Hogyan és miben állapodtak meg az Egyesült Államok és Németország az Északi Áramlat-2 kapcsán?

Mint ismeretes, július 21-én az USA és Németország megállapodást kötött az Északi Áramlat-2 gázvezetéket illetően, amely az orosz gázt fogja szállítani Európába. Ezzel mintegy felmenti Moszkvát a tranzitdíj fizetése alól Kijevnek.

Bár a megállapodás számos rendelkezése arra hivatott, hogy enyhítse a kelet-közép-európai országok „aggodalmát” Oroszország egyre növekvő energetikai befolyása miatt.

„Az Egyesült Államok és Németország a kétoldalú tárgyalások során érdekeikhez kapcsolódó kérdéseket oldhatnak meg” – jelentette ki Mihajlo Podoljak, Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója. „De amikor ez más országok érdekeit érinti, lehetetlen megoldani a hátuk mögött.”

Eközben Dmitro Kuleba ukrán és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterek közös nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra, miszerint

Joe Biden amerikai elnök döntése a gázvezeték építésével szembeni ellenállás felfüggesztéséről „politikai, katonai és energetikai veszélyt jelentett Ukrajna és Közép-Európa számára, ugyanakkor növeli Oroszország potenciálját az európai biztonsági helyzet destabilizálását illetően”.

Ez a dühös reakció akkor jelent meg, amikor az amerikai helyettes külügyminiszter Kijevben volt, és megpróbálta rávenni az ukránokat, hogy egyezzenek bele a megállapodásba, később egy varsói utat tervezett, hogy megerősítse a lengyel tisztviselők támogatását. Az amerikai külügyminiszter helyettes kijevi útja során találkozott Denisz Smihal kormányfővel, Dmitro Kuleba külügyminiszterrel, Andrij Jermakkal, az Elnöki Hivatal vezetőjével és más magas rangú tisztviselővel, de nyilvánvalóan nem sikerült meggyőzni az ukrán vezetést az Egyesült Államok és Németország közötti megállapodás előnyeiről.

Ezzel egy időben a Politico amerikai kiadvány az USA azon tisztviselőire hivatkozva, akik közvetlenül részt vesznek a tárgyalásokban, arról számolt be, hogy Biden elnök adminisztrációja „azt javasolta, hogy Kijev ne kritizálja a Washington és Berlin közötti megállapodást”.

Az amerikaiak egyben jelezték, „a megállapodással való nem egyet értés nyilvános bejelentése ronthatja Washington és Kijev kétoldalú kapcsolatait”. Felszólították az ukránokat, hogy „ne tárgyalják meg a Kongresszussal az Egyesült Államok és Németország terveit”. Az adminisztráció magas beosztású tisztviselője cáfolta a közleményeket, megjegyezve, hogy kényes helyzet, de nem kívánta kommentálni.

Ezen kívül Joe Biden nyomásgyakorló kampánya részeként elnapolhatják Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fehér Házbeli látogatása dátumának megerősítését annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elnöke személyes küldött meghívót ukrán kollégájának. Különböző dátumok láttak napvilágot, végül a Fehér Ház bejelentette, hogy a két elnök találkozójára augusztus 30-án kerül sor. Ez a megközelítés, amelyet egyes szakértők „Kijev elleni durva erőszakként” értelmeznek, elégedetlenséget váltott ki a gázvezeték ellen felszólaló washingtoni szenátorok körében, és már kritizálják a megállapodást.

„A szerződést olyan kulcsfontosságú szövetségesek, mint Ukrajna és Lengyelország részvétele és beleegyezése nélkül kötötték meg, és nem garantál semmi konkrétat arra az esetre, ha Oroszország az Északi Áramlat-2-t geopolitikai fegyverként használja” – jegyezte meg a nemzetközi kapcsolatok bizottság tagja. „A megállapodás részletei is érdekesek. A Washington és Berlin közötti megállapodásnak megfelelően, a partnereknek törekedniük kell arra, hogy a 2024-ben lejáró tranzit gázszállítási szerződést 10 évre meghosszabbítsák Ukrajnával. A múlt évben a tranzit-megállapodás 2,11 milliárd euró bevételt hozott Kijevnek. Az is közismert, hogy a német szabályozó hatóság Oroszországra gyakorolt ​​befolyásának egyik eszköze – gázvezeték több mint 50%-a használatának megtilthatása.”

Berlin vállalja továbbá egy „zöld alap” létrehozását és kezelését, amely elősegíti Ukrajna átállását az energia-visszanyerő forrásokra. Németország emellett 175 millió dolláros támogatást és további, más forrásokból származó egymilliárd dolláros hozzájárulást biztosít, beleértve a magánszektort is. Emellett Ukrajna további 70 millió dollárt kap Németországtól a kétszintű energiaprojektek támogatására. Ugyanakkor „Németország készen áll jóváhagyni Ukrajna erősségének növelését célzó intézkedéscsomagot az energiabiztonság támogatása érdekében” a gázvezeték-infrastruktúra kiberbiztonsága és az EU-ból Ukrajnába történő visszatérő gázáramlás biztosítása útján arra az esetre, ha Oroszország megpróbálja megszakítani nyugati gázszállítását.

NEWSMAKER