Alapvetően fontos, hogy az Európai Unió határozottan támogassa Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni ellenállásában, ez lesz az egyetlen napirendi pont az Európai Tanács következő ülésén – közölte szerdán Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a közel-keleti helyzetnek szentelt virtuális EU-csúcs eredményeit követő sajtótájékoztatón az Európai Tanács vezetője megjegyezte, hogy az Európai Uniónak továbbra is humanitárius segítséget kell nyújtania a palesztinoknak és a menekülteket befogadó szomszédos országoknak. Ugyanakkor határozottan továbbra is támogatja Ukrajnát.
„Kötelességünk és felelősségünk, hogy határozottak maradjunk, és továbbra is támogassuk Ukrajnát, ameddig ez szükséges. Ebben az értelemben továbbra is mozgósításban maradunk. Ukrajna lesz az egyetlen napirendi pont az Európai Tanács következő ülésén” – mondta Michel. Hozzátette: Oroszország kétségtelenül azon országok közé tartozik, amelyek hasznot húznak a közel-keleti erőszak súlyos eszkalációjából, és már elkezdte a helyzetet az Európai Unió és partnerei elleni megnyilvánulások szítására használni.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Alapvetően fontos, hogy az Európai Unió határozottan támogassa Ukrajnát az orosz agresszióval szembeni ellenállásában, ez lesz az egyetlen napirendi pont az Európai Tanács következő ülésén – közölte szerdán Charles Michel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697634780
[modified] => 1697634042
)
[title] => Ukrajna lesz az egyetlen napirendi pont az Európai Tanács következő ülésén – Michel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=92863&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 92863
[uk] => 92869
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 92864
[image] => Array
(
[id] => 92864
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/charles-michel-2.jpg
[original_lng] => 25234
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/charles-michel-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/charles-michel-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/charles-michel-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/charles-michel-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/charles-michel-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/charles-michel-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/charles-michel-2.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1697623957:8
[_thumbnail_id] => 92864
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1484
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9f36a7d80469f71654d8b8125c606f73] =>
.@PACE_News adopted a resolution that recognizes Vladimir Putin, as a dictator, and Russia as a de facto dictatorship! pic.twitter.com/UWb9WfT63r
[_oembed_time_077cbf1c6980a95f45dd3dcccb6546b8] => 1712121739
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 17
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Sürgős
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1637
[1] => 870
[2] => 53445
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Charles Michel
[1] => Európai Tanács
[2] => ukrán háború
)
)
[1] => Array
(
[id] => 92536
[content] =>
Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) pénteken elfogadott egy határozatot, amelyben leszögezték, hogy Oroszország diktatúra, és arra szólították fel a nemzetközi közösséget, hogy 2024 után ne ismerjék el legitim orosz elnökként Vlagyimir Putyint.
A PACE arra szólította fel az Európai Tanács tagországait, hogy „a mostani elnöki ciklusát követően ismerjék el, hogy Vlagyimir Putyin illegitim módon gyakorolja a hatalmat, és szüntessenek be minden kapcsolatot vele, leszámítva a humanitárius ügyekben való együttműködést és a béke érdekében folyó tárgyalásokat”.
Az állásfoglalásban emlékeztettek arra, hogy Putyin 2000 óta az ország elnöke vagy miniszterelnöke volt, 2020 júliusában pedig alkotmányt módosított azért, hogy akár 2036-ig is elnök maradhasson. Ezen kívül az orosz ellenzék, valamint az Ukrajna elleni fellépése is megmutatta, hogy milyen következményei vannak annak, ha az elnök hatalmát nem gátolja semmilyen fék.
.@PACE_News adopted a resolution that recognizes Vladimir Putin, as a dictator, and Russia as a de facto dictatorship! pic.twitter.com/UWb9WfT63r
Az elnök korlátlan hatalma, amely az extrém hosszú hivatali idejéből és a fékek és egyensúlyok – mint például egy erős parlament, független bíróság, független sajtó, erős civil társadalom – hiányából ered, egy de facto diktatúrává változtatta az Oroszországi Föderációt – írták az állásfoglalásban, amelyet Pieter Omtzigt holland néppárti politikus riportja alapján, és a Velencei Bizottság határozatait figyelembe véve fogadtak el.
A határozatban írtak még arról, hogy a diktatúrák veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra, ezért Európa és az egész világ érdeke az, hogy demokráciát állítsanak vissza Oroszországban. Végül azt is közölték, hogy támogatják egy háborús ítélőszék létrehozását, amely Putyint és az orosz vezetést felelősségre vonná az invázió, a Krím félsziget jogtalan bekebelezése, a 2014 óta tartó donbászi konfliktus, valamint az MH17-es utasszállító Ukrajna felett lelövése miatt.
A határozatot egyhangúan, 43 igen szavazat mellett fogadták el a közgyűlés tagjai.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) pénteken elfogadott egy határozatot, amelyben leszögezték, hogy Oroszország diktatúra, és arra szólították fel a nemzetközi közösséget, hogy 2024 után ne ismerjék el legitim orosz elnökként Vlagyimir ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1697283600
[modified] => 1697276744
)
[title] => Az ET megszavazta: Putyin egy diktátor, többé nem szabad elismerni orosz elnökként
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=92536&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 92536
[uk] => 92599
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 92539
[image] => Array
(
[id] => 92539
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/f8twcrswsaajljy.jpg
[original_lng] => 70915
[original_w] => 510
[original_h] => 680
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/f8twcrswsaajljy-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/f8twcrswsaajljy-225x300.jpg
[width] => 225
[height] => 300
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/f8twcrswsaajljy.jpg
[width] => 510
[height] => 680
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/f8twcrswsaajljy.jpg
[width] => 510
[height] => 680
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/f8twcrswsaajljy.jpg
[width] => 510
[height] => 680
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/f8twcrswsaajljy.jpg
[width] => 510
[height] => 680
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/f8twcrswsaajljy.jpg
[width] => 510
[height] => 680
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1697353155:3
[_oembed_9f36a7d80469f71654d8b8125c606f73] =>
.@PACE_News adopted a resolution that recognizes Vladimir Putin, as a dictator, and Russia as a de facto dictatorship! pic.twitter.com/UWb9WfT63r
Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a 46 tagot számláló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) nyári ülésszakának mentén rendezett, az ukrajnai kisebbségek helyzetéről szóló konferencián szerdán.
Németh Zsolt beszédében örvendetesnek és mérföldkőnek nevezte, hogy létrejött a strasbourgi székhelyű Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság jelentése az ukrán kisebbségi törvényről. A június 13-án közzétett vélemény áttörés, ugyanis „megálljt parancsol Ukrajnának” az emberi és a kisebbségi jogok területén – húzta alá.
„Szerzett jogokat nem lehet elvenni. A szerzett jogokat helyre kell állítani. Ukrajna európai integrációjának folyamata ezt nagymértékben elősegítheti az elkövetkezendő időszakban” – tette hozzá az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
„Fontos hangsúlyoznunk, hogy Oroszország háborúját elítéljük. Elítéljük azt is, hogy a kisebbségi kérdésre hivatkozva zajlik az agresszió, ami rendkívül megnehezíti a nemzeti kisebbségi ügyek képviseletét. Ukrajna mellett állunk, de a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák” – fogalmazott.
„A nemzetközi közösségben megérett az elhatározás a kisebbségi jogok védelmére” – húzta alá Németh Zsolt, aki reményét fejezte ki, hogy a Velencei Bizottság és ezzel együtt a nemzetközi közösség véleményét Ukrajnában is meghallják. Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti (EP-)képviselője hangsúlyozta, a Velencei Bizottság kimondta: baj van a kisebbségi jogok védelme területén Ukrajnában.
Kiemelte: évek óta folyamatos a kisebbségi jogok szűkítése Ukrajnában, a Velencei Bizottság véleménye nyomán és az Európai Bizottság nyomása által a remények szerint Kijev is hajlandó lesz módosítani a kisebbségi törvény azon pontjain, melyek „radikális jogfosztást jelentenek” a korábbi, 1992-es szabályozáshoz képest.
A Velencei Bizottság szerint aránytalan, ahogyan az ukrán nyelvet rá akarják erőltetni a kisebbségekre, különösen negatív hatást váltva ki az oktatás területén. Az EP-képviselő fontosnak nevezte, hogy a szakértők hangsúlyozták: javítani kell a médiát érintő pontokon is, ugyanis – mint mondta – a törvény bevezetése egyértelmű diszkriminációt eredményezne és nehézséget gördítene az információhoz való hozzájutás elé.
„Azzal, hogy 2024. szeptember 1-jéig elhalasztották az oktatási törvény hetes cikkének végrehajtását, lélegzetvételhez jut a kárpátaljai magyar közösség, ugyanis nem kell azonnal áttérni a kétnyelvű oktatásra. Az intézkedés ugyanakkor csak elodázza a problémát, melyet a remények szerint Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése után sikerül megoldani” – tette hozzá Bocskor Andrea.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke arról beszélt, hogy a legnagyobb problémát az ukrajnai háború mellett az jelenti, hogy Ukrajnában olyan törvényeket fogadtak el az elmúlt időszakban, amelyek jelentős mértékben korlátozták a kárpátaljai magyarság és Ukrajna más kisebbségeinek jogait.
Szavai szerint kettős nyomás alatt van a kárpátaljai magyarság, részben a háborús viszonyok, részben pedig a kisebbségi jogokat korlátozó ukrán intézkedések miatt. Ukrajnának vissza kell térnie azokhoz az európai normákhoz, melyek korábban Ukrajnában a jogi gyakorlat részét képezték – húzta alá.
Kiemelte: a tavaly decemberben elfogadott nemzeti kisebbségi oktatási törvény olyan helyzetet teremtene, hogy annak 2024 szeptemberéig való elhalasztásának hiányában „lényegében megszűnt volna a magyar nyelvű oktatás”. Mindez káoszt és visszaesést okozott volna a magyar oktatásban, ami elfogadhatatlan – jelentette ki.
„Reméljük, hogy a jövő szeptemberig rendelkezésre álló időszak elegendő lesz olyan kompromisszum kialakítására az ukrán kormányzati szervekkel, amely kielégíti a kárpátaljai magyarság oktatási igényeit” – tette hozzá Brenzovics László.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Magyarország Ukrajna mellett áll, tiszteli az ország egységét, fontosnak tartja önállóságának megőrzését, ugyanakkor a háború nem szolgálhat ürügyül arra, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat korlátozzák – jelentette ki az Országgyűlés külügyi b...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1687365300
[modified] => 1687433717
)
[title] => Az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzetéről tartottak konferenciát Strasbourgban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=82310&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 82310
[uk] => 82329
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 82311
[image] => Array
(
[id] => 82311
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n.jpg
[original_lng] => 244318
[original_w] => 1610
[original_h] => 838
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-300x156.jpg
[width] => 300
[height] => 156
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-768x400.jpg
[width] => 768
[height] => 400
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-1024x533.jpg
[width] => 1024
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n-1536x799.jpg
[width] => 1536
[height] => 799
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n.jpg
[width] => 1610
[height] => 838
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/355448432-712695423991428-5814834110533130284-n.jpg
[width] => 1610
[height] => 838
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1687422918:5
[_thumbnail_id] => 82311
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1343
[translation_required_done] => 1
[_wp_old_date] => 2023-06-22
[_red_post] => 1
[_oembed_0aaa03b664c43b3b67669d062e19b957] =>
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
Az Európa Tanács negyedik csúcstalálkozójának résztvevői elfogadták a végső határozatot, amelyben kinyilvánították politikai támogatásukat Volodimir Zelenszkij „békeformulája” mellett.
A hírt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte a Twitteren.
Emellett a csúcstalálkozón résztvevők számos más kezdeményezést is támogattak, amelyek Oroszország Ukrajna elleni háborújához kapcsolódnak. Többek között üdvözölték az Oroszország vezetésével foglalkozó Különleges Törvényszék létrehozásának előrehaladását, és felszólították a megszálló országot, hogy engedjék szabadon az ukrán állampolgárokat, köztük a deportált ukrán gyerekeket.
We must win this winter, overcome all difficulties, and ensure protection for our people.
We are working with partners to strengthen Ukraine’s air defense and our energy system. This week has brought many important decisions by Germany, Italy, Spain, the UK, the Netherlands, and… pic.twitter.com/0l4leGL6Yd
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 6, 2023
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Az Ukrajna elleni orosz háborúért felelősök elszámoltathatóságának biztosításáról, a háború során veszteséget szenvedők támogatásáról, valamint az Európa Tanács (ET) szerepének megerősítéséről állapodtak meg szerdán befejeződött negyedik találkozójukon az ET-tagállamok vezetői, valamint dokumentumot fogadtak el a demokrácia előmozdításáról – tájékoztatott a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló szervezet az Izlandon tartott csúcsértekezletről.
A kétnapos reykjavíki találkozón elfogadott zárónyilatkozatban a tagországok állam-, illetve kormányfői megerősítették elkötelezettségüket az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett, az egyezmény rendszere mint az európai békét és stabilitást előmozdító mechanizmus iránt, valamint az Európa Tanács felügyelete mellett működő Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) jogerős ítéleteinek végrehajtása mellett.
Emlékeztettek: az Európa Tanács tagállamai, valamint számos, tagsággal nem rendelkező ország, köztük Kanada, Japán és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió megállapodtak abban, hogy létrehozzák az Oroszország Ukrajna elleni háborúja által okozott károk jegyzékét.
A vezetők üdvözölték a háború során elkövetett bűnök elszámoltatását célzó különleges bíróság létrehozása felé tett lépéseket, és felajánlották az Európa Tanács támogatását a folyamathoz. Felszólították Oroszországot, hogy haladéktalanul bocsásson szabadon minden civilt, köztük a gyermekeket, akiket erőszakkal vittek el vagy jogellenesen deportáltak orosz, illetve az Oroszország által ideiglenesen ellenőrzött vagy megszállt területekre.
„Oroszországnak eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek, és ki kell vonnia haderejét Ukrajnából, Grúziából és Moldova teljes területéről” – fogalmaztak.
A tájékoztatás szerint a tagállamok nyilatkozatot fogadtak el az ukrajnai gyermekek helyzetéről, amelyben az ukrán hatóságok támogatására szólítottak fel azon erőfeszítésük sikere érdekében, hogy hazaszállíthassák az orosz erők által jogellenesen deportált gyermekeket. „A gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit bíróság elé kell állítani” – húzták alá.
A csúcstalálkozón dokumentumot fogadtak el a demokrácia alapelveiről. Ebben a tiszteletben tartani szükséges alapelveket, köztük a véleménynyilvánítás szabadságának, a gyülekezési és egyesülési szabadságnak, a pártatlan és hatékony igazságszolgáltatás biztosításának, valamint a korrupció elleni küzdelemnek és a civil társadalom és a fiatalok demokratikus politikai és társadalmi részvétele szavatolásának fontosságát rögzítették.
A környezetvédelemmel kapcsolatban a vezetők megerősítették, hogy az emberi jogok és a környezet összefonódik, továbbá a tiszta, egészséges és fenntartható környezet kulcsfontosságú az emberi jogok teljes körű érvényesítéséhez. Az Európa Tanács azon dolgozik, hogy a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való jogot alapvető emberi jogként ismerjék el – közölték.
Arról is tájékoztattak, hogy szerdán Lettország átvette az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnöki tisztét Izlandtól. A tisztséget a Miniszteri Bizottság leköszönő elnöke, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter adta át Edgars Rinkevics lett külügyminiszternek, aki ismertette a novemberig közepéig tartó megbízatás főbb prioritásait.
Tájékoztatása szerint Lettország elnöksége három fő célkitűzésre összpontosít majd, amelyek között a demokrácia és a jogállamiság megerősítése, a véleménynyilvánítás szabadságának, az újságírók biztonságának és az Európa Tanács digitális menetrendjének előmozdítása, valamint az Európa Tanács reformjainak előmozdítása szerepel, beleértve a negyedik csúcstalálkozó határozatainak végrehajtását is.
Az Európa Tanács 1949-es megalakulása óta ez volt a szervezet negyedik csúcstalálkozója. Legutóbb Lengyelország adott otthont állam- és kormányfői találkozónak, 2005-ben.
Az európai uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács csütörtökön hivatalosan döntést hozott arról, hogy az Európai Békekeretnek (EPF) nevezett program keretében az EU egymilliárd euró értékben lőszerrel támogatja Ukrajna önvédelmét az Oroszország elleni háborúban.
A Brüsszelben kiadott közlemény szerint a döntés értelmében életbe lép az EU-tagállamok vezetőinek márciusi találkozóján született, a tüzérségi lőszerek szállításának és közös beszerzésének felgyorsítását célzó megállapodás első része, amely egyebek között lehetővé teszi a lőszerek azonnali leszállítását Ukrajnába.
A munícióra vonatkozó teljes uniós hozzájárulás egymillió, főként 155 milliméteres tüzérségi lőszer lesz 12 hónap alatt, kétmilliárd euró értékben.
A csütörtökön elfogadott intézkedéssel immáron 4,6 milliárd euróra emelkedett az EPF keretében Ukrajnának nyújtott uniós hozzájárulás.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán rendkívüli napirendi pontként vitatják meg az ukrán gyerekek Oroszországba való kényszerű deportálását – közölte Maria Mezenceva, a Legfelső Tanács Parlamenti Közgyűlési állandó küldöttségének elnöke a nemzeti telemaraton adásában, számolt be a Jevropejszka pravda az Interfax-Ukrajnára hivatkozva.
„Már az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán megvitatjuk ezt a kérdést, amelynek eredményeként a 46 tagállam egy állásfoglalást fog jóváhagyni. És ez lesz az első nemzetközi dokumentum, amely meghatározza az összes létező jogsértést… Terveink szerint kidolgozzuk ennek a dokumentumnak a szövegét, és április végén szavazunk róla” – mondta Mezenceva.
Egyben tájékoztatott arról, hogy az Európa Tanács tagállamai vezetőinek május végén, Reykjavíkban (Izland) tartandó csúcstalálkozóján is megvitatásra kerül az ukrán gyerekek Oroszország területére való kényszerű deportálásának kérdése.
„Ma és holnap Londonban dolgozunk, felszólalunk Nagy-Britannia parlamentjében, és ott is fel fogjuk vetni ezt a kérdést, hogy partnereink ne csak a számokat ismerjék, hanem együtt cselekedjenek velünk” – mondta a parlamenti képviselő.
Kihangsúlyozta, hogy az Orosz Föderáció nem enged hozzáférést az ENSZ-struktúráiba, illetve a Nemzetközi Vöröskereszt úgynevezett „nyári táboraiba”, ahol ukrán gyerekeket tartanak fogva.
Mezenceva brit kollégáitól származó adatokra hivatkozott, amelyek szerint „körülbelül 43” ilyen tábor lehet Oroszország területén.
A parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy hivatalosan több mint 16 ezer indítványt regisztráltak az Oroszországi Föderációba illegálisan elszállított ukrán gyerekek kapcsán, ebből 307 gyermeket már sikerült hazahozni.
[type] => post
[excerpt] => Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán rendkívüli napirendi pontként vitatják meg az ukrán gyerekek Oroszországba való kényszerű deportálását – közölte Maria Mezenceva, a Legfelső Tanács Parlamenti Közgyűlési állandó küldötts...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1678825620
[modified] => 1678803380
)
[title] => Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén megvitatják az ukrán gyerekek törvényellenes deportálását Oroszországba
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=73221&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 73221
[uk] => 73140
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 73141
[image] => Array
(
[id] => 73141
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg
[original_lng] => 131134
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/frfyifxwiaa6kku.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1678796180:5
[_thumbnail_id] => 73141
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1261
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_9f36a7d80469f71654d8b8125c606f73] =>
.@PACE_News adopted a resolution that recognizes Vladimir Putin, as a dictator, and Russia as a de facto dictatorship! pic.twitter.com/UWb9WfT63r
Az Európai Unió Tanácsa március 9-én bejelentette, hogy elfogadta a vízummentességet a Koszovó által kiadott útlevéllel rendelkezők esetében.
„Az új szabályok lehetővé teszik a koszovói útlevéllel rendelkezők számára, hogy bármely 180 napos időszakon belül 90 napig vízum nélkül utazzanak be az EU-ba. Ez a vízumkötelezettség alóli mentesség attól a naptól kezdve érvényes, amikor az Európai Utazási Információs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) életbe lép, vagy pedig 2024. január 1-től, attól függően, hogy melyik következik be előbb”, áll a közleményben.
Mint közölték, Koszovó nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy javítson a biztonságon és migrációkezelésen, valamint hogy vízumpolitikáját összehangolja az unióssal, jelenti a Tanjug.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
— Swedish Presidency of the Council of the EU (@sweden2023eu) June 23, 2023
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács vezetői az ukrajnai háború kitörésének február 24-én esedékes első évfordulója alkalmából egységre, Kijev támogatására és a béke helyreállítására szólítottak fel.
A csütörtökön közzétett nyilatkozatot Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára, Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Thórdís Kolbrún Reykfjörd Gylfadóttir izlandi külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, Tiny Kox, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, valamint Leendert Verbeek, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatainak Kongresszusa elnöke írta alá.
A nyilatkozattevők mindenek előtt hangsúlyozták: egy évvel ezelőtt Oroszország indokolatlan és provokálatlan katonai támadást indított Ukrajna ellen, megsértve a nemzetközi jogot, beleértve az Európa Tanács alapokmányát is.
„Elítéljük, hogy Oroszország nem tesz eleget az ellenségeskedés beszüntetését és csapatainak visszahívását sürgető többszöri felszólításoknak. Ezzel szemben elmérgesíti a helyzetet további erőinek mozgósításával és bevetésével, valamint az ukrajnai megszállt területek jogtalan bekebelezésével” – fogalmaztak.
Hangsúlyozták: az értelmetlen és brutális agresszió számtalan emberéletet követelt és hatalmas szenvedést okozott Ukrajnában olyan szörnyűségek és pusztítások eredményeként, amelyekre a második világháború óta nem volt példa Európában. Oroszország ezekkel a nemzetközi humanitárius és emberi jogok súlyos megsértését követte el – emelték ki.
Kijelentették: minden bűncselekmény elkövetőjét el kell számoltatni. Igazságszolgáltatás nélkül nem lehet tartós béke – húzták alá, majd hozzátették: a nemzetközi jogon, az elszámoltathatóságon, az igazságosságon és az emberi jogok tiszteletben tartásán alapuló béke helyreállítására szólítanak fel.
Az Európa Tanács vezetői elítélték továbbá az ukrán állampolgárok, köztük a gyermekek törvénytelen és erőszakos elhurcolását Oroszországba, és azt írták: Moszkvának le kell állítania ezeket a jogellenes cselekményeket, és minden ukrajnainak, különösen a gyermekeknek haladéktalanul lehetővé kell tenni a biztonságos hazatérést.
Felszólították a tagállamok vezetőit, hogy a május 16-án és 17-én reykjavíki csúcstalálkozón mutassanak egységet, és lépjenek fel határozottan Ukrajna további támogatása mellett.
„A lehető leghatározottabban elítéljük Oroszország tartós agresszióját, és megerősítjük megingathatatlan támogatásunkat Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége mellett a nemzetközileg elismert határokon belül. Felszólítjuk továbbá Oroszországot, hogy haladéktalanul állítsa le agresszióját és vonja ki megszálló csapatait Ukrajna területéről” – tették hozzá nyilatkozatukban az Európa Tanács vezetői.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács vezetői az ukrajnai háború kitörésének február 24-én esedékes első évfordulója alkalmából egységre, Kijev támogatására és a béke helyreállítására szólítottak fel.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1677174720
[modified] => 1677173389
)
[title] => Ukrajna támogatására és a béke helyreállítására szólítottak fel az Európa Tanács vezetői
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=71677&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 71677
[uk] => 71779
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 43898
[image] => Array
(
[id] => 43898
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/europa-tanacs.jpg
[original_lng] => 138020
[original_w] => 870
[original_h] => 489
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/europa-tanacs-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/europa-tanacs-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/europa-tanacs-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/europa-tanacs.jpg
[width] => 870
[height] => 489
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/europa-tanacs.jpg
[width] => 870
[height] => 489
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/europa-tanacs.jpg
[width] => 870
[height] => 489
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/europa-tanacs.jpg
[width] => 870
[height] => 489
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1677239427:8
[_thumbnail_id] => 43898
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1358
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5d0855ae7f1be5216526bdd0c703c29c] =>
?? #Finnish Defense Ministry Antti Kaikkonen rejects #Ukraine's request for Hornet fighters - Bild
Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint aggodalomra ad okot, ezért fel kell számolni a civil társadalmat, az emberi jogok védelmezőit és az újságírókat körülvevő ellenséges környezetet Görögországban.
A 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa csütörtökön közzétett közleményében arra szólította fel a görög hatóságokat, hogy fordítsák visszájára a jogvédők és az újságírók munkáját aláásó tendenciát.
Dunja Mijatovic véleménye szerint az emberi jogok védelmezői lejárató kampányok célpontjaivá váltak, a civil szervezetek nehézkes bejegyzési eljárásai és az újságírókra gyakorolt indokolatlan nyomás aláásta az emberi jogok védelmét és csökkentette a civil mozgásteret Görögországban.
„A menekülteket, menedékkérőket és migránsokat segítők, valamint az emberi jogokat védő és előmozdító aktivisták folyamatos kriminalizálása része ennek a görögországi tendenciának, amelyet az Európa Tanács más tagállamaiban is megfigyeltem” – fogalmazott.
Hangsúlyozta: minden államnak kötelessége olyan jogi keretet létrehozni, amely védi az emberi jogokat, és olyan környezetet biztosít, amely elősegíti a jogvédők és a civil társadalom munkáját. A jogvédők és a humanitárius szolgálatot végzők elleni fellépés összeegyeztethetetlen a nemzetközi kötelezettségekkel, továbbá elrettentő hatással van az emberi jogi munkára 2 figyelmeztetett.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa felszólította a görög hatóságokat, biztosítsák, hogy az emberi jogok védői és az újságírók biztonságban és szabadon dolgozhassanak azáltal, hogy kedvező környezetet biztosítanak munkájukhoz, és nyilvánosan elismerik a demokratikus társadalomban betöltött fontos szerepüket.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Dunja Mijatovic, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint aggodalomra ad okot, ezért fel kell számolni a civil társadalmat, az emberi jogok védelmezőit és az újságírókat körülvevő ellenséges környezetet Görögországban.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1673626920
[modified] => 1673572911
)
[title] => Európa Tanács: Aggodalomra ad okot a civileket és az újságírókat körülvevő ellenséges környezet Görögországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=67192&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67192
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 58884
[image] => Array
(
[id] => 58884
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/europai-tanacs.jpg
[original_lng] => 95928
[original_w] => 1110
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/europai-tanacs-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/europai-tanacs-300x162.jpg
[width] => 300
[height] => 162
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/europai-tanacs-768x415.jpg
[width] => 768
[height] => 415
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/europai-tanacs-1024x554.jpg
[width] => 1024
[height] => 554
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/europai-tanacs.jpg
[width] => 1110
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/europai-tanacs.jpg
[width] => 1110
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/europai-tanacs.jpg
[width] => 1110
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1673565712:5
[_thumbnail_id] => 58884
[_edit_last] => 5
[views_count] => 795
[_oembed_9bf0551d0ecec20504a22f4efc03b5e5] =>
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
