Donald Trump amerikai elnök kampánytörzse véletlenül tévesen jelölte meg a választás napját a Facebookon közzétett egyik hirdetésében – jelentette szerdán az amerikai közszolgálati rádió (NPR) megjegyezve, hogy a Facebook el is távolította a reklámot.
President Donald Trump returns to a news conference in the James Brady Press Briefing Room after he briefly left because of a security incident outside the fence of the White House, Monday, Aug. 10, 2020, in Washington. (AP Photo/Andrew Harnik)
A reklámok az úgynevezett ingadozó, vagy csatatér-államokban jelentek meg kedden, azt hirdetve, hogy ez a nap a választások napja. A reklámokban a Szavazzatok ma és a Ma van a választások napja szövegű üzenetek jelentek meg. A választások egyébként a jövő héten, november 3-án lesznek.
A Facebook adatai szerint mintegy 200 ezren látták a hirdetést, elsősorban Floridában, Arizonában és Georgiában. A közösségi platform néhány óra elteltével eltávolította az üzeneteket arra hivatkozva, hogy megsértették a hamis információkra vonatkozó szabályozást.
Egyelőre nem derült ki, hogy a Trump-kampány véletlenül tette-e közzé a reklámokat, vagy megpróbálta előzetesen regisztráltatni a platformon, de a Facebook belső, adminisztratív hibája miatt került nyilvánosságra.
Az újraválasztására készülő republikánus elnök kampánya nem kommentálta a hibát.
A Facebook egy hónappal ezelőtt jelentette be, hogy már betilt mindenfajta politikai reklámot a választások előtt egy héttel és a választásokat követő héten is.
Fulton County has a long standing history of election mismanagement that has understandably weakened voters’ faith in its system. Allowing this audit provides another layer of transparency and citizen engagement.
— GA Secretary of State Brad Raffensperger (@GaSecofState) May 21, 2021
Jake Tapper: "One doesn’t have to be brilliant to attempt a coup."
John Bolton: "I disagree with that. As somebody who has helped plan coup d’etat, not here, but other places, it takes a lot of work." pic.twitter.com/REyqh3KtHi
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Az előzetes eredmények szerint a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség jelentős győzelmet aratott a vasárnapi ukrajnai önkormányzati választásokon. A KMKSZ bejutott például Kárpátalja legfőbb döntéshozó testületébe, a Megyei Tanácsba. Emellett a KMKSZ képviselői és polgármesterei minden olyan önkormányzatban jelen lesznek, ahol magyarok laknak Kárpátalján. A kampányidőszak rövid volt, a koronavírus ukrajnai terjedése miatt nem lehetett nagyobb rendezvényeket sem tartani, emiatt nagy feladat hárult a kárpátaljai magyar sajtóra, akik hitelesen és naprakészen tudósítottak, mondta Brenzovics László.
Elhalasztják a vasárnap esedékes lengyel elnökválasztást a koronavírus-járvány miatt – jelentette be Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, miután koalíciós partnere, az Egyetértés (Podrozumenie) és az ellenzék is kitartott amellett; a politikai haszonszerzés nem lehet fontosabb az emberek egészségénél – írja az Euronews.
Kaczynski és pártja eddig azzal érvelt, a választás elhalasztása alkotmányt sértene, és a levélben történő szavazás mellett érvelt. Az ellenzéki többségű szenátus viszont elutasította a kormánypárti, erre irányuló törvénymódosítást, mert a járványhelyzetben ezt a formát sem tartotta biztonságosnak.
A május 10-re kiírt elnökválasztás új időpontja leghamarabb július közepén lehet. A lengyel alkotmánybíróság csütörtökön foglal állást a szavazás elhalasztásáról.
Az új választási időpont meghirdetése elvileg lehetőséget ad – a jelenlegi 10 mellett, vagy helyett – új jelöltek állítására. Nem kizárt, hogy a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform lecseréli a kampányban gyengén szereplő Malgorzata Kidawa-Blonskát.
Esélyesnek a hivatalban lévő elnök, Andrzej Duda számít, akinek mandátuma augusztus 6-án jár le.
Az Ukrán Legfelsőbb Tanács a közelmúltban elfogadta a 2020-as esztendő költségvetésének módosításáról szóló törvényt, amely többek között a helyhatósági választásokra fordítható forrásokat is a felére csökkentette.
Oleg Didenko, Ukrajna Központi Választási Bizottságának elnöke az Európa Tanács ukrajnai irodájának nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a mostani helyzetben több fontos kérdésre is választ kell találni. Az egyik ilyen az, hogy egyáltalán lehetséges-e választásokat tartani ősszel Ukrajnában?
Ukrajna, akár csak a világ más országai, nem volt felkészülve arra, hogy világméretű járvánnyal kell megküzdeni a választások évében. Bár elsősorban a járvány leküzdése és az emberek megmentése a cél, ahhoz hogy a járvány után az élet újra a régi kerékvágásba kerüljön, már most gondoskodni kell a polgárok szabad véleménynyilvánításáról és szavazati joguk érvényesítéséről.
A május 10-re kiírt elnökválasztás elhalasztása mellett érvelt Lukasz Szumowski lengyel egészségügyi miniszter a Polsat lengyel tévécsatornán. Szerinte a jelenlegi járványhelyzetben az egyetlen biztonságos megoldást az jelenti, ha 2022-ig elhalasztják a következő hónapban esedékes voksolást.
Az elnökválasztás fő esélyese a jelenlegi államfő, a népszerűségi listát vezető Andrzej Duda.
A szavazás májusi megtartását kifogásolja a lengyel ellenzék is, továbbá több egészségügyi szakértő a választók biztonságára hivatkozva.
A PiS ellenőrzése alatt álló alsóház április elején elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a voksolás teljes egészében postai úton valósuljon meg. A jogszabály azóta az ellenzéki többségű szenátusban vár megvitatásra.
Szumowski szerint a levélszavazás biztonságosabb, mint a hagyományos választás, ugyanakkor még biztonságosabb lenne, ha csak két év múlva kerülne sor az elnökválasztásra.
„Ha ez nem megvalósítható, akkor a lehető legbiztonságosabb alternatívát kell választanunk” – szögezte le a tárcavezető.
Egy márciusban közzétett felmérés szerint a megkérdezettek többsége szeretné elhalasztani a szavazást az egészségügyi kockázatok miatt.
Mateusz Morawiecki kormányfő a napokban a Facebook közösségi hálón élőben folytatott konferencián hangsúlyozta, hogy a demokratikus folyamat a koronavírus-járvány idején sem állhat le, az elnökválasztás májusi időpontjának betartására a lengyel alkotmány kötelez, adott helyzetben a levélben szavazás a legbölcsebb megoldás.
Morawiecki rámutatott: a lengyel alaptörvény megszabja, egy választási cikluson belül meddig kell megtartani az államfőválasztást, adott esetben ez az időpont idei év májusára esik.
„A demokratikus folyamatnak folytatódnia kell. Nem tudjuk, meddig lesz itt a koronavírus, ezért fogadtuk el a lehető legbölcsebb döntést a választás levélbeli lebonyolításáról” – jelentette ki.
A levélben szavazás biztonságáról Morawiecki azt mondta: a szavazólapokat tartalmazó borítékokat ózonnal fertőtlenítik, a borítékokat szállító személyek, a mintegy 30 ezer szavazóurna, a szavazatokat számláló bizottságok esetében is szigorú egészségügyi szabályokat alkalmaznak majd.
Lengyelországban 10 892 fertőzöttje és 494 halálos áldozata van a koronavírusnak, a gyógyultak száma pedig 1944 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint.
Ukraine has slammed "questionable historical arguments" made by German President Frank-Walter Steinmeier regarding the Nord Stream 2 pipeline.https://t.co/C21shuWkBq
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
A koronavírus-járvány ellenére a politikusok nem feledkeztek meg a helyhatósági választásokról. Még a járvány sem állította meg a hagyományos provokációk sorozatát, hiszen nemrég az egyik ukrán hírportálon megjelent egy, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ellen irányuló publikáció.
Az említett cikket a korrespondent.net-en olvashattuk
először, majd pedig egy sor kárpátaljai hírportál (pl. az ungvar.uz.ua) is
átvette. Érdemes megemlíteni, hogy az írást elsőként leközlő médiaoldalról már
törölték a cikket.
A publikációban azt olvashatjuk, hogy „nemrégiben számos kárpátaljai regionális kiadvány és a közösségi oldalak felhasználói is azt rebesgették, hogy a magyar kisebbség vezetői körében nagy változásokra lehet számítani, melyeket különféle tényezők előztek meg”. A cikk írója elsőként azt a tényt említi, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett karanténi intézkedések következtében elmaradt a KMKSZ április elejére tervezett tisztújító közgyűlése. Elmondása szerint Budapest még nem döntött a párt vezetőjét illetően, azonban már megvannak az elvárásai az új elnökkel szemben. A cikkben Barta Józsefet, a KMKSZ alelnökét, a Kárpátaljai Megyei Tanács első elnökhelyettesét és Dobsa Istvánt, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnökét említik lehetséges jelöltekként.
A cikk a továbbiakban alaptalan, indokolatlan és a
valóságnak messzemenően nem megfelelő tényeket közöl a KMKSZ vezetőiről. Többek
között Brenzovics Lászlóról azt állítják, hogy számos médiabotrány részese
volt, s visszaélt a Magyarország által finanszírozott jótékonysági alapítványok
pénzeivel. Ezenkívül a szerző ismeretlen forrásokra hivatkozta azt is
megemlíti, hogy a KMKSZ jelenlegi elnöke elveszítette befolyását a magyar
kisebbség körében. A szervezet hivatalos képviselői és vezetői cáfolták az
ilyen jellegű kijelentéseket.
A KMKSZ a Karpatszkij Objektívnek azt nyilatkozta, hogy a
tisztújításra valóban nemrég került volna sor, azonban az országban bevezetett
karantén miatt elmaradt. Viszont elmondásuk szerint ez nem jelent számukra
problémát, hiszen a szervezet tagjai egységesen támogatják a jelenlegi elnököt.
Sem Barta József, sem pedig Dobsa István nem szándékozik elfoglalni a KMKSZ
elnöki posztját. Mindezek ellenére a KMKSZ nem tekintélyelvű szövetség, mind
Barta József, mind pedig Dobsa István ismert és elismert politikai
személyiségek, ezért nem meglepő, hogy gyakran szerepelnek a nyilvánosság
előtt.
Az említett cikkben leírt alaptalan információkat a KMKSZ
vezetősége választások előtti provokációnak tekinti, mely arra irányult, hogy
beszennyezze a szervezetet a helyhatósági választások előtt. Ezenkívül a
rágalmazók azt tűzték ki célul, hogy a médiában úgy tüntessék fel, hogy a kárpátaljai
magyarság körében széthúzás uralkodik. Annak érdekében, hogy ezt az elképzelést
hangsúlyozzák, a publikációban azt állítják, hogy Zubánics László, az Ukrajnai
Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke és Brenzovics László ellenséges
viszonyban vannak. Azonban mindenki számára köztudott, hogy Kárpátalja két
legnagyobb magyar szervezete az utóbbi évek során olyan szoros kapcsolatba
kerültek, mint még soha, s közös listával indultak az előző választásokon.
Meg kell jegyezni, hogy nem ez az első provokatív jellegű
publikáció, mely a KMKSZ-t célozza meg. 2015 áprilisában, szintén a
korrespondent.net oldalon jelent meg egy rágalmazó anyag a kárpátaljai magyarok
szervezete ellen. A cikk írói egy beregszászi hölgy fényképét is felhasználták
a cikkhez, majd pedig – a mostani esethez hasonlóan –, törölték a publikációt a
hírportálról.
A KMKSZ-nél úgy vélik, hogy a hasonló jellegű cikkek
megjelenésének elsődleges oka az, hogy a szervezet jó helyzetben van a
választások előtt, s ez valakinek nem tetszik. És valóban: a szervezet a 30 év
alatt egyetlen alkalommal sem tért el elveitől és programjától, nem vett részt
sem korrupciós, sem pedig más botrányokban. Vezetői nem oligarchák, Brenzovics
László elnököt pedig nem csak régiónk magyarsága, hanem az ukrán nemzetiségű
lakosok is támogatják.
A KMKSZ sokat tett és továbbra is igyekszik mindent megtenni
a kárpátaljaiak életkörülményeinek javítása érdekében. Megyénkben a szervezet
tevékenysége mindenki számára ismert. Az elmúlt évek során a szövetség rendkívül
aktív volt, számos programot indított magyarországi források által: 39
rendelőt, közel száz óvodát, iskolát és kórházat újított fel Kárpátalja
területén. Több településen a felsorolt szociális intézmények szörnyű
állapotban voltak, s a bezárás küszöbén álltak. Nem kell elfeledni az „Egán
Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ programját sem, melynek
köszönhetően ezrek nyithattak vállalkozást vidékünkön, s ennek eredményeként
nőtt a helyi költségvetések adóbevétele is.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az elsők között
nyújtott segítséget a koronavírus-járvány kezdetekor is. A szervezet
adománygyűjtő akciót indított, melynek keretein belül a Beregszászi
Alapellátási Központ és a Nagyszőlősi Laboratóriumi Centrum már március 27-én
segélyben részesült. Az intézményeknek kesztyűket, maszkokat, respirátorokat és
védőruhákat adtak át. Ezenkívül nemrégiben Csapon 125 rászoruló és egyedül élő,
idős személy vehetett át élelmiszercsomagot a szervezet jóvoltából. A KMKSZ
továbbra is folytatja jótékonysági adománygyűjtő akcióját az elengedhetetlenül
szükséges orvosi eszközök beszerzésére, többek között az egészségügyi dolgozók
és a lakosság számára elengedhetetlen védőeszközök vásárlására.
Határozatlan időre leállította az április 26-ra tervezett általános választások minden előkészületi munkáját a szerbiai választási bizottság hétfő este.
A választási bizottság a kormány vonatkozó határozata, illetve a szükségállapot kihirdetése miatt úgy döntött, hogy leállítja a választási előkészületeket, ám az eddig elvégzett munkát, a támogatói aláírások gyűjtését, illetve a beadott és kihirdetett listákat nem nyilvánítja semmisnek.
A testület közölte, hogy a szükségállapot visszavonását követően új határidőket szab a választási előkészületeknek.
A választási bizottság hatáskörén kívül esik a választások elhalasztása, ám az előkészületi munkák leállítása arra utal, hogy a korábbi bejelentésekkel összhangban, valamint a pártok vezetőivel folytatandó tárgyalásokat követően a köztársasági elnök kedden bejelenti az április 26-ra tervezett országos, vajdasági tartományi és önkormányzati választások elhalasztását.
Szerbiában vasárnap hirdettek szükségállapotot az új típusú koronavírus-járvány megfékezése érdekében. A döntés következtében bezárták a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és felsőoktatási intézményeket, hétvégi menetrend lépett életbe a tömegközlekedésben, a vendéglátó-ipari egységek nyitvatartási idejét 8 és 20 óra közé korlátozták, a beltéri rendezvényeken, illetve az éttermekben és kávézókban legfeljebb 50-en tartózkodhatnak. Szerbiába éjfél óta csak a szerb állampolgárok, valamint a diplomaták és a tartózkodási engedéllyel rendelkezők léphetnek be, ám mindenki kötelezően házi karantén alá kerül 14 napra, míg a járvány európai gócpontjaiból – Olaszországból, Spanyolországból, Svájcból és Ausztriából – érkezőket 28 napos karantén várja. A karantén szabályainak megszegése három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. A szerb kormány emellett 30 napra megtiltotta a gyógyszerek exportját, valamint korlátozta a fertőtlenítőszerek, a maszkok és a kesztyűk megvásárolható mennyiségét. Az ügyintézés szinte teljesen leállt, a kormány bejelentése szerint a szükségállapot visszavonásáig a dokumentumok érvényességi idejét nem kell meghosszabbítani.
A nyugat-balkáni országban eddig 57 fertőzöttet regisztráltak.
I am happy that we found a European solution that facilitates travel between #Kosovo and #Serbia, which is in the interest of all citizens of Kosovo and Serbia.
Srbija širi ratnu propagandu Moskve, a sada i aktivno učestvuje u regrutovanju plaćenika jer dozvoljava emitovanje RT sa ovim oglasom. Najsramnije do sada.... Ovako ćemo ponovo biti osuđeni za nesprečavanje ili za pomaganje u vršenju ratnih zločina.https://t.co/x6IjOFqRP3
Hat párt jutott be az
új szlovák parlamentbe, és az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek
(OLaNO) nevű jobboldali ellenzéki mozgalom győzött a választáson az országos
választási bizottság által vasárnap este kihirdetett hivatalos végeredmény
szerint.
Igor Matovic, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) párt elnöke(Forrás: MTI)
A szombaton tartott parlamenti választáson több mint 2,9
millióan szavaztak, ez 65,8 százalékos választási részvételt jelent, 6
százalékponttal magasabbat, mint négy évvel korábban. Az eddigi legalacsonyabb
részvételt 2006-ban mérték, akkor a választók 54,6 százaléka ment el szavazni,
a legnagyobb arány, 84,2 százalékot pedig 1998-ban. A mostani választáson
viszonylag sokan éltek a külföldről levélben történő szavazás lehetőségével,
csaknem 49 ezren.
A végeredmény szerint az Egyszerű Emberek és Független
Személyiségek nevű párt a leadott szavazatok 25,02 százalékával nyerte meg a
választást, és 53 képviselőt küldhet a 150 fős parlamentbe.
Második lett a leköszönő kormány legerősebb pártja, a Robert
Fico vezette, Irány – Szociáldemokrácia (Smer–SD) 18,29 százalékkal, eddigi
legrosszabb választási eredményével, amivel 38 parlamenti mandátumot szerzett.
A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette,
jobbközép irányultságú párt, a Család Vagyunk (Sme rodina) szerezte meg, a párt
a voksok 8,3 százalékát kapta, többet mint négy éve, ami 17 parlamenti
képviselőt jelent.
A negyedik helyre futott be és ugyancsak 17 parlamenti
mandátumot szerzett az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén
meghatározó radikális párt, a Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba – Ludová
strana Nase Slovensko). Az LSNS a voksok 8,24 százalékát szerezte meg,
nagyjából ugyanannyi mint négy évvel ezelőtt.
A leadott voksok 6,96 százalékával az ötödik helyet szerezte
meg a két új, parlamenten kívüli liberális párt – a Progresszív Szlovákia
(Progresívné Slovensko) és az Együtt – Polgári Demokrácia (Spolu – obcianská
demokracia) – koalíciója, de ezzel nem jutott be a parlamentbe, mert a
törvények értelmében a pártszövetségek esetében 7 százalék a bejutási küszöb.
Érdekesség, hogy ezt a koalíciót néhány hónapja még mostani eredményük
kétszeresére mérték, és ők kapták a legtöbb külföldről érkezett szavazatot is.
A hatodik helyet az eddigi legerősebb ellenzéki
csoportosulás, Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és
Szolidaritás (SaS) szerezte meg 6,22 százalékos támogatottsággal, amely azonban
csak mintegy fele a négy évvel ezelőttinek. A mostani eredmény 13 képviselői
mandátumra elegendő.
Utolsóként, a felmérésekben jósoltnál jóval gyengébb
eredménnyel, 5,77 százalékkal jutott be a pozsonyi törvényhozásba az előző
államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí),
amely így 12 képviselőt küldhet a parlamentbe.
Nem jutott be magyar képviselet a pozsonyi törvényhozásba. A
Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista a voksok
3,9 százalékát szerezte meg. Bár az MKÖ eredménye és a rájuk leadott voksok
száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar
Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, de ez a bejutásra – részben a viszonylag
magas választási részvétel miatt – nem bizonyult elégnek. Eddigi legrosszabb
eredményével a parlamenten kívül rekedt a Bugár Béla vezette szlovák–magyar
vegyes párt, a Most–Híd is. A voksok 2,05 százalékát szerezte meg, kevesebb
mint egyharmadát a négy évvel korábbi eredménynek.
Akárcsak négy évvel ezelőtt – szinte változatlan számokkal –
ismét a parlamenten kívül rekedt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amelyet
a szavazók 4,65 százaléka támogatott.
Kikerült a parlamentből a leköszönő kormánykoalíció második
legerősebb pártja, az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely a
voksok 3,16 százalékát szerezte meg.
Érdekesség hogy csak négy olyan párt, illetve koalíció volt
a mostani választáson, amely legalább egy egész járásban győzni tudott, és
kettő közülük mégsem jutott be a törvényhozásba. Országos szinten az OLaNO 50
járásban tudott győzni, míg az Irány 25-ben. Az MKÖ három déli járásban
szerzett győzelmet, a Progresszív Szlovákia és az Együtt koalíciója pedig egy
járásban, Pozsony óvárosában.
Igor Matovic, a győztes párt, az OLaNO elnöke bejelentette:
szeretne alkotmányos, háromötödös többséggel bíró kormányt alakítani. Mivel azt
már korábban jelezte, hogy az Iránnyal és az LSNS-el való együttműködés kizárt,
Matovic négypárti koalíciót tervezhet saját pártja, a Család vagyunk, az SaS és
az Emberekért részvételével. Ha mégsem ragaszkodik majd az alkotmányos
többséghez, az említett három párt közül bármelyik kettő is elég számukra a
kormányzáshoz.
Az önálló Szlovákia megalakulása óta nyolcadik alkalommal
tartott parlamenti választás rendben zajlott. A voksolás lezárása a tervezetthez
képest késett egy órát, mivel két szavazóhelyiségben is haláleset történt, és
emiatt átmenetileg be kellett zárni ezeket a szavazóhelyiségeket. A szavazást
emiatt meg kellett hosszabbítani.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Hat párt jutott be az új szlovák parlamentbe, és az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevű jobboldali ellenzéki mozgalom győzött a választáson az országos választási bizottság által vasárnap este kihirdetett hivatalos végeredmény...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1583139060
[modified] => 1583133729
)
[title] => Szlovák választások: Kihirdették a hivatalos végeredményt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=3659&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3659
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 3660
[image] => Array
(
[id] => 3660
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/igor-matovic.jpg
[original_lng] => 58374
[original_w] => 644
[original_h] => 429
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/igor-matovic-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/igor-matovic-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/igor-matovic.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/igor-matovic.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/igor-matovic.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/igor-matovic.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/03/igor-matovic.jpg
[width] => 644
[height] => 429
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1583126529:12
[_thumbnail_id] => 3660
[_edit_last] => 12
[views_count] => 5219
[translation_required] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_1266b6161f3a28db9731a29e76d13ca6] =>
[_oembed_time_1266b6161f3a28db9731a29e76d13ca6] => 1593925605
[_oembed_b37a62d54921ce106a63869bc5cabc24] =>
[_oembed_time_b37a62d54921ce106a63869bc5cabc24] => 1605581057
[_oembed_016f0ebcc5ee042ee82afb2dc68e69c0] =>
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
We strive for peace in all of Europe: countries big or small, east or west. Our shared values and vision unite us, and #Ukraine is part of this. In Granada we've assured @ZelenskyyUa he can rely on our ongoing support. pic.twitter.com/AaqZvTzRzo
A szavazatok
37,5%-ával a szociáldemokraták (SPD) lettek a legerősebb párt a hamburgi
választáson vasárnap – írja az NDR.de. A második legtöbb voksot a Zöldek
gyűjtötték (25,5%-nyit, ami 13%-kal több, mint a legutóbbi voksoláson).
A többi párt jelentős lemaradással szerepel az infratest
dimap felmérésben: a CDU-ra a választók 11,5%-a, a Die Linkére 9%-uk, a szabad
demokratákra és az AfD-re kb. 5-5%-uk voksolt.
121 parlamenti mandátum sorsáról dönthetett vasárnap a hanzaváros 1,3 millió választópolgára. A részvételi arány 57% körül alakult 16 óráig, ami valamivel magasabb, mint a 2015-ös adat.
Az összes szavazatot várhatóan csak ma estére számolják majd meg, az viszont látszik, hogy a legnagyobb esély a jelenlegi, vörös-zöld koalíció folytatására van. Ez azt is jelenti, hogy valószínűleg a szociáldemokrata Peter Tschentscher is folytathatja majd főpolgármesterként – ő 2018-ban vette át a tisztséget Olaf Scholztól, aki tavaly megpróbálta megszerezni az SPD társelnöki címét, de végül nem járt sikerrel.
Az észak-németországi város az SPD egyik fontos bástyája: Hamburgnak 1946–1953, valamint 1957–2001 között mindig szociáldemokrata főpolgármestere volt. Az addig kormányzó fekete-zöld (CDU–Zöldek) koalíciótól 2011-ben hódította vissza a várost Olaf Scholz.
Ideiglenes kormány felállításáról és előre hozott választásról állapodott meg pénteken a németországi Türingiában a legutóbbi helyi törvényhozási (Landtag-) voksoláson kisebbségbe került baloldali koalíció és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tartomány kormányozhatóságát veszélyeztető politikai válság feloldására.
Az erfurti Landtagban tartott csaknem egész napos egyeztetés után, pénteken késő este ismertetett megállapodás szerint március 4-én megválasztják miniszterelnöknek Bodo Ramelow korábbi kormányfőt, a Baloldal (Die Linke) politikusát, és bő 13 hónappal később, 2021. április 25-én törvényhozási voksolást tartanak.
A Baloldalnak és eddigi koalíciós társainak, a szociáldemokratáknak (SPD) és a Zöldeknek együtt 42 képviselőjük van a 90 tagú tartományi gyűlésben. Az abszolút többséghez 4 mandátum hiányzik.
A CDU vállalta, hogy a miniszterelnök-választás első fordulójában – titkos szavazáson – legkevesebb 4 képviselőjük Bodo Ramelow-ra voksol.
A kereszténydemokraták azt is vállalták, hogy egy úgynevezett stabilitási paktum keretében külső támogatást biztosítanak a 2021-es költségvetés elfogadásához, és nem fognak össze a tőlük jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) frakciójával és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) képviselőcsoportjával a Baloldal-SPD-Zöldek összetételű kisebbségi kormány parlamenti kezdeményezéseinek megakadályozására.
A megállapodás egy sor tervezett kormányzati intézkedés támogatásáról is rendelkezik, a többi között egy csaknem 600 millió eurós (205 milliárd forint) beruházási program elindításáról. A legfőbb cél a 2021-es büdzsé megalkotása. Amint ez sikerül, a kormánypárti frakciók és a CDU képviselőcsoportja közösen kezdeményezi a Landtag feloszlatását és az új választás kiírását 2021. április 25-re.
A CDU hangsúlyozta, hogy továbbra is mély világnézeti és ideológiai különbségek határolják el a Baloldaltól, de konstruktív ellenzéki pártként Türingia érdekében hajlandó az átmeneti időre szóló és előre meghatározott projektekre épülő együttműködésre.
A korábbi NDK területén fekvő, 2,1 millió lakosú tartományt a 2014-2019-es ciklusban törvényhozási többségre támaszkodva irányította a Baloldal, az SPD és a Zöldek koalíciója. A 16 német tartomány között Türingia volt az egyetlen, amelyben az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal vezetésével működött kormány.
A Baloldal a tavaly októberi Landtag-választáson is az első helyen végzett, de az SPD visszaesése és az AfD előretörése miatt elveszett a parlamenti többség.
A három párt hónapokig tartó egyeztetések után úgy döntött, hogy megpróbál kisebbségben kormányozni. Kísérletük február elején kudarcba fulladt, mert a Landtagban a CDU-frakció nem volt hajlandó külső támogatóként megszavazni Bodo Ramelow-t miniszterelnöknek. Arra hivatkoztak, hogy a CDU nem működhet együtt az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből létrejött Baloldallal.
A miniszterelnök-választáson végül az FDP jelöltje, Thomas Kemmerich nyerte el a tisztséget. Ez országos politikai válsághoz vezetett, mert a liberális aspiráns megválasztásához pártja, a CDU és az AfD képviselői együtt biztosították a többséget, holott mind a liberálisok, mind a kereszténydemokraták kizárják az együttműködést az AfD-vel. A voksolás titkos volt, és az AfD nem jelentette be nyilvánosan előre, hogy a harmadik, döntő fordulóban képviselőik mind kihátrálnak saját jelöltjük mögül, és átszavaznak az FDP-s aspiránsra.
Thomas Kemmerich elfogadta az eredményt, és letette a miniszterelnöki esküt, de az országos felháborodás miatt a megválasztása után egy nappal bejelentette, hogy lemond a tisztségről, amint megtalálják a távozás jogilag megfelelő módját. A politikus így hivatalosan továbbra is Türingia miniszterelnöke, bár a kormányfői feladatokat nem látja el, fizetését jótékonyságra fordítja. Kabinetjében miniszterek sincsenek, az aktuális ügyeket az előző kormány államtitkárai viszik.
A válság tovagyűrűző hatásaként a CDU szövetségi elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette, hogy távozik tisztségéből, amint kiválasztják az utódját.
Forrás: MTI
[type] => post
[excerpt] => Ideiglenes kormány felállításáról és előre hozott választásról állapodott meg pénteken a németországi Türingiában a legutóbbi helyi törvényhozási (Landtag-) voksoláson kisebbségbe került baloldali koalíció és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a tar...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1582367400
[modified] => 1582333930
)
[title] => Ideiglenes kormány felállításával és előre hozott választással zárják le a németországi Türingia politikai válságát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=3359&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3359
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 3360
[image] => Array
(
[id] => 3360
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/unnamed-1-2.jpg
[original_lng] => 83639
[original_w] => 512
[original_h] => 400
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/unnamed-1-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/unnamed-1-2-300x234.jpg
[width] => 300
[height] => 234
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/unnamed-1-2.jpg
[width] => 512
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/unnamed-1-2.jpg
[width] => 512
[height] => 400
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/unnamed-1-2.jpg
[width] => 512
[height] => 400
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/unnamed-1-2.jpg
[width] => 512
[height] => 400
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/02/unnamed-1-2.jpg
[width] => 512
[height] => 400
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1582326730:4
[_thumbnail_id] => 3360
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2667
[_oembed_1266b6161f3a28db9731a29e76d13ca6] =>
[_oembed_time_1266b6161f3a28db9731a29e76d13ca6] => 1595695104
[_oembed_b37a62d54921ce106a63869bc5cabc24] =>
[_oembed_time_b37a62d54921ce106a63869bc5cabc24] => 1605110174
[_oembed_8337a996ef22705af44157dc75e4dbb5] =>
[_oembed_time_8337a996ef22705af44157dc75e4dbb5] => 1652200026
[_oembed_cfe977857e308e2ef7e5bf23e0b1b3ab] =>
forbes most powerful woman: ursula von der leyen interestingly enough, i bet a lot of americans have no idea who that is pic.twitter.com/iULSzY2E33
Je me suis longuement entretenu, ce matin, avec le nouveau PMT, Dr. Succès Masra. Je lui souhaite pleine réussite dans sa nouvelle et grande mission à la tête du gouvernement et l’assure de mon soutien. #Tchadpic.twitter.com/CbjCoLLM6U
