A G7-országok nagykövetei figyelemmel kísérik a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) alkalmazottainak meggyanúsítását, és aggodalmukat fejezték ki – számolt be az rbc.ua hírportál a G7-országok nagyköveteinek X-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint a nagykövetek nyilatkozata leszögezte: „A G7-országok szorosan figyelemmel kísérik a NABU-nál történteket, mindenekelőtt a bűncselekmények gyanújával több NABU-alkalmazott ellen indított nyomozást. Ma találkoztunk a NABU-val, komoly aggályaink vannak, és szándékunkban áll megvitatni ezeket az eseményeket a kormány vezetésével.”
A diplomaták egyértelművé tették, hogy támogatni kívánják az átláthatóságot, a független intézményeket és a jó kormányzást, valamint nagyra értékelik az ukrajnai partnerséget a korrupció elleni közös küzdelemben.
Hétfőn az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) előzetes figyelmeztetés és bírósági engedély nélkül átkutatta a Korrupcióellenes Szakosított Ügyészség (SZAP) épületét és 80 házkutatást tartott a NABU munkatársainál kémeket és hazaárulókat keresve.
Donald Trump amerikai elnök nem fogja ellenezni az Ukrajnának történő fegyvereladást, mert pragmatikus kapcsolatokat akar a két ország között – jelentette ki szerdán Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az rbc.ua hírportál YouTube csatornájának adott interjújában.
Mint a tanácsadó megjegyezte: lehetséges, hogy Trump politikai döntést hoz majd az Ukrajnának történő fegyvereladásról. Trump el fog adni fegyvereket. Mert ez megint egy lobbicsoport, a Republikánus Párt fő szponzorai – tette hozzá. Ők abban érdekeltek, hogy a háború keretében pénzzé tegyék az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokat. Különösen azért, mert az amerikai fegyverek bizonyítják fölényüket az orosz vagy bármely más fegyverrel szemben – hangsúlyozta.
Podoljak szerint jelenleg az egyetlen probléma a logisztika és a kommunikáció a különböző helyszíneken. Az Egyesült Államok pragmatikus kapcsolatokat kíván kialakítani Ukrajnával. Ugyanakkor új kezdeményezéseket dolgoznak ki az ásványkincs-megállapodás keretében. „Természetesen nem fordulhat elő, hogy van egy stratégiai partnerség, majd azt mondják: nem, nem fogunk fegyvereket eladni, még akkor sem, ha az nyereséges számunkra. Nos, ez egy kicsit furcsa” – tette hozzá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó azt is megjegyezte, hogy Trump korai távozása a G7-csúcstalálkozóról, ahol a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozóját tervezték, nem annak volt köszönhető, hogy vonakodott megvitatni az Ukrajnának történő fegyvereladás lehetőségét. Ugyanakkor hozzátette, hogy a G7 vezetői nyomást gyakorolnak Trumpra, hogy hagyjon fel a diplomáciai játékkal Oroszországgal, és kezdjen el nyomást gyakorolni Oroszországra.
„De mindenben, ami a fegyvereladáshoz kapcsolódik, azt hiszem, hogy Ukrajna itt el fogja érni, amire szüksége van. Vagyis vásárolni fogunk. Mert minden, amire szükségünk van, egyedülálló módon az Egyesült Államokban elegendő mennyiségben áll rendelkezésre raktárakban” – vélekedett Mihajlo Podoljak.
Ukrajna légvédelmi rendszereinek a G7-országok vezetői támogatásának köszönhetően jelentős számú drónt és rakétát sikerült sikeresen elfogniuk, ezért fontos, hogy továbbra is modern légvédelmi rendszerekkel lássák el Ukrajnát az életmentés érdekében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Kanadában, a G7-csúcstalálkozón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök hangsúlyozta: „A légvédelmi rendszerek szinte az egész országban működtek, jelentős számú drónt és rakétát fogtak el – nagyrészt az önök országai támogatásának köszönhetően. Ez élet-halál kérdése.” Mint kiemelte, Ukrajnának továbbra is légvédelmi rendszereket és rakétákat kell kapnia, és át kell térnie a gyártás ukrajnai lokalizálására.
„Sürgősen életeket kell menteni. Jelenleg elfogó drónok fejlesztésén és telepítésén dolgozunk, hogy megvédjük városainkat a Shahedektől. A mi városainkat, és így az önökét is” – tette hozzá az államfő. Egyúttal felszólította a G7-országok vezetőit, hogy biztosítsanak további finanszírozást a termelésükhöz. „Ezek az új elfogó vadászgépek fontosak Európa, valamint az indo-csendes-óceáni térség, Japán, Kanada és az Egyesült Államok számára” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Oroszországot 2014-ben, Krím annektálása után kizárták a csoportból, és a helyzet nem változott. Kanada nem áll készen a G7-tagság megváltoztatására, és ragaszkodik döntéséhez.
Natalka Cmoc, Kanada ukrajnai nagykövete biztosított arról, hogy a G7-ek csoport elnökeként Kanada meg fogja védeni álláspontját, amely megtiltja Oroszországnak, hogy visszatérjen ehhez a formátumhoz, számolt be az Ukrinform február 21-én, pénteken.
„Mindannyiunknak emlékeznünk kell arra, hogy Oroszország miért került ki ebből a csoportból. Ez 2014-ben volt, Krím annektálása után, és a helyzet nem változott. Kanada nem áll készen arra, hogy megváltoztassa a G7 tagságát, és ragaszkodik saját álláspontjához”, mondta Cmoc a Kijevi Biztonsági Fórum speciális eseményén mondott beszédében, amelyet Oroszország teljes körű ukrajnai inváziójának évfordulója alkalmából tartottak.
A G7 elnökségét betöltő Kanada külügyminisztere, Melanie Joly a müncheni biztonsági konferencián találkozott ukrán kollégájával, Andrij Szibihával, ami a nagykövet szerint azt jelzi, hogy Ukrajna továbbra is a G7 prioritásai között szerepel.
Hozzátette: a G7-eknek közösen kell megerősíteniük Ukrajna támogatását, és folytatniuk kell az Oroszországra nehezedő diplomáciai, pénzügyi és gazdasági nyomást, különösen az olajárak plafonjának csökkentésével, a szankciók más területekre való kiterjesztésével és azok megkerülésének megakadályozásával.
Emellett Cmoc biztosított arról, hogy a kétoldalú kapcsolatok tekintetében Kanada Ukrajnának nyújtott támogatása változatlan marad.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Elutasította Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter vasárnap Donald Trump amerikai elnök azon felvetését, miszerint Oroszország ismét csatlakozhatna a legfejlettebb ipari országokat tömörítő G7-csoportba.
„Jelenleg ez elképzelhetetlen” – jelentette ki Barrot az LCI francia televíziónak nyilatkozva. Úgy fogalmazott, hogy a G7-csoportban a világ legnagyobb és legfejlettebb demokráciái tömörülnek, Oroszország azonban „egyre kevésbé viselkedik demokráciaként”.
A francia külügyminiszter azonban nem zárta ki Oroszország visszafogadását a G7 soraiba, amennyiben Ukrajnában sikerülne „igazságos és tartós békét” elérni.
Donald Trump csütörtökön a Fehér Házban beszélt arról, hogy szerinte Oroszországnak ismét csatlakoznia kellene a G7-csoporthoz, hogy a gazdasági nagyhatalmak országcsoportja ismét G8 formátumként működjön.
Kifejtette, hogy Oroszország 2014-es kizárása a csoportból hiba volt, és valószínűnek nevezte, hogy amennyiben maradt volna a G8 formátum, nem alakult volna ki az Ukrajna körüli probléma. „Ez nem Oroszország szeretetének vagy nem szeretetének kérdése” – fogalmazott az elnök.
A G7-országok azt tervezik, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió befejezése után is befagyasztva marad az orosz vagyon, számolt be a Nikkei a G7-hez közeli forrásokra hivatkozva.
„Megerősítjük, hogy az Oroszországi Föderáció fennhatóságunk alá tartozó szuverén vagyont mindaddig befagyasztjuk, amíg Oroszország be nem fejezi agresszióját és nem fizeti ki az Ukrajnának okozott károkat”, áll az Olaszország által készített nyilatkozattervezetben.
Megerősítették, hogy a G7 a terveknek megfelelően 50 milliárd dolláros kölcsönt garantál Kijevnek.
A közlemény szerint a nyilatkozat végleges változata még ebben az évben megjelenik.
[type] => post
[excerpt] => A G7-országok azt tervezik, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió befejezése után is befagyasztva marad az orosz vagyon, számolt be a Nikkei a G7-hez közeli forrásokra hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729792800
[modified] => 1729760163
)
[title] => Nikkei: a G7 azt tervezi, hogy a háború befejezését követően is befagyasztva marad az orosz vagyon
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=130402&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 130402
[uk] => 130204
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 130207
[image] => Array
(
[id] => 130207
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8.jpg
[original_lng] => 150067
[original_w] => 1199
[original_h] => 628
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8-1024x536.jpg
[width] => 1024
[height] => 536
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8.jpg
[width] => 1199
[height] => 628
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8.jpg
[width] => 1199
[height] => 628
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/4tr90gewjl-bigjpg9617ad04fc0880e94b75c6bebfc6d3c8.jpg
[width] => 1199
[height] => 628
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729749363:12
[_thumbnail_id] => 130207
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1077
[_algolia_sync] => 508369928000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 294066
[1] => 39629
[2] => 93165
[3] => 339338
)
[tags_name] => Array
(
[0] => befagyasztott orosz vagyon
[1] => G7-csoport
[2] => háború befejezése
[3] => lefoglalt orosz vagyon
)
)
[6] => Array
(
[id] => 126589
[content] =>
Az Európai Bizottság három új változatot mutatott be az EU-nagyköveteknek az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására. Ez döntő fontosságú a G7-országok által Ukrajna támogatására nyújtott 50 milliárd dolláros kölcsön garantálásához, jelentették be az uniós diplomaták szeptember 13-án, pénteken – írta a Reuters.
A G7-országok biztosak akarnak lenni abban, hogy nem szüntetik meg az EU orosz vagyon elleni szankciórendszerét, hogy 50 milliárd dolláros kölcsönt biztosítsanak Ukrajnának.
Az Európai Bizottság által javasolt opciók egyike az orosz eszközök öt évre történő zárolását írja elő éves felülvizsgálattal, valamint az uniós országok minősített többségének követelményét az esetleges feloldáshoz.
A második lehetőség a vagyonbefagyasztás háromévente történő egyhangú szavazással történő megújítását jelenti.
A harmadik lehetőség az Oroszországgal szembeni összes szankció legfeljebb 36 hónapra történő meghosszabbítását javasolja, míg jelenleg az Oroszország elleni uniós szankciókat félévente hosszabbítják meg.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság három új változatot mutatott be az EU-nagyköveteknek az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására. Ez döntő fontosságú a G7-országok által Ukrajna támogatására nyújtott 50 milliárd dolláros kölcsön garantálásához.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1726336140
[modified] => 1726300340
)
[title] => Az Európai Bizottság három változatot mutatott be az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítására
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126589&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 126589
[uk] => 126560
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 126561
[image] => Array
(
[id] => 126561
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/be05f2ccbb57e51d8fe79497b04be3b0.webp
[original_lng] => 30208
[original_w] => 900
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/be05f2ccbb57e51d8fe79497b04be3b0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/be05f2ccbb57e51d8fe79497b04be3b0-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/be05f2ccbb57e51d8fe79497b04be3b0-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/be05f2ccbb57e51d8fe79497b04be3b0.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/be05f2ccbb57e51d8fe79497b04be3b0.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/be05f2ccbb57e51d8fe79497b04be3b0.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/be05f2ccbb57e51d8fe79497b04be3b0.webp
[width] => 900
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1726289540:12
[_thumbnail_id] => 126561
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1473
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
A közel-keleti helyzet elmérgesedésének megakadályozása végett a feszültség enyhítését szorgalmazták és a lehető legnagyobb önmérsékletre intették az érintett feleket a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) külügyminiszterei vasárnap online tartott tanácskozásukon. Antonio Tajani olasz külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi helyzetben a párbeszéd és az önmérséklet útját kell választani.
A külügyminiszterek videókonferenciájuk alkalmával komoly aggodalmukat fejezték ki „a legutóbbi fejlemények miatt, amelyek a válság regionális kiterjedését okozhatják kezdve a Libanonnal”. A G7-ek külügyminiszterei nyilatkozatban követelték a Gázai övezetre vonatkozó tűzszüneti egyezmény megkötését és a palesztinok lakta térségben szélsőségesek által fogva tartott izraeli túszok elengedését.
A videokonferenciát a G7-ek soros elnökségét ellátó Olaszország hívta össze.
A közel-keleti térségben tovább fokozódott a feszültség, miután célzott műveletben megölték a libanoni Hezbollah fegyveres mozgalom egyik parancsnokát, Fuad Sukrt Bejrútban, illetve Iszmail Haníje Hamász-vezetőt Teheránban. Irán, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és szövetségese, a libanoni Hezbollah Izraelt vádolja a Haníje elleni merénylettel. Sukr megölését Izrael elismerte.
Az iráni Forradalmi Gárda szombaton figyelmeztetett, hogy a teheráni vezetéssel szövetséges közel-keleti milíciák is részt fognak venni az Izrael elleni megtorlásban.
Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyonának hozamait – mondta kedden Olaf Scholz német kancellár a Berlin melletti Meseberg kastélyban tartott francia-német együttes kormányülést követően.
„További milliárdos nagyságrendű pénzügyi eszközökhöz való hozzáférést szeretnénk biztosítani Ukrajnának, hogy megbízhatóan finanszírozni tudja védelmét és ezzel fokozza egész Európa biztonságát” – húzta alá Scholz. Mint mondta, céljuk a hét legfejlettebb ipari ország (G7) és az EU ez irányú erőfeszítéseinek összpontosítása, illetve fokozása.
A G7-ek pénzügyminisztereinek múlt heti tanácskozásán már megvitatták a zárolt orosz vagyon hozamai felhasználásának lehetőségeit, egyelőre azonban nem született megállapodás.
Az Egyesült Államok nemrég azzal a javaslattal állt elő, hogy a G7-ek nagyösszegű – mintegy 50 milliárd dolláros – hitelt nyújthatnának Ukrajnának, amire az orosz központi bank befagyasztott vagyonának hozamai szolgálhatnának fedezetül.
Az uniós tagállamok eddig visszafogottan reagáltak az amerikai felvetésre tekintettel arra, hogy abba beletervezték azokat a jövőbeli hozamokat is, amelyek függően a kamatváltozástól és az ukrajnai háború alakulásától nem biztos, hogy rendelkezésre állnak majd.
Mindemellett az Európai Unió Tanácsa a múlt héten jóváhagyta, az európai bankokban zárolt orosz pénzeszközökből származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására és újjáépítésére lehessen felhasználni.
Emmanuel Macron francia elnök németországi látogatásának zárónapján reagált Olekszandr Szirszkijnek, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának korábbi nyilatkozatára, miszerint hamarosan francia kiképzőtisztek érkezhetnek Ukrajnába.
Macron sajnálatosnak nevezte a szóban forgó nyilatkozatot, amely szerinte nem lett egyeztetve a partnerek között. Hozzátette: a kijevi vezetés időközben pontosította az elhangzottakat és nem fog további megjegyzést fűzni az ügyhöz.
Macron a nap folyamán átvehette az 1648-as vesztfáliai béke emlékére 1998-ban alapított Nemzetközi Vesztfáliai Békedíjat Münsterben.
A francia elnök köszönőbeszédében több derűlátást és tettrekészséget szorgalmazott az Európai Unióban. „Európaiakként derűlátónak lenni azt jelenti, hogy biztosak vagyunk abban, hogy az EU a megfelelő válasz” – hangoztatta Macron. Mint mondta, ez a jelen idők olyan nagy kihívásaira vonatkozik, mint az ukrajnai háború, a klímaváltozás és a demokrácia fenyegetettsége.
„Új fejezetet kell nyitni Európában” – fogalmazott Macron. Rávilágított, hogy ehhez több derűlátásra és akaraterőre is szükség lesz. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy a nacionalizmushoz való visszatérés, ahogy azt a jobboldali pártok szorgalmazzák, szerinte nem jelent megoldást.
[type] => post
[excerpt] => Franciaország és Németország azt szorgalmazza, hogy a nagy nyugati ipari államok újabb milliárdos segélyeket folyósítsanak Ukrajnának, és ennek keretében vizsgálják, miként lehetne hasznosítani az orosz központi bank szankciók alapján zárolt vagyo...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716992820
[modified] => 1716975079
)
[title] => Berlin és Párizs újabb milliárdos segélyeket szorgalmaz Ukrajnának
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=114469&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 114469
[uk] => 114609
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 114471
[image] => Array
(
[id] => 114471
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/macron-scholz.png
[original_lng] => 680275
[original_w] => 860
[original_h] => 504
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/macron-scholz-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/macron-scholz-300x176.png
[width] => 300
[height] => 176
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/macron-scholz-768x450.png
[width] => 768
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/macron-scholz.png
[width] => 860
[height] => 504
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/macron-scholz.png
[width] => 860
[height] => 504
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/macron-scholz.png
[width] => 860
[height] => 504
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/macron-scholz.png
[width] => 860
[height] => 504
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1717040588:3
[_thumbnail_id] => 114471
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1638
[translation_required_done] => 1
[_oembed_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] =>
[_oembed_time_cb676fd53a6aae8048db7abc1a74eb21] => 1743427541
[_algolia_sync] => 1202873274001
[_oembed_044c7e3a97519eee8e8c3a9a91eba041] =>
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Az Egyesült Államok új, legalább 50 milliárd dolláros pénzügyi segélycsomag kiutalását kezdeményezte Ukrajnának, Washington már tárgyal erről a kezdeményezésről a G7-országokkal – közölte szombaton az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a Fehér Ház azt tervezi, hogy a források nagy részét a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereség terhére folyósítja, amelyek nagy részét az Európai Unió országaiban tárolják. Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma megerősítette az új pénzügyi támogatási csomagról folytatott tárgyalások tényét.
A Bloomberg forrásai szerint a kezdeményezés pénzeszközök küldését jelenti országok koalíciója által, amelyet az Egyesült Államok szándékozik vezetni. Az amerikai fél ennek megfelelő megállapodást kíván aláírni Olaszországban a G7-országok idei júniusi csúcstalálkozóján. Az hírügynökség informátorai nem zárták ki, hogy az erről szóló tárgyalások több hónapig is eltarthatnak.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
