Az Európai Unió az emberi jogok megsértése miatt kibővítette szankcióit a világ számos országával szemben

A múlt év decemberében jóváhagyott, az emberi jogok megsértéséért járó szankciók Globális mechanizmusa részeként március 22-én a külügyminiszterek Európai Tanácsa úgy határozott, hogy 11 személlyel és 4 jogi személlyel szembe szankciókat vezet be.

Az EU „fekete listájára” Kína, Oroszország, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Líbia, Dél-Szudán és az Eritrea (Kelet-Afrika) állampolgárai és jogi személyei kerültek.

A listára került 2 orosz állampolgár, akiket személyes szankciókkal sújtottak „a csecsenföldi politikai ellenfelek és az LMBTI-közösség képviselőinek üldöztetése miatt”: Ajub Katajev, Argun város egykori rendőrfőnöke, és Csecsenföld miniszterelnök-helyettese, a „Terek” különleges egység parancsnoka, Abuzajd Viszmuradov. Az EU-határozata rámutat arra, hogy ők személyesen verésekben, önkényes letartóztatásokban és fogva tartásban, bírósági ítélet nélküli kivégzésekben és gyilkosságokban vettek részt.

Ami Kínát illeti, az EU-s szankciók új listájára négy fő és egy jogi személy került a Kínai Népköztársaságból az ujgurok üldözésében való részvételük miatt. A párt vezetésének képviselőiről és Hszincsiang biztonságáért felelős személyekről van szó. A Reuters közölte, az elmúlt 30 év alatt ez az első európai szankció a Kínai Népköztársaság ellen. Ezt megelőzően az EU embargót vetett ki a Kínába irányuló fegyverszállítmányokra az 1989-es Tienanmen téri tüntetéseket elfojtása miatt.

Még azon a napon, március 22-én Kína bejelentette szankciók bevezetését 10 európai és az EU 4 struktúrája ellen: az Európai Parlament 5 képviselője, Hollandia, Belgium és Litvánia parlamenti képviselői, az EU Politikai és Biztonsági Bizottsága (egyesíti a szankciókat előkészítő 27 ország nagyköveteit) és az Európai Parlament emberi jogi albizottságai.

Az emberi jogok megsértéséért alkalmazandó szankciók Globális mechanizmusát az Európai Unió először ez év március 2-án alkalmazta, amikor korlátozásokat határozott meg az ellenzéki Olekszij Navalnij és támogatói üldözésében részt vevő orosz vezetőkkel szemben.

A külügyminiszterek Európai Tanácsa március 22-i külön határozatával szankciókat vezetett be Birma katonai junta vezetője, 9 magas rangú katonai vezető és a választási bizottság új elnöke ellen. Az EU egyúttal arra figyelmeztetett, hogy fontolóra veszi „a kormány tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló birmai gazdasági szervezetekre vonatkozó további korlátozások lehetőségét”. Az Európai Unió egyben megjegyezte, hogy a katonai junta 11 vezetője elleni személyes szankciókat kíséri az európai pénzügyi támogatás felfüggesztése Birma kormányának és a katonaságot támogató összes kormányzati szervnek.

Továbbra is érvényben maradnak a korábban, Birmával szemben bevezetett uniós korlátozó intézkedések: fegyverek és felszerelések szállításával kapcsolatos embargó. EU-s szankciók alatt marad, a még 2019-ben „fekete listára” került 14 személy (katonai és rendőrségi vezető), akik részt vettek a rohindzsa muzulmán kisebbség üldöztetésében. Ezzel az Európai Unió személyes szankciói 25 birmai állampolgárra vonatkoznak.

NEWSMAKER