Emmanuel Macron francia elnök szerint Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát.
Macron, aki kedden érkezett háromnapos állami látogatásra – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Nagy-Britanniába, a londoni parlament két kamarája, az alsóház és a Lordok Háza tagjai előtt tartott beszédében kijelentette: helyes döntés volt, hogy Európa Ukrajna védelmére kelt, mert valahányszor Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyveres erői előrenyomulnak Ukrajnában, a fenyegetés egész Európához is közelebb jut.
„Soha nem fogjuk elfogadni azt az elméletet, hogy mindig az erősnek van igaza, és ennek jegyében hoztuk létre a cselekvésre kész országok koalícióját, jelezve, hogy Európa soha nem hagyja magára Ukrajnát” – fogalmazott a francia államfő.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának nem látni a végét, ennek tükrében az EU egy 100 milliárd eurós alap létrehozását fontolgatja Kijev támogatására – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint források szerint a pénz részét képezheti az EU következő hétéves költségvetésére vonatkozó javaslatának, amelyet a hónap végén terveznek benyújtani. Amennyiben a blokk országai a költségvetési megállapodások keretében jóváhagyják, a finanszírozás folyósítása 2028-ban kezdődik, hogy fenntartsák a háború sújtotta ország stabil pénzügyi támogatását.
Az új finanszírozási megállapodás a meglévő modellt követi majd, amelyben az Európai Bizottság támogatások és olcsó kölcsönök formájában nyújt segítséget Ukrajnának. Az ötletet azonban más lehetőségekkel együtt fontolgatják, és a következő többéves pénzügyi keret (MFF) részleteinek közzététele előtt megvitatják. Források szerint erre július 16-án kerül sor, bár egyes elemek később is felmerülhetnek.
Júniusban az Európai Bizottság közölte az EU pénzügyminisztereivel, hogy Ukrajna pénzügyi szükségleteit 2027 elejére fedezni kell, és hogy az idei 8,4 milliárd dolláros védelmi kiadásnövekedést várhatóan hazai forrásokból finanszírozzák.
Az EB arra is figyelmeztetett, hogy a folyamatban lévő háború, a csökkent nemzetközi segélyek és a gyengébb gazdasági aktivitás miatt költségvetési hiány keletkezhet. Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági biztosa kedden újságíróknak elmondta, hogy „most valóban különböző lehetőségeket vizsgálunk és dolgozunk rajtuk” a jövő évi finanszírozás biztosítása érdekében. Hozzátette, hogy a blokk „készen áll arra, hogy minden szükséges támogatást megadjon Ukrajnának, ameddig csak szükséges”.
Dombrovskis emellett kijelentette, hogy az EB meg fogja vizsgálni a támogatás növelésének lehetőségeit „az EU költségvetésén keresztül, valamint az orosz szuverén eszközökből származó bevételek felhasználásának lehetőségeivel”, miután az IMF felméri Ukrajna potenciális finanszírozási hiányát.
Volodimir Zelenszkij elnök kedden aláírta azokat a rendeleteket, amelyekkel Ukrajna összehangolja szankciós politikáját az Európai Unió 15., 16. és 17. szankciós csomagjával Oroszország ellen.
Erről Vladiszlav Vlaszuk, az elnök szankciós politikáért felelős megbízottja tájékoztatta az újságírókat.
A három elnöki rendelet, amely gazdasági szankciókat alkalmaz egyes személyek ellen, kedden került fel az Elnöki Hivatal honlapjára, azonban a szankcióval sújtott személyek listáját nem tették közzé.
Vlaszuk elmondása szerint a rendeletek célja a szankciók teljes szinkronizálása az EU utolsó három szankciós csomagjával.
Az Európai Parlament július 8-án, kedden végérvényesen jóváhagyta a régóta várt határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos bevezetését az EU külső határain, számolt be az Európai Parlament honlapján.
Az Európai Parlament 572 igen, 42 nem szavazattal és 67 tartózkodással jóváhagyta a határregisztrációs rendszer (EES) fokozatos, 180 nap alatti bevezetését az EU külső határain.
A rendszer működésbe lépését követően rögzíteni fogja a schengeni térségbe rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal belépő és onnan kilépő harmadik országbeli állampolgárok adatait, beleértve a nevét, az úti okmány típusát, a belépés és a kilépés idejét és helyét, valamint a biometrikus adatokat, például arcképet és ujjlenyomatot.
A jóváhagyott ütemterv szerint a határátlépések 10%-át a 30. napig, 35%-át pedig a 90. napig kell regisztrálni a rendszerben. Az európai intézmény megjegyezte, hogy a 170. napig minden átkelést regisztrálni kell.
A rendszer vészhelyzeti intézkedéseket tartalmaz a rendszer központi telepítésével kapcsolatos problémák esetére. A fokozatos telepítés választása önkéntes, ami azt jelenti, hogy az uniós országok akár azonnal is bevezethetik a rendszert, ha úgy kívánják.
Az Európai Tanácsnak hivatalosan is el kell fogadnia a törvényt, mielőtt az kihirdethető lenne az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A közzétételt követő harmadik napon lép hatályba.
A hatálybalépéstől számított 30 napon belül az eu-LISA uniós ügynökségnek ki kell dolgoznia az EES telepítési tervét, és ugyanezen dátumtól számított 60 napon belül a blokk minden tagállamának ki kell dolgoznia egy nemzeti telepítési tervet.
A határregisztrációs rendszer (EES) az EU egyik interoperábilis adatbázisa a határigazgatás és a biztonság területén. Amint a rendszer teljes mértékben működőképessé válik, az útlevelek fizikai bélyegzését az EES-bejegyzések váltják fel, amelyekhez a többi schengeni tagállam – biztonsági igényeiknek megfelelően – valós időben hozzáférhet.
Az Európai Parlament 35 képviselője felszólította az EU és a schengeni övezet országainak vezetőit, hogy az Egyesült Államokban a Trump-adminisztráció példáját követve ideiglenesen függesszék fel bizonyos harmadik országok állampolgárainak beutazását, számolt be a Jevropejszka Pravda az RMF FM-re hivatkozva.
Az európai parlamenti képviselők levele, amelyet a lengyel Jog és Igazságosság párt képviselője, Arkadiusz Mulyarczyk kezdeményezésére fogalmaztak meg, a kormány- és államfőknek, valamint az Európai Bizottságnak szól.
Az európai parlamenti képviselők Donald Trump amerikai elnök június 4-i döntésére hivatkoznak, amely korlátozza számos harmadik országbeli állampolgár belépését az Egyesült Államok területére.
A levél aláírói azt javasolják, hogy az EU kövesse ezt a példát, és függessze fel belépését a tagállamokba többek között Afganisztán, Irán, Szomália, Szudán és Venezuela állampolgárai számára, amíg ezek az országok teljes mértékben nem működnek együtt az Európai Unióval a kitoloncolási eljárások és a határbiztonság területén.
„Határozott fellépés nélkül azzal a kockázattal nézünk szembe, hogy túlterheljük a közszolgáltatásokat, gyengítjük a társadalmi kohéziót és növeljük a polgárokra leselkedő veszélyeket” – áll a dokumentumban.
Június elején Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a rendeletet, amely teljes mértékben megtiltja 12 ország, köztük Afganisztán, Haiti, Irán, Szudán és Líbia állampolgárainak az Egyesült Államokba való belépését.
Az Európai Unió vészhelyzeti készletek felhalmozására készül kritikus ásványi anyagokból és kábelek javítására szolgáló felszerelésekből, miután Brüsszel egyre jobban aggódik a blokk támadásokkal szembeni sebezhetősége miatt – írja a Világgazdaság.
Az EU egyre összetettebb és romló kockázati környezetnek néz elébe, amelyet a növekvő geopolitikai feszültségek, köztük a konfliktusok, az éghajlatváltozás egyre súlyosbodó hatásai, a környezeti állapot romlása, valamint a hibrid és kiberfenyegetések jellemeznek – olvasható az Európai Bizottság a készletezési stratégiát meghatározó dokumentumtervezetében, amelyről a Financial Times írt.
Az uniós végrehajtó testület szerint a tagállamoknak össze kell hangolniuk az élelmiszer-, gyógyszer-, illetve ha úgy adódik a nukleáris fűtőanyag-készleteket is. Ahogyan a Vg is megemlékezik róla, a bizottság már március végén felszólította az uniós állampolgárokat: halmozzanak fel elegendő élelmiszert ahhoz, hogy válság esetén legalább 72 órán át önellátóak legyenek.
A bizottság ráadásul most felgyorsítaná az olyan termékek uniós szintű készleteinek összeállítását, mint például: a kábeljavító modulok, amelyek „az energia- vagy optikai kábelek megszakadása esetén a gyors helyreállítást biztosítják”, valamint az energia- és védelmi rendszerek számára létfontosságú ritkaföldfémek és állandó mágnesek.
Az aggodalmak oka, hogy korábban több alkalommal is megrongálódtak víz alatti kommunikációs kábelek és gázvezetékek – bár volt, amelyikről kiderült, hogy nem szabotázsakció eredménye volt. Az azonban egyértelművé vált, hogy mennyire sebezhetők a kritikus infrastruktúrák.
Az Európai Unió a jövő héten bemutatja az Izrael elleni szankciók verzióit, amelyeket a Gázai övezetben végrehajtott katonai művelet miatt tervez bevezetni, számolt be az Euractiv.
Újságírók adatai szerint az unió vezetése jelenleg körülbelül öt lehetséges intézkedést mérlegel Izrael ellen.
Ez magában foglalja többek között a társulási megállapodás teljes vagy részleges felfüggesztését, a tisztviselőkkel és a katonasággal szembeni szankciókat, a fegyverembargót, vagy az EU és Izrael közötti tudományos és műszaki együttműködés megszüntetését.
„Az uniós diplomaták elmondása szerint azonban a politikailag legvalószínűbb opciónak az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland és Norvégia által már bevezetett szankciókhoz hasonló, egyénekre vonatkozó célzott szankciókat vitatják meg”, áll a kiadványban.
Az EU diplomáciai szolgálata várhatóan július 9-én, szerdán hivatalosan is bemutatja az összes változatot. Egy hét múlva pedig az EU külügyminiszterei brüsszeli ülésükön vitatják meg a helyzetet.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy az Európai Unió kész segíteni Moldovának megvédeni magát az „autokrácia ügynökei” hibrid támadásaitól. Az elnökasszony ezt a péntek este Chisinauban megrendezett első Moldova–EU csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón mondta, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Von der Leyen méltatta Moldova szolidaritását az Európai Unióval, amikor az több százezer ukrán menekültet fogadott be, és segített megfékezni az európai államokban dúló tüzeket tavaly nyáron.
„És éppen erről szól az EU-tagság. Elsősorban a szolidaritásról és a védelemről. Az Európai Unió meg fogja védeni Moldova szabadságát, demokráciáját, identitását és biztonságát” – ígérte Von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke egyben kijelentette, hogy az EU kész megvédeni Moldovát „a hibrid támadásoktól és az energiasokkoktól”.
„Mindannyian jól tudjuk, hogy kik állnak ezek mögött a támadások mögött. Ugyanazokról az autokrácia ügynökeiről van szó, akik megpróbálják aláásni a demokráciáinkat szerte Európában. És mi megmutatjuk nekik a demokráciák erejét” – mondta von der Leyen.
Az Európai Unió országainak nagykövetei nem tudtak megállapodni az Oroszországi Föderáció elleni 18. szankciócsomag elfogadásáról.
Erről a Szuszpilne számolt be, az EU egyik vezető diplomatájára hivatkozva.
Az újságírók szerint a felek már közel kerültek a kompromisszumhoz, de végleges döntés egyelőre nem született.
A fő akadály Szlovákia álláspontja maradt. Előző nap tárgyalások zajlottak az Európai Bizottság és Szlovákia képviselői között, ám – ahogy a diplomata megjegyezte – „még egy kis időre van szükség”.
Megjegyzendő, hogy Pozsony nem magával a szankciócsomaggal szemben lép fel, hanem a RePower EU energetikai terv ellen, amely teljes mértékben meg kívánja szüntetni az orosz energiahordozóktól való függőséget 2027 végéig.
Kisinyovban sor került az első Moldova–EU csúcstalálkozóra, amelyen az ország vezetése és az Európai Unió vezetői is részt vettek. Erről a Newsmaker számolt be.
Az EU vezetői július 4-én este érkeztek Moldova fővárosába. Köztük volt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint António Costa, az Európai Tanács elnöke. Ünnepélyes ceremóniával fogadta őket Maia Sandu moldovai elnök.
Sandu történelmi lépésnek nevezte a csúcstalálkozót Moldova és az EU számára.
Tavaly a moldovai nép arra szavazott, hogy jövőjét Európában biztosítsa. Mi Önökkel vagyunk ezen az úton. Mert Moldova sikere Európa sikere is
– jelentette ki Ursula von der Leyen a csúcstalálkozó megnyitóján.
Ez az első ilyen formátumú esemény Moldovában. Moldova célja, hogy még a szeptemberi parlamenti választások előtt megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval, hogy ellensúlyozza az országban terjedő orosz dezinformációt az EU-val kapcsolatban.
[type] => post
[excerpt] => Kisinyovban sor került az első Moldova–EU csúcstalálkozóra, amelyen az ország vezetése és az Európai Unió vezetői is részt vettek.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1751703540
[modified] => 1751822561
)
[title] => Kisinyovban sor került az első Moldova–EU csúcstalálkozóra
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155823&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155823
[uk] => 155800
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 155801
[image] => Array
(
[id] => 155801
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[original_lng] => 72475
[original_w] => 680
[original_h] => 454
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/img-4310.jpeg
[width] => 680
[height] => 454
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751811771:12
[_thumbnail_id] => 155801
[_edit_last] => 12
[views_count] => 668
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_cf2a4bbc28f0743de67156412dacd5b6] =>
Macron called for dialogue with Putin again
This means that Western Europe does not want to protect Eastern Europe and wants to have buffer zones?
The buffer zones like Ukraine are meant to take death blows for Western Europe when Russia goes mad again pic.twitter.com/QuDKBAPOGv