Frank-Walter Steinmeier német államfő további támogatást ígért Romániának, hogy csatlakozhasson a schengeni térséghez – adta hírül a Reuters.
Tegnapi bukaresti megbeszélésén arról nyilatkozott Frank-Walter Steinmeier, hogy támogatja Románia csatlakozását a vízummentes, határellenőrzés nélküli, európai schengeni térséghez.
Régóta azon a véleményen vagyunk, hogy Románia a schengeni térséghez tartozik – mondta a német államfő Klaus Iohannis román elnökkel folytatott tárgyalása után. Kijelentette azt is, hogy Németország továbbra is megpróbálja meggyőzni a schengeni blokk azon tagjait, akik visszautasítják Románia felvételét. A Reuters arra is emlékeztet, hogy a felvételhez szükséges az Európai Tanács valamennyi tagjának jóváhagyása.
Mint ismert, Bukarest azt remélte, hogy idén csatlakozhat a schengeni térséghez, de Hollandia és Ausztria ellenállása megakadályozta ebben. Az osztrák kormány tavaly arra hivatkozott, hogy Románia csatlakozása elősegítené az illegális migrációt.
Auf seiner Asienreise besucht Olaf Scholz die demilitarisierte Grenze zwischen Nord- und Südkorea, die Vorbild für ein Ende des Ukrainekriegs sein könnte. Zunächst aber erreichte der Kanzler hier einen Durchbruch bei dem Thema. https://t.co/xXD33jdUwu
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
Európa és az euroatlanti térség egysége meghatározó fontosságú a jelenlegi helyzetben, amihez az is hozzátartozik, hogy Románia év végéig a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon – hangoztatta Olaf Scholz hétfőn Bukarestben.
A német kancellár elmondta: megbeszélésükön Németország töretlen támogatásáról biztosította Klaus Iohannis román államfőt, hozzátéve, hogy ezt nemcsak Bukarestben, hanem más európai fővárosokban és Brüsszelben is el fogja mondani, mert Románia a csatlakozás minden feltételét teljesítette, és helyesen kezeli a migránsok és menekültek kérdését is.
A német kancellár és a román elnök közös sajtóértekezletén mindkét fél megerősítette eltökéltségét Ukrajna további támogatása mellett „mindaddig, amíg szükséges”, és Moldova további segítésének szükségességében is egyetértettek.
[type] => post
[excerpt] => Európa és az euroatlanti térség egysége meghatározó fontosságú a jelenlegi helyzetben, amihez az is hozzátartozik, hogy Románia év végéig a schengeni övezet teljes jogú tagjává váljon – hangoztatta Olaf Scholz hétfőn Bukarestben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1680630360
[modified] => 1680619339
)
[title] => Olaf Scholz: Romániának még idén a schengeni övezet tagjává kell válnia
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=75144&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 75144
[uk] => 75312
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 75145
[image] => Array
(
[id] => 75145
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/scholz.jpg
[original_lng] => 72756
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/scholz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/scholz-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/scholz.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/scholz.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/scholz.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/scholz.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/scholz.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1680682317:2
[_thumbnail_id] => 75145
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 966
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8ca6bba152e810decbe0051ea030d74f] =>
„Momentan“ will er #Taurus nicht liefern.“ „Momentan“ sterben aber weiter die Menschen in der #Ukraine. Auf was wartet der @Bundeskanzler in Gottes Namen? Er alleine blockiert diese Entscheidung innerhalb der Koalition. Das ist verantwortungslos. https://t.co/QSf2rfr9ix
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Ausztria vétója miatt Románia és Bulgária továbbra sem csatlakozhat a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, döntött az Európai Unió Tanácsa szerdán.
A schengeni övezet, vagyis az EU belső, határellenőrzés-mentes zónájának bővítése prioritásként szerepelt az EU terveiben, ám az Európai Unió Tanácsának csütörtöki szavazása után nem lehet felhőtlen a tagállamok öröme. Míg Horvátország 2023 januárjától csatlakozhat a különleges határövezethez, Románia és Bulgária csatlakozását nem hagyták jóvá. Schengen bővítéséhez ugyanis minden jelenlegi tag beleegyezése szükséges, és egy tagállam, Ausztria, megvétózta a bővítést.
A tisztánlátás kedvéért: a schengeni övezet és az EU két külön halmazt alkot. Egy ország lehet tagja a schengeni határövezetnek, de nem tagja az EU-nak, ilyen országok például Norvégia vagy Svájc. Ugyanígy lehetséges, hogy egy ország EU-tag, de nem tagja Schengennek, ebbe a kategóriába tartozik Románia, Bulgária és eddig Horvátország is ilyen állam volt. Románia és Bulgária egyébként egy ideje már próbál csatlakozni az övezethez, de ezek a próbálkozások eddig sikertelennek bizonyultak.
Most azonban már úgy tűnt, hogy Románia és Bulgária, illetve az EU-hoz nemrég, 2013-ban csatlakozott Horvátország az eddigieknél jobb eséllyel indul a Schengen-csatlakozásért. Ezért is értékelhető kudarcként, hogy a három jelöltből kettő végül nem léphet be az övezetbe. Ylva Johansson európai biztos szerint Románia és Bulgária „megérdemelte volna, hogy a Schengeni-övezet tagja legyen, és szinte minden tagállam erős támogatását élvezte”.
Hasonló véleményen volt Vít Rakušan, cseh belügyminiszter is, aki kifejezte, reménykedik, hogy az unió következő, svéd soros elnökségének sikerül majd elérnie a két ország schengeni csatlakozását, hiszen „Románia és Bulgária készen állnak arra, hogy Schengen-tagok legyenek.”
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásban rögzítette, hogy támogatja Románia csatlakozását a schengeni térséghez, de a testület szerint nagyban javítaná a csatlakozási esélyeket, ha a kormányzat a magyarság szempontjából fontos sorskérdések rendezését is elfogadná.
Az EMNT Választmánya által jegyzett állásfoglalást vasárnap juttatták el az MTI-hez. A dokumentum szerint a magyar sorskérdések rendezése csakis őszinte párbeszéd által lehetséges, melynek ki kell terjednie a közösségi önrendelkezés, az autonómia megvalósítására is.
Az EMNT egyben megemlítette, hogy Románia 2007-es EU-csatlakozásakor az Európai Unió feladatlistát szabott az országnak, melynek több, a nemzeti közösségeket is érintő vonatkozása volt. „Szomorúan kell megállapítanunk, hogy a restitutio, az állami magyar nyelvű egyetem és felsőoktatás, valamint a csángó-magyarok oktatása kapcsán sem teljesítette Románia a vállalásait” – áll az állásfoglalásban. A tanács azonban azt tartotta a legaggasztóbbnak, hogy az elmúlt harminc évben az integrációs bizonyításkényszer ellenére sem csökkent a magyarellenesség, és a magyarellenes uszítások különösebb szankciók nélkül maradtak.
„Szintén szomorú és aggasztó, hogy még miniszterelnöki és államelnöki szinten is előfordult az elmúlt években a magyarok elleni uszítás, gyűlöletbeszéd” – emlékeztetett az EMNT választmánya.
A testület mindezek ellenére nyomatékosította: támogatja Románia csatlakozását a schengeni térséghez, de – amiként az Európa Tanácshoz, a NATO-hoz, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás esetében, úgy most is – a csatlakozásnak teljesítményalapú döntésnek kell lennie, mely nemcsak az aktuális politikai elit ígéreteit, hanem az ország valós fejlődését is figyelembe veszi.
Korábban a román sajtó tág teret szentelt a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) állásfoglalásának, amely arra kérte a schengeni térség tagállamainak külügyminisztériumait, hogy mielőtt Románia felvételéről döntenek, kérjenek tájékoztatást a romániai magyar egyházak és magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőitől az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok romániai helyzetéről.
Románia, Bulgária és Horvátország schengeni csatlakozásáról az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsának december 8-i ülésén születhet döntés. Egyelőre Hollandia, Svédország és Ausztria fogalmazott meg fenntartásokat Románia csatlakozásával kapcsolatban. Klaus Iohannis román elnök szerdai sajtótájékoztatóján Rigában a halasztás lehetőségét is felvetette. Kijelentette, hogy senkinek nem használna, ha Románia kierőltetné a szavazást, amelyen végül nem hoznák meg a várt döntést.
[type] => post
[excerpt] => Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásban rögzítette, hogy támogatja Románia csatlakozását a schengeni térséghez, de a testület szerint nagyban javítaná a csatlakozási esélyeket, ha a kormányzat a magyarság szempontjából fontos sors...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1669647000
[modified] => 1669637827
)
[title] => Javítaná Románia schengeni csatlakozásának esélyeit, ha a kormányzat a magyar sorskérdések rendezését is elfogadná
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=63943&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63943
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 63944
[image] => Array
(
[id] => 63944
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/romania.jpg
[original_lng] => 599334
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/romania-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/romania-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/romania-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/romania-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/romania-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/romania-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/romania.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1669630627:5
[_thumbnail_id] => 63944
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1054
[_oembed_150bf479c4f5d9629de151627350e4ef] =>
[_oembed_time_150bf479c4f5d9629de151627350e4ef] => 1676287075
[_oembed_601c582045c6975a1319b6395f2caafe] =>
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Az illegális bevándorlás kezeléséért felelős Gerhard Karner belügyminiszter bejelentette, hogy Ausztria vétót emel Horvátország tervezett schengeni csatlakozása elé.
Az osztrák belügyminiszter kilátásba helyezte Horvátország kérelmének vétóját, ami Zágrábban nagy felbolydulást keltett azután, hogy pár napja még áldását adta az Európai Bizottság Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozására a schengeni övezethez.
Az Európai Bizottság megállapította: a három ország készen áll arra, hogy a határok nélküli szabad uniós mozgást biztosító övezet teljes jogú tagjává váljon. Horvátországról kiemelték, hogy az maradéktalanul teljesítette a belső határellenőrzések nélküli schengeni térséghez való csatlakozáshoz szükséges feltételeket.
Ezzel szemben Gerhard Karner konzervatív néppárti belügyminiszter kijelentette, hogy Ausztria nem járul hozzá a schengeni övezet bővítéséhez.
Megbukott a határvédelem
„A rendszer nem működik megfelelően. Az európai helyzet nagyon világosan mutatja, hogy a külső határok védelme megbukott” – vélekedett Gerhard Karner a Der Standard osztrák lap szerint.
Eddig 100 ezer bevándorlót fogtak el tengerparttal nem rendelkező országok. 75 ezer közülük nincs regisztrálva. Ausztria azért teszi ezt, mert az itt élők biztonsága is veszélyben van. Ha egy rendszer nem működik, akkor nem lehet még nagyobbá tenni – indokolta Gerhard Karner a csatlakozási kezdeményezés elutasítását.
Mivel a határok védelme megbukott, a belügyminiszter szerint még fontosabb az európai országok számára saját határaik védelme.
Ausztrián kívül például Németország, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Dánia, Svédország és az EU-n kívüli, a schengeni megállapodásban részes Norvégia végezne belső határellenőrzést.
Döntött Brüsszel, jövőre Horvátország is csatlakozhat a schengeni övezethez. A határellenőrzés eltörlésétől a horvátok gazdasági fellendülést és még több turistát várnak, de az új szabályozás rövid távon problémákat is okoz.
Az újév első napja, 2023. január elseje emlékezetes nap lesz Horvátország számára. Ezen a napon vezeti be az eurót és minden jel arra utal, hogy az eurózónával együtt a schengeni övezetbe is felvételt nyer. A horvátok schengeni csatlakozásáról az Európai Parlament november elején tárgyalt, az erről szóló vita pedig a vártnál rövidebb volt, mindössze 20 percig tartott, a képviselők ugyanis óriási többséggel álltak ki az adriai ország mellett.
Megállapították, hogy a horvátok megfelelnek minden követelménynek és javasolták az Európai Tanácsnak, hogy a következő ülésén vegye napirendre és tegye lehetővé Horvátország csatlakozását a határok nélküli Európához. Ez azt jelenti, hogy már a december elején esedékes EU-csúcson zöld utat kaphatnak a horvátok törekvései, de hasonló döntés született Bulgária és Románia esetében is. Ha ez megtörténik, akkor januártól végérvényesen búcsút mondhatunk a hosszú, nem ritkán több órás sorban állasoknak, hiszen attól kezdve sem a horvát–magyar sem pedig a román–magyar határon nem kell majd megállni.
Azoknak viszont, akik az unióból repülővel érkeznek ezekbe az országokba, még egészen március 27-ig szükségük lesz úti okmányokra, a légiforgalomban ugyanis több ideig tart az adminisztratív akadályok leküzdése.
Hosszú út vezetett idáig
Az első horvát kormány az ország 1991-es függetlenné válásakor kijelölte Horvátország stratégiai céljait. Ezek közül a két legfontosabb a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás volt. Dél-nyugati szomszédainkat elsőként, még 2009-ben a katonai szövetségbe vették fel, majd tíz évvel ezelőtt, 2013 júliusában az Európai Unióba is sikerült belépniük. Zágráb akkor abban reménykedett, hogy legkésőbb 2016-ra teljesíti a szükséges követelményeket és csatlakozhat a schengeni térség országaihoz. A számításait viszont keresztülhúzta az ez idő tájt kibontakozó migrációs válság, ezért a társulás lekerült a napirendről.
Ennek a legfőbb oka, hogy az adriai ország méreteihez képest aránytalanul hosszú határszakaszokkal rendelkezik, ráadásul többnyire nem uniós országokkal, ezeket a határokat pedig meg kellett erősíteni.
A legnehezebb feladatot az 1011 kilométer hosszú bosnyák határszakasz védelmének kiépítése jelentette, a két ország között ugyanis kevés a természetes akadály. Némiképp jobb a helyzet a Szerbiával közös 317 kilométeres mezsgyén, az országokat ugyanis nagyrészt a Duna választja el egymástól. A határvadászoknak a legkisebb fejtörést Montenegró okozta, az apró országgal ugyanis mindössze 22 kilométernyi szárazföldi határ köti össze a horvátokat.
Mi lesz a rendőrökkel?
Az országhatárok megnyitásával az utolsó akadály is elhárul a szabad személy és árú áramlás elől az unió és Horvátország között. Éppen ezért Zágráb gazdasági fellendülést vár a határmenti térségekben. A horvát kormány mindemellett arról is meg van győződve, hogy a szabadon átjárható határároknak köszönhetően az eddiginél is több turista látogat majd nyaranta az Adriára. De a határellenőrzés eltörlése rövid távon nem csak fejlődést hoz.
A Jutarnji list horvát lap szerint a határok megszűnésével egy időben mintegy 3 ezer határőr munkája válhat feleslegessé.
A lap úgy tudja, hogy bár az eddig a szlovén, illetve a magyar határon szolgálatot teljesítő rendőröknek lehetőségük lesz folytatni a munkát a bosnyák és a szerb határ mentén, a határrendészek többsége ezt a távolság miatt nem vállalja. Nekik a Belügyminisztérium lehetővé teszi az állományon belüli átjárást, de ennek ellenére is előreláthatólag legalább 800 határőr fog hivatást váltani. Hasonló problémákkal néz szembe a Horvát Partiőrség is. Eddig az ő feladatuk volt a tenger felől érkező külföldi hajók ellenőrzése, mostantól viszont csak az ország déli részén, a Montenegrói partszakaszon és a nyílt tenger közelében lesz rájuk szükség. A feleslegessé vált alkalmazottak természetesen itt sem kerülnek az utcára, arról viszont dönteniük kell, hogy ezentúl a szárazföldi rendőrség vagy a haditengerész állományában szeretnének-e szolgálni.
Nagyobb szigor a külső határokon
A belső határok eltörlésének egyik feltétele az Európai Unió külső határainak fokozottabb védelme. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az unió irányába a horvát–bosnyák és a horvát–szerb határon is komolyabb ellenőrzések várhatók.
Ez hatványozottan igaz a nem uniós országok állampolgáraira. Kivételt képeznek viszont ez alól Bosznia-Hercegovina lakosai. Mivel a két ország határán rengeteg az ingázó, ezért Zágráb és Szarajevó megállapodásának értelmében, a határ 30 kilométeres körzetében élőknek lehetőségük van úgynevezett ingázó útlevelet kérni. Ez megkönnyíti számukra a határ átjárását, viszont csak Horvátország irányába érvényes, tulajdonosaik nem utazhatnak vele tovább a schengeni övezet más országaiba.
Egyes uniós tagállamok ellenzése miatt Bulgária valószínűleg nem kerülhet be a schengeni övezetbe.
Erről az Euractiv számolt be szófiai forrásaira és az európai intézményekre hivatkozva – írja a Jevropejszka pravda.
A források információi szerint egyre valószínűbb, hogy decemberben az uniós vezetők csak Horvátország és Románia schengeni övezetbe való felvételét támogatják – Bulgária nélkül, ami jelentős politikai csapást jelentene Szófiának. A döntést december 8-án az igazságügyi és belügyminiszteri értekezleten kell meghozni.
Az ok állítólag Hollandia és Svédország fenntartásaiban keresendő, valamint a bulgáriai politikai helyzetben.
A politikai válságban lévő Bulgáriában a jelek szerint a főbb pártok nem érdekeltek abban, hogy a jelenlegi kormány politikai pontokat szerezzen az olyan kérdéseket illetően, mint a schengeni övezethez való csatlakozás.
Megjelent a skót kormány legújabb cselekvési terve: az eurót nem vezetnék be, de a schengeni övezetbe szívesen beférkőznének.
A skót kormány hétfőn közzétett cselekvési programja szerint Skócia független országként ismét belépne az Európai Unióba, és csatlakozna a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez is.
A 110 oldalas dokumentumban az azonban nem szerepel, hogy Skócia belépne az euróövezetbe: a programcsomag szerint a függetlenség elnyerése utáni időszakban a brit font maradna használatban, de megkezdődne a skót font és a saját jegybank megteremtésének előkészítése.
"We are being dragged down the wrong path."
FM Nicola Sturgeon sets out an economic case for independence in a Scottish government paper.
Nicola Sturgeon skót miniszterelnök a tervezetet ismertető edinburghi sajtótájékoztatóján ugyanakkor kijelentette: Skócia az Egyesült Királyság és az Ír Köztársaság kölcsönös akadálymentes utazást biztosító megállapodásának is részese maradna, vagyis „teljes képtelenség” arról beszélni, hogy útlevélre lesz szükség például a skót–angol határon.
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Észtország a következő hetekben javaslatokat készít az EU számára a schengeni vízumok kiadásának betiltására Oroszország állampolgárai számára.
Ezt Urmas Reinsalu külügyminiszter nyilatkozta az ETV-n – írja az ERR.ee.
„Nagyon érdekes, hogy az orosz állampolgárok tömegesen utaznak át Oroszország nyugati határán – Finnországon, Lettországon, Litvánián keresztül –, hogy nyáron meglátogassák a Louvre-t, miközben Ukrajnában gyerekeket gyilkolnak. Ez erkölcsileg határozottan helytelen” – közölte.
Elmondása szerint a Külügyminisztérium a következő hetekben kíván javaslatokat készíteni az EU számára a schengeni vízum kiadásának tilalmáról az oroszok számára.
„Az észt törvények szerint a határokat csak akkor lehet lezárni, ha közvetlen veszély fenyegeti az észt államot, jelenleg nincs ilyen veszély. Ha le akarjuk zárni a határokat, akkor azt össze kell hangolnunk az Európai Unió többi országával, és turisztikai céllal lezárnunk a határokat az orosz állampolgárok előtt” – magyarázta Lauri Läänemet észt belügyminiszter.
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
A francia elnök szerint a szabad mozgást nem lehet biztosítani a külső határok ellenőrzése nélkül.
Az Európai Unión belüli schengeni övezetet is ugyanúgy rendszeresen, miniszteri szintű egyeztetéseken kellene igazgatni, ahogyan az eurózónát – jelentette ki szerdán a soros elnökséget betöltő Franciaország államfője a tagállamok igazságügyi és belügyminiszterei előtt. Emmanuel Macron szerint a „Schengen Tanács” munkáját akár már a jövő hónaptól el lehetne kezdeni. Ez a testület értékelhetné, miképpen működik a szabad utazást biztosító övezet, közös döntéseket hozna, és a feladatai közé tartozna a szükséges lépések koordinálása válsághelyzetekben.
Ez a tanács lehetne az erős, védelmező Európa arca, olyan Európáé, amely nyugodt lelkiismerettel ellenőrzi a határait és ezáltal irányítja a saját sorsát – idézte a Reuters Macront. A javaslatot a 27-tagú blokk többi tagállamának is támogatnia kell, de francia illetékesek szerint az nem igényelné a meglévő uniós egyezmények módosítását.
Az EU-t mélyen megosztotta az utóbbi években, hogyan reagáljon a bevándorlásra, és miképpen tartsa fenn a rendet a belső határokon. Az újraválasztásért küzdő Macron kampányát is nagyrészt biztonsági kérdések dominálják, és azt reméli, hogy a lassú lépésekkel megnyerhet magának többeket a vonakodó uniós tagállamok közül.
Muszáj megreformálnunk Schengent. Nincs szabad mozgás, ha nem ellenőrizzük a külső határainkat – jelentette ki. Franciaország javasolt egy vészhelyzeti válaszmechanizmust is, amely akkor lépne életbe, ha fenyegetés éri e külső határokat.
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Pleased to update @UNFCCC today that ?? will soon submit updated NDC that commits us to a more ambitious 2030 target to reduce emissions by 43% below 2005 levels, aligning with our commitment to achieve net-zero by 2050, which we will enshrine in law. 1/3#BonnClimateConferencepic.twitter.com/X8Vm6jDYzi
— Ambassador for the Environment (@AusAmbEnviro) June 6, 2022
As I confirmed this morning to President Zelensky, we are fully mobilised to increase our military support for Ukraine, particularly with regard to its anti-air defences.
Je salue le retour de Kherson à l’Ukraine, un pas important vers le plein rétablissement de ses droits souverains. La France restera aux côtés des Ukrainiennes et Ukrainiens.
Conformément à notre ambition de décarboner et réindustrialiser la France et l'Europe, j’ai échangé aujourd’hui avec @elonmusk sur les futurs projets industriels verts, notamment sur la fabrication de véhicules électriques et de batteries. pic.twitter.com/oMwcejKGx6
Massive "49.3" protests in France after Macron forces through pension reforms by using article 49.3, which effectively enables the government to dissolve any opposition. The French aren't having it. This could spell the end for the Macron dictatorship. pic.twitter.com/cjRRJMbeQD
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
