Az EU szankciókat vetett ki a Krímben elkövetett emberi jogi jogsértésekért

Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, egyebek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért hat emberrel szemben – tájékoztatott az Európai Unió Tanácsa pénteken Brüsszelben.

A közlemény szerint a globális szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban olyan ügyészeket és bírákat érintenek, akik az orosz megszálló erők által a jogellenesen annektált Krím félszigeten létrehozott bíróságokon tevékenykednek.

 Az érintett bírák és ügyészek részt vettek egy hat év börtönbüntetésre ítélt újságíró, valamint egy krími tatár elleni politikai indíttatású bírósági eljárásban. A szankciók az orosz hírszerzés (FSZB) két tisztjére is vonatkoznak, akik pedig az említett újságíró kínzásában vettek részt, illetve vizsgálatokat folytattak a krími tatár közösség tagjainak, valamint a krími Jehova Tanúi keresztény vallási közösségnek a köreiben.

Az EU-tagországok kormányainak képviselőiből álló tanács a közleményben úgy fogalmazott: az orosz vezetés eszközként használja az ország igazságszolgáltatását számos súlyos emberi jogi jogsértés elkövetésében. Az igazságszolgáltatási rendszer nem független, és arra használják, hogy „szisztematikusan és súlyosan megsértsék az uralkodó rezsimmel” szemben állók emberi jogait azáltal, hogy korlátozzák véleménynyilvánítási szabadságukat – húzták alá.

A tanács emlékeztetett:  az EU nem ismeri el a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol városának, valamint Ukrajna donyecki, luhanszki, zaporizzsjai és herszoni régiói egyes részeinek Oroszország általi jogellenes annektálására tett kísérletet, amely – mint írták – sérti a nemzetközi jogot, beleértve az ENSZ Alapokmányát is. Az EU-t aggodalommal tölti el, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet az Oroszország által ideiglenesen megszállt ukrán területeken.

Az Európai Unió (EU) 2020. december 7-én hozott létre globális szankciórendszert, hogy az elkövetés helyétől és az elkövetők kilététől függetlenül világszerte fellépjen azokkal szemben, akik súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelősek.

A globális szankciórendszer az EU álláspontja szerint elősegíti számos kulcsfontosságú uniós cél elérését, így például a béke megőrzését, a nemzetközi biztonság megerősítését, valamint a demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok megszilárdítását és előmozdítását.

A szankciók azokra a személyekre és szervezetekre összpontosítanak, akiknek és amelyeknek a tevékenysége veszélyezteti ezeket az értékeket.

 A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 67 emberre és 20 szervezetre vonatkoznak.

A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.

(hirado.hu)