Az Európa Tanács egyhangúlag fogadta el a határozatot, miszerint a szankciók megkerülését felveszik az EU működéséről szóló szerződésben meghatározott bűncselekmények listájára – olvasható hivatalos honlapjukon.
„Az EU számos korlátozó intézkedést hozott Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával összefüggésben, és rendkívül fontos, hogy ezeket az intézkedéseket maradéktalanul végrehajtsák. Jelenleg a tagállamok nem képviselnek egységes álláspontot annak meghatározását illetően, hogy mi minősül a korlátozó intézkedések megsértésének, és milyen szankciókat kell alkalmazni ezekben az esetekben. Ez szankciók különböző szintű alkalmazásához és ezen intézkedések megkerüléséhez vezethet, ami potenciálisan lehetővé teszi a szankcionált egyének számára, hogy továbbra is hozzáférjenek eszközeikhez és támogatási rendszereikhez, amelyekkel szemben az uniós intézkedések vannak hatályban” – áll az Európa Tanács honlapján.
A korlátozó intézkedések megkerülésének az EU-bűncselekmények listájára való besorolása az első azon két lépés közül, amelyek célja a szankciók megkerülésére vagy megsértésére irányuló kísérletek megakadályozása.
Az Európai Bizottság a jövőben javaslatot terjeszt elő a bűncselekmények és az uniós korlátozó intézkedések megsértése esetén kiszabható büntetések meghatározásáról.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
Július elsejével Csehország átvette az Európai Unió Tanácsának féléves soros elnökségét Franciaországtól. Tevékenységét olyan politikai prioritások fogják vezérelni, amelyek reagálnak a jelenlegi geopolitikai helyzetre, különösen Oroszország Ukrajna elleni háborújára, valamint a konfliktus okozta gazdasági kihívásokra.
A július elsejétől december 31-ig tartó cseh tanácsi elnökség programjának középpontjában az ukrajnai háború okozta menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni újjáépítése, az energiabiztonság, az európai védelmi képességek és a kiberbiztonság megerősítése, az európai gazdaság, valamint a demokratikus intézmények ellenállóképességének fokozása áll.
A cseh tanácsi elnökség munkaprogramjában azt írta: támogatni fogja az EU arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megvédje Ukrajna önállóságát és területi egységét. Az EU és tagállamai Ukrajnának nyújtott politikai és katonai támogatása létfontosságú Európa biztonságának szavatolására – írták. A cseh elnökség feladatának tekinti Ukrajna háború utáni újjáépítésének előkészítését ia, amely a létfontosságú infrastruktúra helyreállítására, az alapvető szolgáltatások biztosítására, az ellenállóképesség megerősítésére, valamint Ukrajna gazdasági helyreállítására és stabilitására összpontosít.
Csehország hangsúlyt kíván fektetni egyebek mellett az EU energiabiztonsággal kapcsolatos kérdéseire, az energia-átállás biztosítására, az energiaforrások diverzifikálására, valamint az alacsony kibocsátású és megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítására. A cseh elnökség olyan eszközök kidolgozásán is fáradozni kíván, amelyek csökkentik majd a magas energiaárak negatív társadalmi és gazdasági hatásait.
Tekintettel a növekvő globális instabilitásra, Prága céljai között Európa védelmi képességeinek és a kibertér biztonságának megerősítése is szerepel, emellett az emberi jogok, a demokrácia és az európai értékek tiszteletben tartására és megerősítésére is összpontosít majd, valamint meg kívánja erősíteni a civil társadalom és a független média támogatására irányuló uniós törekvéseket – közölte programjában a cseh tanácsi elnökség.
Csehország 2004. május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz. Tagságának kezdete óta második alkalommal tölti be az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, ezt megelőzően 2009-ben jutott rá ez a feladat.
Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam nemzeti kormányai látják el, amelyek hathavonta, minden év január 1-jén és július 1-jén váltják egymást. A mindenkori elnökség munkaprogramján három tagállam (elnökségi trió) osztozik, 18 hónapos periódust felölelő időszakban. Csehország az őt megelőző Franciaországgal, majd a következő elnökséget betöltő Svédországgal alkotja az elnökségi triót. Az elnökség egyrészt részletesen meghatározza azon célokat, amelyeket hivatali ideje alatt szeretne elérni, másrészt – a trió két másik tagjával együtt – olyan hosszabb távú célokat is kitűz, amelyek nem valósulhatnak meg mindössze hat hónapon belül.
A francia–cseh–svéd trió prioritásai között szerepel egyebek mellett az emberi jogok és az alapvető értékek, köztük a demokrácia, jogállamiság, nemek közötti egyenlőség védelme és tiszteletben tartása, a schengeni térség, valamint a közös uniós menekültügyi és migrációs politika megerősítése, a „zöld” növekedés, a digitális szuverenitás megerősítésén alapuló új európai növekedési és beruházási modell előmozdítása.
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Az Európai Tanács jóváhagyta a határozatot, miszerint 2023. június 23-ig meghosszabbítja az EU által, Krím és Szevasztopol annektálása miatt Oroszország ellen bevezetett szankciókat, számolt be az Európai Tanács sajtószolgálata – közölte a Jevropejszka Pravda. A jelenleg még hatályban lévő szankciókat első ízben 2014 júniusában vezették be.
Az intézkedések magukba foglalják az illegálisan annektált Krímből vagy Szevasztopolból származó termékek az EU-ba való exportjának, valamint infrastrukturális, illetve pénzügyi befektetések és turisztikai szolgáltatások tilalmát. Egyes termékek és technológiák krími vállalatok számára való exportja, azok a közlekedési, távközlési és energiaágazatban, kőolaj-, gáz- és ásványkincsek feltárásában és kitermelésében való alkalmazása a Krím-félszigeten szintén uniós korlátozások hatálya alá tartozik.
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU nevében 2022. február 25-én, nyolc évvel az erőszakos és illegális annektálást követően kiadott nyilatkozatában kijelentette, az EU nem ismeri el és továbbra is elítéli a Krím-félsziget illegális annektálását mint a nemzetközi jog súlyos megsértését.
Az EU továbbra is határozottan elkötelezett Ukrajna szuverenitása és a nemzetközileg elismert határain belüli területi egysége mellett.
[type] => post [excerpt] => Az Európai Tanács jóváhagyta a határozatot, miszerint 2023. június 23-ig meghosszabbítja az EU által, Krím és Szevasztopol annektálása miatt Oroszország ellen bevezetett szankciókat, számolt be az Európai Tanács sajtószolgálata. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1655800140 [modified] => 1655757115 ) [title] => Az EU egy évvel meghosszabbította a Krím annektálásáért kiszabott szankciókat [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=51476&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 51476 [uk] => 51425 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 51426 [image] => Array ( [id] => 51426 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/135777-uk.png [original_lng] => 1048655 [original_w] => 1200 [original_h] => 670 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/135777-uk-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/135777-uk-300x168.png [width] => 300 [height] => 168 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/135777-uk-768x429.png [width] => 768 [height] => 429 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/135777-uk-1024x572.png [width] => 1024 [height] => 572 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/135777-uk.png [width] => 1200 [height] => 670 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/135777-uk.png [width] => 1200 [height] => 670 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/135777-uk.png [width] => 1200 [height] => 670 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1655746316:12 [_thumbnail_id] => 51426 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1486 [_oembed_4d607664cdf52f4cbf96b7ec66a2c7c8] =>
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
I call on all EU and G7 states to stop issuing visas to Russians. President @ZelenskyyUa is absolutely right to insist on this. Russians overwhelmingly support the war on Ukraine. They must be deprived of the right to cross international borders until they learn to respect them.
I am grateful to @JosepBorrellF and EU foreign ministers for doing exactly what I asked them for yesterday: ramping up military aid for Ukraine and sanctions pressure on Russia. The EU keeps proving its determination. We look forward to a swift implementation of both decisions. pic.twitter.com/h3qNWKQVnM
The suggested elements of the upcoming EU sanctions package on Russia do not correspond to the scale of Putin’s escalation and the threat he poses to Europe and the whole world. We encourage the EU to hit Putin harder in order to stop him. This is a crucial moment.
Russia continues to block civilian maritime commerce in the Black Sea with its aggressive naval operations. Russia’s actions harm civilians and continue to escalate the conflict in Ukraine. Today we are designating 10 entities connected to these operations.https://t.co/cptsPYoiBk
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Európa Tanács csütörtökön elfogadta a fehérorosz vezetés elleni immáron ötödik szankciócsomagot, amely korlátozó intézkedéseket vezet be mások mellett az ország igazságszolgáltatásának prominens tagjai, a propagandaszervezetek és olyan utazási vállalatok ellen, akik segítették a rezsim által szponzorált embercsempészetet. A szankciók 17 személyt és 11 szervezetet érintenek, köztük a Belavia fehérorosz légitársaságot is.
Az EU korlátozó intézkedései jelenleg összesen 183 fehérorosz személyre és 26 szervezetre vonatkoznak, és vagyonbefagyasztással járnak, továbbá megtiltják, hogy uniós polgárok és vállalatok pénzeszközöket bocsássanak rendelkezésükre. A természetes személyekre ezenfelül beutazási tilalom is vonatkozik, amely megakadályozza, hogy belépjenek az EU területére vagy átutazzanak azon.
A vonatkozó jogi aktusokat, beleértve az érintett személyek nevét is, közzétették az EU hivatalos közlönyében. Uniós források szerint az EU jövő év elején újabb szankciókat fog bevezetni.
„Az EU készen áll arra, hogy számos eszközzel, köztük a demokratikus Fehéroroszországot támogató átfogó gazdasági támogatással előmozdítsa a békés, demokratikus átmenetet. Készen áll arra is továbbá, hogy újabb megszorító intézkedéseket fogadjon el, más gazdasági szereplőkkel szemben is, ha a fehéroroszországi helyzet nem javul” – áll a tanácsi közleményében.
[type] => post [excerpt] => Európa Tanács csütörtökön elfogadta a fehérorosz vezetés elleni immáron ötödik szankciócsomagot, amely korlátozó intézkedéseket vezet be mások mellett az ország igazságszolgáltatásának prominens tagjai, a propagandaszervezetek és olyan utazási vál... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1638521400 [modified] => 1638486295 ) [title] => Újabb szankciókat fogadott el az EU Fehéroroszországgal szemben [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=34829&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 34829 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 34830 [image] => Array ( [id] => 34830 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/europa-tanacs.jpg [original_lng] => 341586 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/europa-tanacs-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/europa-tanacs-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/europa-tanacs-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/europa-tanacs-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/europa-tanacs.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/europa-tanacs.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/europa-tanacs.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1638480453:12 [_thumbnail_id] => 34830 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1725 [translation_required_done] => 1 [_oembed_c5c11e837e57b7d33202d004dfc01522] => [_oembed_time_c5c11e837e57b7d33202d004dfc01522] => 1642473074 [_oembed_57f27f6da0222c58a312ce65539cf504] =>
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Ukrajna és az Európa Tanács (ET) folytathatja az együttműködést, miután túlléptek az orosz küldöttség alaptalan visszafogadása által kiváltott zaklatottságon – közölte csütörtökön Dmitro Kuleba külügyminiszter a Marija Pejcinovic Buric ET-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatóján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy Ukrajna és az ET rendezték kapcsolataikat, nem utolsósorban a főtitkár elvi álláspontjának köszönhetően. „Teljes sebességgel pótolhatjuk, amit elmulasztottunk, és fejleszthetjük a kapcsolatainkat az ET-vel Ukrajna és az ET javára egyaránt” – mutatott rá.
Kuleba azt is jelezte, hogy a Marija Pejcinovic Buric-csal tartott találkozón megállapodtak az ET által Ukrajna számára a 2023–2026-os időszakra biztosított cselekvési terv kidolgozásának közös elkezdéséről.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Marija Pejcinovic Buric az ET főtitkára november 3-án érkezett hivatalos látogatásra Kijevbe, és november 5-ig marad az ukrán fővárosban.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
Állva tapsolva búcsúztatták az Európai Unió tagállamainak vezetői pénteken brüsszeli csúcstalálkozójukon a 16 év kormányzás után visszavonuló Angela Merkel német kancellárt.
Charles Michel, az EU kormány-, illetve államfőiből álló Európai Tanács elnöke nagy formátumú politikusként méltatta Merkelt – írta a zárt ajtók mögött zajlott eseményről forrásaira hivatkozva a Politico című lap és több hírügynökség. Kiemelte „rendkívüli józanságát és egyenességét”, lefegyverzőnek nevezve a kancellár e tulajdonságait.
Michel szerint Merkel személye meghatározta az Európai Tanácsot, és „a csúcstalálkozók nélküle olyanok lesznek, mint Róma a Vatikán vagy Párizs az Eiffel-torony nélkül”. Azt is hozzátette, hogy a kancellár „szellemisége és bölcsessége továbbra is az európai politika iránytűje és világítótornya marad”.
Az Európai Tanács elnöke a Twitter közösségi portálon megosztotta Barack Obama üzenetét is, amelyben az Egyesült Államok 2009 és 2017 közötti elnöke Merkel „erkölcsi iránytűjét” és jó együttműködési képességeit dicsérte. Obama továbbá azt is méltatta, hogy a német kancellár képes volt elveit „az önérdek szűkös meghatározása fölé helyezi”.
Angela Merkel 107 EU-csúcson vett részt. Az Európai Tanács soron következő, december 16-17-i ülésén Németországot várhatóan már új kormányfő, nagy eséllyel a szeptemberi választásokon győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, Olaf Scholz képviseli.
A kétnapos csúcstalálkozón az európai vezetők elbúcsúztak Stefan Löfven svéd miniszterelnöktől is, aki nemrégiben bejelentette, hogy novemberben lemond kormányfői tisztségéről. Löfven 2014 óta volt Svédország miniszterelnöke.
Az csúcstalálkozón mindkét politikus számára búcsúvideót vetítettek le. Emlékül mindketten egy-egy személyre szabott művészi ábrázolást kaptak az épületről, ahol a tanácskozásokat tartják.
Sem a Lengyelországgal folytatott jogállamisági vitában, sem az elszálló energiaárakkal kapcsolatban nem sikerült gyors megoldást találni az Európai Unió vezetőit összefogó Európai Tanács csütörtöki és pénteki brüsszeli ülésén.
Brüsszel rövid távon nem tehet sokat annak érdekében, hogy megkímélje a polgárokat a téli magas villany- és gázszámláktól – hosszan tartó tanácskozást követően erre jutottak az uniós vezetők, miután lajtsomba vették az energiaárak megugrása ellen bevethető eszköztárukat. Az állam- és kormányfők felkérték az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a közép- és hosszú távú intézkedéseket, például egy stratégiai földgázkészlet kialakítását, de elismerték, hogy az árrobbanást, legalábbis rövid távon, tagállami szinten, elsősorban az adók és díjak csökkentésével, valamint a rászoruló polgároknak nyújtott támogatásokkal kell kezelni – foglalta össze a Politico.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy csökkenteni kell a gáznak a blokk villamosenergia-árainak meghatározásában játszott szerepét, miközben hangsúlyozta, hogy az uniós országok most azért is különösen sérülékenyek, mert a gáztárolók feltöltöttsége 78 százalékon áll az ilyenkor szokásos 90 százalék helyett.
A bizottság elnöke elismerte a közös stratégiai gáztartalékok és a közös gázbeszerzések szerepét a jelenlegi probléma leküzdésében. Ezt követően pontról pontra levezette, hogy – ellentétben azzal, amit például Lengyelország állít – nem az üvegházhatású gázokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi engedélyek emelkedő ára az elsődleges oka az áramárak emelkedésének.
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szerint át kell alakítani az unió nagykereskedelmi villamosenergia-piacát, mert az a jelenlegi formájában kiszolgáltatottá teszi a fosszilis tüzelőanyagok volatilis piacának. Von der Leyen, amellett, hogy támogatta ezt a lehetőséget, azt mondta, jelenleg ez nem adna gyors választ, ezért a közös gázvásárlást tartja a legjobb megoldásnak.
Orbán Viktor miniszterelnök a csúcstalálkozót megelőzően újságíróknak nyilatkozva leszögezte, hogy az uniónak vissza kell vonnia és teljesen át kell dolgoznia a Fit for 55 kezdeményezést – a jogszabálycsomagot, amelynek célja az EU szén-dioxid-kibocsátásának 55 százalékos csökkentése az 1990-es szinthez képest 2030-ig. A csúcstalálkozón Lengyelország képviselte ezt az álláspontot, bár a vita gyorsan rövidre zárult, miután Angela Merkel német kancellár, Mark Rutte holland és Micheál Martin ír miniszterelnökkel együtt védelmébe vette mind a Fit for 55-öt, mind a bizottság nemrégiben elfogadott iránymutatását, amely a kormányok által az energiaárak csökkentése érdekében önállóan meghozható intézkedésekről szól.
A jogállamisági vitával kapcsolatban Charles Michel, a tanács elnöke óvatosan úgy manőverezett, hogy ez a rendkívül megosztó téma ne uralja a csúcstalálkozót. Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azzal érvelt, hogy a kérdés nem a jogállamiságról szól, hanem arról, hogy az EU Bírósága beavatkozhat-e olyan területeken, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe.
I had a call with @JosepBorrellF discussing in detail the preparations for the upcoming Ukraine-EU summit on February 3. We have outlined our expectations and focused on a format that will ensure its success. We also discussed military aid, sanctions, and Iran-Russia cooperation.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke megkezdte ukrajnai látogatását, jelentette be Matti Maasikas, az EU ukrajnai képviseletének vezetője Twitteren. Elmondása szerint Charles Michel repülőgépe Harkiv repülőterén szállt le.
„Két nap Ukrajnában: ellátogatunk a határvonalra, megemlékezés a majdani áldozatairól, a gyakorlatban megtekinteni az uniós COVID támogatás működését, beszélgetések Zelenszkij elnökkel a reformokról és az egyesülésről, részvétel az Ukrajna 30 fórumon az igazságügyi reformot illetően” – részletezte Charles Michel látogatásának programját Matti Maasikas.
Великий друг?? – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом ??! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
Németh Zsoltot, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnökét választotta egyik alelnökének a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése hétfőn.
Az MTI-t tájékoztatva Németh Zsolt kiemelte: megválasztása azért fontos Magyarország számára, mert hamarosan, május 21-től fél évre Magyarország veszi át az Európa Tanács Miniszteri bizottságának elnökségi tisztségét. A közgyűlés magyar delegációjának vezetője elmondta, mától egy éven keresztül fogja betölteni a közgyűlés monitoring bizottságának alelnöki tisztségét is. Arról is tájékoztatott, hogy a közgyűlés a hét folyamán a nemzeti kisebbségekért felelős albizottságának elnökévé választhatja Kovács Elvira vajdasági politikust.
Németh Zsolt a parlamenti közgyűlés hétfői, nemzeti kisebbségeket érintő vitáival összefüggésben sajnálatosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság elutasította a jogalkotási eljárás megindítását a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében benyújtott, Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezés ügyében.
„Az Európai Unió nem vonhatja ki magát saját szerepének betöltése, valamint a kisebbségvédelmi szerepvállalás alól” – fogalmazott. Véleménye szerint az Európa Tanács és az Európai Unió közötti együttműködésnek jelentős szerepe lehet abban, hogy megoldást lehessen találni a „megrekedt helyzetre”. Arra, hogy az Európai Bizottság mintegy 1,2 millió ember, valamint az Európai Parlament akaratát vette semmibe – emelte ki.
A kárpátaljai magyarokat érintve Németh Zsolt kijelentette: Ukrajna az emberi jogi egyezményekbe foglalt alapvető kötelezettségeit is figyelmen kívül hagyja. Magyarország nem pusztán a nemezi kisebbségek nyelvhasználatának és az oktatáshoz fűződő jogainak biztosítását várja Ukrajnától, hanem azt is, hogy garantálja a kisebbségekhez tartozók megfélemlítésétől való mentességét is – húzta alá. „Nem tud a nemzetközi közösség segíteni Ukrajnán, ha a kisebbségi jogokat lábbal tiporja” – tette hozzá a Németh Zsolt.
„Jogállamisági kérdésekben elfogadhatatlan a kettős mérce” – hangsúlyozta Varga Judit igazságügyi miniszter az Európai Tanács keddi ülésén.
A tanács az Európa-ügyi miniszterek részvételével Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia és Észtország jogállamisági helyzetét vitatta meg.
Az igazságügyi miniszter felszólalásában rámutatott, hogy az Európai Bizottság a kormányzat által kinevezett belga vagy dán médiahatóságok függetlenségével kapcsolatban más standardokat alkalmaz, mint az Országgyűlés által minősített többséggel választott magyar médiatanács esetében. A bizottság jogállamisági jelentése a Médiapluralizmus Monitor értékelését is csak Magyarország esetében tartotta fontosnak idézni, a belga és dán médiakoncentrációval kapcsolatos aggályokról mélyen hallgat – mondta.
Belgiumban és Dániában az igazságügyi miniszter egyedi ügyekben is utasíthatja az ügyészséget. „Milyen esetekben lehet helyénvaló az, hogy a végrehajtó hatalom konkrét ügyekben utasítja az ügyészséget?” – tette fel a kérdést a meghallgatáson Varga Judit.
Az igazságügyi miniszter felhívta a figyelmet arra is, hogy Dániában egyáltalán nem működik bírákból álló és bírák által választott független testület, amely közreműködhetne a bírókiválasztásban és a bíróságok igazgatásában. A bizottság jogállamisági jelentése ezt nem tartotta aggályosnak, Magyarország esetében viszont hosszasan kritizálta a végrehajtó hatalomtól független Országos Bírói Tanács jogosítványainak vélt hiányosságait – mondta.
Magyarország kész megosztani tapasztalatait az alkotmányosan független ügyészég vagy a független és választott bírói testületek részvételével működő bírósági igazgatás körében. „Kérdéseimre és felvetéseimre azonban Belgium és Dánia képviselőitől hárító vagy egyszerűen valótlan válaszokat kaptam” – értékelte a meghallgatást Varga Judit. Az igazságügyi miniszter szerint nemcsak a bizottság alkalmaz kettős mércét, a jogállamiság barátai is más mércével mérik magukat, mint Magyarországot: „Csak akkor érdekes számukra a jogállamiság, ha azt politikai és ideológia zsarolásra tudják felhasználni.”
