Rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is fenntartsa Ukrajna támogatását, ami a saját biztonsága szempontjából is érdekében áll – közölte az AFP francia hírügynökségnek adott csütörtöki interjújában a NATO főtitkára.
Jens Stoltenberg – aki az Európai Politikai Közösség (EPC) negyedik csúcstalálkozóján vett részt az angliai Oxford közelében lévő Blenheim-kastélyban – a Donald Trump esetleges újraválasztásával kapcsolatos kérdésre válaszolva az interjúban fontosnak nevezte, hogy „ebben az esetben a NATO európai tagországai és Kanada is nyújthatnának nagyobb támogatást, amit Észak-Amerika és Európa közös erőfeszítésével kellene megvalósítani”.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy „ha Oroszország nyerné meg a háborút, az nemcsak Ukrajna számára jelentene tragédiát, hanem az egész világot is sebezhetőbbé és veszélyesebbé tenné”; hozzátéve, hogy „Ukrajna szuverenitása és függetlensége csak akkor tartható fenn, ha az eddiginél is több támogatást kap”.
Arra felvetésre reagálva, amely szerint a hatalomba visszatérő Trump leállítaná Ukrajna támogatását és akár egy nap leforgása alatt is megpróbálná rendezni a konfliktust, Jens Stoltenberg azt mondta: „az orosz elnököt Ukrajna további támogatásán keresztül kell meggyőzni arról, hogy mégsem nyerheti meg a háborút a csatamezőn; és ha ez sikerül, akkor kell majd leülni a tárgyalóasztalhoz”.
Németországban szeptembertől kezdi meg munkáját a NATO Ukrajnát támogató koordinációs parancsnoksága – jelentette be csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár elmondta, hogy a szövetség tagországai megállapodtak egy parancsnokság létrehozásában, amely Ukrajna biztonsági támogatását és kiképzését koordinálja.
„Ez a parancsnokság szeptemberben kezdi meg a munkáját, 700 munkatársa lesz Németországban, és támogatást nyújt Ukrajna biztonságának a fenntartásához, valamint koordinálja a NATO-szövetségesek erőfeszítéseit” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
A NATO politikája Ukrajna Oroszország ellen folytatott háborúban való részvételével kapcsolatban változatlan, ami vonatkozik arra a kérdésre is, hogy Lengyelország lelő-e orosz rakétákat Ukrajna területe felett – jelentette ki vasárnap Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az ukrán televíziónak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „A NATO támogatni fogja Ukrajnát, és most megnöveltük a támogatásunkat, mindenekelőtt különböző légvédelmi rendszerek révén. Természetesen az F–16-os is fontos ebben az összefüggésben. Több földi légvédelmi rendszert és lőszert fogunk biztosítani a meglévők mellé.”
Arra a kérdésre válaszolva, hogy Lengyelország lelőhet-e orosz rakétákat Ukrajna területe felett, a főtitkár azt mondta, ez nem fog megtörténni. „A NATO politikája változatlan – ebben a konfliktusban nem veszünk részt, nem leszünk részesei” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A NATO politikája Ukrajna Oroszország ellen folytatott háborúban való részvételével kapcsolatban változatlan, ami vonatkozik arra a kérdésre is, hogy Lengyelország lelő-e orosz rakétákat Ukrajna területe felett – jelentette ki vasárnap Jens Stolte...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720992060
[modified] => 1720989891
)
[title] => Stoltenberg: a NATO politikája változatlan – nem lesz részese az ukrán–orosz konfliktusnak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121710&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121710
[uk] => 121715
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121713
[image] => Array
(
[id] => 121713
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenbert.jpg
[original_lng] => 21175
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenbert-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenbert-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenbert.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenbert.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenbert.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenbert.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenbert.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720982584:2
[_thumbnail_id] => 121713
[_edit_last] => 12
[views_count] => 798
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1372
[1] => 530670
[2] => 42950
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Jens Stoltenberg
[1] => NATO politika
[2] => orosz–ukrán konfliktus
)
)
[3] => Array
(
[id] => 121311
[content] =>
Öt elemből álló ukrajnai támogatási csomag képezi az Ukrajna NATO tagsága felé vezető hidat – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára szerdán az állam- és kormányfőket tömörítő Atlanti Tanács ülése előtt Washingtonban.
A főtitkár a csúcstalálkozó Ukrajnáról szóló döntéseire vonatkozó várakozásokat ismertetve elmondta: azt várja, hogy a szövetségesek egy jelentős csomagról tudnak megállapodni, ami öt fő elemből áll.
Ezek között említette az Ukrajna védelméért felelős NATO-parancsnokság létrehozását, amely kiképzési feladatokat lát majd el. A várakozások közé sorolta az Ukrajna támogatására vonatkozó hosszú távú kötelezettségvállalást, valamint azonnali katonai támogatások bejelentését, ide értve a légvédelmet.
A NATO főtitkára szerint újabb kétoldalú biztonsági megállapodások megkötésére is alkalmat ad a csúcstalálkozó Ukrajna és tagállamok között. Az Ukrajnára vonatkozó csomag részeként megemlítette még az ukrán és a NATO-haderők közötti átjárhatóság megteremtését.
Jens Stoltenberg megfogalmazása szerint az öt elemből álló átfogó ukrajnai támogatási csomag jelenti azt a hidat, ami Ukrajna NATO-tagsága felé vezet.
Emlékeztetett: kedden bejelentés hangzott el arról, hogy öt tagállam, köztük az Egyesült Államok, Olaszország, Románia új fejlett légvédelmi rendszereket juttat el Ukrajna számára.
A főtitkár azt is elmondta, hogy várakozásai szerint az Egyesült Államok a novemberi elnökválasztás kimenetelétől függetlenül erős szövetséges marad, amit azzal indokolt, hogy Washingtonnak is biztonsági érdeke fűződik egy erős NATO-hoz.
Hangsúlyozta azt is, hogy az Egyesült Államokban a NATO-val kapcsolatban megfogalmazott kritika soha nem a szövetséggel szemben hangzott el, hanem tagállamokkal szemben, amelyek nem járultak hozzá megfelelő mértékben a kollektív védelemhez, ez pedig megváltozott, hiszen mostanra drámai növekedés állt be a védelmi kiadásokat tekintve az európai NATO-tagországokban.
Ukrajna NATO-tagság felé vezető útja visszafordíthatatlan – jelentette ki Jens Stoltenberg főtitkár szerdán Washingtonban, az Észak-atlanti Tanács ülése után, amelyen a tagországok állam- és kormányfői vettek részt.
Jens Stoltenberg az Ukrajnát érintő szerdán hozott döntésekről elmondta, hogy azok a támogatás növeléséről szólnak. Beszámolt arról, hogy az Ukrajnának szánt nemzetközi biztonsági támogatás legnagyobb részének összehangolása a NATO kezébe kerül, amelyet németországi központból irányítanak egy altábornagy parancsnoksága alatt. A központot kiegészítik a keleti tagállamokban létesítendő elosztó-központok, ahonnan a szállítmányokat eljuttatják Ukrajnába – tette hozzá a főtitkár. Ugyancsak a NATO koordinálja majd az ukrán erők kiképzését tagországok területén.
Stoltenberg kifejtette, hogy az Ukrajna támogatására hozott döntések nem teszik a szövetséget a konfliktus részesévé, de segítenek Ukrajnának abban, hogy élni tudjon az önvédelem jogával.
Hozzátette, hogy 40 milliárd eurós kiindulási összeggel pénzügyi ígéret is született Ukrajna számára, hogy olyan katonai erőt tudjon kiépíteni, amely győzelemre képes és el tudja hárítani az orosz agressziót, valamint elrettentést jelent a jövőben.
Jens Stoltenberg szavai szerint ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy a háború lezárható legyen, és úgy fogalmazott, hogy „minél hitelesebb és minél tartósabb a támogatás, Moszkva annál gyorsabban felismeri majd, hogy nem tud bennünket kifárasztani”.
A NATO-csúcstalálkozó szerdán nyilvánossá tett nyilatkozata úgy fogalmaz, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és a szövetség „folytatja támogatását a teljes euroatlanti integráció felé vezető visszafordíthatatlan úton, ide értve a NATO-tagságot is”.
A NATO-ba való hivatalos meghívóval kapcsolatban a közleményben az olvasható, hogy az akkor történhet meg, amikor a szövetségesek között erről egyetértés születik és Ukrajna teljesíti a feltételeket.
Az állam és kormányfők által elfogadott közös dokumentum egyben azt is hangsúlyozza, hogy a NATO nem keres konfliktust Oroszországgal, és nem jelent rá veszélyt, valamint tartalmazza a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságát a kockázat csökkentése és eszkaláció megelőzése érdekében.
A szerdai ülésnapot követő sajtótájékoztatón Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy döntések születtek a NATO erősítése és tagjai biztonságának növelése érdekében, valamint szó volt a biztonság fentartását szolgáló költségek megosztásáról. Beszámolt a védelmi szövetség keleti tagállamaiba telepített harckész egységekről, és arról, hogy jelenleg több mint 500 ezer katona áll készenlétben a szövetség területén. Hozzátette, hogy a NATO az elmúlt időszakban a hidegháború óta legátfogóbb védelmi tervet volt képes életbe léptetni.
A főtitkár kifejtette: az eredmények elérését az tette lehetővé, hogy a tagállamok történelmi mértékben növelték védelmi kiadásaikat. Ismét rámutatott arra, hogy, amikor 2014-ben megfogalmazták a GDP 2 százalékának megfelelő előírást a tagállamok védelmi kiadásaira vonatkozóan, akkor csupán 3 szövetséges tudta azt teljesíteni, míg jelenleg 23.
Beszámolt arról, hogy a NATO állam- és kormányfőinek ülésén megállapodás született a védelmi ipari együttműködésről a termelés fokozása érdekében. Jens Stoltenberg sajtótájékoztatóján hozzátette, hogy a szövetségesek a lég- és rakétavédelem megerősítéséről is döntést hoztak, aminek része egy új támaszpont kialakítása Lengyelországban.
A NATO washingtoni csúcstalálkozója csütörtökön folytatódik, amikor a tagországok állam- és kormányfőihez csatlakoznak az Európai Unió képviselői, valamint az indiai- és csendes-óceáni térség több vezetője, ezt követően pedig összeül a NATO-Ukrajna Tanács is, amelyen részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A szövetség tagállamai a partnerekkel, többek között az Ukrajnával való szorosabb együttműködést célzó döntéseket hagynak jóvá, és megnövelik a védelmi kiadásokat.
A NATO-csúcson, amely július 9-én, kedden kezdődött Washingtonban, a Szövetség minden tagja aláír egy új védelmi ipari kötelezettségvállalást, amely elősegíti, hogy az európai és észak-amerikai iparágak erősebbek, innovatívabbak és nagyüzemi termelésre képesek legyenek, közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, számolt be a Szuszpilne.
„Ezen kötelezettségvállalás első eleme a védelmi kiadások növelése lesz. A másik fontos elem az lesz, hogy jobban és többet költsünk együtt a védelemre” – mondta a NATO-főtitkár.
Továbbá Stoltenberg kijelentette, a NATO-tagállamok olyan döntéseket hoznak, amelyek célja a partnerekkel való szorosabb együttműködés, többek között Ukrajnával.
Emlékeztetett arra, hogy a szövetségnek van egy NATO Támogatási és Beszerzési Ügynöksége, amely segíti a szövetségeseket, hogy összefogjanak és közösen vásároljanak fegyvereket.
Tavaly a NATO Fenntartási és Támogatási Ügynöksége több mint 11 milliárd dollárt ítélt oda lőszerekre és felszerelésekre.
A NATO főtitkára megjegyezte, hogy ebben az évben a szövetség 23 tagállama kezdte el GDP-jének 2%-át vagy annál többet költeni védelemre, ami milliárdokkal növelte a NATO költségvetését. Ez a pénz védelmi ipari szerződésekre megy el, és kollektív döntés eredménye.
„Tíz évvel ezelőtt megállapodtunk abban, hogy a 2%-ot kell megcéloznunk. A tíz éve elfogadott nyilatkozat formulája az volt, hogy törekedni kell arra, hogy a GDP 2 százalékát védelemre költsék. És nagy jelentősége volt. Ezt a feltételt most arra változtattuk – 2% a minimum” – jegyezte meg a tisztviselő.
A NATO még a washingtoni csúcs előtt dönt további légvédelmi rendszerek beszerzéséről és további lőszerek Ukrajnának történő szállításáról – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozta a CBS amerikai tévécsatornának adott interjújában, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár elmondta, hogy a szövetség valamennyi tagja beleegyezett abba, hogy növeli az Ukrajnának nyújtott támogatást, mind új katonai kiképzés, mind pedig hosszú távú kötelezettségvállalások formájában. „Arra is számítok, hogy a jövő héten kezdődő csúcstalálkozó előtt újabb bejelentéseket tesznek a szövetség tagjai a légvédelem megerősítéséről és a lőszerszállítás növeléséről” – tette hozzá.
Stoltenberg azt is jelezte, hogy a NATO átveszi az Ukrajnának nyújtott biztonsági támogatást és annak koordinálását. Mindenekelőtt egy logisztikai központokkal rendelkező parancsnokságot hoznak létre Németországban, ahol az ukrán fegyveres erők kiképzéséhez szükséges felszereléseket helyezik el. A főtitkár hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyszerű és fontos eredménye lesz a csúcstalálkozónak, amely erősebb alapot ad az Ukrajnának nyújtott támogatásunkhoz”.
„A szövetség fő feladata Ukrajna győzelmének biztosítása. Ez előfeltétele az ország jövőbeni NATO-tagságának. A NATO és szövetségesei békét akarnak, és ennek elérése egyetlen módja, ha meggyőzik Vlagyimir Putyint orosz diktátort arról, hogy nem fog győzni a csatatéren. Neki le kellene ülnie és meg kell hoznia a döntést, hogy Ukrajna szuverén, független államként érvényesül Európában. Putyint csak úgy lehet meggyőzni arról, hogy nem fog nyerni a csatatéren, ha Ukrajna külföldről kap katonai támogatást. Tehát egy hosszú távú tárgyalásos megoldáshoz Ukrajna katonai támogatása szükséges” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
[type] => post
[excerpt] => A NATO még a washingtoni csúcs előtt dönt további légvédelmi rendszerek beszerzéséről és további lőszerek Ukrajnának történő szállításáról – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár nyilatkozta a CBS amerikai tévécsatornának adott interjújában...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1720468500
[modified] => 1720466836
)
[title] => A NATO még a washingtoni csúcstalálkozó előtt új támogatást jelent be Ukrajnának – Stoltenberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121073&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121073
[uk] => 121075
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 120772
[image] => Array
(
[id] => 120772
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenberg-1.jpg
[original_lng] => 35452
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenberg-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenberg-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/stoltenberg-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720456033:2
[_thumbnail_id] => 120772
[_edit_last] => 5
[views_count] => 520
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1372
[1] => 115
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Jens Stoltenberg
[1] => NATO
[2] => Ukrajna
)
)
[7] => Array
(
[id] => 121001
[content] =>
Kína segíti Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban, a Kreml sikere Pekinget is hasonló agresszív lépésekre késztetheti Ázsiában – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a CBS amerikai tévécsatornának nyilatkozva, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a NATO-főtitkár megjegyezte, hogy az ukrajnai háború bizonyítja Oroszország szoros kapcsolatait Kínával, Észak-Koreával és Iránnal. Szerinte Kína az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió fő mozgatórugója, Hszi Csin-ping elnök és Putyin elnök pedig „azt akarja, hogy a NATO és az Egyesült Államok vereséget szenvedjen Ukrajnában”.
Stoltenberg kijelentette, hogy ha Putyin nyer Ukrajnában, az „nemcsak Putyin elnököt fogja bátorítani, hanem Hszi elnököt is”. Felidézte Japán miniszterelnökének a szavait, miszerint a jelenlegi ukrajnai események holnap Ázsiában történhetnek meg. „Tehát ez azt mutatja, hogy a NATO fontos az Egyesült Államoknak a Kínával fenntartott kapcsolatokban, mert az Egyesült Államok nagy ország. De a NATO-ban van valami, amivel egyetlen más nagyhatalom sem rendelkezik – több mint 30 barát és szövetséges – mutatott rá. Az Egyesült Államok a világ GDP-jének 25 %-át állítja elő, a NATO-szövetségesekkel együtt pedig a világ gazdasági és katonai erejének kétszeresét adja, ezért az USA erősebb a NATO-val közösen Kínával szemben” – emlékeztetett.
A NATO-főtitkár azt is hozzátette, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem a NATO megbízásából látogatott Moszkvába, mivel a szövetség egyes tagjai eltérő módon tartanak kapcsolatot Oroszországgal. „Igen, Orbán Moszkvában járt, de ez nem változtat azon a közös döntéseken, amelyeket NATO-ként hozunk” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
Ukrajna NATO-tagságát nagyon súlyos kérdésnek nevezte a védelmi szövetség főtitkára az amerikai CBS News televíziónak adott, vasárnap sugárzott interjúban. Jens Stoltenberg arra a kérdésre válaszolva, hogy korábban miért említett 10 éves időtávot Ukrajna taggá válására, és kifejtette, hogy senki nem beszélt pontosan 10 évről, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Ukrajna háborúban áll. A norvég politikus úgy vélekedett, hogy most a legfontosabb az országnak nyújtott támogatás növelése annak érdekében, hogy Ukrajna fennmaradhasson, amit bármilyen jövőbeli tagság előfeltételének nevezett.
Az észak-atlanti szervezet főtitkára a Joe Biden elnökjelöltségéről és alkalmasságáról az Egyesült Államokban kibontakozott politikai vitával kapcsolatban lényegesnek minősítette, hogy a NATO kimaradjon belpolitikai vitákból, amiknek nem válhat részévé. Megállapította, hogy a védelmi szövetségnek a közösen meghozott döntések számítanak, mint a védelmi kiadások növelése, ami sok éve fontos kérdés az Egyesült Államokban, több elnök alatt is.
Jens Stoltenberg azt is elmondta, hogy idén már 23 tagállam védelmi kiadásai haladják meg a 10 éve kitűzött célt, a GDP 2 százalékát.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök oroszországi látogatásával kapcsolatban – kérdésre válaszolva – kijelentette, hogy a különböző NATO-tagok eltérő módon tartják a kapcsolatot Moszkvával. Hangsúlyozta, hogy azt Orbán Viktor is világossá tette, hogy nem az észak-atlanti szervezet nevében látogatott Oroszországba, az utazás pedig nem változtat a védelmi szövetség közösen hozott döntésein.
Stoltenberg szerint mindenki békét szeretne, de úgy vélekedett, hogy a békéhez vezető egyetlen út meggyőzni Putyin orosz elnököt arról, hogy a hadszíntéren nem győzhet, hanem le kell ülnie és el kell fogadnia egy olyan megoldást, amelyben Ukrajna szuverén és független országként létezik tovább Európában. A meggyőzés egyetlen módjának Ukrajna további katonai támogatását nevezte Jens Stoltenberg.
A főtitkár a 75. évfordulós NATO-csúcstalálkozó kiemelt témái között említette Ukrajna mellett a védelmi kiadások növelésének kérdését, valamint a Kína jelentette kihívást. Az indiai- és csendes-óceáni térség biztonságáról szóló megbeszélésekre Ausztrália, Új-Zéland, Japán és Dél-Korea vezetői is csatlakoznak a NATO-csúcstalálkozó résztvevőihez.
A szövetség tagjai megállapodnak a pénzügyi terhek elosztásának mechanizmusairól az egyes államok GDP-jének nagysága alapján – ismertette a főtitkár.
Ukrajna támogatása lesz a „legsürgetőbb feladata” a szövetség washingtoni csúcstalálkozójának. Ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelentette be július 5-én, pénteken Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján.
„Ukrajnának nyernie kell, és állandó segítségünkre van szüksége. Így arra számítok, hogy a jövő heti csúcson az állam- és kormányfők megállapodnak egy értelmes csomagról Ukrajna számára” – mondta Stoltenberg.
Mindenekelőtt a NATO biztonsági segítségnyújtási és képzési programjáról van szó. Főként a NATO veszi át az Ukrajnának nyújtott nemzetközi biztonsági segítség nagy részének koordinálását és szállítását. Ukrajna számára külön NATO-parancsnokságot hoznak létre Németországban.
A washingtoni NATO-vezetők hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalásokat is mérlegelni fognak.
Ukraine “will get this assistance before anyone else gets it,” President Joe Biden says during his speech at an event celebrating NATO’s 75th anniversary https://t.co/ooMMovHLyDpic.twitter.com/8woal5uNn3
