Az Európai Unió meg fogja hozni a megfelelő döntést a hadköteles ukránok visszaküldéséről – jelentette ki Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Delfi című litván kiadvány Delfi YouTube-csatornájának adott interjújában, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak elmondta, hogy Ukrajnában két éve folyik a teljes körű háború. Sok fiatal, aki elhagyta az országot, még külföldről sem támogatja Ukrajnát. „Nem láttunk tömeges tiltakozást „Adjatok fegyvert!”, „Ukrajna vérzik” jelszavakkal. Európa erőssége abban rejlik, hogy hosszú vita után megfelelő döntéseket hoz” – tette hozzá.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó annak a véleményének adott hangot, hogy Európa megtalálja a megoldást az Ukrajnát elhagyott fiatalok esetében. „És ez egyébként most arra készteti ezeket a fiatalokat, hogy elgondolkodjanak azon, hogy hol vannak, mit és hogyan fognak érezni holnap. Előbb-utóbb az Európai Unió Ukrajnával közösen meghozza az optimális döntést, nem kell figyelnie erre az érzelmi hisztériára” – mutatott rá Mihajlo Podoljak.
Az új menekülteket fogadni képtelen Ciprus kérésére Ursula von der Leyen új migrációs megállapodást jelent be Bejrútban. Jogvédők azonban bírálják Libanont a migránsokkal való bánásmód miatt.
A dpa hírügynökség információi szerint az EU mintegy egymilliárd eurós pénzügyi támogatással akarja megállítani a jelenleg Libanonban élő, de az ottani súlyos gazdasági válság elől menekülni akaró szíriaiak beáramlását. A pénzt a libanoni egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások megerősítésére fordítják majd.
Ezenkívül forrásokat juttatnak az ország biztonsági hatóságai és fegyveres erői számára, valamint a csempészbandák elleni küzdelemre és gazdasági és pénzügyi reformokra. A tervek szerint megkönnyítenék viszont a legális migrációt. A paktumot Ursula von der Leyen bizottsági elnök a ciprusi elnökkel, Nikosz Hrisztodulídisszel együtt jelenti be Bejrútban.
Sok szíriai Cipruson érkezik az unió területére, a szigetország azonban jelezte, nincs már abban a helyzetben, hogy új menekülteket fogadjon. A ciprusi menekülttáborok túlzsúfoltak, a hatóságok egyelőre leállították a szíriaiak menedékkérelmének feldolgozását.
„Mi, európaiak döntjük el, hogy ki és milyen körülmények között érkezik Európába. És nem a csempészek és emberkereskedők szervezett bűnözése” – jelentette ki múlt vasárnapi beszédében von der Leyen, utalva a Tunéziával és Egyiptommal kötött hasonló uniós megállapodásokra. Ezeknek az országoknak szintén meg kellene állítaniuk az illegális migrációt az EU-ba, cserébe milliárdos pénzügyi támogatásért.
Libanon, amely jelenleg történelmének legsúlyosabb gazdasági és pénzügyi válságát éli át, több mint 1,5 millió szíriai menekültjével azon országok közé tartozik, amely egy főre vetítve a legtöbb menekültet fogadta be a világon. Ennek következtében kialakult egy szíriaiakkal szemben ellenséges hangulat, sok menekült már nem mer az utcára menni, mert félnek a támadásoktól.
Jogvédők szerint ráadásul a libanoni hatóságok évek óta diszkriminatív gyakorlatot alkalmaznak a szíriaiakkal szemben, hogy arra kényszerítsék őket, hogy visszatérjenek Szíriába. A Human Rights Watch (HRW) jelentése szerint a libanoni hatóságok az elmúlt hónapokban önkényesen tartóztattak le, kínoztak meg és toloncoltak vissza Szíriába szíriaiakat, köztük ellenzéki aktivistákat és a hadseregből dezertálókat.
Ukrajnának nagyszámú légvédelmi rendszerre van szüksége a földalatti gáztározók védelmére – jelentette ki Olekszij Csernisov, a Naftohaz állami gázipari vállalat igazgatótanácsának elnöke a The Financial Times című brit lapnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ukrajnának nagy szüksége lesz légvédelemre, hogy megvédje saját infrastruktúráját. „Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy továbbra is több légvédelmi rendszerre lesz szükségünk (még az amerikai támogatás után is – a szerk.). Ebben a segélyezésben természetesen az uniós országoknak döntő szerepet kell játszaniuk” – szögezte le Csernisov.
Ezzel összefüggésben az igazgatótanácsi elnök megemlítette, hogy az Európai Unió érdekelt az ukrán gáztározók védelmében, mivel Ukrajna gázinfrastruktúrája integrálódik Európa energiarendszerébe. Ugyanakkor a Naftohaz közölte, hogy az Ukrajna nyugati részén található gáztárolókat többször is támadta Oroszország, de csak a földfelszíni létesítmények sérültek meg. A felszín alatti tárolók, amelyek akár 3 km-re is lehetnek a felszín alatt, nem érintettek.
🇧🇪 confirms its commitment to🇺🇦 with the delivery of F16s, in coordination with our allies, while preserving our security and the operationality of our air fleet. We continue to strengthen the defense capacity of Ukraine to defend its territory and population. pic.twitter.com/ZEoaoLmtrP
Ingrid Šimonite litván miniszterelnök úgy véli, hogy a hadköteles korú ukránok külföldről való visszatérésének kérdését az Európai Unió szintjén kell megvitatni. A hírt az UNIAN közölte.
Šimonite hangsúlyozta, hogy Litvánia végrehajthat néhány intézkedést Ukrajna megsegítésére az új mozgósítási szabályok révén. Szerinte az ország ellenőrizheti, hogy a férfi teljesítette-e mozgósítási kötelezettségét, vagy törvényesen mentesült-e a tervezet alól, mielőtt meghosszabbítaná litvániai tartózkodási engedélyét.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem ér véget hamarosan, és az Európai Unió a háború végéig támogatja Ukrajnát, de európaiak nem fognak meghalni Donbászért – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, akit a Deutsche Welle német médium idézett, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Borrell a rijádi Világgazdasági Fórum április 28-i ülésén elmondta, hogy nem sokkal a teljes körű orosz invázió kezdete előtt, 2022 januárjában Donbászraa látogatott, és találkozott Denisz Smihal miniszterelnökkel. Az európai politikus szerint az ukrán kormánytól azt a tájékoztatást kapta, hogy Oroszország elleni támadásra készülnek, és az EU esetleges reakciójáról kérdezték – hogy Brüsszel felszólítja-e Ukrajnát a megadásra, vagy biztosítja-e a védekezéshez szükséges fegyvereket. A fődiplomata azt mondta, hogy erre a kérdésre akkor még nem tudott válaszolni, de a háború kezdete után, az EU támogatni kezdte Kijevet.
Európaiak nem fognak meghalni Donbászért, de segíthetnek az ukránoknak abban, hogy ne haljanak meg Donbászért. Az EU a háború végéig támogatni fogja Ukrajnát, jóllehet sajnos ez nem fog hamarosan bekövetkezni
[type] => post
[excerpt] => Oroszország Ukrajna elleni háborúja nem ér véget hamarosan, és az Európai Unió a háború végéig támogatja Ukrajnát, de európaiak nem fognak meghalni Donbászért – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1714396260
[modified] => 1714395722
)
[title] => Borrell: a háborúnak hamar nem lesz vége, és az EU nem hagyja abba Ukrajna támogatását, de európaiakat nem áldoznak fel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=111395&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 111395
[uk] => 111401
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 101781
[image] => Array
(
[id] => 101781
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-26t161229736.jpg
[original_lng] => 193822
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-26t161229736-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-26t161229736-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-26t161229736-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-26t161229736-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-26t161229736.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-26t161229736.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/01/original-2024-01-26t161229736.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1714385091:2
[_thumbnail_id] => 101781
[_edit_last] => 5
[views_count] => 640
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 42737
[2] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Joseph Borrell
[2] => Ukrajna
)
)
[5] => Array
(
[id] => 110790
[content] =>
Az Európai Unió külügyminiszterei április 22-i találkozójukon politikai megállapodásra jutottak az Irán elleni szankciók megerősítéséről, válaszul Izrael közelmúltbeli tömeges ágyúzására.
Az EU Tanácsának döntése a már meglévő Irán elleni szankciórendszer kibővítését jelenti, amely kiterjed majd a drónok gyártásához szükséges alkatrészek nagyobb listájára, valamint a rakétagyártási technológiára.
Az új rezsim nemcsak magára Iránra fog kiterjedni, hanem az irányítása alatt álló csoportokra és struktúrákra is a Közel-Kelet és a Vörös-tenger teljes régiójában – magyarázta Borrell.
„Politikai megállapodásra jutottunk” – jelentette ki. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező napokban a határozatot jogilag is be kell jegyezni, utána pedig hatályba lép.
Az EU közelgő, 14. szankciócsomagjának meg kell akadályoznia, hogy Oroszország árnyéktanker-flottáján keresztül kijátssza az olajszankciókat – jelentette ki Tobias Billström Svédország külügyminisztere április 22-én.
A hónap elején Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke azt mondta, hogy a 14. csomag már készül, és valószínűleg olyan intézkedéseket tartalmaz majd Oroszország ellen, amelyek a már életbe lépett szankciók kijátszása ellen irányulnak, nevezetesen a tengeri olajkereskedelem tekintetében.
A 14. szankciós csomag elfogadása az egyik legfontosabb dolog. Gondoskodni fogunk arról, hogy mind a cseppfolyósított földgáz (LNG) importtilalmát, mind az orosz árnyékflotta megfékezését célzó intézkedéseket beépítsük – mondta Billström, amikor Luxemburgba érkezett egy miniszteri szintű uniós találkozóra.
Az EU, az Egyesült Államok és a Hetek csoportja (G7) 2022 decemberében 60 dolláros hordónkénti árplafont szabott ki az orosz tengeri olajra a Moszkva fosszilis energiahordozókból származó bevételeinek csökkentésére irányuló erőfeszítések részeként. Bár kezdetben rendesen működött, Oroszországnak végül sikerült nagyrészt kikerülnie a szankciók hatásait a nem biztosított tartályhajókból álló „árnyékflotta” használatával. Kijev partnerei fokozták erőfeszítéseiket a felső határ betartatására.
A Külügyek Tanácsának április 22-i luxemburgi ülésén Oroszország Ukrajna elleni háborúja lesz a téma, ahol online beszédet mond Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter. A 14. csomagról szóló megbeszélés még korai stádiumban van, és nem valószínű, hogy ezen az ülésen lezárul – jegyezte meg a Reuters.
Mentőövet jelent Ukrajna számára, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőháza több mint 60 milliárd dollár összegű segélyt hagyott jóvá, Európában arra készülnek, hogy folytatják a támogatást – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a Bloomber amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a 150 milliárd eurós támogatást nyújtó Európa számára a következő lépés a légvédelem megerősítésére vonatkozó követelmények teljesítése és a befagyasztott orosz eszközök felhasználására vonatkozó megoldások kidolgozása lesz. Európa „közel van a politikai megállapodáshoz” az ilyen eszközökre kivetett rendkívüli adók felhasználásával kapcsolatban, az első adót július 1-jén kell kivetni – mondta Vincent Van Peteghem belga pénzügyminiszter.
Az Európai Unió országainak külügyminiszterei ma, április 22-én tárgyalnak Ukrajnáról. A tárgyalásokon a megbeszélésen a védelmi miniszterek, valamint Ukrajna külügy- és védelmi minisztere is részt vesz.
Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította az európai országokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket Ukrajna fegyverekkel, elsősorban légvédelmi felszerelésekkel való ellátására.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Mentőövet jelent Ukrajna számára, hogy az Egyesült Államok Kongresszusának Képviselőháza több mint 60 milliárd dollár összegű segélyt hagyott jóvá, Európában arra készülnek, hogy folytatják a támogatást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713792660
[modified] => 1713785939
)
[title] => Az EU veszi át a stafétabotot Ukrajna támogatásában az USA után – Bloomberg
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110655&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110655
[uk] => 110666
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110657
[image] => Array
(
[id] => 110657
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[original_lng] => 34772
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-ukran.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713777449:3
[_thumbnail_id] => 110657
[_edit_last] => 12
[views_count] => 439
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5ede216c7d8c33898bab426ba4b3cceb] =>
The long-overdue US passage of a $60.8 billion Ukraine package, though welcomed in Europe, prompts a sense of urgency among decisionmakers.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Királysággal arról, hogy a 18 és 30 év közötti fiatalok milliói számára jelentős engedményt téve lehetővé tegyék a Brexit előtt élvezett mobilitást.
A bizottság közölte, hogy most az uniós vezetők jóváhagyását kéri a tárgyalások megkezdéséhez, amelyek részben megszüntethetik a Brexit egyik legvitatottabb elemét, az egymás országaiban való tartózkodás jogának – bár korlátozott ideig és feltételekkel történő – blokkolását – számolt be róla a The Guardian. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Brexit utáni észak-írországi kereskedelmi megállapodásra utalva azt mondta: „Amióta a windsori megállapodás érvényben van, a kapcsolat sokkal konstruktívabbá vált.”
Bizonyára vannak olyan témák, amelyekben szorosabb együttműködésre van lehetőségünk. Az ifjúsági mobilitás témája mindkettőnk érdeke, mert annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy jó viszonyban leszünk, hiszen a következő generációk így nagyon jól megismerhetik egymást – jegyezte meg az elnökasszony.
Négy évig maradhatnának a célországban
A tervezett megállapodás értelmében a 18 és 30 év közötti uniós és brit állampolgárok legfeljebb négy évig maradhatnának a célországban – áll az Európai Bizottság részletes közleményében.
Ha megállapodás születik, a részt vevő országokban ifjúsági mobilitási vízumot adnának ki, amelynek lehetséges feltételei között szerepelne az egészségbiztosítás és a megfelelő megélhetési források igazolása, ami világszerte más mobilitási programoknak is jellemzője.
A Bizottság döntése, amely korábban hevesen ellenezte, hogy a Brexit óta az Egyesült Királyságnak tett bármilyen engedményt, áttörésnek számít.
A tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatot először az uniós vezetőknek kell jóváhagyniuk. Erre az első alkalom májusban, az általános ügyekért felelős miniszterek találkozóján adódhat. Ha jóváhagyják, ez azt jelentené, hogy fiatalok milliói érkezhetnének az Egyesült Királyságba, hogy betöltsék a Brexit miatt keletkező űrt a vendéglátóiparban és az egyetemeken is. Az éttermi munkától a síparadicsomi állásokig ismét elérhetővé válna a brit fiatalok számára az uniós országokban végzett szezonális munka.
Az Egyesült Királyság és az EU egyetemeinek is könnyebbé válhat a kutatók toborzása, különösen a Horizont tudományos kutatási programban részt vevőké.
A tervek szerint a rendszer keretében az egyetemi hallgatók hazautazási díjainak rendszere mindkét irányban visszaállna, és megszűnnének az olykor évi 40 ezer fontot is meghaladó tandíjak.
A brit miniszterek azzal érveltek, hogy ez nem jelentene visszalépést a Brexit egyik kulcsfontosságú elemétől, a brit állampolgárok szabad mozgásának megszüntetésétől. Franciaországnak már létezik ilyen megállapodása Kanadával, Ausztráliának pedig az Egyesült Királysággal, és hogy ez fontos módja lenne a kulturális csere előmozdításának a jövő generációi számára.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat az Egyesült Királysággal arról, hogy a 18 és 30 év közötti fiatalok milliói számára jelentős engedményt téve lehetővé tegyék a Brexit előtt élvezett mobilitást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1713645120
[modified] => 1713584107
)
[title] => A Brexit előtti mobilitás visszaállítását javasolja a brit fiatalok számára Brüsszel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=110444&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 110444
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 110445
[image] => Array
(
[id] => 110445
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[original_lng] => 17958
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/eu.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1713603988:4
[_thumbnail_id] => 110445
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 314
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 595
[1] => 154
[2] => 384981
[3] => 384979
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brexit
[1] => Európai Unió
[2] => fiatalok szabad mozgása
[3] => mobilitás
)
)
[9] => Array
(
[id] => 110427
[content] =>
Két ciszjordániai zsidó szervezet és négy magánszemély ellen vezet be az EU büntetőintézkedéseket a palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélések miatt – döntött az Európai Tanács pénteken. Az EU közlönyében már közzé is tett határozat nyomán vagyonbefagyasztás és az EU-ba való beutazás tilalma sújtja az érintetteket, továbbá tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy más gazdasági forrásokat biztosítani.
Szankciókat vezet be az Európai Unió a szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik felelősek a palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekért, többek között kínzásért, embertelen bánásmódért, valamint a palesztinok tulajdonhoz, magán- és családi élethez való jogának megsértéséért Ciszjordániában – döntött a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács pénteken.
A büntetőintézkedések négy személyt és két szervezetet érintenek. Az egyik szervezet a Lehava nevű szélsőjobboldali, zsidó felsőbbrendűséget hirdető csoport, a másik pedig a Hilltop Youth, egy radikális ifjúsági tömörülés, amelynek tagjai a palesztinok és ciszjordániai falvaik elleni erőszakos cselekményeikről ismertek. A Hilltop Youth két vezető személyisége, Meir Ettinger és Elisha Yered is szerepel a szankciós listán. Mindketten részt vettek palesztinok elleni halálos támadásokban 2015-ben és 2023-ban.
A szankciós jegyzékbe vett szervezeteket és egyéneket vagyonbefagyasztás és az EU-ba való beutazás tilalma sújtja, továbbá tilos számukra közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket vagy más gazdasági forrásokat biztosítani. A vonatkozó jogi aktusokat közzétették az EU hivatalos közlönyében.
Eredménytelennek bizonyult a márciusi felszólítás
Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács márciusi következtetéseiben felszólított a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi erőszak azonnali beszüntetésére, valamint a muszlim kegyhelyekhez való hozzáférés biztosítására. Az Európai Tanács határozottan elítélte a szélsőséges telepesek által elkövetett erőszakcselekményeket, hangsúlyozva, hogy az elkövetőket felelősségre kell vonni.
A testület tagjai elítélték továbbá az izraeli kormánynak a megszállt Ciszjordánia területén lévő illegális telepek további bővítésére vonatkozó döntéseit, és sürgették Izraelt, hogy vonja vissza ezeket a döntéseket.
Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a terület azóta katonai megszállás alatt áll, miközben a zsidó telepek folyamatosan bővülnek.
