A NATO elkezdi átszervezni a nukleáris védelmi rendszerét

Az orosz–ukrán háborúnak nem látja a végét a NATO, és aggódik az orosz atomfegyver-telepítések miatt, ezért a nukleáris védelmi rendszer kiigazításáról döntött.

Mivel semmi jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a békére készülne, valamint a nukleáris fegyverek lehetséges bevetéséről szóló moszkvai kijelentések miatt megváltozott a biztonsági helyzet, és ehhez szükséges igazítani a NATO nukleáris védelmi berendezkedését – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő tanácskozását megelőző sajtótájékoztatóján.

Hozzátette, hogy erről is szó lesz a kétnapos értekezleten.

Jens Stoltenberg kijelentette: Nem engedhetjük meg, hogy Oroszország tovább veszélyeztesse az európai biztonságot.

Egységesnek kell maradni, kitartani az eddigi irány mellett, és támogatni Ukrajnát, ameddig csak kell – húzta alá.

A NATO-főtitkár felidézte: a szövetségesek ez idáig 65 milliárd euró értékű katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának, továbbá modern harckocsik és más páncélozott járművek érkeznek az ukrán védelem támogatására. Szavai szerint a támogatás valódi változást hozhat a frontvonalakon, és lehetővé teszi az ukrán erőknek, hogy több területet szabadítsanak fel.

Közölte: a tagországok külügyminiszterei meg fogják vitatni, hogy a szövetség miként fokozhatja támogatást, egyebek között az ukrán fegyveres erők további megerősítésével.

Nem tudjuk, mikor ér véget a háború. De amikor ez megtörténik, intézkedéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy Ukrajna minden jövőbeli agressziót el tudjon rettenteni, és a történelem ne ismétlődön meg – mondta.

A NATO-főtitkár üdvözölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervét, amely – mint mondta – megfelel az ENSZ Alapokmánya alapelveinek, és garantálja az igazságos és fenntartható békét.

Kérdésre válaszolva Stoltenberg a The Wall Street Journal amerikai üzleti-politikai napilap újságírója, Evan Gershkovich azonnali szabadon bocsátására szólította fel Moszkvát. Az újságírót az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) emberei tartóztattak le a múlt héten Jekatyerinburgban kémkedés gyanújával, azt állítva, hogy minősített információkat próbált megszerezni. Stoltenberg az esetet aggasztónak nevezete, és kijelentette: az újságírók munkáját, valamint a szólás- és médiaszabadságot tiszteletben kell tartani.

A főtitkár beszámolt arról, hogy a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásához a NATO indiai- és csendes-óceáni partnerei – Ausztrália, Japán, Új-Zéland és Dél-Korea –, valamint az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozik.

Stoltenberg a partneri együttműködés megerősítésének fontosságát hangsúlyozta: Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei globálisak. Ami ma Európában megtörténik, az holnap Kelet-Ázsiában is megtörténhet.

Végezetül közölte, hogy kedden összeül a NATO–Ukrajna Bizottság Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével.

(vg.hu)