Szerbia visszavonta a koszovói határ közeléből a katonákat – közölte Alekszandar Vucsics szerb elnök.
A Fehér Ház péntek este felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia jelentős haderőt vont össze a koszovói határ közelében. Koszovó miniszterelnöke a minap már egy lehetséges háborúról beszélt. Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa viszont azt mondta az Indexnek a fejleményekről: Alekszandar Vucsics szerb elnök vélhetően nem akar háborút, „viszont érdeke az instabil helyzet és a status quo fenntartása Észak-Koszovóban”.
Úgy fest, hogy azóta a szerb katonai erőket visszavonták a határ mellől. A The Guardian szerint a szerb elnök mindezt a Financial Timesszal közölte. Alekszandar Vucsics azt mondta: visszavonja a határ közeléből a csapatokat, mert a katonai akció nem vezetne célra a konfliktusban, és ártana Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseinek is.
Szerbia nem akar háborút – szögezte le a közleményében Vucsics, aki azt is állította, hogy Szerbia a közelmúltban nem növelte a határon lévő katonák számát, jelenleg csak 7500 szerb katona tartózkodik ott, a tervek szerint pedig hamarosan ezt a számot négyezerre csökkentik.
Koszovó a szerb hadsereg visszarendelését követelte
Koszovó még Vucsics közleménye előtt követelte azt, hogy Szerbia vonja vissza a hadseregét a koszovói határ közeléből. Az MTI szerint közölték: külföldi partnereikkel együtt készen állnak megvédeni az ország területi integritását.
Azt állították, hogy a szerb hadsereg három irányból közelítette meg a határt. „Felszólítjuk Alekszandar Vucsics elnököt és a szerbiai intézményeket, hogy azonnal hívjanak vissza minden egységet a Koszovóval közös határról”.
A The Guardian szerint a koszovói kormányzat egy tisztviselője is megerősítette azt, hogy Szerbia visszavonta csapatait és harceszközeit szombaton. Állítása szerint a szerbek azokat az egységeket vonták vissza, amelyeket az utóbbi 5 napban odavezényeltek. Azok az egységek viszont, amelyek állandó jelleggel a térségben állomásoznak, továbbra is ott maradtak.
Emiatt az érintett településeken akár már december 17-én előre hozott önkormányzati választásokat tarthatnak.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök egy szerda esti televíziós interjúban arról beszélt, hogy az ellenzék követelései miatt előre hozott parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokat tarthatnak Szerbiában. Az államfő közölte: december 17-től kezdve bármikor megtarthatják ezeket a választásokat.
Belgrád, valamint 25 további település polgármestere máris beadta lemondását, ami azt jelenti, hogy az érintett önkormányzatokban így valóban akár már december 17-ére ki lehet tűzni a választást. Az ide vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis a voksolást annak napja előtt legalább 45, de legfeljebb 60 nappal lehet kiírni. Addig pedig egy kijelölt, ideiglenes testület irányíthatja a települést. Ugyanezek a határidők vonatkoznak a parlamenti választásokra is, vagyis ha december 17-én valóban előre hozott általános választásokat tartanának Szerbiában, akkor a voksolást legkésőbb november 3-án ki kell írni.
Szerbiában legutóbb 2020 tavaszán tartottak általános választásokat, előre hozott parlamenti választást pedig 2022 tavaszán.
Ha már december 17-én megtartanák a helyi választásokat azokon a településeken, amelyeken a polgármesterek most lemondtak, akkor az ő jelenlegi megbízatásuk körülbelül fél évvel megrövidülne.
Március 4-én vagy egy héttel korábban lesznek az előrehozott parlamenti választások Szerbiában – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök vasárnap késő este a belgrádi Pink Televízióban.
Az elnök hozzátette: a voksolást december 31-ig kiírja. Az utóbbi hónapokban az ellenzék többször is a kormány lemondását és előrehozott választások kiírását követelte. A kormánypárti politikát ellenzők utcai tiltakozásai azt követően kezdődtek el, hogy május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített.
Az iskolai ámokfutás másnapján pedig egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A tüntetők az erőszak ellen léptek fel, de voltaképpen a kormány, a köztársasági elnök és más, magas beosztású tisztségviselők menesztését követelték.
Aleksandar Vucic eleinte határozottan elutasította, hogy engedjen ezeknek a követeléseknek, az utóbbi néhány hétben viszont már arról beszélt, a tervezettnél előbb is urnák elé szólíthatják a szavazópolgárokat.
Szerbiában a legutóbb 2022. április 3-án tartottak előrehozott parlamenti választást, ám a köztársasági elnök már a választás éjszakáján bejelentette, hogy két évvel később újra választásokra lehet számítani.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a görögországi Ukrajna–Balkán csúcstalálkozó keretében találkozott Olekszandr Vučić szerb elnökkel. Az ukrán vezető a hírt a Telegramban jelentette be.
„Nyílt, őszinte, eredményes beszélgetés Vučić szerb elnökkel. Jó tárgyalás. Az ENSZ Alapokmányának tiszteletéről és a határok sérthetetlenségéről” – írta Zelenszkij.
Hozzátette: szó van Ukrajna és Szerbia népének jövőjéről is a közös európai otthonban, valamint a kapcsolatok fejlesztéséről is.
Zelenszkij köszönetét fejezte ki Vučićnak a háború alatt nyújtott humanitárius segítségért és a Szerbiába távozó ukránok támogatásáért.
„Ukrajna elnöke felajánlotta a szerb félnek, hogy támogassák az ukrán békeképletet, és vegyenek részt a nemzetközi krími platform harmadik csúcstalálkozóján ez év augusztus 23-án” – áll az üzenetben.
Új oktatási minisztert neveztek ki Szerbiában kedden, miután a május 3-i belgrádi iskolai ámokfutást követően az akkori tárcavezető lemondott.
A szocialista Branko Ruzic helyére párttársát, Slavica Djukic Dejanovicot nevezte ki a szerbiai parlament a keddi ülésén. A 250 tagú törvényhozás 149 képviselője támogatta az új oktatási minisztert. A 72 éves, neuropszichiáteri végzettséggel rendelkező Slavica Djukic Dejanovic korábban egészségügyi miniszter és a parlament házelnöke is volt. Május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolai ámokfutás másnapján egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A gyilkosságokat követően az ellenzék utcára vonult, és Az erőszak ellen névvel rendezett békés tüntetéseket. Egyebek mellett az oktatási miniszter és a belügyminiszter menesztését is követelték. A belügyminiszter visszahívását a parlament nem szavazta meg, az oktatási miniszter azonban néhány nappal a történtek után lemondott. Közölte: felelősségteljes és a szakmaiságot szem előtt tartó emberként, szülőként és szerb állampolgárként az egyetlen észszerű és tisztességes döntést hozta meg ebben a helyzetben. „Az iskolai események drámai képeit, a könnyeket, amelyeket a meggyilkolt gyerekek vigasztalhatatlan szülei hullattak a részvétnyilvánításkor, örök életemben pecsétként fogom hordozni a lelkemen” – írta.
Harminc napra felfüggeszti a fegyverkivitelt Szerbia annak érdekében, hogy hadseregének harcképességét növelni tudja – jelentette be Milos Vucevic védelmi miniszter pénteken az illetékes tárca közleménye szerint. A miniszter hozzátette: a fegyverexport ideiglenes felfüggesztése nem azt jelenti, hogy Szerbia háborúra készül, csak annyit jelent, hogy helyesen mérte fel a biztonsági kockázatokat és kihívásokat, és követi a térségben zajló eseményeket – írja az MTI.
A tárcavezető azt is közölte, hogy a fegyverexport felfüggesztését a szerb köztársasági elnök javasolta a kormánynak, és amint a kabinet elfogadja, elkezdődik a 30 napos időszak, amelynek leteltét követően elbírálják, szükség van-e a kivitel tilalmának meghosszabbítására.
Milos Vucevic szerint most a szerb hadsereg igényeit kell szem előtt tartani, és minden olyan fegyvert, illetve lőszert, amelyet az országban állítanak elő, a hadseregnek kell megkapnia.
Ezzel tovább növeljük országunk, illetve a szerb hadsereg védelmi képességét – húzta alá a tárcavezető.
A védelmi miniszter egyben tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint külföldön előállított lőszerek Szerbián keresztül Oroszországba kerültek. Mint mondta: Szerbiát már nem először vádolják meg azzal, hogy Oroszországnak vagy Ukrajnának adott el fegyvereket, de ezek valótlan állítások.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szerbiában előállított lőszerek 90 százaléka az amerikai piacra kerül.
A fegyverexport leállításáról először Aleksandar Vucsics szerb elnök beszélt néhány nappal ezelőtt, és az intézkedést az Észak-Koszovóban kialakult feszültségekkel és az ország biztonságának a megőrzésével indokolta.
Az észak-koszovói feszültségek azonnali kezelését, a rendőri jelenlét csökkentését és koraőszi előre hozott önkormányzati választásokat jelentett be a koszovói kormány kedden késő este.
A Koha Ditore című pristinai napilap szerdai beszámolója szerint a kormány azt követően hozta nyilvánosságra a válságkezelésre szánt intézkedéseit, hogy Besnik Bislimi koszovói miniszterelnök-helyettes tárgyalt Miroslav Lajcákkal, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött.
Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat.
A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.
Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert az ország vezetése nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának, és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel.
A pristinai kormány kedd esti közleményében tudatta, hogy nem szándékozik semmi olyat tenni, ami tovább növelné a feszültséget, a helyzet kezelése érdekében pedig azonnali hatállyal, 25 százalékkal csökkenti a koszovói rendőrség jelenlétét az észak-koszovói polgármesteri hivatalok környékén.
Emellett a „nyári szünet” után azonnal megszervezik az érintett önkormányzatokban az előrehozott választásokat – olvasható a közleményben.
Brüsszelbe utazik a szerb elnök, hogy találkozzon az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével, ám a koszovói miniszterelnökkel nem hajlandó tárgyalni.
Aleksandar Vucic a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) reggeli műsorában beszélt arról, hogy Albin Kurtival azért nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni, mert a koszovói kormányfővel nem lehet párbeszédet folytatni, a koszovói politikus ugyanis szerinte csak „monologizál”, nem hajlandó a valós párbeszédre.
Hozzátette: nem látja értelmi a brüsszeli útnak, de elmegy, mert különben azért fogják bírálni, hogy távol maradt.
A szerb elnök kijelentette: Szerbia nehéz helyzetben van, és óriási nyomás alatt áll, fel kell ugyanakkor mérni, hogy mit lehet tenni ebben a helyzetben. Egyértelmű, hogy az országnak azért ilyen nehezek a körülményei, mert nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – húzta alá.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak. A koszovói rendőrség később elfogott egy szerb férfit, akit a támadások legfőbb szervezőjének tart, majd további személyeket is letartóztatott.
Ezzel párhuzamosan múlt szerdán három koszovói rendőrt fogtak el a szerb hatóságok Közép-Szerbiában. A szerb ügyészség fegyverek és robbanószerek illetéktelen előállításával, birtoklásával, hordozásával és kereskedelmével vádolja őket, és nyomozást rendelt el az ügyben. Pristina szerint viszont a koszovói rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el, gyakorlatilag „elrabolták” őket.
A kialakult feszültség miatt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelbe hívta Aleksandar Vucicot és Albin Kurtit. A koszovói kormányfő közölte, hogy részt vesz a találkozón, a szerb elnök azonban kedden még azt mondta, nem megy el, csütörtökön pedig ezt úgy módosította, hogy csak Kurtival nem hajlandó tárgyalni.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött meg a kapcsolatok normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban máig nem történt.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában, a belgrádi kormánynak azonban további erőfeszítéséket kell tennie a kétnyelvű oktatás támogatására, valamint ösztönöznie kell a kisebbségi nyelvek használatát a médiában és a közéletben egyaránt – közülte a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács szerdán.
Az Európa Tanács a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának (ECRML) alkalmazásáról szóló jelentésében a charta alkalmazásának ellenőrzéséért felelős szakértői bizottság azt állapította meg, hogy a legutóbbi, öt évvel ezelőtt közzétett jelentés óta Szerbia előrehaladást ért el a charta keretében vállalt kötelezettségeinek végrehajtásában, a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának folyamata felgyorsult az országban.
A jelentéstevők elismerésüket fejezték ki az előrelépések miatt, azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy több olyan településen, ahol hagyományosan kisebbségi nyelveket, köztük a romát és az ukránt beszélik, erőfeszítésekre van szükség a hivatalos kisebbségi nyelvhasználat biztosításához.
Kiemelték: a különböző szintű kisebbségi nyelvű oktatás biztosított albán, bosnyák, bolgár, horvát, magyar, román, ruszin és szlovák nyelven, más kisebbségi nyelveket azonban az oktatás különböző szintjein egyáltalán nem lehet használni.
A felnőttoktatást illetően megjegyezték: a magyar kivételével a hatóságok által szervezett okleveles felnőtképzés egyetlen más kisebbségi nyelven sem folyik.
Megállapították, hogy a legtöbb kisebbségi nyelvet a büntető- és polgári bírósági eljárásokban használják ugyan, de a közigazgatási ügyekkel kapcsolatos eljárásokban nem. A magyar kivételével a kisebbségi nyelveket nem használják a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartásban – jegyezték meg.
A jelentéstevők elismerték, hogy a legtöbb kisebbségi nyelvet mind a köz-, mind a magántelevíziók és rádiók műsoraiban is használják, azonban megismételték korábbi ajánlásukat a kisebbségi nyelvű műsorok időtartamának meghosszabbítására, rendszeresebb sugárzására, valamint a különböző műfajú tartalmak előállítására vonatkozóan.
„A szerb hatóságoknak minden egyes kisebbségi nyelvre átfogó médiatervet kell kidolgozniuk” – fogalmaztak.
Közölték továbbá, hogy jelentősen meg kell erősíteni a nemzeti kisebbségek tanácsainak költségvetési és személyzeti kapacitását annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák a kisebbségi nyelvek használatát a közéletben, és teljes mértékben elláthassák a kisebbségi nyelvpolitikai tanácsadó testületek szerepét. Szükség van továbbá arra, hogy Szerbia beépítse a kisebbségek nyelvére és kultúrájára vonatkozó tartalmakat a nemzeti tantervekbe, a tanárképzésbe és az oktatási anyagokba a többségi oktatás esetében is – tették hozzá.
A jelentés a magyar kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban megerősítette, hogy Szerbiában óvodai, alapfokú, középfokú és szakképzés is folyik magyar nyelven, ráadásul az óvodában kétnyelvű, magyar és német oktatást is szerveznek.
Közölték: a magyar kisebbségi képviselők szerint lehetne gyakoribb a magyar nyelv használata a bíróságok előtt, ha további magyarul beszélő jogi szakembert képeznének. Noha a magyarul beszélők gyakran nyújtanak be magyar nyelvű szóbeli vagy írásbeli kérelmeket az országos hatóságok helyi kirendeltségeihez, az utóbbiak általában nem készítenek magyar nyelvű dokumentumokat – írták. A magyar nyelvet beszélők képviselői kifejezték azt is, hogy többletfinanszírozásra lenne szükség a magyar nyelvet használó kulturális intézmények, köztük a könyvtárak számára.
A szakértői bizottság végezetül ösztönözte a Szerbiában élő magyarokat, hogy használják anyanyelvüket a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartáskor, és segítsék a hatóságokat a magyar nyelvű dokumentumok elkészítésében.
Továbbá arra biztatták a szerb hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a magyar nyelv használatának ösztönzésére a közszolgáltatókkal való kommunikációban.
[type] => post
[excerpt] => Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában, a belgrádi kormánynak azonban további erőfeszítéséket kell tennie a kétnyelvű oktatás támogatására, valamint ösztönöznie kell a kisebbségi nyelvek használatát a médiában és a közéletben egyaránt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1686230460
[modified] => 1686221939
)
[title] => Európa Tanács: még többet kell tennie Szerbiának a kisebbségi nyelvhasználat érdekében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=81043&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 81043
[uk] => 81107
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 81044
[image] => Array
(
[id] => 81044
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg
[original_lng] => 180343
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/europa-tanacs.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1686235288:3
[_thumbnail_id] => 81044
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1550
[translation_required_done] => 1
[_oembed_9cc35c517151ace009e597984c38e9c8] =>
I am grateful to @coe Parliamentary Assembly for recognising the 1932-1933 Holodomor as genocide against the Ukrainian people. Restoring historical justice and paying tribute to Holodomor victims sends a message that justice is inevitable for all past and present Moscow’s crimes.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 12, 2023
I thank @PACE_News for recognizing Stalin’s 1932–1933 Holodomor as an act of genocide against the Ukrainian people. It is also important that PACE encouraged all @coe and other parliaments to follow suit. This is a morally, historically, and politically right thing to do. pic.twitter.com/28cd021RYY
Marjorie Taylor-Greene, in a nod to Viktor Orban, has submitted an amendment to the Ukraine aid bill barring funding until "restrictions on Hungarians in Transcarpathia" and other minorities are lifted. pic.twitter.com/yBIoNPmcYM
Újabb négy évre Pásztor Istvánt választották meg a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének a legnagyobb délvidéki magyar párt szombati tisztújító közgyűlésén az észak-bácskai Kishegyesen. Az elnöki tisztségre ő volt az egyetlen jelölt. A 334 küldött közül 330-an támogatták Pásztor Istvánt, ketten tartózkodtak, ketten pedig ellene szavaztak.
Fotó: facebook.com/vmszface
Pásztor Istvánt először 2007 májusában választották meg a VMSZ élére, miután az addigi elnök, Kasza József bejelentette visszavonulását. A 67 éves politikusnak ez az ötödik pártelnöki mandátuma.
A politikus sikeresnek értékelte a párt utóbbi négy évét. Mint mondta, szinte rekordnak számító választáson vett részt a párt ilyen rövid idő alatt, hiszen az önkormányzati, tartományi, előrehozott parlamenti és a kisebbségi önkormányzati választás mellett a vajdasági magyarság részt vett a magyarországi országgyűlési, illetve az európai parlamenti voksolásban is, és minden akadályt sikerrel vett.
Pásztor István köszönetet mondott a VMSZ partnereinek és szövetségeseinek, a Fidesz-KDNP-nek, a magyar kormánynak, a Szerb Haladó Pártnak és a szerb kormánynak, valamint a párt minden szövetségesének.
A pártelnök a megválasztását követően kiemelte, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy méltó legyen a neki megszavazott bizalomra.
„Továbbra is az az alapvető feladatunk, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy minden Vajdaságban élő magyar identitásában megmaradva és megerősödve boldogulni tudjon a szülőföldjén. Ez volt az eddigi mozgatórugónk, ma is ez, és az elkövetkező időben is ez marad” – húzta alá.
Fotó: facebook.com/vmszface
Hozzátette ugyanakkor, hogy „ahhoz, hogy a szülőföldünk élhetőbb legyen, sok mindent meg kell változtatni”.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a következő négy évben ismét számos választásra kell számítani, és a „Vajdasági Magyar Szövetség továbbra is arra törekszik, hogy önállóan indulva széles körű legitimitás birtokába jusson, és abból a pozícióból építsen partnerkapcsolatot azokkal, akik elfogadják, illetve akiknek a programjait a Vajdasági Magyar Szövetség el tudja fogadni”.
A VMSZ kishegyesi tisztújításán a 128 jelölt közül megválasztották a párt 50 fős tanácsának tagjait. A párt 20 tagú elnökségét és három alelnökét a tanács következő ülésén választják meg. A 2022-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában valamivel több mint 184 ezer magyar él, ami a lakosság 2,77 százalékát jelenti. A magyarság az észak-szerbiai Vajdaságban él.
