Komoly veszélyt jelent, hogy az orosz csapatok elfoglalták a Zaporizzsjai Atomerőművet, a létesítményen folyó provokációk nemcsak Ukrajnát, hanem más országokat is veszélyeztetnek – jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára az Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a nukleáris létesítmények elleni támadások komoly veszélyt jelentenek a biztonságra. „Növelik a nukleáris incidensek kockázatát, és veszélyeztetik Ukrajna és a szomszédos országok lakosságát, valamint az egész nemzetközi közösséget” – mutatott rá.
A főtitkár ugyanakkor megjegyezte, hogy a NATO fenntartja a semlegességét az Oroszország által indított háborúban. „Az Észak-atlanti Szövetség támogatni fogja a politikai párbeszédet az Európai Unió égisze alatt” – hangsúlyozta Jens Stoltenberg.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az ENSZ kijelentette, kész támogatni a Nemzetközi Atomerő-ügynökség missziójának látogatását a Zaporizzsjai atomerőműben. Dmitro Kuleba külügyminiszter ugyanakkor ma kijelentette, hogy a szakértői küldöttség csakis az Ukrajna által ellenőrzött területen keresztül juthat be az erőműbe.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kitart azon álláspontja mellett, hogy a szövetségesek képesek továbbra is annyi fegyvert szállítani Ukrajnának, amennyi szükséges – közölte csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál a Politico című amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltenberg a Politico által szervezett konferencián felszólalva kijelentette:
a NATO-szövetségesek „politikai és erkölcsi elkötelezettséget vállalnak”, hogy nem hagyják abba a fegyverszállítást Ukrajnának. „Mindaddig, amíg szükséges, az üzenetem az, hogy készen kell állnunk a hosszú útra. Nem tudom pontosan megmondani, meddig fog tartani ez a háború.” Hozzátette: „de csak azt mondom a NATO-fővárosok döntéshozóinak, hogy politikai és erkölcsi kötelességünk, hogy még hosszú ideig jelentős támogatást nyújtsunk.”
A főtitkár kiemelte: „támogatnunk kell a modern fegyverek, nehézfegyverek szállítását, ahogyan azt a NATO-szövetségesei régóta teszik, és azt a szerepet, amelyet a NATO betölthet a támogatásban.” Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború valójában 2014-ben kezdődött, amikor Oroszország annektálta a Krímet, és támogatta a kelet-ukrajnai fegyvereseket.
A NATO-vezető hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború hosszú lesz. „Mi, NATO-szövetségesek, készen álltunk és készen állunk a hosszú távra, mert nem engedhetjük meg Putyinnak semmilyen értelemben, hogy azt lássa, jutalmat kap a brutális erőszak alkalmazásáért” – mondta el Jens Stoltemberg.
HIMARS have arrived to Ukraine. Thank you to my 🇺🇲 colleague and friend @SecDef Lloyd J. Austin III for these powerful tools! Summer will be hot for russian occupiers. And the last one for some of them. pic.twitter.com/BTmwadthpp
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint a NATO a június végi madridi NATO-csúcson bejelentheti, hogy Oroszország már nem partnere a szövetségnek, hanem veszélyt jelent annak biztonságára.
„Ha a béke megváltozik, a NATO is megváltozik. És a világ veszélyesebb lett. Kijelentjük, hogy Oroszország többé nem partner, hanem veszélyt jelent biztonságunkra, békénkre és stabilitásunkra” – mondta.
Ugyanakkor a főtitkár nem látja a valós veszélyét egy esetleges atomtámadásnak Oroszország részéről.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja évekig elhúzódhat, ennek ellenére nem gyengíthetjük a Kijevnek nyújtott támogatásunkat – jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára vasárnap egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg a Bild című német lapnak nyilatkozva hangsúlyozta: „fel kell készülnünk arra, hogy ez (a háború – a szerk.) évekig is eltarthat. Nem szabad gyengíteni Ukrajna támogatását, még akkor sem, ha a költségek magasak, és nemcsak a katonai segítségnyújtás miatt, hanem a növekvő energia- és élelmiszerárak.” Ugyanakkor hozzátette, hogy ez semmi ahhoz az árhoz képest, amit az ukránoknak kell fizetniük, akik minden nap sok életet áldoznak. „És ha Putyin ebből a háborúból azt a következtetést vonja le, hogy folytathatja, ahogy a grúziai háború után tette 2008-ban és a Krím 2014-es annektálását követően, akkor mi sokkal magasabb árat fogunk fizetni” – figyelmeztetett.
A NATO-főtitkár azt is elmondta, hogy ha Kijev modern fegyvereket kap, megnő annak a valószínűsége, hogy „Ukrajna ismét ki tudja szorítani Putyin csapatait Donbászról”. „A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát önvédelmében, de nem lesz részese a konfliktusnak. Segítjük Kijevet, de nem küldjük a katonáinkat Ukrajnába” – szögezte le ismételten. Hozzátette azt is, hogy a NATO megerősítette a védelmet, így a NATO parancsnoksága alá tartozó katonák száma 40 ezerre nőtt. „Megerősítjük a szövetség területének biztonságát a szárazföldön, a tengeren és a levegőben. Ez egyértelmű jelzés Moszkva felé, hogy ne legyen kétsége a védelmi felkészültségünkről” – összegezte Jens Stoltenberg.
A NATO védelmi miniszterei döntést csütörtökön hozhatnak arról, hogy növelik a katonai szövetség jelenlétét a kelet-európai tagállamokban – közölte szerdán Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára.
A NATO legfőbb tisztviselője Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót a védelmi miniszterek találkozója előtt. Emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése óta megduplázták a NATO harccsoportjainak számát, és Balti-tengertől a Fekete-tengerig növelték a csapatok létszámát, készültségét.
Most olyan döntésekre készülünk, amelyek hosszú távon is biztosítják azt, hogy a szövetséges tagállamok területének minden centiméterét meg tudjuk védeni – fogalmazott Jens Stoltenberg, hozzátéve azt is: mindez a létszámban, a nagyobb harcerőben és nagyobb harckészültségben is megnyilvánul.
Újságírói kérdésre válaszolva a NATO-főtitkár azt is elárulta, hogy egyes kelet-európai országokban az eddigi ezredszintű harccsoportok helyett most már dandárszintűeket, vagyis jóval nagyobb létszámú egységeket hoznának létre. Hozzátette azt is, hogy ez nem minden országra igaz, de azt nem részletezte, hogy mely országokat érintené ez az átalakítás.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter szerda este találkozott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, akivel az Ukrajnának szállított nehézfegyverek mennyiségének további növeléséről tárgyalt – adta hírül az rbc.ua hírportál csütörtökön a tárcavezető Twitter-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Reznyikov bejegyzésében hangsúlyozta, hogy az egész euroatlanti térség biztonsága Ukrajna kezében van. „Oroszország Ukrajna elleni agressziójával kapcsolatban hangos és egyértelmű volt az üzenet: Karthágót le kell rombolni! Senki nem állíthat meg minket! A mi kezünkben van az egész euroatlanti térség biztonsága. Ezeknek a kezeknek több nehézfegyvert kell kapniuk” – írta a védelmi miniszter.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a szerdai rammsteini találkozó előtt Stoltenberg azt mondta, Ukrajnának készen kell állnia egy hosszú háborúra. A NATO azt tervezi, hogy az ukrán fegyveres erőket a szövetség a modern fegyvereinek használatára képezi ki.
Mint hírportálunk tegnap beszámolt róla, Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette: a NATO nem tesz elég erőfeszítést a háborúban álló Ukrajna védelme és támogatása érdekében, ennek ellenére az Ukrajna elleni modern orosz agresszió körülményei között a NATO az egyetlen struktúra, amely képes ellenállni az Európa elleni támadásoknak. „Elég erősek vagyunk-e ahhoz, hogy megvédjük európai értékeinket? Az ukrán hadsereg és az ukrán nép Európa és a szabad világ legfontosabb értékeiért – a szuverenitásért, a szabadságért, az élethez való jogért – harcol” – emelte ki. Hozzátette: „szerintem a válasz az iménti kérdésre az, hogy nem. Nem teszünk eleget, nem tettünk eleget Ukrajna védelméért, az ukránok támogatásáért.”
Great news from my 🇨🇦 colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train 🇺🇦troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to 🇨🇦for their staunch support! 🇺🇦🤝🇨🇦 pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN