Az Ukrajna elleni hatalmas orosz terrortámadások csak erősítik az Európai Unió eltökéltségét az ország támogatására – közölte szombaton Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Borrell azt írta: „Két évvel Bucsa felszabadítása után Oroszország megismétli az Ukrajna polgári lakossága és energetikai infrastruktúrája elleni hatalmas támadásokat, hogy aláássa az ukrán nép gazdaságát és stabilitását. Az EU eltökéltsége Ukrajna védelmében csak növekedni fog.”
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Az Európai Unió úgy döntött, hogy 2022–2023-ban nem utalja át Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközök befektetéséből származó 5 milliárd eurós bevételt – jelentette a Politico.
Ez a pénz az Euroclearben lesz, abban a testületben, amely az orosz központi bank eszközeinek nagy részét birtokolja Európában.
Meg kell jegyezni, hogy egyfajta biztosításnak tekintik őket az esetleges moszkvai perekkel szemben.
„A befagyasztott orosz eszközökhöz kapcsolódó 2022-2023-as nyereség elkülönül a szokásos üzletmenet során kapott nyereségtől. Ezt a nyereséget nem osztjuk szét a részvényesek között, és mindaddig visszatartjuk, amíg további útmutatást nem kapunk” – mondta az Euroclear a Politicónak adott írásbeli válaszában.
Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter és Johannes Hahn költségvetésért és adminisztrációért felelős európai biztos megállapodást írt alá Ukrajna és az Európai Unió között Ukrajna részvételéről az EU csalásellenes programjában, számolt be a Jevropejszka Pravda a Pénzügyminisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
„A csalás elleni küzdelem programjához való csatlakozás újabb fontos lépés az Európai Unióval való együttműködés erősítése, valamint a megbízható és átlátható kapcsolatok kialakítása felé.
Ukrajna kormánya teljes mértékben elkötelezett a program célja mellett, és kész megerősíteni az együttműködést annak érdekében, hogy megelőzzön minden olyan szabálysértést, ami árt EU és Ukrajna pénzügyi érdekeinek” – jelentette ki Marcsenko.
A program célja az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme az uniós költségvetést érintő csalás és korrupció elleni küzdelem támogatásával, az uniós tagállamok közigazgatási szervei közötti együttműködés fenntartásával.
A Pénzügyminisztérium bízik abban, hogy a megállapodás javítani fogja az uniós források kapcsán történt lehetséges jogsértések felfedését, valamint a felek közötti gyors adminisztratív információcserét vám- és mezőgazdasági ügyekben.
Oroszországnak a háborúval kapcsolatos megjegyzései indokolják az európai védelmi ipar megerősítését – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken.
Charles Michel a kétnapos uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón kijelentette: „világosnak kell lennünk, és el kell mondanunk polgárainknak szerte az Európai Unióban, hogy ha békét akarunk, ha biztonságot és stabilitást akarunk, rendkívül fontos védelmi képességeink fejlesztése és egy valódi európai védelmi ipar felépítése”.
A védelmi ipar megerősítése bizonyítja az EU elkötelezettségét a béke, a biztonság és a stabilitás megőrzése mellett – húzta alá.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen orosz válaszlépésekre számít az EU, amiért az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitját Ukrajna megsegítésére használnák fel, az Európai Tanács elnöke kijelentette: „az Európai Uniót nem lehet megfélemlíteni, teljes mértékben elkötelezettek vagyunk Ukrajna mellett”.
„Ahhoz, hogy Európa erősebbé és befolyásosabbá váljon a világban, az EU-t rugalmasabbá és versenyképesebbé kell tennünk” – fogalmazott Michel, majd hozzátette: ez növekedést eredményez és munkahelyeket teremt. A tőkepiaci unió előrehaladásának felgyorsítása mozgósítja az uniós megtakarításokat, és befektetéseket kezdeményez a zöld és digitális átálláshoz – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón kijelentette: az, hogy a Kreml szóvivője bejelentette, az ország háborúban áll, bizonyítéka annak, hogy Oroszország elárulta saját állampolgárait azzal, hogy tagadta, hogy háborút folytat Ukrajnában. „A Kreml elárulta az orosz lakosságot az elmúlt két évben azzal, hogy eltitkolta a tényeket és tagadta, hogy háborúban állnak” – fogalmazott.
Azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélék és olajosmagvak uniós behozatali vámjának emelését javasolja, Von der Leyen azt mondta: az EU azt akarja, hogy Moszkvának lehetőleg semmiféle részesedése ne lehessen az uniós gabonapiacon, de lehetővé teszi a gabona áthaladását az unión kívüli országok ellátására.
Az Európai Tanácsnak az európai mezőgazdaság helyzetéről folytatott vitájával kapcsolatban azt mondta: az Európai Unió meghallgatta a gazdákat, ezért európai szinten cselekszik, hogy kezelje aggodalmaikat, nagyobb rugalmassággal, egyszerűbb szabályokkal és az agrár-élelmiszerláncban elfoglalt pozíciójuk javítására tett erőfeszítésekkel. Az EU egyebek mellett csökkentette az adminisztratív terheket, a büntetések felfüggesztéséről döntött olyan esetekben, amikor a gazdák önhibájukon kívül nem tudnak megfelelni a közös agrárpolitika (KAP) követelményeinek, és intézkedéseket hozott azokra az esetekre, amikor a gazdák az előállítási költség alatt kényszerülnek értékesíteni terméküket – emlékeztetett az uniós bizottság elnöke.
Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, az uniós vezetők között egyetértés volt atekintetben, hogy mindaddig segíteni kell Ukrajnát, ameddig arra szükség van, és olyan „intenzíven”, amennyire szükséges. Véleménye szerint téved, aki azt gondolja, hogy Oroszország leáll agressziójával a Donbasz vagy a Krím félsziget térségében.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az uniós csúcsot követően közölte: támogatja az európai védelmi ipar megerősítését, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is megoldatlan az európai védelmi beruházások finanszírozása. Elmondta, hogy nagy támogatást élvez az az elképzelés, amely szerint az Európai Beruházási Bank a politikáját megváltoztatva lehetővé tenné több védelmi kezdeményezés finanszírozását.
Újságírói kérdésre válaszolva Meloni közölte, hogy „nem osztja” Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnöknek küldött gratulálólevelét, sem az abban foglalt jókívánságokat, ez ügyben jól ismert az álláspontja.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva közölte, országa, valamint Írország, Málta és Szlovénia megállapodott abban, hogy megteszik az első lépéseket egy önálló palesztin állam elismerése felé.
„Egyetértünk abban, hogy a térségben a tartós béke és stabilitás egyetlen módja egy kétállami megoldás, amelyben Izrael és a palesztin állam egymás mellett él békében és biztonságban” – idézte a megállapodás szövegét.
A spanyol kormányfő reményét fejezte ki, hogy az elismerés a tavaly kezdődött négyéves törvényhozási ciklus során meg fog valósulni.
Petr Fiala cseh kormányfő távozásakor sikeresnek nevezte az uniós csúcsot a Gázai övezet helyzetével kapcsolatos kiegyensúlyozott álláspont kialakítása miatt, és úgy fogalmazott: „számunkra kulcsfontosságú volt, hogy megnevezzük a konfliktus elindítóit, nevezetesen a Hamász terroristáit”. Álláspontja szerint Ukrajnának újjáépítésre és védelemre egyaránt fel kell tudnia használni az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonból származó profitot.
Az Európai Unió (EU) korlátozó intézkedéseket vezetett be 33 személlyel és két szervezettel szemben, mert kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij, a február 16-án elhunyt orosz ellenzéki politikus halálával – közölte az EU Tanácsa.
A globális emberi jogi szankciórendszer keretében az uniós szankciós listára került az a két büntetőtelep, ahol Alekszej Navalnijt 2022 júniusától a haláláig fogva tartották.
A brüsszeli közlemény szerint mindkét büntetőtábor közismert arról, hogy ott a foglyokra fizikai és pszichológiai nyomást gyakorolnak, izolálják őket, és kínzást, illetve erőszakot alkalmaznak velük szemben. Alekszej Navalnijt mindkét helyen bántalmazták: sorozatosan magánelzárást kapott, amelynek során büntetőcellában ült, illetve kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódban részesült – írták.
Szankciós listára került az egyik büntetőtábor parancsnoka, Vagyim Kalinyin és a büntetőkolónia több parancsnokhelyettese.
Ezenfelül a tanács úgy határozott, hogy az orosz igazságszolgáltatás egyes tagjait is felveszi a jegyzékbe, köztük Andrej Szuvorovot, aki tavaly Alekszej Navalnijt 19 évre, különleges fokozatú táborban letöltendő büntetésre ítélte; Kirill Nyikiforovot, aki elutasította Navalnij büntetés elleni keresetét, továbbá Jevgenyija Nyikolajevát és Natalija Dudart, akik több ügyben is ítéletet hoztak a politikai ellenzék tagjaival, köztük Navalnijjal szemben, hozzájárulva ezzel az oroszországi politikai elnyomáshoz – tájékoztattak.
A szankciós listára továbbá több olyan, az orosz büntetés-végrehajtási rendszerben és az orosz igazságügyi minisztériumban dolgozó tisztviselő is felkerült, akik felelősek voltak az Alekszej Navalnij vagy a politikai ellenzék más tagjai elleni börtönbüntetések végrehajtásáért, vagy nem biztosították az emberi és polgári jogok és szabadságok védelmét – közölték.
A pénteki határozatot is figyelembe véve az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében bevezetett korlátozó intézkedések jelenleg 104 természetes és jogi személyre, valamint 23 szervezetre vonatkoznak.
Az intézkedések értelmében a szankciórendszer keretében jegyzékbe vettek vagyoni eszközeit befagyasztják, és megtiltják, hogy a részükre vagy a javukra pénzeszközöket vagy gazdasági erőforrásokat lehessen közvetlenül vagy közvetve rendelkezésre bocsátani. Emellett a jegyzékbe vett személyek nem léphetnek be az EU területére.
Az uniós tanács a közleményben hangsúlyozta: az Európai Uniót komoly aggodalommal tölti el, hogy Oroszországban folyamatosan romlik az emberi jogi helyzet, fokozódik a belső elnyomás, drasztikusan korlátozzák a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás, valamint a tömegtájékoztatás szabadságát, és háborús cenzúrát vezettek be. Az EU továbbra is elítéli a korlátozó jogszabályok jelentős mértékű kiterjesztését, a civil társadalommal és az emberijog-védőkkel szembeni szisztematikus és fokozódó elnyomást, valamint a független médiával, a médiában dolgozó szakemberekkel, köztük újságírókkal, a politikai ellenzék tagjaival, valamint az Oroszországon belüli és kívüli, más kritikus véleményeket megfogalmazókkal szemben továbbra is alkalmazott elnyomó intézkedéseket.
Az EU ismételten felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássa szabadon mindazokat, akiket politikai indíttatású vádak miatt börtönöztek be – tették hozzá.
Az uniós tagállami vezetők készek jóváhagyni azt a javaslatot, mely az európai bankokban tárolt, majd az ukrajnai háború miatt befagyasztott orosz vagyon profitjának felhasználását tenné lehetővé Ukrajna számára – beleértve a katonai támogatást is – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben.
Mint az MTI beszámolt róla, Von der Leyen a kétnapos uniós csúcstalálkozó első napján tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az európai bankokban tárolt orosz vagyon mintegy hárommilliárd eurót kitevő idei nyeresége finanszírozni fogja a katonai felszerelések beszerzését Ukrajna számára.
A legfontosabb feladat a katonai segély gyors eljuttatása, valamint a lőszerek gyorsított beszerzése és szállítása Ukrajnának – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében kedden.
A kétnaposra tervezett brüsszeli csúcsra szóló, az interneten is közzétett meghívólevelében Michel az Ukrajnának szánt katonai segítségnyújtással kapcsolatban azt írta: a sürgősség, az intenzitás és a megingathatatlan eltökéltség elengedhetetlen.
Hangsúlyozta: a tagállami vezetőknek az uniós szankciók hatékony végrehajtására és érvényesítésére, valamint a lefoglalt orosz vagyonból származó nyereség felhasználására irányuló erőfeszítések előmozdítására kell összpontosítaniuk.
Az uniós csúcstalálkozó témái közül kiemelve az Európai Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa évtizedek óta nem fektetett eleget biztonságába és védelmébe, ezért – mint fogalmazott – „itt az ideje a biztonságunkkal és védelmünkkel kapcsolatos valódi paradigmaváltásnak, valamint annak, hogy az EU gazdaságát háborús alapra állítsuk”.
Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta: a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-én elkövetett támadása és az azt követő gázai háború átlépte az embertelenség határát. Szavai szerint sürgősen tűzszünetre van szükség a polgári lakosság védelme, a túszok szabadon bocsátása és annak biztosítása érdekében, hogy a humanitárius segítség célba érjen. Fokozni kell továbbá a regionális eszkaláció megakadályozására irányuló erőfeszítéseinket, különösen Libanonban és a Vörös-tengeren – emelte ki.
Az Európai Unió elkötelezett az izraeliek és a palesztinok közötti igazságos és átfogó megoldás mellett, amely szerint Izrael és egy demokratikus, önálló és életképes palesztin állam élne békében, biztonságban és kölcsönös elismerésben egymás mellett – tette hozzá.
A mezőgazdasággal foglalkozó tanácsi vitaponttal kapcsolatban Charles Michel hangoztatta: határozottan kell fellépni a gazdák előtt álló kihívásokkal szemben, különös tekintettel a mezőgazdasági termelőknek az élelmiszerellátási láncban elfoglalt helyzetére és a tisztességes versenyre mind a belső piacon, mind globálisan.
Az európai cégek hamarosan elő tudják állítani a szükséges mennyiségű lőszert maguk és Ukrajna számára is – közölte Petr Pavel cseh elnök.
„A szükséges számú lőszer előállítása időt vesz igénybe. Ehhez termelési kapacitásunk növelése szükséges. De Ukrajnának most lövedékekre van szüksége. Nem tudunk várni az európai cégekre, ezért igyekszünk lőszert találni, ahol csak tudunk. A lehető leggyorsabban Ukrajnába kell szállítanunk őket. Ugyanakkor növeljük saját kapacitásunkat is” – mondta.
„A közeljövőben az európai cégek elő tudják állítani a szükséges mennyiségű lőszert az európai országok készleteinek feltöltéséhez, valamint Ukrajnát is lőszerrel látják el, ha még szüksége van rá” – tette hozzá Pavel.
[type] => post
[excerpt] => Az európai cégek hamarosan elő tudják állítani a szükséges mennyiségű lőszert maguk és Ukrajna számára is – közölte Petr Pavel cseh elnök.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1710880020
[modified] => 1710862229
)
[title] => Az EU hamarosan elő tudja állítani a szükséges mennyiségű lőszert Ukrajna számára – Pavel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=107193&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 107193
[uk] => 107167
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 107168
[image] => Array
(
[id] => 107168
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t094704096.jpg
[original_lng] => 87508
[original_w] => 1024
[original_h] => 538
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t094704096-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t094704096-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t094704096-768x404.jpg
[width] => 768
[height] => 404
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t094704096.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t094704096.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t094704096.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/original-2024-03-19t094704096.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1710855030:5
[_thumbnail_id] => 107168
[_edit_last] => 5
[views_count] => 631
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_527fb4867ce7430d32fe3176260ce164] =>
Today we launch our Strategic and Comprehensive partnership with Egypt.
We will work together in six areas of mutual interest:
1. Political relations 2. Economic stability 3. Investments & Trade 4. Migration 5. Security 6. People and skills pic.twitter.com/lTf7Gcl4vk
Az Európai Unió jelenleg nem hajlandó nyilvánosan beszélni új tagok felvételéről a gazdálkodók tiltakozása és a közelgő választások miatt – számol be kedden az rbc.ua hírportál a Politico amerikai-brüsszeli kiadványra hivatkozva.
Mint az orgánum írta, a gazdálkodók szerint vesztettek a csatában az EU-n kívüli olcsó importtal való versenyben, valamint a magas üzemanyagárak és a brüsszeli környezetvédelmi előírások miatt. Eközben az európai vezetők engedményeket tesznek a gazdálkodók megnyugtatására, és minimálisra csökkentik a blokk kibővítéséről szóló beszédet, elsősorban, hogy már csak három hónap van hátra az uniós választásokig.
Az unió egyes illetékesei szerint titokban akarják tartani Ukrajna, Moldova, valamint számos nyugat-balkáni ország végleges integrációjának előkészítését, mert ennek mellékhatásai lesznek a gazdálkodók számára. „Legyünk őszinték: erről (bővítésről – a szerk.) senki nem akar beszélni az európai parlamenti választások előtt. Az európai gazdálkodók támogatásának csökkentéséről beszélni nem olyan dolog, amit a kampányszlogenekre akarnak felhúzni vagy választási muníciót adni a szélsőjobboldalnak” – mondta az egyik EU-tisztviselő.
Eközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki másodszor is tervezi a jelenlegi pozícióba való jelölését, megígérte, hogy blokkot készít Ukrajna számára. Egy 2023. szeptemberi beszédében azt mondta, hogy fontos, hogy „ma” foglalkozzunk a kérdéssel, ha készek akarunk lenni a holnapra, és sürgette Európát, hogy „gondolkozzon nagyban, és alakítsa a saját sorsát”.
Ukrajna integrációjának feladata „herkulesi”. A háború sújtotta ország a blokk legnagyobb területévé válna, Kijevnek pedig jelentős befolyása lenne az Európai Parlamentben és az EU Tanácsában. Ukrajna a blokk az egyik legalacsonyabb GDP-vel rendelkező tagja lesz, ami komoly terhet róna a blokk kohéziós politikájára. Ukrajna integrációja azt jelentené, hogy hét éven belül mintegy 186 milliárd euró uniós forráshoz jutna az ország. Ez azt jelentené, hogy az összes többi blokk országának „többet kell fizetnie és kevesebbet kell kapnia”.
„A blokk úgy döntött, hogy Ukrajna, Moldova, Grúzia és a hat nyugat-balkáni ország végső integrációjának előkészületeit az országon belül kell végezni, nem pedig a nyilvánosság előtt” – tette hozzá a kiadvány. Azt is megjegyezte, hogy a közelgő csúcstalálkozó során az európai vezetők aligha érintik majd a blokk bővítésének témáját, és azt tervezik, hogy egyszerűen „felmérik” a jövőbeni feladatokat.
A bizottság várhatóan már február végén közleményt tesz közzé a bővítést megelőző reformokról, de ez nem történt meg. Más uniós tisztviselők szerint a projektet erősen felhígították. „Sok idegességet lehet érezni ezzel a dokumentummal kapcsolatban a bizottság soraiban. Természetesen a választások előtti időszak nem segít” – jegyezte meg az egyik diplomata.
Más tisztségviselők szerint az igazi vita a bővítésről az európai választások után kezdődik. Június végén az európai vezetők aláírják a következő Európai Bizottság úgynevezett stratégiai menetrendjét, különös tekintettel az Európán belüli reformra. Különösen Lengyelország, amely 2025-ben veszi át az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, várhatóan megkezdi a bővítés alapjainak lerakását.
Március 21-én kezdődik az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozója, amelyen az uniós vezetők a biztonságpolitikáról, a közel-keleti helyzetről, a blokk lehetséges bővítéséről és egyéb sürgető témákról fognak tárgyalni. Ukrajna továbbra is a középpontban lesz, amelynek támogatása a legelső napirendi pont.
Az EU számára kiemelten fontos, hogy Ukrajna tovább folytassa a harcot Oroszországgal szemben, ehhez pedig 2022. február 24. óta a blokk és a tagállamok összesen több mint 138 milliárd eurónyi támogatást adtak Kijevnek:
81 milliárd pénzügyi és költségvetési támogatást, valamint humanitárius segélyt;
17 milliárdot az unióban tartózkodó ukrán menekültek megsegítésére;
28 milliárdot katonai támogatásként;
valamint 12,2 milliárdot vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában.
S bár az Európai Parlament február elején megállapodott az „Ukrajna-eszköz” létrehozásról, amely további 50 milliárd pénzügyi támogatást tartalmazna, a csúcstalálkozón egyéb jövőbeli programokról is szó eshet.
Az EU vezetői emellett további kereskedelmi intézkedésekről is tárgyalni fognak (hasonlóan az ukrán vámengedményekhez), valamint a lakosságnak nyújtott humanitárius programok kibővítéséről.
Az Európai Bizottság által szorgalmazott közös uniós védelmi törekvésről és az ukrán hadsereg támogatásának összekapcsolásáról is szó lesz, tekintettel arra, hogy az Egyesült Államok lehetséges kilépése után egyedül a blokk hadiipara lesz képes a fegyverek és a felszerelés leszállítására.
A vezetők a csúcstalálkozón António Guterres ENSZ-főtitkárral is együtt ebédelnek majd.
