Donald Trump amerikai elnök idő előtt megszakította az NBC „Meet the Press” című műsorának adott interjúját, miután éles vita alakult ki közte és Kristen Welker műsorvezető között a 2020-as elnökválasztás, a kaliforniai szavazatszámlálás és a Capitolium ostromával kapcsolatos ügyek apropóján. A Wisconsinban rögzített beszélgetésben Trump többször választási csalást emlegetett bizonyítékok bemutatása nélkül, majd a médiát és az NBC-t is bírálta. Az egyre feszültebb szóváltás végén az elnök levette mikrofonját, befejezettnek nyilvánította az interjút és elhagyta a helyszínt.
Donald Trump amerikai elnök idő előtt véget vetett az NBC „Meet the Press” című műsorának adott interjújának, miután éles szóváltás alakult ki közte és a műsorvezető Kristen Welker között a 2020-as elnökválasztásról és a kaliforniai kormányzóválasztási előválasztás szavazatszámlálásáról. Az interjút pénteken, az amerikai elnök wisconsini látogatásán rögzítették, és vasárnap sugározták.
A beszélgetés végül személyeskedő kijelentésekbe torkollott, majd Donald Trump levette mikrofonját és távozott.
Az interjúban Donald Trump azt állította, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztást meghamisították, és azt mondta, hasonló folyamat zajlik Kaliforniában is. Az elnök a lassú szavazatszámlálásra hivatkozva kifogásolta, hogy az előválasztás után napokkal sem született végleges eredmény, szerinte ez a választási rendszerrel kapcsolatos problémákra utal, de állításait nem támasztotta alá konkrét bizonyítékokkal.
Kristen Welker többször is bizonyítékokat kért az elnöktől a választási csalásra vonatkozó kijelentéseihez, Donald Trump azt mondta, hogy elég „megnézni” a folyamatot ahhoz, hogy szerinte láthatóvá váljanak a problémák. A műsorvezető azt mondta, hogy Kaliforniában a szavazatösszesítés a törvényeknek megfelelően történik, a késedelmet részben a postán leadott szavazatok nagy száma okozza.
A vita később az amerikai igazságügyi minisztérium által létrehozott, 1,8 milliárd dolláros, a hatalommal való visszaélés állítólagos áldozatainak támogatására szánt alapra terelődött. A műsorvezető arról kérdezte az elnököt, hogy jogosultak lehetnek-e kártérítésre azok, akiket a 2021. január 6-i Capitolium ostromával összefüggésben rendőrök elleni támadások miatt ítéltek el. Az elnök erre azt mondta, hogy az egyes ügyeket külön kell megvizsgálni, de szerinte több érintettet is jogsérelem ért.
A beszélgetésben Donald Trump állította, hogy a Capitolium ostromával kapcsolatos eljárásokban számos embert igazságtalanul kezeltek, míg Kristen Welker arra hívta fel a figyelmet, hogy sok vádlott bűnösnek vallotta magát a rendőrök elleni támadások ügyében, amire az elnök vitatta a hivatalos értelmezést.
Trump felállt, és elhagyta a helyszínt
A feszültség akkor érte el csúcspontját, amikor Donald Trump a kaliforniai választások apropóján ismételten csalással vádolta a választási tisztviselőket, majd a médiát is bírálta. Az elnök korruptnak nevezte a sajtót, köztük az NBC-t és a „Meet the Press” műsort is.
„Korruptak, pont úgy, ahogy te is korrupt vagy, a sajtód is korrupt. És a »Meet the Press« is korrupt” – jelentette ki Donald Trump.
Kristen Welker visszautasította a vádakat, megpróbálva folytatni az interjút, de Trump egyre indulatosabban reagált. „Vagy korrupt vagy, vagy hülye” – válaszolta az elnök. „Ezzel a baromsággal pont a kezükre játszol. Tudod, hogy ezek a választások meg vannak bundázva. A csatornád is tudja, hogy meg vannak bundázva” – mondta az elnök, aki végül kijelentette, hogy nem kívánja tovább folytatni a beszélgetést.
Ti egy elfogult, korrupt televíziós csatorna vagytok. Sajnálom. Fejezzük be, mert elegem van. Köszönöm, drágám. Jó szórakozást – zárta le a beszélgetést Donald Trump, aki ezután levette a mikrofont és a földre dobta, majd felállt és elhagyta a helyszínt.
Távozása előtt azt mondta, hogy egy ország nem lehet sikeres, ha a médiája szerinte nem tisztességes. Kristen Welker eközben megjegyezte, hogy a stáb Wisconsinba utazott az interjú elkészítéséért, Donald Trump pedig azt válaszolta, hogy már elegendő időt biztosított a beszélgetésre.
Julija Mendel, Ukrajna elnökének korábbi sajtótitkára kijelentette, hogy Kijev 2022-ben kész volt elfogadni Moszkva összes feltételét, beleértve Donbász feladását is, amit Volodimir Zelenszkij elnök hivatala kategorikusan tagad – számolt be kedden az rbc.ua hírportál Dmitro Litvin elnöki tanácsadó nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Mendel a Tucker Carlson amerikai műsorvezetőnek adott interjújában elmondta, hogy a teljes körű háború első hónapjaiban az ukrán tárgyalók Isztambulban készek voltak elfogadni Moszkva minden feltételét, csak hogy leállítsák a harcokat. A volt szóvivő kizárólag meg nem nevezett személyek szavaira támaszkodik, akik a küldöttség tagjai voltak.
„Beszéltem azokkal az emberekkel, akik Ukrajnát képviselték a 2022-es isztambuli tárgyalásokon. Részletesen elmagyarázták nekem, hogy mindenbe beleegyeztek. Sőt, ami nagyon fontos, azt mondták, hogy Zelenszkij személyesen beleegyezett Donbász feladásába” – mondta Mendel Carlsonnak, aki oroszbarát nézeteiről ismert.
Az Elnöki Hivatal újságíróknak cáfolta Mendel szavait, hangsúlyozva, hogy ő maga nem vett részt a tárgyalásokon, illetve semmilyen döntés elfogadásában. „Ennek a hölgynek már régóta elment az esze, és komolytalan arról nyilatkoznia, hogy ki mondott neki, és hogy valóban megtörtént-e az” – mutatott rá Dmitro Litvin elnöki tanácsadó.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte, kiemelve a közösség megmaradásának és Magyarország folyamatos támogatásának fontosságát. A beszélgetés során szóba került a két ország közötti viszony, a háború kimenetele, valamint a jövőbeli lehetőségek és kihívások is.
– Eltelt egy újabb év – ismét 12 hónap a háború árnyékában. Miben változott ezalatt a magyarság helyzete Kárpátalján?
– Nyilván nemcsak a kárpátaljai magyarság vonatkozásában, hanem egész Európa, sőt az egész világ vonatkozásában döntő kérdés a háború és a béke ügye. Valamennyien figyeltük, illetve átéltük az amerikai elnökválasztást, hiszen Donald Trump elnökjelölt békeprogrammal indult, és mindannyian emlékszünk, hogy azt is mondta, huszonnégy óra alatt befejezi a háborút. Megnyerte az elnökválasztást, és sajnálatos módon egy év alatt sem sikerült befejezni a két ország közötti vérontást. Azonban mindenképp pozitívum az, hogy a világ legerősebb országának a vezetője továbbra is érdekelt a béke megvalósításában, és sokat is tesz érte. Örülök annak, és mások is így vannak vele, hogy elindult egy olyan folyamat, amelynek a célja a béke megvalósítása. De fontos azt is megjegyezni, hogy a két ország közötti béke megvalósítása rendkívül bonyolult dolog.
– Miért ennyire nehéz békét teremteni Ukrajna és Oroszország között?
– Sok olyan súlyos probléma és érdekellentét van a háborúzó felek között, amit nehéz megoldani. Látjuk azt is, hogy a világon nem mindenki érdekelt a béke megvalósításában. Különösen fura az, hogy az Európai Unió vezetőinek egy jelentős része mintha a háború folytatásában lenne érdekelt. Azért is furcsa ez, mert Európa mindig is egy békeprojekt volt, ezért is visszatetsző az a háborús retorika, amit az európai vezetők hangoztatnak Ukrajna és Oroszország kérdésében. Mi, kárpátaljai magyarok a békében vagyunk érdekeltek. Minél tovább húzódik ez az értelmetlen vérontás, annál nehezebb helyzetbe kerül nemcsak a kárpátaljai magyarság, hanem egész Ukrajna és maga az egész európai kontinens is. Különösen fontosnak tartom azt, hogy a magyar kormány Orbán Viktor vezetésével folyamatosan azon dolgozik, hogy minél hamarabb béke legyen.
– Hogyan befolyásolják az országon belüli népmozgások a kárpátaljaiak életét?
– Óriási tektonikus mozgások vannak Ukrajnában a népesség vonatkozásában. Ukrajna lakosságának a pontos számát nem tudjuk. 2001-ben tartottak legutóbb népszámlálást az országban, és azóta különféle számokat mondanak a népesség lélekszámát tekintve. Szakértők jelenleg 25–28 millióra becsülik Ukrajna népességét – de ez lehet, hogy még kevesebb, hiszen milliószámra távoztak külföldre, s hogy pontosan mennyien, azt senki sem tudja. Ugyanez igaz Kárpátaljára, azon belül pedig ránk, magyarokra is. Továbbá azt sem tudja senki, hogy Belső-Ukrajnából hányan költöztek be megyénkbe. Rendkívül eltérő számokat mondtak korábban: 500 ezret, aztán hivatalosan 170 ezret, majd 300 ezret – tehát nem tudjuk pontosan. Azonban a nagyobb városok és települések látképén észrevehető, hogy bővült a lakosság száma a keletről érkezők miatt, akik nagy volumenű építkezéseket valósítottak meg Kárpátalján.
– Ha véget ér a háború, a keletről érkezők Ön szerint vissza fognak költözni, vagy esetleg külföldre távoznak?
– Azt nem lehet tudni, hogy mit hoz a jövő ezzel kapcsolatban, hogy ennek a népmozgásnak mi lesz a következménye. Teljesen nyilvánvaló, hogy Kárpátalja demográfiai összetétele átalakult, hiszen nemcsak a beköltözőknek a száma, hanem az elköltözőknek a száma is jelentős. Azt azonban nem lehet tudni, milyen folyamatok fognak zajlani a háború után, hogy ezek az emberek a háború után itt maradnak-e vagy visszaköltöznek, hiszen Kárpátaljának az eltartó képessége eléggé csekély: nincsenek olyan hatalmas földterületek, nyersanyagkészletek, mint Kelet-Ukrajnában, úgyhogy elképzelhető egyfajta visszavándorlás is. De elsősorban legfontosabb a békének a megteremtése – az összes többi kérdésnek a megoldására csak akkor kerülhet sor, ha eljutunk arra a pontra, hogy mikor és milyen feltételek mellett jön létre a béke.
Azt is látjuk, hogy a kárpátaljai magyarság nem úgy reagált, mint ahogy mások várták volna. Nem tagadhatjuk le, hogy jelentős az elvándorlás mértéke is, azonban túlzott pánikszerű menekülés nem volt tapasztalható. Kárpátalján sikerült fenntartanunk intézményrendszerünket és egyházainkat, ami mindenképpen reményt ad a jövőt illetően.
– Felértékelődött a KMKSZ szerepe ebben a háborús időben? Amelyet ráadásul néhány Covid-járványos év előzött meg…
– Egy közösségnek az érdekeit mindig képviselni kell. Ha nincs, aki képviselje egy közösség érdekeit, az hátrányba kerül, és ennek a feladatnak igyekezett a múltban is és a jelenben is megfelelni a KMKSZ. Továbbá nyilvánvaló, hogy ha az önkormányzatok jelentősége csökkent is az elmúlt háborús időszakban, azonban a képviselőink a helyi szinttől a nemzetközi szintekig a lehetőségeikhez mérten képviselni tudták a kárpátaljai magyarokat. A képviselet mellett pedig fejlődni is tudtunk, hisz a beregszászi Rákóczi-főiskolából egyetem lett, valamint dicséretes, hogy ebben a háborús időszakban az oktatási hálózatunk, a színházunk, a televíziónk és az újságunk is működhet tovább. De ne felejtkezzünk el azokról a kulturális rendezvényekről sem, amelyeket hagyományainkhoz híven sikerült az elmúlt évben is megszervezni. Mindezek erőt adnak a kárpátaljai magyar közösségnek a megmaradáshoz.
– A kárpátaljai magyarság országon belüli megítélése milyen formában változott, tekintettel arra, hogy Ukrajna és Magyarország diplomáciai kapcsolata mélyponton van?
– Korábban sem volt rózsás a helyzet. Valljuk be, hogy az ukrán–magyar kapcsolatok 2017 után rendkívül kiéleződtek. Ukrajnában egy rendkívül erőteljes magyarellenes propagandakampány folyt ebben az időben, különböző inzultusok érték a kárpátaljai magyarságot: az emlékműveink megrongálása, tüntetések, a KMKSZ székházának a felrobbantása, titkosszolgálati akciók, házkutatások – ezek jellemezték a kárpátaljai magyarság helyzetét, és a két ország között a viszony is romlott, bár történtek kezdeményezések a kapcsolatok javítására, de ezek nem vezettek sikerhez. Tehát ennek a dolognak azért múltja van. Ez nem most kezdődött. És sajnos most is jelentősek az ellentétek. Magyarország ezekben a kérdésekben másfajta álláspontot képvisel, mint az európai országok jelentős része, de azt mindenképpen pozitívumként kell értékelni, hogy Magyarország a béke mellett áll ki, és ha belegondolunk, ez egyezik Ukrajna lakossága és a kárpátaljai magyarság véleményével ezekben a kérdésekben. Rendkívül nehéz folyamat lesz a béke megteremtése és Ukrajnának a beilleszkedése az európai kontinens biztonsági rendszerébe. Magyarországon választások lesznek, és valószínűleg előbb-utóbb Ukrajnában is. Valahogy a béketeremtés folyamata elindult, s reméljük, hogy megvalósul, és ez majd a jövőben alkalmat ad arra, hogy a viszonyt rendezzék, azonban ez egy rendkívül nehéz folyamat lesz.
– Lehetséges-e az elkövetkezendő évben, hogy béke lesz a két ország között?
– Nem lehet tudni, hogy mi fog történni a következő évben, senki sem tudja. Reménykedjünk, hisz a békefolyamat elindult. Jelenleg intenzív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államok és Oroszország, valamint az Egyesült Államok és Ukrajna között, de az Európai Unió is igyekszik ebbe – kevés sikerrel – beleszólni. Mindenképpen pozitív, hogy elindult egy olyan folyamat, amely már a békét célozza. Azonban azt is tudjuk, hogy ezek a dolgok rendkívül nehezek lesznek, és minél tovább tart a háború, annál nagyobbak az emberi és az infrastrukturális veszteségek, valamint annál kilátástalanabb helyzetbe kerül Ukrajna. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a békefolyamat felgyorsuljon és minél hamarabb meg is valósuljon. Nagyon fontos, hogy átfogó békére van szükség, hiszen tudjuk azt, hogy korábban is voltak megállapodások, amelyek nem vezettek tartós békéhez. Azonban a történelem azt mutatja, hogy a háborúkat lezáró folyamatok általában hosszúak – gondoljunk csak vissza a vietnámi vagy a koreai háború lezárásaira. Reménykedjünk abban, hogy előbb-utóbb győzedelmeskedik a józan ész, és ez a háború is lezárul.
– Mit tehetünk személyesen mi, kárpátaljai magyarok ezekben a ködös és szomorú időkben?
– A közösségünk legfontosabb feladata most a túlélés, ehhez pedig az szükséges, hogy ne adjuk fel a reményt, legyünk szolidárisak, segítsük egymást, tartsuk fenn intézményeinket, és próbáljuk meg átvészelni ezt a nehéz időszakot. Ebben a Szövetségünk is igyekszik mindent megtenni, és rendkívül pozitív, hogy számíthatunk az anyaország támogatására is, amelyet számos formában valósított meg az elmúlt évben is, amiért hálásak vagyunk.
Exkluzív interjú Magyarország köztársasági elnökével
Kárpátalja magyarságának üzent a 2025-ös év adventjének végéhez közeledve Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, aki exkluzív interjút adott Darcsi Karolinának, a Kárpátalja hetilap főszerkesztőjének és K. Debreceni Mihálynak, a TV21 Ungvár vezető szerkesztőjének, a Közmédia kárpátaljai tudósítójának. A beszélgetésben szóba került a mielőbbi béke szükségességének kérdése, Magyarország segítségnyújtása, Sebestyén József ügye, illetve a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek emberfeletti munkája is.
– Elnök úr, Ön nemcsak Magyarország köztársasági elnöke, hanem az egész magyar nemzeté. Itt van egy rendkívül nehéz helyzetben lévő maroknyi közösség, a kárpátaljai magyarság; hogyan látja Ön ennek a közösségnek jelenleg a helyzetét?
– A kárpátaljai magyarság helyzete valóban nagyon nehéz. Nem gondoltuk volna, hogy Európában még háborús időket kell tapasztalnunk, annak minden pusztításával és borzalmával együtt. Tudjuk, hogy a kárpátaljai magyarok is a háborútól szenvednek, látjuk nehézségeiket és átérezzük fájdalmaikat. Mi, magyarok összetartozunk, ezért mindig is számíthatunk egymásra és sohasem hagyjuk magára a másikat. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kárpátaljai magyarok is számíthatnak minden magyar közösségre.
A történelem során a Kárpátalján élőket sok sorscsapás és megpróbáltatás érte, de mindig felálltak, és újrakezdték. A mostani helyzetben a kárpátaljaiak ismét példás helytállásról tesznek tanúbizonyságot. Én nagyon reménykedek abban, hogy ahogy korábban más sokszor, úgy most is újra erőre tudnak majd kapni, és ismét gyarapodó közösséggé válnak.
Ehhez elsősorban békére van szükség, amely azonban most sem rajtunk múlik. A nagyhatalmak tárgyalásaival viszont kézzelfogható közelségbe került, ami reménynek ad okot. A gyarapodáshoz, építkezéshez és az emberhez méltó élethez béke kell. Mi továbbra sem hagyhatunk fel azzal, hogy minden eszközzel és állhatatosan szorgalmazzuk a békekötést.
– Az elmúlt 10 évben rendkívül sok olyan intézkedés, káros intézkedés érte a kárpátaljai magyarságot – gondolok itt az oktatási törvényre, nyelvtörvényre –, ami azért egy EU-ba igyekvő ország esetében, ha nem is másként fogalmaznék, de visszás. Ön a diplomáciai csatornákon keresztül, úgy, hogy ne avatkozzon be nyilván egy ország belügyeibe, hogyan tudja segíteni azt az ügyet, hogy a kárpátaljai magyarság visszanyerhesse jogait?
– A magyar köztársasági elnök egyik legfontosabb alkotmányos feladata a nemzet egységének a kifejezése. A nemzet egységéhez és a nemzet identitásához pedig alapvetően hozzátartozik az anyanyelv és annak használati lehetősége. Ezt egyébként biztosítja a nemzetközi jog, az Európai Unión belül pedig garantálják az európai jog szabályai is.
Köztársasági elnökként nagyon fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy jogszerű, igazságos és létfontosságú biztosítani mindenki számára, hogy a „nyelvében élő” nemzetének része lehessen. Itt a jognak feltétlenül érvényre kell jutnia. Megszerzett jogok megvonása nem felel meg az európai normáknak.
– Nem hozta közelebb a két ország kapcsolatát a kényszersorozás során elhunyt Sebestyén József ügye sem, ráadásul az ukrán hatóságok lezártnak tekintik az esetet. Hogyan látja Ön ezt a borzalmas tragédiát?
– Megdöbbentő és szörnyű, hogy ilyen még előfordulhat a 21. századi Európában, ez minden európai alapértékkel szembe megy.
Noha nem tisztem minősíteni vagy kommentálni más állam hatósági intézkedéseit, de annyit meg kell jegyezzek, hogy az ukrán hatóságok magyarázata egyáltalán nem kielégítő és nem megnyugtató.
– Hogyan értékelné a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tevékenységét ezekben a rendkívül nehéz időkben?
–Ez a két civil szervezet döntő módon és hatalmas mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarság az identitását őrizni tudja. Óriási eredménynek tartom a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem megalakulását. Ennek létrejötte az ő eredményük. Szeretnék minden magyar ember nevében köszönetet mondani azért a munkáért, azért az állhatatos, áldozatkész szolgálatért, amelyet ők végeztek, végeznek és végezni fognak a kárpátaljai magyarok érdekében.
– A háború kitörését követően Magyarország az egyik legnagyobb segélyakcióját indította el Ukrajna felé, és számos menekültet befogadott. Hogyan látja Ön, az ilyen gesztusok mennyire hozzák közelebb a két ország kapcsolatát?
– Magyarország a háború kitörésétől fogva valóban a legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai emberek érdekében. Nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül mindenkit segítünk. Több ez, mint gesztus, ez az emberiesség és a keresztény felebaráti szeretet által diktált morális kötelességérzetből fakad.
– Magyarország gyakorlatilag a háború kitörése óta a béke megteremtésének fontosságát hangsúlyozza, és ez az egyik alapfeltétele, sőt a legfontosabb alapfeltétele annak, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradjon. De hogyan lehet elérni a békét Ön szerint?
– A béketeremtésnek van egy logikája. Nagyon nehéz úgy békét kötni, ha a hadban álló felek egymást lövik, és közben nem próbálnak meg a diplomácia eszközeivel tárgyalóasztalnál is valamiféle egyezségre jutni. Tehát ahhoz, hogy béke legyen, elengedhetetlen, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek a felek. Nagyon fontos másik előfeltétel pedig az, hogy ne a háború folytatása melletti érdekek hangja uralja a közbeszédet.
Magyarország nem nagyhatalom, a szerepe ennek megfelelő súlyú tud lenni egy béketeremtésben. De a reményünk, amiért a lehetőségeinkhez képest mindent meg is teszünk, az az, hogy a párbeszédet és a béke fontosságát képesek vagyunk a magunk eszközeivel hatékonyan szorgalmazni mindenhol. Sokat jelent, hogy Magyarországnak jelenleg megvan ehhez a tekintélye a világhatalmak szemében.
– Mi magunk is nagyon várjuk már a békét, és remélhetőleg mielőbb el is jön. Nyilvánvalóan a fegyvernyugvás és a békekötés után el fog indulni egy olyan folyamat, amely Ukrajnának az újjáépítését fogja megcélozni. Hogyan látja Ön, ebbe a folyamatba Magyarország be tud-e majd kapcsolódni, illetve milyen együttműködési lehetőségek várnak a két országra?
– Arra vágyunk mindnyájan, hogy legyen béke a térségünkben, a béke után pedig legyen egy újjáépítési és gazdasági fellendülési periódus, mert ez nemcsak Ukrajnának, hanem az egész közép- és kelet-európai régiónak egy prosperitási lehetőséget biztosítana. Biztos vagyok abban, hogy Magyarország képes és elkötelezett minden lehetséges eszközzel segíteni és támogatni a helyreállítást. Ennek konkrétumairól azonban természetesen a kormányoknak kell akár bilaterális, akár multilaterális formában megállapodni.
– A jövő tavaszi országgyűlési választások előtt egyre többször hallani olyan gondolatokat, szavakat, hogy vannak olyan körök, amelyek megvonnák a határon túli magyarságtól, illetve a külföldön élő magyarságtól a szavazati jogot. Ön szerint ez megtehető?
–Hatalmas mérföldkőnek tartom azt, amikor a külhoni magyarok megkapták a szavazati jogot és tulajdonképpen a magyar közjogi rendszer részévé váltak annak ellenére, hogy nem Magyarország területén élnek. Ezzel a nemzeti egység nemcsak szellemi-lelki, hanem közjogi értelemben is megnyilvánul. Az ezt érintő jogfosztás lehetőségének még csak a felvetésével sem értek egyet.
– A kárpátaljai magyarság nagy tisztelettel viseltetik Ön iránt. Tervezi-e azt, hogy a közeljövőben Kárpátaljára látogat, hogy a háborús helyzetben lévő kárpátaljai magyarok iránti szolidaritását kifejezze?
– Személyes célomnak tartom, hogy minden magyar nemzetrészhez, minden magyar közösséghez ellátogassak, így természetesen Kárpátaljára is.
– Az új év közeledtével mit üzenne a kárpátaljai magyarság, a magyar médiumok nézőinek és olvasóinak?
– Talán a legfontosabb üzenet az, hogy Önökkel, a kárpátaljai magyarokkal vagyunk. Magyarország és az egész nemzet önök mellett áll.
Egyek vagyunk, elválaszthatatlanul összetartozunk, ennek tudatában pedig biztosak lehetnek abban, hogy – nemcsak szóban, de tettekben is – számíthatnak minden magyar közösségre.
A mi közös reményünk, hogy béke legyen. Ebben a reményben kívánok minden kárpátaljai magyarnak kegyelmekben gazdag, legfőképpen pedig békés új évet. Én ezért imádkozom.
Looks like we’ve got the Zelenskyy interview. We’ve been trying for two years, and with particular intensity after interviewing Putin in February. The point is to bring Americans much-needed information about the conflict that’s completely reshaping their country’s position in…
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott interjút, amelyben az egyiptomi békecsúcsról, Donald Trump amerikai elnökkel való kapcsolatáról, következő találkozásukról, valamint a közelgő uniós csúcsról is beszélt.
A miniszterelnök a Mandiner TV-nek adott interjújában elmondta, hogy az egyiptomi békecsúcsra szóló meghívásról szombat este értesült, amely váratlanul érte. A találkozó célja az izraeli–palesztin konfliktus rendezése volt, amelyen az amerikai elnök és több közel-keleti vezető is részt vett. Orbán Viktor itt személyesen is beszélt Donald Trumppal, az USA elnökével, akivel való kapcsolatára az interjúban is kitért.
A miniszterelnök szerint a személyes viszonyuk kifejezetten jó, ezért hamarosan újabb találkozóra kerül sor közöttük.
Van időpont is, és a tárgyalási tematika is 80 százalék körüli állapotban van – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy elsősorban gazdasági kérdésekről, köztük a kettős adóztatás egyezményéről fognak tárgyalni.
A közelgő uniós csúccsal kapcsolatban – ahol Ukrajna támogatása lesz a fő téma – Orbán Viktor két javaslatról beszélt: az Európában élő oroszok vagyonának befagyasztásáról és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges egyhangúság eltörléséről.
Az interjú végén a miniszterelnök megemlítette, hogy az október 23-i uniós csúcs miatt kénytelen lesz írásban elküldeni a magyar álláspontot, és felkérni a szlovák miniszterelnököt, hogy képviselje Magyarországot, amíg ő meg nem érkezik a Békemenetről.
[type] => post
[excerpt] => Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Karmelita Kolostorban adott interjút, amelyben az egyiptomi békecsúcsról, Donald Trump amerikai elnökkel való kapcsolatáról, következő találkozásukról, valamint a közelgő uniós csúcsról is beszélt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1760641800
[modified] => 1760605418
)
[title] => Újabb találkozó lesz Orbán Viktor és Donald Trump között
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=165805&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 165805
[uk] => 165913
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 165806
[image] => Array
(
[id] => 165806
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/d-mti20251015026-781388.jpg
[original_lng] => 281606
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/d-mti20251015026-781388-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/d-mti20251015026-781388-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/d-mti20251015026-781388-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/d-mti20251015026-781388-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/d-mti20251015026-781388-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/d-mti20251015026-781388.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/d-mti20251015026-781388.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1760690042:2
[_thumbnail_id] => 165806
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2164
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ffd76416ebd744d9dcb5e38cfa93e27a] =>
[_oembed_time_ffd76416ebd744d9dcb5e38cfa93e27a] => 1760631005
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Ellenzi Ukrajna európai uniós csatlakozását Lengyelország frissen megválasztott elnöke – derült ki abból az exkluzív interjúból, amelyet a politikus Varsóban adott a Mandinernek.
Ellenzem Ukrajna belépését az Európai Unióba, bár elismerem, hogy Ukrajnát támogatni kell stratégiai és geopolitikai szempontból is – jelentette ki a Mandinernek adott, exkluzív interjújában Karol Nawroczki lengyel elnök.
A politikus az interjúban kiemelte: azért is lett elnök, hogy visszaállítsa a normalitást, a rendet, a nyugalmat és a békét Lengyelországban.
Többször is bebizonyosodott a történelem folyamán, hogy szabad, szuverén nemzet vagyunk – mondta az elnök, aki elárulta azt is: eddig még nem volt alkalma találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, de mindenképp szeretné, ha sor kerülne erre.
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy Ukrajna elnökének nem kellett volna megengednie a háborút, részben Volodimir Zelenszkijt téve felelőssé az orosz invázió megindításáért – számolt be az rbc.ua hírportál Trump Fox News amerikai tévécsatornának adott interjújára hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök kijelentette: „Meg kellett volna akadályoznia ezt a háborút.” Ugyanakkor azt is mondta, hogy Zelenszkij „nem angyal”. De nem részletezte, hogy szerinte az ukrán elnök mely lépései voltak rosszak. Úgy vélte, egy megállapodás megkötésével elkerülhető lett volna Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen.
„Sokkal nagyobb entitás ellen harcol, sokkal nagyobb, sokkal erősebb ellen. Ezt nem kellett volna megtennie, mert alkut köthetett volna, és Zelenszkij úgy döntött, hogy harcolni akar” – mondta Donald Trump. Egyúttal összehasonlította a két országban lévő harckocsik számát is, hangsúlyozva, hogy Oroszországnak több van belőlük.
Mint az NBC News amerikai tévécsatorna megjegyezte, a Fehér Ház szóvivője nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Trump véleménye szerint hogyan kellett volna Ukrajnának cselekednie, amikor Oroszország 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az ukrajnai háború és a kárpátaljai magyarság helyzetét értékelte, kiemelve a közösség megmaradását és Magyarország folyamatos támogatását. A beszélgetés során szóba került a két ország közötti viszony, a háború kimenetele, valamint a jövőbeli lehetőségek és kihívások is.
– Nemsokára elérkezünk az orosz–ukrán háború kitörésének harmadik évfordulójához.
– Sajnos igen, de tudjuk azt, hogy ez a háború 10 évvel ezelőtt kezdődött, akkor is sokan haltak meg a fegyveres konfliktusban, köztük számos kárpátaljai magyar is. 3 éve a nyílt orosz támadással a konfliktus eszkalálódott. Szörnyű időket élünk továbbra is, és a kárpátaljai magyarság helyzete továbbra is kritikus maradt, hiszen a háborúnak nincs vége, sőt egyre inkább eszkalálódik, egyre több az áldozatok száma. Az országban nem csökkent a feszültség sem: a légiriadók, a hadkiegészítő parancsnokság „tevékenysége”, a határzár a férfiak számára, a szociális helyzet folyamatos rosszabbodása, az áramkimaradások mind-mind rendkívül módon sújtják a kárpátaljai magyarságot éppúgy, mint az ország valamennyi polgárát; annyi eltéréssel, hogy Kárpátalját továbbra is elkerülik a rakétatámadások. Ennek ellenére elmondhatjuk, hogy a kárpátaljai magyarság közössége megmaradt és nem tört meg. Ezt mutatja az is, hogy valamennyi magyar iskolában továbbra is folyik az oktatás, működik a főiskola, működnek a sajtótermékek, az egyházak és a karitatív szervek is teszik a dolgukat. Továbbá a különböző szintű képviselők, polgármesterek is elvégzik a feladataikat, tehát a kárpátaljai magyarság egy olyan közösség, amely él és élni is akar.
– Donald Trump beiktatása után létrejöhet-e a béke, vagy legalább közelebb hozhatja a tűzszünetet?
– Közelebb hozhatja a békét, ami egy rendkívül fontos esemény a világpolitikában. 2024-ben a világ lakosságának a fele választott. A legfontosabb választás az Egyesült Államokban zajlott, mely választás egyik lényeges kérdése a háború és a béke volt, és ebben Trump egyértelműen a béke mellett tette le a voksát. A leendő amerikai elnök elmondta azt, hogy ő békét akar, illetve azt is kijelentette, hogy olyan elnök szeretne lenni, akinek elnöksége alatt béke van, és nem indulnak újabb háborúk. Azt is elmondta, hogy 24 óra alatt békét teremt, ami mindenképpen nagy pozitívum, hiszen a világ legerősebb hatalmának a vezetője kijelentette, hogy a béke érdekében fog dolgozni.
Azonban tudjuk, hogy ez nem lesz könnyű, hisz a háború oldalán még nagyon sokan állnak a világon, és furcsa módon a legtöbben pont Európában. Donald Trump kormányának nem lesz könnyű dolga, de a lépéseket szerintem a béke irányába fogja mozgatni. Eddig a „béke táborát” csak a római pápa és Orbán Viktor magyar miniszterelnök képviselték. Természetesen voltak még olyan béketeremtő kezdeményezések, amelyekben közreműködött Kína, India, vagy Brazília is próbálkozott a béke megteremtésén, de mindenképpen döntő tényező, hogy az amerikai elnök a béke pártján áll és fel is fog lépni mellette. Ennek köszönhetően a békére való lehetőség, a remény mindenképp erősödött az elmúlt időszakban.
– Magyarország és Ukrajna között nem a legkiegyensúlyozottabb a viszony. Milyen változás következhet be a két ország kapcsolatában a jövőben?
– A kérdés bonyolult. Azt hiszem, hogy Ukrajnában Petro Porosenko vezetése alatt rendkívül intenzív magyarellenes kampány folyt, amely Magyarország, a magyar kormányzás és a kárpátaljai magyarság ellen is irányult. Ez a nem túl baráti viszony az utóbbi időben néha enyhült, azonban az alapvető dolgok nem változtak, mert az ukrán propaganda továbbra is működik. Bármi történik Magyarországon, azt félremagyarázzák, megpróbálják kihasználni, és durva bírálatokká változtatják azokat. Ami pozitívum történik, azt pedig elhallgatják. Elhallgatták a humanitárius segélyprogramot, elhallgatták azt, hogy Magyarország adja Ukrajna számára a legnagyobb mennyiségű áramot, gázt és még rengeteg mindent. Ezekről természetesen nincs szó, de bármi történik, a legapróbb dolog, azt az ukrán sajtó felfújja, és így próbálja manipulálni a közvéleményt. Másrészt pedig a jelenlegi ukrán és a magyar kormányzat között a háború megítélésében nagyon nagy különbségek vannak. Magyarország szerint azonnali békére lenne szükség, vagy legalábbis fegyverszünetre. Ukrajnának ez az érdeke, mert már akkora méreteket öltött a pusztítás, legyen szó emberéletekről vagy a tönkretett infrastruktúráról. Ezt a jelenlegi Zelenszkij-kormányzat nem ismeri el, valamint ők a háború folytatását hangsúlyozzák. Ez egy alapvető ellentét Ukrajna és Magyarország között, amit az ukrán elnök és a magyar miniszterelnök találkozója sem tudott megoldani. A két ország közötti felhős viszony ellenére Magyarország megszavazta Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak a megkezdését, valamint az oroszellenes szankciókat is. Mindezek ellenére a két ország közötti helyzet nem sokat javult, de reményteli lehet, hogy az ukrán közvélemény változni látszik, hiszen látjuk azt, hogy egyre többen támogatják a mihamarabbi békekötést.
– Milyen tényezők befolyásolhatják a kárpátaljai magyarság fennmaradását, különösen a háborús helyzetben?
– A kárpátaljai magyarság helyzetét nem lehet elvonatkoztatni az ukrajnai helyzettől. Ha megfigyeljük a lakosság számának a csökkenését, akkor a kárpátaljai magyarság esetében nem látunk más folyamatokat, mint Ukrajna esetében. Tehát amikor azt mondjuk, hogy Ukrajna lakossága is közel a felére csökkent az elmúlt időszakban, akkor hasonló dolgok mehettek végbe a kárpátaljai magyarság vonatkozásában is. Igaz, kissé más helyzetben van a kárpátaljai magyarság, mert az ország nyugati határ melletti sávjában él, illetve van anyaországa, amelyek miatt kicsit más körülmények adottak számunkra. Véleményem szerint ugyanazok a folyamatok fognak folytatódni, mint egész Ukrajna vonatkozásában. Ez azt jelenti, hogy minél tovább tart a háború, a kárpátaljai magyarság helyzete annál kevésbé lesz könnyű. Természetesen az sem mindegy, hogy hogyan fog véget érni ez a háború, továbbá a békekötést követően milyen folyamatok indulnak el az ország területén. Nagy a pusztítás, nem lesz könnyű talpra állni. Amennyiben a következő évben befejeződik a háború, akkor a megmaradásunk esélyei növekednek, azonban minél tovább tart, annál rosszabb lesz az egész ország és benne minden állampolgár helyzete is.
– Hogyan befolyásolhatja a kárpátaljai jövőt a jelenleg megyénkben menedéket kereső több mint 100 ezer menekült?
– A háborús időszakok mindig is változást hoztak Kárpátalja lakosságának összetételében. Csehszlovákia idején 40–50 ezer cseh, a Szovjetunió alatt pedig 45 ezer orosz költözött a térségbe, főként a városokba. Miroszlav Bileckij kárpátaljai kormányzó szerint jelenleg a háború miatt Kárpátaljáról körülbelül 300 ezer ember távozott, míg ugyanennyien érkeztek, de ez a szám változó. A jövőt leginkább a háború befejezése és annak módja határozza meg. A béke után várhatóan sok ideiglenesen áttelepült ember visszatérhet szülőföldjére, de az is kérdéses, hogy a távozott kárpátaljaiak közül hányan jönnek vissza.
– Milyen mértékben támogathatja a magyar kormány Kárpátalját, figyelembe véve, hogy nemcsak politikailag, hanem a sikeres nemzetpolitikának köszönhetően folyamatosan érkeznek különböző szociális és egyéb támogatások is a térségbe?
– Ukrajna gazdaságának helyreállítása nem lesz egyszerű, mivel a költségvetésének felét a Nyugat biztosítja, és a béke után is szüksége lesz külső támogatásra. Az EU-nak, Európának és a nagyhatalmaknak kellene finanszírozniuk a gazdasági és infrastruktúra-fejlesztést, mivel a háború óriási károkat okozott. A kárpátaljai magyarság számára Magyarország 2014 óta folyamatos támogatást nyújt, és ez a rendszer továbbra is működik. Orbán Viktor és más magyar politikai vezetők is megerősítették, hogy a kárpátaljai magyarság támogatása folytatódni fog.
– Mik a KMKSZ tervei a jövőben?
– Folytatni szeretnénk a munkát. Háborús környezetben a legfontosabb feladat a túlélés, de a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség sikeresen működik, és a nehézségek ellenére el tudja végezni a kárpátaljai magyarság megbízásait. Képviseljük közösségünket a megyében, önkormányzatokban és nemzetközi szinten is. Működtetjük azokat az alapítványokat, amelyek eljuttatják az anyaországi támogatásokat a kárpátaljai magyarsághoz. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány több tízezer embernek nyújtott segítséget, az Egán Ede-alapítvány pedig támogatást biztosított a gazdálkodók számára. Jogsegélyszolgálatot működtetünk, és segítettük a súlyos betegeket is. Ez az év is megmutatta, hogy a KMKSZ egy aktív és működőképes szervezet, amely képes ellátni feladatait.
– Mit üzen a kárpátaljai magyarságnak?
– Reménykedjünk, és tegyünk meg a családjaink, kisebb közösségeink és a kárpátaljai magyarság érdekében mindent, amit lehet és amit kell.
Mihajlo Podoljak a Telexnek adott interjút, amelyben a magyar–ukrán kapcsolatokról, Orbán Viktorról, Donald Trumpról és arról is beszélt, lát-e esélyt egy atomháborúra.
„Ami zajlik, azt szerintem már nevezhetjük globális háborúnak” – fogalmazott az interjúban Podoljak.
Hozzátette:
„Oroszország oldalán is van egy egész sor ország és Ukrajna mellett is van egy koalíció, amely megfelelő forrásokat biztosít a küzdelemhez.
Ennek a háborúnak a tétje valóban az, hogy vagy visszatérünk a nemzetközi jog talajára, amelyben a világ stabilabb, még akkor is ha néhol lehetnek lokális konfliktusok, vagy felszámoljuk a megszokott életünket meghatározó szabályokat, és tudomásul vesszük, hogy az erőszak lesz a meghatározó a világban”.
Zeleszkij tanácsadója szerint Oroszország még mindig nem kapott elég erős választ. „Azt látja, hogy a világ még mindig hezitál, vajon át lehet-e terelni a háborút orosz területre, szabad-e mélységében támadni ott a katonai létesítményeket, ahol tárolják vagy indítják a rakétákat és a drónokat Ukrajna felé.
Mit lát Oroszország? Hogy Európában helyenként még mindig kétkednek Ukrajna olyan léptékű felfegyverzésében, amellyel egyenrangú félként reagálhatna Oroszország támadására és ne szenvedne a szükséges eszközök hiányától.”
Donald Trump megválasztásával kapcsolatban Podoljak azt mondta, szerinte most az a kérdés, hogy Trump hajlandó-e a politikai vezető fogalmát újra valódi tartalommal megtölteni. Az ukrán elnök tanácsadója azt mondta, hogy „a politikai vezető pragmatikus, mérlegeli minden lehetséges forgatókönyv pozitív és negatív következményeit, és azt beárazza”. Úgy fogalmazott: számára egyértelmű, hogy mit jelent a gyakorlatiasság az Egyesült Államok szempontjából.
„Hiszen Trump a totális politikai, gazdasági dominanciához való visszatérést hirdeti. Ehhez politikailag Oroszország reputációjának lenullázására van szükség. Mi kell ehhez? Amiről eddig beszéltem, Oroszország katonai veresége. Ezzel Trump mellesleg az amerikai fegyvergyártás dominanciáját a maximumra növelheti a globális piacon” – jegyezte meg, Podoljak, aki arról is beszélt, hogy a demokrata elnök leköszönéséig maximális támogatást várnak elsősorban az Egyesült Államoktól.
Az interjúban a magyar miniszterelnök is szóba került.
„Én abszolút megértem Orbán Viktort. Ő azt szeretné, ha a világ a nemzetközi kapcsolatok folyamatos radikalizálódása, eszkalációja helyett a párbeszéd felé terelődne vissza.
Ez teljesen érthető, mert a párbeszéddel alakított nemzetközi rendben több lehetőség van az érdekek érvényesítésére, szövetségek kötésére. Sokan pont így gondolják, nagyon is racionális alapokból kiindulva. Csakhogy racionális alapokról Ukrajnát ugyan meg lehet fejteni, de Oroszországot nem.
Akik racionálisnak hiszik, azok nem ismerik Oroszországot. Tévednek, ha azt gondolják, hogy lehet vele tárgyalni, mert kész tiszteletben tartani a törvényeket és a megállapodásokat” – fogalmazott Podoljak, aki azt is elmondta, hogy Ukrajna nem tartja oroszbarátnak a magyar miniszterelnököt.
„Orbán maximálisan pragmatikus, a saját értelmezésének megfelelő nemzeti érdekre fókuszál, hasznot akar Magyarországnak hajtani. Ez érthető, a legtöbbet akarja kihozni a történelmi pillanatból, ebben nem látok semmi rosszat. Orbán, pontosabban Magyarország, az EU elválaszthatatlan része. Ez bizonyos értékrendet, megállapodások összességét jelenti. Igen, lehetnek alkalmi kísérletek bizonyos haszonért, de ebben semmiféle oroszpártiság nincsen. Ezt gyakorlati szempontból minden további nélkül megteheti egy szuverén ország vezetője” – mondta az ukrán elnök tanácsadója.
Podoljak azt is kifejtette, hogy Ukrajna törekszik a párbeszédre Magyarországgal a legfelsőbb szinten és szakbizottságok szintjén, és szerinte ennek már látszik a hozadéka.
Zelenszkij tanácsadójától azt is megkérdezték, hogy ha nem tartja racionálisnak Oroszországok, akkor nincs-e mégis valódi kockázata egy atomháborúnak.
„Nem látom valódi esélyét az atomháborúnak. Amit látok, az nem más, mint a szokásos orosz zsaroló retorika. Ezt már legalább tízszer megtették ebben a háborúban, még egy dokumentum is született róla, Oroszország új nukleáris doktrínája néven. De ez nem Ukrajna problémája. Ha a világ meg akarja tudni, milyen a nukleáris hamu, akkor nem kell mást tenni, mint továbbra is úgy tenni, mintha nem értenénk, milyen is valójában Oroszország” – mondta Podoljak.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Trump: PM Orban of Hungary. He has my complete and total endorsement. An incredible job on immigration, unlike some countries that have hurt themselves. You have my total and complete endorsement and I'm putting it out. I already did but putting it out again pic.twitter.com/8kdUE0Cstx
Az amerikai választás meghatározó témáiról esett szó Donald Trump és Elon Musk az X-en közvetített élő beszélgetésében hétfőn.
Az internetes beszélgetés mintegy negyven perces késéssel indult, ugyanis Elon Musk tájékoztatása szerint a szervert túlterheléses támadás érte. A közösségi médium tulajdonosa a műszaki fennakadás kapcsán azt közölte, hogy az előzetesen a szerver kapacitását nyolcmillió egyidejű hallgatóra tesztelték.
Az Egyesült Államok keleti partvidékén a hétfő késő esti órákban közvetített beszélgetés érintette Kamala Harris alelnök színrelépését demokrata elnökjelöltként. Donald Trump bejelentette, hogy tervei szerint októberben visszatér a Pennsylvania állambeli Butler városába, ahol július 13-án választási gyűlésén merényletet kíséreltek meg ellene.
Donald Trump méltatta Elon Musk üzleti tevékenységét, az elektromos autógyártásban és az űriparban elért eredményeit, valamint a mesterséges intelligenciát érintő befektetések terén.
Elon Musk megismételte, hogy Donald Trump elnökségét támogatja. Elmondta, saját magát hagyományosan a demokratákhoz tartozónak tartotta, ugyanakkor úgy vélte, hogy az Egyesült Államok választóvonalhoz érkezett, Biden adminisztráció pedig nem tartotta meg ígéretét a mérsékelt politikára. A milliárdos vállalkozó hozzátette, hogy szerinte Kamala Harris elnöksége egy radikálisabb irányba vinné az országot.
Donald Trump megismételte, demokrata ellenfelét, Kamala Harrist radikálisnak és alkalmatlannak tartja, többi között, mert nem lép fel az illegális bevándorlással és a bűnözéssel szemben.
Elon Musk, az X (korábban Twitter) közösségi médiaoldal tulajdonosa, a beszélgetés házigazdájaként előzőleg „szórakoztató” eseményt ígért, a médium felhasználóit is arra kérte osszák meg kérdéseiket, az online interjút pedig azzal hirdette, hogy „nincs előre megírt forgatókönyv, és a témákat illetően nincsenek korlátok”.
Az interneten közvetített politikai témájú élő beszélgetés mintegy két órán keresztül tartott, és érintette az illegális bevándorlást, az amerikai gazdaság helyzetet, inflációcsökkentést és energiaárakat, a közbiztonságot, a NATO-t, valamint az ukrajnai háborút is. Az esemény oldalát 74 millió felhasználó kereste fel a késő esti órákig.
Az internetes esemény egyben Donald Trump hivatalos visszatérését is jelentette az X, korábban Twitter közösségi médium felületére, amelynek korábbi tulajdonosai a 2021. január 6-i zavargások nyomán felfüggesztették fiókját.
Miután Elon Musk 2022-ben megvásárolta a médiumot, feloldotta Donald Trump fiókjának zárolását.
Az élő eseményt megelőzően Thierry Breton, az Európai Unió belső piaci biztosa lehetséges „káros tartalmak felerősítésére” figyelmeztette Elon Muskot az X-en közölt levelében, amiben az Európai Unió törvényeinek való megfelelésre sürgette a közösségi médiumot, utalva a digitális szolgáltatásokról szóló uniós jogszabályra, ami több között a félretájékoztatás megelőzéséről is szól.
Steve Cheung, Donald Trump kampányszóvivője az Európai Bizottság tagjának levelére úgy reagált, hogy az Európai Unió „foglalkozzon a saját ügyeivel, ahelyett, hogy megpróbál beavatkozni az amerikai elnökválasztásba”.
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
