Kezdjük azzal, hogy az európaiak jelentős része számára Angela Merkel az a vezető, aki a legnagyobb bizalmat váltja ki. És az a Németország, amelyet a szeptember 26-i választásokat követően az utódjára hagy, már nem vált ki félelmet az európaiakban.
Valójában ez a következtetés lett az eredménye annak a tanulmánynak, amelyet a napokban az ECFR, az Európai tanács nemzetközi kapcsolatokért felelős elemző központja végzett. A felmérésben tizenkét uniós ország – Németország, Ausztria, Bulgária, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Spanyolország és Svédország mintegy 16 000 válaszadója vett részt. „Annak ellenére, hogy amit a múltban tapasztaltunk, Németország ereje és jóléte most hozzájárul ahhoz, hogy megbízható partner státuszt kapjon” – írták Petro Buras és Jana Pulerin kutatók a jelentésükben.
Mit várnak az európaiak Németországtól Angela Merkel után?
Először is elmondhatjuk, hogy az imidzs, amely évek alatt alakult ki, Merkel személyiségével függ össze. Angela Merkel az egykori NDK-ban nőtt fel, és mindenekelőtt az európai blokk egységének megőrzésére törekedett. Az euró övezet válsága tíz évvel ezelőtt, a migránshullám 2015-ben, a 2016-os Brexit szavazás és a jelenlegi koronavírus járvány… Amint látjuk, az elmúlt évtizedben Európa egységét súlyosan megpróbáltatások érték. Éppen ezért, mivel Angela Merkel tizenhat évig felülmúlhatatlan mestere volt a kompromisszum művészetének, 16 évig döntő szerepet játszott a különböző történelemmel, kultúrával és érdekekkel rendelkező országok szeparatista ambíciói visszaszorításában.
Mindezen események hátterében válaszolva a kérdésre: „Ha választások lennének Európa elnöki posztjára, és választania kellene Angela Merkel és Emmanuel Macron között, kire szavazna?”, a válaszadók többsége, 41% a kancellárt részesítette előnyben, a francia elnökre 14% szavazott.
„Technokrata vezetői stílusának köszönhetően magabiztosabb, mint Macron megalázó felszólalásaival” – áll a jelentésben. Ellenben senki nem felejtette el azt az időszakot, amikor Görögország a csőd szélén állt, Németország pedig megszállottja volt a megszorító politikának, és ez az álláspont megosztotta Európát. Angela Merkel azóta megváltozott, támogatja az Európai Unió a járvány okozta gazdasági helyreállítási tervét. A szövetségi kancellár mindig ügyesen pozicionálta Németországot, mint egyesítő erőt.
Érdekesnek tűnik az a tény, hogy az ECFR kérdésére: „Jó vagy rossz Európa számára, hogy az Európai Bizottság vezetője német nő?” A válaszadók 27%-a azt válaszolta, hogy jó, 10%-a – hogy rossz. Az európai polgárok „nem látják Ursula von de Leyenben a német kormány lobbistáját”, áll a jelentésben. Csupán két ország, Olaszország és Lengyelország áll kritikusan az EU végrehajtó testülete élére való kinevezése kapcsán.
„Az európaiak arra számítanak, hogy Németország továbbra is vezető szerepet fog betölteni az EU-ban”, jegyezték meg az elemző központ munkatársai. Véleményük szerint Merkel utódja számára az ő politikája, miszerint az EU kohéziója mindenek fölött, vonzónak és könnyűnek bizonyulhat, de ugyanakkor nem biztos, hogy teljes mértékben működni fog.
Általánosságban elmondható, Angela Merkel vezetése megnyugtatta az európaiakat és megerősítette Németország vezető szerepét. Az EU-ra váró problémák azonban egyre több konkrét álláspontot követelnek meg a leendő kancellártól számos kérdésben, beleértve az egységes Európa helyét a Kínával, Oroszországgal és az USA-val való kapcsolatokban.
Az ECFR közvélemény kutatása kimutatta, Berlin tekintélye a geopolitikai szférában nagyon alacsony, mivel a válaszadók mindössze 20%-a gondolja úgy, hogy Németország vezetheti az EU blokkot az Oroszországgal való kapcsolatokban, 17%-uk úgy véli, hogy képes megvédeni az EU érdekeit Kínával szemben, 25%-uk pedig abban bízik, hogy tudja kezelni Brüsszel és Washington közötti kapcsolatokat.
Közben Merkel egyik potenciális utódja bemutatta „100 napos tervét”. A hét elején, Armin Laschet és ellenlábasai Olaf Scholz és Annalena Baerbock közötti második televíziós vitát követően Laschet bemutatta azokat a kiemelt projekteket, amelyeket mandátumának első napjaiban tervez megkezdeni (a szeptember 26-i választásokon való győzelme esetében). Ez egy 19 pontból álló „sürgősségi cselekvési program” (Sofortprogramm), amely elsősorban a német családokat célozza meg, és Armin Laschet a támogatások növelését és további kedvezményeket ígér nekik. A biztonság is fontos helyet foglal el programjában: 1000 videó megfigyelő kamerát kihelyezése évente, „nemzeti biztonsági tanács” létrehozása a külpolitika és a védelmi kérdések jobb koordinálása céljából.
Ami a környezetvédelmet és az éghajlatot illeti, Armin Laschet ígéretet tett: amint hivatalba lép, eltörli azokat a bürokratikus akadályokat, amelyek fékezik a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos projektek jóváhagyási folyamatát.
Néhány nappal a választások előtt a „100 napos terv” „átcsomagolása” valójában jobban illik egy amerikai elnökhöz, mint egy németországi kancellárhoz, és annak a jele, hogy a kormánypárt jelöltje kísérletet tesz arra, hogy meggyőzze a szavazókat arról, hogy az kereszténydemokraták győzelme Angela Merkel 16 évez vezetését követően nem lesz a „stagnálás” szinonimája.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Kezdjük azzal, hogy az európaiak jelentős része számára Angela Merkel az a vezető, aki a legnagyobb bizalmat váltja ki. És az a Németország, amelyet a szeptember 26-i választásokat követően az utódjára hagy, már nem vált ki félelmet az európaiakban.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1632163800
[modified] => 1632150054
)
[title] => Mi vár Németországra Angela Merkel „visszavonulását” követően?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=30281&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30281
[uk] => 30212
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 30213
[image] => Array
(
[id] => 30213
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[original_lng] => 51876
[original_w] => 940
[original_h] => 529
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/1-81.jpg
[width] => 940
[height] => 529
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1632139257:5
[_thumbnail_id] => 30213
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2350
[_oembed_7af4f58805bb6f2d31a76051312cd640] =>
[_oembed_time_7af4f58805bb6f2d31a76051312cd640] => 1635417752
[_oembed_f6a3c430c5cc04c10e1b47ffc911d9d4] =>
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Nach der Festnahme eines Mitarbeiters des Bundesnachrichtendienstes wegen Spionage für Russland sitzt nun auch ein mutmaßlicher Mittäter in Untersuchungshaft.https://t.co/zCrosc0HeF
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Unsere Unterstützung für die Ukraine geht weiter. Heute beginnt die nächste #PATRIOT Ausbildung. 61 ?? Schüler + 10 ?? Sprachmittler starten ihre mehrwöchige Schulung. (Archivbilder) pic.twitter.com/19AwSRapoX
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Kurz vor dem Jahreswechsel bringt Russland erneut Terror über die ganze #Ukraine. Mehr als 100 Raketen & Drohnen haben u.a. eine Geburtsklinik zerstört, Menschen aus dem Alltag in den Tod gerissen. Auch 2024 rücken wir keinen Zentimeter von der Seite der 🇺🇦. #StandWithUkraine
Aláírta a cseh választási törvény módosítását Milos Zeman államfő. A október 8-ra és 9-re kiírt képviselőházi választás már ennek alapján fog lezajlani – közölte Jirí Ovcácek elnöki szóvivő kedden Prágában.
A választási törvény módosítására azért volt szükség, mert február elején az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a jogszabály azon részét, amely indoklása szerint sértette a választásokon induló pártok és mozgalmak esélyegyenlőségét. A testület helyet adott annak a kifogásnak, hogy az érvényes választási törvény túl nagy előnyben részesíti a nagyobb pártokat a kisebbek rovására. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a nagy támogatottságot élvező, a választáson sikeres pártoknak a képviselői mandátum megszerzéséhez jóval kevesebb szavazatra volt szükségük, mint a kisebbeknek. Az új módosítás lényege, hogy megváltozik a szavazatok mandátumokra történő átszámítása, és kevésbé lesznek preferálva a nagy pártok. Az alkotmánybíróság ugyancsak hatályon kívül helyezte a választási törvény azon előírásait, amelyek a koalíciók számára annyiszor öt százaléknyi szavazat megszerzését tették szükségessé, ahány tagja volt a koalíciónak. Csehországban egy-egy párt vagy mozgalom számára a választási küszöb öt százalék. A kétpárti koalíciónak így 10, a hárompártinak pedig 15 százalék kellett a parlamentbe jutáshoz. A most életbe lépett változat szerint mérséklődött a koalíciók parlamentbe jutásának a küszöbe. A jövőbeni választáson a kétpárti koalíciónak legalább hét százalékot, a hárompártinak pedig a 11 százalékot kell megszereznie. A cseh választási törvény alapelve az arányosság, ezért a parlamenti választások eredménye alapján szinte mindig koalíciós kormányok létrehozására van szükség. Több mint másfél évtizede ezt az elvet módosította közös akarattal az akkoriban két legnagyobb politikai erő, a jobboldali Polgári Demokratikus Párt és a baloldali Cseh Szociáldemokrata Párt. A két akkori pártelnök, Václav Klaus és Milos Zeman szerint a módosítás célja az volt, hogy a választások után egyszerűbb legyen a kormányalakítás. A bírálók szerint azonban a nagyok túl nagy preferenciákat kaptak, ami most mérséklődött. Jelenleg a törvény korábbi változata leginkább az Andrej Babis vezette kormányzó centrista ANO mozgalomnak kedvezett volna, amely vezeti a pártok népszerűségi listáját. Az ellenzéki pártok már választási koalíciókat alakítottak, a legutóbbi felmérések alapján a Cseh Kalózpárt és a Polgármesterek és Függetlenek koalíciója áll a népszerűségi lista élén.
Az Angela Merkel vezette kormánykoalíciónak újabb kellemetlensége akadt. És mindez azért, mert Németország Alkotmánybírósága „nem kielégítőnek” nevezte a kormány klímatervét. És nem lenne semmi baj, de a közelgő szeptemberi Bundestagba való választásokon kétségtelenül nagy szerepet fog játszani a környezet- és az éghajlat védelmének kérdése.
Az Alkotmánybíróság, a zöldek és a környezetvédők szerint, „történelminek és szenzációsnak” nevezhető döntésének megfelelően, a német kormány a káros kibocsátás csökkentésére vonatkozó terve „összeférhetetlen az alapvető jogokkal, mivel csak a jelennel foglalkozik, nem pedig a kilátásokkal.
Például a kormány által javasolt intézkedések a bíróság szerint „sértik a felperesek (környezetvédők) szabadságát, mert „a kibocsátás csökkentésére vonatkozó fő intézkedéseket egy későbbi időpontra, 2030 utánra halasztja”.
A kormány tervei szerint Németországnak 1990 júniusától 2030-ig 55%-ra kell lecsökkentenie a CO2-kibocsátást. A bíróság azonban úgy véli, hogy bár a kormány nem sértette meg az állampolgárok éghajlatváltozással szembeni védelméről szóló kötelezettségét, ennek ellenére nem írta elő megfelelően a kibocsátás további csökkentésének határidejét. Az Alkotmánybíróság bírái szerint viszont szükséges lenne meghatározni az éves kibocsátás csökkentés mértékét a 2030 utáni időszakra. A bíróság azt is kimondta, hogy a módosított, átdolgozott tervnek legkésőbb 2022. december 31-ig kell elkészülnie.
Elmondhatjuk, hogy Angela Merkel kormánya újabb piros pontot kapott az éghajlatváltozás körüli heves harc közepette. Mindemellett a „zöldek” pártja viszont egyre népszerűbb, és a múlt héten több közvélemény-kutatás eredménye azt mutatta, hogy már megelőzte a kormányzó konzervatívokat.
A 2019-ben kidolgozott a káros kibocsátás csökkentésével kapcsolatos törvény a Párizsi klímaegyezménynek megfelelően számos programot tartalmaz, beleértve a zöld energia ösztönzését, az infrastruktúra bővítését az elektromos járművek számára és a kibocsátási kvóták kereskedelmét.
A Berlin a múlt hónapban bejelentette, hogy 2020-ban az éghajlatváltozást érintő feladatok részben teljesültek a pandémia okozta gazdasági aktivitás csökkenése miatt.
A környezetvédők azonban már régóta azt állítják, hogy ez a törvény túl engedékeny. Az elégedetlenségük komoly perek sorozatához vezetett az ország szövetségi kormányával annak megszigorítására vonatkozó követelésekkel.
Érdekes módon a nyilvánvaló vereség ellenére Angela Merkel is üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését. Sőt, Peter Altmeyer gazdasági és energiaügyi miniszter „klímabarátnak nevezte az éghajlat és az ifjúság jogainak védelmét illetően”. Egyben hozzátette, „tervezett biztonságot nyújt az üzleti élet számára”.
Sven Schulze, a környezet és természetvédelmi, építési és nukleáris biztonság minisztériuma vezetője úgy véli, hogy a bíróság döntése „felkiáltó jelet helyezett a klímavédelemre”.
Az Alkotmánybíróság döntése egyértelműen a „zöldek” javát szolgálja, akik már az országos közvélemény-kutatások szerint az élen állnak. Regionális szinten már számos szövetségi tartomány kormány-koalíciójának tagjai.
Másrészt Annalena Baerbock, a „zöldek” vezetője és kancellár jelöltje a közelgő választásokon, azt ígéri, hogy az új kormány minden tevékenységi területén elsősorban a környezet és az éghajlat védelmének kérdését helyezi előnybe.
Armin Laschetet, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjét azzal vádolják, hogy elhanyagolja az környezetvédelmet. Ugyanakkor ő is üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, kijelentve, hogy ez „egyértelmű megbízás a kormány számára az éghajlatvédelem előtérbe helyezését illetően”.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => A közelmúltban Emmanuel Macron kijelentette, hogy a brit kormánynak meg kell határoznia külpolitikai prioritásait, és felhagynia azzal, hogy úgy pozicionálja magát, mint az USA és az EU legközelebbi szövetségese egy időben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1612212600
[modified] => 1612212091
)
[title] => Macron követeli Nagy-Britanniától, válasszon, ki jobb számára – az EU vagy az Egyesült Államok?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=17960&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 17960
[uk] => 17888
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 17889
[image] => Array
(
[id] => 17889
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[original_lng] => 46261
[original_w] => 707
[original_h] => 433
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999-300x184.jpg
[width] => 300
[height] => 184
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/01/1-2021-01-31t172226999.jpg
[width] => 707
[height] => 433
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1612204749:12
[_thumbnail_id] => 17889
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2392
[_oembed_2ad15990b8f5711e97fba462df9a8fbe] =>
Я вітаю рішучі дії Президента @ZelenskyyUa щодо боротьби з дезінформацією, яка завдає реальної шкоди ??. Я також вітаю його запевнення у необхідності захисту свободи та плюралізму медіа #Україна
I spoke to President @ZelenskyyUa this afternoon to set out how I will be working to advance Ukraine’s interests at meetings of NATO and the G7 this week.
The UK will continue to step up military, economic and diplomatic support to help bring an end to this terrible conflict.
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face ????????? (@chootchyface) March 6, 2022
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
NEW: We are re-opening the British Embassy in Kyiv, with our Ambassador @MelSimmonsFCDO returning to the city shortly. Thank you to Melinda and your team for your hard work and resilience. We stand with Ukraine ???? pic.twitter.com/PpnRNWN1vt
BREAKING: The next UK prime minister and Conservative Party leader will be announced on September 5, with nominations closing tomorrow and the first round of voting on Wednesday https://t.co/oFoZdvWkkkpic.twitter.com/BdLSFx1mpW
Great news from my ?? colleague @AnitaAnandMP. Canada restarts Operation Unifier - up to 225 Canadian service members are being deployed to the UK to train ??troops. With your help our soldiers will become an unstoppable force. I’m grateful to ??for their staunch support! ????? pic.twitter.com/xNbyQ9c6LN
I’ve been encouraged by support from colleagues who want a fresh start, a united party and leadership in the national interest.
I’m running to be the leader of the Conservative Party and your Prime Minister - to unite our country, deliver our pledges and win the next GE.#PM4PMpic.twitter.com/MM0NTHJ5lH
As the Party starts the process of looking for a new leader, I would like to put on the record that I will not be letting my name go forward as a candidate. I am privileged to be the UK Defence Secretary and the current threat requires stability in that office.
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
To detract from their disastrous handling of the illegal invasion of Ukraine, the Russian Ministry of Defence is resorting to peddling false claims of an epic scale
This invented story, says more about arguments going on inside the Russian Government than it does about the west
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Stressed the importance of providing weapons for??, sanctions and isolation of ??, holding ?? accountable, #PeaceFormula by @ZelenskyyUa, rebuilding of ??
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Szabáh al-Hálid al-Hamad, Kuvait miniszterelnöke benyújtotta kormánya lemondását vasárnap az előző napi parlamenti választások nyomán, amelyeken a parlament csaknem kétharmada megújult, de egyetlen nő se került be a törvényhozásba.
A KUNA kuvaiti állami hírügynökség szerint a kuvaiti emír elfogadta a – választás után rutinszerű lépésnek számító – lemondást, és felkérte a kabinetet, hogy ügyvivőként irányítsa tovább az országot, amíg meg nem alakul az új kormány.
A Perzsa (Arab)-öböl partján fekvő, kőolajban gazdag apró, 1,4 millió lakosú monarchiában nem egészen hatszázezer választót vártak szombaton az urnákhoz, hogy megválasszák a törvényhozás 50 tagját. Kuvait az egyetlen Öböl menti arab monarchia, amely választott parlamenttel rendelkezik: az egykamarás, 65 tagú nemzetgyűlés 50 tagját négy évre közvetlenül választják, a fennmaradó 15 helyet a kormány miniszterei kapják.
Hírügynökségek szerint a leköszönő parlament ötven képviselője közül csak 19-et választottak meg újra, az ötven megválasztott törvényhozó 62 százaléka „újonc” lesz, akinek nincs semmilyen törvényhozási tapasztalata. A választásokon induló 28 nő közül egy se jutott be a parlamentbe, nem tudott győzni Szafa al-Hásem sem, aki több cikluson át volt a törvényhozás tagja.
A választási bizottság végleges adatokat még nem közölt, de a helyi sajtó szerint nem jutott be a parlamentbe az Iszlám Szalafista Gyűlés nevű szervezet, az Iszlám Alkotmányos Mozgalom – a Muzulmán Testvériség nemzetközi iszlamista szervezet politikai szárnya – pedig három mandátumhoz jutott, miközben előzőleg 24 mandátuma volt.
A síiták megőrizték hat helyüket a törvényhozásban.
A szigorú járványügyi korlátozások közepette tartott szavazáson a választási részvétel 60 százalékos volt.
A megyeszékhelyen időben kezdte meg munkáját mind a 69 szavazókör. A hírt mind az OPORA civil hálózat, mind pedig Ruszlan Kuberka, az ungvári városi területi szavazóbizottság elnöke is megerősítette.
Ungváron ma zajlik a polgármesterválasztás második fordulója. A városban összesen 94 017 szavazásra jogosult személy él. A választópolgárok Bohdan Andrijivra vagy Viktor Scsadejre tehetik le voksaikat.
Az EBESZ hosszú jelentésben elemezte a nyári fehérorosz választást, amióta szinte minden nap hatalmas tömeg tüntet az országban. A vizsgálatot vezető jogprofesszort be sem engedték az országba.
Egyértelmű bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök választási csalással őrizte meg hatalmát Fehéroroszországban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint.
Az erről szóló 58 oldalas jelentést az EBESZ állandó tanácsának november 5-i, csütörtöki gyűlésén mutatják be, addig a részletekről sem tudni sokat. A Szabad Európa szerkesztőségbe eljuttatott jelentés társszerzője, Wolfgang Benedek osztrák jogászprofesszor szerint a választás nyilvánvaló hiányosságai miatt nem felelt meg a korábbi választási megfigyelő missziók során lefektetett alapelveknek.
A jogászprofesszor és szerzőtársai azt emelték ki, hogy különösen aggasztóak a tiltakozók elleni dokumentált kínzások és zaklatások, amelyekért senkit sem vontak felelősségre.
A jelentés szerint Fehéroroszországban most olyan jogi rendszer van, ahol „nem a törvény az úr, hanem a törvény útján uralkodnak”, a sajtó- és gyülekezési szabadság, a biztonsághoz és a szabadsághoz való jog, valamint az újságírók biztonsága is „masszív támadás alatt áll”.
A jelentés elkészítését nagyban nehezítette, hogy Wolfgang Benedeket nem engedték be az országba, ezért bejelentések alapján és online tudtak csak tájékozódni.
Az EBESZ ajánlásokat is megfogalmazott Fehéroroszország számára. Többek közt azt, hogy semmisítsék meg az eredményt és írjanak ki új választást a nemzetközi szabványoknak megfelelően.
Fehéroroszországban már nyár óra tartanak az ellenzéki tüntetések, amelyeket a rendőrség változó mértékű erőszakossággal kezel.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megállapodott az erdélyi magyar közösség országos ügyeinek összehangolt képviseletéről és a parlamenti választásokon való együttműködésről. Az erről szóló dokumentumot az RMDSZ részéről Kelemen Hunor elnök, az EMSZ részéről Mezei János társelnök írta alá – közölte hétfőn az RMDSZ.
A megállapodás értelmében az RMDSZ és az EMSZ közösen indul a december 6-ra kitűzött parlamenti választásokon; az RMDSZ két befutónak számító helyet biztosít az EMSZ jelöltjeinek a képviselőházi jelöltlistáin. A felek megállapodtak: együttműködnek az önkormányzatokban, hogy a politikai konfliktusok ne akadályozhassák egyes települések, közösségek fejlődését. Azt is leszögezték, hogy megválasztott önkormányzati elöljáróikon keresztül megjelenítik és képviselik Erdély és annak régiói, kiemelten a Székelyföld és a Partium sajátos fejlesztési, gazdasági és közigazgatási jogállásának ügyét. Kinyilvánították: törekednek arra, hogy a hozzájuk közel álló vagy semleges civil szervezetek ne kerüljenek hátrányba a támogatások elosztásánál. Külön is megemlítették azokat a forrásokat, amelyeket a román költségvetésből biztosítanak a magyar közösségnek, és amelyek elosztását jelenleg az RMDSZ ellenőrzi. A felek vállalták, hogy munkacsoportot hoznak létre, amely törvénycsomagot dolgoz ki a romániai magyar oktatás reformjára. Az így kidolgozott tervezetet az RMDSZ frakciója terjeszti be a parlamentben. A nemzetpolitikában a felek azt vállalták, hogy a parlament elé terjesztik a Székelyföld autonómiastatútum-tervezetét, és ezt az RMDSZ frakciója egységesen képviseli. Kidolgozzák és beterjesztik ugyanakkor a nemzeti jelképek és az anyanyelv szabad használatát biztosító törvénycsomagot.
Az RMDSZ és az EMSZ azt is vállalták, hogy egyeztetnek az erdélyi magyar ügyek külpolitikai képviseletének összehangolásáról, és az RMDSZ az egyeztetett álláspontot képviseli az az Európai Néppártban (EPP), az EMSZ pedig az Európai Szabad Szövetségben (EFA). Leszögezték, hogy az összehangolt külpolitikai stratégiában kiemelt szerepet kapnak az európai polgári kezdeményezések. A megállapodás preambulumában a felek kulcsfontosságúnak tartották, hogy egységesen jelenítsék meg és következetesen képviseljék az erdélyi magyarság kollektív identitásának megőrzését és gazdagítását, nyelvhasználati jogainak megtartását és bővítését, valamint a belső önrendelkezésen alapuló közösségi autonómia-formák igényét. Utaltak arra a politikai nyilatkozatra, amelyet 2018 januárjában Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közvetítése nyomán elfogadtak. E nyilatkozatot egyben újra megerősítették. A preambulumban elismerték egymás önálló szervezeti identitását, demokratikus értéknek tekintették a politikai pluralizmust, és a közösségi önazonosság megvédése egyik legfontosabb eszközének tekintették az erdélyi magyar választópolgárok új egységbe való szervezését.
