Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét és ellenzi felvételét az ENSZ-be – közölte a Biztonsági Tanáccsal a szerb külügyminiszter.
Belgrád nem tesz engedményeket Koszovó függetlenségének elismerése kérdésében és ellenzi Koszovó felvételét az ENSZ-be – közölte a szerb külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén.
“Szeretném itt, az ENSZ székházában világosan kijelenteni, hogy Szerbia soha nem fogja elismerni Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét, és soha nem fogja elfogadni, hogy az ENSZ tagja legyen” – mondta Ivica Dačić.
A nyilatkozat azután hangzott el, hogy a vasárnapi észak-koszovói polgármesterválasztás, amelyet a helyi szerbek bojkottáltak, újabb feszültséget okozott. Belgrád erőszakkal vádolja Pristinát, a koszovói kormány Szerbiát vádolja a koszovói szerbek uszításával.
A Nyugat nem értette meg a koszovói szerbeket, nem akarta meghallgatni őket, a koszovói szerbek pedig a vasárnapi észak-koszovói polgármester-választástól történő távolmaradással üzentek a nemzetközi közösségnek és a pristinai vezetésnek is – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb elnök hétfőn Belgrádban, amikor a vasárnapi koszovói választások eredményét értékelte.
Miután a szerb kisebbség bojkottálta a vasárnapi voksolást, a részvételi arány csupán 3,47 százalékos volt a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban. Helyi jelentések szerint a 45 095 szavazásra jogosult közül 1567 járult az urnák elé, és közülük mindössze 13 volt szerb nemzetiségű.
Aleksandar Vucic szerint a szavazás bojkottja „békés politikai felkelés” volt, a helyi szerbek így mutatták ki elégedetlenségüket a „megszállókkal” szemben. A szerb elnök szerint a koszovói szerbek megmutatták, hogy melyik országban szeretnének élni, és kit tartanak vezetőiknek.
Mint mondta, a szerbek megmutatták, hogy más bánásmódot szeretnének, több tiszteletet, valódi párbeszédet, és nem rájuk erőltetett megoldásokat.
A szerb köztársasági elnök felháborodásának adott hangot azért is, mert az Európai Unió szerint a választások rendben zajlottak le, ugyanakkor Brüsszel sajnálatát fejezte ki, hogy nem minden párt és nem minden közösség élt demokratikus jogával. Aleksandar Vucic szerint viszont az alacsony részvételi arány és a szerbek távolmaradása éppen arra mutatott rá, hogy egyáltalán nem rendben zajlott a választási folyamat.
Koszovó északi részén azért kell előrehozott önkormányzati választást tartani, mert az ott élő szerb kisebbség tagjai tavaly novemberben úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből. Amiatt tiltakoztak, hogy a pristinai hatóságok elrendelték: a Szerbia által kiadott rendszámtáblákat koszovóiakra kell cserélni.
A szerbek közölték, hogy mindaddig nem térnek vissza az intézményekbe, amíg Koszovó nem teljesíti a 2013-ban brüsszeli közvetítéssel aláírt megállapodásban foglaltakat, s amíg nem alakítja meg a koszovói szerb önkormányzatok közösségét. Ennek megalakításáról már az idén is egyeztetett a szerb államfő és a koszovói kormányfő, Brüsszel pedig arra vár, hogy ez mihamarabb megtörténjen, egyelőre azonban nem történt előrelépés.
Aleksandar Vucic szerb elnök szerint azért nem halasztották el a voksolást, még ha nem is voltak meg a megfelelő körülmények, mert így május másodikán, amikor ismét tárgyalóasztalhoz ül Brüsszelben a szerb és a koszovói fél, Albin Kurti koszovói miniszterelnök azt mondhatja, nincsenek is szerb önkormányzatok Koszovóban, amelyek létre akarnák hozni a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét, hiszen minden településnek albán vezetése van. A szerb köztársasági elnök hétfőn közölte, május 2-án valószínűleg elutazik Brüsszelbe, és ismertetni fogja a szerb álláspontot a választásokkal és a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségével kapcsolatban is. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szerinte nem lesz eredményes a találkozó, a mostani események pedig csak egy még mélyebb válság előszelének számítanak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén, tömbben mintegy ötvenezer szerb él, és körülbelül további ötvenezren laknak az ország más részein, szórványban.
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
Május 27-től már nem Aleksandar Vucic lesz a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke – jelentette be maga az államfő a belgrádi Prva televízióban csütörtök este.
Mint mondta, pártja május végén tart tisztújító közgyűlést, és ő már nem akar indulni a pártelnöki posztért, de tagságát fenntartja. Kiemelte: június végén megalakítja széles körű mozgalmát, a Népi Mozgalom Szerbiáért nevű szervezetet.
Leszögezte, hogy ez egy pártok felett álló mozgalom lesz, tehát nemcsak a Szerb Haladó Párt tagjai léphetnek be, hanem mindazok, akik fontosnak tartják Szerbia felemelkedését.
A politikus közölte: egyelőre nem tudja, hogyan fog kinézni a Szerb Haladó Párt vezetősége, de szerinte az SNS-ből hamarosan kilépnek azok, akik elvesztették vezető beosztásukat, funkcióikat.
Aleksandar Vucic az utóbbi hetekben országjáró körúton vett részt, amelynek során ismertette a létrehozandó mozgalom céljait. Mint mondta, ennek a politikán túlmutató kezdeményezésnek a célja a különböző pártok szimpatizánsainak, valamint a párton kívülieknek az egyesítése lenne. Azokat tömörítené, akik Szerbiát stabil, szabad, a kihívásoknak ellenálló, a nemzeti érdekeket szem előtt tartó és biztos jövőt garantáló országnak látják.
A Prva televízió ellenzéki bírálatokra vonatkozó kérdésére válaszolva Aleksandar Vucic közölte: ha nem tartják legitimnek az államfői megbízatását, kezdeményezzék a visszahívását a parlamentben. Rámutatott, hogy ehhez a 250 tagú képviselőház kétharmados támogatására van szükség, az ellenzéknek pedig csak 85 képviselője van.
Hozzátette: ha szükséges, a Szerb Haladó Párt biztosítja a kétharmadhoz szükséges további szavazatszámot.
Ezt követően viszont népszavazást fognak tartani, hogy kiderüljön, a szerb állampolgárok szerint legitim-e az államfő kinevezése, és szeretnének-e elnökcserét.
„Mindaddig elnök maradok, amíg a nép ezt akarja. Amikor a nép úgy gondolja, hogy áruló és tolvaj vagyok, aki nem az ő érdekeikért küzd, akkor szűnök meg államfőnek lenni” – fogalmazott Aleksandar Vucic, akinek a második köztársasági elnöki megbízatási ideje 2027-ben jár le, és a szerbiai alkotmány értelmében nem indulhat újra az államfői székért.
Poland's agriculture minister has resigned amid ongoing protests by farmers Announcing his departure, Henryk Kowalczyk said "it is very clear that the basic demand of farmers [regarding Ukrainian grain imports] will not be met by the European Commission" https://t.co/OXaWpYaApz
— Notes from Poland ?? (@notesfrompoland) April 5, 2023
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Hazugságnak nevezte Milos Vucevic Szerbia védelmi minisztere azokat az amerikai hírszerzési értesülésekre hivatkozó állításokat, amelyek szerint országa fegyvereket adott el Ukrajnának.
A Vecernje Novosti című belgrádi napilap internetes oldalán közölt nyilatkozat szerint már sokadszor jelent meg ilyen alaptalan állítás, nyilvánvaló, hogy valaki destabilizálni akarja Szerbiát, és olyan konfliktusba igyekszik belerángatni, amelyben Belgrád nem fog részt venni.
„Több mint tízszer cáfoltuk már az ilyen valótlanságokat, és most újra megtesszük. Szerbia nem adott el, és nem is fog eladni fegyvereket sem az ukrajnai, sem az orosz félnek, sem azoknak az országoknak, amelyek a konfliktus térségében fekszenek. Úgy tűnik, valakinek az a célja, hogy belevonja Szerbiát ebbe a konfliktusba, de mi kitartunk a politikánk mellett” – húzta alá.
A védelmi miniszter megismételte korábbi állítását, miszerint Szerbia valóban elad fegyvereket harmadik országoknak, amelyek távol vannak az orosz-ukrajnai konfliktustól, és mindig fennáll annak a lehetősége, hogy valaki ezeket továbbadja. Ez viszont nem Szerbia problémája, hanem azoké az országoké, amelyek nem tartják be a nemzetközi szabályokat.
A Reuters brit hírügynökség jelentette meg azokat a kiszivárgott amerikai hírszerzési adatokat, amelyek szerint Szerbia fegyvereket adott el Ukrajnának.
In our today’s call, @MelanieJoly and I discussed ways to expedite Canada’s security assistance for Ukraine and the upcoming NATO summit in Vilnius. I am grateful to Canada for standing with Ukraine.
Aleksandar Vučić szerb elnök katari látogatása során cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint országa lőszert szállít Ukrajnának vagy Oroszországnak – írja a Tanjug News Agency hírügynökség.
„Ez egy nyílt hazugság. Szerbia nem küldött fegyvert senkinek. Szerbia lőszert gyárt és értékesít. Számos védelmi ipari gyárunk van. Ha lőszert gyártasz, azok mindig valahol a csatatéren vagy a világválság zónájában kötnek ki. De egyetlen fegyvert vagy lőszert sem adtunk el sem Oroszországnak, sem Ukrajnának” – mondta.
Biztosította azt is, hogy a szerb védelmi cégek szerződéseikben tiltják más országoknak, hogy fegyvereket és lőszereket reexportáljanak Ukrajnába és az Oroszországi Föderációba.
Megállapodás született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombat késő este, miután az észak-macedóniai Ohridban találkozott Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel és Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, hogy a két ország közötti kapcsolat rendezéséről tárgyaljon.
Az uniós diplomata emlékeztetett: az ohridi találkozó célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megegyezés megvalósításáról egyeztessenek. „Ma az volt a kérdés, hogy megegyezzünk, hogyan alkalmazzuk a megállapodást. Ez gyakorlati lépéseket jelent: mit kell tenni, mikorra kell megtenni, kinek kell megtennie és hogyan” – magyarázta Josep Borrell késő este sajtótájékoztatón, amikor a javaslat kiegészítését ismertette.
A tárgyalások 12 órán át tartottak. Az uniós diplomaták előbb külön-külön ültek le a szerb államfővel, illetve a koszovói miniszterelnökkel, később pedig Josep Borrell és Miroslav Lajcak, az EU Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottja, valamint Aleksandar Vucic és Albin Kurti háromoldalú tárgyalást folytatott. Ez tartott a leghosszabb ideig.
A felek a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslatról tárgyaltak, amelynek célja, hogy olyan megegyezés szülessen végre, amely Szerbiának, Koszovónak, az Európai Uniónak, az Egyesült Államoknak, és alapvetően a nemzetközi közösségnek is megfelel. A 11 pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé. Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget.
Josep Borrell magyarázata szerint a felek szombaton megegyeztek abban, hogy a jószándék jeleként végrehajtják a korábban megfogalmazott kötelezettségeiket. A felek abba is beleegyeztek, hogy teljes mértékben tiszteletben tartják a javaslat mind a 11 pontját – folytatta az elhangzottak ismertetését az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Rámutatott: Pristina beleegyezett, hogy azonnal megalakítja a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. „Amikor azt mondom, azonnal, akkor úgy is gondolom, hogy azonnal” – szögezte le az uniós diplomata.
Josep Borrell közölte, hogy sokkal részletesebb és pontosabb javaslattal álltak elő, de egyrészt a koszovói miniszterelnök húzódozott bizonyos pontoktól, míg a szerb elnök előre bejelentette, hogy biztosan nem ír alá semmit szombaton. A javaslat, illetve a megállapodás viszont mindkét fél európai integrációs folyamatának a szerves részévé fog válni, így kénytelenek lesznek teljesíteni a vállaltakat, az EU pedig ellenőrizni fogja, hogy teljesítik-e a kötelezettségeket, és ha nem teljesítik, az következményekkel jár majd – tette hozzá.
Véleménye szerint mindkét fél számára előnyökkel jár a megállapodás, ugyanis a megállapodás nemcsak Szerbiáról és Koszovóról szól, hanem a teljes térség stabilitásáról, biztonságáról és fejlődéséről.
„Valamiféle megállapodás született, egyes pontokban megegyeztünk, de nem minden pontot fogadtunk el” – fogalmazott Aleksandar Vucic szerb elnök az ohridi találkozót követően. Mint mondta, végleges megállapodás nem született, de ez nem az a dokumentum, ahol lehet „mazsolázgatni”, és a felek eldönthetik, hogy az egyik pontot elfogadják, míg a másikat nem.
Aleksandar Vucic örömének adott hangot, hogy a javaslat egyik legfőbb pontjának nevezték az uniós diplomaták a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségét. „Semmit nem írtam alá, ez nem a D-nap volt” – húzta alá, majd úgy folytatta: „ennek itt nincs vége, mert Albin Kurti sem túl boldog, és én sem ugrálok örömömben”.
Albin Kurti koszovói miniszterelnök kijelentette, alapvetően egyetértettek a felek, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy ahogyan február 27-én Brüsszelben, a szerb elnök most sem állt készen arra, hogy aláírja a megállapodást. Most az EU-n van a sor, hogy kidolgozza azokat a mechanizmusokat, amelyek jogilag kötelező erejűvé teszik majd ezt a megállapodást.
Az alapmegállapodás a kölcsönös elismerésről szól, a mostani kiegészítés a megvalósítás menetét részletezi – magyarázta.
Elmondta, valóban van a megállapodásban egy olyan rész, amely a szerb kisebbség önkormányzatiságáról szól, de a szerb kisebbségnek elég széleskörű jogaik vannak, a korábbi megállapodások már ezt garantálták.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet.
Belgrád és Pristina között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel. Jelentős előrelépés azonban azóta sem történt, pedig a viszony normalizálása mindkét fél európai integrációjának a kulcsa lenne.
Excellent discussion with NATO Secretary General @jensstoltenberg I expressed my gratitude to him for coordinating the Alliance's assistance to Ukraine. On the eve of the Vilnius summit, a number of concrete projects were discussed.
Azerbaijani President Ilham Aliyev says there are serious grounds for normalising relations with Armenia based on mutual recognition of territorial integrity pic.twitter.com/DB6rATUHiC
A Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének a megalakítása a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének a kulcsa, ez az előfeltétele minden normalizációs tervnek – közölte hétfőn Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, miután tárgyalt Miroslav Lajcákkal, az Európai Unió Szerbia és Koszovó közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával. A köztársasági elnöki hivatal által kiadott közlemény szerint a találkozón a szerb államfő kijelentette: a koszovói szerbek önkormányzatiságát biztosító szervezet felállítása a Koszovóban élő szerb kisebbség biztonságát és jogvédelmét garantálná.
Aleksandar Vucic leszögezte, hogy Szerbia felelősségteljesen és elkötelezetten áll hozzá a tárgyalásokhoz annak érdekében, hogy kompromisszumos és fenntartható megoldást találjanak, amely mindenki számára normális életet és jobb jövőt biztosítana.
A szerb elnök a közösségi médiában mindehhez azt tette hozzá, hogy
a Koszovóról és Szerbia európai jövőjéről szóló tárgyalás nehéz és tartalmas volt, és kedden is folytatódik. Az uniós különmegbízott hétfőn az ellenzéki parlamenti pártok képviselőivel is találkozott, akiknek szintén ismertette az európai megoldási javaslatot. Az N1 regionális hírtelevízió beszámolója szerint az ellenzéki politikusok a kormányt és az elnököt bírálták a találkozón, és elégedetlenségüknek adtak hangot, hogy az EU csupán egyetlen emberrel, Aleksandar Vucic államfővel tárgyal, mások hangját nem hallja meg.
Miroslav Lajcák múlt csütörtökön és pénteken Pristinában tartózkodott, ahol Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel tárgyalt a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezéséről.
Josep Borrellnek, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a kezdeményezésére Aleksandar Vucic és Albin Kurti szombaton Ohridban találkozik, hogy a kapcsolat rendezését célzó európai javaslat részleteiről tárgyaljon. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, ám a felek azóta sem hajtották végre az akkori megállapodások legfontosabb pontjait.
Az Európai Unió – főként az ukrajnai háború és a megváltozott geopolitikai viszonyok miatt – most már a végleges megállapodást sürgeti, és ennek érdekében 11 pontból álló javaslattal állt elő, amelyet elviekben mindkét fél elfogadott, ám a 11 pont végrehajtásának részletei és sorrendje még további tárgyalások témája. Ugyanakkor a megfogalmazottak között olyan elképzelések is szerepelnek, amelyeket egyik vagy másik fél utólag mégis elfogadhatatlannak nevezett, ezekről is egyeztetni kell még.
[type] => post
[excerpt] => A Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének a megalakítása a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének a kulcsa, ez az előfeltétele minden normalizációs tervnek – közölte hétfőn Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök, miután tárgyalt ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1678783320
[modified] => 1678752538
)
[title] => Szerb elnök: a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének a megalakítása a Belgrád és Pristina közötti kapcsolat rendezésének a kulcsa
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=73173&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 73173
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 73174
[image] => Array
(
[id] => 73174
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[original_lng] => 62937
[original_w] => 900
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[width] => 900
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[width] => 900
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[width] => 900
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/vucic.jpeg
[width] => 900
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1678745339:4
[views_count] => 755
[_thumbnail_id] => 73174
[_edit_last] => 4
[translation_required_done] => 1
[_oembed_53841616eba20e98c28cf8a9ca5cf852] =>
[_oembed_time_53841616eba20e98c28cf8a9ca5cf852] => 1678776820
[_oembed_d75461703a105c50393d1e62bd2e6336] =>
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
A szerb hadsereg és a fegyveripar fejlesztésébe az év végéig további 700 millió eurót fektet Belgrád
Úgynevezett kamikaze (önmegsemmisítő) drónokat vásárol Szerbia az Egyesült Arab Emírségektől – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök az Abu-Dzabiban rendezett nemzetközi fegyverkiállításon.
A szerb elnök sajtótájékoztatóját élőben közvetítette a szerbiai közszolgálati televízió.
Aleksandar Vucic közölte: az önmegsemmisítő, pilóta nélküli harci repülőeszközök vásárlásáról a következő 48 órában megkötik a szerződést.
Rámutatott, hogy a világon mindenki fegyverkezik, így Szerbiának is fel kell készülnie. Hozzátette, hogy reményei szerint a szerb hadsereg már a következő öt-hat hónapban szerb gyártmányú önmegsemmisítő drónokkal is rendelkezik majd. Aleksandar Vucic korábban úgy nyilatkozott: a szerb hadsereg és a fegyveripar fejlesztésébe az év végéig további 700 millió eurót fektet Belgrád.
„Akinek nincs erős hadserege, azt megtámadják” – húzta alá.
Amellett pedig, hogy a saját hadseregét és hadiiparát erősíti, Szerbia a tervek szerint francia harci repülőgépeket is beszerez majd. Aleksandar Vucic közölte: a francia Dassault Aviation SA Rafale repülőgépek beszerzése további hárommilliárd eurós kiadást jelenthet, a tárgyalások azonban még folynak a gyártóval.
A szerb hadsereg korszerűsítése az utóbbi években jelentős mértékben Oroszországtól függött, Belgrád harckocsikat, páncélos járműveket, helikoptereket és harci repülőgépeket kapott, illetve vásárolt Moszkvától.
Elemzők szerint Szerbia – az egyetlen európai ország, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz, noha elítélte az Ukrajna elleni orosz háborút – a más országoktól vásárolt fegyverek és harci eszközök beszerzésével is jelzi távolodását Moszkvától.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Elfogadhatónak tartja Albin Kurti koszovói miniszterelnök az Európai Unió javaslatát, amely a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat rendezésére vonatkozik, a politikus a közösségi médiában emellett a rendezési tervet a további tárgyalások megfelelő és szilárd alapjának nevezte.
Albin Kurti a Twitteren úgy fogalmazott: a nemzetközi garanciákra, a megvalósítási mechanizmusokra és az időkeretre vonatkozó bizonyos kérdéseket azonban még meg kell tárgyalni a közeljövőben tartandó brüsszeli megbeszélések során.
„Az európai irányultságra vonatkozó demokratikus elképzelések bizakodóvá tesznek bennünket” – fogalmazott a koszovói miniszterelnök azt követően, hogy tárgyalt Miroslav Lajcakkal, az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.
Miroslav Lajcak a pristinai tárgyalással összefüggésben azt mondta, Albin Kurtival a párbeszéd folytatásáról beszélt, és a brüsszeli megállapodások mindegyikét át kell ültetni a gyakorlatba.
Az uniós megbízott Pristinából Belgrádba utazott, ahol az este folyamán találkozik Aleksandar Vucic köztársasági elnökkel.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban brüsszeli közvetítéssel kezdődött a kapcsolatok rendezését célzó párbeszéd, ám a majdnem tíz évvel ezelőtt megfogalmazottak közül csak kevés valósult meg.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Szerbia még nem írta alá az úgynevezett francia-német javaslatot, amely a Belgrád és Pristina közötti helyzetet rendezné, a tárgyalásokat még folytatni kell – hangsúlyozta Aleksandar Vučić szerb elnök csütörtökön Belgrádban a parlament rendkívüli ülésén, amelynek témája a koszovói helyzet rendezése volt.
Bizonyos feltételekkel ugyan, de Koszovó hajlandó megnyitni az utat a koszovói szerb önkormányzatok szövetségének megalakítása előtt, amely révén az ottani szerb kisebbség nagyobb autonómiát kapna.
A koszovó kormányfő bejelentése lehetőséget adhat a további tárgyalásokra Pristina és Belgrád között.
A szerb elnök a belgrádi parlament rendkívüli ülésén a kétoldalú helyzet rendezése mellett érvelt, mert különben Szerbia kirekesztődik a nemzetközi színtéren. „Európai páriává válnánk. Teljesen elszigetelődnénk, senki sem állna szóba velünk. Semmilyen pénzeszközhöz nem jutnánk hozzá. A modern világban egyedül nem lehet működni” – mondta Aleksandar Vucic.
Felszólalása közben dulakodás tört ki a belgrádi parlamentben a kormánykoalíció és az ellenzéki képviselők között. Az ultranacionalisták minden lépést elutasítanak, ami Koszovó elismeréséhez vezet. Közben Belgrád utcáin is tüntettek a kétoldalú megegyezés ellen.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Szerbia azóta sem ismer el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet
[type] => post
[excerpt] => Szerbia még nem írta alá az úgynevezett francia-német javaslatot, amely a Belgrád és Pristina közötti helyzetet rendezné, a tárgyalásokat még folytatni kell - hangsúlyozta Aleksandar Vučić szerb elnök csütörtökön Belgrádban a parlament rendkívüli ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1675440660
[modified] => 1675428397
)
[title] => Dulakodás tört ki a szerb parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=69499&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69499
[uk] => 69649
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 69500
[image] => Array
(
[id] => 69500
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/szerb-parlament.png
[original_lng] => 1133050
[original_w] => 976
[original_h] => 506
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/szerb-parlament-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/szerb-parlament-300x156.png
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/szerb-parlament-768x398.png
[width] => 768
[height] => 398
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/szerb-parlament.png
[width] => 976
[height] => 506
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/szerb-parlament.png
[width] => 976
[height] => 506
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/szerb-parlament.png
[width] => 976
[height] => 506
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/szerb-parlament.png
[width] => 976
[height] => 506
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1675515682:2
[_oembed_53841616eba20e98c28cf8a9ca5cf852] =>
[_oembed_time_53841616eba20e98c28cf8a9ca5cf852] => 1675420942
[_thumbnail_id] => 69500
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1429
[translation_required_done] => 1
[_oembed_d75461703a105c50393d1e62bd2e6336] =>
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
