A német külügyminiszter elutasította a törökök területi igényeit

Elutasította az égei-tengeri görög szigetekkel kapcsolatos török területi igényeket Annalena Baerbock német külügyminiszter, mondván, hogy Ankarának tiszteletben kell tartania Görögország szuverenitását.

„A görög szigetek Görögországhoz tartoznak és senkinek nincs joga ezt vitatni” – hangoztatta Baerbock görög hivatali partnere, Níkosz Déndiasz oldalán napközben Athénban. Baerbock párbeszédre és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartására intette a feleket.

Görögország arra kérte Németországot, hogy állítsa le katonai felszerelések szállítását Törökországba.

Déndiasz mindemellett élesen bírálta a hat német gyártmányú, 214-es osztályú tengeralattjáró eladását Ankarának. Hangsúlyozta, hogy ezek a tengeralattjárók „a hatalmi egyensúly felborítását kockáztatják a Földközi-tenger keleti medencéjében egy olyan állam javára, amely bár NATO-tag, háborús fenyegetést jelent Görögországra nézve”, s egy másik uniós ország – Ciprus – területének mintegy harmadát tartja megszállás alatt. „Igen, Görögországnak ugyanilyen tengeralattjárói vannak, de senkit sem fenyeget velük” – tette hozzá a görög miniszter.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter este Isztambulban találkozott Baerbockkal, és közös sajtótájékoztatójukon kijelentette:

„Németország elvesztette pártatlan közvetítő szerepét Athén, Ankara és Nicosia között.”

„Szeretnénk, ha Németország megtartaná kiegyensúlyozott álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Égei-tengert illető ügyekben” – mondta Cavusoglu.

„Nem szabad, hogy provokációs, illetve propagandaeszközzé váljanak harmadik országok – köztük Németország is – Görögország, illetve a ciprusi görögök kezében” – tette hozzá, mondván, hogy Berlinnek elfogulatlanul meg kell hallgatnia mindkét felet.

Az Ankara és Athén közötti viszony az utóbbi időben jelentősen elmérgesedett.
Görögország nemrég panasszal fordult az ENSZ-hez, mert Törökország megkérdőjelezi egyes égei-tengeri szigetei feletti szuverenitását. Ankara szerint viszont a görög kormány hadgyakorlatokra és egyéb katonai tevékenységekre ad engedélyt e szigeteken, jóllehet az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés azzal a feltétellel adta őket Görögországnak, hogy Athén semmilyen katonai tevékenységet nem folytat rajtuk.

Törökország és Görögország régóta vitatkozik a tengeri határok mellett egyebek között a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.

Forrás