Jáir Lapid izraeli miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán bejelentette az országok közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítását és a nagykövetek visszatérését, jelentette a Walla híroldal.
Ez az Ankara és Jeruzsálem között elmúlt hónapokban zajló közeledés hatása, amely során Jichák Herzog és Erdogan elnök Ankarában, valamint Lapid és a török külügyminiszter Ankarában és Jeruzsálemben találkozott.
Lapid közölte, hogy ,,a Törökországgal fenntartott kapcsolatok megújítása fontos eszköz a regionális stabilitás szempontjából, és gazdaságilag nagyon fontos Izrael polgárai számára. Továbbra is intézkedni fogunk, és megerősítjük Izrael nemzetközi státuszát a világban.”
Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter egy ankarai sajtótájékoztatón elmondta, hogy Törökország hamarosan kinevez egy nagykövetet Izraelbe, és a következő hetekben mindkét ország közös gazdasági találkozót tart. Ugyanakkor hozzátette: Ankara továbbra is támogatja a palesztinokat.
A kapcsolatok megújítására vonatkozó döntést kedd este egy telefonbeszélgetés keretében véglegesítette a külügyminisztérium főigazgatója, Alon Uspiz Szedat Onal török külügyminiszter-helyettessel.
Herzog is üdvözölte a fejleményt:
„Ez egy fontos folyamat, amelyet az elmúlt évben vezetünk, és amely a gazdaság, a turizmus és az országok közötti baráti kapcsolatok fejlődéséhez vezet. A partnerség és a jószomszédi viszony a Földközi-tenger keleti térségében mindannyiunk számára fontos. Minden vallás tagjai – muszlimok, zsidók és keresztények – békében élhetnek és kell is élniük.”
A kapcsolatok normalizálódása egy évnyi fokozatos “melegítés” után történik az országok között, különösen a Bennett-Lapid kormány megalakulása óta. Erdogan többször hangoztatta, hogy a közel 15 éves folyamatos válság után érdekelt az Izraellel fenntartott kapcsolatok javításában.
Erdogan kijelentéseit nagy gyanakvás fogadta Izraelben, mivel köztudott, hogy kiszámíthatatlanul viszonyul Izraelhez, és nagy pártfogója a palesztinoknak. Magatartását többnyire Törökország egyéb érdekei befolyásolják a régióban.
Vezető izraeli tisztviselők szerint Erdogan kijelentései hátterében a törökországi nehéz gazdasági helyzet, a Biden-kormánnyal fennálló feszült kapcsolatok és Izrael regionális pozíciójának megerődése az Ábrahám-egyezmények nyomán állnak.
A Törökország és Izrael közötti kapcsolatokat az elmúlt évtizedben hullámvölgyek tarkították. A legutóbbi, a 2018-as májusi válság során Törökország kiutasította az izraeli nagykövetet, és megalázta egy szigorú biztonsági ellenőrzéssel az isztambuli reptéren, válaszul a gázai határ mentén zajló zavargásokon megölt 61 palesztinra. Törökország szintén hazahívta a nagykövetét. Mióta Herzog tavaly nyáron hivatalba lépett, csatorna nyílt közte és Erdogan között, és néhányszor telefonon is beszéltek. Naftali Bennett miniszterelnökként szintén beszélt Erdogannal, hogy megköszönje neki személyes közreműködését az izraeli Oknin házaspár szabadon bocsátásában, ami az első beszélgetés volt a török vezető és egy izraeli miniszterelnök között 2013 óta.
Miután Izrael és Törökország a múlt hónapban aláírt egy polgári légiközlekedési megállapodást, és néhány nappal azután, hogy Lapid átvette a miniszterelnöki posztot, sor került az első telefonbeszélgetésre Erdogannal.
A nyugati országokat aggasztja a Törökország és Oroszország közötti fokozott együttműködés. Ankara szankciókra számíthat. A hírt a Financial Times közölte.
Az Európai Unió egyre éberebben figyeli a két elnök kapcsolattartását. Az agresszor ország elnöke és Recep Tayyip Erdogan legutóbbi találkozója elégedetlenséget váltott ki Brüsszelben. Úgy vélik, hogy Törökország az Oroszországgal folytatott kereskedelem platformjává válhat.
Ugyanakkor az egyik európai tisztviselő azt állította, hogy megpróbálják figyelmeztetni Ankarát az „aggodalmaikra”.
Mások úgy vélik a nyugati cégek megszüntethetik a Törökországgal való együttműködést, egyes források szerint Brüsszelben még nem folynak hivatalos megbeszélések az Ankarát érintő következményekről.
Elutasította az égei-tengeri görög szigetekkel kapcsolatos török területi igényeket Annalena Baerbock német külügyminiszter, mondván, hogy Ankarának tiszteletben kell tartania Görögország szuverenitását.
„A görög szigetek Görögországhoz tartoznak és senkinek nincs joga ezt vitatni” – hangoztatta Baerbock görög hivatali partnere, Níkosz Déndiasz oldalán napközben Athénban. Baerbock párbeszédre és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartására intette a feleket.
Görögország arra kérte Németországot, hogy állítsa le katonai felszerelések szállítását Törökországba.
Déndiasz mindemellett élesen bírálta a hat német gyártmányú, 214-es osztályú tengeralattjáró eladását Ankarának. Hangsúlyozta, hogy ezek a tengeralattjárók „a hatalmi egyensúly felborítását kockáztatják a Földközi-tenger keleti medencéjében egy olyan állam javára, amely bár NATO-tag, háborús fenyegetést jelent Görögországra nézve”, s egy másik uniós ország – Ciprus – területének mintegy harmadát tartja megszállás alatt. „Igen, Görögországnak ugyanilyen tengeralattjárói vannak, de senkit sem fenyeget velük” – tette hozzá a görög miniszter.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter este Isztambulban találkozott Baerbockkal, és közös sajtótájékoztatójukon kijelentette:
“Németország elvesztette pártatlan közvetítő szerepét Athén, Ankara és Nicosia között.”
„Szeretnénk, ha Németország megtartaná kiegyensúlyozott álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Égei-tengert illető ügyekben” – mondta Cavusoglu.
„Nem szabad, hogy provokációs, illetve propagandaeszközzé váljanak harmadik országok – köztük Németország is – Görögország, illetve a ciprusi görögök kezében” – tette hozzá, mondván, hogy Berlinnek elfogulatlanul meg kell hallgatnia mindkét felet.
Az Ankara és Athén közötti viszony az utóbbi időben jelentősen elmérgesedett. Görögország nemrég panasszal fordult az ENSZ-hez, mert Törökország megkérdőjelezi egyes égei-tengeri szigetei feletti szuverenitását. Ankara szerint viszont a görög kormány hadgyakorlatokra és egyéb katonai tevékenységekre ad engedélyt e szigeteken, jóllehet az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés azzal a feltétellel adta őket Görögországnak, hogy Athén semmilyen katonai tevékenységet nem folytat rajtuk.
Törökország és Görögország régóta vitatkozik a tengeri határok mellett egyebek között a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.
Tájékoztatást kaptunk arról, hogy szombaton rakétatámadás történt az odesszai kereskedelmi kikötő ellen, telefonon beszéltünk Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel és Olekszandr Kubrakov ukrán infrastrukturális miniszterrel, megkaptuk tőlük a szükséges információkat, de az oroszok határozottan azt mondták nekünk, hogy semmi közük ehhez a támadáshoz – közölte Hulusi Akar török védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a TRT Haber török médiumra hivatkozva.
A jelentés szerint Akar azt mondta, Reznyikov úgy tájékoztatta, hogy az egyik rakéta egy gabonatárolót talált el, a másik egy további gabonasiló közeli területre csapódott be, de a kikötői dokkok kapacitására a robbanások nem gyakoroltak negatív hatást, ezért folytatódhatnak az ottani munkák. A miniszter azt is jelezte, hogy az oroszokkal is felvette a kapcsolatot, de ők „határozottan azt állították nekünk, hogy semmi közük ehhez a támadáshoz”. Hozzátette: emellett azt mondták, hogy nagyon alaposan és részletesen megvizsgálják a kérdést. „Az tény, hogy egy ilyen incidens közvetlenül a tegnapi megállapodásunk után történt. A gabonaszállítás kapcsán komoly aggodalomra ad okot, de továbbra is teljesítjük a tegnap kötött megállapodásban vállalt kötelezettségeinket, és a találkozónkon is kifejeztük, hogy amellett vagyunk, hogy a felek nyugodtan és türelmesen folytassák az együttműködést” – emlékeztetett Hulusi Akar.
Mint hírportálunk ma beszámolt róla, Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai védelmi erők közös koordinációs sajtóközpontjának vezetője bejelentette, hogy az odesszai tengeri kereskedelmi kikötőt szombat reggel ért rakétatámadás következtében tűz ütött ki a szivattyútelepen, de a gabonatárolót nem érte találat.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter találkozott Törökország védelmi miniszterével, Hulusi Akarral, hogy megvitassák a fekete-tengeri, ukrajnai valamint a szíriai helyzetet.
A közleményben azt írták, az orosz katonai vezető felhívta Akar figyelmét arra, hogy az amerikai hadsereg már régóta a szíriai állam területén tartózkodik. Sojgu a nemzetközi normák megsértésének nevezte ott tartózkodásukat, és azt hangsúlyozta, hogy az USA által telepített bázisokat, például az al-Tanfot, terrorista csoportok harcosainak kiképzésére használják.
Az orosz politikus megjegyezte a szíriai kormány elleni egyoldalú amerikai szankciók jogellenességét is. Hangsúlyozta továbbá, hogy a korlátozások súlyosbítják az országban kialakult súlyos humanitárius helyzetet. Továbbá felhívta a figyelmet az amerikai hadsereg elhúzódó szíriai tartózkodására is, amely sérti a nemzetközi normákat.
A török államtanács megerősítette, hogy kivonul abból az Isztambulban aláírt nemzetközi egyezményből, amely a nők elleni erőszak megakadályozására jogi normákat írt elő.
Politikai pártok és jogvédő szervezetek fordultak az államtanácshoz – a legmagasabb szintű törökországi közigazgatási hatósághoz – a kivonulásra vonatkozó tavalyi döntés semmissé tételét kérve. Az államtanács azonban úgy foglalt állást, hogy a vitatott elnöki rendelet szabályos volt, nincs ok megsemmisíteni – írja az MTI.
Az ellenzéki kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) azonnal bejelentette, hogy fellebbezni fog az államtanács döntése ellen. „Amikor mi leszünk hatalmon, már az első héten, sőt már az első 24 órában visszaállítjuk az isztambuli egyezményt” – jelentette ki a párt vezetője, Kemal Kilicdaroglu, aki feltehetően indulni fog a 2023-ban esedékes elnökválasztáson.
Yilmaz Tunc, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) képviselője viszont üdvözölte a döntést, kiemelve: azzal olyan vita ért véget, amelynek nem volt érdemi jogalapja.
Sikerült megállapodásra jutni az orosz, ukrán, török és ENSZ-tisztségviselők részvételével zajló megbeszéléseken koordinációs központ létrehozásáról, szavatolva ezzel az ukrán gabonaexport fekete-tengeri újraindításához szükséges biztonságos útvonalakat – közölte szerdán a török védelmi miniszter.
Hulusi Akar szerint az egyezséget a felek jövő héten esedékes találkozóján fogják várhatóan aláírni. A tárcavezető közölte azt is, hogy sikerült megállapodni a gabonaszállítmányok közös ellenőrzésében is a kikötőkben.
António Guterres, az ENSZ főtitkára kijelentette, hogy a történtek bizonyítják, hogy Oroszország és Ukrajna képesek egymással tárgyalni, de „a békéig még hosszú az út”.
Mint azt New Yorkban újságíróknak elmondta, jelentős és érdemi lépést sikerült tenni a fekete-tengeri gabonaexport újraindítása érdekében.
„A jövő héten remélhetőleg tető alá hozhatjuk a végleges megállapodást. Azonban továbbra is szükségünk van rengeteg jóindulatra és a felek kötelezettségvállalására” – tette hozzá.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a nap folyamán az El País spanyol lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán gabonaexport orosz blokádjának feloldásáról folyó tárgyalások már „végső fázisban” vannak.
Az ukrán gabonaexport újraindításáról tárgyaltak Isztambulban Ukrajna, Oroszország és Törökország delegációi, illetve az ENSZ tisztségviselői szerdán.
A török vezetés a háború kitörése óta igyekszik közvetíteni a két fél között, Ankara kezdetben a békekötést szorgalmazta, jelenleg pedig a világszintű élelmiszerválság menedzselésében működik közre.
A tervek szerint egy fekete-tengeri folyosó felállításával indítanák újra a szállításokat az orosz invázió sújtotta országból. Az Ukrajna déli területein is zajló háború miatt az ország számos kikötőjét nem használhatja, ezért Kijev azt kéri, hogy az ENSZ közreműködésével oldják fel az ukrán gabona exportjának blokkolását.
Az egyik ötlet szerint a szállítmányok előre kijelölt folyosókon indulnának és ukrán hajók vezetnék a gabonaszállító karavánokat azokon a vizeken, amelyekre korábban aknákat telepítettek. A terv így is kockázatos, mivel ha meg is kötnek egy üzletet, a biztosítótársaságok komoly garanciákat kérnek.
Ukrajna Oroszország mellett a világ egyik legnagyobb gabonaexportőre, a búza és a műtrágya az export közel ötödét teszi ki, ugyanakkor a szállítások leállása miatt drámaian lecsökkent a tárolási kapacitás.
Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteki bejelentése szerint visszavezethetik a halálbüntetést Törökországban, ha a parlament is megszavazza.
Amennyiben a parlament megszavazza, a török elnök készen áll arra, hogy jóváhagyja a halálbüntetés újbóli bevezetését Törökországban – számolt be Recep Tayyip Erdogan török elnök nyilatkozatáról az NTV török televíziós hírcsatorna pénteken.
A török igazságügyi miniszter, Bekir Bozdag múlt hétvégén jelentette be, hogy Törökország fontolóra veszi a halálbüntetés 2004-es megszüntetésének visszavonását. Ezt megelőzően maga Erdogan vetette fel a témát, az erdőtüzek és a velük kapcsolatos gyújtogatások nyomán.
Amennyiben szükség van rá, napirendre kell venni és meg kell vitatni a halálbüntetésről szóló kérdést. Meglátjuk, mi sül ki belőle – idézte a televízió az elnököt.
Az Erdogan pártjával közösen kormányzó Nemzeti Mozgalom Pártjának (MHP) elnöke egyetértett az elnök felvetésével, és hozzátette, hogy a büntetésnek a terrorizmusra, a nemi erőszakra és a nők meggyilkolására is ki kellene terjednie.
A török elnök hangsúlyozta, hogy „ha az igazságügyi minisztérium munkája eredményeként a parlament a büntetést támogató döntést hoz”, ő jóvá fogja hagyni.
Támogatja, hogy megkapja az engedélyt Törökország F-16-os típusú vadászgépek vásárlására, közölte a Reuters szerint Joe Biden amerikai elnök csütörtökön a madridi NATO-csúcs végén tartott sajtótájékoztatón, továbbá azt is elmondta, hogy a tranzakcióhoz szükséges kongresszusi jóváhagyás is sínen van.
Az elnök ugyanakkor visszautasította a feltételezést, hogy a támogatás annak az eredménye, hogy Törökország hajlandó volt visszakozni a svéd és finn csatlakozási törekvések kapcsán belengetett vétó kapcsán. Hozzátette, hogy álláspontja nem változott a decemberi véleményéhez képest, akkor is csak arra mutatott rá, hogy ehhez a kongresszus jóváhagyására is szükség van.
Törökország még októberben jelezte vásárlási szándékát 40 darab F-16-os vadászgépre és további közel 80 modernizációs szettre a már meglévő repülőivel kapcsolatban.
Azonban az amerikai törvényhozásban a törökökkel szembeni érzések mélypontra kerültek az elmúlt években miután Ankara orosz gyártmányú légvédelmi rendszereket rendelt, szankciókat és az F-35-ös programból történő kizárást vonva maga után.
Szerdán már a Biden-kormány egy másik vezető tisztségviselője is jelezte, hogy támogatja a török beszerzést. Celeste Wallander Pentagon tisztviselő szerint az erős török védelmi képességek a NATO-t is megerősítik. Az F-16-osokat gyártó Lockheed Martin részvényei a tőzsde szélesebb körű esése ellenére a pozitív tartományban is maradtak a hírek hatására.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022