Az Európai Unió tagállamainak állam-, és kormányfőit tömörítő Európai Tanács megállapította, hogy Horvátország teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás feltételeit, és képes hatékonyan megvédeni az övezet rá eső külső határait. Ez a csatlakozás engedélyezését megelőző utolsó lépést jelenti, a végső döntés a francia EU-s soros elnökség alatt, a jövő év első felében születhet meg.
Horvátország az EU-hoz való 2013-as csatlakozása óta alkalmazza a schengeni szabályokat, a belső határellenőrzés megszüntetésére vonatkozó rendelkezések kivételével. Az Európai Bizottság 2019 októberében ítélte úgy, hogy az ország teljesítette a schengeni csatlakozás feltételeit, 2021 februárjában pedig lezárta a felkészülési időszakot.
Emmanuel Macron francia államfő a múlt hónap végén találkozott Andrej Plenkovic horvát kormányfővel, ahol felmerültek a schengeni övezet megreformálásával kapcsolatos azon kérdések is, melyeket csütörtökön tartott sajtótájékoztatója során a Franciaország EU-s soros elnökségének prioritásai között is kiemelt a francia államfő. Plenkovic már a múlt hónapban támogatását fejezte ki az övezet reformjával kapcsolatban, miután Macron méltatta a horvát csatlakozási törekvést.
Macron kijelentette, hogy az Európai Unió szuverenitásának megerősítése, köztük a határok erősebb védelme lesz Franciaország egyik fő prioritása a január 1-jén kezdődő soros elnöksége alatt. A francia elnök elismerte, hogy az unió évek óta mélyen megosztott a bevándorlásra adott válaszait, valamint a schengeni térség közös külső határainak ellenőrzését illetően. Franciaország javaslatai között szerepel majd egy vészhelyzeti gyors reagálású hadtest létrehozása, amely segítené a határaikon válsággal küzdő uniós államokat. Emellett szorgalmazza, hogy tartsanak rendszeres uniós találkozókat a migráció kérdésében, miként az az euróövezet államai között már megszokott gazdasági kérdésekben.
Zágráb a francia támogatást tizenkét Dassault Rafale F3R típusú, használt francia vadászgép beszerzésével is megtámogatta, amely az egyik legnagyobb értékű horvát haderőfejlesztés az ország harminc évvel ezelőtti függetlené válása óta.
A schengeni övezethez való mielőbbi csatlakozás Horvátország számára régóta kiemelt cél volt, elsősorban a fokozódó migrációs nyomás miatt, emellett azt is várják a szabadon átjárható belső határoktól, hogy az tovább növeli majd az ország turisztikai vonzerejét. A horvátországi turistaforgalom az idén a 2019-es szint 80 százaléka körül alakulhat.
Az ország vonzereje azonban azzal is növekedhet, hogy az ország csatlakozik az euróövezethez is. November közepén felminősítette Horvátországot a Fitch Ratings, elsősorban azzal indokolva a lépést, hogy várakozása szerint Horvátország 2023-ban csatlakozhat az euróövezethez, míg a hitelminősítő korábban ezt 2024-re valószínűsítette.
Románia, Bulgária, Horvátország, de az Európai Unión kívüli Szerbia schengeni csatlakozását is sürgette egy lapinterjúban a cseh miniszterelnök. Andrej Babiš abszurdnak nevezte, hogy miközben a migránsok többsége tengeren érkezik, olyan országok, amelyek a Fekete-, illetve az Adriai-tenger európai partszakaszait ellenőrzik, nem részei Schengennek.
A Pravo című cseh napilapnak nyilatkozva a kormányfő működésképtelennek nevezte a schengeni rendszert, mivel az 1985-ben létrehozott övezet jelenlegi tagjaival képtelen ellátni feladatát, „a külső határok és a szabad belső közlekedés koherens biztosítását”. Babiš kijelentette: nem volt másként 2015-ös migránshullám idején sem.
„Orbán Viktor volt az egyetlen, aki megvédte a schengeni határokat a migránsok ellen épített kerítés megépítésével” – fogalmazott a cseh miniszterelnök. A politikus világos stratégiát szorgalmazott a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban. – Külső határainál védjük meg Európát az illegális migránsokkal szemben – üzente európai partnereinek Andrej Babiš. Arra is emlékeztetett, hogy Dánia, Svédország és Ausztria 2015-ben befogadták a migránsokat, most azonban elutasítják őket.
Az Európai Bizottság egyébként a tervek szerint az idén igyekszik korszerűsíteni a huszonhat országot és 420 millió embert összefogó schengeni övezet működését, párbeszédet indított a kérdésről a tagállamokkal. Az uniós szervezet hivatalosan „kiáll a schengeni övezet bővítése mellett”, azaz támogatja Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozását. Miután azonban a EU-tagállamok parlamentjeinek is ratifikálniuk kell egy ilyen lépést, azt várhatóan több ország – belpolitikai játszmák miatt – elutasítja. Franciaország és Hollandia például évek óta ellenzi a schengeni bővítést.
Forrás: Magyar Nemzet
[type] => post
[excerpt] => Babis működésképtelennek nevezte a schengeni rendszert, mivel az 1985-ben létrehozott övezet jelenlegi tagjaival képtelen ellátni feladatát, „a külső határok és a szabad belső közlekedés koherens biztosítását”. Babiš kijelentette: nem volt másként...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1630266360
[modified] => 1630262747
)
[title] => Babiš: Csak Orbán Viktor védte meg a schengeni határokat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29229&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29229
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 29230
[image] => Array
(
[id] => 29230
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/03d69e250cbd4dee93fea300dcd65dc1.jpg
[original_lng] => 65085
[original_w] => 850
[original_h] => 550
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/03d69e250cbd4dee93fea300dcd65dc1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/03d69e250cbd4dee93fea300dcd65dc1-300x194.jpg
[width] => 300
[height] => 194
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/03d69e250cbd4dee93fea300dcd65dc1-768x497.jpg
[width] => 768
[height] => 497
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/03d69e250cbd4dee93fea300dcd65dc1.jpg
[width] => 850
[height] => 550
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/03d69e250cbd4dee93fea300dcd65dc1.jpg
[width] => 850
[height] => 550
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/03d69e250cbd4dee93fea300dcd65dc1.jpg
[width] => 850
[height] => 550
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/03d69e250cbd4dee93fea300dcd65dc1.jpg
[width] => 850
[height] => 550
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1630251947:5
[_thumbnail_id] => 29230
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2084
[_oembed_ca9409f450179a17014ec573fa537c06] =>
Had a fruitful conversation with ?? PM Viktor #Orban. Thanked for the support of ?? sovereignty & the shelter for Ukrainians during the war. Agreed to develop cooperation in the energy sector. Grateful for supporting the candidate status for ??. Invited him to visit Ukraine.
Important #EUCO today with President @ZelenskyyUA . Hungary will continue to provide humanitarian and financial support to ??. We support an immediate ceasefire in order to prevent the further loss of human lives. Hungary belongs to the peace camp!
⚡️President Volodymyr #Zelensky briefly spoke with the Prime Minister of Hungary, Viktor #Orban, during the inauguration ceremony of the newly elected President of #Argentina, as reported by European Pravda.
Midőn Európa lassan kihátrál a Covid-korlátozások időszakából, a már 10 éve Schengen-tagságra váró román kormány megpróbálja elérni, hogy az ország befogadását újból napirendre tűzzék. Velük együtt várnak a horvátok és a bolgárok is, az utóbbiak szintén 10 éve.
Mint ismert, a Covid-járványig létezett útlevélmentes szabad határátlépés lehetősége – a Schengen-rendszer alkalmazása – elvben huszonkét európai uniós tagállam és négy társult ország között áll fenn, de Közép-Európában dél felé éppen Magyarországnál és a szomszédos Szlovéniánál ez a mozgási könnyítés véget ér.
Ezért is kell Magyarországnak egyebek között a román és horvát határon is komoly határellenőrzési rendszert fenntartania (még ha kétoldalú relációban vannak is könnyítések). A magyar határőr ezen a vonalon ugyanis nemcsak a magyar határt, hanem a teljes Schengen-övezet déli határszakaszát is védi.
Ha Románia is az övezet teljes jogú részévé válna, a magyar határőrök csomagolhatnának, és ugyanez a hatérvédelmi feladat a román déli határra kerülne át, (illetve, ha Bulgáriát is beveszik, akkor még tovább délre csúszhatna az egész).
Luminita Teodora, Románia állandó európai uniós képviselője (nagykövet) a brüsszeli Politiconak nyilatkozva úgy vélte, hogy a sorban állók Schengen-tagsága – de Romániáé mindenképpen – pusztán politikai döntésen múlik, lévén a formai-technikai követelményeknek már régen megfelelnek. Most megpróbálják elérni, hogy erre a döntésre végre sor kerüljön, és hogy ez ezúttal már pozitív legyen.
A román EU-nagykövet egyúttal megerősítette Bukarestnek és Szófiának azon régről hangoztatott sérelmét, miszerint esetükben a „kettős mérce” alkalmazásának klasszikus esetéről van szó, lévén a Schengen-joganyagban rögzített valamennyi feltétel teljesítése – és így az Európai Bizottság Schengen-tagsági ajánlása – után kezdett el több ország is további feltételeket támasztani, amit másokkal szemben soha nem tettek. Cserébe a két jelölt Schengen-tagsága mindmáig várat magára.
Tény, hogy a 2011-es féléves magyar EU-elnökség kiemelt prioritásként kezelte a román-bolgár Schengen-tagság elérését, és a félév végére sikerült is eljutni odáig, hogy az EU-tagok belügyminiszteri tanácsa – az Európai Bizottság és a Schengen szakértői bizottság hároméves vizsgálatot követő jelentése alapján – egyhangúlag Schengen-kompatibilisnek minősítette a román és a bolgár külső hatérvédelmi szakaszok felkészültségét.
A végső döntést a belügyminiszteri tanács 2011 szeptemberi ülése kellett volna hogy meghozza, ám ez már elutasító lett, mivel az időközben született európai bizottsági jelentés a román és bolgár igazságügyi rendszer hatékonyságáról fenntartásokat fejezett ki.
Formálisan a kettőnek nincs köze egymáshoz. Eredetileg arról volt csak szó, hogy a két ország a 2007. január 1-jei uniós csatlakozásuk pillanatában nem teljesítette még maradéktalanul az EU-tagsági feltételeket: az igazságügy, az igazságszolgáltatás és a korrupcióellenes harc tekintetében az EU-oldal hiányosságokat vélt felfedezni.
Tekintve, hogy a tagállamok ugyanakkor támogatták a taggá válásukat, azt a feltételt szabták, hogy beléphetnek az EU-ba, de az Európai Bizottságnak (kezdetben fél évente, aztán egy, majd másfél évente) értékelnie kellett e téren tett erőfeszítéseiket egy külön erre a célra létrehozott – úgynevezett Együttműködési és Értékelési Mechanizmus (CVM) – keretén belül.
Ez utóbbi, a 2011 júliusában közzétett CVM-jelentés állapította meg, hogy Románia és Bulgária továbbra is elmaradnak a kívánt területeken, és a brüsszeli testület további igazságügyi és korrupcióellenes intézkedéseket kért a két új EU-tagállamtól.
Márpedig, már a CVM-jelentés közzététel előtt, Franciaország és Németország, valamint utóbb Hollandia is kijelentette, hogy meg fogják akadályozni Románia és Bulgária Schengen-csatlakozását, ha a két ország nem tesz jelentős előrelépést az igazságszolgáltatás és a korrupció elleni erőfeszítésekben. (Mellesleg több más EU-ország minisztere is úgy nyilatkozott, hogy bár Románia és Bulgária a schengeni csatlakozás feltételeinek valóban megfelel, de a CVM-jelentés fényében döntenek arról, hogy támogatják-e a két ország Schengen-csatlakozását, vagy sem).
És mivel a jelentés nem lett teljesen pozitív – miként utána még tíz éven keresztül a többi sem –, ezért az EU-tanácsi döntés minimum egy vagy több tagállam ellenszavazata miatt mindig rendre elutasító maradt. (A Schengen-övezethez csak a már benn lévő tagállamok egyhangú egyetértése után lehet csatlakozni.)
A legkitartóbban, a legtöbb ellenvetést a holland kormány tette, de sokáig hangoztatott fenntartást a francia és a német kormány is. Igazából a befogadás kezdeti befékezése is e két utóbbi tagországhoz kapcsolódik, lévén Brice Hortefeux, francia- és Thomas de Maiziere német belügyminiszterek már 2010 decemberében arról tájékoztatták közös levélben Cecilia Malmström akkori belügyi EU-biztost, hogy ha csak nem áll be radikális javulás az érintett országokban, akkor kormányaik blokkolni fogják Bulgária és Románia Schengen-tagságát.
Úgy vélik, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban tetten érhető bolgár és román hiányosságok megkérdőjelezik a térségbe történő befogadásuk megalapozottságát.
Thomas de Maiziere utóbb, az EU-belügyminiszterek 2011 januári gödöllői informális tanácsülése előtt mindezt azzal magyarázta, hogy kormánya szerint nem elég, ha valakinek a határvédelemre jó informatikai rendszere van, fontos az is, hogy az egész igazságügyi rendszer olyan biztonságot és „megbízhatóságot” teremtsen, melyre egész Európa hagyatkozhat.
Traian Basescu akkori román elnök ugyan már akkor diszkriminációról beszélt – mint az AFP-nek nyilatkozva fogalmazott: „Ugyanolyan feltételeknek kell hogy alávessenek minket, mint a többi tagállamot” –, ez azonban mit sem változtat azon, hogy Romániának és Bulgáriának tíz év alatt sem sikerült bejutni a Schengen-övezetbe.
Egymást követő féléves EU-elnökségek sokszor napirendre tűzték a „Schengen-bővítés befejezését”, mi több, az Európai Bizottság is váltig hangoztatja, hogy ami a technikai értelemben vett Schengen-tagsági kritériumokat illeti, annak (Horvátországgal együtt) mindhárom, bebocsájtásra váró ország már megfelel. Az egyhangú befogadás azonban a Schengen-tagok részéről eddig még nem tudott megszületni.
Utóbb a bolgár-román páros helyzetét tovább komplikáló tényezővé vált a tízes évek közepétől a migrációs válság, ami nemhogy a Schengen-övezet bővítését segítette volna, de több határszakaszon az addigi Schengen-rendszer felfüggesztését is kiváltotta.
Itt lépett be amúgy a sokak által csak „Görögország-faktorként” emlegetett tényező is – utalással arra, hogy maga a „Schengen-világ” tehát jelenleg Magyarországig és Szlovéniáig terjed, majd némi földrajzi megszakítás után, a Nyugat-Balkán alsó csücskénél, Görögországban megint folytatódik. A görög Schengen-tagság azonban egyelőre csak a légi- és tengeri közlekedés tekintetében releváns, nem lévén közvetlen szárazföldi kapcsolata a Schengen-térség többi részével.
Az összekötő láncszemet éppen a bolgár és a román tagság jelenthetné, ami ugyanakkor egyes vélemények szerint (különösen a migrációs válság alatt) nem éppen a két ország Schengen-esélyeit erősítette idáig. Görögország szárazföldi határvédelme ugyanis csak nagy üggyel-bajjal állja a török oldalról tengeren át érkező migrációs nyomást, úgyhogy a válság tetőfokán még az is felmerült, hogy a többiek felfüggesztik Athén Schengen-tagságát.
A görög külső határ viszonylagos átjárhatósága sokakban félelmet keltett a tekintetben, hogy ha a román-bolgár Schengen-csatlakozással folyamatossá válna a szárazföldi kapcsolat Görögország és a Schengen-övezet többi része között – ez esetben ugyanis a mostani magyar határvédelmi funkció egyes szakaszokon kvázi lekerülne a görög külső határvédelemhez –, az migrációs szempontból komoly kockázatot vethetne fel az EU egésze szempontjából.
Mindez értelemszerűen nem éppen a két ország tagsági esélyeit növelte.
A Schengen-bővítés kérdését aztán – igaz, már más oldaloról – tovább halasztotta Covid-járvány, ami egy időszakban eleve széttördelte a már létező Schengen-rendszert is.
Bukarest mindenesetre most, hogy a járvány az oltások révén kezd ellenőrizhetőnek tűnni, ismét próbát tesz. Mindehhez némi hátszelet jelent, hogy az Európai Bizottság júniusban ismét arra szólította fel a tagállamok EU-tanácsát, hogy tegyen lépéseket a bolgár, román és horvát Schengen-tagság rendezésére. További rásegítő tényező lehet az is, hogy a féléves EU-tanácsi elnökséget éppen Szlovénia tölti be, amelyik szívesen szabadulna a külső Schengen-határ védelmétől, és egyébként is befogadás-párti.
De, mint a tíz évvel ezelőtt magyar EU-elnökség példája mutatta, végső soron nem ezen, hanem a többi Schengen-tag egyhangú egyetértésén múlik majd minden.
Forrás: infostart.hu
[type] => post
[excerpt] => Midőn Európa lassan kihátrál a Covid-korlátozások időszakából, a már 10 éve Schengen-tagságra váró román kormány megpróbálja elérni, hogy az ország befogadását újból napirendre tűzzék. Velük együtt várnak a horvátok és a bolgárok is, az utóbbiak s...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1628692800
[modified] => 1628683196
)
[title] => Román, bolgár és horvát Schengen-tagság: ősszel újra megpróbálják
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=28344&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 28344
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 28345
[image] => Array
(
[id] => 28345
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/visa-schengen.jpg
[original_lng] => 1218713
[original_w] => 1688
[original_h] => 1125
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/visa-schengen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/visa-schengen-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/visa-schengen-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/visa-schengen-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/visa-schengen-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/visa-schengen.jpg
[width] => 1688
[height] => 1125
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/visa-schengen.jpg
[width] => 1688
[height] => 1125
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1628677453:4
[_thumbnail_id] => 28345
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1829
[_oembed_a9884ae884a9d21ff535e0dee3eeaee2] =>
Az Európai Bizottság szerdán a schengeni térség megerősítésére irányuló stratégiát mutatott be, amelynek célja, hogy hatékonyabbá tegye az Európai Unió külső határainak felügyeletét, továbbá hogy fokozza a térség belső védelmét, úgy hogy nem korlátozza az övezeten belüli a szabad mozgást.
Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos a stratégiát bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EU-nak az érdeke, hogy kívülről ellenállóbbá és biztonságosabbá váljon, belülről pedig még szabadabbá.
A javaslat fényében a bizottság 2027-ig egy 10 ezer fős parti és határvédelmi egységet hozna létre a Frontex keretén belül, a kívülről érkező fenyegetések, többek között az illegális migráció elhárítása végett, ugyanakkor szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tenne lehetővé arra vonatkozólag, hogy a schengeni övezethez tartozó tagállamok helyesen alkalmazzák-e a schengeni megállapodás szabályait, amelyek biztosítják a térségen belüli szabad mozgást. A testület azt is el szeretné érni, hogy a belső vagy külső határokon felmerülő gyanús eseteket azonnal – akár a tagállamok jóváhagyása nélkül is – kivizsgálják.
Az EU fontosnak tartja továbbá az olyan uniós tagállamok csatlakozását a schengeni övezethez, amelyek eddig nem tartoztak a rendszerhez, Bulgáriáét, Romániáét, Horvátországét és Ciprusét.
A schengeni térségben mintegy 420 millió ember él, és közel 3,5 millióan ingáznak naponta a térségen belül főként munkavégzés céljából. Az Európai Bizottság becslései szerint a határkorlátozások évente akár 5-18 milliárd euró veszteséget is okozhatnak az európai gazdaságnak.
