Több európai ország is fellázadt az Oroszország elleni új szankciós csomag ellen

Több európai ország is fellázadt az Oroszország elleni új szankciós csomag ellen

09:05 Július 20, 2026

Politika 155 6 хвилин

Az Európai Unió példátlan nehézségekkel néz szembe az Oroszország elleni új gazdasági szankciók elfogadásakor, mivel több tagállam is mentességet követel, vagy egyenesen blokkolja a Brüsszelben kidolgozott intézkedéseket saját nagyvállalatai érdekeinek védelmében. Diplomaták figyelmeztetése szerint ez a folyamat akár az Ukrajnát támogató, immár négy éve tartó stratégia egészét is veszélybe sodorhatja – közölte a Financial Times.

A tervezett, immár 21. szankciós csomag ellen egyszerre több tagállam, köztük Görögország, Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria és Portugália is kifogást emelt. Mivel az Európai Unió kizárólag egyhangú döntéssel fogadhat el büntetőintézkedéseket, a vétófenyegetések miatt a tagállami nagykövetek négynapos tárgyalássorozata is eredménytelenül zárult.

A javaslat az orosz exportot és a pénzügyi rendszert célzó korlátozások mellett egy olyan mechanizmust is tartalmaz, amely mesterségesen alacsonyan tartaná az orosz kőolaj exportárát, ám a nemzeti vétók miatt most ez az intézkedés is veszélybe került.

A legélesebb vitát Görögország határozott fellépése váltotta ki. Athén ugyanis kész a teljes csomagot megvétózni, ha nem kap felmentést az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) harmadik országokba történő szállítása alól. A követelés hátterében Jeórjiosz Prokopíu görög hajómágnás áll, akinek Dynagas nevű vállalata a Kpler adatai alapján a háború kitörése óta több mint 30 millió tonna cseppfolyósított földgázt szállított el az északi-sarkvidéki Jamal-projektből. Ez a Financial Times becslése szerint meghaladja a 24 milliárd dolláros értéket. Flottájának egyik hajója, a Fjodor Litke egymaga több mint 4 milliárd dollár értékű szállítmányt juttatott célba.

A többi tagállam szintén a saját nemzeti iparágait igyekszik védeni. Portugália és Németország a hazai feldolgozóipar megóvása érdekében töröltetné az orosz haltermékekre tervezett importtilalmat, míg Franciaország és Olaszország enyhítené az ukrajnai háborúban harcoló orosz katonákra vonatkozó beutazási tilalmat. Ausztria ismét előterjesztette korábbi követelését, amely szerint kétmilliárd euró értékű zárolt orosz vagyont szabadítana fel, hogy ebből kompenzálják a Raiffeisen Bankra Moszkvában kiszabott bírságot.

Elemzők szerint az uniós szankciós politika mély válságba jutott.

Egy névtelenséget kérő diplomata úgy fogalmazott, hogy ha minden tagállam egyéni mentességeket és kiskapukat harcol ki, az intézkedéscsomagok üres dobozzá válnak. A brüsszeli Bruegel gazdasági elemzőintézet szakértője rámutatott, hogy az Európai Unió elérte a szankciós lehetőségeinek határát. Véleménye szerint a tagállami vezetők mostanra úgy érzik, hogy saját gazdaságuk legfontosabb érdekei, az úgynevezett koronaékszerek forognak kockán, ezért ezeket a területeket igyekeznek teljesen kivonni a korlátozások alól.

Komoly belső feszültséget okoz az az egyenlőtlenség is, hogy míg egyes vállalatok, például a dán Carlsberg sörgyártó vagy a finn Fortum energetikai konszern már a konfliktus kezdeti szakaszában milliárdos veszteségeket könyveltek el az orosz piac elhagyása miatt, addig más uniós cégek a mai napig rendkívül jövedelmező üzleteket bonyolítanak Oroszországgal. Egy diplomata úgy jellemezte a helyzetet, hogy a célpontok egyértelműek, ott kellene lépni, ahol a legnagyobb pénzek mozognak, ám éppen a leginkább érintett szereplők zárkóznak el a korlátozásoktól. A Dynagas például azzal érvel, hogy a konfliktus előtt megkötött, egészen 2065-ig szóló szerződéses kötelezettségei vannak, a teljes tilalom pedig arra kényszerítené, hogy értékesítse a Jamal-projekthez tervezett, speciális jégtörő LNG-flottáját a jövő januárban életbe lépő orosz gázimport-tilalom miatt.

A diplomaták szerint az ellenállás alapvetően azon múlik, hogy egy adott ország mennyire érzi közvetlen fenyegetésnek Oroszországot. Míg négy éve a skandináv és a balti államok számára a szankciós intézkedések gazdasági ára megérte a kockázatot a közvetlen biztonsági fenyegetés miatt, addig több nyugat- és dél-európai tagállam ma már nem tartja ezt a terhet megfizethetőnek.

(portfolio.hu)

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei