Ciprus megosztottsága 50 éve tart és a görög, illetve a török vezetők szombati kijelentései és megnyilvánulásai szerint nincs közeledés a két fél között.
A ciprusi görögök gyászoltak, Ciprus északi, török részén ünnepeltek, katonai parádét tartottak abból az alkalomból, hogy ötven éve kettészakadt a földközi-tengeri sziget, miután Ciprus északi részét 1974-ben megszállta Törökország. Ankara a Görögországhoz való csatlakozást szorgalmazó görög ciprióták puccsa után rendelte el az inváziót a ciprusi török kisebbség védelmére hivatkozva.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton egy katonai parádén vett részt Észak-Nicosiában abból az alkalomból, hogy 1974-ben a török erők „békefenntartó” műveletnek nevezett támadást indítottak és végeredményben létrejött az Észak-Ciprusi Török Köztársaság, amelyet mind a mai napig csak Törökország ismer el.
A török államfő a török hadsereg észak-ciprusi partraszállásának 50. évfordulója alkalmából tartott ünnepi megemlékezésen azt mondta, hogy a ciprusi probléma megoldása csak úgy lehetséges, ha elismerik két állam létezését a kettéosztott szigeten.
„Nem hiszünk Ciprus problémájának szövetségi alapon történő megoldásában. A probléma stabil megoldása csak két állam elismerése alapján lehetséges, és ez elkerülhetetlen” – mondta.
Az újraegyesítési tárgyalások 2017-ben összeomlottak, és azóta holtpontra jutottak.
Ersin Tatar, Észak-Ciprus török vezetője azzal vádolta a Ciprusi Köztársaság hatóságait, hogy olyan lépéseket tettek, amelyeknek célja a feszültség fokozása, nem pedig a béke megteremtése a szigeten.
Az észak-ciprusi eseményeken a török vezetés, a vezető politikai pártok és a fegyveres erők parancsnokságának számos képviselője részt vett. Az ünnepség részeként haditengerészeti felvonulást tartottak 50 hadihajó részvételével, valamint a török légierő repülőgépei is részt vettek a díszszemlén.
Ciprus déli részén szombaton reggel fél 6-kor, a török hadsereg egykori Attila-hadművelete kezdetének időpontjában megszólaltak a szirénák. Nikosz Hrisztodulidesz ciprusi elnök a Nicosiában tartott megemlékezésen kijelentette, hogy „nincs más opció, mint az újraegyesítés”.
A nap második felében Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök részt vesz Nicosia déli részén az esti megemlékezéseken. Micotákisz elutasította a kétállami megoldást, az újraegyesítést sürgette, és egy vérfoltos ciprusi térképet tett közzé LinkedIn-oldalán a következő szöveggel: „Fél évszázad Ciprus nemzeti tragédiája óta”.
Törökország álláspontja szerint az ukrajnai háború rendezése érdekében országok széles körű részvételén alapuló nemzetközi békeplatformra van szükség – jelentette ki szombaton Hakan Fidan török külügyi tárcavezető a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) külügyminiszteri tanácskozásán az azerbajdzsáni Susa városában.
„A már harmadik éve zajló ukrajnai háború proxyháborúvá változott. A jelenlegi stratégiai környezet arról tanúskodik, hogy a konfliktus szereplőinek nincs egyéb prioritása a fegyverzet felhalmozásán és az egyre agresszívabb harci tevékenységek megvalósításán kívül. Úgy véljük, hogy a háború leállításának érdekében a tartós békét célzó erőfeszítéseket jóval szélesebb alapra kell helyezni. Szükséges létrehozni egy békeplatformot, amely segít elejét venni a megosztottság elmélyülésének, lehetővé teszi a magas fokú részvételt és képviseletet, valamint elsőbbséget biztosít a diplomáciának” – hangsúlyozta a török diplomácia vezetője.
Fidan, akit a török külügyminisztérium közleményben is idézett, mindezzel összefüggésben egymást kiegészítő jellegű együttműködésre szólította a Türk Államok Szervezetének tagjait.
Az Oroszország által indított háború földrajzilag túlmutathat Ukrajna határain, és tömegpusztító fegyverek bevetéséhez is vezethet.
Ezt Hakan Fidan török külügyminiszter nyilatkozta a globális békecsúcson – írja az Ukrinform.
„Földrajzilag ez a háború túlmutathat Ukrajna határain. Már most is láthatjuk, hogy a szakadások mélyülnek, és globális szinten fokozódik a polarizáció. Ez a háború magában hordozza a tömegpusztító fegyverek használatának kockázatát” – hangsúlyozta.
A török külügyminiszter azt is megjegyezte, hogy a csúcstalálkozó egy kísérlet az ilyen kockázatok elkerülésére és a háború végére, valamint emlékeztetett országa diplomáciai erőfeszítéseire annak lezárására.
„Hiszünk a diplomáciai stratégia fontosságában a már megtervezett intézkedések végrehajtásához. Törökország a kezdetektől fogva aktívan részt vett a békefolyamatban. Az isztambuli tárgyalások és a Fekete-tengeri gabonakezdeményezés némi előrelépést hoztak. Törökország mindig kész hozzájárulni a folyamathoz” – hangsúlyozta Fidan.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy Oroszország jelenléte esetén a svájci békecsúcs „eredményorientáltabb lehetne”.
Hakan Fidan török külügyminiszter úgy véli, hogy Oroszország részvétele a globális békecsúcson „eredményközpontúbbá” tenné az eseményt.
Fidan rámutatott, hogy a svájci csúcs résztvevői tudnak Ukrajna „békeképletéről”, és megemlítette Putyin „béketárgyalások” iránti ultimátumát.
„A javasolt tartalomtól és feltételektől függetlenül ezek fontos lépések, és egy felcsillanó remény. Mindazonáltal mindkét fél a másik fellépését egy szélesebb körű katonai erőfeszítés folytatásának tekinti” – szögezte le.
A török külügyminisztérium vezetője hozzátette, ha Oroszország jelen lenne, „ez a csúcs eredményorientáltabb lehetne”.
„Úgy véljük, egyre nagyobb szükség van egy átfogó és inkluzív stratégiára, amely diplomáciát és tárgyalásokat alkalmaz a már meghozott intézkedések végrehajtásának biztosítására” – mondta Fidan, példaként említve a török közvetítéssel létrejött „gabonafolyosó”-megállapodást.
Ukrajna és Törökország együttműködésben állapodott meg a katonák rehabilitációja terén, számolt be a védelmi minisztérium sajtószolgálata. A tárca vezetőhelyettese megbeszélést folytatott Törökország nagykövetével, Mustafa Levent Bilgennel.
„Nagyon hálásak vagyunk a Török Köztársaság által Ukrajnának nyújtott segítségért. Ennek listája a rehabilitációs szektor együttműködésével bővült. A közelmúltban kísérleti projekt indult a katonai állomány rehabilitációjával kapcsolatban. Célja egy hatékony rehabilitációs tér kialakítása a polgári és katonai egészségügyi intézmények, a szociális szolgálatok és a helyi önkormányzati szervek közreműködésével. Szóval köszönöm a támogatást és az együttműködést” – mondta Kalmikova.
A kísérleti projekt többek között központok, olyan intézmények létrehozásával foglalkozik, amelyek vezető szerepet töltenek be a rehabilitáció területén.
Ruszlan Sztefancsuk, a parlament elnöke és Recep Tayyip Erdogan török elnök az Oroszország által illegálisan fogva tartott hadifoglyok és civilek szabadon bocsátásáról tárgyalt – írta meg az Interfax.
Számos fontos kérdésről tárgyaltunk. Továbbra is fontosak az erőfeszítések, beleértve Törökország erőfeszítéseit is, amelyek a Kreml hadifoglyainak és politikai foglyainak, különösen Nariman Dzselalnak, a krími tatár nép Mejliszének, első elnökhelyettesének szabadon bocsátására irányulnak – közölte Sztefancsuk a Facebookon az Erdogannal való szerdai ankarai találkozóját követően. Az ukrán parlament elnöke szerint különös figyelmet fordítottak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulájára.
„Megköszöntem Törökországnak a kezdeményezés támogatását és a török fél vezető szerepét az élelmezésbiztonsági záradék végrehajtásában. Hangsúlyoztam, hogy Ukrajna igazságos és méltányos békére törekszik, de nem a saját területeinek cseréjével” – mondta Sztefancsuk.
Hangsúlyozta továbbá, hogy „Ukrajna várakozással tekint a török elnök közvetlen részvétele elé a globális békecsúcson”. Sztefancsuk azt is elmondta, hogy Erdogan a maga részéről kiemelte a két ország közötti magas szintű együttműködést, amelynek szerves részét képezi a török és az ukrán parlament közötti együttműködés.
Erdogan hangsúlyozta, hogy Törökország a Krím orosz megszállása óta támogatja Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Biztosított arról is, hogy Ukrajna nagymértékű támogatása folytatódni fog. Emellett Recep Tayyip Erdogan megjegyezte, hogy Törökország alapvetően támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját” – írta Sztefancsuk. A tanács elnöke azt is bejelentette, hogy befejezte hivatalos törökországi látogatását, amely május 13-án kezdődött.
A kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztésére válaszul Izrael felszólította a nemzetközi közösséget, hogy vezessenek be szankciókat Törökországgal szemben, számolt bea Financial Times az izraeli külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
Megjegyezték, hogy az izraeli külügyminisztérium intézkedéseket fog hozni a megszállt palesztin területekre irányuló török import csökkentésére, és nemzetközi fórumokon szankciókat követel Törökországgal szemben a hatályban lévő kereskedelmi megállapodások megsértése miatt.
Emellett közölték, a kormány segítséget nyújt az érintett izraeli export- és importszektoroknak.
„Erdogan egy diktátor, aki arról álmodik, hogy szultán legyen, a Hamasznak dolgozik, megszegi a megállapodásokat és ártani akar Izraelnek, de valójában árt a palesztinoknak, akiknek úgy tesz, mintha segítene” – mondta Israel Katz, Izrael külügyminisztere.
A tárca vezetője hozzátette, hogy a török gazdaság az izraelinél sokkal többet szenved majd az országok közötti kereskedelmi mérleg miatt.
Törökország értesítette a szövetségeseit arról, hogy támogatni fogja Mark Rutte holland kormányfő megválasztását a NATO új főtitkárának – közölte hétfőn Öncü Keceli, a török külügyminisztérium szóvivője.
Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és más tagországok már kifejezték támogatásukat Rutte jelölése iránt. Az észak-atlanti szövetség konszenzussal fogadja el döntéseit, tehát a főtitkárjelöltnek mind a 32 tagország támogatására szüksége van a megválasztásához.
Jens Stoltenberg, a nemzetközi katonai szövetség jelenlegi főtitkára októberben válik meg a poszttól.
Me reuní con @Mircea_Geoana, Secretario General Adjunto de la @NATO. Le presenté la carta de intención que expresa la solicitud de Argentina en convertirse en un socio global de esta organización. Seguiremos trabajando en recuperar vínculos que permitan modernizar y capacitar a… pic.twitter.com/PN0s5bx9U2
Volodimir Zelenszkij elnök szerint Recep Tayyip Erdogan török elnöknek meg kell értenie, hogy országa kevés lesz az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokhoz – írja az RBK Ukrajina.
Törökország segített nekünk a foglyokkal. Ez tény. Közvetítők akarnak lenni. De Erdogan elnöknek tudnia kell, hogy Törökország közvetítőként önmagában nem elég számunkra. Számunkra a békecsúcs formátuma jobb. Nem gondolom, hogy Törökország egyedül képes lesz megfékezni Putyin politikáját – mondta az elnök.
Zelenszkij úgy gondolja, hogy Törökország rajta lesz azon országok listáján, amelyek közvetítői küldetést hajthatnak végre.
A lap kiemelte, hogy Törökország semleges álláspontot képvisel Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban. Ankara kijelenti ugyan, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását, de nem ítéli el közvetlenül Moszkvát. Recep Tayyip Erdogan török elnök azonban többször is kijelentette, hogy közvetítő akar lenni az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások megkezdésében.
A háború kezdetén Isztambulban tárgyalások folytak Ukrajna és Oroszország között, de ezek nem hoztak számottevő eredményt. Törökország közvetítő volt a gabonafolyosó és számos fogolycsere létrehozásában is.
A közelmúltban Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy országa továbbra is közvetítést keres Ukrajna és az Oroszországi Föderáció között, a török külügyminisztérium vezetője pedig azt mondta, hogy tűzszünetre van szükség.
Törökország pénteken csatlakozott más NATO-szövetségesekhez, és felfüggesztette azt a fegyverkezési szerződést, amely korlátozásokat szabott meg a hagyományos katonai felszerelésekre Európában, hogy a kontinens szabad kezet kapjon az Oroszország elleni védekezés fejlesztésére – írta a Bloomberg.
A Recep Tayyip Erdogan török elnök által aláírt rendelet alapján április 8-tól hazája is felfüggeszti az eredetileg a hidegháború idején kötött, az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésből eredő kötelezettségeit.
Ezzel a lépéssel Ankara is csatlakozik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Németország hasonló lépéseihez, amelyek Oroszország novemberi kivonulására válaszoltak. Amerika akkor azt mondta, hogy döntése a katonai tervezést befolyásoló korlátozások megszüntetésével erősíti a szövetség elrettentő és védelmi képességét.
A döntés a jövő hónapra tervezett, Erdogan és Joe Biden amerikai elnök közti találkozó előtt született, jelezve, hogy a két ország között javulni kezdtek a kapcsolatok.
Irányváltás Törökország számára
Washington és Ankara a közelmúltban tárgyalásokat folytatott a biztonsági és energetikai együttműködés kibővítéséről, valamint a török fegyvervásárlásokról Ukrajna Oroszországgal szembeni támogatására.
Ez jelentős irányváltásnak számítana az ország számára, amely a háború kirobbanása óta mindkét féllel egészséges kapcsolatokat akart fenntartani, ám az utóbbi időben egyre szigorúbban tartja be a Moszkva elleni szankciókat.
A szövetségesek azonban továbbra is megosztottak egy sor kérdésben, köztük a Törökország által vásárolt fejlett orosz rakétavédelmi rendszerek és az Ankara által terrorszervezetnek tekintett szíriai kurd erők amerikai támogatása miatt.
