stabilitását az előrehozott nemzetgyűlések választásokat követően, amelyek előző napi második fordulójában a radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett az élen, de nem szerezte meg a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet a parlament alsóházában.
Gabriel Attalt délelőtt fogadta az államfő azért, hogy a köztársasági szokásjognak megfelelően a miniszterelnök felajánlja a lemondását.
Emmanuel Macron viszont azt kérte tőle, hogy egyelőre maradjon a hivatalában – jelezte a megbeszélést követően az elnöki hivatal, utalva arra, hogy kevesebb mint három hét múlva kezdődnek az olimpiai játékok Párizsban.
A választások hivatalos végeredménye szerint a baloldali pártszövetség 182 mandátumot szerzett a korábbi 151 helyett, Emmanuel Macron Együtt párszövetsége – amely eddig 246 mandátummal relatív kisebbségben kormányzott – 168 képviselővel fog rendelkezni, míg az első fordulóban élen végzett, Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés a harmadik helyre szorult, de a korábbi 89 képviselői helyét 143-ra tudta növelni.
A jobbközép Köztársaságiaknak továbbra is 60 fős frakciója lesz az új nemzetgyűlésben, amely július 18-án tartja meg alakuló ülését.
Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulója, amelynek tétje, hogy fennállása óta először a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés kormányzati szerephez juthat-e.
A múlt vasárnapi első fordulóban a szuverenista jobboldali párt minden idők legjobb eredményét érte el: a szavazatok 33,14 százalékát szerezte meg 10,6 millió vokssal. Az RN-nek 39 képviselői helyet már az első fordulóban sikerült elnyernie az 577-ből. Második helyen végzett a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség, amely 27,99 százalékos támogatottságot ért el, és 32 képviselői helyzet szerzett meg az első fordulóban, míg Emmanuel Macron Együtt nevű pártszövetsége megismételte az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereségét, és a harmadik helyre került a szavazatok mindössze 20,04 százalékával, a 6,57 százalékot elért jobbközép Köztársaságiak előtt.
Az 577 fős nemzetgyűlésben 76 képviselőt választottak meg a múlt vasárnapi első fordulóban, s a nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség – jelöltjei is továbbjutottak a második fordulóba. Ez utóbbi körzetek több mint kétharmadában azonban visszaléptek a baloldal, a jobbközép Köztársaságiak vagy az elnöki tábor jelöltjei annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét, ezért végül csak 89 körzetben mérkőzik meg egymással három jelölt, 409 helyen ketten, míg két helyen négyen, egy körzetben pedig egy jelölt indul a második fordulóban, összesen 1094-en az 501 körzetben. A baloldal 130, az elnöki tábor 80, míg a jobbközép három jelöltjét vonta vissza az elmúlt héten. A visszalépések miatt az RN-nek az EP-választások óta felfelé tartó dinamikája hirtelen megtört, és ez a hét közepén fordulópontot hozott a kampányban.
Marine Le Pen élesen bírálta a pártja ellen létrejött “köztársasági frontot”, mert szerinte ez egy olyan “egységpárt”, amelybe olyanok tartoznak, “akik meg akarják tartani a hatalmat a nép akaratával szemben”. Ugyanakkor ő és pártja elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Jordan Bardella a pénteki kampányzárást megelőző órákban is annak a reményének adott hangot, hogy ilyen körülmények között is meg tudják szerezni a kormányzáshoz szükséges abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. Ebben az esetben fennállása óta először jutna kormányzati szerephez az RN, és úgynevezett politikai társbérlet alakulna ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen vezetné az országot. Marine Le Pen jelezte, hogy ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.
A választás kimenetele azon múlik, hogy a baloldal és az elnöki szövetség választói hajlandók-e egymás jelöltjeire átszavazni a második fordulóban, vagy pedig inkább otthon maradnak. A pénteken megjelent utolsó felmérések szerint – amelyek a visszalépések utáni választói magatartást is vizsgálták – a részvételi arány ismételten nagyon magas, 66-68 százalékos lesz, s bár az RN végezhet az élen, az abszolút többséget nincs esélye megszerezni. A mandátumbecslések szerint Marine Le Pen pártja a korábbi 89 után 175 és 230 közötti helyre, a baloldal az eddigi 131 helyett 145-190 képviselőre számíthat a nemzetgyűlésben. Az elnöki tábor viszont elvesztheti a 245 fős relatív többségét, s 118-162 képviselővel fog a jövőben rendelkezni. Bizonytalanságot teremt viszont az, hogy várhatóan egyik tábornak sem lesz kormányzóképes többsége. Az elnöki hivatal az AFP hírügynökségnek jelezte: vizsgálják azokat a választás utáni lehetséges forgatókönyveket, amelyeket a bizonytalan helyzet teremhet technikailag és intézményileg.
Gérald Darmanin belügyminiszter pénteken arra hívta fel a figyelmet, hogy a „köztársasági szokásjog” alapján a parlamenti választásokat követően a kormánynak le kell mondania. A tárcavezető ugyanakkor jelezte, elképzelhető, hogy az elnök mindaddig megtartja a jelenlegi kormányt, amíg nem sikerül egy olyan új kormányt felállítania, amely a nemzetgyűlés többségének támogatását élvezi. Elemzők szerint ez lehet egy technokrata kormány, de egy olyan RN-nel szembeni nagykoalíció is, amelyben a jobbközép Köztársaságiak, az Együtt pártszövetség és a mérsékelt baloldali pártok kapnának szerepet. A radikális baloldali Engedetlen Franciaországgal viszont nem kíván az államfő szövetséget kötni, s a párt is kizárta részvételét egy koalíciós kormányban.
A politikai széttöredezettség nagyon erőszakossá tette a villámkampányt, rendszeresek voltak az aktivisták elleni fizikai támadások és szóbeli fenyegetések, rasszista és diszkriminatív megszólalások, valamint politikai leszámolások a jobb és baloldali táboron belül. A feszült légkör egyik jele az is, hogy rendkívüli biztonsági intézkedéssel készül a belügyminisztérium az esti urnazárásra: 30 ezer rendőrt és csendőrt, köztük ötezret Párizsban és elővárosaiban mozgósítanak „az ultrabaloldaliak vagy az ultrajobboldaliak” rendbontásának elkerülésére. Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.
Adminisztratív államcsínnyel vádolta meg Emmanuel Macron francia államfőt Marine Le Pen, az előre hozott nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulóját követően kormányzásra készülő Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja, miután az elnök a választásokat megelőző napokban kinevezéseket írt alá.
„Ez egyfajta adminisztratív államcsíny” – jelentette ki kedden a France Inter közrádióban a volt és 2027-es ellenzéki elnökjelölt, akit az észak-franciaországi Hénin-Beaumont településen már a múlt vasárnapi első fordulóban újraválasztottak képviselőnek a szavazatok 58 százalékával.
Az ellenzéki politikus a „pletykák” alapján úgy véli, hogy az államfő a választók szavazatát, a választások eredményét akarja ellensúlyozni azzal, hogy hozzá közeli embereket nevez ki, megakadályozandó, hogy az államon belül megvalósulhasson az a politika, amelyet a franciák szeretnének – fogalmazott Le Pen, aki szerint Emmanuel Macron mindent megtesz azért, hogy megpróbálja meghiúsítani a demokratikus folyamatot.
Miközben egyre több politikus, közéleti személyiség és szervezet szólít fel az RN győzelmét megakadályozó összefogásokra, Le Pen szerint Emmanuel Macron azt tervezi, hogy még akkor is, ha a nép az RN képviselőinek ad többséget, megakadályozza az RN kormányzását.
A választások első fordulóját megelőző kormányülést követően, június 26-án az államfő több magas rangú köztisztviselő kinevezését írta alá. Kinevezték többek között Párizs katonai kormányzóját, a francia légierő új vezérkari főnökét, a külügyminisztérium új európai uniós igazgatóját és három nagykövetet. Az államfő csütörtökön Brüsszelben azt is bejelentette, hogy szeretné, ha Thierry Breton maradna a francia biztos az Európai Unió végrehajtó testületében.
Ezenkívül Olivier Klein korábbi város- és lakásügyi miniszteri megbízottat a strasbourgi akadémia rektorává nevezték ki. Jean-Philippe Agresti, a választások első fordulójában alulmaradt Sabrina Agresti-Roubache állampolgársági és városügyi államtitkár férje pedig a Centre-Val de Loire akadémiai régió rektora lett.
Marine Le Pen szerint az ilyen kinevezések célja megakadályozni, hogy (a Nemzeti Tömörülés miniszterelnök-jelöltje), Jordan Bardella úgy kormányozza majd az országot, ahogyan ő szeretné, amennyiben a Nemzeti Tömörülés többséget szerez a nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulójában. A párt nemzetgyűlési frakcióvezetője jelezte, hogy ha pártja hatalomra kerül, visszavonja ezeket a kinevezéseket annak érdekében, hogy kormányozni tudjon.
„Azoktól az emberektől, akik az egész világot kioktatják demokráciából, egészen elképesztő, hogy így viselkednek”– mondta felháborodva. „Nem kellett volna feloszlatni (a nemzetgyűlést)! – tette hozzá.
Eric Ciotti, a jobbközép Köztársaságiak vitatott elnöke, aki szövetségre lépett az RN-nel, az Europe 1 rádió és a Cnews hírtévé közös műsorában úgy vélte, hogy a kinevezések jól illusztrálják az általános pánikot az elnöki tárborban. Ez a vereség, de talán a tisztánlátás jele is – tette hozzá, ugyanakkor elismerte, hogy mindig is így történt a kinevezésekkel.
Az RN az első fordulóbeli győzelme miatt olyan helyzetbe került, hogy a relatív többséget vagy akár az abszolút többséget is megszerezheti vasárnap.
A nagyon magas, 66,71 százalékos részvételi arány következtében az 577 választókerületből 306-ban mind a három nagy politikai blokk – az elnöki tábor, az RN és a baloldali szövetség jelöltjei – továbbjutottak a második fordulóba, de 165 helyen a baloldal vagy az elnöki tábor jelöltjei már visszaléptek egymás javára annak érdekében, hogy megakadályozzák az adott választókerületben az RN győzelmét. A visszaléptetéseket kedden 18 óráig kell bejelenteni.
Jordan Bardella többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha pártja megszerzi az abszolút többséget a második fordulóban. Ebben az esetben úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen fogja vezetni az országot.
A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez.
Marine Le Pen kedden elmondta: ammenyiben pártja 270 helyet megszerez, szerinte már elképzelhető egy Bardella-kormány, mert az abszolút többséghez meg lehetne győzni 19 független jobb- és baloldali képviselőt, akik korábban jelezték, hogy közel állnak hozzájuk az RN javaslatai.
A Marine Le Pen vezette jobboldali Nemzeti Tömörülés vezeti a francia nemzetgyűlési választások vasárnap tartott első fordulóját, a voksok körülbelül 34 százalékával az IFOP, Ipsos, OpinionWay és Elabe közvélemény-kutató cégek exit poll felmérései alapján.
A radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség második helyen végezhetett mintegy 29 százalékos támogatottsággal, míg Emmanuel Macron francia elnök centrista tábora a szavazatok 20,5-23 százalékát tudhatja magáénak.
Az Elabe BFM TV televízió számára elvégzett becslése szerint a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei 260-310 parlamenti helyhez juthatnak a július 7-én esedékes második fordulóban, míg az Ipsos 230-280 mandátumot előlegezett meg a France Television megbízásából elvégzett előrejelzésében.
A francia alsóházban 289 mandátumra van szükség az abszolút többséghez.
Macron szombaton a Svájcban megrendezett ukrajnai békecsúcson tartott beszédében arra szólított fel, hogy több országot vonjanak be az Oroszországgal fennálló konfliktus lezárására irányuló folyamatba.
„Mindannyian elkötelezettek vagyunk a fenntartható béke megteremtése mellett” – mondta Macron. „Egy ilyen béke nem lehet ukrán kapituláció. Egy agresszor és egy áldozat van.” Hozzátette, hogy a harcok befejezéséről szóló, bármilyen megállapodásnak vissza kell állítania Ukrajna szuverenitását, és tiszteletben kell tartania a nemzetközi szabályokat.
Macron és más nyugati vezetők kitartanak amellett, hogy Oroszországot nem szabad hagyni győzni, és ígéretet tettek arra, hogy továbbra is fegyvereket és gazdasági segítséget nyújtanak Kijevnek „addig, amíg szükséges”.
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
The Hellenic Air Force has 24 Mirage 2000-5 MK2s available. Added to anything that France is going to give Ukraine & that would give the Ukrainians the ability to replace their current Soviet era Airforce Su-24s & MiG-29s with much improved capabilities. pic.twitter.com/9X3Izsv9O3
— Furious George 🇺🇦🇬🇷🇺🇸🇨🇦 (@ManiatiGeorge) June 7, 2024
