Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben megbeszélést folytatott a többi között a front jelenlegi helyzetéről és az ukrán fegyveres erők sürgős fegyverszükségleteiről az Oroszország agressziója elleni küzdelemben – számolt be az rbc.ua hírportál a NATO sajtószolgálatára hivatkozva.
Jens Stoltenberg, NATO, Secretary General, meets with Rustem Umierov, Defence Minister of Ukraine.
A jelentés szerint az észak-atlanti szövetség főtitkára Ukrajna folyamatos támogatásáról biztosította a szövetségeseket és partnereket. Azt is megjegyezte, hogy a téli körülmények befolyásolják a csaták és harcok menetét. „Tekintettel arra, hogy a tél várhatóan bonyolítja az harcokat, Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a szövetségesek eltökéltek, hogy megerősítsék Ukrajna politikai és gyakorlati támogatását az orosz invázió elleni védekezésben” – áll a NATO-közleményben.
Stoltenberg megerősítette, hogy a blokk hosszú távú támogatást nyújt az ukrán félnek, hogy az ukrán fegyveres erők „teljes mértékben kompatibilisek legyenek” a NATO-val, és „még közelebb vigye őket a szövetséghez”.
Umerov és a NATO főtitkára Ukrajna észak-atlanti szövetségi tagságához vezető útjáról és Kijev reformtörekvéseiről is tárgyalt. „Stoltenberg megerősítette, hogy Ukrajna akkor lesz a NATO tagja, ha minden szövetséges beleegyezik, és ha a feltételek teljesülnek” – mutatott rá nyilatkozatában a NATO.
Ukrajna helyzete még rosszabbra fordulhat, ha a Nyugat nem növeli a fegyverszállítást – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. Véleménye szerint Kijev „kritikus helyzetben” van, és „rossz hírekre” kell felkészülni.
Az ukrajnai helyzet súlyosbodhat a nyugati országok segítségének hiánya miatt. Ezt Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára jelentette ki. „Fel kell készülnünk a rossz hírekre” – mondta a főtitkár a Das Erste német televíziónak adott interjújában, amelyet december 1-jén sugároztak.
Jens Stoltenberg kifejtette, hogy a közeljövőben nem lesz lehetőség Ukrajnába szállítani a szükséges mennyiségű katonai felszerelést és fegyvert. Ennek oka nem mindig a nyugati védelmi komplexum megfelelő termelési kapacitása, valamint a logisztikai problémák: egyszerűen a Nyugat által nyújtott segítség nem érkezik meg időben a frontvonalhoz.
Ahogy Stoltenberg megjegyezte, a konfliktusok különböző fázisokban zajlanak, „szakaszokban fejlődhetnek”. Ezzel kapcsolatban a NATO-főtitkár felszólított mindenkit, hogy ne utasítsák el Ukrajna támogatását sem jó, sem rossz időben.
Az F–16-os vadászgépek egyedül nem lesznek képesek gyökeresen megváltoztatni a helyzetet az ukrajnai harctéren, a repülőket integrált módon kell használni a HIMARS-okkal, rakétákkal és más légvédelmi rendszerekkel együtt – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Meg kell értenünk, hogy nincs olyan rendszer, amely alapjaiban változtatná meg a helyzetet a csatatéren. Sokféle dolognak kell működnie, különböző képességekre van szükség, együttműködés kell, hogy valami megváltozzon. És kemény harcra kell készülnünk.” Külön említette a HIMARS-okat, a rakétákat és a légvédelmi rendszereket.
A NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy „konkrétan nincs semmi, ami megváltoztathatná a helyzetet a harctéren”. Ugyanakkor nem tudta megnevezni a vadászgépek szállításának pontos időpontját, mert „a pilótákat ki kell képezni, és ez Romániában történik”, illetve „Amerika is engedélyt adott a NATO-tagországoknak”, hogy biztosítsanak Ukrajnának ilyen vadászgépeket”.
„Nagyon fontos megjegyezni, hogy az F–16-osok bizonyos változásokat fognak előidézni. Elsősorban Ukrajna erejét fokozzák az orosz hadsereg veszteségeinek növelése érdekében, valamint Ukrajna légvédelmét” – mutatott rá Jens Stoltenberg.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO-tagországok külügyminisztereinek keddi brüsszeli találkozója előtt az ukrajnai háború helyzetét kommentálva kijelentette, hogy fel kell készülni a harcok és a rakétatámadások fokozódására, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A NATO-főtitkár megjegyezte, hogy Ukrajnában jelenleg intenzív harcok folynak a frontvonalon. Emellett, elmondása szerint szemtanúi lehettünk az erőteljes dróntámadásoknak az ukrán városok ellen.
„Fel kell készülni a harcok és az ukrajnai városok elleni légirakéta-támadások fokozódására. Ez még fontosabbá teszi, hogy a NATO-szövetségesek támogassák Ukrajnát” – hangsúlyozta Stoltenberg.
Üdvözölte továbbá a NATO-tagországok, többek között Németország, Hollandia és Románia legutóbbi bejelentéseit az Ukrajnának nyújtott támogatásokról.
Stoltenberg előző nap kijelentette: bízik abban, hogy a szövetségesek továbbra is jelentős mennyiségű katonai segélyt nyújtanak Ukrajnának.
A NATO-nak Ukrajna hosszú távú támogatására kell összpontosítania, mert Putyin győzelme tragédia lesz mindenki számára – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Ukrajna-NATO Tanács brüsszeli külügyminiszteri ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál a tanácskozás YouTube-közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Stoltmberg elmondta: „A feladat, a kihívás most az, hogy ezt a támogatást tartóssá tegyük. Ezért üdvözlöm azokat az ígéreteket, amelyek arról szóltak, hogy Németország és Hollandia együtt további 10 milliárd eurót különít el. Ezek fegyverrendszerek és támogatások lesznek. És felszólítom a tagállamokat, csakúgy, mint az Egyesült Államokat, hogy nyújtsanak támogatást. Mert ezek a mi érdekeink.”
A főtitkár szavai szerint a júliusi vilniusi NATO-csúcson a támogatás fokozásáról volt szó, valamint arról, hogy biztosítani kell a NATO-tagországok és Ukrajna haderői közötti hadműveleti átjárhatóságot. „Erre van a Rammsteinünk. Ez valóban nagy előnyt jelent, és a támogatást tartóssá kell tennünk. Ez a mi biztonsági érdekünk” – tette hozzá.
A NATO vezetője hangsúlyozta, hogy a NATO kötelessége Ukrajna ellátása a szükséges fegyverekkel. „Mert az ukránok számára tragédia lesz, ha Putyin elnök nyer, de veszélyt jelent majd ránk is. Mert ez jelzés lesz minden totalitárius vezetőnek, nemcsak Moszkvának, hanem Pekingnek is, hogy ha erőszakot alkalmaz, akkor elfoglalhatják az országokat, megkaphatják, amit akarnak. Ez egy szabályokon alapuló nemzetközi rendről szól, ahol tiszteletben tartják a nemzetközileg elismert határokat” – mutatott rá. „A NATO-tagállamok példátlan katonai támogatást nyújtanak. És ez valóban előnyökkel jár a csatatéren. Mert az ukránok fel tudták szabadítani a teljes körű invázió után elfoglalt terület 50 százalékát” – emlékeztetett Jens Stoltenberg.
A NATO-tagállamoknak továbbra is támogatniuk kell Ukrajnát, mert minél erősebb a csatatéren, annál jobb lesz a helyzete – jelentette ki kedden Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az rbc.ua hírportál tudósítójának kérdésére válaszolva a NATO-tagállamok külügyminisztereinek keddi brüsszeli találkozója előtt.
A jelentés szerint arra a kérdésre, hogy a NATO számít-e a közeljövőben áttörésre az ukrajnai frontokon, és mit kell tennie ennek érdekében, Stoltenberg azt mondta: „Nagyon óvatos vagyok a fronton zajló események előrejelzésében, mert a háborúk természetüknél fogva kiszámíthatatlanok.” Ugyanakkor megjegyezte, hogy az ukrán hadsereg ügyessége és eltökéltsége a harctéren „lenyűgözte az egész világot”.
„Emlékeznünk kell arra, honnan indultunk, amikor tavaly megindult a teljes körű invázió. Voltak félelmek, és a szakértők úgy vélték, hogy Ukrajna heteken belül elesik, Kijev pedig napokon belül orosz ellenőrzés alá kerül” – emlékeztetett a NATO-főtitkár. Mint hangsúlyozta, ezek a forgatókönyvek nem valósultak meg, és Ukrajnának sikerült visszavernie az orosz erőket északon, keleten és délen, felszabadítva a háború elején Oroszország által elfoglalt területek mintegy felét.
„Ez bizonyítja a fegyveres erők készségeit és képességeit. A NATO-szövetségesek jelentős katonai támogatást nyújtottak. Felszólítottam a szövetségeseket, és ígéretet tettem a további támogatásra” – mondta a főtitkár. Elmondása szerint bár a frontvonal nem mozdult el az elmúlt egy évben, az intenzív harcok folytatódnak, és figyelembe kell venni, hogy ha a frontvonal nem is tolódott el, „Ukrajnának sikerült súlyos veszteségeket okoznia az orosz erőknek mélységi csapásokkal”.
„Ezért kell továbbra is támogatást nyújtanunk. Tudva azt is, hogy minél erősebb Ukrajna a csatatéren, annál erősebb lesz a tárgyalóasztalnál. Ha olyan békemegoldást akarunk, amely biztosítja Ukrajna függetlenségének megőrzését, akkor a legjobb mód ennek elérésére az, hogy továbbra is katonai támogatást nyújtunk Ukrajnának, és ezt a szövetségesek meg is fogják tenni” – zárta szavait Jens Stoltenberg.
A gázai humanitárius szünet meghosszabbítására szólított fel hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, mert szerinte ez teszi lehetővé, hogy a térségben élő emberek megkapják a számukra égetően szükséges segélyt, és még több túsz kiszabadulhasson.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján a norvég politikus üdvözölte, hogy a Hamász és Izrael közötti megállapodás több túsz elengedéséhez vezetett. Kiemelte, hogy a régióban tapasztalat szenvedés, még fontosabbá teszi a politikai megoldás szükségességét. Mint mondta, a NATO-szövetségesek jelen vannak a tágabb közel-keleti térségben, a többi között az iraki kapacitásépítő missziók révén.
„Drón- és rakétacsapásokat tapasztaltunk amerikai támaszpontok ellen Szíriában és Irakban, valamint kereskedelmi hajók elleni támadásokat, mindez az eszkaláció kockázatának növekedésére mutat rá. Iránnak vissza kell fognia szövetségeseit” – hívta fel a figyelmet.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség tagállamainak külügyminiszterei kedden egyeztetést folytatnak a helyzetről.
„Oroszország visszahozta a háborút Európába. Kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai és migrációs zsarolással destabilizálni igyekszik demokráciáinkat” – mutatott rá. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben Moszkva migránsokat szállított a finn határra, emiatt le kellett zárni átkelőhelyeket. Hangsúlyozta, hogy a NATO szolidaritást vállal új tagállamával, Finnországgal, és üdvözölte, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) segít megerősíteni a finn határokat.
Stoltenberg elmondta továbbá, hogy a NATO megerősíti Ukrajna hosszú távú támogatását, és a szövetségesek egyetértenek abban, hogy az ország a szervezet tagja lesz.
„Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által elfoglalt területek 50 százalékát. Szuverén, független nemzetként győzedelmeskedett. Eközben Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag is gyengébb lett” – hangoztatta.
Kínával kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: a távol-keleti ország nem ellenfél, a Pekinggel való párbeszédet pedig fenn kell tartani, sok területen – például éghajlati és fegyverzetellenőrzési kérdésekben – együtt kell vele működni.
Rámutatott azonban, hogy néhány kínai kormányzati intézkedés kihívást jelent a szövetségesek biztonságára nézve, és a NATO-nak együtt kell dolgoznia a válaszlépéseken.
A nyugat-balkáni helyzetről szólva a NATO-főtitkár kiemelte, hogy a többi között Oroszország rosszindulatú kísérleteket tesz a feszültség szítására a régióban.
„A NATO máris további 1000 katonát vezényelt Koszovóba. Vizsgáljuk továbbá a békefenntartó kontingensünk tartósabb növelését” – jelentette ki.
Végezetül, Stoltenberg sürgette, hogy Magyarország és Törökország mihamarább fejezze be Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.
Lehetetlen Ukrajna teljes jogú NATO-tagsága az aktív harcok befejezéséig – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg elmondta: „Túl korai megmondani, hogy mi lesz a washingtoni csúcstalálkozón. Minden NATO-tagállam egyetértett abban, hogy háborús körülmények között nem lehetséges a teljes jogú tagság. De továbbra is mérlegelni fogjuk, hogyan hozhatnánk közelebb Ukrajnát és a NATO-t egymáshoz, másrészt készülünk a washingtoni csúcstalálkozóra.”
A főtitkár emlékeztetett arra, hogy Ukrajna NATO-tagságához vezető útja két lépésről egyre rövidült. „Ukrajnára vonatkozóan töröltük az útiterv követelményt. Így töröltük az egyik szakaszt, amelyen Ukrajnának át kellene mennie ahhoz, hogy NATO-taggá váljon. Finnországgal és Svédországgal is ugyanezt tettük” – jegyezte meg.
Stoltenberg kiemelte az Ukrajna-NATO Tanács létrehozását is, amely szerinte „egy fontos testület, ahol Ukrajna és a NATO-tagok egyenlő félként találkoznak egy asztalnál, és közösen oldják meg a kérdéseket”. „Ez jelentősen közelebb viszi Ukrajnát a NATO-hoz, egy megfelelő döntéshozó testületet hozva létre. Ez a tanács ezen a héten ülésezik először külügyminiszteri szinten, Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere pedig csatlakozik hozzá” – jelezte.
Ezenkívül a főtitkár elmondása szerint a szövetség jelentős mértékben koordinált egy átfogó programot a fegyveres erők és a NATO-erők közötti teljes műveleti interoperabilitás biztosítására. „Ez szorosabb együttműködést és műveleti interoperabilitást hoz a NATO-tagországokkal. Emellett F–16-os vadászgépeket, tüzérséget, harckocsikat és kiképzést biztosítanak a szövetség tagjai. Ez pedig gyakorlatilag segít Ukrajnának a NATO-hoz való közelítésében” – tette hozzá Jens Stoltenberg.
Nagyon súlyos a helyzet az ukrajnai hadszíntéren, a frontvonal nem sokat változott az ukrán fegyveres erők ellentámadásának kezdete óta, de az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvednek mind a személyi állományt, mind a felszerelés tekintve – jelentette ki hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Stoltenberg kérdésre válaszolva, hogy hogyan néz ki a helyzet az ukrajnai fronton, és mire dó a NATO a zsákutcából való kilábalás érdekében, azt mondta, hogy a helyzet nagyon nehéz. „Intenzív harcokat látunk. Nagyon nehéz a helyzet a frontvonalon. Főleg keleten. Sok áldozatot látunk. És a harcok legintenzívebb időszakait a háború kezdete óta az elmúlt hónapokban és hetekben. És eközben a frontvonal nem változott jelentősen. Vagyis különbséget kell tenni aközött, hogy a frontvonal nem mozog, és a között, hogy intenzív harci műveletek zajlanak” – magyarázta.
A NATO-főtitkár hozzátette: a szövetséget és a partnerországokat „igazán lenyűgözi az ukrán fegyveres erők bátorsága és hozzáértése, valamint az a képességük, hogy az orosz védelmi vonal mögé csapnak le a megszállt területeken”. „Természetesen az ukrán fegyveres erők katonai eredményeit a haladás mértékével, de az ellenség által elszenvedett veszteségekkel is értékelni lehet. A frontvonal nem sokat változott. De úgy is, ha az orosz csapatok jelentős mértékben szenvednek veszteség mind a személyi állomány, mind a képességek tekintetében, akkor ez jelentős eredmény, és az ukránok visszaszorították az orosz Fekete-tengeri Flottát is. És ez nagy eredmény” – hangsúlyozta Stoltenberg.