Oroszországnak előbb be kell fejeznie az ukrajnai háborút, ha el akarja kerülni nagy hatótávolságú amerikai rakéták németországi telepítését – jelentette ki szerdán Olaf Scholz német kancellár újságíróknak nyilatkozva.
„Az első dolog, amit Oroszországnak meg kellene tennie, megállítani ezt a szörnyű agressziós háborút Ukrajnával szemben és fel kell hagynia az ország egészének meghódítására irányuló törekvésével” – hangoztatta a szociáldemokrata politikus nyári sajtótájékoztatóján Berlinben.
A kancellár egyben a saját pártjának soraiból érkező bírálatokkal szemben is védelmébe vette az amerikai fegyverrendszerek telepítését. Mint mondta, ez a döntés azt szolgálja, hogy „ne legyen háború”.
„Szükségünk van elrettentési képességekre azon felül, amivel már rendelkezünk, például manőverező robotrepülőgépek formájában, mégpedig nagy hatótávolságú, hagyományos hatóeszközökre is” – fogalmazott.
„Mindannyian azt kívánjuk, hogy ismét egy olyan világban élhessünk, ahol nagy jelentősége van a fegyverkorlátozásoknak” – mondta. „Most viszont arról van szó, hogy biztonságunkat a szükséges elrettentés által is szavatoljuk éppen azért, hogy ne legyen háború” – tette hozzá.
Scholz egyben szóvá tette azt is, hogy Oroszország is fegyvereket telepített a NATO tőszomszédságába.
Hangsúlyozta: jelentős „mindaz, ami Kalinyingrádban és a NATO keleti határának túloldalán, Oroszországban lett telepítve”. „Ezek olyan dolgok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni és ezért szükség van az elrettentés lehetőségére” – fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok a hidegháború ideje óta először akar ismét olyan fegyverrendszereket telepíteni Németországba, amelyek elérhetik Oroszország területét.
Minderről Berlin és Washington július 10-én állapodott meg. Moszkva mintegy 1600 kilométerre van légvonalban Berlintől. A tervek szerint 2026-tól Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépeket, illetve SM-6 légvédelmi rakétarendszereket és új fejlesztésű hiperszonikus fegyvereket telepít az Egyesült Államok NATO-szövetségesei védelmére.
Szándékát röviddel azután erősítette meg, hogy a német kormány bejelentette a következő Bundestag-választás időpontját.
Olaf Scholz (SPD) német kancellár azt tervezi, hogy ismét indul a német kormányfői posztért. Ezt szerdai sajtótájékoztatóján erősítette meg. Szándékát röviddel azután erősítette meg, hogy a német kormány bejelentette a következő Bundestag-választás időpontját, amelyre 2025. szeptember 28-án kerül sor.
„Az SPD egy nagyon zárt párt. Mindannyiunk eltökélt szándéka, hogy együtt induljunk el a következő Bundestag-választási kampányban és megnyerjük azt. Emellett ismét indulni fogok a kancellári posztért is” – mondta Scholz.
A hagyományos nyári sajtótájékoztatóján Scholz ismét kifejezte meggyőződését, hogy Kamala Harris demokrata elnökjelölt megnyerheti a novemberi amerikai elnökválasztást. Ugyanakkor, mint hangsúlyozta, „az amerikai választók döntenek”.
A szövetségi kancellár egyúttal megerősítette Németország elkötelezettségét a transzatlanti együttműködés mellett, és kiemelte, hogy országa az Észak-atlanti Szövetség (NATO) kritériumainak megfelelően rendszeresen és folyamatosan bruttó hazai termékének két százalékát fordítja védelemre.
A DPA szerint egyúttal megvédte a nagy hatótávolságú amerikai fegyverek német területre tervezett telepítését. Szerinte ennek a döntésnek az elrettentés a célja, hogy ne támadják meg Németországot, és ne legyen háború – magyarázta.
Ezzel összefüggésben Scholz rámutatott, hogy Oroszország az elmúlt évtizedekben tömegesen nem tartotta be a fegyverzet-ellenőrzési megállapodásokat. Szerinte fontos, hogy a biztonságot a szükséges elrettentés révén is garantálják – összegezte a DPA.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
„Felháborít, ha valaki, aki itt védelmet talált, a legsúlyosabb bűncselekményt követi el” – közölte Olaf Scholz, német kancellár.
A bűncselekményeket elkövető menekültek nehezítik a centrista konzervatívok politizálását, különös tekintettel a szélsőjobboldal előretörésére több EU-s államban, így Németországban is. Egy-egy gyilkosság, nemi erőszak vagy általánosságban véve erőszak elkövetése, illetve a magántulajdon és közvagyon elleni bűntettek komoly táptalajként szolgálnak a szélsőségek számára a radiális ideológia hirdetésére, a bizonytalanokat pedig a populista ígéreteket tévő tömbök felé hajtja. A középen politizáló konzervatívok sem nézhetnek félre, ugyanis az ilyen esetek a számukra fontos értékrenddel is szembe mennek, miközben a kollektív bűnösségre utalás látszatától is tartózkodniuk kell.
A fentiek miatt keltette fel a figyelmet a szociáldemokrata (SPD) német kancellár kijelentése, miszerint kitoloncolná az ilyen bűntetteket elkövető bevándorlókat. Olaf Scholz így fogalmazott: „Felháborít, ha valaki, aki itt védelmet talált, a legsúlyosabb bűncselekményt követi el” – az idézet a világsajtóban is megjelent, így a Politico is írt róla.
A szövetségi kancellár érvelése széles társadalmi kör számára elfogadható, hiszen a befogadó ország szempontjából nem lehet kérdéses saját törvényeinek betartatása. A sajtókommentárok szerint Scholz így igyekszik kifogni a szelet a szélsőjobboldal vitorlájából, hiszen ha erről egyértelműen fogalmaznak a középen politizálók, akkor a populisták már nem hangoztathatják saját ígéretként a széles körben elfogadott normát.
A bevándorlókkal kapcsolatos lakossági elégedetlenség növekszik. Még azok is, akik szükségesnek tartják az üldöztetés és a kilátástalanság elől menekülők befogadását, többségében csalódottak, ha a befogadással visszaélve bűnözésbe kezdenek a bevándorlók.
Az elöregedő német társadalom miatt a munkaerőpiac számára nélkülözhetetlenek a bevándorlók, a munkavállalási engedély megszerzéséig azonban nem dolgozhatnak legálisan. Egy-egy kérelem esetében ez az időszak elnyúlhat, és jogvédők szerint ilyenkor az egyénnek nincs más választása, mint feketén dolgozni, vagy ami rosszabb, bűnözés útján jutni bevételhez.
Ami a különösen kegyetlen eseteket illeti, egy-egy bűncselekmény elkövetője bosszúból követ el súlyos bűntettet, amikor azzal szembesül, hogy nem fogadja be Németország. Nagy port kavart több eset. A televízió is bemutatta azt a kislányt, akit szerettek német diáktársai, de egy műsorban maga Angela Merkel mondta neki, hogy nem maradhat mindenki. A kislány és családja sírt, de nem mindenkinél merül ki ennyiben a reakció. Több olyan támadásról, utcai erőszakról cikkezett a német sajtó, amikor az elkövető igyekezett végigjárni a kérvényezés útját, esetleg közben – feketén, de szorgalmasan – dolgozott, és a kérelem elutasításakor minden realitásérzéket elveszítve, bosszút forralt, sőt, tett. Emlékezetes az a kölni szilveszter is, amikor az utcai bulihangulatot kihasználva erőszakoltak meg nőket bevándorlók. A legutóbbi súlyos ügyek egyike, amikor egy afgán gyanúsított ölt meg egy rendőrt, majd szélsőséges iszlamisták a neten méltatták a támadást. Az is sokkolta a németeket, amikor egy középiskolás lányt kísért érettségi báljára 20 éves testvére, aki meghalt, amikor rájuk támadt egy 18 éves afgán fiatal.
A súlyos esetek annyira felborzolják a kedélyeket, amire építve bővíteni tudja támogatóinak körét a szélsőjobboldal, és amelyekkel nehezen küzdenek meg a hatóságok és a centrista hatalom. A németek eddig Európa egyik legbiztonságosabb államának tartották Németországot, épp ezért aggasztja a közvéleményt a bűnözés növekedése, ami az esetek éves összesítésében 6 százalékos.
A Tagesspiegel cikke egyenesen növekvő pánikról ír, és annak tulajdonítja, hogy Scholz jóváhagyta azt a törvénytervezetet, ami lehetővé tenné a terrorcselekményeket és más erőszakos cselekményeket elkövető vagy támogató külföldiek kitoloncolását, még abban az esetben is, ha csak a közösségi médiában méltatják ezeket.
A júniusi európai parlamenti választásokon a szélsőjobboldali német párt, az AfD minden idők legjobb eredményét érte el, míg Scholz szociáldemokratái szerepeltek a legrosszabbul. Elemzők szerint a német társadalmat aggasztja a bűnözés növekedése mellett a szélsőjobb térnyerése is, ezzel magyarázható a szövetségi kancellár eddiginél határozottabb fellépése. Az azonban kérdéses, hogy a javaslatból hatályos törvény születhet-e, ugyanis többen felvetik, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó rendelkezései miatt (közösségi oldalakon a bűncselekmények méltatása) alkotmányellenes lehet.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Megdöbbentő jövendőbeli pozícióját tekintve Rutte holland miniszterelnök pozíciója, aki a NATO soron következő főtitkára lesz.
Az EU-csúcson Németország és Hollandia ellenezte az EU védelmi kiadásainak növelését. Ez megakadályozza azt, hogy a brüsszeli csúcson megállapodjanak a következő öt évre szóló stratégiai menetrendről, amely a biztonság és a védelem megerősítésének céljait tartalmazza – írta a Bloomberg.
Olaf Scholz német kancellár állítólag támogatja a közös kiadások növelésével kapcsolatos fenntartásokat a blokk képességeinek hiányosságainak fedezésére. A Bloomberg ezt a német költségvetés problémáinak tulajdonítja.
A kiadvány adatai szerint a csütörtökön kezdődő EU-csúcson a vezetőket meglepte, hogy az oroszok Ukrajna elleni háború kellős közepén Németország és Hollandia nem értett egyet a felhívással, hogy tegyenek lépéseket a kiadások növelésének finanszírozási lehetőségeit illetően, ahelyett, hogy megvitatták volna, hogyan lehetne ezt növelni és felgyorsítani a védelem megerősítését.
A heves vita során néhány vezető – többek között Dánia és Lengyelország – megjegyezte, hogy jó, hogy sem Oroszország képviselői, sem Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke nem tartózkodott a teremben.
Scholz számíthat Mark Rutte holland miniszterelnök támogatására, hogy megakadályozza a finanszírozást. Mindketten források növelése ellen küzdenek, beleértve a közös adósságot is, mielőtt a többi lehetőség kimerülne.
Az egyik EU-diplomata elmondása szerint Rutte, a NATO soron következő főtitkára álláspontja megdöbbentő a finanszírozás késleltetéséről, tekintettel jövendőbeli posztjára. Mielőtt beleegyezne az európai alapok felhasználásába, Hága a szükségletek egyértelmű felmérését, a belső védelmi piac megerősítését, a jobb beszerzéseket és a magántőkéhez való könnyebb hozzáférést szeretné.
Az EU diplomatái azonban úgy vélik, hogy Németország ellenzéke nem vet véget a vitáknak arról, hogyan lehetne növelni a blokk védelmi képességeit Oroszország ukrajnai inváziója és a geopolitikai kockázatok növekedése mellett.
A csütörtöki eszmecsere után a vezetők megállapodtak abban, hogy felkérik a blokk végrehajtó testületét, hogy mutassa be a lehetőségeket az állami- és magánfinanszírozásra a védelmi ipar megerősítése és a kritikus hiányosságok megszüntetése érdekében.
A lap forrásai szerint Németország nem szeretne újabb védelmi és finanszírozási bejelentéseket látni azon túl, amiről az előző, márciusi uniós vezetői csúcson megállapodtak, azzal érvelve, hogy jelenleg nincsenek olyan új fejlemények, amelyek változtatást érdemelnének.
A német kormány támogatta azt a törvényjavaslatot, amely megkönnyítené a terrorizmust dicsérő vagy népszerűsítő személyek kitoloncolását. A törvénytervezet értelmében a terrorbűncselekmények igazolása vagy dicsőítése – akár a közösségi oldalakon is – elegendő lesz ahhoz, hogy a rendvédelmi szervek mérlegeljék az adott személy kitoloncolásának lehetőségét.
Ezért a terrorista bűncselekményeket támogató külföldieket nagy eséllyel kitoloncolják Németországból.
„Kemény intézkedéseket teszünk az interneten elkövetett iszlamista és antiszemita gyűlöletkeltés ellen” – mondta Nancy Feiser, a német belügyminisztérium vezetője.
A tárca hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvénytervezet mielőbb elfogadásra kerüljön a parlament alsóházában.
Olaf Scholz német kancellár már korábban bejelentette a kitoloncolási szabályok szigorítását. Ez azután történt, hogy egy afgán megölt egy rendőrt Mannheimben.
Scholz akkor azt mondta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy biztosítsa a bűnözők és veszélyes migránsok országukba való kitoloncolását.
Ugyanakkor egy ilyen törvénytervezet ellentmondásos, mert Németország nem küld embereket olyan országokba, ahol a halál veszélye fenyegeti őket.
A német kancellár szerint előbb-utóbb Oroszországot is be kell majd vonni a tárgyalásokba, Moszkva nélkül ugyanis lehetetlen lesz elérni a békét. A német kancellár a Svájcban zajló kétnapos békekonferencián beszélt erről, hozzátéve, hogy ő maga is elfogadhatatlannak tartja Vlagyimir Putyin orosz elnök minapi békejavaslatát, ami elcsatolna négy megyét Ukrajnától, valamint távol tartaná az ukrán államot a NATO-tól.
A svájci csúcson nem vett részt Oroszország, Moszkva ugyanis nem kapott meghívót a konferenciára.
A konferencia előtt, még pénteken, ismertette békefeltételeit Vlagyimir Putyin orosz elnök. Azt mondta, az ukrajnai harcok akkor fejeződnek be, ha Kijev lemond Donyeck, Luhanszk, Herszon, Zaporizzsja és a fekete-tengeri Krím félsziget területeiről, illetve, ha Ukrajna felhagy NATO-tagsági terveiről.
Az ukrajnai csúcs résztvevői elutasították az orosz békefeltételeket.
Az orosz békejavaslatot elutasította Olaf Scholz német kancellár is. Azt mondta: Vlagyimir Putyin javaslatai csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a svájci békekonferenciáról. A kancellár ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszországnak előbb-utóbb muszáj lesz bekapcsolódnia a békefolyamatba.
„El kell ismerni: nem lehet elérni a békét Oroszország bevonása nélkül. De azt is tudjuk, hogy Oroszország ezt a háborút akár ma, vagy bármilyen tetszőleges időpontban befejezheti, ha leállítja a támadásokat, és visszahívja csapatait Ukrajnából” – tette hozzá Olaf Scholz.
Közben az orosz elnöki szóvivő is reagált a svájci békecsúcson elhangzottakra. Dmitrij Peszkov azt mondta: a Nyugat nem adott előremutató válaszokat Vlagyimir Putyinnak az ukrajnai helyzet rendezésére vonatkozó javaslataira. Mint fogalmazott, sok reagálás volt, hatalmas mennyiségű hivatalos nyilatkozat és válasz, de ezek nem voltak konstruktív jellegűek.
Komolytalannak nevezte az orosz elnök békejavaslatát az orosz–ukrán háború lezárásáról a német kancellár a ZDF televíziónak adott interjúban.
Mindenki tudja, hogy Vlagyimir Putyin ezt a javaslatot nem gondolta komolyan, hanem a svájci békekonferenciához van köze. A G7-vezetők nem is vitatták meg – mondta Olaf Scholz.
A kancellár szerint Putyin javaslatai – miszerint Ukrajna adja fel az Oroszország által elfoglalt négy tartományt, hagyja abba a harcokat és mondjon le a NATO-tagságról – csak arra irányultak, hogy eltereljék a figyelmet a konferenciáról.
Scholz nem sokkal azelőtt nyilatkozott, hogy Svájcba utazott, ahol szombaton kezdődik az Ukrajna-konferencia.
Európának biztonságra van szüksége, ez összefügg az Ukrajnával kapcsolatos politikával – hangsúlyozta a német kancellár.
Németország hű marad Ukrajna támogatásának politikájához, és ezt az álláspontot az európai parlamenti választások eredménye is bizonyította, jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Volodimir Zelenszkij elnökkel tartott sajtótájékoztatóján Berlinben.
„Az európai választások egyértelmű eredményeket hoztak – a polgárok többsége olyan pártokat támogat, amelyek úgy vélik, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát. Ez vonatkozik Németországra, de más európai országokra is” – mondta a német kancellár.
Scholz megjegyezte, hogy Európának biztonságra van szüksége, és ezt összefüggésbe hozta az Ukrajnával kapcsolatos politikával.
„Természetesen a jövőben biztonságra van szükségünk. Ezért fontos az ésszerű és stabil politika. Németország nyújtja a legnagyobb támogatást Ukrajnának, és mi ilyenek maradunk” – biztosított a politikus.
Június 6-9-én az európai választópolgárok azokra a nemzeti pártokra szavaztak, amelyek őket képviselik az Európai Parlamentben. A szélsőjobboldali pártok némileg javítottak pozíciójukon, de az ukránbarát többség megmarad az Európai Parlamentben.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
Már nem a Scholz-kormány bukása a kérdés, hanem az, hogy a kancellár meddig képes elodázni azt.
Miután Emmanuel Macron a pártja leszereplését követően előrehozott választásokat kiírva próbál előremenekülni, egyre inkább úgy néz ki, hogy a németországi EP-választásokon hasonlóan gyatra eredménnyel végző német kormánypártnak és Olaf Scholz kancellárnak sem lesz más választása – írja a Politico.
Szaporodik ugyanis azon német közéleti szereplők száma, akik a macroni példa követésére szólítják fel Scholzot. Így tett a bajor miniszterelnök, Markus Söder, aki a CSU elnöke is. De nem csak a jobboldalon hallani ilyen hangokat, hasonló következtetésre jutott az inkább balra hajló Die Zeit egyik publicistája, Alan Posener is, aki az EP-választások eredményét a Scholz-kormánnyal szembeni bizalmatlansági szavazásként értelmezte.
A helyzet tarthatatlanságát jól mutatja, hogy a legfrissebb felmérések szerint a Scholz-kabinet az 1945 utáni német történelem legnépszerűtlenebb kormánya, és maga a kancellár sem teljesített jobban az elődeivel való összevetés terén. A németek 70 százaléka gondolja úgy, hogy nem végez jó munkát.
Bár a weimari idők káosza miatt a német Alaptörvényt 1945 után úgy rakták össze, hogy csak nagyon nehezen lehessen választások nélkül kancellárt vagy kormányt buktatni, ugyanakkor ez mégsem lehetetlen, ráadásul a Scholzék távozását sürgető hangok ősszel csak hangosabbé válnak majd, amikor három olyan tartományban tartanak választásokat, ahol az AfD a legerősebb párt, és várhatóan a radikálisok ezeket a választásokat meg is nyerik.
Olaf Scholz német kancellár felszólította szövetségeseit, hogy továbbra is támogassák Ukrajnát. Kijelentette azt is, hogy a Kreml nem fogja elérni céljait az Ukrajna elleni háborúban – számolt be a DW a politikus Kanzler kompakt podcastjára hivatkozva.
A német kormány vezetője kijelentette, hogy „Ukrajna nem engedi, hogy térdre kényszerítsék, és diktálják neki a megadás feltételeit”.
„Az orosz invázió kezdete óta eltelt 800 nap egy dolog világossá vált: Oroszország birodalmi terveivel nem fogja elérni a célját. Ukrajna nem fogja engedni, hogy térdre kényszerítsék, és megszabják a kapituláció feltételeit” – mondta Sholtz.
A német kancellár hozzátette: Vlagyimir Putyin orosz diktátornak be kell látnia, hogy nem fogja tudni megnyerni azt a háborút, amelyet Ukrajna ellen indított. A politikus emellett hangsúlyozta, hogy Ukrajna békéjét tisztességes feltételekkel kell megkötni.